Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz colizoli #28170. hozzászólásáraCsak vigyázni kell ne tegyen magàban se kárt a koca. Eltörik a lába, akkor jó napot!
Ezért kell mondjuk az mtz- t járatni fél gázon.
Egyébbként felicia pick-up, ezeknek betegsége, ezt üeg már taknyolták is előtte ls még osztrák is volt... Szóval ott is vannak tunerjóskák, ez tisztán látszik az autón, de hát ócsó vót'
Válasz hegesztocsabi #28158. hozzászólásáraMi már 14 éve mesterséges termékenyítést alkalmazunk. Plusz forgatható ip kamerák vannak kirakva, így nem kell kimászkálni, hogy eszébe jutott-e már fialni.
Már most látni a malacokon, hogy milyen jó étvággyal fogják fogyasztani a kilencezres kukoricát.
Válasz B.Bali #28157. hozzászólására13db.
De 2db negnyomot mire kimentem.
Én 8 db is kiegyeztem volna.
Az öcsémé is pont ennyit fialt.
Testvérek a kocák.
Első inszeminálásom volt,soha nem csináltam még előtte.
Válasz envagyok2 #28153. hozzászólásáraA nyereségről volt szó, te meg: "...ezek ezt nem osztalékként tolják ki az egészet, hanem ebből veszenek egy halom árut, és a maradékot, esetleg"
Ki mondta h a kèsz audi valaha is magyar termék volt, hogy azt a magyar audi adta el újra az anyacégnek? Mi van ha csak idehoznak egy csomó nèmet tulajdonú alkatrészt, ami az összerakás utàn is az marad? Ha akar a magyar audi autót eladni belőle, vehet, és kereshet rajta..
Csakkérdem.
A bankok nem mernek mibe fektetni?
Ha van egy bankod, és neadjisten tudsz fektetni az mondjuk a saját kitédbe, bonafarmodba, solemizodba, pickbe, 20+ ezer hektár szántódba, akkor annyira nagy kockàzat kihelyezned egy pár darab lakossági hitelt
Válasz Praetor #28152. hozzászólásáraaz tuolsó, mindent vivő érv. mint a piros hetes.: "De mindegy is, kicsit belefáradtam. További jó bohóckodást."
"Épp te mondtad, hogy az audi, merci a transzferárakkal manipulál, hogy ne kelljen neki itt adót fizetni. Most akkor hirtelen nem?" de igen. manipulál. és a ft javára. mert itt kisebb a nyereségadó, mint németóba. akkor inkább itt adózik le, amit csak lehet. aztán hogy mi a valóság ezek esetében, az sosem derül ki, mert kb. minde stratégiai megállapodás 250 évre titkosított. és azok jórészt errl szólnak,hogy mennyi adót kell csengetniük. és mivel magyarország igen nehezen egyezik bele a globális minimális társasági nyerségadóról, pláne nem a szoksásis 25-30%os mértékbe, valszeg ezeknek ettől lkevesebbet kell.
"Szóval az ósan meg a teszkó nem vesz ki osztalékot, hanem áruval veszik ki a nyereséget" ezt mibl olvastad ki? vagy magadat röhögöd? azt írtam, hogy a teszkó 32 mird osztalékot fizetett tavaly, nem tudom a többi cég összeforgalma hogy alakul teszkóhoz képest, saccra azt írtam, hogy az egésuz multi kisker lánc akkor lehetett 100 mrd tavaly. teszkó háromszorsa. sacc.
Válasz envagyok2 #28150. hozzászólásáraÉpp te mondtad, hogy az audi, merci a transzferárakkal manipulál, hogy ne kelljen neki itt adót fizetni. Most akkor hirtelen nem?
Szóval az ósan meg a teszkó nem vesz ki osztalékot, hanem áruval veszik ki a nyereséget. Ha ez igaz lenne, akkor az ósannál bent csücsülő nav osztály nyakik sáros, mert illegális transzferálásról van szó. Szerintem ezt te sem veszed komolyan.
Amikor ezek a cégek külföldi termékeket importálnak, akkor megint a forintot gyengítik, miközben a nyereségről nincs még szó. Ezzel önmagában még nincs is probléma, csak akkor amikor lenne versenyképes hazai termék, csak az valamiért nem tud a polc versenyben nyerni, a szlovák, lengyel, spanyol meg igen. De mindegy is, kicsit belefáradtam. További jó bohóckodást.
Válasz Praetor #28149. hozzászólásárasok beszámolót kéretem le rövid időn belül, kizártak. a teszko tavaly 32 milliárdot váltott át.
erre jutottam. a többit rád bízom. kb. a többi felsotolt összesen lehet ennyi, akkor a nagy ker láncok mnondjuk 100 milliárd.
Válasz Praetor #28149. hozzászólásárahahaha. eből a cikkbőúl épp az nem derül ki, aminek idetetted, hogy ebből a 3 milliárd euro osztalékból, ebből mennyiaz, ami ftban, és mennyi az, ami devizában képződik meg. szóval ez éppen semmire sem való. de gondolom a legtöbb profit az audi, mercédesz, és még néhány összeszerelő üzemnél képződik.
a teszkó, ósan meg a többi, ahol otthagyod ftban a pénzed, ezek ezt nem osztalékként tolják ki az egészet, hanem ebből veszenek egy halom árut, és a maradékot, esetleg. a mondatom első része a külker mérleg kérdéskör, és azt írtam, hogy azt a magyar fogyasztólk borították föl, a másődik része jön ide.
Ühüm, pl Auchan, Tesco, Interspar, Mediamarkt, Rossmann, DM, Vodafone...stb. Te ezeken a helyeken nem forintban fizetsz, ühüm. Szerintem bilibe lóg a kezed. Az alapvetően exportra termelő összeszerelő üzemeket egyébként sem kell idekeverni, mert nem ők viszik ki a GDP jelentős részét. Emellett én nem érveltem. Ha csak annyit nézel meg, hogy a lakosság a fizetésének nagyobb részét hol hagyja ott, és milyen termékeket/szolgáltatásokat vásárol, és máris megvan a "lék" jelentős része.
Az, hogy a Telekom forintban fizeti ki az osztalékot, ez nem jelent semmit. Az első kanyarban eladja a Deutsche Telekom, és eurót vesz belőle, ami megint gyengíti a magyar forintot. Úgyhogy ez részletkérdés.
"szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede."
A több mint 1000mrd Ft, amit évente eladnak csak az osztalék kivételekor, és euróban kiviszik az országból, az a tízezrede a GDP-nek?!? Baromi gazdag ország lehetünk akkor, csak még nem vettük észre... Link
Válasz Praetor #28145. hozzászólásárahuhhha, meg fogsz lepődni. keresgéld ki a bankjok beszámolóit, és leesik akkor az állad, ha azt hiszed, hogy 2500 mrd ft betéttől összefosnák magukat, és az életben nem tudnak enyni pénzt kihelyzni
az otp konszolidált beszámolóját most megnéztem, 15 ezer milliárd ft értékű betétet, és 2,2 ezer milliárd ft saját tőkét tartalmaz. hahahah. és bár nem fogok kieg melllékletet olvasni, de a saját tőke 90% gondolom vasba meg betonban van. és ezt mind ki is helyzeték, mert olyan böszme nincs egy bank, hogy nem helyezi ki abetétet, hiszen az után fizeti a kamatot, és ami csak ott porosodik a páncélba, az nem hoz semmit.
Válasz Praetor #28144. hozzászólásáraaz összes külföldi tulajdonú cég (mér ami számít, és nem bivalybasznádi fecsekefarkgyártó kft) az euro/dollár elszámolású. vagyis. ezek nem ft-ban számolnak el, nem ft-ban tartják a pénzüket, hanem euróban, dollárban, jenben, amiben az anyavállalat. hisezn az anyaválalalt meglaapított ezeket, idetolt egy halom valutát, ezek a cégek ebből a valutából megveszik az anyaválallatuktól amit itthon továbbreszelnek, aztán egy másik halom valuért eladják. a kapott valuta egy részét átváltják, ebből kifizetik a melóst, a vizet, gázt, villanyt, a korrupt politikust. kész. ezt írtam, hogy ezenek a cégeknek ft keresletük van, nem kínálják a ft-ot, nem ft-ban van ezeknek a bevételük, nem ft-ban kereskednek ezek, hanem eruoban, dollárban, akármiben, és a bevételük egy kis hányadát váltják át, fizetik ki belle amit ftban kell, és kész.
az osztalékot is abban a lóvéban "viszik ki", amiben azt megkeresik, eladja az audi az anyavállatlának a halo, audit, átváltja a eurot ft-ra, örül neki, hogy pár nulláűval töübb, majd visszakullog visszavéáltani, hogy ki tudja utalni stuttgatba? he?
nem ftban működnek ezek. a legnagyobbak, amik számítanak.
más amit írsz, pl. a telekom. ez ftban szerzi a bevéeleit, persze, és meg fogsz lepődni, a telekom az osztaláékot is ftban fizeti ki. miért is? mert nyrt, tőzsdei cég. hahahahha. mariska néni összeszarná magát, ha kapna 8 centet oszalékként...
csak érdekesség, az telekom tavaly 15 mrd ft osztalékot fizetett, és a fele a német telekomé. 7 milliárd ft-ot váltott át, és utalt ki az országból. hahah. mennyibe is kerül egy jacht az adriára? vagy azt ft-ért adják?
szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede.
Válasz envagyok2 #28142. hozzászólásáraMegint nem tetszik figyelni. Írtam: "Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. "
A bank saját tőkéjét nem veszed figyelembe. Meg ha jelentős bankbetét lekötés van a lakosság és a piaci szereplők részéről, akkor olyan nagy összeggel a bankszektor ebben az országban nem tud mit kezdeni, mert nem tudja hitelként kihelyezni. Az arányokról megfeledkezel. Mit kezdenének a kereskedelmi bankok csak a MÁP+ betétek felével, ami 2500 milliárd Ft?!? Hova tennék? Amilyen kamatokat ők elképzelnek a kockázataikért cserébe, azon a kamaton nem tudnák kihelyezni a felét sem.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraSzerintem te direkt nem akarod látni a valóságot, kihagyod pl azt, hogy összes külföldi tulajdonú cég euróra/dollárra váltja a cég nyereségét, amikor osztalékként kiviszik az országból.
Az összeszerelő üzemek esetében igazad van abban ,hogy a transzferárakkal játszanak, de mégis nyereségesek ezek a cégek, és visznek ki osztalékot. De pl egy Magyar Telekom meg egyenesen elég tetemes összeget. Ha végignézed az összes szektort, akkor kiderül, hogy átlagosan a nyereség 50-30%-a így hagyja el az országot a külföldi tulajdonú cégek esetében. Ha csökken az újrabefektetések aránya, akkor nő ez a kiviteli arány, és vica-versa.
Az import-export kapcsán nem is említettem külföldi cégeket. Az ország belső piacainak működése határozza ezt meg, meg a mezőgazdasági évjárat hatás, amit a világpiaci árak súlyoznak.
A többire nem is válaszolok, mert csak prüszkölsz.
Válasz Praetor #28140. hozzászólására"Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. " hülyeég. épp ellenkezóleg. ha nincs lekötve a betét hosszú távra, akkor a bank nem hitelezhet hosszú távra. abból a pénzből, amit lehet holnap kivesznek, és visznek máshová, azt apénzt nem tudja a bank kölcsönadni a pistának lakásvásárlásra 20 évre, mert a pista csak 20 év múlva adja vissza, nekem meg lehet holnap jönnek érte.
rövid pénzből, rüövid eszközt lehet vásárolni, hosszú pénzből hosszú eszközt. ezt hívják lejárati összhangnak.
rövid pénzt tolunk ki egynapos hitelre, hosszú pénzt meg adjuk kölcsönbe szállodavásárlásra.
Válasz Praetor #28139. hozzászólásáraaz állam szempontjából értékeled az utolsó két mondatot, de olyan hogy állam nincs, van 10 millió paraszt, akik itt élnek. azokról beszélünk.
akkor menjünk hátulról előrefelé. külfödli cégek, gdp többsaégétr kiviszik, meg a többi. böszmeség. már ha azt mondod, hogy ez a fizetési mérlegre nézve mínuszos hatású. hahahah. ha így lenne, akkro miből fizetne az audi bért, meg a telekér a győri polipnak? a külföldi cégeknek, amik bérmunkáztatnak ebbe az országba, azok a fizetési mérlegre pozitív hatásúak, ők devizát hoznak be, átváltáj ft-ra (épp hogy a ft kerwsletet generálnak, erősítik a ft-ot. sokáig ez tarttotta erősen a ft-ot, aztán mst, hogy összeroppani látszik az autógyártás, nincs akkora kereslet a ft-ra, egyből meg is látszik), és azt adják a melósaiknak. a többi, mármint hogy behozzák a vasat, meg kiviszek az összeszereltet, annak meg semmilyen hatása nincs semmire, csak a gdp-re, de a fizetési érlegre, az árfolyamra, semmire. ők maguk hozzák anyacégtől, és viszik ki oda, és olyan transzferárat szabnak meg, amiylet csak akarnak, attól függ, hol ledvezőbb az adózás, ott leadóznak, és a papíron lévő nyerweséget meg megint egyik zsebből a msikba teszik.
az export-import kedvezpőtlen alakulásában semmilyen szerepelt nem játszanak ezek a cégek, sőz, ezek többet exportálnak ft-ban, mint importálnak, mert az összeszerelt motor mégiscsak töbeb kerüól kilóra, mint a halom vas. a külkereskedelmi mérleg fölborulását a magyar fogyasztók okozták. fogalmad nincs róla, de ha ezt is írtad, igen, nagy a baj, defficites a fizetési mérleg, és defficites az államháztatás is, ráadásul magas az inláció.
"ert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat"- hahahaha, talán nem véletlenül. gondolom sejtik, hogy mire mennének vele, bár most már marbellán is el tudják költeni. jah igaz, oda becsületes ember nem jár.
"A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. " persze, mer a putsinnak se köll az erős ft. neki is csak a bóvli dollár a jó...
Válasz envagyok2 #28137. hozzászólásáraAz elmúlt 10 évben a jegybanki alapkamat becsúszott a béka ......., ezért a lakosság elkezdte nem lekötni a bankbetéteit. Az 0-2% körüli kamatnak HUF esetében elég rossz a marketing értéke, és erre a lakosság nem vevő. Ha nem látod a számok mögött ezt a folyamatot, az ezért van. Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. Az más tészta, hogy az elmúlt 10 évben a hitelezés ösztönzése miatt a bankok lehetőségeit az MNB irányába az MNB némileg beszűkítette.
Válasz envagyok2 #28135. hozzászólásáraA külső eladósodottság többnyire devizában történik, mert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat. A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. A külső eladósodottságban annyi kockázat van, hogy a saját deviza (HUF) árfolyamának alakulására nem kizárólag az államnak van ráhatása, hanem elég nagy arányban a piaci szereplők kezében van. Amíg külföldi cégek Mo-i vállalkozásai a GDP jelentős részét viszik ki az országból (jelenleg ez a valóság), és adott esetben az export-import arány kedvezőtlenül alakul, addig az államnak komoly költséget jelent a hazai árfolyam stabilizálása, és nem is tudják ezt időszakos "leértékelések" nélkül megoldani. A HUF eladósodottság kisebb kockázatot jelent, mert egy esetleges gyengülő periódus nem emeli meg váratlanul az állam költségeit, és jobban tud vele tervezni.
Válasz Praetor #28134. hozzászólásáraa kereskedelmi bankok jellemzően nem tolnak be pénzt a jegybankba, legfeljebb napos betétekre, hetes betétekre. ettől többet a jegybank sem fogad. ez ökörség. és a jegybank mit csinálna tízezer milliárdokkal? nézd meg mennyi az 5 legnagyobb bank mérlegfőösszege, ez nem túl nehéz, és kb, nem sokkal kevesebb a kötelezettségállományuk. és nézd meg a jegybankét is, hogy amit szted a kereskedelmi bankok betoltak hozzá, az ott hol van.
a kereskedelmi bankok azért hiteleznek is, nem keveset, épp ezen a csatornán működik a pénzteremtés, amit most látunk, hogy ingyen pénzzel öntötték el évekig a gazdaságot, másrészt állampapírt is vesznek. az állam a közvetlen értékesítéssel épp ezt akarta megkerülni, hogy ennek az értékesítési ktg-e nem a bankoknál, mint banküzemi bevétel jelentkezzen, hanem olcsóbban teríti.
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásárahuh bszki, ezt nem magadtól találtad ki, ugye?
a kintről bejött pénz a bővli kategória, és annál jobb a ft hitel? miért? miért nem jó a bóvli pénz? miért nem jobb az, ha bejön a lóvé, egy pénzér adnak egy liter gázolajat, aztán kideról hogy bóvli, és mikor vissza kell adni a pénzt, akkor meg egy pénzér adnak egy deci gázolajat,vagyis a csilliárd dollárér, amit fölvett hitelb az állam, azért vett csilliárd liter gzolajat, és amikor vissza kellett adni, akkor meg a töredékét?
huhh bakker, nem írtam még soha senkinek ilyet, de irtózatos nagy butaságot terjesztesz, azt nem gondolom, hogy ezt te találtad ki, dehogy terjeszted, az biztos.
jelentős kockázatos küldi eladósosás. mi a kockázat a külföldi eladósodásban? kiváncsi vagyok. de mondom. szerintem az, hogy azt vissza kell adni. értékén. ha csilliárd litert kaptűl, akkor csilliárd litert várnak vissza. míg a csóringer adott millió ft-ot, amiből akkor tudott venni 4 köb gázolajat, mire visszakapja, kap majd érte 2,5et. nah ez persze, ...... az állam ..... jól kijött ebből, csakhát ugye akit átvertek... nah innen folytast, a mérgezett kötvényeket, mg nem tudom miket, azokat meg hagy az ajtón kívül.
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraAz átlagember kézenfekvő befektetései jellemzően mindig reálérték vesztéssel járnak. Az elmúlt 70 évben is úgy nézett ki, hogy amit betettél a bankba kamatozni, az jóval az infláció alatt kamatozott. A logika egyszerű, mert a bankok kis hazánkban nem vállalnak kockázatot, nem fektetik be a pénzedet, javarészt a jegybankhoz tolják be, és abból a kamatból osztanak neked vissza részt, amit onnan kapnak. A jegybanki kamat meg átlagosan az infláció körül/alatt szokott lenni. Az állampapírok azért is voltak sok esetben népszerűek a lakosság körében, mert ott néha lehetett reálértéken néha nyerni is. De jellemzően itt is a kockázatokat árazta be az állam, így sokszor a befektető mégsem jön ki belőle plusszban. Az elég ritkán kibocsátott deviza alapú állampapírokkal is csak elég minimális nyereséget lehet jellemzően elérni. A lakosság azért vett állampapírt, mert nem lát más stabilabb befektetési lehetőséget, és mivel a bankok nem akarnak kockáztatni, vállalkozni, ezért nem is fizetnek kamatot a betétekre.
Ha a megtakarításodon nyereséget akarsz elérni, akkor kockázatosabb területek felé kell fordulnod (pl részvény). Szóval a MÁP és hasoló képződmények miatt nem kell a kormányt szapulni, mert ez üzlet, és senki sem kényszerít senkit, hogy megvegye. A kockázatokkal minden befektetőnek tisztában kell lennie.
Válasz Vinkó #28131. hozzászólásáraHa nem bóvliba fektetsz, több pénzed lesz mint előtte. Tehát pénz jön az országba, be. Ha odaadsz a kormánynak 100 forintot amiből ő visszaad neked 105-öt ami már csak 95-öt ér, az neked miért is jó?
Válasz bandigh #28130. hozzászólásáraMért buktál rajta ? A fizikális vagyonod itt maradt....pl. Azt max a bolsik vihetik el,mivel az ott egy természetes dolog. Az a fizikális vagyon külföldi kézben van megjöttél,mozgástered 0...kiszolgáltatottságod,gyakorlatilag végtelen is lehet, az az volt már rá példa. Ez nektek mért jó ?
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásáraJó a belső eladósodás, főleg az államnak, mert egy értéktelenebb papírt kell visszaadnia, mint amit kapott, tehát keresett az egészen, és akik befizettek, azok meg buktak rajta.
Válasz envagyok2 #28128. hozzászólásáraUgye nem érted mi folyik itt. Ausztriába szintén kevesebb az 50 Eurónak a vásárló ereje,mint kb másfél éve. Szóval még mindig nem érzékeli a többség,amiről 3 éve károgunk,hogy itt egy újabb globális válság,csak jól van tálalva. Decemberre már a beszállítói áremelés 30%..és még nincs rajta a nagyker-kisker,majd jön még a január. Az a külföldi dollár mögött jelenleg nem tudni van e valódi tartalom,és az mennyi %-ban. Még nem tudják megmondani a Kínai ingatlan bumm,mennyire érinti a külföldi pénzintézeteket,tehát nem azt mondják hogy nem .Hanem azt hogy még tisztázatlan. Na szóval az a finom dollár 2008-ban egy rakás értéktelen (CDO) kötvény formájában érkezett. Nem kizárt hogy jelenleg jobb egy belső eladósodás az állam részéről,mint a jelentős-kockázatosabb külső. Ezért mondom a piacgazdaságot,már állt iskolában kellene tanítani,kevesebb lenne a felesleges megnyilvánulás. Egész Európában jövőre 1,5%-os inflációt várnak,és továbbra is megy a vírus-és a ............,akkor ez elcsúszott. Mivel már most növekvő munkanélküliséggel számol 2022-re és akkor mikor ez készült. Még nem volt itt az új vírus-és nem volt gáz cirkusz.
Válasz Ares 826 #28120. hozzászólásáraés mind a 7 ezer milliárd tulajdonosa szívja a fogát, hogy kapott 5% kamatot, a boltba meg minden 20%kal lett dárágbb. kérdezd meg tőlük, jövőre is adnak-e? meg mer ezek nem diktálnak. persze, a magyar ember torkán bármit le lehet nyomni, csak pofa kell hozzá ezért írtam, hogy itt 10 millió átvert ember él.
7 ezer milliárd, nagy lé, azzal azt csinál amit akar. meg is csinálták. amit akartak. pont azt, amit akartak. meg lehet nézni, 7,4% a hivatalos infláció. valóságba meg mennyi? de még ha ennyi is lenne a belső ft hitel, akkor is ez csak a hatoda az egésznek, a maradék, amit a nagytőkés, aki folyton belepofáz, hogy visszakaphassa a pénzét, ne csak egy táska papírt, az még mindig több, mint 10 éve az összes volt.
egyébként meg, pár napja, hete, a miniszter épp azzal dicsekedett, hogy magyarország még a válságban is hitelképes, mert dollár kötvényt is el tudott adni. na most akkor mi a jó? ha lakósságot ......, vagy ha kűfődi nagytőkés hozza dollárt?
30174 hozzászólás
Válasz mtz1221 #28172. hozzászólására
Válasz mtz1221 #28172. hozzászólásáraÉs még tejet is fakaszt
Válasz hegesztocsabi #28165. hozzászólásárahttps://www.google.com/search?q=2+literes+s%C3%B6r&hl=hu&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjHzqf0p_P0AhV77rsIHdsKDWQQ_AUoAXoECAEQAw&biw=1024&bih=486&dpr=1.88
Válasz colizoli #28170. hozzászólásáraCsak vigyázni kell ne tegyen magàban se kárt a koca. Eltörik a lába, akkor jó napot!
Ezért kell mondjuk az mtz- t járatni fél gázon.
Válasz hegesztocsabi #28165. hozzászólásáraKihajtom a tanyából a kocát. 2 kapun már csak nem jön át.
Válasz B.Bali #28167. hozzászólásáraErre gondoltam én is,vagy a darálora mert az hangos.
Válasz ...:::Pisti:::... #28166. hozzászólásáraAz nincs .
Válasz hegesztocsabi #28165. hozzászólásáraMi kiengedtük az udvarra a kocát, a traktort beindítottam, jó fél gázig ,hogy ne hallja a malacok visítását a koca.
Válasz hegesztocsabi #28165. hozzászólásáraÜdv.
Kalodában fialjon
Akkor lehet akármilyen vad.
1 hetesek.
Fogát nem mindnek tudtam elszedni idáig,igen haragos a koca.
Vasazni is kellene de idegbeteg koca mellett nehéz.
Ki hogyan oldja meg?
Válasz Ares 826 #28162. hozzászólásáraMegtámadták a vasevő szuhok!
Egyébbként felicia pick-up, ezeknek betegsége, ezt üeg már taknyolták is előtte ls még osztrák is volt... Szóval ott is vannak tunerjóskák, ez tisztán látszik az autón, de hát ócsó vót'
Válasz hegesztocsabi #28158. hozzászólásáraMi már 14 éve mesterséges termékenyítést alkalmazunk. Plusz forgatható ip kamerák vannak kirakva, így nem kell kimászkálni, hogy eszébe jutott-e már fialni.
Már most látni a malacokon, hogy milyen jó étvággyal fogják fogyasztani a kilencezres kukoricát.
Válasz Gumóka #28161. hozzászólásáraEbbe is menyétek költöztek, vagy mi a fene állatkák????
No, egyik fele kész
Válasz mtz1221 #28159. hozzászólásáraOk.hogy . Betlehem. De ma is van olyan hely ahol szalmába szűlnek?
Válasz B.Bali #28157. hozzászólásáraÉn is majdnem gratuláltam neki, hogy milyen szép hajas baba.
Válasz B.Bali #28157. hozzászólására13db.
De 2db negnyomot mire kimentem.
Én 8 db is kiegyeztem volna.
Az öcsémé is pont ennyit fialt.
Testvérek a kocák.
Első inszeminálásom volt,soha nem csináltam még előtte.
Válasz hegesztocsabi #28156. hozzászólásáraNéztem pár percig mire rájöttem hogy mi is ez
,hányat fialt?
Na ez se hagy aludni
Péntekre vártuk.
Válasz envagyok2 #28153. hozzászólásáraA nyereségről volt szó, te meg: "...ezek ezt nem osztalékként tolják ki az egészet, hanem ebből veszenek egy halom árut, és a maradékot, esetleg"
Ki mondta h a kèsz audi valaha is magyar termék volt, hogy azt a magyar audi adta el újra az anyacégnek? Mi van ha csak idehoznak egy csomó nèmet tulajdonú alkatrészt, ami az összerakás utàn is az marad? Ha akar a magyar audi autót eladni belőle, vehet, és kereshet rajta..
Csakkérdem.
A bankok nem mernek mibe fektetni?
Ha van egy bankod, és neadjisten tudsz fektetni az mondjuk a saját kitédbe, bonafarmodba, solemizodba, pickbe, 20+ ezer hektár szántódba, akkor annyira nagy kockàzat kihelyezned egy pár darab lakossági hitelt
Válasz Praetor #28152. hozzászólásáraaz tuolsó, mindent vivő érv. mint a piros hetes.: "De mindegy is, kicsit belefáradtam. További jó bohóckodást."
"Épp te mondtad, hogy az audi, merci a transzferárakkal manipulál, hogy ne kelljen neki itt adót fizetni. Most akkor hirtelen nem?" de igen. manipulál. és a ft javára. mert itt kisebb a nyereségadó, mint németóba. akkor inkább itt adózik le, amit csak lehet. aztán hogy mi a valóság ezek esetében, az sosem derül ki, mert kb. minde stratégiai megállapodás 250 évre titkosított. és azok jórészt errl szólnak,hogy mennyi adót kell csengetniük. és mivel magyarország igen nehezen egyezik bele a globális minimális társasági nyerségadóról, pláne nem a szoksásis 25-30%os mértékbe, valszeg ezeknek ettől lkevesebbet kell.
"Szóval az ósan meg a teszkó nem vesz ki osztalékot, hanem áruval veszik ki a nyereséget" ezt mibl olvastad ki? vagy magadat röhögöd? azt írtam, hogy a teszkó 32 mird osztalékot fizetett tavaly, nem tudom a többi cég összeforgalma hogy alakul teszkóhoz képest, saccra azt írtam, hogy az egésuz multi kisker lánc akkor lehetett 100 mrd tavaly. teszkó háromszorsa. sacc.
Válasz envagyok2 #28150. hozzászólásáraÉpp te mondtad, hogy az audi, merci a transzferárakkal manipulál, hogy ne kelljen neki itt adót fizetni. Most akkor hirtelen nem?
Ha ez igaz lenne, akkor az ósannál bent csücsülő nav osztály nyakik sáros, mert illegális transzferálásról van szó. Szerintem ezt te sem veszed komolyan.
Szóval az ósan meg a teszkó nem vesz ki osztalékot, hanem áruval veszik ki a nyereséget.
Amikor ezek a cégek külföldi termékeket importálnak, akkor megint a forintot gyengítik, miközben a nyereségről nincs még szó. Ezzel önmagában még nincs is probléma, csak akkor amikor lenne versenyképes hazai termék, csak az valamiért nem tud a polc versenyben nyerni, a szlovák, lengyel, spanyol meg igen. De mindegy is, kicsit belefáradtam. További jó bohóckodást.
Válasz Praetor #28149. hozzászólásárasok beszámolót kéretem le rövid időn belül, kizártak. a teszko tavaly 32 milliárdot váltott át.
erre jutottam. a többit rád bízom. kb. a többi felsotolt összesen lehet ennyi, akkor a nagy ker láncok mnondjuk 100 milliárd.
Válasz Praetor #28149. hozzászólásárahahaha. eből a cikkbőúl épp az nem derül ki, aminek idetetted, hogy ebből a 3 milliárd euro osztalékból, ebből mennyiaz, ami ftban, és mennyi az, ami devizában képződik meg. szóval ez éppen semmire sem való. de gondolom a legtöbb profit az audi, mercédesz, és még néhány összeszerelő üzemnél képződik.
a teszkó, ósan meg a többi, ahol otthagyod ftban a pénzed, ezek ezt nem osztalékként tolják ki az egészet, hanem ebből veszenek egy halom árut, és a maradékot, esetleg. a mondatom első része a külker mérleg kérdéskör, és azt írtam, hogy azt a magyar fogyasztólk borították föl, a másődik része jön ide.
Válasz envagyok2 #28146. hozzászólására"az összes külföldi tulajdonú cég ... ezek nem ft-ban számolnak el, nem ft-ban tartják a pénzüket"
Link
Ühüm, pl Auchan, Tesco, Interspar, Mediamarkt, Rossmann, DM, Vodafone...stb. Te ezeken a helyeken nem forintban fizetsz, ühüm. Szerintem bilibe lóg a kezed. Az alapvetően exportra termelő összeszerelő üzemeket egyébként sem kell idekeverni, mert nem ők viszik ki a GDP jelentős részét. Emellett én nem érveltem. Ha csak annyit nézel meg, hogy a lakosság a fizetésének nagyobb részét hol hagyja ott, és milyen termékeket/szolgáltatásokat vásárol, és máris megvan a "lék" jelentős része.
Az, hogy a Telekom forintban fizeti ki az osztalékot, ez nem jelent semmit. Az első kanyarban eladja a Deutsche Telekom, és eurót vesz belőle, ami megint gyengíti a magyar forintot. Úgyhogy ez részletkérdés.
"szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede."
A több mint 1000mrd Ft, amit évente eladnak csak az osztalék kivételekor, és euróban kiviszik az országból, az a tízezrede a GDP-nek?!? Baromi gazdag ország lehetünk akkor, csak még nem vettük észre...
Válasz envagyok2 #28147. hozzászólásáramások már megcsináltá
https://www.portfolio.hu/bank/20210602/megerkezett-a-friss-magyar-banki-rangsor-igy-tett-be-a-koronavirus-a-legnagyobbaknak-486164
Válasz Praetor #28145. hozzászólásárahuhhha, meg fogsz lepődni. keresgéld ki a bankjok beszámolóit, és leesik akkor az állad, ha azt hiszed, hogy 2500 mrd ft betéttől összefosnák magukat, és az életben nem tudnak enyni pénzt kihelyzni
az otp konszolidált beszámolóját most megnéztem, 15 ezer milliárd ft értékű betétet, és 2,2 ezer milliárd ft saját tőkét tartalmaz. hahahah. és bár nem fogok kieg melllékletet olvasni, de a saját tőke 90% gondolom vasba meg betonban van. és ezt mind ki is helyzeték, mert olyan böszme nincs egy bank, hogy nem helyezi ki abetétet, hiszen az után fizeti a kamatot, és ami csak ott porosodik a páncélba, az nem hoz semmit.
Válasz Praetor #28144. hozzászólásáraaz összes külföldi tulajdonú cég (mér ami számít, és nem bivalybasznádi fecsekefarkgyártó kft) az euro/dollár elszámolású. vagyis. ezek nem ft-ban számolnak el, nem ft-ban tartják a pénzüket, hanem euróban, dollárban, jenben, amiben az anyavállalat. hisezn az anyaválalalt meglaapított ezeket, idetolt egy halom valutát, ezek a cégek ebből a valutából megveszik az anyaválallatuktól amit itthon továbbreszelnek, aztán egy másik halom valuért eladják. a kapott valuta egy részét átváltják, ebből kifizetik a melóst, a vizet, gázt, villanyt, a korrupt politikust. kész. ezt írtam, hogy ezenek a cégeknek ft keresletük van, nem kínálják a ft-ot, nem ft-ban van ezeknek a bevételük, nem ft-ban kereskednek ezek, hanem eruoban, dollárban, akármiben, és a bevételük egy kis hányadát váltják át, fizetik ki belle amit ftban kell, és kész.
az osztalékot is abban a lóvéban "viszik ki", amiben azt megkeresik, eladja az audi az anyavállatlának a halo, audit, átváltja a eurot ft-ra, örül neki, hogy pár nulláűval töübb, majd visszakullog visszavéáltani, hogy ki tudja utalni stuttgatba? he?
nem ftban működnek ezek. a legnagyobbak, amik számítanak.
más amit írsz, pl. a telekom. ez ftban szerzi a bevéeleit, persze, és meg fogsz lepődni, a telekom az osztaláékot is ftban fizeti ki. miért is? mert nyrt, tőzsdei cég. hahahahha. mariska néni összeszarná magát, ha kapna 8 centet oszalékként...
csak érdekesség, az telekom tavaly 15 mrd ft osztalékot fizetett, és a fele a német telekomé. 7 milliárd ft-ot váltott át, és utalt ki az országból. hahah. mennyibe is kerül egy jacht az adriára? vagy azt ft-ért adják?
szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede.
Válasz envagyok2 #28142. hozzászólásáraMegint nem tetszik figyelni. Írtam: "Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. "
A bank saját tőkéjét nem veszed figyelembe. Meg ha jelentős bankbetét lekötés van a lakosság és a piaci szereplők részéről, akkor olyan nagy összeggel a bankszektor ebben az országban nem tud mit kezdeni, mert nem tudja hitelként kihelyezni. Az arányokról megfeledkezel. Mit kezdenének a kereskedelmi bankok csak a MÁP+ betétek felével, ami 2500 milliárd Ft?!? Hova tennék? Amilyen kamatokat ők elképzelnek a kockázataikért cserébe, azon a kamaton nem tudnák kihelyezni a felét sem.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraSzerintem te direkt nem akarod látni a valóságot, kihagyod pl azt, hogy összes külföldi tulajdonú cég euróra/dollárra váltja a cég nyereségét, amikor osztalékként kiviszik az országból.
Az összeszerelő üzemek esetében igazad van abban ,hogy a transzferárakkal játszanak, de mégis nyereségesek ezek a cégek, és visznek ki osztalékot. De pl egy Magyar Telekom meg egyenesen elég tetemes összeget. Ha végignézed az összes szektort, akkor kiderül, hogy átlagosan a nyereség 50-30%-a így hagyja el az országot a külföldi tulajdonú cégek esetében. Ha csökken az újrabefektetések aránya, akkor nő ez a kiviteli arány, és vica-versa.
Az import-export kapcsán nem is említettem külföldi cégeket. Az ország belső piacainak működése határozza ezt meg, meg a mezőgazdasági évjárat hatás, amit a világpiaci árak súlyoznak.
A többire nem is válaszolok, mert csak prüszkölsz.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraCsak a Hankook esetében 5 évig az adófizetők fizették az ott dolgozók bérét...pl.
Válasz Praetor #28140. hozzászólására"Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. " hülyeég. épp ellenkezóleg. ha nincs lekötve a betét hosszú távra, akkor a bank nem hitelezhet hosszú távra. abból a pénzből, amit lehet holnap kivesznek, és visznek máshová, azt apénzt nem tudja a bank kölcsönadni a pistának lakásvásárlásra 20 évre, mert a pista csak 20 év múlva adja vissza, nekem meg lehet holnap jönnek érte.
rövid pénzből, rüövid eszközt lehet vásárolni, hosszú pénzből hosszú eszközt. ezt hívják lejárati összhangnak.
rövid pénzt tolunk ki egynapos hitelre, hosszú pénzt meg adjuk kölcsönbe szállodavásárlásra.
Válasz Praetor #28139. hozzászólásáraaz állam szempontjából értékeled az utolsó két mondatot, de olyan hogy állam nincs, van 10 millió paraszt, akik itt élnek. azokról beszélünk.
akkor menjünk hátulról előrefelé. külfödli cégek, gdp többsaégétr kiviszik, meg a többi. böszmeség. már ha azt mondod, hogy ez a fizetési mérlegre nézve mínuszos hatású. hahahah. ha így lenne, akkro miből fizetne az audi bért, meg a telekér a győri polipnak? a külföldi cégeknek, amik bérmunkáztatnak ebbe az országba, azok a fizetési mérlegre pozitív hatásúak, ők devizát hoznak be, átváltáj ft-ra (épp hogy a ft kerwsletet generálnak, erősítik a ft-ot. sokáig ez tarttotta erősen a ft-ot, aztán mst, hogy összeroppani látszik az autógyártás, nincs akkora kereslet a ft-ra, egyből meg is látszik), és azt adják a melósaiknak. a többi, mármint hogy behozzák a vasat, meg kiviszek az összeszereltet, annak meg semmilyen hatása nincs semmire, csak a gdp-re, de a fizetési érlegre, az árfolyamra, semmire. ők maguk hozzák anyacégtől, és viszik ki oda, és olyan transzferárat szabnak meg, amiylet csak akarnak, attól függ, hol ledvezőbb az adózás, ott leadóznak, és a papíron lévő nyerweséget meg megint egyik zsebből a msikba teszik.
az export-import kedvezpőtlen alakulásában semmilyen szerepelt nem játszanak ezek a cégek, sőz, ezek többet exportálnak ft-ban, mint importálnak, mert az összeszerelt motor mégiscsak töbeb kerüól kilóra, mint a halom vas. a külkereskedelmi mérleg fölborulását a magyar fogyasztók okozták. fogalmad nincs róla, de ha ezt is írtad, igen, nagy a baj, defficites a fizetési mérleg, és defficites az államháztatás is, ráadásul magas az inláció.
"ert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat"- hahahaha, talán nem véletlenül. gondolom sejtik, hogy mire mennének vele, bár most már marbellán is el tudják költeni. jah igaz, oda becsületes ember nem jár.
"A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. " persze, mer a putsinnak se köll az erős ft. neki is csak a bóvli dollár a jó...
Válasz envagyok2 #28137. hozzászólásáraAz elmúlt 10 évben a jegybanki alapkamat becsúszott a béka ......., ezért a lakosság elkezdte nem lekötni a bankbetéteit. Az 0-2% körüli kamatnak HUF esetében elég rossz a marketing értéke, és erre a lakosság nem vevő. Ha nem látod a számok mögött ezt a folyamatot, az ezért van. Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. Az más tészta, hogy az elmúlt 10 évben a hitelezés ösztönzése miatt a bankok lehetőségeit az MNB irányába az MNB némileg beszűkítette.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 16:31:48
Válasz envagyok2 #28135. hozzászólásáraA külső eladósodottság többnyire devizában történik, mert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat. A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. A külső eladósodottságban annyi kockázat van, hogy a saját deviza (HUF) árfolyamának alakulására nem kizárólag az államnak van ráhatása, hanem elég nagy arányban a piaci szereplők kezében van. Amíg külföldi cégek Mo-i vállalkozásai a GDP jelentős részét viszik ki az országból (jelenleg ez a valóság), és adott esetben az export-import arány kedvezőtlenül alakul, addig az államnak komoly költséget jelent a hazai árfolyam stabilizálása, és nem is tudják ezt időszakos "leértékelések" nélkül megoldani. A HUF eladósodottság kisebb kockázatot jelent, mert egy esetleges gyengülő periódus nem emeli meg váratlanul az állam költségeit, és jobban tud vele tervezni.
Válasz III.Gyula #28136. hozzászólásáramér, az nem életkép, hogy bemész a boltba, és 820 ft a kenyér? csak a ganaj?
Válasz Praetor #28134. hozzászólásáraa kereskedelmi bankok jellemzően nem tolnak be pénzt a jegybankba, legfeljebb napos betétekre, hetes betétekre. ettől többet a jegybank sem fogad. ez ökörség. és a jegybank mit csinálna tízezer milliárdokkal? nézd meg mennyi az 5 legnagyobb bank mérlegfőösszege, ez nem túl nehéz, és kb, nem sokkal kevesebb a kötelezettségállományuk. és nézd meg a jegybankét is, hogy amit szted a kereskedelmi bankok betoltak hozzá, az ott hol van.
a kereskedelmi bankok azért hiteleznek is, nem keveset, épp ezen a csatornán működik a pénzteremtés, amit most látunk, hogy ingyen pénzzel öntötték el évekig a gazdaságot, másrészt állampapírt is vesznek. az állam a közvetlen értékesítéssel épp ezt akarta megkerülni, hogy ennek az értékesítési ktg-e nem a bankoknál, mint banküzemi bevétel jelentkezzen, hanem olcsóbban teríti.
Menjetek már máshová politizálni!
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásárahuh bszki, ezt nem magadtól találtad ki, ugye?
a kintről bejött pénz a bővli kategória, és annál jobb a ft hitel? miért? miért nem jó a bóvli pénz? miért nem jobb az, ha bejön a lóvé, egy pénzér adnak egy liter gázolajat, aztán kideról hogy bóvli, és mikor vissza kell adni a pénzt, akkor meg egy pénzér adnak egy deci gázolajat,vagyis a csilliárd dollárér, amit fölvett hitelb az állam, azért vett csilliárd liter gzolajat, és amikor vissza kellett adni, akkor meg a töredékét?
huhh bakker, nem írtam még soha senkinek ilyet, de irtózatos nagy butaságot terjesztesz, azt nem gondolom, hogy ezt te találtad ki, dehogy terjeszted, az biztos.
jelentős kockázatos küldi eladósosás. mi a kockázat a külföldi eladósodásban? kiváncsi vagyok. de mondom. szerintem az, hogy azt vissza kell adni. értékén. ha csilliárd litert kaptűl, akkor csilliárd litert várnak vissza. míg a csóringer adott millió ft-ot, amiből akkor tudott venni 4 köb gázolajat, mire visszakapja, kap majd érte 2,5et. nah ez persze, ...... az állam ..... jól kijött ebből, csakhát ugye akit átvertek... nah innen folytast, a mérgezett kötvényeket, mg nem tudom miket, azokat meg hagy az ajtón kívül.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 16:07:28
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraAz átlagember kézenfekvő befektetései jellemzően mindig reálérték vesztéssel járnak. Az elmúlt 70 évben is úgy nézett ki, hogy amit betettél a bankba kamatozni, az jóval az infláció alatt kamatozott. A logika egyszerű, mert a bankok kis hazánkban nem vállalnak kockázatot, nem fektetik be a pénzedet, javarészt a jegybankhoz tolják be, és abból a kamatból osztanak neked vissza részt, amit onnan kapnak. A jegybanki kamat meg átlagosan az infláció körül/alatt szokott lenni. Az állampapírok azért is voltak sok esetben népszerűek a lakosság körében, mert ott néha lehetett reálértéken néha nyerni is. De jellemzően itt is a kockázatokat árazta be az állam, így sokszor a befektető mégsem jön ki belőle plusszban. Az elég ritkán kibocsátott deviza alapú állampapírokkal is csak elég minimális nyereséget lehet jellemzően elérni. A lakosság azért vett állampapírt, mert nem lát más stabilabb befektetési lehetőséget, és mivel a bankok nem akarnak kockáztatni, vállalkozni, ezért nem is fizetnek kamatot a betétekre.
Ha a megtakarításodon nyereséget akarsz elérni, akkor kockázatosabb területek felé kell fordulnod (pl részvény). Szóval a MÁP és hasoló képződmények miatt nem kell a kormányt szapulni, mert ez üzlet, és senki sem kényszerít senkit, hogy megvegye. A kockázatokkal minden befektetőnek tisztában kell lennie.
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraA kintről bejött pénz 2008 óta rizikós bóvli kategória esélyét hordozza.
Válasz Vinkó #28131. hozzászólásáraHa nem bóvliba fektetsz, több pénzed lesz mint előtte. Tehát pénz jön az országba, be. Ha odaadsz a kormánynak 100 forintot amiből ő visszaad neked 105-öt ami már csak 95-öt ér, az neked miért is jó?
Válasz bandigh #28130. hozzászólásáraMért buktál rajta ? A fizikális vagyonod itt maradt....pl. Azt max a bolsik vihetik el,mivel az ott egy természetes dolog. Az a fizikális vagyon külföldi kézben van megjöttél,mozgástered 0...kiszolgáltatottságod,gyakorlatilag végtelen is lehet, az az volt már rá példa. Ez nektek mért jó ?
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásáraJó a belső eladósodás, főleg az államnak, mert egy értéktelenebb papírt kell visszaadnia, mint amit kapott, tehát keresett az egészen, és akik befizettek, azok meg buktak rajta.
Válasz envagyok2 #28128. hozzászólásáraUgye nem érted mi folyik itt. Ausztriába szintén kevesebb az 50 Eurónak a vásárló ereje,mint kb másfél éve. Szóval még mindig nem érzékeli a többség,amiről 3 éve károgunk,hogy itt egy újabb globális válság,csak jól van tálalva. Decemberre már a beszállítói áremelés 30%..és még nincs rajta a nagyker-kisker,majd jön még a január. Az a külföldi dollár mögött jelenleg nem tudni van e valódi tartalom,és az mennyi %-ban. Még nem tudják megmondani a Kínai ingatlan bumm,mennyire érinti a külföldi pénzintézeteket,tehát nem azt mondják hogy nem .Hanem azt hogy még tisztázatlan. Na szóval az a finom dollár 2008-ban egy rakás értéktelen (CDO) kötvény formájában érkezett. Nem kizárt hogy jelenleg jobb egy belső eladósodás az állam részéről,mint a jelentős-kockázatosabb külső. Ezért mondom a piacgazdaságot,már állt iskolában kellene tanítani,kevesebb lenne a felesleges megnyilvánulás. Egész Európában jövőre 1,5%-os inflációt várnak,és továbbra is megy a vírus-és a ............,akkor ez elcsúszott. Mivel már most növekvő munkanélküliséggel számol 2022-re és akkor mikor ez készült. Még nem volt itt az új vírus-és nem volt gáz cirkusz.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 12:12:40
Válasz Ares 826 #28120. hozzászólásáraés mind a 7 ezer milliárd tulajdonosa szívja a fogát, hogy kapott 5% kamatot, a boltba meg minden 20%kal lett dárágbb. kérdezd meg tőlük, jövőre is adnak-e? meg mer ezek nem diktálnak. persze, a magyar ember torkán bármit le lehet nyomni, csak pofa kell hozzá ezért írtam, hogy itt 10 millió átvert ember él.
7 ezer milliárd, nagy lé, azzal azt csinál amit akar. meg is csinálták. amit akartak. pont azt, amit akartak. meg lehet nézni, 7,4% a hivatalos infláció. valóságba meg mennyi? de még ha ennyi is lenne a belső ft hitel, akkor is ez csak a hatoda az egésznek, a maradék, amit a nagytőkés, aki folyton belepofáz, hogy visszakaphassa a pénzét, ne csak egy táska papírt, az még mindig több, mint 10 éve az összes volt.
egyébként meg, pár napja, hete, a miniszter épp azzal dicsekedett, hogy magyarország még a válságban is hitelképes, mert dollár kötvényt is el tudott adni. na most akkor mi a jó? ha lakósságot ......, vagy ha kűfődi nagytőkés hozza dollárt?
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 12:10:23
Válasz Tobszi #28123. hozzászólására
Válasz Tobszi #28123. hozzászólásáraNem ez egy régi star eke
Válasz Ares 826 #28124. hozzászólásáraHát az enyémen pedig van.