Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Átverés új
- Műtrágya árak új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Horsch Terrano FX és Terrano FG kultivátorok új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Napraforgó ára új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
Cikkajánló
Hirdetés
_jpg_fill_540x300_0.webp "Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ")
Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ
Vegye fel a harcot az éghajlatváltozás hatásai ellen modern KWS hibridekkel!
Sajtóközlemény
1249 hozzászólás
Válasz Erdőjaro #1098. hozzászólásáraErre is volt már példa.
A debreceni földhivatal még alszik. Az Isten mentsen meg tőlük mindenkit.....
Válasz ex lege #1096. hozzászólásáraEttől már csak az jobb,amikor az erdőtérképre sem néznek rá és a fennálló felújítási kötelezettséggel együtt,sőt már régóta tolódó erdősítési stb átvétel ,kivitel ,eü kötelezettség,stb veszik meg az erdőt úgy,hogy az előző tulaj simán tudott róla,csak ő sem közli direkt,hiszen pont emiatt adja el. Na erre nincs olyan visszavásárlási garancia,mint a személyautó nem közölt hibáira. Az ember a nyakába vehet egy életre szóló adósságot is.
Válasz Sylva #1095. hozzászólásáraDe egyébként megoldom a problémáját, mert busásan megfizet érte.....
Válasz Sylva #1095. hozzászólásáraMost az van, hogy az újgazdagoknak nem buli sem az állampapír, sem a részvény, ezért megint az ingatlanpiac felé fordultak. Vannak jópáran, akik közülük a földpiacban látnak fantáziát. Na de a termőföldnél nem rúgnak labdába, mert ott sok az eszkimó. Az erdők esetében viszont nem. Az elvárás ebben az esetben is ugyan az. Térüljön meg a befektetés, és hozzon profitot. Viszont alapból hülyék hozzá. Vannak strómanjaik, akik felhajtják az erdőket, de azok is dilettánsok. Szakembereket nem ismernek, na meg egy részük nem is igazán tud profi tanácsot adni. Így az esetek többségében bemennek a csőbe.
A haszonvételi gyérítés nem rossz dolog - én is szoktam javasolni erdőterv módosításr, ha nincs fahasználat előrva -, de abból sokára térül meg a befektetés.
Vannak akik lakóparkot építenek az erdők helyére, mint a helles fazon Miskolc mellett a Pingyomon,.
Válasz ex lege #1094. hozzászólásáraHa a haszonszerzés a cél,valóban nem mindegy.Egyéb esetben a Hgy. nem biztos hogy rossz forma.Vágásos üzemmódú erdőkben nem oly rég lehet kérni.
Az már más tészta,hogy az adásvétel elött egyiknek sem volt fogalma az üzemmódról.
Mi a gond a haszonvételi gyérítéssel ,mint üzemmóddal amugy?
Szóval erről beszéltem. Ma megnéztem egy frissen vásárolt erdőt. A vevő kért fel erre. Az eladó arról tájékoztatta, hogy az erdőben fokozatos felújítóvágás bontás, illetve végvágás van az erdőtervben fahasználati lehetőségként. A vevő elhitte, megvette.
Rosszul tette. Ugyanis az erdőterv haszonvételi gyérítési lehetőséget tartalmaz, semmi mást. Nem mindegy.
Ezért próbálom megértetni mindenkivel, aki erdőt szeretne venni. Az, hogy egy erdőben milyen fakitermelési lehetőségek vannak, és azoknak milyen erdőfelújítási vonzata van/lesz, azt az erdőterv határozza meg, nem az eladó....
Ezért nem szabad sajnálni a pénzt szakemberre, ha valki erdőt szeretne venni.
Válasz rongyos #1092. hozzászólásáraEz mind igaz. Mondjuk én elkezdtem felderíteni a környéken a bérelhető, kezelhető erdőket, de megrekedtem, mert nincs rá időm, sok a munkám. De ettől függetlenül legalább 300 ha-t felhajtok......
Válasz ex lege #1090. hozzászólásáraköszönöm szépen...23 év elég volt...de igazad van!
A kihívások:
- erdészeti közigazgatás
- idióta nagyképű faluról lepattant tulajdonosok, akik a szokásjoghoz ragaszkodnak ( dögöljön meg a szomszéd tehene is )
- trehány, analfabéta fakitermelő és erdőművelő brigádok, akik plasztikai sebész árakon akarnak dolgozni, de kb. neandervölgyi szinten élnek...
- vevőkör...aki állandóan átverve érzi magát, a sok tróger cigány csaló miatt..
- biotikus és abiotikus kártevők...stb..stb.
Még egy pár gondolat a használati rendről, illetve többlethasználati megállapodásról erdők esetében
Hosszú évek át problémát jelentett az erdőkben kialakítható használati megosztás esetében, hogy az erdészeti hatóság félre értelmezte az Erdőtörvény használati rendel kapcsolatos szabályozását. A hatóság ugyanis a használati rend esetében is elvárta, hogy a kialakított területrészeknek minimum 1ha térmértékűnek, és 30 m átlagos szélességűnek kell lenni. Nekem erről sok vitám volt velük, mert szerintem a Törvény nem erről szólt. Ugyan akkor ez a jogértelmezés azt jelentette, hogy ha akár egy olyan tulajdonostárs is volt egy osztatlan közös tulajdonú erdőben, akinek a tulajdoni hányada nem tudott „megfelelni” ennek az elvárásnak, ott a többi tulajdonostárs tehetetlen volt, mert nem tudott használati megosztást csinálni, így nem tudott gazdálkodni a saját tulajdon részén sem. Kétségtelen – és ebben az ítélkezési gyakorlat is töretlen -, hogy egy osztatlan közös tulajdon esetében az első lépés, hogy ki kell alakítani a használati rendet. Minden további lehetőségnek, vagyis a saját használatnak, többlethasználatnak, használatba adásnak ez az alapja. Vannak erdészeti hatóságok, aki ezt a gazdálkodás érdekében rugalmasan kezelték, és azt mondták, két tömböt kell csinálni a használati megosztásban. Az egyikbe kell „belerakni” azt vagy azokat, akik akarnak gazdálkodni, a másikba azokat, akik nem.
Január elsejével azonban módosult az Fétv. A 70. § kiegészült egy (2b) bekezdéssel. Ennek egyértelműen a célja, szándéka, hogy a jogalkotó orvosolni akarta ezt a problémát. Mégpedig úgy, hogy egyrészről meghatározta, a használati rend kialakításánál az Evt. 86. § (1) bekezdését kell alkalmazni, vagyis az 1ha-os, és 30 m-es szabályt. A másik fontos rendelkezése a módosításnak, hogy törvényi erővel rendelkezik arról, ha egy tulajdonostárs részére azért nem lehet kijelölni önálló területet, mert ez a terület nem felel meg a fenti előírásoknak, akkor azt a tulajdonostársat egy „közös kalapba” kell tenni. Vagyis jan. 1-től ez törvényi kötelem. Ennek kivitelezését a törvény nem szabályozza, tehát az is megoldás, hogy minden ilyen tulajdonostársnak egy közös, önálló részterület kerül kialakításra.
Biztos vagyok benne, hogy ez az erdészeti hatóságok esetében megint eltérő jogértelmezést fog generálni, de van egy zsinórmérték, amihez mindenkinek tartania kell magát. A Kúria számtalan alkalommal kimondta: a földforgalmi törvényeket szó szerint kell alkalmazni! Vagyis ez nem gyurma, hogy formáljuk, de nem is magyar irodalom érettségi, hogy megpróbáljuk kitalálni, mire gondolt a költő. Ez az erdészeti hatóságokra is érvényes. Ha nem értelmezik helyesen a törvényi rendelkezést, akkor élni kell a jogorvoslati lehetőséggel, és a jogértelmezést a bíróságra kell bízni.
Van arra is lehetőség, hogy több tulajdonostárs közösen úgy döntsön, a területi hányadukat egy tömbben kérik kialakítani, mert pl. valamelyikük többlethasználati megállapodást köt arra a többiekkel, vagy egységesen, egy 3. személynek kívánják használatba adni. De ebben az esetben nincs helye a hozzájárulás vélelmezésének.
Az erdő esetében van még egy szigorú előírás. A használati megosztást erdészeti térlépen kell ábrázolni, de úgy, hogy azt egyrészről alá kell írni egy jogosult szakszemélyzetnek, másrészről a kialakított önálló részterületek töréspontjait 3 m-es pontosággal kell megrajzolni, vagy ilyen pontosságú EOV kordíntákat kell megadni.
Ha „kész” a használati megosztás, akkor az így kialakított önálló részterületekre már be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak. Ebben az esetben azonban, miután az erdőrészletek eredeti határai módosultak, a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt kérni kell az erdészeti hatóságot, hogy az erdőrészletek határait „igazítsák” a használati rendben kialakított határokhoz. Vagyis új erdőrészleteket kell kialakítani.
A többlethasználati megállapodásoknál – ha egy tulajdonostárs megállapodást köt másik tulajdonostárssal/társakkal – az egyik könnyítés erdők esetében, hogy egy ilyen megállapodás köthető olyan tulajdonostárssal is, aki egyébként nyilatkozott az adásvétel során a saját használatról. A másik, hogy amennyiben minden tulajdonostárs egy meghatározott személy részére kívánja átengedni a használatot, akkor a használati megosztástól el lehet tekinteni. Ez egyébként alkalmazható a termőföldek esetében is. Ebben az esetben már él az Fétv.-ben meghatározott hozzájárulási vélelem.
Van azonban egy kérdés, ami ebben az esetben is megválaszolatlan maradt. Alkalmazni kell-é ezen törvényi előírásokat a fásított területek esetében is. Miután a földforgalmi törvényeket szó szerint kell alkalmazni…..így szerintem igen.
Válasz rongyos #1089. hozzászólásáraErdőben az gondolkodjon, aki szereti a kihívásokat.......
Válasz ex lege #1088. hozzászólásáraén eladtam a bánatba...megy az egész kupleráj inkább értékpapírba...
Használati rend, többlethasználati megállapodás
Az osztatlan közös tulajdonok esetében sokszor jelent gondot, hogy habár van olyan tulajdonostárs, aki szeretné a saját tulajdoni hányadát használni, de nincs lehetősége, mert a földrészleten nincs kialakítva a használati rend. Ez erdők esetében jelent nagyon sok esetben problémát, ha valaki gazdálkodni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá.
Nos, van arra törvényi lehetőség, hogy akár egy tulajdonostárs is kezdeményezze a használati megosztást. Ennek kivitelezéséhez elegendő a tulajdonostársak egyszerű többségének a hozzájárulása. Ha azonban a tulajdoni hányad alapján számított 10% nem ért egyet a tervezettel, akkor 2/3 szükséges az elfogadáshoz. Azt viszont tudni kell, hogy a törvényi vélelem szerint annak a tulajdonostársnak is megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását, akinek pl. hiányos a címe a tulajdoni lapon, így nem érhető el, akitől a tértivevény úgy jön vissza, hogy „nem kereste”, elköltözött”, az „átvételt megtagadta”, stb., vagy átvette az ajánlatot, de 60 napon belül nem nyilatkozott.
Az erdők esetében annyival bonyolultabb a helyzet, hogy itt még a használati megosztás során sem lehet 1 ha-nál kisebb területet kijelölni egy tulajdonostársnak sem. Vagyis azon tulajdonostársak, akik területi hányada nem éri el az 1 ha-t, azokat egy területbe kell összevonni, vagyis maradnak „osztatlanban”.
A használati megosztásról szóló ajánlat elfogadását egységes szerkezetbe – okiratba – kell foglalni. Ennek mellékletét képezi a térképi kimutatás, amelyen ábrázolni kell, ki melyik területrészhez lett rendelve.
Ha sikerült létrehozni a használati megosztást, onnantól kezdve már miden tulajdonostárs tudja használni a saját tulajdoni hányadát, vagy azt valaki másnak használatba adni.
Ez a használatba adás lehet pl. haszonbérlet. Ebben az esetben azonban, ha valaki korábban egy adásvételnél nyilatkozott a saját használatról, akkor nem tudja bérbe adni a tulajdoni hányadát. Termőföldek esetében ez igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Az erdők esetében más a helyzet. Ott ugyanis azon tulajdonostársak is köthetnek többlethasználati megállapodást egy másik tulajdonostárssal, aki így nyilatkoztak. Ugyan így erdőkezelésbe is adhatják tulajdonihányadukat.
Ha szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont, szeretne használati rendet kialakítani, többlethasználati megállapodást kötni, keressen.
foldjog@gmail.com
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Válasz Erdőjaro #1085. hozzászólásáraKurvára segítik a magánerdőgazdálkodást. Ha ez megvalósul kb 25 milliót vesznek ki a zsebből. Ja évente.
Válasz csontii #1084. hozzászólásáraelőbb érdemes ezt elolvasni,aztán a tiédet
https://fataj.hu/2023/01/kap-2023-utan-az-erdogazdalkodasban/
https://kap.mnvh.eu/sites/default/files/2024-01/Erd%C5%91ter%C3%BCleteknek%20ny%C3%BAjtott%20Natura%202000%20kompenz%C3%A1ci%C3%B3s%20kifizet%C3%A9sek%20-%20felh%C3%ADv%C3%A1s.pdf
A 12 oldalt érdemes áttanulmányozni. Az erdők NATURA 2000támogatását alaposan megnyírbálják. A legértékesebb , a legnagyobb széndioxidot megkötő , a legnagyobb biodiverzitást jelentő tölgyes,bükkös 61 év feletti erdők támogatását kb 30%-al visszaveszik. Felháborító. Még február 9.-ig lehet tiltakozni ellene. A megadott email címen.
Válasz Gorio #1082. hozzászólásáraAz nfk oldalán van erre külön nyomtatvány. Okiratként az adásvételit kell beszkennelni,csatolni.
Üdv, szeretném megkérdezni, ha eladok egy erdőt ami 1/1 tulajdonom, bejegyzett erdőgazdálkodója vagyok. Akkor hogy töröljenek mint erdőgazdálkodót ahhoz úgy olvastam kell egy okirat, ez az adásvételi szerződés lesz amit az ügyvéd ír? És ezt kell majd a törlési kérelemhez csatolni, amit az erdészeti hatóságnak küldök? Köszönöm a választ.
Erdészeti szakirányítói szolgáltatást indít a nak https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/106656-az-erdeszeti-agazatban-tevekenykedoket-ujabb-szolgaltatassal-segiti-a-nak
Az alapvetés az, hogy minden tulajdonostárs jogosult a saját tulajdoni hányadához rendelt területrész használatára. Vagyis az első lépés a használati rend.
A többlethasználati megállapodás egy mostoha gyerek, a Földforgalmi törvény nem foglalkozik vele, az Fétv-ben van egy pár "gondolat" róla. Ami az Fétv-ben nincs szabályozva, arra a Ptk. rendelkezései irányadól. Ha valamilyen formában minden tulajdonostárs hozzájárul ahhoz, hogy egyetlen tulajdonostárs használja a teljes földrészletet, akkor véleményem szerint nem kell használati megosztás. Az erdő esetében viszont az Erdőtörvény előír olyan rendelkezéseket is a többlethasználati megállapodás esetében, ami a termőföldeknél nem releváns.
Ugyan akkor az erdők estében nem számít a használat átengedésének, ha van olyan tulajdonostárs aki a tulajdoni hányadát a Földforgalmi törvény hatályosulása után szerezte, és nyilatkozott, hogy annak használatát nem engedi át. Termőföldnél ez már nem működik.
Válasz custus #1078. hozzászólásáranem tudom....azért kérdeztem..nálam hála istennek ilyen nincs...mert a kiküldött leveleket vagy aláírják, vagy nem....de határozottan még nem jött velem szembe senki...ha meg olyan lesz, akkor bekebelezem..oszt jónapot
Válasz rongyos #1076. hozzászólásáraTudsz haszonbérleti szerződést kötni egy osztatlan közös tulajdonban lévő földrészlet TELJES TERÜLETÉRE, ha ahhoz a tulajdonostársak 25 %, vagy akár csak egyetlen tulajdonostárs nem járul hozzá?
Válasz agrojog #1075. hozzászólásáraA fórum nem biztos hogy megoldás minden ügyben,de hasznos tanáccsal szolgálhat a további ügyintézésben.
Válasz csakazértis quercus #1073. hozzászólására"miközben volt olyan tul. társ, aki ehhez nem járult hozá, és ezt igazolni is tudja..." de ha meg van a 75% akkor cseszheti a kekeckedő nem?
Azért az nem kicsit megmosolyogtató, hogy valakinek problémája van, idejön a fórumra, megkapja a kielégítő választ, amitől úgy megijed, hogy eltűnik.
Igaza van a tsz elnöknek. Akinek gondja van, az forduljon ügyvédhez, vagy hívja föl a földhivatalt, vagy az erdészeti hatóságot.
Válasz rongyos #1071. hozzászólásáraTe is tudod, hogy a Földforgalmi törvények lex specialis törvények, amik felülírják a Ptk.-t
Válasz rongyos #1071. hozzászólásáraMegpróbálhatja. Ha viszont úgy nyújtja be az erdőgazdálkodási nyilvántartásba vételi kérelmet, hogy a teljes földrészletet érintő többlethasználati megállapodást csatol mellé, vagyis a teljes földrészletre jelentkezik be, miközben volt olyan tul. társ, aki ehhez nem járult hozá, és ezt igazolni is tudja...abból baj lesz.
Mert az erdészeti hatóság a nyilvánatrtásba vétel előtt a kérelemről értesíti a tul. társakat. Ha a "kekeckedő" tul. társ nyilatkozik arról. hogy ő nem járult hozzá, és ezt igazolja, akkor a kérelem el lesz utasítva.
Válasz rongyos #1069. hozzászólásáraEzt írtam. De mégegyszer. A használati rend esetében a jelenleg hatályos törvényi előírások szerint minden tulajdonostársnak ki kell alakítani a tulajdoni hányadának megfelelő részterületet. Viszont az erdők esetében az erdészeti hatóság ebben az esetben szándékosan félre értelmezi az Erdőtörvény idevágó rendelkezését, és megköveteli, hogy ezek a kialakított részterületek nem lehetnek 1 ha-nál kisebbek, és az átlagos szélességük nem lehet kevesebb 30 m-nél. Vagyis ez utóbbira, a 30 méterre is figyelni kell. Az Evt. nem ezt mondja, de a félreértelmezés érthető a hatóság részéről. Most ezt már a törvénymódosítási javaslat talán egyértelműsíti, és "hivatalos" lesz a hatósági értelmezés. Van lehetőség arra, hogy több tulajdonostárs tulajdoni hányada egyben legyen kijelölve, ha azt egységesen egy harmadik személynek akarják használatba adni.
De Te a többlethasználati megállapodásról beszéltél, aminél ez az egyszerű, vagy minősített többség nem működik, mint ahogyan a haszonbérleti szerződéseknél sem.
Ahol működik az az erdőgazdálkodási haszonbérleti- , illetve erdőkezelői szerződés. Mert a haszonbérletnél elég a tul. társak 2/3-os hozájárulása, az erdőkezelésnél az 50 %. A Törvény szerint. A bíróság szerint visztont nem.
Válasz csakazértis quercus #1070. hozzászólásáratudom..én is így csinálom. De ebben a konkrét esetben a kollégának, nemhogy 2/3 része van hanem több mint 3/4 nevezetesen 76,4 %...sima ügy lesz nála. A kekeckedő irreleváns lesz.
Válasz rongyos #1068. hozzászólásáraÉn, amikor megbíznak többlethasználati szerződések elkészítésével, akkor mindig a szerződési ajánlat elkészítésével, megküldésvel a tulajdonostársak részére kezdek. Ha valamely tulajdonostárs a törvényben megszabott határidőn belül pl. nem nyilatkozik, akkor azt hozájárulásként kell értelmezni. De ha nem akarja a tulajdoni hányadát használatba adni, és ezen nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor is elbukta a dolgot. Mondjuk az egy érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha amint írtam, egyetlen tul. társ van, aki kekeckedik, de nem lehet neki kialakítani önálló részterületet. Ezt sajna nem rendezi a törvény, de a közzétett törvénytervezet sem.
Az egy más kérdés, hogy az erdészeti hatóságok ezt úgy próbálják meg áthidalni - törvénysértő módon, de jogosan -, hogy megengedik két tömb kialakítását. Az egyikben van T-150, a másikban az összes többi tulajdonostárs. De ezt is jóvá kell hagyni a többi tulajdonostársnak. Azért, hogy tisztuljon a kép, mit jelent a jóváhagyás.
Fétv:
(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan, vagy
ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen;
b) meghiúsul, mert a postai küldemény
ba) * azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, illetve „elköltözött” vagy
bb) átvételét megtagadta, vagy
c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.
(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) * természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.
Válasz csakazértis quercus #1066. hozzászólásáraÉn viszont ebben látom a megoldást, ha megvan a 2/3 akarategyezőség!
71. § (1) * A közös tulajdonban álló földön a 70. § szerinti használati REND KIALAKÍTÁSÁHOZ az e §-ban meghatározottak szerint a tulajdonostársak TULAJDONI HÁNYAD ALAPJÁN SZÁMÍTOTT TÖBBSEGI DÖNTÉSE szükséges azzal, hogy ha a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított legalább egytizede a használati megosztásról szóló (5) bekezdés szerinti ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor a használati rend kialakításához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított kétharmados döntése szükséges. A használati rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.
Ha a kollégának - illetve azoknak, akiknek megvan együttesen a 2/3 rész megszavazzák a terület sorsát, a 1o m2-es fejre is állhat! Pont emiatt az akadékoskodók miatt hozták be ezt a szabályt...
Válasz csakazértis quercus #1066. hozzászólásáraNa akkor úgy kell kialakítani a kísérőlevelet a kiküldött szerződéshez, hogy ne írja alá..de ne is nyilatkozzon.
Válasz T-150 Zoli #1064. hozzászólásáraJó kérdés. Ha csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek nincs meg az 1 hektárja, akkor annak nem tudsz a használati rendben önálló részterületet kialakítani. Ha a többlethasználati megállapodáshoz sem járul hozzá, akkor csak egy lehetősséged van, az Foktftv. alapján megszünteted az osztatlan közös tulajdont, minden tulajdonostárs akinek 1 ha fölötti tulajdoni hányada van önálló 1/1-es földrészletet kap. Az az egy versenyző, akinek nincs meg az 1ha-ja, azt meg bekebelezed, vagyis a tulajdoni hányada hozzád kerül.
Miután rövidesen ki leszek tiltva - ami köztudomásúlag nem hat meg -, így ha van még kérdésed, itt fölteheted:
https://forestarius.blog.hu/
Válasz rongyos #1065. hozzászólásáraVáltozuatlanul nem igaz.
"Fétv.
74. § (1) A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.
(2) A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében az ajánlatot – a 71. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt – elfogadottnak kell tekinteni. A föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjd."
Ha valaki nem járul hozzá a többlethasználat megállapodáshoz, és erről nyilatkozik is, az nem is írja alá azt. Tehát használati rendet kell kialakítani.
Válasz T-150 Zoli #1064. hozzászólásáraMég az övére is....mert ez ugy működik mint egy cég. Ha neked van többségi tulajdonod, te mondod meg ki lesz az igazagatóság....vagy az ügyvezetéssel megbízva. Egy cégnél sem a vezérigazgató a góré, hanem a közgyűlés. És ha a közgyűlésben neked megvan a többségi szavazatod pl. 678/950 akkor eldöntötted a kérdéseket.
Válasz csakazértis quercus #1063. hozzászólásáraSzerintem van közte olyan illető aki nem hajlandó beleegyezni semmibe és az ő területe 1ha alatti.
Ebbe az esetbe az én részemre betudok jelentkezni erdőgazdának?
Válasz rongyos #1062. hozzászólásáraNem, mert az Fétv. ezen rendelkezése csak a használati megosztásra vonatkozik, és arra sem minden esetre.
A töblethasználati megállapodás csak azokkal a tulajdonostársakkal köthető, akik ebbe partnerek. Vagy aktív, vagy passzív formában, de partnerek. Lehet tenni többlethasználati ajánlatot minden tulajdonostársnak, és ha azok ezt elfogadják, vagy az elfogadást a törvényi előírások alapján vélelmezni lehet, akkor a használati rend kialakítása mellőzhető. De ha csak egyetlen tulajdonostárs is tiltakozik - legyen akár 10 m2 tulajdoni hányada is - akkor használati rendet kell vócsinálni. Ami az erdők esetében nem egyszerű, mert egy téves jogértelmezés alapján csak olyan részterületet lehet kialakítani, amelynek a területe minimum 1 ha, ésa az átlagos szélessége 30 m. Magyarul, ha van olyan tulajdonostárs, aki ennek a feltételnek nem felel meg, akkor gyakorlatilag sakk-matt. Ezt az erdészeti hatóságok úgy hidalják át, hogy elfogadják azt a megoldást, miszerint két "tömböt" alakítanak ki. Az egyik tömb az aki gazdálkodni akar, a másik tömb, aki nem. Ezt emeli majd törvényi erőre a törvénymódosítási javaslat, ha beterjesztik. Viszont.
T-150 esetében természetesen az is megoldást jelent, ha használati megosztást csinál - ha ez megoldható -, és a saját területi hányadára már be tud jelentkezni erdőgazdálkodónak. Ebben az esetben már játszik az egyszerű, vagy esetlegesen minősített többség.
A másik megoldás, hogy az Foktftv. alapján felszámolja a közös tulajdont.
Válasz T-150 Zoli #1061. hozzászólásáraigen...mert meg van az 5o% plusz 1 szvazatod
Válasz rongyos #1059. hozzászólásáraMég annyi lenne a kérdésem hogy a 4 tulajdonos közül valamelyik nem egyezik bele akkor is be tudok jelentkezni?
Elnézést kérdésért de nekem ez teljesen új.
Válasz rongyos #1059. hozzászólásáraHasználati rendet akartál írni, gondolom......
Válasz T-150 Zoli #1058. hozzászólásáraTöbblethasználati szerződélssel..amúgy egyszerűen. a Tulajdonosok egyszerű többsége dönt, magyarul te. De ki kell küldeni a szerződéseket mindenkinek. 6o napot várni..majd tértivevényestől..a kérelemmel együtt ( amit választott szakirányító ír alá ) beküldeni az erdészeti hatósághopz.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Örököltem egy erdő részt ami osztatlan közösbe van. Rajtam kívül még 4 tulajdonos van. 82aranykoronából 65 aranykorona a tulajdonom.
Kérdésem az lenne hogy tudok bejelentkezni erdőgazdálkodónak???
Üdv!
Szolnok környékén mennyiért megy most a fűz-nyár vegyes tűzifa?
Válasz mocsencsi1 #1055. hozzászólásáraA jogszabályi előírások szerint a két hatóságnak ezt egymás között kell(ene) lemeccselni. Nem fogják. Ha az ingatlan nyilvántartásban egy földrészlet, vagy alrészlet erdő művelési ágban van, de az Országos Erdőállomány Adattárban nincs erdőként nyilvántartva, az nem erdő. Ez a szabdrendelkezésű erdőkre is igaz.
Kérni kell a művelési ág változást. Ezt megelőzően kérni kell az erdészeti hatóságtól egy hatósági bizonyítványt arról, hogy hogy az erdő "nem erdő", hanem fásított terület. Ezt a hatósági bizonyítványt csatolni kell a műv. ág. változási kérelemhez.
Adott egy terület, a földhivatal szerint erdő, az erdészeti hatóság szerint fásított terület. Melyik a mérvadó, kinek a "lapja erősebb" kérdezném a mestereket.
Válasz nemerdőmérnök #1053. hozzászólásáraÉs az adattári fatömeg adatok a jogszabályi meghatározás szerint tájékoztató jellegűek. Viszomt az erdészeti hatóság, ha el akar meszelni valakit jogosulatlan fakitermelésért, akkor azzal dolgozik, mert már kusta helyszínen becsülni. Ami ennél is problémásabb, hogy a bíróságok ezt elfogadják. Mondjuk az a helyszíni becslés, amit csinálnak, vagyis, hogy a tuskót méregetik, aztán az átmérő százalékából határoznak meg mellmagassági átmérőt.....na az aztán gagyi a köbön.
Becsülni letermelt állományt nem így kell.
Válasz számkivetett #1052. hozzászólásáraRáadásul az adattár (leíró lap) bruttó fatömeget tartalmaz, míg az értékesítés többnyire nettóban történik. Úgy szar ez az egész, ahogy van...
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-10-30 12:38:41
Válasz rongyos #1045. hozzászólásáraTegnap írtam az AM-nek egy észrevételt a törvénymódosítással kapcsolatban. Megint sikerült az erdőkkel kapcsolatban baromságot írniuk......
Válasz hegylakó 01 #1049. hozzászólására
