Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR403.55 FtUSD391.08 FtCHF429.92 FtGBP484.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #1678. hozzászólásra
Attól függ, hogy mit foglaltok szerződésbe. Ha azt, hogy az adásvétel tárgyát a vevő xy-kor használatba veszi, de a tulajdonjogot csak a teljes vételár kiegyenlítésekor szerzi meg, akkor nem.
Ha viszont ezt nem kötitek ki, hanem az van benne, hogy a szerződés létrejöttével az adásvétel tárgyát képező dolog a vevő tulajdonába kerül, akkor igen.
Válasz #1677. hozzászólásra
Igen. Ígí gondolom én is. A Vételi jog be van jegyezve a Fh-ba az biztos. Tul. lap van kezemben. A földhivatalnak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést is meg kell mutatnia ha kérem?
Helló! Szerintetek, ha a föld vételára nincs kifizetve, csak részben, és ezt a szerződésbe belefoglaljuk, a földhivatal átirja az uj tulajdonos nevére?
a vételi jogot alapító szerződésben rögzített állapotban veszi meg. namost ha valódi vételi jogról beszélünk, tehát nem zsebszerződés jellegű ügyről, akkor nyilvánvalóan ha vételi jogot alapítok egy dologra, akkor abban kikötöm, hogy tulaj nem terhelheti meg a dolgot. hiszen annak semmi értelme nincs, hogy megállapodtunk, hogy (általában kölcsön biztosítékaként) vételi jogot alapíthatok bizonyos dolgain, megállapodunk, hogy ez meg az XXX trillió Ft-ot ér, annyiért opciós jogom van rá, és ő másnap agyonterheli az egészet, és nyilván nem fog érni semmit sem.
tehát ha tiszta vételi jogról volna szó, akkor azt mondanám, hogy abban a szerződésben illik arról rendelkezni, hogy terhelési és elidegenítési tilalom is társul a vételi jog mellé, és ezeket az fh szintén bejegyzi. ha ilyet nem látsz bejegyezve, akkor azt mondom, hogy kamu vételi jogról van szó, azt csupán azért alapították, hogy még jobban "megterheljék" az ingatlant, azt még kevésbé érje meg megvásárolni valakinek. (pl. állam elővásárlási jog.)
ha tudod, nézd meg a vételi jogot alapító szerződést, hogy abban mit írtak le, és ha ezzel szembemenően terhelte meg az ingatant a tulaj, akkor elvileg a tulajnak törölnie kell onnan, de viszont a jelzálogjogosult pedig kérheti a zséjét, és amíg nem kapta meg, addig viheti akár ezt az ingatlant is, hiszen ha nem volt tullapra bejegyezve a terhelési és elidegenítési jog, akkor jön az, hogy az ing nyilv. közhiteles, tehát ami abban van, az létezik, ami abban nem látszik, az nem létezik.) tehát magyarul a jelzálogjogosult viheti a boltot ha akarja, a vételi jogosult pedig ha a szerződésben nem kötötte ki, hogy nem terhelheti, akkor terhelten veszi meg, annyiért, amennyiért kikötötték.
SZiasztok! HASONLÓ CIPŐBEN JÁROK ÉN IS. VALAMSLY TÖRVÉNYBEN OLVASTAM,HOGY A TULAJDONOSTÁRSAKAT MEGKELL KÉRDEZNI. NINCS IDŐHATÁR,HOGY HÁNY NAPOT KELL VÁRNI A VÁLASZUKRA. ATÖRVÉNY ANNYIT ÍR,HOGY LEGYEN IDEJÜK MEGFONTOLNI ÉS VÁLASZOLNI.
Van egy ingatlan amire valakinek vételi joga van. Ám ezt az ingatlant a vételi jog bejegyzése után megterhelték rengeteg (az ingatlan értékét többszörösen meghaladó) jelzáloggal. Ha a valaki él a vételi jogával és visszaveszi az ingatlant akkor mi lesz a jelzáloggal amit időközben ráterheltek. elvész a semmibe? (ez túl egyszerű lenne szerintem) vagy marad az ingatlanon (ez azért érdekes verzió mert a vételijogról az írják, hogy olyan állapotban és feltételekkel kell visszaadni a vételijoggal rendelekző illetőnek az ingatlant amilyenben azt vételi szerződésben rögzítették.
Válasz #1670. hozzászólásra
No ez az amit a földtörvényben nem részleteztek ki, vagyis itt a kiskapu! Ezt az elővásárlási jogot mindig úgy próbálják forgatni, ahogy éppen kellemesebb. Mert hol van az törvénybe foglalva, hogy az eladónak az eladási szándékáról a társtulajdonost értesíteni kell? Lehet, hogy van ilyen (igaz én nem is kerestem,).
Mivel a földvétel szabályozása nem csak az osztatlan közösökre vonatkozik, de a korábbi helyzetből adódóan sok ilyen van, az egyértelműség végett erre külön ki kellet volna térni, vagy azt mondani, hogy az NFA után első a társtulajdonos, hogy ne lehessen umbulda.
Beszéltem az ügyvéddel, a következőt mondja.: HA nem értesítették a tulajdonostársakat az eladási szándékról, és arról nem mondtak le, akkor a 60 nap alatt élhetnek ezzel a lehetőségükkel. Tehát, a tulajdonostárs pénzes pali, megelőzi az ajánlattételem, hiába vagyok helybéli, de nem tulajdonostárs. Ajánlatával jelzi, hogy nem mond le az elővásárlási jogáról. Őt illeti meg az elővásárlás joga. Az ügyvéd szerint ez a helyzet ilyen esetben. Ugyanezt mondta a földhivatali ember is kérdésemre.
Nem volt időm végig olvasgatni, de ahogy én tudom.
1 A főnöknek mindig igaza van. Jelen esetben a földhivatal.
Én mint eladó nem vagyok köteles felkeresni azt a 200 tulajdonostársat, aki benne van az osztatlanba.
Ezért kifüggesszük egy messziről jött embernek és ha közben Őt valaki megelőzi, akkor úgy járt, hogy nem az övé lett a terület.
Ha "nagyon okos", vagy jó ügyvédje van, akkor mégsem viszik el előle.
Itt a Fórumon már egy éve megy az ész osztás.
Az akkor olvasottakat, kezdem érteni.
(a vevő azonos településen lakik az eladó földemmel, meg földje is volt, amit el tudtunk cserélni, így az ügyvéd lerendezte úgy hogy .....
3a)64 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
1., nem tulajdonostársak, hanem 3. fél által kifüggesztett dologról beszélünk = "tulajdonostársak közötti"
2., azt ki sem kell függeszteni
3., ezért nem szerepel a magyar állam után b., pontban a tulajdonostárs
Ez az én értelmezésem, hogy ez csak azt írja le, hogy a TULAJDONOSTÁRSAK KÖZÖTTI ADÁS-VÉTELT NEM ÜTI b-e pontban lévő emberkék.
Ha szól egy társtulaj, hogy kívánod-e megvásárolni, akkor azt ki sem kell függeszteni, de ha nem szól mert ( utál, vagy nem adsz annyit érte), akkor egy 3. fél kifüggesztésénél már nem élhetsz a tulajdonostársi jogoddal, hanem a b-e pont között betesznek rangsorba.
Válasz #1662. hozzászólásra
Nyomtasd ki, tedd az orra alá a jogyszabályt.
Kérdezd meg a földhivatalost, hogy a tultárs hol van a rangsorban, miért nincs beleírva.
Válasz #1663. hozzászólásra
Röviden: cumi
Hosszan: általában itt az a szokás mostanság, hogy megkérdezi a szomszédot az eladó ( jól felizgatja), de piaci árnál magasabb összeget közöl. Erre a szomszéd azt mondja, hogy ennyiért add el másnak. Az eladó felad egy hirdetést, és amikor már ott tart a biznic, akkor csak rámozdul a szomszéd, mert nehéz is földet venni, meg a sajátja mellett csak jó lenne.
Egy kicsit kényszer...
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
Például én most benne vagyok egy osztatlanban tudom, hogy lesz eladó benne egy darab, de 100%-ig biztos vagyok benne hogy nekem nem fognak szólni csak majd kifüggesztik.
Ezt értjük hogy kifüggesztés után nincs elővásárlási joga, mert ugye elvileg neki kell először szólni és akkor ki se kell függesztenie, na de olyankor mi van ha a tulajdonostársnak nem szóltak és kifüggesztették?
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
"Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb..."
Válasz #1659. hozzászólásra
Nem, nem jól értelmezitek.
Olvassatok vissza MZ/X tisztán világosan kiírta, hogy az osztatlan közösben tulajdonostársnak elővásárlási joga a kifüggesztés után nincsen.
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
-a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
-a közös háztartásban élő családtagot;
-a helyben lakó szomszédot;
-a helyben lakót;
-a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
Az elővásárlási jogot nem a tulajdonosnak küldött tértivevényes levéllel, hanem jegyző által történő kifüggesztéssel is meg lehet hirdetni. A kifüggesztésnek díja van. A földhivatal addig nem jegyzi be a tulajdonosváltozást, amíg a kifüggesztést szabályosan nem igazolja az eladó.
E szerint ha a kifüggesztésre jelentkezett az osztatlanban tulajdonnal rendelkező tulajdonostárs az 58-ik napon, akkor őt elővásárlási jog illeti meg velem szemben, mert nekem nincs még tulajdonrészem a területben...!!??
megtaláltam a hivatkozást a törvényben:
Gyakori kérdés, hogy visszaléphet-e az eladó fél, mondván, csak az általa választottnak szeretné eladni a termőföldjét. A rendelkezések ilyen esetben az elővásárlási joggal élő vevőt védik, igaz, ez csak bírósági perben érvényesíthető. Azzal ugyanis, hogy az eladó által elfogadott ajánlatra egy elővásárlásra jogosult érvényes elfogadó nyilatkozatot tett, polgári jogi értelemben az adásvételi szerződés létrejött.
Az új vevő követelheti az eladótól – akár bírósági úton is –, hogy egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, azonos tartalmú szerződést aláírjon. Ha az eladó ezt alapos ok nélkül megtagadja, a bíróság az eladó aláírását ítéletével pótolja, ezáltal a tulajdonosváltozás bejegyeztethetővé válik.
Ismert olyan eset is, amikor a jegyző még a kifüggesztés időtartama alatt értesítette az eladót, hogy olyan elfogadó nyilatkozat érkezett, mely alapján az eredeti vételi ajánlatot tevő féllel nem tudná megkötni a szerződést. Ezért a földtulajdonos még a kifüggesztés ideje alatt visszalépett. Csakhogy a jegyző egyrészt nem „informálhatja” az eladót, másrészt az ajánlat elfogadásával az eladó oldalán is beáll az ajánlati kötöttség, azaz attól a kifüggesztés ideje alatt nem léphet vissza.
nyugi.ha az osztatlan közösből valaki kivülalloval köt adasvetelit az osztatlanközösben levőnek nincs elővasarlasi joga,csakha egymas között adjak-veszik.tehat haneked adjael ugyan az a elövasarlasi jog mint egyebkent.de MZ/x jobban vagja kerdezra.
Köszönöm a választ. Ahogy szokták volt mondani...: ez szívás
Tehát a hazatelepült pénzeszsák megszerezte, megszerzi a tulajdont, bár sosem fogja művelni azt, csupán pénzügyi manőver számára a földvétel.
Az eladó az ajánlattétel kifüggesztése után nem gondolhatja meg magát????? Biztos?
Nem mondhatja, hogy neki rohadtul nem szimpatikus a pénzember vevő, vagy már rossz tapasztalata van vele...stb????
Mivel 60 nap a kifüggesztés, az eladónak esetleges anyagi gondjai is megoldódhattak ennyi idő alatt, így nem kényszerülne az eladásra, nem gondolhatja meg magát?
Persze a kifüggesztés költségeit kifizetve természetesen.
Nem értem miért ne gondolhatná meg. Amíg nem került aláírásra egy szerződés, max nem etikus, de miért ne lehetne elállni az eladási szándéktól????
Kérem ha valaki tud ebben segíteni.. van tapasztalata, esetleg törvényi hivatkozása..
Köszönöm!
Nem szeretnélek félrevezetni, meg rossz hírt sem szeretek mondani, de utolsó információim szerint osztatlan közös terület esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. A kifüggesztéssel pedig a tulajdonos hivatalosan bejelentette eladási szándékát, így az vissza nem vonható.(Decemberben hasonló cipőben jártunk, sajnos így működtek a dolgok. )
Pest megyei árakat tudok mondani, nem olyan régen tűztek ki, mértek ki területet nekem. A kimérő ári függetlenül a terület nagyságától, Ak értékétől 50.000 Ft volt. Ebbe max 9 kitűzési pont tartozott bele. Ezen felül kitűzési pontonként + 2000 Ft lett volna. Ugyananyiba került az 1800 négyzetméteres zártkertem kimérése is, mint a 8 Ha-os szántómé. Ezek az árak voltak, a kimérők korrektek voltak, földhivatalból kikért gps koordinátákal pontosan, műholdal kommunikáló berendezéssel mértek 1 ha kimérésénél elmondásuk szerint max 3 négyzetméter lehet az eltérés. Ajánlom őket!
Segítséget kérnék.
Szeretnék venni egy osztatlan közös szántóban tulajdonrészt, helybeli lakosként. Az eladóval megegyeztünk, megtörtént a kifüggesztés, pár nap múlva lejár a 60 nap.
Ajánlatot tett egy nem túl nagy népszerűségnek örvendő hazatelepült pénzeszsák, aki ugyan nem helybéli, de rendelkezik egy roppant kis résszel az osztatlanban az érintett szántóban.
Az eladó ugye neki kellene hogy eladja, hiszen mint társtulajdonost őt illeti meg az elővásárlási jog? Így van?
No de az eladó nem szereti ezt a hazatelepült pénzeszsákot, és azt mondja , inkább nem adja el a részét, minthogy ezé a haszonleső pénzemberé legyen a föld!
Megteheti az eladó hogy úgy dönt a kifüggesztés után, hogy inkább mégsem adja el a részét? kifizeti a kifüggesztés árát, és kész. Lehet ilyet csinálni, bármikor, még akkor is ha lejár időközben a 60 nap?
Felmerült benne hogy mivel oly csekély összegről van szó, szívesebben odaajándékozná nekem a részét, mintsem nem helybélié legyen. Lehet termőföldet ajándékozni? ki lehet így kerülni a kifüggesztést? valaki tudja ha lehet ilyet, mennyi az illeték ebben az esetben?
Köszönöm szépen a segítséget(eket).
A 41/1997. (V. 28.) Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló FM rendelet 1. számú függeléke szerint nagy létszámú állattartó telepeknek minősülnek a következőkben felsorolt mérettartomány feletti telepek:
Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
harminc ló, vagy
ötven szarvasmarha, vagy
kétszáz juh, kecske vagy
száz sertés, vagy
kettőezer broiler baromfi, vagy
ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
ötven strucc, vagy
ötven anyanyúl és szaporulata
elhelyezését teszi lehetővé.
Én úgy csinálnám, hogy addig ne kerüljön a nevére a föld, amíg nem fizeti ki az egészet. Kap egy fizetési határidőt, addig ingyen használhatja a földet. Aztán meg ha fizet, akkor a nevére kerül.
Ügyvéd csinálja az adásvételit gondolom. Ö megmondja, hogy mit kell beleírni a szerződésbe, de amíg nincs kifizetve a teljes vételár addig nem írják át a nevére. Amennyit kifizet azt foglalónak kell tekinteni és ha nem tudja kifizetni a maradékot arra az időre amiben megegyeztek akkor ugrott neki az a pénze. Ha kifizeti akkor a foglaló beleszámít a teljes vételárba.
{S:O:S: :hammer:} Adjatok tanácsot, ha tudtok: Eladtam az előzőekben irt földet, de nem tudja kifizetni az új vevő a teljes vételárat. A felét kifizetné, a szerződést megirjuk, földhivatalnál a nevére teszik. a másik felét az év végén (vagy valamikor, dátum még nincs) fizeti. Mi történik, ha nem fizet? A törvény véd engem valamivel? A földhivatal visszaveszi a nevéről az én nevemre szerintetek, vagy mit irjunk a szerződésbe, mi legyen, ha nem fizet. De ha még visszaadja is a földet, a termés az övé, abból kitelik a fele vételár,
. Mi van ilyenkor?????
Köszi szépen a segítséget..
akkor először menjek a földhivatalba, utána a templom mellé?...
lehet, hogy fordítva kellene és be is kéne menni abba a templomba?
Sziasztok!
Tanácsokat várok a következő helyzetre...
Kiderült, hogy a tanyám szomszédságában lévő szántóföldet, tavaly kifüggesztés nélkül (kormányhivatal hirdetményei között nincs, felhívtam a kormányhivatal portál szerkesztőségét, keresték égen-földön az adott szántóföldet, de nem küldte be a jegyző az vételi ajánlatot) eladták, pedig engem is érdekelt volna. Azt javasolták, hogy kérjem el a jegyzőtől az érkeztetési számot, amit persze nem adott oda, hivatkozva valami nagy-nagy titoktartási kötelezettségre. Mit kell tennem ilyenkor?Hova fordulhatok jogorvoslatért?
A települést inkább nem írom le, mert nem akarom rossz hírét kelteni. Valószínűleg nem véletlen, hogy az összes többi, szomszédos zárkert is gazdátlan, elgazosodott, mivel nem lehet ezeket a telkeket mire használni, max. arra, hogy leülsz a fűbe, és hallgatod a madarak csicsergését (persze ez se megvetendő)
8832 hozzászólás
Válasz #1678. hozzászólásra
http://jog.wb.hu/jogicikk/143
ebben van a lényeg
Válasz #1678. hozzászólásra
http://jog.wb.hu/jogicikk/143
ebben van a lényeg
Válasz #1678. hozzászólásra
Attól függ, hogy mit foglaltok szerződésbe. Ha azt, hogy az adásvétel tárgyát a vevő xy-kor használatba veszi, de a tulajdonjogot csak a teljes vételár kiegyenlítésekor szerzi meg, akkor nem.
Ha viszont ezt nem kötitek ki, hanem az van benne, hogy a szerződés létrejöttével az adásvétel tárgyát képező dolog a vevő tulajdonába kerül, akkor igen.
Nagyon fontos, hogy milyen tartalmú a szerződés!
Válasz #1677. hozzászólásra
Igen. Ígí gondolom én is. A Vételi jog be van jegyezve a Fh-ba az biztos. Tul. lap van kezemben. A földhivatalnak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést is meg kell mutatnia ha kérem?
Válasz #1675. hozzászólásra
a vételi jogot alapító szerződésben rögzített állapotban veszi meg. namost ha valódi vételi jogról beszélünk, tehát nem zsebszerződés jellegű ügyről, akkor nyilvánvalóan ha vételi jogot alapítok egy dologra, akkor abban kikötöm, hogy tulaj nem terhelheti meg a dolgot. hiszen annak semmi értelme nincs, hogy megállapodtunk, hogy (általában kölcsön biztosítékaként) vételi jogot alapíthatok bizonyos dolgain, megállapodunk, hogy ez meg az XXX trillió Ft-ot ér, annyiért opciós jogom van rá, és ő másnap agyonterheli az egészet, és nyilván nem fog érni semmit sem.
tehát ha tiszta vételi jogról volna szó, akkor azt mondanám, hogy abban a szerződésben illik arról rendelkezni, hogy terhelési és elidegenítési tilalom is társul a vételi jog mellé, és ezeket az fh szintén bejegyzi. ha ilyet nem látsz bejegyezve, akkor azt mondom, hogy kamu vételi jogról van szó, azt csupán azért alapították, hogy még jobban "megterheljék" az ingatlant, azt még kevésbé érje meg megvásárolni valakinek. (pl. állam elővásárlási jog.)
ha tudod, nézd meg a vételi jogot alapító szerződést, hogy abban mit írtak le, és ha ezzel szembemenően terhelte meg az ingatant a tulaj, akkor elvileg a tulajnak törölnie kell onnan, de viszont a jelzálogjogosult pedig kérheti a zséjét, és amíg nem kapta meg, addig viheti akár ezt az ingatlant is, hiszen ha nem volt tullapra bejegyezve a terhelési és elidegenítési jog, akkor jön az, hogy az ing nyilv. közhiteles, tehát ami abban van, az létezik, ami abban nem látszik, az nem létezik.) tehát magyarul a jelzálogjogosult viheti a boltot ha akarja, a vételi jogosult pedig ha a szerződésben nem kötötte ki, hogy nem terhelheti, akkor terhelten veszi meg, annyiért, amennyiért kikötötték.
Válasz #1675. hozzászólásra
Szerintem amíg jelzáloggal terhelt nem lehet elidegeníteni, nem fogják átírni.
Válasz #1674. hozzászólásra
Ezt már elolvastam én is. Csak ez semmit nem ír a jelzáloghoz való viszonyolusáról.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vételi_jog
SZiasztok! HASONLÓ CIPŐBEN JÁROK ÉN IS. VALAMSLY TÖRVÉNYBEN OLVASTAM,HOGY A TULAJDONOSTÁRSAKAT MEGKELL KÉRDEZNI. NINCS IDŐHATÁR,HOGY HÁNY NAPOT KELL VÁRNI A VÁLASZUKRA. ATÖRVÉNY ANNYIT ÍR,HOGY LEGYEN IDEJÜK MEGFONTOLNI ÉS VÁLASZOLNI.
Üdv!
elvész a semmibe? (ez túl egyszerű lenne szerintem) vagy marad az ingatlanon (ez azért érdekes verzió mert a vételijogról az írják, hogy olyan állapotban és feltételekkel kell visszaadni a vételijoggal rendelekző illetőnek az ingatlant amilyenben azt vételi szerződésben rögzítették. 
Vételi joggal találkozott már valaki?
Van egy ingatlan amire valakinek vételi joga van. Ám ezt az ingatlant a vételi jog bejegyzése után megterhelték rengeteg (az ingatlan értékét többszörösen meghaladó) jelzáloggal. Ha a valaki él a vételi jogával és visszaveszi az ingatlant akkor mi lesz a jelzáloggal amit időközben ráterheltek.
Válasz #1670. hozzászólásra
No ez az amit a földtörvényben nem részleteztek ki, vagyis itt a kiskapu! Ezt az elővásárlási jogot mindig úgy próbálják forgatni, ahogy éppen kellemesebb. Mert hol van az törvénybe foglalva, hogy az eladónak az eladási szándékáról a társtulajdonost értesíteni kell? Lehet, hogy van ilyen (igaz én nem is kerestem,).
Mivel a földvétel szabályozása nem csak az osztatlan közösökre vonatkozik, de a korábbi helyzetből adódóan sok ilyen van, az egyértelműség végett erre külön ki kellet volna térni, vagy azt mondani, hogy az NFA után első a társtulajdonos, hogy ne lehessen umbulda.
Válasz #1668. hozzászólásra
Beszéltem az ügyvéddel, a következőt mondja.: HA nem értesítették a tulajdonostársakat az eladási szándékról, és arról nem mondtak le, akkor a 60 nap alatt élhetnek ezzel a lehetőségükkel. Tehát, a tulajdonostárs pénzes pali, megelőzi az ajánlattételem, hiába vagyok helybéli, de nem tulajdonostárs. Ajánlatával jelzi, hogy nem mond le az elővásárlási jogáról. Őt illeti meg az elővásárlás joga. Az ügyvéd szerint ez a helyzet ilyen esetben. Ugyanezt mondta a földhivatali ember is kérdésemre.
Nem volt időm végig olvasgatni, de ahogy én tudom.
1 A főnöknek mindig igaza van. Jelen esetben a földhivatal.
Én mint eladó nem vagyok köteles felkeresni azt a 200 tulajdonostársat, aki benne van az osztatlanba.
Ezért kifüggesszük egy messziről jött embernek és ha közben Őt valaki megelőzi, akkor úgy járt, hogy nem az övé lett a terület.
Ha "nagyon okos", vagy jó ügyvédje van, akkor mégsem viszik el előle.
Itt a Fórumon már egy éve megy az ész osztás.
Az akkor olvasottakat, kezdem érteni.
(a vevő azonos településen lakik az eladó földemmel, meg földje is volt, amit el tudtunk cserélni, így az ügyvéd lerendezte úgy hogy .....
A fiam azt mondta, hogy .....
Pénz a zsebemben. (Vannak tőlünk is okosabbak).
Itt a bűvös /bűnös mondat:
3a)64 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
1., nem tulajdonostársak, hanem 3. fél által kifüggesztett dologról beszélünk = "tulajdonostársak közötti"
2., azt ki sem kell függeszteni
3., ezért nem szerepel a magyar állam után b., pontban a tulajdonostárs
Ez az én értelmezésem, hogy ez csak azt írja le, hogy a TULAJDONOSTÁRSAK KÖZÖTTI ADÁS-VÉTELT NEM ÜTI b-e pontban lévő emberkék.
Ha szól egy társtulaj, hogy kívánod-e megvásárolni, akkor azt ki sem kell függeszteni, de ha nem szól mert ( utál, vagy nem adsz annyit érte), akkor egy 3. fél kifüggesztésénél már nem élhetsz a tulajdonostársi jogoddal, hanem a b-e pont között betesznek rangsorba.
Szerintem, de én így értelmezem.
Válasz #1662. hozzászólásra
Nyomtasd ki, tedd az orra alá a jogyszabályt.
Kérdezd meg a földhivatalost, hogy a tultárs hol van a rangsorban, miért nincs beleírva.
Válasz #1663. hozzászólásra
Röviden: cumi
Hosszan: általában itt az a szokás mostanság, hogy megkérdezi a szomszédot az eladó ( jól felizgatja), de piaci árnál magasabb összeget közöl. Erre a szomszéd azt mondja, hogy ennyiért add el másnak. Az eladó felad egy hirdetést, és amikor már ott tart a biznic, akkor csak rámozdul a szomszéd, mert nehéz is földet venni, meg a sajátja mellett csak jó lenne.
Egy kicsit kényszer...
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
Válasz #1663. hozzászólásra
Például én most benne vagyok egy osztatlanban tudom, hogy lesz eladó benne egy darab, de 100%-ig biztos vagyok benne hogy nekem nem fognak szólni csak majd kifüggesztik.
Válasz #1660. hozzászólásra
Ezt értjük hogy kifüggesztés után nincs elővásárlási joga, mert ugye elvileg neki kell először szólni és akkor ki se kell függesztenie, na de olyankor mi van ha a tulajdonostársnak nem szóltak és kifüggesztették?
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
Mi van ilyenkor,...
Válasz #1660. hozzászólásra
Ezt írta MZ/X:
"Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb..."
Válasz #1659. hozzászólásra
Nem, nem jól értelmezitek.
Olvassatok vissza MZ/X tisztán világosan kiírta, hogy az osztatlan közösben tulajdonostársnak elővásárlási joga a kifüggesztés után nincsen.
én olvasatomban ez a helyzet:
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
-a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
-a közös háztartásban élő családtagot;
-a helyben lakó szomszédot;
-a helyben lakót;
-a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
Az elővásárlási jogot nem a tulajdonosnak küldött tértivevényes levéllel, hanem jegyző által történő kifüggesztéssel is meg lehet hirdetni. A kifüggesztésnek díja van. A földhivatal addig nem jegyzi be a tulajdonosváltozást, amíg a kifüggesztést szabályosan nem igazolja az eladó.
E szerint ha a kifüggesztésre jelentkezett az osztatlanban tulajdonnal rendelkező tulajdonostárs az 58-ik napon, akkor őt elővásárlási jog illeti meg velem szemben, mert nekem nincs még tulajdonrészem a területben...!!??
Jól értelmezem!?
Válasz #1656. hozzászólásra
ok. Kíváncsian várom MZ/X véleményét, válaszát, Remélem nem tulajdonostársként az osztatlan közösben meg tudom venni a tulajdonhányadot.
Válasz #1655. hozzászólásra
megtaláltam a hivatkozást a törvényben:
Gyakori kérdés, hogy visszaléphet-e az eladó fél, mondván, csak az általa választottnak szeretné eladni a termőföldjét. A rendelkezések ilyen esetben az elővásárlási joggal élő vevőt védik, igaz, ez csak bírósági perben érvényesíthető. Azzal ugyanis, hogy az eladó által elfogadott ajánlatra egy elővásárlásra jogosult érvényes elfogadó nyilatkozatot tett, polgári jogi értelemben az adásvételi szerződés létrejött.
Az új vevő követelheti az eladótól – akár bírósági úton is –, hogy egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, azonos tartalmú szerződést aláírjon. Ha az eladó ezt alapos ok nélkül megtagadja, a bíróság az eladó aláírását ítéletével pótolja, ezáltal a tulajdonosváltozás bejegyeztethetővé válik.
Ismert olyan eset is, amikor a jegyző még a kifüggesztés időtartama alatt értesítette az eladót, hogy olyan elfogadó nyilatkozat érkezett, mely alapján az eredeti vételi ajánlatot tevő féllel nem tudná megkötni a szerződést. Ezért a földtulajdonos még a kifüggesztés ideje alatt visszalépett. Csakhogy a jegyző egyrészt nem „informálhatja” az eladót, másrészt az ajánlat elfogadásával az eladó oldalán is beáll az ajánlati kötöttség, azaz attól a kifüggesztés ideje alatt nem léphet vissza.
Válasz #1655. hozzászólásra
nyugi.ha az osztatlan közösből valaki kivülalloval köt adasvetelit az osztatlanközösben levőnek nincs elővasarlasi joga,csakha egymas között adjak-veszik.tehat haneked adjael ugyan az a elövasarlasi jog mint egyebkent.de MZ/x jobban vagja kerdezra.
Válasz #1654. hozzászólásra
Köszönöm a választ. Ahogy szokták volt mondani...: ez szívás
Tehát a hazatelepült pénzeszsák megszerezte, megszerzi a tulajdont, bár sosem fogja művelni azt, csupán pénzügyi manőver számára a földvétel.
Az eladó az ajánlattétel kifüggesztése után nem gondolhatja meg magát????? Biztos?
Nem mondhatja, hogy neki rohadtul nem szimpatikus a pénzember vevő, vagy már rossz tapasztalata van vele...stb????
Mivel 60 nap a kifüggesztés, az eladónak esetleges anyagi gondjai is megoldódhattak ennyi idő alatt, így nem kényszerülne az eladásra, nem gondolhatja meg magát?
Persze a kifüggesztés költségeit kifizetve természetesen.
Nem értem miért ne gondolhatná meg. Amíg nem került aláírásra egy szerződés, max nem etikus, de miért ne lehetne elállni az eladási szándéktól????
Kérem ha valaki tud ebben segíteni.. van tapasztalata, esetleg törvényi hivatkozása..
Köszönöm!
Válasz #1648. hozzászólásra
)
Nem szeretnélek félrevezetni, meg rossz hírt sem szeretek mondani, de utolsó információim szerint osztatlan közös terület esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. A kifüggesztéssel pedig a tulajdonos hivatalosan bejelentette eladási szándékát, így az vissza nem vonható.(Decemberben hasonló cipőben jártunk, sajnos így működtek a dolgok.
Válasz #1647. hozzászólásra
Mi így, ennek alapján tudtunk megvenni egy területet elővásárlási jogosultsággal. Igazolást róla a NÉBIH területileg illetékes főállatorvosa adott.
Válasz #1649. hozzászólásra
Köszönöm szépen!!!
Válasz #1649. hozzászólásra
Köszönöm szépen!!!
Válasz #1648. hozzászólásra
Olvass vissza! Fórumozók beírása alapján nekem úgy rémlik, hogy a kifüggesztett földnél a tulajdonostársnak nincs elővásárlási joga!
Válasz #1646. hozzászólásra
Pest megyei árakat tudok mondani, nem olyan régen tűztek ki, mértek ki területet nekem. A kimérő ári függetlenül a terület nagyságától, Ak értékétől 50.000 Ft volt. Ebbe max 9 kitűzési pont tartozott bele. Ezen felül kitűzési pontonként + 2000 Ft lett volna. Ugyananyiba került az 1800 négyzetméteres zártkertem kimérése is, mint a 8 Ha-os szántómé. Ezek az árak voltak, a kimérők korrektek voltak, földhivatalból kikért gps koordinátákal pontosan, műholdal kommunikáló berendezéssel mértek 1 ha kimérésénél elmondásuk szerint max 3 négyzetméter lehet az eltérés. Ajánlom őket!
Segítséget kérnék.
Szeretnék venni egy osztatlan közös szántóban tulajdonrészt, helybeli lakosként. Az eladóval megegyeztünk, megtörtént a kifüggesztés, pár nap múlva lejár a 60 nap.
Ajánlatot tett egy nem túl nagy népszerűségnek örvendő hazatelepült pénzeszsák, aki ugyan nem helybéli, de rendelkezik egy roppant kis résszel az osztatlanban az érintett szántóban.
Az eladó ugye neki kellene hogy eladja, hiszen mint társtulajdonost őt illeti meg az elővásárlási jog? Így van?
No de az eladó nem szereti ezt a hazatelepült pénzeszsákot, és azt mondja , inkább nem adja el a részét, minthogy ezé a haszonleső pénzemberé legyen a föld!
Megteheti az eladó hogy úgy dönt a kifüggesztés után, hogy inkább mégsem adja el a részét? kifizeti a kifüggesztés árát, és kész. Lehet ilyet csinálni, bármikor, még akkor is ha lejár időközben a 60 nap?
Felmerült benne hogy mivel oly csekély összegről van szó, szívesebben odaajándékozná nekem a részét, mintsem nem helybélié legyen. Lehet termőföldet ajándékozni? ki lehet így kerülni a kifüggesztést? valaki tudja ha lehet ilyet, mennyi az illeték ebben az esetben?
Köszönöm szépen a segítséget(eket).
Válasz #1644. hozzászólásra
Kössz,tehát ha ennyi állatot tart valaki,akkor számít állattarónak elővásárlási-előbérleti jog szempontjából?
Sziasztok!Megtudná valaki irni,hogy mennyibe kerülhet 0,3ha zártkert kimérése kb?!Köszönöm!!!
Sziasztok!Megtudná valaki irni,hogy mennyibe kerülhet 0,3ha zártkert kimérése kb?!Köszönöm!!!
Válasz #1634. hozzászólásra
A nagy létszámú állattartó telepek fogalma
A 41/1997. (V. 28.) Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló FM rendelet 1. számú függeléke szerint nagy létszámú állattartó telepeknek minősülnek a következőkben felsorolt mérettartomány feletti telepek:
Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
harminc ló, vagy
ötven szarvasmarha, vagy
kétszáz juh, kecske vagy
száz sertés, vagy
kettőezer broiler baromfi, vagy
ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
ötven strucc, vagy
ötven anyanyúl és szaporulata
elhelyezését teszi lehetővé.
Válasz #1641. hozzászólásra
Én úgy csinálnám, hogy addig ne kerüljön a nevére a föld, amíg nem fizeti ki az egészet. Kap egy fizetési határidőt, addig ingyen használhatja a földet. Aztán meg ha fizet, akkor a nevére kerül.
Válasz #1641. hozzászólásra
Ügyvéd csinálja az adásvételit gondolom. Ö megmondja, hogy mit kell beleírni a szerződésbe, de amíg nincs kifizetve a teljes vételár addig nem írják át a nevére. Amennyit kifizet azt foglalónak kell tekinteni és ha nem tudja kifizetni a maradékot arra az időre amiben megegyeztek akkor ugrott neki az a pénze. Ha kifizeti akkor a foglaló beleszámít a teljes vételárba.
{S:O:S: :hammer:} Adjatok tanácsot, ha tudtok: Eladtam az előzőekben irt földet, de nem tudja kifizetni az új vevő a teljes vételárat. A felét kifizetné, a szerződést megirjuk, földhivatalnál a nevére teszik. a másik felét az év végén (vagy valamikor, dátum még nincs) fizeti. Mi történik, ha nem fizet? A törvény véd engem valamivel? A földhivatal visszaveszi a nevéről az én nevemre szerintetek, vagy mit irjunk a szerződésbe, mi legyen, ha nem fizet. De ha még visszaadja is a földet, a termés az övé, abból kitelik a fele vételár,
. Mi van ilyenkor?????
Válasz #1639. hozzászólásra
Igen,a templomba hetente legalább egy napot,utánna ügyvéddel a földhívatalba.
Köszi szépen a segítséget..
akkor először menjek a földhivatalba, utána a templom mellé?...
lehet, hogy fordítva kellene és be is kéne menni abba a templomba?
Válasz #1636. hozzászólásra
Földhívatalon keresztül megtámadható az adásvétel,és a tulajdonjog bejegyzés.
Válasz #1636. hozzászólásra
Úgy hívják, hogy ügyvéd.
Lehetőleg olyat keress, aki nem barátja annak, aki az adásvételt intézte.
Megyénként a jegyzőknek van egy felettesük. Oda mindenképp írjál egy levelet, a tényekről.
Vasárnaponként menj el a templom mellé.
Sziasztok!
Tanácsokat várok a következő helyzetre...
Kiderült, hogy a tanyám szomszédságában lévő szántóföldet, tavaly kifüggesztés nélkül (kormányhivatal hirdetményei között nincs, felhívtam a kormányhivatal portál szerkesztőségét, keresték égen-földön az adott szántóföldet, de nem küldte be a jegyző az vételi ajánlatot) eladták, pedig engem is érdekelt volna. Azt javasolták, hogy kérjem el a jegyzőtől az érkeztetési számot, amit persze nem adott oda, hivatkozva valami nagy-nagy titoktartási kötelezettségre. Mit kell tennem ilyenkor?Hova fordulhatok jogorvoslatért?
Válasz #1634. hozzászólásra
Akinek nyilvántartott állattartó telepe van. A NÉBIH-nél lehet informálódni, ők intézik.
Helló!
Meg tudja valaki mondani,hogy ki számít állattartónak termőföld elővételi jog szempontjából?
Válasz #1632. hozzászólásra
Köszönöm a válaszokat!
A települést inkább nem írom le, mert nem akarom rossz hírét kelteni. Valószínűleg nem véletlen, hogy az összes többi, szomszédos zárkert is gazdátlan, elgazosodott, mivel nem lehet ezeket a telkeket mire használni, max. arra, hogy leülsz a fűbe, és hallgatod a madarak csicsergését (persze ez se megvetendő)