Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR411.18 FtUSD396.67 FtCHF438.4 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz csontii #7379. hozzászólásáraMiért nem? Ez pedig teljesen alap dolog, még a számlaszámot is bele szoktuk írni, ahova az esetlegesen bejelentkezőnek el kell utania az adott költségeket, javaslom, keress egy rendes ügyvédet, mert a mostani valószínűleg teljesen amatőr.
Válasz csontii #7379. hozzászólásáraAz elég baj. Így ha nem hajlandó megtéríteni az igazoltan felmerülő költséged, akkor pereskedned kell.
Én azt javaslom, tértivevényes levélben szólítsd fel a fizetésre, úgy, hogy a levélben már jelezd, ha nem fizet peres útra tereled a követelésed. Beleírhatod, hogy a követelésed alapja a Ptk. 6.579. § jogalap nélküli gazdagodás
"6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]
(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni."
Válasz csontii #7375. hozzászólásáraCélszerű lett volna beleírni a szerződésbe, utólag jogi lehetőség kikényszeríteni nem igazán van. Az ügyvéd aki készítette talán tud segíteni, mert őt meg kell keresse az új vevő, tehát ha ügyesen adja elő az ügyvéd talán tőle beszedheti. Még az eladó tulajdonos is kötheti hozzá a bejegyzési hozzájárulás kiadását, (pl addig nem mondja meg hova utaljon, stb.) de előbb utóbb anélkül is ki kell adnia.
Válasz jogmester #7372. hozzászólásáraSzia.
Meg akartam venni egy szántót, de rám jelentkeztek és elvitték előlem. Van esélyem a költségeimet behajtani a vevőtől? Nem akar hajlani rá.
Sziasztok.
Azt szeretném kérdezni hogy az lehetséges e hogy azért nem haggyák jová a földadásvételt mert a 2.5 miliós árat soknak tartjàk a 25 aranykoronás földért ??
Előre is köszönőm a válaszokat.
sziasztok!
az lenne a kérdésem,hogy van egy szántó terűlet osztatlan közös senkinek sincs bejegyezve földhasználat / aki meg lett bizva nem adta be/ most megvenné a feleségem az egyik tulajdoni hányadot, akinek idén tavasszal adtam ajándékba az én részem lehet e valaki előtte a sorba? akár olyan is akinek van bérlrti szerződése ill. jegyző által igazolt használat?
Válasz Blasi_ #7371. hozzászólásáraMagyarországon minden jogszabályt ki lehet játszani.....
Egyébként a jegyző szerintem úgy ad ki hatósági bizonyítványt, ha viszel tanúkat...
Válasz jogmester #7370. hozzászólásáraA mostani törvényt is sokan kijátsszák: van mondjuk valakinek lakcímkártyája xy helyen de zz-ben lakik a valóságban. Xy helyen akar ő helyben lakó lenni és igazából nehéz vele mit kezdeni. Annyira nem hülye mondjuk az ilyen, hogy csináljon ideiglenes papírt csináljon zz-re. Szeded a tanukat, vagy mit csinálsz?
Január 1-től a lakóhely esetében nem követelmény az életvitel szerű ottlakás. A jelenleg hatályos Földforgalmi szabályozás ugyan akkor a helyben lakó fogalmát egyértelműen a lakóhelyhez köti.
Ugyan akkor a lakcímtörvény ezt már megfordította. Ha van bejelentett tartózkodási helyed, akkor ott laksz életvitel szerűen, amennyiben ilyen nincs akkor a lakóhelyed értendő annak. Ha a módosítás életbe lép akkor az elővásárlási/előhaszonbérleti joggyakorlásnál is ez lesz a "zsinórmérték". Vagyis ha van tartózkodási helyed - a 3 év figyelembe vételével-, akkor ott számítasz helyben lakónak.
Például.
Valakinek Budapest a lakóhelye, de a Jászságban van tanyája, ott gazdálkodik. Eddig a hatósági/bírósági jogértelmezés szerint ott nem számított helyben lakónak, mert Budapest volt a lakóhelye. Akkor sem, ha be volt oda jelentkezve "ideiglenes" lakcímre. Ha elfogadják a módosítást, akkor már helyben lakónak minősül. Ha még nincs bejelentkezve, de igazolni tudja, hogy 3 évnél régebben életvitelszerűen ott él -pl. jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal-, szerintem akkor is.
Válasz Blasi_ #7368. hozzászólásáraSenki sem tudja, hogyan fog működni a gyakorlatban. De szerintem több szabadságot ad az elővásárlási joggal visszaélővel szemben, kétségtelen, hogy az ilyen ügyek csak a biróságon fognak kikötni, de ott már nem korlátozódik a bizonyitás a lacimkártya adataira, mint eddig. De ha nem.lesz jobban egyértelműsitve annál ahogy eddig leszokták.irni, akkor sok év birói gyakorlat ( kuria állásfoglalás) fogja megadni az irányt. Per pillanat nekem itt az se világos, hogy a jogalkotói szándék szerint ez könnyités vagy szigoritás?
Válasz Batka #7367. hozzászólásáraA gond az, hogy a gyakorlatban nem működik...hogy a francba bizonyítod be azt, hogy valaki nem ott lakik ahol? Max eltudom képzelni egy hosszabb pereskedés folyamán sok tanúval.
Válasz jogmester #7364. hozzászólásáraHát ez az, hogy megint nem teszi egyértelművé, hogy mire is gondol, aztán vitatkozik rajta a hivatal meg a biroság évekig.....
Válasz Blasi_ #7363. hozzászólásáraÉn nem így látom, eddig a lakcimkártyával nemigen vitatkoztak, még a jogászok sem, a lakáshasználat azonban mást takar, mint a lakcím, persze onnan is lehet nézni, hogy akár új lehetőségeket teremt a trükközésre!
Válasz jogmester #7364. hozzászólásáraÉn is így gondolom. Az érdekesebb az ott kezdődik ha van egy lakcímkártya és az illető máshol él tartózkodási hely nélkül.
Ha jól értelmezem, akkor eddig a helyben lakás igazolására a bejelentett lakóhely volt alkalmas. Vagyis ha mondjuk volt tartózkodási helyed is bejelentve, akkor ott nem minősültél helyben lakónak. Most viszont ez megfordult. Ha van tartózkodási hely bejelentve, akkor az minősül életvitelszerű ottlakásnak. A lakóhely csak abban az esetben, ha ilyen bejelentett tartózkodási hely nincs.
Ami érdekesebb kérdés az az, mit kell érteni az egyéb módon való igazoláson. Mert eddig pl. a jegyző által kiállított hatósági bizonyítván a Földforgalmi törvény esetében nem volt elfogadható.
Most viszont szerintem igen. Miután a 3 év kikötés maradt, így ha a jegyző valakinek kiállít egy hatósági bizonyítványt 3 év életszerű ottlakásról, akkor az az adott településen helyben lakónak minősül.
Szerintem. De ez még csak törvényjavaslat, lehet, hogy még csavarnak rajta párat.......
Válasz jogmester #7361. hozzászólásáraAkkor ez gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy jogilag támadhatóvá teszi a lakcimkártyával igazolt helybenlakást?
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát.jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül –három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos
eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Válasz jogmester #7355. hozzászólásáraHelyben lakó dolog fogalmának változása a gyakorlatban nem teljesen jelentéktelen? Az illető Ugyanúgy fog lóbálni egy lakcímkártyát és kész...
Még egy lényeges módosítás. Ha az állami tulajdonú földet nyilvános árverésen értékesítik, akkor az elővételi joggyakorlásra már az árverésen lesz lehetőség, nem kell megvárni a kifüggesztést. Ez gondolom jelentős változás, mert eddig gyakran előfordult, hogy valaki a kifüggesztés alatt beadta az elfogadót, de az NFK mégsem vele hagyta jóvá a szerződést, hiába vélelmezte úgy, hogy megelőzte az árverés nyertesét.
A Parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat érinti a Földforgalmi törvényeket is.
A lényegesebb módosítási javaslatok:
Változik a helyben lakó fogalma. Az életvitel szerű lakóhely helyett életvitelszerű lakáshasználat fogalma kerül. Szőlő esetében a hegyközség működési területén található településen lakó számít helyben lakónak.
Helyben lakó szomszéd fogalma is változik.
"helyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő föld
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,
vagy
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van,
amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában
lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
földdel;”
Ha az adásvétellel érintett földre van földhasználati szerződés -akár már megkötött, de még nem lezárt is-, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbérlet időtartamát, a bérleti díjat is.
Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az első körben rendben találja az adásvételi szerződést, akkor nem csak a kifüggesztésről intézkedik, hanem az adásvétel tényét feljegyezteti a tulajdoni lapra is.
Az AB döntés után a Törvényben is tisztába teszik a volt haszonbérlő fogalmát. Nem áll fenn a volt haszonbérlő előhaszonbérleti jog, ha a szerződés közzétételét megelőzően a tulajdonos, vagy a haszonélvező a bejegyzett földhasználó.
Válasz Balu21 #7352. hozzászólásáraKöszönöm, ettől tartottam. De ha most beadunk ellene egy fizetési meghagyást, s nem fizet arra sem, akkor bíróságra megy az ügy.... De gondolom sok idő fog elteni a jogerős végzésig, s addig a nem fizető fél nyugodtan megveheti a földeket...
Nem túl jó ez a törvény...
Erről kell nyilatkozni: "nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása"
Tehát, ha még nem jogerősen megállapított a tartozás, akkor nyilatkozhatott így. Ugyanígy, ha volt neki bíróság által is megállapítottan, de pl. már kifizette, akkor is.
"Jogerős" és "fennálló" kell, hogy legyen, akkor minősül tartozásnak.
Sziasztok!
Azt esetleg tudja valaki, hogy ha a vevőnek van jogerősen megállapított haszonbérleti díjnemfizetés miatti tartozása, akkor megvehet földet vagy nem?
Az adásvételi szerződésben arról nyilatkozott, hogy nincs díjtartozása, de tudomásom szerint van és olyan díjtartozása is van, amelyről még nincs végzés, de évek óta nem fizet a haszonbérletért.
Köszönöm a válaszokat.
Üdv mindenkinek!
Érdeklődni szeretnék hogy ha valaki hivatalosan bérel egy földet akkor elővásárlási joga van rá? De a föld helyrajzi szám szerint másik településhez tartozik! Köszönöm!
Válasz ~Quercus~ #7341. hozzászólásáraIgen, ez nagy változás lesz. Sok örökös meg fog lepődni jövőre, mikor megtudja hogy mi is a helyzet. Eddig szerintem az esetek 90%-ban az volt hogy minden ment annyi felé ahány gyerek van. Szerintem több örökösödés esetében kész majd az, hogy akkor eladjuk a földet, nem tömegesen, de többen mint eddig.
Az látszik, az osztatlan közös tulajdonokat nem az erre megalkotott törvény, hanem az öröklési szabályok fogják megszüntetni, ami több év, de inkább évtized.
A másik dolog. A magyaroknak is meg kell barátkozni a végrendeleti megoldással.
Válasz apuci #7344. hozzászólására1/1-et nem. Ha több hrsz van, ott lehet osztályos egyezséget kötni, az örökösök megegyezhetnek, melyik földrészletet ki örökli. Erre van lehetőség az 1/1-nél is, vagyis mondjuk két örökös esetében megegyezhetnek, hogy kié lesz a föld, és mondjuk kié a ház.
A másik verzió, hogy megosztják a földrészletet, ha erre van lehetőség, ha nincs, bármely örökös kezdeményezheti a többi örökös tulajdoni hányadának bekebelezését.ű
A harmadik verzió az eladás.
A negyedik, hogy föl lehet ajánlani az államnak.
A hagyatéki eljárás megkezdésétől 1 év alatt le kell zavarni valamelyik verziót, mert ha nem, akkor ki kell fizetni a 9% illetéket.
Válasz Nskype #7337. hozzászólásáraNincs különbség, ha nincs meg a 3 év, akkor nem szerezhetsz többet, mint ami eddig volt. Ha van két éve 5,5 hektárod egy 6 hektáros darabban, akkor a fél hektáros tulajdonostársad bizony bekebelezhet, feltéve, hogy neki meg van a 3 éve. Hiába az a helyzet, hogy neki önállóan nem mérhető ki, viheti, ha kifizeti. A cél teljesül, 1/1 alakul ki.
Válasz Balu21 #7335. hozzászólására"Ahhoz, hogy bekebelezz, 3 éve kell, hogy tulajdoni hányadod legyen. "-- Ez oké egyértelmű, de mi van ha más kezdi el a bekebelezést akkor licitálni azért lehet, ha csak mondjuk 2.éve rendelkezel tulajdoni hányaddal?!
Válasz kulakman #7331. hozzászólásáraHa nincs olyan tulajtárs, aki beleáll a licitbe, akkor viszonylag sima az ügy, főleg, ha egyáltalán nincs olyan, aki elérhető.
De ha valaki elkezd licitálni, vagy van olyan, aki nem szeretné. hogy bekebelezd, ott össze lehet kuszálni a történetet....
Kivétel, ha örököltél vagy közeli hozzátartozódtól szerezted. Ahogy korábban írták, a 3. alcím szerinti eljárásban (itt nincs megosztás, csak bekebelezés, azaz a végén 1/1 lesz a föld) a kicsi is bekebelezheti a nagyot, azaz pénz beszél a licit során.
Az utóbbi két mondatban sajnos benne rejlik a kiskapu, így meglepő és igazságtalannak tűnő végeredmény is születhet, mondjuk én személy szerint nem hallottam arról, hogy nagyon arcátlan áron kisemmiztek volna valakit az elmúlt 1,5 évben, mióta tavaly májusban megnyílt e megosztások lehetősége. Nyilván lesznek ellenpéldák, bár, ha liciten dől el a dolog, akkor azért nem valószínű, hogy bőven a piaci ár alatt kebeleznek be valakit. Az elhunytak esete más kérdés, a bírói letétnél senki nem nézi, hogy az összeg milyen mértékű. Üdv.
8784 hozzászólás
Válasz jogmester #7382. hozzászólásáraRendben,köszönöm.
Válasz csontii #7379. hozzászólásáraMiért nem? Ez pedig teljesen alap dolog, még a számlaszámot is bele szoktuk írni, ahova az esetlegesen bejelentkezőnek el kell utania az adott költségeket, javaslom, keress egy rendes ügyvédet, mert a mostani valószínűleg teljesen amatőr.
Válasz csontii #7379. hozzászólásáraAz elég baj. Így ha nem hajlandó megtéríteni az igazoltan felmerülő költséged, akkor pereskedned kell.
Én azt javaslom, tértivevényes levélben szólítsd fel a fizetésre, úgy, hogy a levélben már jelezd, ha nem fizet peres útra tereled a követelésed. Beleírhatod, hogy a követelésed alapja a Ptk. 6.579. § jogalap nélküli gazdagodás
"6:579. § [Jogalap nélküli gazdagodás]
(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni."
Válasz Lackó #7380. hozzászólásáraKöszi az infót
Válasz csontii #7375. hozzászólásáraEltarthat egy ideig, de be lehet. Legalábbis nekem sikerült. A kulcsszó "jogalap nélküli gazdagodás".
Válasz jogmester #7376. hozzászólásáraA költségekre vonatkozóan nem tartalmazott semmit.
Válasz TéZé #7374. hozzászólásáraElméletben a TAB hivatkozhat ilyenre ha túl szélsőségesnek találják az árat a helyi viszonyokhoz képest.
Válasz csontii #7375. hozzászólásáraCélszerű lett volna beleírni a szerződésbe, utólag jogi lehetőség kikényszeríteni nem igazán van. Az ügyvéd aki készítette talán tud segíteni, mert őt meg kell keresse az új vevő, tehát ha ügyesen adja elő az ügyvéd talán tőle beszedheti. Még az eladó tulajdonos is kötheti hozzá a bejegyzési hozzájárulás kiadását, (pl addig nem mondja meg hova utaljon, stb.) de előbb utóbb anélkül is ki kell adnia.
Válasz csontii #7375. hozzászólásáraSzerintem az a kérdés, mi volt belefoglalva a szerződésbe.......
Válasz jogmester #7372. hozzászólásáraSzia.
Meg akartam venni egy szántót, de rám jelentkeztek és elvitték előlem. Van esélyem a költségeimet behajtani a vevőtől? Nem akar hajlani rá.
Sziasztok.
Azt szeretném kérdezni hogy az lehetséges e hogy azért nem haggyák jová a földadásvételt mert a 2.5 miliós árat soknak tartjàk a 25 aranykoronás földért ??
Előre is köszönőm a válaszokat.
sziasztok!
az lenne a kérdésem,hogy van egy szántó terűlet osztatlan közös senkinek sincs bejegyezve földhasználat / aki meg lett bizva nem adta be/ most megvenné a feleségem az egyik tulajdoni hányadot, akinek idén tavasszal adtam ajándékba az én részem lehet e valaki előtte a sorba? akár olyan is akinek van bérlrti szerződése ill. jegyző által igazolt használat?
Válasz Blasi_ #7371. hozzászólásáraMagyarországon minden jogszabályt ki lehet játszani.....
Egyébként a jegyző szerintem úgy ad ki hatósági bizonyítványt, ha viszel tanúkat...
Válasz jogmester #7370. hozzászólásáraA mostani törvényt is sokan kijátsszák: van mondjuk valakinek lakcímkártyája xy helyen de zz-ben lakik a valóságban. Xy helyen akar ő helyben lakó lenni és igazából nehéz vele mit kezdeni. Annyira nem hülye mondjuk az ilyen, hogy csináljon ideiglenes papírt csináljon zz-re. Szeded a tanukat, vagy mit csinálsz?
Válasz Batka #7369. hozzászólásáraSzerintem könnyítés.
Január 1-től a lakóhely esetében nem követelmény az életvitel szerű ottlakás. A jelenleg hatályos Földforgalmi szabályozás ugyan akkor a helyben lakó fogalmát egyértelműen a lakóhelyhez köti.
Ugyan akkor a lakcímtörvény ezt már megfordította. Ha van bejelentett tartózkodási helyed, akkor ott laksz életvitel szerűen, amennyiben ilyen nincs akkor a lakóhelyed értendő annak. Ha a módosítás életbe lép akkor az elővásárlási/előhaszonbérleti joggyakorlásnál is ez lesz a "zsinórmérték". Vagyis ha van tartózkodási helyed - a 3 év figyelembe vételével-, akkor ott számítasz helyben lakónak.
Például.
Valakinek Budapest a lakóhelye, de a Jászságban van tanyája, ott gazdálkodik. Eddig a hatósági/bírósági jogértelmezés szerint ott nem számított helyben lakónak, mert Budapest volt a lakóhelye. Akkor sem, ha be volt oda jelentkezve "ideiglenes" lakcímre. Ha elfogadják a módosítást, akkor már helyben lakónak minősül. Ha még nincs bejelentkezve, de igazolni tudja, hogy 3 évnél régebben életvitelszerűen ott él -pl. jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal-, szerintem akkor is.
Válasz Blasi_ #7368. hozzászólásáraSenki sem tudja, hogyan fog működni a gyakorlatban. De szerintem több szabadságot ad az elővásárlási joggal visszaélővel szemben, kétségtelen, hogy az ilyen ügyek csak a biróságon fognak kikötni, de ott már nem korlátozódik a bizonyitás a lacimkártya adataira, mint eddig. De ha nem.lesz jobban egyértelműsitve annál ahogy eddig leszokták.irni, akkor sok év birói gyakorlat ( kuria állásfoglalás) fogja megadni az irányt. Per pillanat nekem itt az se világos, hogy a jogalkotói szándék szerint ez könnyités vagy szigoritás?
Válasz Batka #7367. hozzászólásáraA gond az, hogy a gyakorlatban nem működik...hogy a francba bizonyítod be azt, hogy valaki nem ott lakik ahol? Max eltudom képzelni egy hosszabb pereskedés folyamán sok tanúval.
Válasz jogmester #7364. hozzászólásáraHát ez az, hogy megint nem teszi egyértelművé, hogy mire is gondol, aztán vitatkozik rajta a hivatal meg a biroság évekig.....
Válasz Blasi_ #7363. hozzászólásáraÉn nem így látom, eddig a lakcimkártyával nemigen vitatkoztak, még a jogászok sem, a lakáshasználat azonban mást takar, mint a lakcím, persze onnan is lehet nézni, hogy akár új lehetőségeket teremt a trükközésre!
Válasz jogmester #7364. hozzászólásáraÉn is így gondolom. Az érdekesebb az ott kezdődik ha van egy lakcímkártya és az illető máshol él tartózkodási hely nélkül.
Válasz Batka #7362. hozzászólásáraEzt megint nem lesz egyszerű dolog kibogozni.
Ha jól értelmezem, akkor eddig a helyben lakás igazolására a bejelentett lakóhely volt alkalmas. Vagyis ha mondjuk volt tartózkodási helyed is bejelentve, akkor ott nem minősültél helyben lakónak. Most viszont ez megfordult. Ha van tartózkodási hely bejelentve, akkor az minősül életvitelszerű ottlakásnak. A lakóhely csak abban az esetben, ha ilyen bejelentett tartózkodási hely nincs.
Ami érdekesebb kérdés az az, mit kell érteni az egyéb módon való igazoláson. Mert eddig pl. a jegyző által kiállított hatósági bizonyítván a Földforgalmi törvény esetében nem volt elfogadható.
Most viszont szerintem igen. Miután a 3 év kikötés maradt, így ha a jegyző valakinek kiállít egy hatósági bizonyítványt 3 év életszerű ottlakásról, akkor az az adott településen helyben lakónak minősül.
Szerintem. De ez még csak törvényjavaslat, lehet, hogy még csavarnak rajta párat.......
Válasz Batka #7362. hozzászólásáraPont az ellenkezőjét jelenti. Lakcímkártya mindent visz ha nincs tartózkodási hely. Rosszul értelmezem?
Válasz jogmester #7361. hozzászólásáraAkkor ez gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy jogilag támadhatóvá teszi a lakcimkártyával igazolt helybenlakást?
Válasz Batka #7360. hozzászólásáraÍgy szól a módosító javaslathoz fűzött miniszteri indokolás:
"A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 2022. január 1-től hatályos módosítása a lakóhely fogalmát.jelentős mértékben megváltoztatta. A módosítást követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál. A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül –három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális.
A 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdése értelmében jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja a tartózkodási hely bejelentését vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése pedig vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy ha jogszabály valamely jogosultság vagy kötelezettség tekintetében eltérően nem rendelkezik, ellenkező bizonyításig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos
eseteihez az életvitelszerű ottlakás feltételét írja elő, indokolt az 5. § 9. pontjának összehangolása az 1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel."
Válasz Blasi_ #7359. hozzászólásáraEz egy érdekes kérdés lesz, hogy az " életvitelszerű lakáshasználat" miként kerül igazolásra?
Válasz jogmester #7355. hozzászólásáraHelyben lakó dolog fogalmának változása a gyakorlatban nem teljesen jelentéktelen? Az illető Ugyanúgy fog lóbálni egy lakcímkártyát és kész...
Még egy lényeges módosítás. Ha az állami tulajdonú földet nyilvános árverésen értékesítik, akkor az elővételi joggyakorlásra már az árverésen lesz lehetőség, nem kell megvárni a kifüggesztést. Ez gondolom jelentős változás, mert eddig gyakran előfordult, hogy valaki a kifüggesztés alatt beadta az elfogadót, de az NFK mégsem vele hagyta jóvá a szerződést, hiába vélelmezte úgy, hogy megelőzte az árverés nyertesét.
Válasz Mézga #7356. hozzászólására2023 jan. 1-től. Persze még módosulhat a parlamenti tárgyalás során.
Válasz jogmester #7355. hozzászólásáraez kb. mikortól lesz?
A Parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat érinti a Földforgalmi törvényeket is.
A lényegesebb módosítási javaslatok:
Változik a helyben lakó fogalma. Az életvitel szerű lakóhely helyett életvitelszerű lakáshasználat fogalma kerül. Szőlő esetében a hegyközség működési területén található településen lakó számít helyben lakónak.
Helyben lakó szomszéd fogalma is változik.
"helyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő föld
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,
vagy
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van,
amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában
lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
földdel;”
Ha az adásvétellel érintett földre van földhasználati szerződés -akár már megkötött, de még nem lezárt is-, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbérlet időtartamát, a bérleti díjat is.
Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az első körben rendben találja az adásvételi szerződést, akkor nem csak a kifüggesztésről intézkedik, hanem az adásvétel tényét feljegyezteti a tulajdoni lapra is.
Az AB döntés után a Törvényben is tisztába teszik a volt haszonbérlő fogalmát. Nem áll fenn a volt haszonbérlő előhaszonbérleti jog, ha a szerződés közzétételét megelőzően a tulajdonos, vagy a haszonélvező a bejegyzett földhasználó.
Családban marad? Gazdaságátadás Agroinform Webinárium
Válasz Balu21 #7352. hozzászólásáraKöszönöm, ettől tartottam. De ha most beadunk ellene egy fizetési meghagyást, s nem fizet arra sem, akkor bíróságra megy az ügy.... De gondolom sok idő fog elteni a jogerős végzésig, s addig a nem fizető fél nyugodtan megveheti a földeket...
Nem túl jó ez a törvény...
Válasz esztee #7351. hozzászólásáraSzia!
Erről kell nyilatkozni: "nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása"
Tehát, ha még nem jogerősen megállapított a tartozás, akkor nyilatkozhatott így. Ugyanígy, ha volt neki bíróság által is megállapítottan, de pl. már kifizette, akkor is.
"Jogerős" és "fennálló" kell, hogy legyen, akkor minősül tartozásnak.
Üdv.
Sziasztok!
Azt esetleg tudja valaki, hogy ha a vevőnek van jogerősen megállapított haszonbérleti díjnemfizetés miatti tartozása, akkor megvehet földet vagy nem?
Az adásvételi szerződésben arról nyilatkozott, hogy nincs díjtartozása, de tudomásom szerint van és olyan díjtartozása is van, amelyről még nincs végzés, de évek óta nem fizet a haszonbérletért.
Köszönöm a válaszokat.
Válasz Mtz 550E #7349. hozzászólásáraIgen. Igen.
Ha érdekel részletesen akkor keress rá a földtörvényre, 18.§.
Üdv mindenkinek!
Érdeklődni szeretnék hogy ha valaki hivatalosan bérel egy földet akkor elővásárlási joga van rá? De a föld helyrajzi szám szerint másik településhez tartozik! Köszönöm!
Válasz ~Quercus~ #7341. hozzászólásáraIgen, ez nagy változás lesz. Sok örökös meg fog lepődni jövőre, mikor megtudja hogy mi is a helyzet. Eddig szerintem az esetek 90%-ban az volt hogy minden ment annyi felé ahány gyerek van. Szerintem több örökösödés esetében kész majd az, hogy akkor eladjuk a földet, nem tömegesen, de többen mint eddig.
Válasz apuci #7346. hozzászólásáraNincs mit.
Az látszik, az osztatlan közös tulajdonokat nem az erre megalkotott törvény, hanem az öröklési szabályok fogják megszüntetni, ami több év, de inkább évtized.
A másik dolog. A magyaroknak is meg kell barátkozni a végrendeleti megoldással.
Válasz ~Quercus~ #7345. hozzászólásáraKöszönöm szépen!
Válasz apuci #7344. hozzászólására1/1-et nem. Ha több hrsz van, ott lehet osztályos egyezséget kötni, az örökösök megegyezhetnek, melyik földrészletet ki örökli. Erre van lehetőség az 1/1-nél is, vagyis mondjuk két örökös esetében megegyezhetnek, hogy kié lesz a föld, és mondjuk kié a ház.
A másik verzió, hogy megosztják a földrészletet, ha erre van lehetőség, ha nincs, bármely örökös kezdeményezheti a többi örökös tulajdoni hányadának bekebelezését.ű
A harmadik verzió az eladás.
A negyedik, hogy föl lehet ajánlani az államnak.
A hagyatéki eljárás megkezdésétől 1 év alatt le kell zavarni valamelyik verziót, mert ha nem, akkor ki kell fizetni a 9% illetéket.
Válasz ~Quercus~ #7343. hozzászólására1/1nem lehet szétosztani vagy az pl.10 HRSZ -ot csak az egyik örökös örökölheti?
Válasz hegesztocsabi #7342. hozzászólására2023 jan. 1-től nem lehet felosztani a termőföldet az örökösök között.
Válasz ~Quercus~ #7341. hozzászólásáraMert már azt se lehet majd simán örökölni?
Akkor ,már most írasam át a gyerekekre vagy mi a lópikulát akarnak ?!
És már nem sokat kell aludni ahhoz. hogy megváltozzon a termőföld öröklésének a szabályozása.....
Az is érdekes lesz......
Válasz Balu21 #7339. hozzászólásáraNem egészen így van.......de nem szólok bele.
Válasz Nskype #7337. hozzászólásáraNincs különbség, ha nincs meg a 3 év, akkor nem szerezhetsz többet, mint ami eddig volt. Ha van két éve 5,5 hektárod egy 6 hektáros darabban, akkor a fél hektáros tulajdonostársad bizony bekebelezhet, feltéve, hogy neki meg van a 3 éve. Hiába az a helyzet, hogy neki önállóan nem mérhető ki, viheti, ha kifizeti. A cél teljesül, 1/1 alakul ki.
Válasz ~Quercus~ #7336. hozzászólásáraAz imént hívott az egyetlen élő tul társ , "örülök ,hogy végre valaki megszabadít a 200 m2 tulajdonomtól "
ennyi!
Válasz Balu21 #7335. hozzászólására"Ahhoz, hogy bekebelezz, 3 éve kell, hogy tulajdoni hányadod legyen. "-- Ez oké egyértelmű, de mi van ha más kezdi el a bekebelezést akkor licitálni azért lehet, ha csak mondjuk 2.éve rendelkezel tulajdoni hányaddal?!
Válasz kulakman #7331. hozzászólásáraHa nincs olyan tulajtárs, aki beleáll a licitbe, akkor viszonylag sima az ügy, főleg, ha egyáltalán nincs olyan, aki elérhető.
De ha valaki elkezd licitálni, vagy van olyan, aki nem szeretné. hogy bekebelezd, ott össze lehet kuszálni a történetet....
Válasz Nskype #7329. hozzászólásáraÜdv. Ahhoz, hogy bekebelezz, 3 éve kell, hogy tulajdoni hányadod legyen.
Kivétel, ha örököltél vagy közeli hozzátartozódtól szerezted. Ahogy korábban írták, a 3. alcím szerinti eljárásban (itt nincs megosztás, csak bekebelezés, azaz a végén 1/1 lesz a föld) a kicsi is bekebelezheti a nagyot, azaz pénz beszél a licit során.
Az utóbbi két mondatban sajnos benne rejlik a kiskapu, így meglepő és igazságtalannak tűnő végeredmény is születhet, mondjuk én személy szerint nem hallottam arról, hogy nagyon arcátlan áron kisemmiztek volna valakit az elmúlt 1,5 évben, mióta tavaly májusban megnyílt e megosztások lehetősége. Nyilván lesznek ellenpéldák, bár, ha liciten dől el a dolog, akkor azért nem valószínű, hogy bőven a piaci ár alatt kebeleznek be valakit. Az elhunytak esete más kérdés, a bírói letétnél senki nem nézi, hogy az összeg milyen mértékű. Üdv.