Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF437.64 FtGBP493.58 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz bandi3677 #6380. hozzászólására
Általában a hatósági jóváhagyást követő 8 napon belülre szokták írni az eredeti szerződést. De a lényeg, hogy ami az eredeti szerződésben van, hisz azokkal a feltételekkel veszi meg, fizetni is úgy kell ahogy abban szerepel.
Válasz csuti0 #6376. hozzászólásáraA magyar hatóságok előszeretettel értelmezik kiterjesztően a jogszabályokat, vagyis belemagyaráznak olyan dolgokat is, amik nincsenek benne az adott jogszabályba, holott a bíróságok már ezerszer a szájukba rágták, hogy ehhez nincs joguk.
Nincs sehol konkrétan előírva az Fftv.-ben, hogy akkor is állásfoglalást kell kérni a TAB-tól, ha nem érkezik elfogadó, vagy csak egy.
A módosító törvény gyakorlatilag megerősítette a lentebb idézett rendelkezést:
"23/A. §
(2) A 23. § (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatának és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának beszerzése céljából."
Tehát, ha nincs elfogadó vagy csak egy, akkor nem kell állásfoglalás.
Viszont:
"28. § A mezőgazdasági igazgatási szervre is irányadó a 25. § (1) bekezdésében foglalt előírás."
"25. § (1) A helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni."
Vagyis a mg. igazgatási szerv ugyan olyan értékélést köteles elvégezni minden esetben, mint a földbizottság. Akkor is, ha pl. nincs elfogadó. Ráadásul míg a földbizottság véleménye csak szakértői vélemény, addig a mg. igazgatási szerv eljárása már hatósági eljárás, ahol lehetőség van szakértői vélemény beszerzésére is.
De ezt a kérdést csak a Kúria tudja véglegesen eldönteni.
Válasz Quecus #6374. hozzászólásáraSzia!
Ha ez így lenne ahogy a te értelmezed,akkor minek küldik mégis véleményezésre a helyi TAB-nak még akkor is ha nincs rájelentkező? A kamaránál ennyire lámák,ennyire nincsenek tisztában a törvényi előírással?
Véleményem szerint azért is küldik ki ha nincs is rájelentkező,mert pl.egy túlárazott adásvételt egy helyi "gumicsizmás" tudja megítélni reálisan,hogy alkalmas-e a magas ár az elővásárlók elriasztására! Mert ugyebár akit elriasztanak az nem is ad be elfogadót,és akkor már nincs is rájelentkezés,így a TAB-nak sem lenne semmi dolga.
Üdv.:Csuti
(3)12 Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – az elővásárlásra jogosultakat és az adás-vételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."
Tehát. Ha az mg. igazgatási szerv nem utasítja el az adás-vételi szerződést jóváhagyását, és nem érkezett TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor NEM KELL jegyzéket készítenie, és NEM KELL a TAB-ot megkeresnie állásfoglalás céljából.
Ennyi.
Azért ennyi, mert a jogszabály szerkesztésben az ÉS kötőszó konjunktivitást jelent. Vagyis minden feltételnek teljesülnie kell. Ha nem utasították el a szerződést, és nem volt TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor nem kell megkeresni a gumicsizmásokat állásfoglalás céljából, hanem az hatósának saját hatáskörben kell dönteni. Miután nem utasította el az adás-vételi szerződést, és a második körben sem talál hibát, így veled kell jóváhagyni a szerződést.
Na ezt kéne egyszer végig verni valamelyik gazdának a Kúriáig. Mert ezt egyetlen bíróság sem fogja önszántából a szátokba rágni. Ha nincs gond az adás-vételi szerződéssel, és nincs TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor nincs TAB, nincs NAK.
Válasz Quecus #6372. hozzászólásáraNem vagyok földmüves.0.6 szántóról van szó,és az elutasitás oka ..valami ilyen hogy nemjárul hozzá a vidéki élethez meg a helyben maradáshoz .13kmre lakom.
Válasz csuti0 #6369. hozzászólásáraKöszi a választ. Közben átolvastam az új földtörvényt és oda az van írva hogy a föld értéke nem haladhatja meg a 20 év jövedelem összegét. 3000m2 en az 20 tonna szőlő 20 év alatt a legjobb esetben ennek az ára 200ft/kg nál is max 4 millió. A présház 10x6 -os aminek a fele a mienk és mikor mi felértékeltettük 3,5 milliót mondtak. Se víz se gáz csak egy villany vezeték víz nem is lehet mert olyan magasan van az épület hogy oda nem tudják kiépíteni. Aki megvenné nem is földhasználó hanem ingatlan kereskedő feldarabolná és tovább akarja értékesíteni mint építési terület a gyönyörú kilátás miatt.
Válasz Málnásember #6368. hozzászólásáraSzia!
Ebben az estben a kulcsszó a "présház" annak az árát egy földbizottság nemigen tudja megítélni,mert az akár érhet sokat is, de épp értéktelen is lehet. Jobb híján elfogadják a vételárat,feltételezve,hogy az árat az építmény dobta meg!
Sziasztok. azt szeretném kérdezni hogy a földbizottság mikor mondja azt egy szerződésre hogy túlárazott és alkalmas az elővásárlásra jogosultak távoltartására? Van egy 3000m2 szőlő a szomszédunkban amire elővásárlási jogunk van de 30m2 présház 3000m2 szőlőért még ha a Somlón is van 12 millióval nagyon túlárazottnak érzem.1 ha így 40 millióra jön ki.
Válasz Selvin #6366. hozzászólásáraHa szomszédos a település akkor elméletben lehetséges lehet az tény, de nem hiszem, hogy az ország nagy részében ilyen távolságok lennének...
Válasz Blasi_ #6353. hozzászólásáraHelyben lakó szomszédnak minősül a szomszéd településen élő lakos is, ha a földek egyébként egymás mellett vannak. Így önmagában a 15 km még nem akadály, ha annyira van a szomszéd falu.
Válasz Blasi_ #6353. hozzászólásáraHelyben lakó szomszédnak minősül a szomszéd településen élő lakos is, ha a földek egyébként egymás mellett vannak. Így önmagában a 15 km még nem akadály, ha annyira van a szomszéd falu.
Szóval én úgy gondolom, hogy ha társtulajdonos vesz társtulajdonostól földet, és erre rájelentkezik egy egy szintén társtulaj, akkor nem a Földtörvény 18 (4) alapján állítják fel a rangsort a társtulaj vevő és a társtulaj rájelentkező között, hanem a 18 (1) alapján.
Ugyanis ezt mondja ki a Kúria ítélete:
"Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Kfv.III.37.673/2016/4. számú ítéletében a Kúria rámutatott, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése alapján a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs."
"A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés"
Ez alapján én úgy értelmezem, hogy ha a vevő egy külsős személy, és arra jelentkezik rá 2 társtulaj, akkor van a 18 (4).
Ha viszont a vevő is társtulaj, akkor a 18 (1) alapján állítják fel a sorrendet.
Elado lesz egy gazdasag, valoszinuleg egyben adjak el a foldeket.
Nem akarom megvenni, viszont szomszedos foldekbol erdekelne par ha, csaladi gazdasag es allattartok is vagyunk.
Valamilyen modon megtudom szerezni ezeket vagy a “ vevo visz mindent?
Válasz bandi3677 #6358. hozzászólásáraMég nem vetted meg.
De ha módosult a szerződés, akkor értelem szerűen újra ki kell függeszteni, elvégre az elővásárlónak magára nézve kötelezően kell vállalnia a szerződésben foglaltakat. Nyilván a változásról is tudomást kell szereznie.
Még az elején bele kellett volna írni.
Üdv! Megvettem földterületet ami két helyrajzi számon van. Szeptember 9.-én jár le a 60 nap. Közben szerződés módosítás volt,hogy mindenkép a két terület csak egyben adható el. Ilyenkor hosszabbodhat a kifüggesztés napja? Azt mondták nekem,hogy elvileg a módosítástól újra 60 nap a kifüggesztés idelye.
Válasz lacus0922 #6354. hozzászólásáraEl lehet adni, csak az új tulajnak tovább kell vinnie az AKG-t és Ő kapja majd a támogatást. Ha nem viszik tovább az AKG-t, vissza kell fizetni, de eladni mindenképp el lehet.
Válasz FantasyLandia #6351. hozzászólásáraHa 15km-re laksz lakcím szerint akkor nem lehetsz "szomszéd"...hiszen annak a fogalma helyben lakó szomszéd. Helyiként a mostani vevő mindig előtted lesz.
Az ügy szempontjából viszont az nem lényeges, nem mérvadó, hogy ő mennyi ideje földműves, vagy hogy mennyien gazdálkodik. Földműves és kész. 3 éves őstermelői igazolvánnyal beballag valaki a hivatalba, és földműves, ennyi. Pont ez az amit itt beszéltünk mostanság, hogy ugyanaz az ember egyszer egyik oldalon áll, tehát ő szeretné nyertes lenni, és ezért elkövet mindent, máskor meg lehet hogy a másikon van, hogy annak adja el, akinek akarja, akkor meg azért követ el minden. Persze mindenkinél más a határ hogy meddig megy el.
A fiatal gazda tudtommal egy meghatározott fogalom (bár most nem olvasom a földtörvényt), aminek ágy megfelel valaki, vagy nem.
Majd azért írd meg ha lesz valami fejlemény, mást nem majd valaki lehet hogy ebből okul valamit.
Válasz ..MZ/X.. #6346. hozzászólásáraSzia!
A szerződés szerint friss földműves (a valóságban motor alkatrész kereskedő és a családjának 2-3 éve van pár hektár szilvása).
Mi 8 éve vagyunk őstermelők, fűszernövényeket és paradicsomot/paprikát termelünk és a földek a szomszédságunkban vannak. Illetve csak volt, mert a közvetlen mellettünk lévőt szerintem szándékosan kihagyták és az az mellett lévőről írtak eladási szerződést, így sajnos már nem vagyunk közvetlen szomszédok!
Ő helyi bejelentett lakos, mi pedig 15 km-re vagyunk a lakcím szerint.
Nem tudom ez mennyire számít vagy esetleg az életkor - mert valahol olvastam -, hogy ha van rájelentkező, akkor a fiatalabb gazdának adják inkább..., de lehet hogy ez csak egy városi legenda.
Szerdán megyek és megnézem hogy pontosan mit tartalmaz a szerződés, majd azzal tovább is megyek az ügyvédemhez.
Nem is taposnánk tovább ezt az egészet, csak az bánt bennünket hogy 3-4 hónappal ezelőtt amikor nekünk felajánlotta, akkor 2 millióról indult, majd azt mondta hogy max 200e elenged belőle. Mondtuk hogy az nagyon sok, annyit nem ér (homokos szántó és a két föld együtt 6300m2).
Majd egyszer csak megláttam kifüggesztve 1.5 m-ért a kettőt együtt...
Erre adtuk be a nyilatkozatot amit nekik elmeszeltek, és azóta történnek ezek a "vicces" kis dolgok!
Mostmár nem szerepel a két föld együtt és a most kifüggesztett föld ára is leugrott (900e-ről 600e lett), illetve szerintem elírta az ügyvédjük, mert ez az ár a megtagadott szerződésben eddig a közvetlen mellettünk lévő föld ára volt.
Esetleg mégsem elírás, hanem egy játék része?
... vagy, ilyen formában nekünk kedvez ha beadok egy kérelmet ezzel kapcsolatosan?
Amiket visszaolvastam itt, kezd egyre érdekesebb lenni ez a történet és már csak azért sem hagyom rá!
-------
Ui.: most megpróbáltam minden számot/fillért feltüntetni, mert lehet hogy eddig pár embernek értelmezhetetlen volt a kesze-kusza megfogalmazásom :))
Válasz Rabó001 #6345. hozzászólásáraEz azért nem így van, lehet fellebbezni, és akkor esetleg a bíróság új eljárásra kötelezi a hatóságot, de a bíróság magát a határozatot nem változtathatja meg. Azt mondjuk nem tudom meddig pingpongozhatnak egy üggyel, valószínűleg addig amíg olyan bíróhoz nem kerül az ügy aki már ki van okosítva milyen ítéletet kell hozni....
Válasz esoefelhoe #6344. hozzászólásáraAz autó tesztek végén nem tableten-táblázatban számolják ki a cumit? Birkáknak-bárányfelhő dukál hogy bégessen is.Reális áron végy vagy adj el,ez a lényeg,nem a számmisztika.
találtam a neten egy termőföld-kalkulátort (OTP), (szerintetek milyen?) Valami hasonlót (függetlent) tudtok ajánlani?
Vagy cikket erről, ami esetleg más részletre is kitér?
((És az OTP-nek miért jó, hogy ezt a programot felteszi a netre, nem fura?))
Válasz J.D. Borda #6339. hozzászólásáraIgen, itt tartunk. És 2018 óta a Fidesz már a látszatra sem ad. A kormány honlapján évekig volt egy olyan oldal, ahová föl voltak töltve a jogszabálytervezetek, amiket lehetett véleményezni. Idén január óta ez halott. Nincs fölrakva azóta semmi.
És ez nem fog változni. Ha a Fideszt egy szóval kellene jellemezni, akkor ez a szó, a pók. Olyan sűrű hálót szőttek Magyarország, a magyar emberek köré, hogy ezt ez a selejt ellenzék soha nem fogja tudni még csak megkarcolni sem.
Vagy az emberek veszik kezükbe a dolgot, vagy marad minden a régiben.
Ezt azért iktatták be a legutóbbi törvénymódosításkor, mert már kezdett problémássá válni, hogy a bíróságok, élükön a Kuriával elkezdték rendbe rakni a törvénynek nevezett szemetet, de úgy, hogy hogy az nem felelet meg a fideszmaffia ízlésének, érdekeinek. Sorra söpörték el a hatóság téves, sokszor szándékosan téves jogértelmezéseit.
Ez nem mehetett tovább. Most megint kell jópár év, hogy a bíróságok kialakítsanak egy új ítélkezési gyakorlatot, amely megpróbálja kivédeni a jogaik korlátozását.
Addig meg azok a földtulajdonosok, gazdák, akik nem csókosak szívnak, és dühöngenek.
Válasz quercuserdesz #6338. hozzászólásáraEzt is a magyar paraszt megengedte... szégyen hogy itt tartunk... a helyi mocsok tab barmit megtehet pofára... következmény nelkül. Ez a jogállam.
5)19 A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg.
Válasz FantasyLandia #6332. hozzászólásáraElőször azt írtad 200ezer volt az árkülönbség, majd 900 helyett 600, most meg majdnem feleannyi. Mondjuk a 600 majdnem fele a 900-nak. Nem kotozkodni akarok, meg a lényegen nem is változtat.
Válasz quercuserdesz #6335. hozzászólására..ajánlom fellapozni az új 2016. évi CL. törvényt....az ÁKR-t....
Nem tesz különbséget hatósági szervek között!!!! Az új közigazgatási perrendtartásban a törvény hatálya alól nem mentesül a fölhivatal!! Lehet, hogy a hülye ügyintéző a földtörvény 3o. paragrafusára hivatkozik...de az csak a sorrendiségről szól..nem a jogorvoslati lehetőségekről!
Válasz rongyos #6334. hozzászólásáraNe keverd az erdészeti hatóságot, a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az utóbbi döntését, ha azt az Fftv. 30. §-ra hivatkozva hozta, a bíróság köz.ig. perben nem változtathatja meg.
Az erdészeti hatósági döntések más kategória. Azokat gyakorlatilag nagy részben érdemes megtámadni, mert jogszabálysértők. Nem igazán találkoztam eddig olyannal, hogy egy jogszabályi előírást két erdészeti hatóság egyformán értelmezett volna.
Pl. fásításból fakitermelés, erdőtulajdonosok felújítási kötelezettsége, stb.
8784 hozzászólás
Válasz Tom250 #6381. hozzászólásáraEz zártkert lenne? 100ft/nm a tulajdonosokat megtalálod? Az is lehet hogy 20 éve meghalt a tulaj és nem írták át.
Válasz Tom250 #6381. hozzászólásáraHát amennyit neked megér. Legyen pl. 300.000/ha, akkor 75.000.-
Válasz bandi3677 #6380. hozzászólására
Általában a hatósági jóváhagyást követő 8 napon belülre szokták írni az eredeti szerződést. De a lényeg, hogy ami az eredeti szerződésben van, hisz azokkal a feltételekkel veszi meg, fizetni is úgy kell ahogy abban szerepel.
Szerintetek mennyit érhet egy 0,25Ha-s terület amit már több mint 20 éve nem használ senki, és mindenféle bozóttal be van nőve?
Tulajdoni lap szerint 2,26 AK-s legelő.
Mivel egy kisebb táblám mellett van közvetlen, ezért gondoltam hogy megkísérelném megvenni, csak nem tudom hogy mennyit érhet.
Üdv! Akinek elővásárlási joga van,meddig kell a vételárat kifizetnie? Kifüggesztés végéig? Köszönöm a segítséget előre is!
Válasz csuti0 #6376. hozzászólásáraA magyar hatóságok előszeretettel értelmezik kiterjesztően a jogszabályokat, vagyis belemagyaráznak olyan dolgokat is, amik nincsenek benne az adott jogszabályba, holott a bíróságok már ezerszer a szájukba rágták, hogy ehhez nincs joguk.
Nincs sehol konkrétan előírva az Fftv.-ben, hogy akkor is állásfoglalást kell kérni a TAB-tól, ha nem érkezik elfogadó, vagy csak egy.
A módosító törvény gyakorlatilag megerősítette a lentebb idézett rendelkezést:
"23/A. §
(2) A 23. § (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatának és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának beszerzése céljából."
Tehát, ha nincs elfogadó vagy csak egy, akkor nem kell állásfoglalás.
Viszont:
"28. § A mezőgazdasági igazgatási szervre is irányadó a 25. § (1) bekezdésében foglalt előírás."
"25. § (1) A helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni."
Vagyis a mg. igazgatási szerv ugyan olyan értékélést köteles elvégezni minden esetben, mint a földbizottság. Akkor is, ha pl. nincs elfogadó. Ráadásul míg a földbizottság véleménye csak szakértői vélemény, addig a mg. igazgatási szerv eljárása már hatósági eljárás, ahol lehetőség van szakértői vélemény beszerzésére is.
De ezt a kérdést csak a Kúria tudja véglegesen eldönteni.
Válasz csuti0 #6376. hozzászólásáraTeljesen jogos a meglátásod. Ez a jó értelmezés szerintem is. Másik értelmezés nem tűnik túl logikusnak.
Válasz csuti0 #6376. hozzászólásáraAzért, mert valószínűleg ők se jól értelmezik a törvényt.
Válasz Quecus #6374. hozzászólásáraSzia!
Ha ez így lenne ahogy a te értelmezed,akkor minek küldik mégis véleményezésre a helyi TAB-nak még akkor is ha nincs rájelentkező? A kamaránál ennyire lámák,ennyire nincsenek tisztában a törvényi előírással?
Véleményem szerint azért is küldik ki ha nincs is rájelentkező,mert pl.egy túlárazott adásvételt egy helyi "gumicsizmás" tudja megítélni reálisan,hogy alkalmas-e a magas ár az elővásárlók elriasztására! Mert ugyebár akit elriasztanak az nem is ad be elfogadót,és akkor már nincs is rájelentkezés,így a TAB-nak sem lenne semmi dolga.
Üdv.:Csuti
Válasz Quecus #6374. hozzászólásáraJó értem köszi.
Válasz én 11 #6373. hozzászólásáraFigyelj. Én már kiszálltam ebből az egész szarakodásból, de utoljára még elmondom.
A Földforgalmi törvény világosan fogalmaz:
"23. §
(3)12 Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – az elővásárlásra jogosultakat és az adás-vételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."
Tehát. Ha az mg. igazgatási szerv nem utasítja el az adás-vételi szerződést jóváhagyását, és nem érkezett TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor NEM KELL jegyzéket készítenie, és NEM KELL a TAB-ot megkeresnie állásfoglalás céljából.
Ennyi.
Azért ennyi, mert a jogszabály szerkesztésben az ÉS kötőszó konjunktivitást jelent. Vagyis minden feltételnek teljesülnie kell. Ha nem utasították el a szerződést, és nem volt TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor nem kell megkeresni a gumicsizmásokat állásfoglalás céljából, hanem az hatósának saját hatáskörben kell dönteni. Miután nem utasította el az adás-vételi szerződést, és a második körben sem talál hibát, így veled kell jóváhagyni a szerződést.
Na ezt kéne egyszer végig verni valamelyik gazdának a Kúriáig. Mert ezt egyetlen bíróság sem fogja önszántából a szátokba rágni. Ha nincs gond az adás-vételi szerződéssel, és nincs TÖBB elfogadó jognyilatkozat, akkor nincs TAB, nincs NAK.
Válasz Quecus #6372. hozzászólásáraNem vagyok földmüves.0.6 szántóról van szó,és az elutasitás oka ..valami ilyen hogy nemjárul hozzá a vidéki élethez meg a helyben maradáshoz .13kmre lakom.
Válasz én 11 #6370. hozzászólásáraEz kb. azt jelenti, hogy ha ezt az ügyvéded simán elengedi, akkor hülye.
Válasz csuti0 #6369. hozzászólásáraKöszi a választ. Közben átolvastam az új földtörvényt és oda az van írva hogy a föld értéke nem haladhatja meg a 20 év jövedelem összegét. 3000m2 en az 20 tonna szőlő 20 év alatt a legjobb esetben ennek az ára 200ft/kg nál is max 4 millió. A présház 10x6 -os aminek a fele a mienk és mikor mi felértékeltettük 3,5 milliót mondtak. Se víz se gáz csak egy villany vezeték víz nem is lehet mert olyan magasan van az épület hogy oda nem tudják kiépíteni. Aki megvenné nem is földhasználó hanem ingatlan kereskedő feldarabolná és tovább akarja értékesíteni mint építési terület a gyönyörú kilátás miatt.
Üdv .kérdésem .mi történik ha a TAB elutasit egy szántó müv, águ ingatlan adás vételét .de nincs is rá más jelenkező.köszi
Válasz Málnásember #6368. hozzászólásáraSzia!
Ebben az estben a kulcsszó a "présház" annak az árát egy földbizottság nemigen tudja megítélni,mert az akár érhet sokat is, de épp értéktelen is lehet. Jobb híján elfogadják a vételárat,feltételezve,hogy az árat az építmény dobta meg!
Üdv.:Csuti
Sziasztok. azt szeretném kérdezni hogy a földbizottság mikor mondja azt egy szerződésre hogy túlárazott és alkalmas az elővásárlásra jogosultak távoltartására? Van egy 3000m2 szőlő a szomszédunkban amire elővásárlási jogunk van de 30m2 présház 3000m2 szőlőért még ha a Somlón is van 12 millióval nagyon túlárazottnak érzem.1 ha így 40 millióra jön ki.
Válasz Selvin #6366. hozzászólásáraHa szomszédos a település akkor elméletben lehetséges lehet az tény, de nem hiszem, hogy az ország nagy részében ilyen távolságok lennének...
Válasz Blasi_ #6353. hozzászólásáraHelyben lakó szomszédnak minősül a szomszéd településen élő lakos is, ha a földek egyébként egymás mellett vannak. Így önmagában a 15 km még nem akadály, ha annyira van a szomszéd falu.
Válasz Blasi_ #6353. hozzászólásáraHelyben lakó szomszédnak minősül a szomszéd településen élő lakos is, ha a földek egyébként egymás mellett vannak. Így önmagában a 15 km még nem akadály, ha annyira van a szomszéd falu.
Válasz Titti #6357. hozzászólásáraMi lenne a kérdés?
Válasz quercuserdesz #6225. hozzászólásáraKihívnálak újra ezzel kapcsolatban egy ismételt jogértelmezésre :)
Szóval én úgy gondolom, hogy ha társtulajdonos vesz társtulajdonostól földet, és erre rájelentkezik egy egy szintén társtulaj, akkor nem a Földtörvény 18 (4) alapján állítják fel a rangsort a társtulaj vevő és a társtulaj rájelentkező között, hanem a 18 (1) alapján.
Ugyanis ezt mondja ki a Kúria ítélete:
"Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Kfv.III.37.673/2016/4. számú ítéletében a Kúria rámutatott, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése alapján a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs."
"A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés"
Ez alapján én úgy értelmezem, hogy ha a vevő egy külsős személy, és arra jelentkezik rá 2 társtulaj, akkor van a 18 (4).
Ha viszont a vevő is társtulaj, akkor a 18 (1) alapján állítják fel a sorrendet.
Rosszul értelmezem?
Elnézést ha nagyon "láma" a kérdés: haszonbérleti szerződést 4példányban kell készíteni?
Köszönöm!
Válasz ..MZ/X.. #6359. hozzászólásáraMég elvileg a földhivatal jóváhagyására vár a módosítás. Ha nem fogadják el,akkor az eredeti dátum a mérvadó?
Elado lesz egy gazdasag, valoszinuleg egyben adjak el a foldeket.
Nem akarom megvenni, viszont szomszedos foldekbol erdekelne par ha, csaladi gazdasag es allattartok is vagyunk.
Valamilyen modon megtudom szerezni ezeket vagy a “ vevo visz mindent?
Válasz bandi3677 #6358. hozzászólásáraMég nem vetted meg.
De ha módosult a szerződés, akkor értelem szerűen újra ki kell függeszteni, elvégre az elővásárlónak magára nézve kötelezően kell vállalnia a szerződésben foglaltakat. Nyilván a változásról is tudomást kell szereznie.
Még az elején bele kellett volna írni.
Üdv! Megvettem földterületet ami két helyrajzi számon van. Szeptember 9.-én jár le a 60 nap. Közben szerződés módosítás volt,hogy mindenkép a két terület csak egyben adható el. Ilyenkor hosszabbodhat a kifüggesztés napja? Azt mondták nekem,hogy elvileg a módosítástól újra 60 nap a kifüggesztés idelye.
Üdv van valaki olyan aki föld cserébe nagyon jártas? 1 -2 kérdésem lenne.
Válasz Pont #6355. hozzászólásáraCsak azért kérdezem mert a szomszéd tulaj említette h utólsó évében azaz 2020 ban jár le az akg nem lehet átadni
Válasz lacus0922 #6354. hozzászólásáraEl lehet adni, csak az új tulajnak tovább kell vinnie az AKG-t és Ő kapja majd a támogatást. Ha nem viszik tovább az AKG-t, vissza kell fizetni, de eladni mindenképp el lehet.
Sziasztok. Olyan kérdésem lenne hogyha tudtok esetleg segíteni benne h akg-s almást el lehet e adni utólsó évben?
Válasz FantasyLandia #6351. hozzászólásáraHa 15km-re laksz lakcím szerint akkor nem lehetsz "szomszéd"...hiszen annak a fogalma helyben lakó szomszéd. Helyiként a mostani vevő mindig előtted lesz.
Válasz FantasyLandia #6351. hozzászólásáraRemélem hogy ki tudsz hajtani valamit az ügyből, ezt előre leszögezem.
Az ügy szempontjából viszont az nem lényeges, nem mérvadó, hogy ő mennyi ideje földműves, vagy hogy mennyien gazdálkodik. Földműves és kész. 3 éves őstermelői igazolvánnyal beballag valaki a hivatalba, és földműves, ennyi. Pont ez az amit itt beszéltünk mostanság, hogy ugyanaz az ember egyszer egyik oldalon áll, tehát ő szeretné nyertes lenni, és ezért elkövet mindent, máskor meg lehet hogy a másikon van, hogy annak adja el, akinek akarja, akkor meg azért követ el minden. Persze mindenkinél más a határ hogy meddig megy el.
A fiatal gazda tudtommal egy meghatározott fogalom (bár most nem olvasom a földtörvényt), aminek ágy megfelel valaki, vagy nem.
Majd azért írd meg ha lesz valami fejlemény, mást nem majd valaki lehet hogy ebből okul valamit.
Válasz ..MZ/X.. #6346. hozzászólásáraSzia!
A szerződés szerint friss földműves (a valóságban motor alkatrész kereskedő és a családjának 2-3 éve van pár hektár szilvása).
Mi 8 éve vagyunk őstermelők, fűszernövényeket és paradicsomot/paprikát termelünk és a földek a szomszédságunkban vannak. Illetve csak volt, mert a közvetlen mellettünk lévőt szerintem szándékosan kihagyták és az az mellett lévőről írtak eladási szerződést, így sajnos már nem vagyunk közvetlen szomszédok!
Ő helyi bejelentett lakos, mi pedig 15 km-re vagyunk a lakcím szerint.
Nem tudom ez mennyire számít vagy esetleg az életkor - mert valahol olvastam -, hogy ha van rájelentkező, akkor a fiatalabb gazdának adják inkább..., de lehet hogy ez csak egy városi legenda.
Szerdán megyek és megnézem hogy pontosan mit tartalmaz a szerződés, majd azzal tovább is megyek az ügyvédemhez.
Nem is taposnánk tovább ezt az egészet, csak az bánt bennünket hogy 3-4 hónappal ezelőtt amikor nekünk felajánlotta, akkor 2 millióról indult, majd azt mondta hogy max 200e elenged belőle. Mondtuk hogy az nagyon sok, annyit nem ér (homokos szántó és a két föld együtt 6300m2).
Majd egyszer csak megláttam kifüggesztve 1.5 m-ért a kettőt együtt...
Erre adtuk be a nyilatkozatot amit nekik elmeszeltek, és azóta történnek ezek a "vicces" kis dolgok!
Mostmár nem szerepel a két föld együtt és a most kifüggesztett föld ára is leugrott (900e-ről 600e lett), illetve szerintem elírta az ügyvédjük, mert ez az ár a megtagadott szerződésben eddig a közvetlen mellettünk lévő föld ára volt.
Esetleg mégsem elírás, hanem egy játék része?
... vagy, ilyen formában nekünk kedvez ha beadok egy kérelmet ezzel kapcsolatosan?
Amiket visszaolvastam itt, kezd egyre érdekesebb lenni ez a történet és már csak azért sem hagyom rá!
-------
Ui.: most megpróbáltam minden számot/fillért feltüntetni, mert lehet hogy eddig pár embernek értelmezhetetlen volt a kesze-kusza megfogalmazásom :))
Válasz Pont #6349. hozzászólásáraA 6338-as hozzászólásban leírtak szerint nem lehet fellebbezni.
Válasz Rabó001 #6345. hozzászólásáraEz azért nem így van, lehet fellebbezni, és akkor esetleg a bíróság új eljárásra kötelezi a hatóságot, de a bíróság magát a határozatot nem változtathatja meg. Azt mondjuk nem tudom meddig pingpongozhatnak egy üggyel, valószínűleg addig amíg olyan bíróhoz nem kerül az ügy aki már ki van okosítva milyen ítéletet kell hozni....
Válasz esoefelhoe #6344. hozzászólásáraAz autó tesztek végén nem tableten-táblázatban számolják ki a cumit? Birkáknak-bárányfelhő dukál hogy bégessen is.Reális áron végy vagy adj el,ez a lényeg,nem a számmisztika.
Válasz Rabó001 #6345. hozzászólásáraVilágosan elmagyarázták NAK-os fiúk. Nem a bíróságoknak kell meghatározni a földpolitikai irányelveket.
Válasz FantasyLandia #6332. hozzászólásáraMilyen rangon van a szerződés szerinti vevő? Nem tudjátok megelőzni? Vagy bárki családtag, ismerős?
Válasz quercuserdesz #6338. hozzászólásáraEz is milyen már, hogy fellebezesnek helye nincs, a bíróság se változtathatja meg a döntést? Mint a rögtönítélő bíróság.
Sziasztok,
Föld értéke érdekelne,
találtam a neten egy termőföld-kalkulátort (OTP), (szerintetek milyen?) Valami hasonlót (függetlent) tudtok ajánlani?
Vagy cikket erről, ami esetleg más részletre is kitér?
((És az OTP-nek miért jó, hogy ezt a programot felteszi a netre, nem fura?))
Válasz quercuserdesz #6341. hozzászólásáraIgazad van...most néztem jan. 11 től hatályos! Ügyes húzás az állam részéről..
Válasz J.D. Borda #6339. hozzászólásáraIgen, itt tartunk. És 2018 óta a Fidesz már a látszatra sem ad. A kormány honlapján évekig volt egy olyan oldal, ahová föl voltak töltve a jogszabálytervezetek, amiket lehetett véleményezni. Idén január óta ez halott. Nincs fölrakva azóta semmi.
És ez nem fog változni. Ha a Fideszt egy szóval kellene jellemezni, akkor ez a szó, a pók. Olyan sűrű hálót szőttek Magyarország, a magyar emberek köré, hogy ezt ez a selejt ellenzék soha nem fogja tudni még csak megkarcolni sem.
Vagy az emberek veszik kezükbe a dolgot, vagy marad minden a régiben.
Válasz rongyos #6340. hozzászólásáraA Földforgalmi törvény 30. § (5). bekezdés.
Ezt azért iktatták be a legutóbbi törvénymódosításkor, mert már kezdett problémássá válni, hogy a bíróságok, élükön a Kuriával elkezdték rendbe rakni a törvénynek nevezett szemetet, de úgy, hogy hogy az nem felelet meg a fideszmaffia ízlésének, érdekeinek. Sorra söpörték el a hatóság téves, sokszor szándékosan téves jogértelmezéseit.
Ez nem mehetett tovább. Most megint kell jópár év, hogy a bíróságok kialakítsanak egy új ítélkezési gyakorlatot, amely megpróbálja kivédeni a jogaik korlátozását.
Addig meg azok a földtulajdonosok, gazdák, akik nem csókosak szívnak, és dühöngenek.
Válasz quercuserdesz #6338. hozzászólásárami ez az 5/19? ÁKR vagy Földtörvény?? Belinkelnéd a jogforrást?
Válasz quercuserdesz #6338. hozzászólásáraEzt is a magyar paraszt megengedte... szégyen hogy itt tartunk... a helyi mocsok tab barmit megtehet pofára... következmény nelkül. Ez a jogállam.
Válasz rongyos #6336. hozzászólásáraNem egészen, nem a sorrendről szól, hanem a hatósági eljárásról. és a lényeg:
5)19 A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg.
Válasz FantasyLandia #6332. hozzászólásáraElőször azt írtad 200ezer volt az árkülönbség, majd 900 helyett 600, most meg majdnem feleannyi. Mondjuk a 600 majdnem fele a 900-nak. Nem kotozkodni akarok, meg a lényegen nem is változtat.
Válasz quercuserdesz #6335. hozzászólására..ajánlom fellapozni az új 2016. évi CL. törvényt....az ÁKR-t....
Nem tesz különbséget hatósági szervek között!!!! Az új közigazgatási perrendtartásban a törvény hatálya alól nem mentesül a fölhivatal!! Lehet, hogy a hülye ügyintéző a földtörvény 3o. paragrafusára hivatkozik...de az csak a sorrendiségről szól..nem a jogorvoslati lehetőségekről!
Válasz rongyos #6334. hozzászólásáraNe keverd az erdészeti hatóságot, a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az utóbbi döntését, ha azt az Fftv. 30. §-ra hivatkozva hozta, a bíróság köz.ig. perben nem változtathatja meg.
Az erdészeti hatósági döntések más kategória. Azokat gyakorlatilag nagy részben érdemes megtámadni, mert jogszabálysértők. Nem igazán találkoztam eddig olyannal, hogy egy jogszabályi előírást két erdészeti hatóság egyformán értelmezett volna.
Pl. fásításból fakitermelés, erdőtulajdonosok felújítási kötelezettsége, stb.