Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Tiszteletem! 1 hónapja vettem földet,amin van szőlő és egy kis ház. Kifizettem papírok,minden megvolt. Ki lett függesztve a polgármesteri hivatalban 60 napra. A héten megkeresett egy nő,hogy neki elővásárlási joga van . Amit tudok,hogy az élettársa bérel a telekkel nagyjából szemben 3 hektárt. Tulajdonában semmi sincs. Nem őstermelő... Kérdésem,hogy valóban lehet elővásárlási joguk?Köszönöm a segítséget.
Van 1 kifüggesztett adás-vételi, jelenleg 1 cég bérli, a szerződésben nincs benne a lejárat dátuma, A kifüggesztés után 4 héttel meghosszabították a szerződést 15 évvel, ezzel lehet valamit kezdeni?
Válasz laszlonagy926 #6226. hozzászólásáraSzia!
Több lehetőség is van. 1 hektárig vehetsz bérelhetsz,persze a földtörvényben előírt módon. Ha ere a területre váltasz őstermelőit és 3 évig van belőle bevételed, akkor a földhivatalnál regisztráltathatod magad földművesnek.És eztán már bérelhetsz,vehetsz több területet is. De ha nincs időd kivárni a 3 évet,és kevés az 1he alatti terület,akkor el kell menni valami mezőgazdasággal kapcsolatos végzettséget szerezni,legtöbben aranykalászos gazda,vagy méhészt szokták választani.
Üdv.:Csuti
Segítene valaki.Föld vásárlásán gondolkodok vagy bérlésén 1-2 ha egyenlőre nem vagyok mezőgazdász,mik a feltételei (őstermelő igazolvány vagy valami más esetleg) olvasgattam ,hogy iskola kell hozzá? Ez igaz vagy hogyan lehet?Köszönöm
Válasz Manfanatics #6224. hozzászólásáraAmi biztos, hogy ha több földműves tulajdonostárs van versenyben, akkor az esetükben ezt figyelmen kívül kell hagyni. De, hogy ezek után melyik jogszabályi hely, vagy helyek alapján kell őket rangsorolni, az nem világos.
Szerintem a 18.§ (4) bekezdése alapján. Ha nincs ilyen elővásárlási jogosultság, akkor szerintem az eladó dönt.
Viszont a (10) bekezdés pont azt mondja ki, hogy tulajdonostarsnak tulajdonostarssal szemben nincs elővásárlási joga. Tehát ha nincs elővásárlási joga a 18 (3) alapján, akkor kizarolag a 18 (4) bekezdes alapjan nem lehet rangsort felallitani, hiszen a 18 (3)-ból következik a 18 (4).
"[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Tehát két tulajdonostárs között a sorrendet a (4) bekezdés alapján kell eldönteni, vagy ha azonos ranghelyen vannak, akkor az eladó dönt. A 18. § (1) bekezdését tulajdonostársak esetén nem kell figyelembe venni.
Tehát ha tarstulajkent veszek foldet és ramjelentkezik egy másik tarstulaj, akkor mi alapján állapítják fel a rangsort? Mert a Kúria ítéletéből nekem az jön le, hogy ilyen esetben a 18 (3) és (4) kiesik.
Válasz ..MZ/X.. #6220. hozzászólásáraNem vagyok jogász, csak megpróbálom józan ésszel értelmezni a jogszabályokat. Mondjuk a hatóságok többsége, így a földhivatalok is ezt teszik. Nem ügyintéznek, hanem jogot értelmeznek. Köszönhetően annak, hogy Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Nem véletlenül.
Földem nincs, így a a gazdálkodási dolgokhoz nem tudok hozzászólni.
Ami a kérdést illeti, nem igazán világos mit kérdezel.
Nem vagy tulajdonostárs, de a használati rend alapján az egyik megosztott parcellát használod, és ez alapján, vásárlás esetén megillet-é a 18. § (1) b) pontja szerinti elővásárlási jog?
Használati megosztással, bejelentett földhasználattal, de a vásárolni kívánt tulajdonrészt nem használva, elővásárlásnál, szerinted megállja a helyét a földet 18§ 1, a; bekezdés mint földet használó földműves? Szerződés kötésnél nincs gond, mert ott megvan a megoldás.
Érdekes amúgy, hogy milyen jól fut a réten, lucernán öko gazdálkodós buli. Biokontroll területeinek 70-80%-a ilyen. Az állattartók 800 helyen le vannak korlátozva de az öko szabadon rabol.
Válasz ..MZ/X.. #6218. hozzászólására
Szeretném előre bocsájtani, hogy a Kúria már azt is több alkalommal kimondta, hogy mind az adásvételi szerződésben, mind az elfogadó jognyilatkozatban több elővásárlási jogosultság is felhívható.
"[19] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostárs megelőzi a harmadik személyt. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Kfv.III.37.673/2016/4. számú ítéletében a Kúria rámutatott, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése alapján a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa egyetért a fenti ítéletben írtakkal, attól nem kíván eltérni.
[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Az ügy száma: Kfv.VI.37.265/2018/6.
"[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is."
Válasz quercuserdesz #6217. hozzászólásáraEz érdekes.
Ügyszámot tudsz mondani?
Csak mert most ment le egy amiben a 18 4 bekezdés szerint rangsoroltak bennünket (3. fél vásárló és mi ketten társtul elővásárló). Az eladót nyilakoztatták mivel mindketten csg vagyunk. A másik fél helyben lakó, én csak 20km-en belüli, de ezzel nem foglalkoztak. Most a héten adtuk be a tulbejegyzési kérelmet.
Van másik tulajdonrész amiben én vagyok a szerződés szerinti vevő mint társtulaj, a másik elfogadót adott be rá. Ezek szerint ő elvinné előlem?
Új ranghelyet kell keresnünk.
Válasz ..MZ/X.. #6216. hozzászólásáraNem egészen így van. A Kúria kimondta, hogy abban az esetben, amikor több földműves tulajdonostárs is "versenyben" van, a földügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha a tulajdonos társi jogviszonyt figyelmen kívül hagyja. Ez azt jelenti, hogy csak a tulajdonos társak versenyeznek, és közöttük a sorrendet a 18. § alapján kell eldönteni.
Válasz tri #6215. hozzászólásáraFtv 18§
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ilyen rang, hogy helyben lakó, vagy szomszéd itt nincs. Nem is veszik figyelembe.
Válasz Manfanatics #6212. hozzászólásáraCsak a 18§ (4) bekezdés szerint rangsorolják az azonos ranghelyen álló tulajdonostársakat.
Szerződésbe be kell írni, ha azonos ranghelyen lévő elővásárló lép be az adásvételbe akkor az eladó a szerződés szerinti vevő mellett kötelezi el magát. Itt a földhivatal nyilatkoztat minden esetben ha azonos ranghely alakul ki.
Válasz Manfanatics #6212. hozzászólásáraHa tudnánk konkrétan milyen státuszuk van a szereplőknek, akkor tudnánk állást foglalni. Így csak a levegőbe beszélünk, a 4. bekezdés az pl. két helyben lakó további rangsoráról szól.
Válasz Pont #6211. hozzászólásáraDe ilyen esetben a Földtörvény 18. paragrafus (4) bekezdése alapján tesznek különbséget vagy az egyéb pl helyben, helyben lakó szomszéd stb alapján?
Válasz Manfanatics #6210. hozzászólásáraIgen végig mennek a rangsor feltételein, de ha mindenben azonos ranghelyen vagytok, akkor az eredeti vevő marad a vevő (vagyis Te), ha több rájelentkező van azonos ranghelyen, közülük az eladó választ, de ahhoz hogy az eredeti vevőt lecseréljék ahhoz Őt meg kell előzni.
A bérlet ideje max. 20 év hosszabbításokkal együtt. Azt hogy hogyan, mikor lehet hosszabbítani a törvény szabályozza. A bérleti díj emeléséhez igazságügyi szakértő véleményét kell csatolni.
Én így értelmezem a törvényt. De ez megint az a kategória, hogy be kell menni az illetékes földhivatalhoz, és meg kell kérdezni,ŐK hogy értelmezik a törvényi előírásokat, és az alapján kell eljárni. Lehet, hogy azt fogják mondani, ha az emelésről közös megegyezés született, akkor nem kell a szakértői vélemény.
Ma ez az ország ugyan is arról szól, hogy a hatóságok jogot értelmeznek, és nem ügyeket intéznek, hála az évek óta folyó jogbarmolásnak. Normális országokban, ahol jogalkotás folyik jogbarmolás helyett ez másképpen működik.
Érdeklődnék,hogyha a haszonbérleti díjat emelik a hosszabbításnál,akkor ki kell e függeszteni a szerződést(Módosítást),valamint mennyi ideig lehet egy adott földterületet bérelni,ha jól tudom,akkor 20 év,ez lehet 2* 10 vagy az nem számít???
Köszönöm válaszotok,nagyon sürgős lenne!
Válasz quercuserdesz #6204. hozzászólásáraNa én is így gondolom, csak egy ügyvédes fórumon és valami cikkben is azt írták, hogy így 1 helyett igy is csak 3 ha a maximum. De én szerintem meg 300.
Ha megfelelsz a Fftv. közeli hozzátartozó kritériumának,akkor 300 ha a földszerzési maximum akkor is, ha nem vagy földműves. Megveheted, vagy ajándékba kaphatod, teljesen mindegy.
Válasz Selvin #6202. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a fölött, hogy a közeli hozzátartozóról van szó, hisz azok nem nagyon szoktak vásárolni egymástól, de nagyjából az a kör szerezhet 1 Ha többet akik normál örökléssel örökölhetnek is. Kérdés, hogy valóban közeli hozzátartozóról van-e szó.
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
Válasz Selvin #6200. hozzászólásáraAki nem földműves az se nem vehet sem nem kaphat úgy, hogy az összes földje több legyen 1 hektárnál. Még végrendeletileg sem örökölhet, kizárólag rendes öröklés az amikor egy nem földművesnek többe lehet 1 hektárnál.
Sziasztok! Ha közeli hozzátartozótól vesz NEM földműves földet, akkor túllépheti az 1 hektárt. Több helyen olvastam viszont, hogy a 3 hektárt így sem, de a törvényben erről nem láttam semmit. Tudja valaki? Konkrétan 5 hektárról lenne szó, így akkor csak ajándékozni lehetne?
Válasz esoefelhoe #6197. hozzászólásáraKeresd meg azt az ügyvédet, aki képes helyesen értelmezni a Földforgalmi törvény 23. § (3) bekezdését, és azt képes egy jogvitában végigverni a Kúriáig. Mert a kvalifikált földügyekhez értő jogi képviselő itt kezdődik.
Válasz Gox #6195. hozzászólásáraA Mezőgazdasági ingatlanoknál körülnéztem, ha arra gondolsz. Meg az Ingatlanoknál is. Így zártkert kategóriára nem emlékszem.
Saját természetközeli minitanyának, saját ellátásra és kedvtelésre, tartózkodásra keresek néhányezer m2 földet vagy külterületi telket (1ha alatt).
Magyarország középső térségének északabbi részében gondolkodom, dombok/hegyek és erdők közelében. Vasútállomástól, avagy buszállomástól kb. 2 km távolságig . Ezért a nyomravezetőnek szeretnék felajánlani 30000 Ft pénzjutalmat. Köszönöm, ha értesítesz ilyen eladó területről.
Ha meg tudtak volna egyezni a földdel kapcsolatban, akkor egyszerűbb lett volna a hagyatéknál már csak egynek megkapni. Attól még zsebbe kifizethette volna a részét.
Válasz Rabó001 #6188. hozzászólásáraJók a körülményeik. Osztályos egyezség nálunk is volt. Teljesen egyetértésben. Még az elhunyt személy haszonélvezetét is töröltette a közjegyző a hagyatéki végzésben, így azért sem kellett fizetni a FH-ban.
Válasz d-032a #6185. hozzászólásáraAkkor ezek szerint a közeli hozzátartozó akkor is vehet földet közeli hozzátartozótól, ha ő maga nem földműves?
És az még él, hogy akkor nem kell kifüggeszteni az adásvételt, ha egy szerződésben megszűnik a közös tulajdon? Tehát ha mondjuk egy hrsz-nek van 3 tulajdonosa, és abból az egyik megveszi a másik kettő részét egy szerződésben. Vagy ez is csak közeli hozzátartozóknál működik-működött?
Válasz d-032a #6185. hozzászólására Az egy hónapból már kifutott, a 3 évből nem. Mennyiségileg nem korlátozott.
Ezek szerint jól sejtettem, hogy a hoppon maradottnak az ügyvédje hazudott. Valszeg a két ügyvéd ismeri egymást.
A testvér hogyan bizonyítaná, hogy mennyit kért a testvére, nyilván nem írásban.
Válasz Gox #6181. hozzászólásáraMost újra elolvastam a cikket, és azt nem látom benne, hogy az egyik tulajdonostárs nem volt földműves, azt csak az itteni hozzászóló írta.
Hagyatéki tárgyaláson lehet úgynevezett osztályos egyezséget kötni, ilyenkor nem a törvényben leírtak szerint zajlik az örökség. Annyi is elég hogy ott helyben az örökösök nyilatkoznak hogy így és így legyen, ezt kapja az egyik, azt a másik, és kész, a közjegyző leírja a végzésben. Ehhez szerintem kell az hogy jelen legyen minden örökös, vagy meg is lehet bízni valakit hogy járjon el a nevében. Nálunk is volt ilyen osztályos egyezség.
Persze ha követelés is van az örökség között, magyarul tartozás, végrehajtás, terhelt ingatlan, akkor nem lehet "válogatni" hogy a terhelt érték nem kell, akkor csak egybe lehet visszautasítani az egész örökséget, hogy én nem tartok igényt rá. Aztán hogy olyat lehet-e csinálni hogy osztályos egyezséggel egyik vállalja a követeléseket azt nemtudom, de ki lenne az a hülye. Mondjuk volt olyan az ismerősi körömben, hogy elúszott az adóssággal a vállalkozó családtag, ingatlanokon jelzálog stb....meghaltak a nagyszülők. És hagyatékin az örökösök lemondtak a részükről, mert nem akarták vállalni az adósságokat, aki totál el volt adósodva az örökölt mindent, de tőle meg megindult a behajtás.
Egyszer, hát már jó régen volt ilyen öröklés téma egy tv műsorban, akkor ott azt mondták, hogy a termőföld kivétel, mert azt művelni kell meg ilyesmik, és ezért olyat lehet csinálni, hogy csak a földről lemondani az állam javára. De ez még bőven a mostani földörvény előtti idő volt.
Válasz Luffy #6184. hozzászólásáraÁllítólag a térképre ráírta a ráeső maradékra a nevét. A hivatalnak pedig a leírás nem kell. A földhasználat e szerint a térkép szerint van fizikailag, csak még a bejegyzés húzódik. ( Nem értem, h az eladó testvér, miért nem mondta meg, h annyiért eladja. Ha a testvére tudja, még lehet ad is kicsivel többet, de nyilván nem 18 helyett 32-őt.) A szomszédok nem lettek haragba, de a testvéreknek örök kehe marad.
Ha nem írja alá, akkor úgy lesz bejegyezve a használat ahogy a másik fél szándékozott osztani.
Ha az nem megfelelő akkor tértivevényes levélben küldjön erről nyilatkozatot, mielőtt lejár a 30 nap.
"(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat NEM KELL ALKALMAZNI, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy KÖZELI HOZZÁTARTOZÓJA."
Az ügyre nem a Földtörvény vonatkozik, hanem a Ptk., ezért nem kell földművesnek lennie.
Az elővásárlási jog megsértése miatt bíróságon támadható. A tudomásszerzéstől egy hónapig, ha az 3 éven belül történik.
Esetleg kereset indítható a közös tulajdon megszüntetésének jogával való visszaélés okán, ha bizonyítható, hogy a tulajdonostárstól indokolatlanul sokkal magasabb árat kért, mint 3. személytől.
8784 hozzászólás
Válasz sopiz #6232. hozzászólásáraAdás-vétel után függesztették ki. Állítólag az az eljárás.
Válasz sopiz #6232. hozzászólásáraszerintem még nem járt le a 60 nap
Válasz bandi3677 #6231. hozzászólásáraMiért nem akkor jelentkezett mikor ki volt függesztve?
Tiszteletem! 1 hónapja vettem földet,amin van szőlő és egy kis ház. Kifizettem papírok,minden megvolt. Ki lett függesztve a polgármesteri hivatalban 60 napra. A héten megkeresett egy nő,hogy neki elővásárlási joga van . Amit tudok,hogy az élettársa bérel a telekkel nagyjából szemben 3 hektárt. Tulajdonában semmi sincs. Nem őstermelő... Kérdésem,hogy valóban lehet elővásárlási joguk?Köszönöm a segítséget.
Válasz csuti0 #6228. hozzászólására Köszönöm a segítséget
Van 1 kifüggesztett adás-vételi, jelenleg 1 cég bérli, a szerződésben nincs benne a lejárat dátuma, A kifüggesztés után 4 héttel meghosszabították a szerződést 15 évvel, ezzel lehet valamit kezdeni?
Válasz laszlonagy926 #6226. hozzászólásáraSzia!
Több lehetőség is van. 1 hektárig vehetsz bérelhetsz,persze a földtörvényben előírt módon. Ha ere a területre váltasz őstermelőit és 3 évig van belőle bevételed, akkor a földhivatalnál regisztráltathatod magad földművesnek.És eztán már bérelhetsz,vehetsz több területet is. De ha nincs időd kivárni a 3 évet,és kevés az 1he alatti terület,akkor el kell menni valami mezőgazdasággal kapcsolatos végzettséget szerezni,legtöbben aranykalászos gazda,vagy méhészt szokták választani.
Üdv.:Csuti
Válasz laszlonagy926 #6226. hozzászólásáraIskola kell hozzá...illetve az is kell hogy hagyják, hogy megvedd a földet(elővásárlási jog, kabzsi emberek)
Segítene valaki.Föld vásárlásán gondolkodok vagy bérlésén 1-2 ha egyenlőre nem vagyok mezőgazdász,mik a feltételei (őstermelő igazolvány vagy valami más esetleg) olvasgattam ,hogy iskola kell hozzá? Ez igaz vagy hogyan lehet?Köszönöm
Válasz Manfanatics #6224. hozzászólásáraAmi biztos, hogy ha több földműves tulajdonostárs van versenyben, akkor az esetükben ezt figyelmen kívül kell hagyni. De, hogy ezek után melyik jogszabályi hely, vagy helyek alapján kell őket rangsorolni, az nem világos.
Szerintem a 18.§ (4) bekezdése alapján. Ha nincs ilyen elővásárlási jogosultság, akkor szerintem az eladó dönt.
De nem vagyok jogász.
Válasz quercuserdesz #6223. hozzászólásáraEz igaz.
Viszont a (10) bekezdés pont azt mondja ki, hogy tulajdonostarsnak tulajdonostarssal szemben nincs elővásárlási joga. Tehát ha nincs elővásárlási joga a 18 (3) alapján, akkor kizarolag a 18 (4) bekezdes alapjan nem lehet rangsort felallitani, hiszen a 18 (3)-ból következik a 18 (4).
Rosszul értelmezem?
Válasz Manfanatics #6222. hozzászólásáraHa ól értelmezem a Kúria ítéletét ez fordítva igaz:
"[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Tehát két tulajdonostárs között a sorrendet a (4) bekezdés alapján kell eldönteni, vagy ha azonos ranghelyen vannak, akkor az eladó dönt. A 18. § (1) bekezdését tulajdonostársak esetén nem kell figyelembe venni.
Válasz quercuserdesz #6221. hozzászólásáraNem igazán értem én ezt a Kúrai ítéletet.
Tehát ha tarstulajkent veszek foldet és ramjelentkezik egy másik tarstulaj, akkor mi alapján állapítják fel a rangsort? Mert a Kúria ítéletéből nekem az jön le, hogy ilyen esetben a 18 (3) és (4) kiesik.
Akkor a 18 (1) alapján?
Válasz ..MZ/X.. #6220. hozzászólásáraNem vagyok jogász, csak megpróbálom józan ésszel értelmezni a jogszabályokat. Mondjuk a hatóságok többsége, így a földhivatalok is ezt teszik. Nem ügyintéznek, hanem jogot értelmeznek. Köszönhetően annak, hogy Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Nem véletlenül.
Földem nincs, így a a gazdálkodási dolgokhoz nem tudok hozzászólni.
Ami a kérdést illeti, nem igazán világos mit kérdezel.
Nem vagy tulajdonostárs, de a használati rend alapján az egyik megosztott parcellát használod, és ez alapján, vásárlás esetén megillet-é a 18. § (1) b) pontja szerinti elővásárlási jog?
Válasz quercuserdesz #6219. hozzászólásáraKöszönöm!
Érdekes, hogy a helyi földhivatal ezek szerint erről nem tud.
Tiszta sor, hogy több rangot be lehet írni.
Használati megosztással, bejelentett földhasználattal, de a vásárolni kívánt tulajdonrészt nem használva, elővásárlásnál, szerinted megállja a helyét a földet 18§ 1, a; bekezdés mint földet használó földműves? Szerződés kötésnél nincs gond, mert ott megvan a megoldás.
Érdekes amúgy, hogy milyen jól fut a réten, lucernán öko gazdálkodós buli. Biokontroll területeinek 70-80%-a ilyen. Az állattartók 800 helyen le vannak korlátozva de az öko szabadon rabol.
Válasz ..MZ/X.. #6218. hozzászólására
Szeretném előre bocsájtani, hogy a Kúria már azt is több alkalommal kimondta, hogy mind az adásvételi szerződésben, mind az elfogadó jognyilatkozatban több elővásárlási jogosultság is felhívható.
"[19] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostárs megelőzi a harmadik személyt. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Kfv.III.37.673/2016/4. számú ítéletében a Kúria rámutatott, hogy az Fftv. 18. § (3) bekezdése alapján a harmadik személy bárki lehet, aki nem tulajdonostárs. A tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha a másik tulajdonostárs a tulajdoni hányadát nem egy harmadik tulajdonostársnak, hanem egy kívülállónak, tehát harmadik személynek kívánja eladni. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa egyetért a fenti ítéletben írtakkal, attól nem kíván eltérni.
[20] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, hogy amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult tulajdonostársak, akkor az Fftv. 18. § (1) bekezdése a sorrend tekintetében nem releváns, köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. "
Az ügy száma: Kfv.VI.37.265/2018/6.
"[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is."
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
Hirtelen ennyi.
Válasz quercuserdesz #6217. hozzászólásáraEz érdekes.
Ügyszámot tudsz mondani?
Csak mert most ment le egy amiben a 18 4 bekezdés szerint rangsoroltak bennünket (3. fél vásárló és mi ketten társtul elővásárló). Az eladót nyilakoztatták mivel mindketten csg vagyunk. A másik fél helyben lakó, én csak 20km-en belüli, de ezzel nem foglalkoztak. Most a héten adtuk be a tulbejegyzési kérelmet.
Van másik tulajdonrész amiben én vagyok a szerződés szerinti vevő mint társtulaj, a másik elfogadót adott be rá. Ezek szerint ő elvinné előlem?
Új ranghelyet kell keresnünk.
Válasz ..MZ/X.. #6216. hozzászólásáraNem egészen így van. A Kúria kimondta, hogy abban az esetben, amikor több földműves tulajdonostárs is "versenyben" van, a földügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha a tulajdonos társi jogviszonyt figyelmen kívül hagyja. Ez azt jelenti, hogy csak a tulajdonos társak versenyeznek, és közöttük a sorrendet a 18. § alapján kell eldönteni.
Válasz tri #6215. hozzászólásáraFtv 18§
(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs.
(4) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó.
Ilyen rang, hogy helyben lakó, vagy szomszéd itt nincs. Nem is veszik figyelembe.
Válasz ..MZ/X.. #6214. hozzászólásáraEz nem így van. Tehát pl egy helyben lakó társtult előz a helyben lakó szomszéd társtul.
Válasz Manfanatics #6212. hozzászólásáraCsak a 18§ (4) bekezdés szerint rangsorolják az azonos ranghelyen álló tulajdonostársakat.
Szerződésbe be kell írni, ha azonos ranghelyen lévő elővásárló lép be az adásvételbe akkor az eladó a szerződés szerinti vevő mellett kötelezi el magát. Itt a földhivatal nyilatkoztat minden esetben ha azonos ranghely alakul ki.
Válasz Manfanatics #6212. hozzászólásáraHa tudnánk konkrétan milyen státuszuk van a szereplőknek, akkor tudnánk állást foglalni. Így csak a levegőbe beszélünk, a 4. bekezdés az pl. két helyben lakó további rangsoráról szól.
Válasz Pont #6211. hozzászólásáraDe ilyen esetben a Földtörvény 18. paragrafus (4) bekezdése alapján tesznek különbséget vagy az egyéb pl helyben, helyben lakó szomszéd stb alapján?
Válasz Manfanatics #6210. hozzászólásáraIgen végig mennek a rangsor feltételein, de ha mindenben azonos ranghelyen vagytok, akkor az eredeti vevő marad a vevő (vagyis Te), ha több rájelentkező van azonos ranghelyen, közülük az eladó választ, de ahhoz hogy az eredeti vevőt lecseréljék ahhoz Őt meg kell előzni.
Sziasztok!
Ha társtulajként veszek földet és rámjelentkezik egy szintén társtulajdonos, akkor miszerint döntik el, hogy kié lesz a föld?
Az egyéb elővásárlási jogok alapján?
Válasz Apuka80 #6208. hozzászólásáraKifüggeszteni nem kell, viszont hatósági jóváhagyás szükséges.
A bérlet ideje max. 20 év hosszabbításokkal együtt. Azt hogy hogyan, mikor lehet hosszabbítani a törvény szabályozza. A bérleti díj emeléséhez igazságügyi szakértő véleményét kell csatolni.
Én így értelmezem a törvényt. De ez megint az a kategória, hogy be kell menni az illetékes földhivatalhoz, és meg kell kérdezni,ŐK hogy értelmezik a törvényi előírásokat, és az alapján kell eljárni. Lehet, hogy azt fogják mondani, ha az emelésről közös megegyezés született, akkor nem kell a szakértői vélemény.
Ma ez az ország ugyan is arról szól, hogy a hatóságok jogot értelmeznek, és nem ügyeket intéznek, hála az évek óta folyó jogbarmolásnak. Normális országokban, ahol jogalkotás folyik jogbarmolás helyett ez másképpen működik.
Érdeklődnék,hogyha a haszonbérleti díjat emelik a hosszabbításnál,akkor ki kell e függeszteni a szerződést(Módosítást),valamint mennyi ideig lehet egy adott földterületet bérelni,ha jól tudom,akkor 20 év,ez lehet 2* 10 vagy az nem számít???
Köszönöm válaszotok,nagyon sürgős lenne!
Válasz quercuserdesz #6204. hozzászólásáraNa én is így gondolom, csak egy ügyvédes fórumon és valami cikkben is azt írták, hogy így 1 helyett igy is csak 3 ha a maximum. De én szerintem meg 300.
Válasz Büresz #6205. hozzászólásáraMost olvasom hogy nem kell, csak hatósági jóváhagyás kell.
Válasz quercuserdesz #6204. hozzászólásáraÉrdeklődök hogy haszonbérleti szerződésmódósításkor csak a bérleti díj csökkentését módósítjuk akkor is ki kell függeszteni?
Válasz Selvin #6202. hozzászólásáraA válasz ott van a (3) bekezdésben.
Ha megfelelsz a Fftv. közeli hozzátartozó kritériumának,akkor 300 ha a földszerzési maximum akkor is, ha nem vagy földműves. Megveheted, vagy ajándékba kaphatod, teljesen mindegy.
Válasz Selvin #6202. hozzászólásáraElnézést, elsiklottam a fölött, hogy a közeli hozzátartozóról van szó, hisz azok nem nagyon szoktak vásárolni egymástól, de nagyjából az a kör szerezhet 1 Ha többet akik normál örökléssel örökölhetnek is. Kérdés, hogy valóban közeli hozzátartozóról van-e szó.
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
Válasz Pont #6201. hozzászólásáraBemásolom az ide vágó részt:
10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
Válasz Selvin #6200. hozzászólásáraAki nem földműves az se nem vehet sem nem kaphat úgy, hogy az összes földje több legyen 1 hektárnál. Még végrendeletileg sem örökölhet, kizárólag rendes öröklés az amikor egy nem földművesnek többe lehet 1 hektárnál.
Sziasztok! Ha közeli hozzátartozótól vesz NEM földműves földet, akkor túllépheti az 1 hektárt. Több helyen olvastam viszont, hogy a 3 hektárt így sem, de a törvényben erről nem láttam semmit. Tudja valaki? Konkrétan 5 hektárról lenne szó, így akkor csak ajándékozni lehetne?
Válasz esoefelhoe #6197. hozzászólásáraKeresd meg azt az ügyvédet, aki képes helyesen értelmezni a Földforgalmi törvény 23. § (3) bekezdését, és azt képes egy jogvitában végigverni a Kúriáig. Mert a kvalifikált földügyekhez értő jogi képviselő itt kezdődik.
Már ha van ilyen.
Kérem segitsetek! Földvásárlással kapcsolatos, folyamatban lévő peremhez, jó, kvalifikált Ügyvédet, vagy Ügyvédnőt keresek .Jelentkezését várom SÜRGŐS!!!!!!!!!! sos.
Válasz esoefelhoe #6194. hozzászólásáraKiírom hozzá a könnyebbség végett, hogy itt tudsz keresni:
esoefelhoe@gmail.com
Válasz Gox #6195. hozzászólásáraA Mezőgazdasági ingatlanoknál körülnéztem, ha arra gondolsz. Meg az Ingatlanoknál is. Így zártkert kategóriára nem emlékszem.
Válasz esoefelhoe #6194. hozzászólásáraÉrdemes lenne a hírdetésekben körülnézni a környékbeli zártkertek kategóriában.
Saját természetközeli minitanyának, saját ellátásra és kedvtelésre, tartózkodásra keresek néhányezer m2 földet vagy külterületi telket (1ha alatt).
Magyarország középső térségének északabbi részében gondolkodom, dombok/hegyek és erdők közelében. Vasútállomástól, avagy buszállomástól kb. 2 km távolságig . Ezért a nyomravezetőnek szeretnék felajánlani 30000 Ft pénzjutalmat. Köszönöm, ha értesítesz ilyen eladó területről.
Válasz Rabó001 #6192. hozzászólásáraAmikor a hagyatéki volt, még nem akarta eladni. Csak, mint lehetőséget kérdeztem, h képben legyek.
Válasz Gox #6191. hozzászólásáraJa, azt csak azért írtam, mert előjött a téma. :) :) :)
Ha meg tudtak volna egyezni a földdel kapcsolatban, akkor egyszerűbb lett volna a hagyatéknál már csak egynek megkapni. Attól még zsebbe kifizethette volna a részét.
Válasz Rabó001 #6188. hozzászólásáraJók a körülményeik. Osztályos egyezség nálunk is volt. Teljesen egyetértésben. Még az elhunyt személy haszonélvezetét is töröltette a közjegyző a hagyatéki végzésben, így azért sem kellett fizetni a FH-ban.
Válasz d-032a #6185. hozzászólásáraAkkor ezek szerint a közeli hozzátartozó akkor is vehet földet közeli hozzátartozótól, ha ő maga nem földműves?
És az még él, hogy akkor nem kell kifüggeszteni az adásvételt, ha egy szerződésben megszűnik a közös tulajdon? Tehát ha mondjuk egy hrsz-nek van 3 tulajdonosa, és abból az egyik megveszi a másik kettő részét egy szerződésben. Vagy ez is csak közeli hozzátartozóknál működik-működött?
Válasz d-032a #6185. hozzászólására Az egy hónapból már kifutott, a 3 évből nem. Mennyiségileg nem korlátozott.
Ezek szerint jól sejtettem, hogy a hoppon maradottnak az ügyvédje hazudott. Valszeg a két ügyvéd ismeri egymást.
A testvér hogyan bizonyítaná, hogy mennyit kért a testvére, nyilván nem írásban.
Válasz Gox #6181. hozzászólásáraMost újra elolvastam a cikket, és azt nem látom benne, hogy az egyik tulajdonostárs nem volt földműves, azt csak az itteni hozzászóló írta.
Hagyatéki tárgyaláson lehet úgynevezett osztályos egyezséget kötni, ilyenkor nem a törvényben leírtak szerint zajlik az örökség. Annyi is elég hogy ott helyben az örökösök nyilatkoznak hogy így és így legyen, ezt kapja az egyik, azt a másik, és kész, a közjegyző leírja a végzésben. Ehhez szerintem kell az hogy jelen legyen minden örökös, vagy meg is lehet bízni valakit hogy járjon el a nevében. Nálunk is volt ilyen osztályos egyezség.
Persze ha követelés is van az örökség között, magyarul tartozás, végrehajtás, terhelt ingatlan, akkor nem lehet "válogatni" hogy a terhelt érték nem kell, akkor csak egybe lehet visszautasítani az egész örökséget, hogy én nem tartok igényt rá. Aztán hogy olyat lehet-e csinálni hogy osztályos egyezséggel egyik vállalja a követeléseket azt nemtudom, de ki lenne az a hülye. Mondjuk volt olyan az ismerősi körömben, hogy elúszott az adóssággal a vállalkozó családtag, ingatlanokon jelzálog stb....meghaltak a nagyszülők. És hagyatékin az örökösök lemondtak a részükről, mert nem akarták vállalni az adósságokat, aki totál el volt adósodva az örökölt mindent, de tőle meg megindult a behajtás.
Egyszer, hát már jó régen volt ilyen öröklés téma egy tv műsorban, akkor ott azt mondták, hogy a termőföld kivétel, mert azt művelni kell meg ilyesmik, és ezért olyat lehet csinálni, hogy csak a földről lemondani az állam javára. De ez még bőven a mostani földörvény előtti idő volt.
Válasz Luffy #6184. hozzászólásáraÁllítólag a térképre ráírta a ráeső maradékra a nevét. A hivatalnak pedig a leírás nem kell. A földhasználat e szerint a térkép szerint van fizikailag, csak még a bejegyzés húzódik. ( Nem értem, h az eladó testvér, miért nem mondta meg, h annyiért eladja. Ha a testvére tudja, még lehet ad is kicsivel többet, de nyilván nem 18 helyett 32-őt.) A szomszédok nem lettek haragba, de a testvéreknek örök kehe marad.
Válasz Gox #6183. hozzászólására
Ha nem írja alá, akkor úgy lesz bejegyezve a használat ahogy a másik fél szándékozott osztani.
Ha az nem megfelelő akkor tértivevényes levélben küldjön erről nyilatkozatot, mielőtt lejár a 30 nap.
Válasz Gox #6181. hozzászólására"A jogszabály mai napon ( 2019.05.29. ) hatályos állapota."
"(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat NEM KELL ALKALMAZNI, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy KÖZELI HOZZÁTARTOZÓJA."
Az ügyre nem a Földtörvény vonatkozik, hanem a Ptk., ezért nem kell földművesnek lennie.
Az elővásárlási jog megsértése miatt bíróságon támadható. A tudomásszerzéstől egy hónapig, ha az 3 éven belül történik.
Esetleg kereset indítható a közös tulajdon megszüntetésének jogával való visszaélés okán, ha bizonyítható, hogy a tulajdonostárstól indokolatlanul sokkal magasabb árat kért, mint 3. személytől.