Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraItt valami nem kerek. A 18.§(3) biztosítja azt, hogy a földműves tulajdonostárs 400km-ről is megelőzi a 18.§(1) bekezdés b) pontja alapján álló elővásárlási jogosultat.
Miért ne előzné?
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraHa édesanyád földműves, akkor ez simán működhet. Persze arra azért vigyázz, nehogy "erősebb" elővásárlási joga legyen anyukádnak:) Aztán pereskedhetsz vele - ami jár, az jár...
Először én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már nem érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5478. hozzászólásáraAz, hogy a szerződés valamilyen "hibával" rendelkezik, az nem érinti a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Ez eljárásjogi kérdés és nem anyagi jogi. Minden szempontból megfelelően kell a szerződést megírni, hogy ne tudjanak belekötni. Ez nem joggal való visszaélés, hanem épp ellenkezőleg.
Ha földműves az édesanyád, akkor szerintem ez járható út, hogy ő veszi meg a földet, és neked elajándékozza, vagy eladja mint közeli hozzátartozónak. Ez tud működni, de hogy adásvétel esetén az illetékfizetési kötelezettség hogy néz ki, annak azért érdemes utána nézni.
Válasz Kémlelő #5475. hozzászólásáraElőször én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Praetor #5476. hozzászólásáraEz a földtörvény egy el..szott szar, logika annyi mint a magyar vezetőség fejeiben van, egyenlő a nullával-2!!
Ha egy másik tul.társ veszi meg akkor nincs elővásárlási joga úgy mint tul.társ. Én megelőzöm mert földhasználója vagyok. De ha én veszem meg akkor a bármelyik tul.társ megelőz engem. Hol itt a logika? Nagyon értelmetlen az egész, de sajna tényleg így van.
Volt élő példa hogy a szerződést visszautasítottak mert tul.társ-tul.társtól vett földet és beleírták hogy azért van elővásárlási joga, visszadobták az egészet mert nem jó jogot jelölt meg.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraÉn is így gondoltam, de akkor mutter megveszi, mert ő társtulaj, aztán viszek elfogadót! XD Ha én veszem meg akkor 60tértivevényes levelembe fáj, mivel nem vagyok tul.társ és itt a fölhivatal kéri hogy minden tul.társ levélbe értesüljön az adás vételiről!
Válasz mtarka #5474. hozzászólásáraEzt most nem vágom. Miért ne élhetne a jogával? Élhet, bárki tehet elfogadó nyilatkozatot, de az elővásárlási rangsor alapján kerül megállapításra a vevő helyébe kerülő személy.
Ezt a másikat meg végképp nem értem, hogy ha másik tulajdonostárs venné meg a használt földterületet, akkor Büresz hogy előzné meg a tulajdonostársakat?
Válasz mtarka #5466. hozzászólására"Szia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben."
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraKicsit átgondolva a kérdésed, nagyon-nagyon érdekes helyzet állna elő, ha rá tudnál beszélni egy "másik" tulajdonostársat, hogy ő kösse meg az adásvételi szerződést. Lehetőleg olyan tulajdonostársat válassz, aki nem helybenlakó.
Mivel tulajdonostárs az adásvételi szerződés vevője, nem élhet egyik tulajdonostárs sem a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésében foglalt elővásárlási jogával.
Tehát marad minden az eredeti rangsor szerint, magyarul az állam után a helyben lakó és szomszéd és bejegyzett földhasználó (+családi gazdálkodó) mindent visz. Ha Te ebbe a kategóriába tartozol, akkor a tulajdonostárs bajban lesz a rájelentkezésed esetében...
Érdemes elolvasni a Járásbíróság határozatát. Már csak azért is, mert az ügy a Kúriáig ment, ahol teljes mértékben egyet értettek az elsőfokú ítélettel.
Siófoki Járásbíróság
6.P.20.423/2015/9-II.
A Siófoki Járásbíróság a dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd képviselt felperesnek - I.r., a dr. Dezsényi Attila ügyvéd által képviselt II. r. alperesnek adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperesek közt létrejött és a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed tulajdoni hányadára vonatkozó adásvételi szerződés felperes vonatkozásában hatálytalan.
A bíróság megállapítja, hogy a felperes által gyakorolt elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés a felperes és I.r. alperes közt jött létre ugyanazon feltételekkel mint az I-II.r. alperesek közti felperes irányában hatálytalan, adásvételi szerződésben foglaltak.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 3.675.000,- (Hárommillió-hatszázhetvenötezer) forint vételárat.
A bíróság megkeresi a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége vonatkozásában II.r. alperes tulajdonjogát törölje az ingatlan-nyilvántartásból és egyidejűleg elővásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvétel jogcímén a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetőségére jegyezze be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötelezi a bíróság az I-II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 460.000,- (Négyszázhatvanezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kaposvári Törvényszékhez, melyet írásban három példányban a Siófoki Járásbíróságnál kell előterjeszteni.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.
Ha a felek tárgyalás tartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.
I n d o k o l á s :
A sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége I.r. alperes, 6571/13.142-ed illetősége felperes tulajdonát képezte, az ingatlant öröklés és osztályos egyezség címén szerezték meg. Az ingatlan 7 ha 3.503 m2 alapterületű, szántó művelési ágú ingatlan. A felperes és I.r. alperes testvérek, az I.r. alperes földműves, a felperes óvónő. Az I.r. alperes 2014. november 28. napján II.r. alperessel adásvételi szerződést kötött. A szerződés szerint I.r. alperes a II.r. alperes részére eladta a sz-i X hrsz-ú ingatlan, tulajdonában lévő 6571/13.142-ed tulajdoni illetőségét 3.675.000,-Ft vételárért. Az adásvételt a SM Kormányhivatal mint mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatával, 2015. április 17. napján jóváhagyta. Az I.r. alperes a 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződést tulajdonostársának és testvérének felperesnek nem küldte meg. A felperes az adásvételről 2015. május 5. napján szerzett tudomást, felperes 2015. május 29. napján írásban közölte a testvérével, hogy elővásárlási jogával élni kíván és a sz-i X hrsz-ú ingatlan I.r. alperes tulajdonában lévő 6571/13.142-ed illetőségét a II.r. alperes által felajánlott 3.675.000,-Ft vételárért az I-II.r. alperesek szerződésében szereplő feltételeket elfogadva megvásárolja. A felperes bankszámlakivonatokat csatolt az I.r. alperesnek küldött leveléhez, ezzel igazolta, hogy a vételár a rendelkezésére áll. Felperes, I.r. alperesnek írt fenti levelet, amelyet 2015. május 29. napján adott felperes postára, I.r. alperes 2015. június 1. napján átvette.
Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I-II.r. alperesek 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződése hatálytalan vele szemben, elővásárlási joga figyelmen kívül hagyásával kötötték azt, elfogadó nyilatkozata alapján közte és I.r. alperest közt jött létre az adásvétel, kérte a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.
Az I-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkoztak, hogy szerzési korlátozás miatt a felperes, aki nem földműves, nem szerezheti meg a perben szereplő ingatlan 6571/13142-ed illetősége tulajdonjogát, így elővásárlási joga nincs, másodlagosan arra hivatkoztak, hogy elővásárlási jogát nem határidőben gyakorolta felperes. Azt nem vitatták, hogy a felperes teljesítő képes, illetve felperes és I.r. alperesek testvérek.
A felperes keresete alapos.
A Ptk. 5:81.§ (1) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő-haszonbérleti jog illeti meg.
A Ptk. 6:223.§ (1) bekezdése szerint ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségének megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
A (2) bekezdés szerint, a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja a teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti.
A perben szereplő ingatlan szántó művelési ágú, így forgalmára vonatkozik a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv., ennek 10. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A (2) bekezdés szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 ha-t.
A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy, vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
A fenti törvényi rendelkezésből a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az esetben, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy a tulajdonjogot átruházó személynek közeli hozzátartozója, úgy akkor is megszerezheti az 1 ha-t meghaladó területű termőföldet, ha nem földműves. A tulajdonjogot átruházó személy törvényi megfogalmazásból a bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy csak és kizárólag az adásvételi szerződést a közeli hozzátartozójával megkötő és aláíró személyről lenne szó. Tulajdonjogot átruházó személynek minősül az is, aki tulajdonostársán kívül 3. személyre kívánja a tulajdonjogát átruházni és akitől így elővásárlási joga gyakorlásával kívánja a tulajdonostársa megvásárolni az ingatlan illetőségét.
A fenti jogértelmezésnek felel meg azon törvényi indokolás is, hogy a családon belüli vagyonmozgások területén az államnak nem szabad beleszólást biztosítani.
A felek egyező előadásából, személyi adataikból állapította meg a bíróság, hogy felperes és I.r. alperes testvérek, így ők a 2013. évi CXXII. tv. 5. § 13.) pontja szerint, a törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek.
Mindezek miatt felperes vonatkozásában szerzési korlátozás a perbeli ingatlanra nincs megállapítva a 2013. évi CXXII. tv-ben így elővásárlási jogát a sz-i X hrsz-ú ingatlan vonatkozásában felperes gyakorolhatta. A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdése szerinti közvetlen közlési kötelezettségét I.r. alperes, a felek egyező előadásából megállapíthatóan elmulasztotta, így az előbbi törvény szerinti közlés be sem következett, így alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy a 60 napos határidő eltelt volna a felperes vonatkozásában. Az előbbiek miatt a Ptk-nak. a 2013. évi CXXII. tv-hez képest általános rendelkezései vehetők figyelembe a felperes elővásárlási jog gyakorlási ideje vonatkozásában. Az I-II.r. alperes felperes beismerésével szemben a perben nem bizonyította a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, hogy a felperes 2015. május 5. napja előtt tudomást szerezett volna I-II.r. alperesek adásvételéről, a felperes beismerésétől eltérő tudomás szerzési időpontra vonatkozó tényállítása I-II.r. alpereseknek nem is volt.
Mindezek miatt felperes 2015. május 29. napján határidőben gyakorolta elővásárlási jogát, teljesítőképességét igazolva.
A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket.
A 2013. évi CXXII. tv. 36. § (1) bekezdése szerint, a felperes és az I.r. alperes közt létrejött tulajdon-átruházáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, mert közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásról van szó és tulajdonostársak közötti közös tulajdon megszüntetéséről is.
A felperes elővásárlási joga gyakorlása miatt az adásvételi szerződés felperes és I.r. alperes közt jött létre, az I-II.r. alperesek adásvételi szerződése a felperes vonatkozásában hatálytalan. A létrejött adásvételi szerződés alapján a felperes igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba feltüntessék, az I.r. alperes pedig igényt tarthat arra, hogy a felperes a részére a vételárat megfizesse.
Az I-II.r. alperesek hatálytalan szerződésére kell az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz ebből következően köteles I.r. alperes II.r. alperes részére a kifizetett vételárat visszafizetni. A bíróság jelen perben erről kereseti kérelem hiányában nem rendelkezhetett.
Mindezek miatt adott helyt a bíróság a felperes keresetének az idézett törvényi rendelkezések alapján.
A perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén alapul, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdés a.) pontjára is.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraA többi tulajdonostárs esetében megintcsak kezdődik előlről a "sorrendiség" vizsgálata, ha több (földműves) tulajdonostárs is rájelentkezik. Tehát azt nem tudjuk megmondani előre, hogy megelőzi vagy nem előzi meg a többi tulajdonostársat, mert az sok minden mástól is függhet (ki a szomszéd, állattartó, családi gazdálkodó, stb).
Ha eleve tulajdonostárs a vevő, akkor - úgy tűnik -valóban nem szabad az adásvételi szerződésben a földforgalmi tv. 18.§ (3) bekezdésére hivatkozni, hiszen ez akár az egész szerződést érvénytelenné teheti (mint megtévesztő szerződési rendelkezés).
Válasz quercuserdesz #5469. hozzászólásáraIgen, de közeli hozzátartozók közötti adásvételt ki sem kell függeszteni. Szóval könnyen lehet, hogy nem is szerzel tudomást róla.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraEzt úgy kell érteni, hogy a szerződő fél helyére csak nála erősebb elővásárlási joggal rendelkező tud kerülni. Ha csak ugyanazon a szinten vagy, akkor nem tudsz.
Az kétségtelen, mint már többször tisztáztuk, hogy a földműves tulajdonostárs, az államot kivéve mindenkit megelőz egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy részére történő értékesítésekor.
De ez csak abban az esetben igaz, ha a tulajdonostárs földműves. Ha nem, akkor a sor végére kerül, vagyis nincs elővásárlási joga gyakorlatilag senkivel szemben.
Van azonban egy kivétel. Mégpedig az, ha az eladónak a tulajdonostársak között van a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója. Mert az ilyen tulajdonostárs mindenkit megelőz, még az államot is, függetlenül attól, hogy nem földműves.
Válasz mtarka #5467. hozzászólásáraÉs a többi tulajdonostársat sem előzi meg, Azt hallottam, ha elővásárlási jogra hivatkozik mikor több tulajdonostárs is van, akkor ki is zárják.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraBocs, az előbb lemaradt az, hogy majdnem mindenkit megelőz a tulajdonostárs, hiszen a magyar állam elővásárlási joga "mindent visz".
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraSzia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben.
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Üdv. Ha osztatlan közösbe használok egy területet több mint 3 éve, de nem vagyok tul.társ, és meg akarom venni akkor van elővásárlási jogom? Vagy megelőz egy tul.társ?
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Válasz mtarka #5457. hozzászólásáraEgy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.
Válasz quercuserdesz #5453. hozzászólásáraAzt szokták mondani, hogy jogászkodni mindenki tud, de mégse ért hozzá igazán senki, a jogász meg mindenhez ért, de nem tud igazán semmit.
Ez utóbbit én is tanúsíthatom.
Nem pont ide való de azért hátha tudtok segiteni.Olyan kérdésem lenne hogy megvolt az osztatlan közös megosztása.
De egy adás vétel benne maradt a visszamaradókban.
Késsön jött meg a határozat.
Van olyan lehetőség hogy birtok összevonás?
Válasz mtarka #5448. hozzászólásáraHalottól még nem birtokoltam el, illetve most van egy ilyen földrészlet "folyamatban", de igyekszem fölkészülni. Ez könnyen megy, mert a kevés szabadidőmet elsősorban közgazdasági, és jogi témáknak szentelem. Elolvastam már több mint ezer Kúria ítéletet különböző témákban.
Az jogászkodással egyébként vigyázni kell.
Én személ szerint nem a földvásárlásban, hanem a bérlésben látok fantáziát. Főleg az erdőben, mert ahhoz értek, az a szakmám.
Válasz goodman75 #5444. hozzászólásáraAnnak szerintem semmi jelentsége hogy a vevők milyen rokoni viszonyban vannak. Minden vevő külön vizsgálandó, és minden elfogadó nyilatkozatot tevő szintén.
Mi van olyan esetben, ha egy osztatlan közösben van egy pici része egy kiskorúnak, akit ráadásul külföldre örökbe fogadtak titkos örökbefogadással. Nem lehet felkutatni, semmi infó róla, a föld vételárát átutaltam már több éve az ügyvédnek a letéti számlájára aki intézte a kiskorú ügyeit, de a mai napig nem történt semmi. Mi ilyenkor a teendő?
Válasz Attila.17 #5449. hozzászólására1) A törvényes örökösök megkeresése, felkutatása külön tudomány. Sok levéltáros él - nagyon jól - abból, hogy ezeket (is) kutatják, a családfa-kutatás mellett.
Persze ha valakinek szabad bejárása van az egykori BM (most Kormányhivatal) személyiadat- és lakcímnyilvántartásába, akkor könnyebb dolga van.
Egyházak anyakönyvi nyilvántartása se rossz, illetve az önkormányzatok is vezetnek ezt-azt az ott élő, ott élt emberekről.
2)A közjegyző természetesen nem áll szóba veled.
3) Az államhoz csak hagyatéki, póthagyatéki eljárás eredményeképpen kerül, ha nincs örökös vagy ha az örökös visszautasítja az egész hagyatékot.
Ezt a kérdést kerülgette valamelyik Kormányinfo-n Lázár János, miszerint az a cél, hogy a biztosan (pontosan nem emlékszem, 120 év rémlik) halott emberek (vagy egyébként bizonytalan státuszú személyek) ingatlanját, ingatlanrészét az állam minden egyéb költség nélkül bekebelezi.
Válasz quercuserdesz #5443. hozzászólásáraA törvényes örökösök felkutatásában a közjegyző irodák tudnának segíteni? Kétlem, hogy ha bemegyek xy halott után érdeklődve megmondják kik lehetnek név szerint az örökösök.
Póthagyatéki eljárást pedig én nem kezdeményezhetek..
Tehát hogy kerül az államhoz? Onnét még mindig előbb megtudom venni, mint 15 évig bizonytalanul művelni, s ha jól értem még utána sem biztos az elbirtoklás..
Válasz quercuserdesz #5447. hozzászólásáraNem, dehogy, szó sincs róla.
Nagyon is jókat írsz, de eddig azt hittem ilyen csak a könyvekben létezik - elméletben.
Ha ezeket gyakorlatban tényleg végigcsináltad, akkor egy ezzel foglalkozó irodát is nyithatnál, mert kereslet az biztos lenne, mégpedig jelentős kereslet (akár innen a fórumról). Pár évvel ezelőtt már én is gondolkodtam egy ilyen iroda alapításán.
Egyébként én magam is (ahogyan valószínűleg nagyon sok más fórumozó) sokszor agyaltam már ezeken a kérdéseken, de az első lépések után inkább a "megegyezéses" utat választottam - inkább fizettem, mint a katonatiszt. Egyszer fizettem a valódi használónak, majd fizettem még egyszer a tulajdonosnak + a póthagyatéki költségét is.
Egyszer voltam megbeszélésen, ahol elhangzott egy összeg is, mégpedig 30.000.-Ft/ha "sikerdíj", amely akkor jár, ha egy adott település jól körülhatárolt részén sikerül a "megbízó" részére földet vásárolni. Két ügyvéd srác volt a "vállalkozó", hazánk egyik leggazdagabb embere volt a "megbízó". Apró pár aranykorona mellett sokszor több száz hektárt is sikerült így összevásárolni az ügyvédeknek egy-egy részen. Nem rossz "sikerdíj" jött így össze. Persze a vételárat a "megbízó" biztosította végtelenített összegben...
Hasonlót üzletet lehetne összehozni elhalálozott, hagyatékra - elbirtoklásra váró ügyekben is.
Be kell nyújtani a keresetet az elbirtoklásra, meg kell jelölni az érintett tulajdonostársakat, és ha van aki ezek közül elhalálozott, akkor a bíróság fölhív határidő kitűzésével a póthagyatéki eljárás megindítására, melyhez így már jogos érdeked fűződik, és te is indítványozhatod.
Válasz quercuserdesz #5445. hozzászólásáraIgen erre voltam kíváncsi.
Hogyan tudod rákényszeríteni az örököst, örökösöket arra, hogy póthagyatékit eljárást indítsanak?
Különösen, ha nem akarnak, mivel éppen egy elbirtoklási per alpresi pozíciójába csöppennének?
Válasz mtarka #5440. hozzászólásáraHalottól elbirtokolni sem tudsz, mert minden tulajdonost perbe kell vonnod. Itt is az első lépés a póthagyatékolás, ha találsz törvényes örököst. Ha nem az államé lesz, de tőle el tudod birtokolni.
Vagy kihagyod a halott tulajdoni hányadát(osztatlanban), és csak az eszmei hányadot birtoklod el, ha erre van lehetőség.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy találkozott e hasonló helyzettel valaki. Egy földterületet megvesz egy házaspár közösen, két névre. Az egyikőjük helyben lakó, a másikuk helybenlakó + fiatal földműves. Itt akkor melyikőjük sorrendjét kell figyelembe venni mondjuk egy rájelentkezésnél? Tovább bonyolítva a dolgot. Ha a rájelentkező, akik szintén egy házaspár, és az egyikőjük mondjuk nem is helybenlakó, hanem a 20 km-en belül van, viszont a másikuk helyben lakó családi gazdálkodó? Akkor kinek van elővételi joga?
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólásáraHalottól nem tudsz ingatlant venni. Ahhoz először föl kell kutatnod a lehetséges törvényes örökösöket, és póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. A gond az, hogy ha nincs törvényes örökös, akkor az állam örököl. Vagyis tőle kéne megvenned a földet. Na az nem egyszerű játék.
Inkább vedd bortokba, kezd elhasználni, tegyél eleget az elbirtoklás jogi feltételeinek, aztán 15 év után csináltasd meg a póthagyatékit, és birtokod el az államtól.
Igaz addig nincs támogatás. Persze ha találsz törvényes örököst......
Válasz quercuserdesz #5439. hozzászólásáraHát, ha így van, akkor le a kalappal előtted.
Hosszú éveket tölthettél el sziszi-fuszi munkával...
Ha van konkrétum, gyakorlati tapasztalatod, és nem "államtitok", engem érdekelne, legfőképpen okulás végett.
Biztos volt olyan eseted, hogy halott, esetleg több halott személy volt a tulajdonosi pozícióban. Tőlük hogyan szerezted meg elbirtoklással a tulajdonjogot?
Válasz mtarka #5436. hozzászólásáraAz kétségtelen, nem egyszerű menet az elbirtoklás. Úgy főleg nem, ha valaki csak úgy meggondolja, hogy mondjuk a 20 éve használt földet elbirtokolja. Ez még akkor sem könnyű, ha egyértelműen megállna a dolog. Főleg mióta az egyik csapásirány a földforgalmi törvény kijátszására elbirtoklással megszerezni a tulajdonjogot.
Mondjuk én már jó pár hektárt(zártkertet) szereztem elbirtoklással. Igaz, én az első perctől úgy álltam a dologhoz, ahogyan az a Ptk.-ban le van írva. Volt arra is precedens, hogy egy büntetőperben mondattam ki a bíróval, hogy a elbirtokoltam a földrészletet.
Most is lesz egy pár hektár, aminek megkezdem az elbirtoklását. Első lépésként tértivevényes levélben tájékoztatom erről az adott település jegyzőjét.
Alábbi ügyben kérném ki a véleményetek, hátha valaki találkozott már hasonlóval:
Adott két szomszédos terület (kb. 18 Ha) évek óta nem művelt területek. Földhivatali nyilvántartásban szereplő 'tulajdonos' több éve elhalálozott. Feltehetően örökös sincs. Kérdés, hogy kerülhetek esetleg tulajdonba, természetesen hivatalos úton.
Köszi a válaszokat!
Atesz
Válasz Pont #5435. hozzászólásáraSőt hallottam olyat ,hogy a bíró ahelyett ,hogy megítélte volna az elbírtoklást , helyette az állam javára "bekebelezte"
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólásáraSzia!
Elméletben sok minden lehetséges pro és kontra.
Gyakorlatban nem igazán jogfilozofálnak sem a bírók, sem az ügyvédek. Erre nincs sem idő, sem jogi kultúra.
A termőföldről meg úgy kipenderítik a 30-40 éve "szakadatlanul" ingatlanhasználót mint a pinty. Ilyet én nem egyszer láttam a "gyakorlatban".
Egy szó mint száz: lehet, hogy elméletben az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-szerzés, de a gyakorlatban ott is marad (az ingatlan-nyilvántartáson kívül).
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólásáraNekem az AB állásfoglalásból is az jön le, hogy a látszólagos tulajdonjoggal senki nem megy semmire, abból ugyan arra a területre lehet több embernek is egyszerre, például az elbirtokló és egy örökös. Értelmezhető tulajdon abból csak a földhivatali bejegyzés alapján lehet, az pedig csak és kizárólag bírósági ítélet alapján történhet. A per úgy kezdődik, hogy a Bíró megkérdezi, ugyan már miért gondolta az elbirtokló 15 évvel ezelőtt, hogy a sajátja, ha erről nem tudja meggyőzni a Bírót az elbirtoklás nem áll fenn, tehát nagyon messze van a zálogba adható, bejegyzett, eladható, stb. tulajdontól, az önmagában csak 15 év ingatlanhasználat...
_jpg_fill_540x300_0.webp "Jön a hőhullámoknak ellenálló burgonya")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Rutinos szójások tapasztalatai")
8784 hozzászólás
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraItt valami nem kerek. A 18.§(3) biztosítja azt, hogy a földműves tulajdonostárs 400km-ről is megelőzi a 18.§(1) bekezdés b) pontja alapján álló elővásárlási jogosultat.
Miért ne előzné?
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraHa édesanyád földműves, akkor ez simán működhet. Persze arra azért vigyázz, nehogy "erősebb" elővásárlási joga legyen anyukádnak:) Aztán pereskedhetsz vele - ami jár, az jár...
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraNa, a lényeget persze, hogy rosszul írtam le. Az előzőt javítottam a 2) pontnál...
Először én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már nem érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5478. hozzászólásáraAz, hogy a szerződés valamilyen "hibával" rendelkezik, az nem érinti a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Ez eljárásjogi kérdés és nem anyagi jogi. Minden szempontból megfelelően kell a szerződést megírni, hogy ne tudjanak belekötni. Ez nem joggal való visszaélés, hanem épp ellenkezőleg.
Ha földműves az édesanyád, akkor szerintem ez járható út, hogy ő veszi meg a földet, és neked elajándékozza, vagy eladja mint közeli hozzátartozónak. Ez tud működni, de hogy adásvétel esetén az illetékfizetési kötelezettség hogy néz ki, annak azért érdemes utána nézni.
Válasz Kémlelő #5475. hozzászólásáraElőször én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraAztán ha mégis mutteré lesz akkor sincs semmi gond, majd elajándékozza nekem.
Válasz Praetor #5476. hozzászólásáraEz a földtörvény egy el..szott szar, logika annyi mint a magyar vezetőség fejeiben van, egyenlő a nullával-2!!
Ha egy másik tul.társ veszi meg akkor nincs elővásárlási joga úgy mint tul.társ. Én megelőzöm mert földhasználója vagyok. De ha én veszem meg akkor a bármelyik tul.társ megelőz engem. Hol itt a logika? Nagyon értelmetlen az egész, de sajna tényleg így van.
Volt élő példa hogy a szerződést visszautasítottak mert tul.társ-tul.társtól vett földet és beleírták hogy azért van elővásárlási joga, visszadobták az egészet mert nem jó jogot jelölt meg.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraÉn is így gondoltam, de akkor mutter megveszi, mert ő társtulaj, aztán viszek elfogadót! XD Ha én veszem meg akkor 60tértivevényes levelembe fáj, mivel nem vagyok tul.társ és itt a fölhivatal kéri hogy minden tul.társ levélbe értesüljön az adás vételiről!
Válasz mtarka #5474. hozzászólásáraEzt most nem vágom. Miért ne élhetne a jogával? Élhet, bárki tehet elfogadó nyilatkozatot, de az elővásárlási rangsor alapján kerül megállapításra a vevő helyébe kerülő személy.
Ezt a másikat meg végképp nem értem, hogy ha másik tulajdonostárs venné meg a használt földterületet, akkor Büresz hogy előzné meg a tulajdonostársakat?
Válasz mtarka #5466. hozzászólására"Szia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben."
Akkor amit itt írtál nem igaz?
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraKicsit átgondolva a kérdésed, nagyon-nagyon érdekes helyzet állna elő, ha rá tudnál beszélni egy "másik" tulajdonostársat, hogy ő kösse meg az adásvételi szerződést. Lehetőleg olyan tulajdonostársat válassz, aki nem helybenlakó.
Mivel tulajdonostárs az adásvételi szerződés vevője, nem élhet egyik tulajdonostárs sem a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésében foglalt elővásárlási jogával.
Tehát marad minden az eredeti rangsor szerint, magyarul az állam után a helyben lakó és szomszéd és bejegyzett földhasználó (+családi gazdálkodó) mindent visz. Ha Te ebbe a kategóriába tartozol, akkor a tulajdonostárs bajban lesz a rájelentkezésed esetében...
Érdemes elolvasni a Járásbíróság határozatát. Már csak azért is, mert az ügy a Kúriáig ment, ahol teljes mértékben egyet értettek az elsőfokú ítélettel.
Siófoki Járásbíróság
6.P.20.423/2015/9-II.
A Siófoki Járásbíróság a dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd képviselt felperesnek - I.r., a dr. Dezsényi Attila ügyvéd által képviselt II. r. alperesnek adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperesek közt létrejött és a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed tulajdoni hányadára vonatkozó adásvételi szerződés felperes vonatkozásában hatálytalan.
A bíróság megállapítja, hogy a felperes által gyakorolt elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés a felperes és I.r. alperes közt jött létre ugyanazon feltételekkel mint az I-II.r. alperesek közti felperes irányában hatálytalan, adásvételi szerződésben foglaltak.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 3.675.000,- (Hárommillió-hatszázhetvenötezer) forint vételárat.
A bíróság megkeresi a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége vonatkozásában II.r. alperes tulajdonjogát törölje az ingatlan-nyilvántartásból és egyidejűleg elővásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvétel jogcímén a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetőségére jegyezze be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötelezi a bíróság az I-II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 460.000,- (Négyszázhatvanezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kaposvári Törvényszékhez, melyet írásban három példányban a Siófoki Járásbíróságnál kell előterjeszteni.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.
Ha a felek tárgyalás tartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.
I n d o k o l á s :
A sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége I.r. alperes, 6571/13.142-ed illetősége felperes tulajdonát képezte, az ingatlant öröklés és osztályos egyezség címén szerezték meg. Az ingatlan 7 ha 3.503 m2 alapterületű, szántó művelési ágú ingatlan. A felperes és I.r. alperes testvérek, az I.r. alperes földműves, a felperes óvónő. Az I.r. alperes 2014. november 28. napján II.r. alperessel adásvételi szerződést kötött. A szerződés szerint I.r. alperes a II.r. alperes részére eladta a sz-i X hrsz-ú ingatlan, tulajdonában lévő 6571/13.142-ed tulajdoni illetőségét 3.675.000,-Ft vételárért. Az adásvételt a SM Kormányhivatal mint mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatával, 2015. április 17. napján jóváhagyta. Az I.r. alperes a 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződést tulajdonostársának és testvérének felperesnek nem küldte meg. A felperes az adásvételről 2015. május 5. napján szerzett tudomást, felperes 2015. május 29. napján írásban közölte a testvérével, hogy elővásárlási jogával élni kíván és a sz-i X hrsz-ú ingatlan I.r. alperes tulajdonában lévő 6571/13.142-ed illetőségét a II.r. alperes által felajánlott 3.675.000,-Ft vételárért az I-II.r. alperesek szerződésében szereplő feltételeket elfogadva megvásárolja. A felperes bankszámlakivonatokat csatolt az I.r. alperesnek küldött leveléhez, ezzel igazolta, hogy a vételár a rendelkezésére áll. Felperes, I.r. alperesnek írt fenti levelet, amelyet 2015. május 29. napján adott felperes postára, I.r. alperes 2015. június 1. napján átvette.
Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I-II.r. alperesek 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződése hatálytalan vele szemben, elővásárlási joga figyelmen kívül hagyásával kötötték azt, elfogadó nyilatkozata alapján közte és I.r. alperest közt jött létre az adásvétel, kérte a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.
Az I-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkoztak, hogy szerzési korlátozás miatt a felperes, aki nem földműves, nem szerezheti meg a perben szereplő ingatlan 6571/13142-ed illetősége tulajdonjogát, így elővásárlási joga nincs, másodlagosan arra hivatkoztak, hogy elővásárlási jogát nem határidőben gyakorolta felperes. Azt nem vitatták, hogy a felperes teljesítő képes, illetve felperes és I.r. alperesek testvérek.
A felperes keresete alapos.
A Ptk. 5:81.§ (1) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő-haszonbérleti jog illeti meg.
A Ptk. 6:223.§ (1) bekezdése szerint ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségének megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
A (2) bekezdés szerint, a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja a teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti.
A perben szereplő ingatlan szántó művelési ágú, így forgalmára vonatkozik a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv., ennek 10. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A (2) bekezdés szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 ha-t.
A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy, vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
A fenti törvényi rendelkezésből a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az esetben, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy a tulajdonjogot átruházó személynek közeli hozzátartozója, úgy akkor is megszerezheti az 1 ha-t meghaladó területű termőföldet, ha nem földműves. A tulajdonjogot átruházó személy törvényi megfogalmazásból a bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy csak és kizárólag az adásvételi szerződést a közeli hozzátartozójával megkötő és aláíró személyről lenne szó. Tulajdonjogot átruházó személynek minősül az is, aki tulajdonostársán kívül 3. személyre kívánja a tulajdonjogát átruházni és akitől így elővásárlási joga gyakorlásával kívánja a tulajdonostársa megvásárolni az ingatlan illetőségét.
A fenti jogértelmezésnek felel meg azon törvényi indokolás is, hogy a családon belüli vagyonmozgások területén az államnak nem szabad beleszólást biztosítani.
A felek egyező előadásából, személyi adataikból állapította meg a bíróság, hogy felperes és I.r. alperes testvérek, így ők a 2013. évi CXXII. tv. 5. § 13.) pontja szerint, a törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek.
Mindezek miatt felperes vonatkozásában szerzési korlátozás a perbeli ingatlanra nincs megállapítva a 2013. évi CXXII. tv-ben így elővásárlási jogát a sz-i X hrsz-ú ingatlan vonatkozásában felperes gyakorolhatta. A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdése szerinti közvetlen közlési kötelezettségét I.r. alperes, a felek egyező előadásából megállapíthatóan elmulasztotta, így az előbbi törvény szerinti közlés be sem következett, így alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy a 60 napos határidő eltelt volna a felperes vonatkozásában. Az előbbiek miatt a Ptk-nak. a 2013. évi CXXII. tv-hez képest általános rendelkezései vehetők figyelembe a felperes elővásárlási jog gyakorlási ideje vonatkozásában. Az I-II.r. alperes felperes beismerésével szemben a perben nem bizonyította a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, hogy a felperes 2015. május 5. napja előtt tudomást szerezett volna I-II.r. alperesek adásvételéről, a felperes beismerésétől eltérő tudomás szerzési időpontra vonatkozó tényállítása I-II.r. alpereseknek nem is volt.
Mindezek miatt felperes 2015. május 29. napján határidőben gyakorolta elővásárlási jogát, teljesítőképességét igazolva.
A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket.
A 2013. évi CXXII. tv. 36. § (1) bekezdése szerint, a felperes és az I.r. alperes közt létrejött tulajdon-átruházáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, mert közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásról van szó és tulajdonostársak közötti közös tulajdon megszüntetéséről is.
A felperes elővásárlási joga gyakorlása miatt az adásvételi szerződés felperes és I.r. alperes közt jött létre, az I-II.r. alperesek adásvételi szerződése a felperes vonatkozásában hatálytalan. A létrejött adásvételi szerződés alapján a felperes igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba feltüntessék, az I.r. alperes pedig igényt tarthat arra, hogy a felperes a részére a vételárat megfizesse.
Az I-II.r. alperesek hatálytalan szerződésére kell az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz ebből következően köteles I.r. alperes II.r. alperes részére a kifizetett vételárat visszafizetni. A bíróság jelen perben erről kereseti kérelem hiányában nem rendelkezhetett.
Mindezek miatt adott helyt a bíróság a felperes keresetének az idézett törvényi rendelkezések alapján.
A perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén alapul, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdés a.) pontjára is.
Siófok, 2015. október 29.
Dr. Vidovszky Imre sk.
bíró
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraA többi tulajdonostárs esetében megintcsak kezdődik előlről a "sorrendiség" vizsgálata, ha több (földműves) tulajdonostárs is rájelentkezik. Tehát azt nem tudjuk megmondani előre, hogy megelőzi vagy nem előzi meg a többi tulajdonostársat, mert az sok minden mástól is függhet (ki a szomszéd, állattartó, családi gazdálkodó, stb).
Ha eleve tulajdonostárs a vevő, akkor - úgy tűnik -valóban nem szabad az adásvételi szerződésben a földforgalmi tv. 18.§ (3) bekezdésére hivatkozni, hiszen ez akár az egész szerződést érvénytelenné teheti (mint megtévesztő szerződési rendelkezés).
Válasz quercuserdesz #5469. hozzászólásáraIgen, de közeli hozzátartozók közötti adásvételt ki sem kell függeszteni. Szóval könnyen lehet, hogy nem is szerzel tudomást róla.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraEzt úgy kell érteni, hogy a szerződő fél helyére csak nála erősebb elővásárlási joggal rendelkező tud kerülni. Ha csak ugyanazon a szinten vagy, akkor nem tudsz.
Árnyalnám a dolgot.
Az kétségtelen, mint már többször tisztáztuk, hogy a földműves tulajdonostárs, az államot kivéve mindenkit megelőz egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy részére történő értékesítésekor.
De ez csak abban az esetben igaz, ha a tulajdonostárs földműves. Ha nem, akkor a sor végére kerül, vagyis nincs elővásárlási joga gyakorlatilag senkivel szemben.
Van azonban egy kivétel. Mégpedig az, ha az eladónak a tulajdonostársak között van a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója. Mert az ilyen tulajdonostárs mindenkit megelőz, még az államot is, függetlenül attól, hogy nem földműves.
Válasz mtarka #5467. hozzászólásáraÉs a többi tulajdonostársat sem előzi meg, Azt hallottam, ha elővásárlási jogra hivatkozik mikor több tulajdonostárs is van, akkor ki is zárják.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraBocs, az előbb lemaradt az, hogy majdnem mindenkit megelőz a tulajdonostárs, hiszen a magyar állam elővásárlási joga "mindent visz".
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraSzia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben.
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Üdv. Ha osztatlan közösbe használok egy területet több mint 3 éve, de nem vagyok tul.társ, és meg akarom venni akkor van elővásárlási jogom? Vagy megelőz egy tul.társ?
Itt egy jóember 160 esetben hágta meg a földtörvényt, majd vagy 100 esetet bizonyítottak jogi csűrés-csavarás aztán semmi- na igy csinálják a profik.
Moderálási elveink miatt törölve: 2018-03-29 12:36:22
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Válasz mtarka #5459. hozzászólásáraHát.....az elmúlt bő ezer évben biztos nem. Hogy előtte....
Válasz quercuserdesz #5458. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, hogy szerintem ebben az országban sosem volt másképpen...
Válasz mtarka #5457. hozzászólásáraEgy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.
Válasz quercuserdesz #5453. hozzászólásáraAzt szokták mondani, hogy jogászkodni mindenki tud, de mégse ért hozzá igazán senki, a jogász meg mindenhez ért, de nem tud igazán semmit.
Ez utóbbit én is tanúsíthatom.
Válasz sanyi1965 #5455. hozzászólásáraAz elbirtokláshoz mi köze a földműves örökösnek?
Válasz quercuserdesz #5439. hozzászólásáraláttad volna az arcát egy ilyen életművésznek mikor kiderült van földműves az örökösök között.
Nem pont ide való de azért hátha tudtok segiteni.Olyan kérdésem lenne hogy megvolt az osztatlan közös megosztása.
De egy adás vétel benne maradt a visszamaradókban.
Késsön jött meg a határozat.
Van olyan lehetőség hogy birtok összevonás?
Válasz mtarka #5448. hozzászólásáraHalottól még nem birtokoltam el, illetve most van egy ilyen földrészlet "folyamatban", de igyekszem fölkészülni. Ez könnyen megy, mert a kevés szabadidőmet elsősorban közgazdasági, és jogi témáknak szentelem. Elolvastam már több mint ezer Kúria ítéletet különböző témákban.
Az jogászkodással egyébként vigyázni kell.
Én személ szerint nem a földvásárlásban, hanem a bérlésben látok fantáziát. Főleg az erdőben, mert ahhoz értek, az a szakmám.
Válasz goodman75 #5444. hozzászólásáraAnnak szerintem semmi jelentsége hogy a vevők milyen rokoni viszonyban vannak. Minden vevő külön vizsgálandó, és minden elfogadó nyilatkozatot tevő szintén.
Sziasztok!
Mi van olyan esetben, ha egy osztatlan közösben van egy pici része egy kiskorúnak, akit ráadásul külföldre örökbe fogadtak titkos örökbefogadással. Nem lehet felkutatni, semmi infó róla, a föld vételárát átutaltam már több éve az ügyvédnek a letéti számlájára aki intézte a kiskorú ügyeit, de a mai napig nem történt semmi. Mi ilyenkor a teendő?
Válasz Attila.17 #5449. hozzászólására1) A törvényes örökösök megkeresése, felkutatása külön tudomány. Sok levéltáros él - nagyon jól - abból, hogy ezeket (is) kutatják, a családfa-kutatás mellett.
Persze ha valakinek szabad bejárása van az egykori BM (most Kormányhivatal) személyiadat- és lakcímnyilvántartásába, akkor könnyebb dolga van.
Egyházak anyakönyvi nyilvántartása se rossz, illetve az önkormányzatok is vezetnek ezt-azt az ott élő, ott élt emberekről.
2)A közjegyző természetesen nem áll szóba veled.
3) Az államhoz csak hagyatéki, póthagyatéki eljárás eredményeképpen kerül, ha nincs örökös vagy ha az örökös visszautasítja az egész hagyatékot.
Ezt a kérdést kerülgette valamelyik Kormányinfo-n Lázár János, miszerint az a cél, hogy a biztosan (pontosan nem emlékszem, 120 év rémlik) halott emberek (vagy egyébként bizonytalan státuszú személyek) ingatlanját, ingatlanrészét az állam minden egyéb költség nélkül bekebelezi.
Válasz quercuserdesz #5443. hozzászólásáraA törvényes örökösök felkutatásában a közjegyző irodák tudnának segíteni? Kétlem, hogy ha bemegyek xy halott után érdeklődve megmondják kik lehetnek név szerint az örökösök.
Póthagyatéki eljárást pedig én nem kezdeményezhetek..
Tehát hogy kerül az államhoz? Onnét még mindig előbb megtudom venni, mint 15 évig bizonytalanul művelni, s ha jól értem még utána sem biztos az elbirtoklás..
Válasz quercuserdesz #5447. hozzászólásáraNem, dehogy, szó sincs róla.
Nagyon is jókat írsz, de eddig azt hittem ilyen csak a könyvekben létezik - elméletben.
Ha ezeket gyakorlatban tényleg végigcsináltad, akkor egy ezzel foglalkozó irodát is nyithatnál, mert kereslet az biztos lenne, mégpedig jelentős kereslet (akár innen a fórumról). Pár évvel ezelőtt már én is gondolkodtam egy ilyen iroda alapításán.
Egyébként én magam is (ahogyan valószínűleg nagyon sok más fórumozó) sokszor agyaltam már ezeken a kérdéseken, de az első lépések után inkább a "megegyezéses" utat választottam - inkább fizettem, mint a katonatiszt. Egyszer fizettem a valódi használónak, majd fizettem még egyszer a tulajdonosnak + a póthagyatéki költségét is.
Egyszer voltam megbeszélésen, ahol elhangzott egy összeg is, mégpedig 30.000.-Ft/ha "sikerdíj", amely akkor jár, ha egy adott település jól körülhatárolt részén sikerül a "megbízó" részére földet vásárolni. Két ügyvéd srác volt a "vállalkozó", hazánk egyik leggazdagabb embere volt a "megbízó". Apró pár aranykorona mellett sokszor több száz hektárt is sikerült így összevásárolni az ügyvédeknek egy-egy részen. Nem rossz "sikerdíj" jött így össze. Persze a vételárat a "megbízó" biztosította végtelenített összegben...
Hasonlót üzletet lehetne összehozni elhalálozott, hagyatékra - elbirtoklásra váró ügyekben is.
Válasz mtarka #5446. hozzászólásáraMost vizsgáztatsz? DDD
Be kell nyújtani a keresetet az elbirtoklásra, meg kell jelölni az érintett tulajdonostársakat, és ha van aki ezek közül elhalálozott, akkor a bíróság fölhív határidő kitűzésével a póthagyatéki eljárás megindítására, melyhez így már jogos érdeked fűződik, és te is indítványozhatod.
Válasz quercuserdesz #5445. hozzászólásáraIgen erre voltam kíváncsi.
Hogyan tudod rákényszeríteni az örököst, örökösöket arra, hogy póthagyatékit eljárást indítsanak?
Különösen, ha nem akarnak, mivel éppen egy elbirtoklási per alpresi pozíciójába csöppennének?
Válasz mtarka #5440. hozzászólásáraHalottól elbirtokolni sem tudsz, mert minden tulajdonost perbe kell vonnod. Itt is az első lépés a póthagyatékolás, ha találsz törvényes örököst. Ha nem az államé lesz, de tőle el tudod birtokolni.
Vagy kihagyod a halott tulajdoni hányadát(osztatlanban), és csak az eszmei hányadot birtoklod el, ha erre van lehetőség.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy találkozott e hasonló helyzettel valaki. Egy földterületet megvesz egy házaspár közösen, két névre. Az egyikőjük helyben lakó, a másikuk helybenlakó + fiatal földműves. Itt akkor melyikőjük sorrendjét kell figyelembe venni mondjuk egy rájelentkezésnél? Tovább bonyolítva a dolgot. Ha a rájelentkező, akik szintén egy házaspár, és az egyikőjük mondjuk nem is helybenlakó, hanem a 20 km-en belül van, viszont a másikuk helyben lakó családi gazdálkodó? Akkor kinek van elővételi joga?
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólásáraHalottól nem tudsz ingatlant venni. Ahhoz először föl kell kutatnod a lehetséges törvényes örökösöket, és póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. A gond az, hogy ha nincs törvényes örökös, akkor az állam örököl. Vagyis tőle kéne megvenned a földet. Na az nem egyszerű játék.
Inkább vedd bortokba, kezd elhasználni, tegyél eleget az elbirtoklás jogi feltételeinek, aztán 15 év után csináltasd meg a póthagyatékit, és birtokod el az államtól.
Igaz addig nincs támogatás. Persze ha találsz törvényes örököst......
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólásáraAlighanem nagyon sok fórumozó ábrándozik erről...
Válasz Attila.17 #5438. hozzászólásáraEz egy igen jó kérdés, engem is érdekelne egy ilyen jogi út.
Válasz quercuserdesz #5439. hozzászólásáraHát, ha így van, akkor le a kalappal előtted.
Hosszú éveket tölthettél el sziszi-fuszi munkával...
Ha van konkrétum, gyakorlati tapasztalatod, és nem "államtitok", engem érdekelne, legfőképpen okulás végett.
Biztos volt olyan eseted, hogy halott, esetleg több halott személy volt a tulajdonosi pozícióban. Tőlük hogyan szerezted meg elbirtoklással a tulajdonjogot?
Válasz mtarka #5436. hozzászólásáraAz kétségtelen, nem egyszerű menet az elbirtoklás. Úgy főleg nem, ha valaki csak úgy meggondolja, hogy mondjuk a 20 éve használt földet elbirtokolja. Ez még akkor sem könnyű, ha egyértelműen megállna a dolog. Főleg mióta az egyik csapásirány a földforgalmi törvény kijátszására elbirtoklással megszerezni a tulajdonjogot.
Mondjuk én már jó pár hektárt(zártkertet) szereztem elbirtoklással. Igaz, én az első perctől úgy álltam a dologhoz, ahogyan az a Ptk.-ban le van írva. Volt arra is precedens, hogy egy büntetőperben mondattam ki a bíróval, hogy a elbirtokoltam a földrészletet.
Most is lesz egy pár hektár, aminek megkezdem az elbirtoklását. Első lépésként tértivevényes levélben tájékoztatom erről az adott település jegyzőjét.
Sziasztok!
Alábbi ügyben kérném ki a véleményetek, hátha valaki találkozott már hasonlóval:
Adott két szomszédos terület (kb. 18 Ha) évek óta nem művelt területek. Földhivatali nyilvántartásban szereplő 'tulajdonos' több éve elhalálozott. Feltehetően örökös sincs. Kérdés, hogy kerülhetek esetleg tulajdonba, természetesen hivatalos úton.
Köszi a válaszokat!
Atesz
Válasz Pont #5435. hozzászólásáraSőt hallottam olyat ,hogy a bíró ahelyett ,hogy megítélte volna az elbírtoklást , helyette az állam javára "bekebelezte"
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólásáraSzia!
Elméletben sok minden lehetséges pro és kontra.
Gyakorlatban nem igazán jogfilozofálnak sem a bírók, sem az ügyvédek. Erre nincs sem idő, sem jogi kultúra.
A termőföldről meg úgy kipenderítik a 30-40 éve "szakadatlanul" ingatlanhasználót mint a pinty. Ilyet én nem egyszer láttam a "gyakorlatban".
Egy szó mint száz: lehet, hogy elméletben az elbirtoklás ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-szerzés, de a gyakorlatban ott is marad (az ingatlan-nyilvántartáson kívül).
Válasz quercuserdesz #5434. hozzászólásáraNekem az AB állásfoglalásból is az jön le, hogy a látszólagos tulajdonjoggal senki nem megy semmire, abból ugyan arra a területre lehet több embernek is egyszerre, például az elbirtokló és egy örökös. Értelmezhető tulajdon abból csak a földhivatali bejegyzés alapján lehet, az pedig csak és kizárólag bírósági ítélet alapján történhet. A per úgy kezdődik, hogy a Bíró megkérdezi, ugyan már miért gondolta az elbirtokló 15 évvel ezelőtt, hogy a sajátja, ha erről nem tudja meggyőzni a Bírót az elbirtoklás nem áll fenn, tehát nagyon messze van a zálogba adható, bejegyzett, eladható, stb. tulajdontól, az önmagában csak 15 év ingatlanhasználat...