Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.56 FtUSD400.96 FtCHF441.31 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz mtarka #5433. hozzászólásáraAz elbirtoklás az ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, mint pl. az öröklés. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése akár peres úton, akár a tulajdonos(ok) általi elismerés alapján csak deklaratív, a tulajdonjogot regisztráló hatályú.
Az kétségtelen, hogy ha az elbirtokló a tulajdoni igényét érvényesíteni szeretné, vagy azt mások felé igazolni akarja, akkor ehhez szükséges a megszerzett tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzése. De ez a bejegyzés nem keletkeztet tulajdonjogot, csak regisztrálja azt.
Megjegyzem, az elbirtoklási idő alatt az elbirtoklót a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem, mert ő van "birtokon belül", ő birtokolja a dolgot.
Továbbá az elbirtoklási időt nem szakítja meg pl. az öröklés sem.
Az egyértelmű, hogy ha valaki elbirtokol egy ingatlant, akkor annak tényét a saját érdekében is jó, ha bejegyezteti az ingatlan nyilvántartásba. Ez történhet bírói úton, vagy egyezséggel. Nem árt azonban tudni, hogy ha a szerző fél(elbirtokló) nem földműves, akkor ha az elbirtokolt földrészlettel 1 hektárt meghaladná a tulajdonában álló termőföld, a földhivatal megtagadja a bejegyzést, illetve nem igazolja a bíróság felé a jogot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez. De ettől az elbirtoklónak a megszerzett ingatlan még a tulajdonában marad.
Az AB 3242/2017 határozatából
"[12] 3.1. Elbirtoklás esetén a korábbi tulajdonos ténylegesen nem gyakorolja jogát, a tulajdonjog tárgya a tulajdonostól különböző személynek a birtokában van, ez utóbbi személy úgy jelenik meg a környezet előtt, mint aki tulajdonos. Ilyen esetben a birtokos tulajdonosnak tűnik, miközben az elbirtoklási idő leteltéig valójában nem az. Az elbirtoklási idő elteltét követően a jog a tényleges helyzetet tudomásul veszi, és a birtokos számára tulajdonjogot ad. Az így történő tulajdonszerzés elismerését a forgalmi élet biztonsága indokolja; mindaddig azonban, amíg e tulajdonszerzés elismerésére (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére) nem kerül sor, a látszólagos és a tényleges jogi viszonyok nem felelnek meg egymásnak.
[13] Az elbirtokláson alapuló jogszerzés a törvényben előírt feltételek [régi Ptk. 121. § (1) bekezdés, új Ptk. 5:44. § (1) bekezdés] megvalósulásával bekövetkezik, az ezzel kapcsolatos jogviszony lezárul, a volt tulajdonos tulajdonjoga megszűnik, a tulajdonjogot az elbirtokló megszerzi. Ugyanakkor kifelé e változást nem tükrözi az ingatlan-nyilvántartás, a tulajdonjog megszűnése, illetve megszerzése az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, ennek elmulasztása esetén pedig nem hivatkozhat tulajdonszerzésére azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett (PK. 6. számú állásfoglalás). Az elbirtoklás megállapítása iránti per ekként nem keletkezteti a tulajdonjogot, azt az elbirtokló a per kimenetelétől függően megszerezte. A per csak megállapítja annak fennállását, az elbirtoklás tényének bekövetkeztét, vagy pedig az elbirtoklás elmaradását, és mindenkivel szemben biztosítja a megszerzett tulajdon védelmét. Mindebből fakadóan a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ebben az esetben nem konstitutív, hanem csak deklaratív.
[14] A tulajdonvédelem teljessé tétele, a megállapítási per megindítása és a tulajdonszezés bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba ezért az elbirtokló felelőssége. Ennek bekövetkezése előtt a megszerzett tulajdon jogi védelme tehát korlátozott, de ez a korlátozás összhangban áll az Alaptörvény P) cikkében írtakkal, az O) cikkben írt minden személy önmagáért való felelősségével, valamint a XIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a tulajdonhoz kapcsolódó társadalmi felelősséggel. Az elbirtoklás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése tehát olyan, az elbirtokló érdekét és minden más személy érdekét egyaránt védő eljárás, amelynek elmulasztása esetén az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonjogának sérelmére."
Válasz quercuserdesz #5428. hozzászólásáraSzerintem ez azért nem ennyire egyszerű.
Talán ott kezdeném, hogy az elbirtoklás egy borzasztóan problémás kérdéskör, amelyet ahány jogász annyiféleképpen értékel.
Az 100%, hogy az az elbirtoklás eredményez klasszikus értelemben vett dologi jogi tulajdonjogot, amelyet a bíróság jogerősen megállapít. Semmiképpen nem a 15 éves "szakadatlan" jóhiszemű birtoklás eredményez "ex lege" tulajdonjogot, hanem a bíróság jogerős ítélete, amelyet természetesen a földhivatal bejegyezez aztán az ingatlan-nyilvántartásba is.
Tulajdonjog éppen attól lesz különleges, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, ettől válik dologi joggá, ez a döntő, hiszen a bejegyzés pillanatától a földkerekség minden jogalanyától elvárhatja a tulajdonos, hogy birtokában ne zavarják, stb.
Ha létrejön egy adásvételi szerződés (alakszerűségi feltételek betartása mellett), de valamilyen okból a vevő nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogát (mert mondjuk lusta), attól még ez jogszerzésre alkalmas ügylet, persze nem dologi jogi értelemben vett tulajdonjogot keletkeztet, hanem csak egy kötelmi jogi igényt, azaz csak a szerződésben szereplő "eladót" kötelezi ez a jogosultság, hogy pl. tartózkodjon a "vevő" birtokának zavarásától.
Ha az ingatlan-nyilvántartásban bízva egy harmadik személy - jóhiszeműen - bármilyen jogosultságot szerez (pl. felesbérlet, haszonbérlet, részesművelés) vagy egyenesen a tulajdonjogot szerzi meg, akkor a korábbi elbirtokló bizony csak messziről integethet a "be nem fejezett" elbirtoklása tárgyának.
Bíróságon persze lehet próbálkozni (ez sosem lefutott ügy), de nem valószínű a pernyertesség.
Én is láttam hasonló ügyet. 30-40 éve művelte már az illető az adott ingatlant, amelyet a korábbi tulajdonos eladott neki a helyi italmérésben (nem túl nagy italmennyiségért). A korábbi tulajdonos elhalálozott, aztán az egész feledésbe merült. 30 év múlva az unoka megtudta, hogy még nagypapa nevén van mindig egy ingatlan - hipp-hopp póthagyatéki eljárás - unoka lett a tulajdonos, amjd az unoka eladta egy harmadik személynek, aki a tulajdonjogának bejegyzését követő napon kiszántotta a területet (elbirtoklás megszakítása "in action").
Válasz Pont #5426. hozzászólásáraAz elbirtoklással szerzett tulajdonjog ex lege, az az a törvény erejénél fogva keletkezik. A tulajdonjog nem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az elbirtoklás esetében az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés deklaratív jellegű, az az jogot regisztrál, és nem konstitutív jellegű, ami egyébként jogot keletkeztet.
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólására"Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva."
Attól még nem szerezték meg. Az elbirtokláshoz minden esetben pert kell indítani az eredeti tulajdonos ellen. Amúgy ez kicsit ellentmondásos, mert "sajátjaként kell használnia 15 évig", tehát valóban úgy kell tudnia, hinnie, mintha a sajátja lenne. Ugyanakkor meg pert kell indítania az igazi tulajdonos ellen, de hogyan, hisz ő úgy tudja, hogy a sajátja...
Csak olyan esetben, mint jelenleg is, ha 15 év múlva, hirtelen kiderül, hogy hiszen nem is a miénk, akkor lehet pert indítani elbirtoklásra, ha közben az előző tulaj nem rendelkezik vele sajátjaként, de jelen esetben rendelkezett róla, nevezetesen: eladta.
Válasz Szalai A P #5424. hozzászólásáraNe vedd rosznéven de 58 év alatt feltűnhetett volna neked is hogy nincs átíratva,, ez most már nehéz lesz és sokba kerül.
Válasz Szalai A P #5422. hozzászólásáraÍrásban, szerezzetek bizonyítékokat, amíg lehet!!! Esetleg hangfelvétel, fényképek korábbról. Tulajdonképpen az új tulajt és ügyvédeit kell meggyőzni, hogy ha per lenne jó eséllyel vesztenének és akkor a perköltség az övék, jobban járnának ha segítenek rendezni.
Válasz Szalai A P #5420. hozzászólásáraAmíg ki nem okosítják az ügyvédek, kérjétek írásban az eredeti tulajdonostól, hogy Ő azt Nektek adta el a 60-as években. Mert jelenleg akkor Ö azt kétszer adta el, nem dicsérnék meg érte, éppen ezért előbb utóbb tagadni fogja. Ha viszont van egy papírotok amit aláírt, akkor már lehet keresni valamit. Sajnos most már a bizonyítási teher a Tiétek, papíron birtokon kívül vagytok...
Na annyit elértünk hogy meg kerestük az eredeti tulajdonost És még ők is el ismerik hogy az én nagyszüleim szüleim meg én is már több mint 58éve vagyunk a területen összesen Még a régi adásvételt is tudják Tudták nagyon jól hogy fólia áll a földön és hogy mi használjuk Csak éppen elfelejtettek szólni hogy eladják Ez az új túlaj meg a nyakukra járt ügyvédestől és meg vette
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólásáraAz a tulajdonos társ aki velem kibaszott most vette a tulajdon részét tavaly áprilisban De az előző tulajdonos is maga művelte a saját részét Mi csak a saját felünket használtuk Csak ez az új túlaj egy nagyon áskálódó ember nincs egy éve mindenkivel össze van veszve
Válasz Szalai A P #5416. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva. Ehhez persze az kell, miután osztatlan közös tulajdon, hogy a földhivatal igazolja, van lehetőség az önálló telekalakításra.
Viszont, miután a tulajdonjogotok nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, így nem hivatkozhatsz az elbirtoklásra azzal szemben, aki az ingatlan nyilvántartásban JÓHISZEMŰEN bízva jogot szerez. Itt a jóhiszeműségen van a hangsúly. Ezt egy törlési per során meg lehet támadni.
A másik érdekes dolog, hogy pl. a tulajdonostárs vevő, használta-é a saját tulajdoni hányadát, vagy azt pl. ti tartottátok karban(kaszáltátok, gyommentesítettétek, stb.) az elmúlt 15 évben. Mert ha igen, ás egyébként fennállnak
az ő tulajdoni hányadára az elbirtoklás feltételei, akkor meg lehet őt lepni egy elbirtoklási keresettel. És ez már jó alap az egyezségre.
Válasz quercuserdesz #5415. hozzászólásáraAz eladók valószínű már a leszármazottai az előző eladónak de tudni tudtták szerintem A vevő az még garantáltan tudta hogy ki a földhasználó le se lehet tagadni mióta műholdak vannak az égen mindig rajta van a felvételeken a váz Meg beszéltünk a szomszédokkal és mind nekem ad igazat a környéken mindenki tudja hogy mi hogy van
Az lesz van itt két olyan ügyvéd is akik ilyen ügyekkel foglalkoznak
Szerintem keress egy ügyvédet,de olyat, akinek kitart az esze estig.
Egyrészről kérdés az, tudod-é bizonyítani, hogy a nagyszülők megvették a tulajdoni hányadot.
Aztán kérdés az, hogy az eladók ugyan azok-é, akik eladták, vagy ha nem azok, az eladó tudott-é a korábbi tranzakcióról. Ha igen, fölmerül a rosszhiszeműség.
Ugyan ez érvényes a tulajdonostárs vevőre is. Ő is lehet rosszhiszemű, ha tisztában volt azzal, hogy ti már hosszú évek óta birtokoljátok a földrészletet, és nem emelt ellene kifogást.
Kérdés továbbá, hogy ti birtokoltátok-é a teljes ingatlant, vagy a tulajdonostárs birtokolta a saját tulajdoni hányadát. Pl. ki tartotta karban az ingatlan másik részét.
Aztán még mindig ott van a kérdés, hogy eszközöltetek-é olyan beruházást az ingatlanon, ami növelte annak értékét, vagy ott marad, mert ezeket az új tulajnak meg kell téríteni.
Válasz quercuserdesz #5412. hozzászólásáraAz egész terület nincs fél hektár annak felét és ez a terület nagyjából 80 % fóliás fedésű és az új túlaj nem valószínű hogy tudta azt hogy az én nagyszüleim még a 60-as êvekven meg vették csak hát a trehányság akkoriban nagyon működött
Az a bosszantó hogy ha ő megvette még a tavaly nyáron akkor miért csak most szól
Arra megy ki a játék hogy jól le húzzon pénzel 480 ezer forint nem kevés egy évre ennyi faszányi földért mert a vázakat el ismeri hogy az enyémek
Válasz Szalai A P #5411. hozzászólásáraAz első kérdés az, mekkora területet használtatok, használtok?
A második, hogy a tulajdonostárs tudott-é a korábbi adásvételről?
Válasz Pont #5409. hozzászólásáraKicsi olyan 2500nm a terület csak itt olyan van hogy arra játszott az új túlaj hogy meg kezdődjön a szezon és be legyen a fólia ültetve mert ha még tavaly szól akkor eddig már lazán el volna bontva a váz meg újra volna építve
Mert minden szomszéd mellettük áll valahogy tanuskodni bebizonyítani hogy ki is volt a földhasználó
Válasz Szalai A P #5408. hozzászólásáraHa az eladóban nem volt annyi, hogy Ő már egyszer eladta valakinek, innentől max az új tulajjal tudtok megegyezni, nem tudni mekkora terület, hogyan nézzük ezt a negyven ezer Ft-ot. Az hogy használtátok, az sajnos nem nem elég, valamiféle elbirtoklás létezett volna ha nem vette volna meg előletek a vevő, de így ne adj isten még visszamenőleg is kérhetik a bérleti díjat...
Üdv hozzáértők segítségét kérném Adott egy belterületi kert Valamikor nagyon régen a nagyszülők megvették csak persze nem irattàk át Az a lényeg hogy fólia vázak állnak rajta több mint negyven éve A család három generációja gazdálkodik rajta Osztatlan közös két ember van egy hejrajzi számon két tulaj Na most a társ tulaj megvette a terület másik felét is elvileg tavaly nyár végén de csak a mai napon szólt hogy ő megvette és most havi negyven ezer forint bérleti díjat kér a területért Tanúkkal bizonyítható hogy a földet a család hány éven keresztül művelte műveli Ilyen esetben milyen lehetőségek vannak Hogy legalább a család meg tudná venni a fóliás terület Mert ez így nagyon nem egyenes dolog szerintem
Van egy 0,4 hektáros szántó, amelyik 1/2-1/2 tulajdona két testvérnek. Az egyik testvér el szeretné adni nekem a tulajdonrészét, de a testvérének semmi kép se szeretné. A másik testvérnek van elővásárlási joga?
Válasz mtarka #5398. hozzászólásáraHatósági jóváhagyásnál a földhivatal csak a bejegyzett földhasználatot tudja ellenőrizni a rangsor eldöntésekor.Tehát ha nincs bejegyzett földhasználat akkor nincs elővételi jogosultsága sem amiatt mert ő használja a földet.Gondolom én!
Sziasztok!
Van egy osztatlan közös tulajdonú szántó, amelynek nincs használati megosztásról szóló megállapodása.
Az egyik tulajdonos 2 éve felesbérbe adta az ingatlanrészét. A felesbérleti szerződést jóváhagyták, viszont a földhasználati bejelentését elutasították, mert a használati megosztásról szóló megállapodást nem készítették el.
Lassan már 3 éve földhasználó a felesbérlő, de nincs földhasználati lapja.
Ilyenkor vajon "földet használó földművesnek" minősül vagy sem?
Válasz Flórika #5392. hozzászólásáraEgy ranghelyen vagytok, az már nem számít, hogy te fiatal gazda is vagy, hisz azon azzal, hogy családi gazdálkodó vagy, már túltettél..... És azonos ranghely esetén, miután az eladó már "választott", hisz az eredeti eladóval szerződött, így ő a nyerő. Másik kérdésedre a válasz: szomszéd onnantól vagy, attól a naptól hogy te vagy a szomszéd terület tulaja, vagy földhasználója (mind a kettő érvényes). Tehát nincs "várakozási idő".
Üdv.tud valaki segíteni ebben a jogi kérdésben. Elkelt egy terület egy hrsz. van közöttünk, kifüggesztés alatt van,azonos ranghelyen vagyok a vevővel,Ő családi gazdálkodó, Én fiatal családi gazdálkodó vagyok, ha rá jelentkezem előzöm-e mint "fiatal" . Köszönöm előre is választ!
Válasz ..MZ/X.. #5390. hozzászólásáraVan tanusító szervezet adott is állásfoglalást mellettünk de a bíróságnak ez nem elég mert nem szakérő szervezet. De a kamarát meg elfogadja? De hiszen az sem szakértő szervezet. A vicc az ha állattartó vagyok akkor milyen indokot találnak ki?
Válasz Málnásember #5389. hozzászólásáraGondolom van tanusító szervezeted (biokontroll, hungária öko), tőlük kérj egy állásfoglalást. Aztán kell találni valamilyen szakértőt aki alá tudja ezt támasztani.
Válasz quercuserdesz #5388. hozzászólásáraAz elfogadó jognyilatkozat rendben volt! De mivel a földbizottság nem támogatott most a bíróság bizonyítási indítványt vár tőlem hogy a földbizottság téved vagy jogosulatlanúl járt el!
A kérdés az, az elfogadó nyilatkozatotok megfelelt-é a törvényi előírásoknak:
Fétv.
"18/A. § * (1) Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.
(3) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adás-vételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi, továbbá a birtokba lépéstől számított tíz évig - ideértve az átállási időszakot is - az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdésének a) pontja szerint ökológiai gazdálkodást fog folytatni.
(4) A földet a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek a föld birtokba vételét követően az átállási idő lejárta után a mezőgazdasági igazgatási szerv felé igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
8784 hozzászólás
Válasz mtarka #5433. hozzászólásáraAz elbirtoklás az ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, mint pl. az öröklés. Az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése akár peres úton, akár a tulajdonos(ok) általi elismerés alapján csak deklaratív, a tulajdonjogot regisztráló hatályú.
Az kétségtelen, hogy ha az elbirtokló a tulajdoni igényét érvényesíteni szeretné, vagy azt mások felé igazolni akarja, akkor ehhez szükséges a megszerzett tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzése. De ez a bejegyzés nem keletkeztet tulajdonjogot, csak regisztrálja azt.
Megjegyzem, az elbirtoklási idő alatt az elbirtoklót a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem, mert ő van "birtokon belül", ő birtokolja a dolgot.
Továbbá az elbirtoklási időt nem szakítja meg pl. az öröklés sem.
Az egyértelmű, hogy ha valaki elbirtokol egy ingatlant, akkor annak tényét a saját érdekében is jó, ha bejegyezteti az ingatlan nyilvántartásba. Ez történhet bírói úton, vagy egyezséggel. Nem árt azonban tudni, hogy ha a szerző fél(elbirtokló) nem földműves, akkor ha az elbirtokolt földrészlettel 1 hektárt meghaladná a tulajdonában álló termőföld, a földhivatal megtagadja a bejegyzést, illetve nem igazolja a bíróság felé a jogot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez. De ettől az elbirtoklónak a megszerzett ingatlan még a tulajdonában marad.
Az AB 3242/2017 határozatából
"[12] 3.1. Elbirtoklás esetén a korábbi tulajdonos ténylegesen nem gyakorolja jogát, a tulajdonjog tárgya a tulajdonostól különböző személynek a birtokában van, ez utóbbi személy úgy jelenik meg a környezet előtt, mint aki tulajdonos. Ilyen esetben a birtokos tulajdonosnak tűnik, miközben az elbirtoklási idő leteltéig valójában nem az. Az elbirtoklási idő elteltét követően a jog a tényleges helyzetet tudomásul veszi, és a birtokos számára tulajdonjogot ad. Az így történő tulajdonszerzés elismerését a forgalmi élet biztonsága indokolja; mindaddig azonban, amíg e tulajdonszerzés elismerésére (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére) nem kerül sor, a látszólagos és a tényleges jogi viszonyok nem felelnek meg egymásnak.
[13] Az elbirtokláson alapuló jogszerzés a törvényben előírt feltételek [régi Ptk. 121. § (1) bekezdés, új Ptk. 5:44. § (1) bekezdés] megvalósulásával bekövetkezik, az ezzel kapcsolatos jogviszony lezárul, a volt tulajdonos tulajdonjoga megszűnik, a tulajdonjogot az elbirtokló megszerzi. Ugyanakkor kifelé e változást nem tükrözi az ingatlan-nyilvántartás, a tulajdonjog megszűnése, illetve megszerzése az ingatlan-nyilvántartáson kívül következik be. Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, ennek elmulasztása esetén pedig nem hivatkozhat tulajdonszerzésére azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett (PK. 6. számú állásfoglalás). Az elbirtoklás megállapítása iránti per ekként nem keletkezteti a tulajdonjogot, azt az elbirtokló a per kimenetelétől függően megszerezte. A per csak megállapítja annak fennállását, az elbirtoklás tényének bekövetkeztét, vagy pedig az elbirtoklás elmaradását, és mindenkivel szemben biztosítja a megszerzett tulajdon védelmét. Mindebből fakadóan a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése ebben az esetben nem konstitutív, hanem csak deklaratív.
[14] A tulajdonvédelem teljessé tétele, a megállapítási per megindítása és a tulajdonszezés bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba ezért az elbirtokló felelőssége. Ennek bekövetkezése előtt a megszerzett tulajdon jogi védelme tehát korlátozott, de ez a korlátozás összhangban áll az Alaptörvény P) cikkében írtakkal, az O) cikkben írt minden személy önmagáért való felelősségével, valamint a XIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a tulajdonhoz kapcsolódó társadalmi felelősséggel. Az elbirtoklás tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése tehát olyan, az elbirtokló érdekét és minden más személy érdekét egyaránt védő eljárás, amelynek elmulasztása esetén az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonjogának sérelmére."
Válasz quercuserdesz #5428. hozzászólásáraSzerintem ez azért nem ennyire egyszerű.
Talán ott kezdeném, hogy az elbirtoklás egy borzasztóan problémás kérdéskör, amelyet ahány jogász annyiféleképpen értékel.
Az 100%, hogy az az elbirtoklás eredményez klasszikus értelemben vett dologi jogi tulajdonjogot, amelyet a bíróság jogerősen megállapít. Semmiképpen nem a 15 éves "szakadatlan" jóhiszemű birtoklás eredményez "ex lege" tulajdonjogot, hanem a bíróság jogerős ítélete, amelyet természetesen a földhivatal bejegyezez aztán az ingatlan-nyilvántartásba is.
Tulajdonjog éppen attól lesz különleges, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, ettől válik dologi joggá, ez a döntő, hiszen a bejegyzés pillanatától a földkerekség minden jogalanyától elvárhatja a tulajdonos, hogy birtokában ne zavarják, stb.
Ha létrejön egy adásvételi szerződés (alakszerűségi feltételek betartása mellett), de valamilyen okból a vevő nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogát (mert mondjuk lusta), attól még ez jogszerzésre alkalmas ügylet, persze nem dologi jogi értelemben vett tulajdonjogot keletkeztet, hanem csak egy kötelmi jogi igényt, azaz csak a szerződésben szereplő "eladót" kötelezi ez a jogosultság, hogy pl. tartózkodjon a "vevő" birtokának zavarásától.
Ha az ingatlan-nyilvántartásban bízva egy harmadik személy - jóhiszeműen - bármilyen jogosultságot szerez (pl. felesbérlet, haszonbérlet, részesművelés) vagy egyenesen a tulajdonjogot szerzi meg, akkor a korábbi elbirtokló bizony csak messziről integethet a "be nem fejezett" elbirtoklása tárgyának.
Bíróságon persze lehet próbálkozni (ez sosem lefutott ügy), de nem valószínű a pernyertesség.
Én is láttam hasonló ügyet. 30-40 éve művelte már az illető az adott ingatlant, amelyet a korábbi tulajdonos eladott neki a helyi italmérésben (nem túl nagy italmennyiségért). A korábbi tulajdonos elhalálozott, aztán az egész feledésbe merült. 30 év múlva az unoka megtudta, hogy még nagypapa nevén van mindig egy ingatlan - hipp-hopp póthagyatéki eljárás - unoka lett a tulajdonos, amjd az unoka eladta egy harmadik személynek, aki a tulajdonjogának bejegyzését követő napon kiszántotta a területet (elbirtoklás megszakítása "in action").
Válasz quercuserdesz #5430. hozzászólásáraNagyon jól értesz a hobbidhoz az egyszer biztos Köszönöm
Válasz Szalai A P #5429. hozzászólásáraÍgy helyes (Ti ügyvédek vagytok mert kenitek vágjátok az ilyen jogi dolgokat???)
Válasz Szalai A P #5429. hozzászólásáraNem, én erdész vagyok. Csak az egyik hobbim a közgazdaságtan, a másik a jog.
Válasz quercuserdesz #5428. hozzászólásáraTi ügyvédek vagytok mert kenitek vágjátok az ilyen jogi dolgokat
Nagyon szépen köszönöm az eddigi segítséget
Válasz Pont #5426. hozzászólásáraAz elbirtoklással szerzett tulajdonjog ex lege, az az a törvény erejénél fogva keletkezik. A tulajdonjog nem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik. Az elbirtoklás esetében az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés deklaratív jellegű, az az jogot regisztrál, és nem konstitutív jellegű, ami egyébként jogot keletkeztet.
Válasz csferri #5425. hozzászólásáraNem veszem rossz néven meg tudom is hogy saját balfaszság ez már Az meg szinte mindegy hogy mibe kerül csak legyen
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólására"Az a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva."
Attól még nem szerezték meg. Az elbirtokláshoz minden esetben pert kell indítani az eredeti tulajdonos ellen. Amúgy ez kicsit ellentmondásos, mert "sajátjaként kell használnia 15 évig", tehát valóban úgy kell tudnia, hinnie, mintha a sajátja lenne. Ugyanakkor meg pert kell indítania az igazi tulajdonos ellen, de hogyan, hisz ő úgy tudja, hogy a sajátja...
Csak olyan esetben, mint jelenleg is, ha 15 év múlva, hirtelen kiderül, hogy hiszen nem is a miénk, akkor lehet pert indítani elbirtoklásra, ha közben az előző tulaj nem rendelkezik vele sajátjaként, de jelen esetben rendelkezett róla, nevezetesen: eladta.
Válasz Szalai A P #5424. hozzászólásáraNe vedd rosznéven de 58 év alatt feltűnhetett volna neked is hogy nincs átíratva,, ez most már nehéz lesz és sokba kerül.
Válasz Pont #5423. hozzászólásáraHolnap megyünk intézni valamint Mert ez így nem egészen fasza így
Válasz Szalai A P #5422. hozzászólásáraÍrásban, szerezzetek bizonyítékokat, amíg lehet!!! Esetleg hangfelvétel, fényképek korábbról. Tulajdonképpen az új tulajt és ügyvédeit kell meggyőzni, hogy ha per lenne jó eséllyel vesztenének és akkor a perköltség az övék, jobban járnának ha segítenek rendezni.
Válasz Pont #5421. hozzászólásáraAz hogy a bizonyítási teher a miénk az nem is volna még baj csak lehessen valamint elérni
Válasz Szalai A P #5420. hozzászólásáraAmíg ki nem okosítják az ügyvédek, kérjétek írásban az eredeti tulajdonostól, hogy Ő azt Nektek adta el a 60-as években. Mert jelenleg akkor Ö azt kétszer adta el, nem dicsérnék meg érte, éppen ezért előbb utóbb tagadni fogja. Ha viszont van egy papírotok amit aláírt, akkor már lehet keresni valamit. Sajnos most már a bizonyítási teher a Tiétek, papíron birtokon kívül vagytok...
Na annyit elértünk hogy meg kerestük az eredeti tulajdonost És még ők is el ismerik hogy az én nagyszüleim szüleim meg én is már több mint 58éve vagyunk a területen összesen Még a régi adásvételt is tudják Tudták nagyon jól hogy fólia áll a földön és hogy mi használjuk Csak éppen elfelejtettek szólni hogy eladják Ez az új túlaj meg a nyakukra járt ügyvédestől és meg vette
Válasz quercuserdesz #5418. hozzászólásáraAz a tulajdonos társ aki velem kibaszott most vette a tulajdon részét tavaly áprilisban De az előző tulajdonos is maga művelte a saját részét Mi csak a saját felünket használtuk Csak ez az új túlaj egy nagyon áskálódó ember nincs egy éve mindenkivel össze van veszve
Válasz Szalai A P #5416. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy attól függetlenül, hogy ha 15 éven keresztül szakadatlanul használtátok a területet, és azt a sajátotoknak tekintettétek, akkor megszereztétek annak tulajdonjogát a törvény erejénél fogva. Ehhez persze az kell, miután osztatlan közös tulajdon, hogy a földhivatal igazolja, van lehetőség az önálló telekalakításra.
Viszont, miután a tulajdonjogotok nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, így nem hivatkozhatsz az elbirtoklásra azzal szemben, aki az ingatlan nyilvántartásban JÓHISZEMŰEN bízva jogot szerez. Itt a jóhiszeműségen van a hangsúly. Ezt egy törlési per során meg lehet támadni.
A másik érdekes dolog, hogy pl. a tulajdonostárs vevő, használta-é a saját tulajdoni hányadát, vagy azt pl. ti tartottátok karban(kaszáltátok, gyommentesítettétek, stb.) az elmúlt 15 évben. Mert ha igen, ás egyébként fennállnak
az ő tulajdoni hányadára az elbirtoklás feltételei, akkor meg lehet őt lepni egy elbirtoklási keresettel. És ez már jó alap az egyezségre.
Válasz Szalai A P #5416. hozzászólásáraLegalább annyit kéne hogy elérni hogy legalább meg vehessem a terület
Válasz quercuserdesz #5415. hozzászólásáraAz eladók valószínű már a leszármazottai az előző eladónak de tudni tudtták szerintem A vevő az még garantáltan tudta hogy ki a földhasználó le se lehet tagadni mióta műholdak vannak az égen mindig rajta van a felvételeken a váz Meg beszéltünk a szomszédokkal és mind nekem ad igazat a környéken mindenki tudja hogy mi hogy van
Az lesz van itt két olyan ügyvéd is akik ilyen ügyekkel foglalkoznak
Válasz Szalai A P #5413. hozzászólásáraEl kellett volna birtokolni.
Szerintem keress egy ügyvédet,de olyat, akinek kitart az esze estig.
Egyrészről kérdés az, tudod-é bizonyítani, hogy a nagyszülők megvették a tulajdoni hányadot.
Aztán kérdés az, hogy az eladók ugyan azok-é, akik eladták, vagy ha nem azok, az eladó tudott-é a korábbi tranzakcióról. Ha igen, fölmerül a rosszhiszeműség.
Ugyan ez érvényes a tulajdonostárs vevőre is. Ő is lehet rosszhiszemű, ha tisztában volt azzal, hogy ti már hosszú évek óta birtokoljátok a földrészletet, és nem emelt ellene kifogást.
Kérdés továbbá, hogy ti birtokoltátok-é a teljes ingatlant, vagy a tulajdonostárs birtokolta a saját tulajdoni hányadát. Pl. ki tartotta karban az ingatlan másik részét.
Aztán még mindig ott van a kérdés, hogy eszközöltetek-é olyan beruházást az ingatlanon, ami növelte annak értékét, vagy ott marad, mert ezeket az új tulajnak meg kell téríteni.
Válasz Szalai A P #5413. hozzászólására.
Válasz quercuserdesz #5412. hozzászólásáraAz egész terület nincs fél hektár annak felét és ez a terület nagyjából 80 % fóliás fedésű és az új túlaj nem valószínű hogy tudta azt hogy az én nagyszüleim még a 60-as êvekven meg vették csak hát a trehányság akkoriban nagyon működött
Az a bosszantó hogy ha ő megvette még a tavaly nyáron akkor miért csak most szól
Arra megy ki a játék hogy jól le húzzon pénzel 480 ezer forint nem kevés egy évre ennyi faszányi földért mert a vázakat el ismeri hogy az enyémek
Válasz Szalai A P #5411. hozzászólásáraAz első kérdés az, mekkora területet használtatok, használtok?
A második, hogy a tulajdonostárs tudott-é a korábbi adásvételről?
Válasz Szalai A P #5410. hozzászólásáraValami megoldás csak létezik hogy megvehessem
Válasz Pont #5409. hozzászólásáraKicsi olyan 2500nm a terület csak itt olyan van hogy arra játszott az új túlaj hogy meg kezdődjön a szezon és be legyen a fólia ültetve mert ha még tavaly szól akkor eddig már lazán el volna bontva a váz meg újra volna építve
Mert minden szomszéd mellettük áll valahogy tanuskodni bebizonyítani hogy ki is volt a földhasználó
Válasz Szalai A P #5408. hozzászólásáraHa az eladóban nem volt annyi, hogy Ő már egyszer eladta valakinek, innentől max az új tulajjal tudtok megegyezni, nem tudni mekkora terület, hogyan nézzük ezt a negyven ezer Ft-ot. Az hogy használtátok, az sajnos nem nem elég, valamiféle elbirtoklás létezett volna ha nem vette volna meg előletek a vevő, de így ne adj isten még visszamenőleg is kérhetik a bérleti díjat...
Üdv hozzáértők segítségét kérném Adott egy belterületi kert Valamikor nagyon régen a nagyszülők megvették csak persze nem irattàk át Az a lényeg hogy fólia vázak állnak rajta több mint negyven éve A család három generációja gazdálkodik rajta Osztatlan közös két ember van egy hejrajzi számon két tulaj Na most a társ tulaj megvette a terület másik felét is elvileg tavaly nyár végén de csak a mai napon szólt hogy ő megvette és most havi negyven ezer forint bérleti díjat kér a területért Tanúkkal bizonyítható hogy a földet a család hány éven keresztül művelte műveli Ilyen esetben milyen lehetőségek vannak Hogy legalább a család meg tudná venni a fóliás terület Mert ez így nagyon nem egyenes dolog szerintem
Válasz quercuserdesz #5405. hozzászólásáraSzerintem ha rájelentkezik és nincs még 1ha-ja
nagy az esélye.
Válasz B.laca #5404. hozzászólására20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés
esetén.
Válasz B.laca #5404. hozzászólásáraNem akarja a testvérének eladni, ennyi. Így a tesó a sorvégére kerül, ha nem földműves.
Válasz Pont #5403. hozzászólásáraNem földműves, Pesti lakos, de nem lenne neki több 1 hektárnál, mert ez a 0,4 hektárjuk van.
Válasz B.laca #5401. hozzászólásáraKérdés, hogy a testvér fölműves-e, mert ha nem, de többje lenne 1 hektárnál akkor nem vehet.
Válasz B.laca #5401. hozzászólásáraszerintem igen. Közeli hozzátartozó
Van egy 0,4 hektáros szántó, amelyik 1/2-1/2 tulajdona két testvérnek. Az egyik testvér el szeretné adni nekem a tulajdonrészét, de a testvérének semmi kép se szeretné. A másik testvérnek van elővásárlási joga?
Válasz mtarka #5398. hozzászólásáraCsak a földhivatalnál bejegyzett földhasználat érvényes.
Válasz mtarka #5398. hozzászólásáraHatósági jóváhagyásnál a földhivatal csak a bejegyzett földhasználatot tudja ellenőrizni a rangsor eldöntésekor.Tehát ha nincs bejegyzett földhasználat akkor nincs elővételi jogosultsága sem amiatt mert ő használja a földet.Gondolom én!
Sziasztok!
Van egy osztatlan közös tulajdonú szántó, amelynek nincs használati megosztásról szóló megállapodása.
Az egyik tulajdonos 2 éve felesbérbe adta az ingatlanrészét. A felesbérleti szerződést jóváhagyták, viszont a földhasználati bejelentését elutasították, mert a használati megosztásról szóló megállapodást nem készítették el.
Lassan már 3 éve földhasználó a felesbérlő, de nincs földhasználati lapja.
Ilyenkor vajon "földet használó földművesnek" minősül vagy sem?
Válasz Flórika #5392. hozzászólásáraEgy ranghelyen vagytok, az már nem számít, hogy te fiatal gazda is vagy, hisz azon azzal, hogy családi gazdálkodó vagy, már túltettél..... És azonos ranghely esetén, miután az eladó már "választott", hisz az eredeti eladóval szerződött, így ő a nyerő. Másik kérdésedre a válasz: szomszéd onnantól vagy, attól a naptól hogy te vagy a szomszéd terület tulaja, vagy földhasználója (mind a kettő érvényes). Tehát nincs "várakozási idő".
Válasz borda77 (Joe) #5394. hozzászólásáraKöszi ,de Én is családi gazda vagyok .
1,5 éve bérelt földdel, mint szomszéd, lehet-e hivatkozni elővásárlási jogra ,vagy csak 3 év bérlés után mint az adásvételnél.
Válasz Flórika #5392. hozzászólásáraSajna nem... családi gazda előbbre van.
Válasz Málnásember #5391. hozzászólásáraAkkor az a válasz, hogy nincs meg a 0,5 AE/ha. Persze indoklás - konkrét számítás - nélkül.
Üdv.tud valaki segíteni ebben a jogi kérdésben. Elkelt egy terület egy hrsz. van közöttünk, kifüggesztés alatt van,azonos ranghelyen vagyok a vevővel,Ő családi gazdálkodó, Én fiatal családi gazdálkodó vagyok, ha rá jelentkezem előzöm-e mint "fiatal" . Köszönöm előre is választ!
Válasz ..MZ/X.. #5390. hozzászólásáraVan tanusító szervezet adott is állásfoglalást mellettünk de a bíróságnak ez nem elég mert nem szakérő szervezet. De a kamarát meg elfogadja? De hiszen az sem szakértő szervezet. A vicc az ha állattartó vagyok akkor milyen indokot találnak ki?
Válasz Málnásember #5389. hozzászólásáraGondolom van tanusító szervezeted (biokontroll, hungária öko), tőlük kérj egy állásfoglalást. Aztán kell találni valamilyen szakértőt aki alá tudja ezt támasztani.
Válasz quercuserdesz #5388. hozzászólásáraAz elfogadó jognyilatkozat rendben volt! De mivel a földbizottság nem támogatott most a bíróság bizonyítási indítványt vár tőlem hogy a földbizottság téved vagy jogosulatlanúl járt el!
Válasz Málnásember #5376. hozzászólásáraAz nem a földbizottság feladata, jogköre, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételeit megállapítsa.
A kérdés az, az elfogadó nyilatkozatotok megfelelt-é a törvényi előírásoknak:
Fétv.
"18/A. § * (1) Ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján tett, az adás-vételi szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozat akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.
(3) A Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog jogosultjának az adás-vételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi, továbbá a birtokba lépéstől számított tíz évig - ideértve az átállási időszakot is - az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdésének a) pontja szerint ökológiai gazdálkodást fog folytatni.
(4) A földet a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek a föld birtokba vételét követően az átállási idő lejárta után a mezőgazdasági igazgatási szerv felé igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. §-a szerinti eljárásban vizsgálja."
Válasz borda77 (Joe) #5381. hozzászólásáraHa nem földművesek, akkor a sor végén állnak.
Válasz Kisvuk #5382. hozzászólásáraAz tuti nem igaz. Bármelyik eladhatja ha a többi nem akarja....
Válasz Wilde #5383. hozzászólásáraJa két heki