Még egy érdekesség a leromlott talajálapotra. A szomszéd így dolgozik és nem szalad vele. 10km/h biztos nincs meg. Ha jól láttam 3m-es a vakaró. És egy MT865C
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraÉs biztos vagy benne, ha mélyebben megműveled nem ugyanez a helyzet? Az idén itt is ilyenek voltak a szikesek, és mindegy volt mit csináltak vele. A szikes talaj 2 csepp csapadéktól elzáródik. De pont ennek fontos a megfelelő szerves anyag utánpótlás, élő gyökérzet stb.
Van egy 5ha-os teszt területem, szándékosan a legkötöttebb, mély fekvésű belvízre hajlamos területet választottam. 4-5 éve csak max 10cm mély talajmunkát kapott. Most ősszel csináltam 1m mély talajfeltárást. Valamint egy másik táblában is ahol rendszeresen volt lazítva, és mélyebb talajmunka volt.
A nem lazított talajban kb 5* több járat, és gyökér volt található még 80cm mélyen is. Valamint jelentősen lazább szerkezetű volt a talaj.
Mint te is írtad bonyolult a talaj működése, és jelenleg is rengeteg kutatás folyik. De engem nem érdekel, nem akarom megérteni hogyan működik. A lényeg, hogy működik. És nem úgy ahogy azt jelenleg tanítják az iskolában.
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraIgazából én csak a saját talajokat ismerem arra gondoltam. De ha van művelő talp vagy olyan eszközt húzunk ami azt okoz akkor nem működik a dolog ez biztos.
Nem okoskodni akartam.
Szikes földön nem tudom hogy lehet gazdálkodni. De önmagában a grúber használata még ugyanúgy konvencionális művelés. Köztes növény vetésével próbálkoztál már? Sekélyen előműveléssel. Az kiadja hogy a változatos gyökér tömeg hogy szövi át a talajszelvényt.
Én elég sokat ások.
Igaz drága takaró növényt még nem használtam csak az itthoni maradt öreg magokból kevergettem. De úgy gondolom hogy a gyökér striptillt ki fogom próbálni.
Válasz mtz1221 #1891. hozzászólásáraSzia.
Swift féle kultivátorral. Tavasszal a nagy eső előtt. Műtrágyát kevertem be ásóboronázással. Az már 8cm körül ment. A kultivátor egyenes felszínt hagyott. A búza árvakelés elég egyöntetű volt. De a talaj nagyon puha volt és jól művelhető a grúberolthoz képest.
Ha tökösebb lettem volna totális kellett volna meg vetni. Legalább egy hektárt. Na de majd jövőre
A talajállapot és a termékenység sokkal bonyolultabb dolog, mint, hogy van ennyi humusz ehhez ekkora termékenység jár, tehát ha megduplázom a humuszt (ha lehetne) nem lesz dupla termés. A talaj az nem egy edény amibe, ha beteszünk valamit akkor annak arányában lehet kivenni is belőle. Egy komplex rendszerben nem lehet megváltoztatni semmit sem, anélkül, hogy annak ne lenne hatása a rendszer többi elemére. A humuszt (is) a talajban élő, egyszerűsítsük le, baktériumok állítják elő a talajban lévő szerves anyagokból, ez sokkal könnyebb nekik ha nem a föld felett kell ezt tenniük, tehát forgassuk be. Viszont oxigén is kell nekik, ez viszont jellemzően csak a felső 10-15 cm-es rétegben van, ha nagyon tömörödött akkor még sekélyebben. Ha kedvezőek a körülmények, van nedvesség, és a gyökerekből is olyan anyagok válnak ki amik segítik a dolgukat (mert minő csoda, a növények a gyökerükön keresztül rendelik meg a baciktól, hogy mit szeretnének enni) előállítanak tápanyagokat, nem csak humuszt. Ha ezt minden évben leszántjuk elpusztítjuk, na nem az egészet, de jó részét a munkájuknak, az nem jó. Viszont ha soha nem forgatjuk mélyebb rétegbe, akkor a felső réteg lesz amiből telítődni fog, na ez így túlzás, de mivel a gazdaságilag értékesebb növényekből előállítható vetésforgó meglehetősen szűk, el fognak tolódni az arányok kedvezőtlen irányba, ilyenkor jót tesz egy kis forgatás, szigorúan csak a termőréteg mélységéig. A gyökerek sem fognak megharagudni, ha véletlenül 20cm mélyen is találnak a kedvükre való iontranszporta érett tápanyagot....
Válasz Pont #1892. hozzászólásáraÉrtem, szóval én nemértem. Mindegy, szóval a lényeg az h a mérlegházban legyen rendben minden. Amíg ott rendben van, addig nincs gond, miért kéne bármin is gondolkodni
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraApámnál az szikes szutyokfölden erre ráfaragtunk csak tárcsa és vaderrel elvetve gyönyőrűen kelt majd a téli csapadék kivégezte, elsárgult és elrohadt a búza 70% a ez 4 éve nem szántott terület volt, akkor utána átértékeltük sokmindent. Vannak földek ahol ezek a dolgok nem működnek és meg kell minden évben mélyen művelni, mert a talajszerkezet olyan rossz, hogy magától csák ősszeáll nem lazul.
Válasz Pont #1892. hozzászólására Lehet, hogy félreérthető voltam. Nem a termelés fog lenullázódni, hanem az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet. Ez egyszerű tény, ami a kutatásokkal megfelelően alá van támasztva és a gyakorlatban széles körben igazoljuk mi is, nem csak a külföldi példák.
Az első lépés mindig a szántás felszámolása.
Válasz Pont #1887. hozzászólására Remélem lehetőségünk nyílik arra, hogy ellátogathassunk egy olyan 4500 hektáros gazdaságba, ahol 2015 óta semmiféle talajmunkát nem végeznek már, miután 2008-ban elhagyták a szántást.
A 2017-es évben 15-16 tonnás direktvetett kukorica átlagaik voltak, miközben a régióban 6 tonnás volt az átlag a KSH szerint.
A szántás teljesen felesleges és jelentős kárt okozó eljárás, ami helyett sokkal hatékonyabb technológiák állnak a rendelkezésünkre.
A szénveszteség, kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés alapvető fontosságú eleme volna a mezőgazdaságnak, amelybe nem fér bele a szántás.
Nincs olyan, hogy "forgatni kell".
Kicsit olyan, mintha nem olvasnád amit írtam. (bár "az emberek nem azt gondolják, amit mondanak neki, hanem amit megértenek belőle") Szerintem Mo-i viszonylatban elég korán kezdtük elhagyni az ekét, látva egy német tulajdonú cég által a szomszédunkban végzet gyakorlatot. De nem is ez a lényeg, elméleteket lehet gyártani, hinni is lehet mindenben (bár talán azt jobb a templomban), viszont a tények azok a mérlegházban realizálódnak. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy törekedni kell az eke és a talajbolygatás kerülésére, de van mikor nincs más megoldás, forgatni kell, és nem fog lenullázódni a termelés.
Válasz Tobszi #1878. hozzászólásáraA tmmg nem azt jelenti, hogy grúbert húzok. Az nem sokkal jobb mint az eke szénvesztés szempontjából. Jobb, de alig valamivel.
Ami számít az a talaj takarás és az élő gyökérzet.
A konferencia után igencsak változott azért az én szemléletem is. Ha lehet nem forgattam grúberrel, de az is sok. Most azon kísérletezem hogy csak nagyon sekélyen művelek.
Gabonának eddig bejött. Tavaszi növény is homokon adta eddig ami kísérlet volt. Igaz akkor jó év volt. Csak már nincs meg az a földem, meg nem is voltam úgy elkésve hogy csak sekély alapművelés legyen (maximum 10 cm, de inkább 6-8).
Ez év elején 18 cm mélységben volt próba és vitte a prímet "üzem szinten" az átlag.
Válasz Pont #1887. hozzászólásáraKicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél
A szénvesztés meg nem abból van hogy a felszinen lévő szármaradvány egyszercsak széndioxiddá válik. Nagyon nem.
Válasz Netparaszt #1883. hozzászólásáraEzt így kijelenteni, kicsit erős. Mert egyrészt a szántás nem 180 fokot forgat, hanem 90-120-at tehát marad a felső rétegekben is javított anyag, másrészt a valóságnál nagyobb jelentőséget feltételez a bolygatatlanságnak, ami nagyon jó, (15 éve a területeink 2/3-át nem szántjuk), de nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Mo. éghajlatán, a talaj állapotát és termőképességét a csapadék mennyisége 90% fölött határozza meg. A vízzáró tömörödöttség nem mindenhol szűnik meg magától, és nem mindenhol elég a gépek által okozott taposási károk megszüntetésére az állandóan jelenlévő gyökerek általi lazítás. A feltalaj szerves anyag tartalmát nem csak a gyökerek adhatják, hanem a bekevert szármaradványok is, ha bekeverjük kevesebb távozik a légkörbe. Az, hogy mennyire kell egy talajt forgatni az évjárat, talajtípus, és a termeszteni kívánt növények függvénye, nincs egy minden helyzetre mindenkor ugyan olyan tökéletesen alkalmazható technológia. Van, hogy elő kell venni az ekét, hogy a mélyebb rétegekbe is kerüljenek szerves anyagok....
Válasz szanberg #1880. hozzászólására a talajnál egy fontos játékszabály van, ha egyszer is szántasz, mindegy mit csináltál és hányszor előtte, visszakerülsz a kiinduló pontra.
Válasz Hatoss #1873. hozzászólásáraHát én optimista vagyok evvel kapcsolatban itt a csernozjomon,szerintem nem lesz akkora bár még nekem is tavasszal lesz először,hogy takarónövény-glifó majd direktbe bele kukorica N+starter műtrágyával! Kíváncsi leszek! Meg ugye mindig azt hajtsák ne a első év legyen a mérvadó (főleg,hogy a takarónövényem is gyengére sikerült mert 3 hónapig esőt sem látott..),minden év jobb elvileg!
Válasz Hatoss #1879. hozzászólásáraHát erre én is kíváncsi leszek, igazából nagyon régóta sőt mondhatni mindig is forgatás nélkül dolgoztunk a kukorica tarlók leszántásán kívül, tehát minden évben a gazdaság kétharmadát így műveltük. Eleinte amikor elkezdtünk lazítani eléggé látható különbségek voltak, régi komoly eketalpak át törődtek akkor és vadvíz fészkek eltűntek de mindenképpen mérséklődtek, termésszintek növekedtek egyértelműen. Aztán ahogy elkezdtünk grúberezni először nagyon nehezen ment, szoktuk is volt mondani, hogy a grúbert szokni kell a földnek és ez igaz is. Most mindent grúbereztem idén illetve sávművelek bizonyos hektárszámon, de ez a teknika még fejlesztés alatt(amúgy ebben látom egyenlőre az optimális lehetőséget ami a jövőt illeti)
Szóval jövőre is a 420-as Cultus lesz a fő irányelv, egy része sávozva majd a gazdaságnak, kíváncsi leszek észlelhetek e majd bármilyen változást!?!?!?
Idén az biztos, hogy igaz volt, hogy a sávművelt kukorica tábláimat amikor aratás után Cultusoztuk le, nedvesebb, jobban művelhető volt mindegyik ilyen táblám, ugye nem volt mozgatva-kiszárítva a teljes talajszelvény.
Válasz MrPoke #1877. hozzászólásáraAnnyit tapasztalok a már földeken a 15 évi zöldtrágya a kint hagyott szecskázott szalma /csak az állatok alá megy be/ a 4-5 évenkénti szervestrágyázáshoz igazítva évről évre lazít javit a földeken, idén az őszi vetések hiba nélkül kikelve az 10.05 öszi árpa vetés majdnem túlbokrosodva várja a tavaszt kellet már ez a hideg neki,
Ha elkezdted csökkenteni a menetszámot egy jó kiindulás, de tovább fogsz agyalni vajon ezen, hogyan tudnál még csökkenteni. Valamint érdemes a mélységen is fentebb venni.
És be fog következni egy év mikor kimész mondjuk a napraforgó földre tárcsázni. És elnyeli a tárcsát a föld, és elgondolkozol rajta most miért is tárcsázd meg ha egy jobb vetőgéppel is bele is vethetnéd a gabonát. Vagy gabona után a repcét egy tárcsázásba.
A tavaszi növények direkt vetéséhez viszont véleményem szerint több év kell, vagy pedig megfelelő takarónövény.
Ezzel csak arra akartam kilyukadni, hogy ész nélkül nem lehet átállni direkt vetésre, csak ha már alkalmas rá a talaj. De viszont csak akkor lesz alkalmas rá ha a bolygatást abbahagyod :) Az ördögi kör.
A műtrágya mennyiségét pedig emelni kell, vagy inkább átrendezni. Kevesebb PK, és több N (kötelezően megosztva). Valamint a csökkentet művelés miatt a több szabadidődben el lehet gondolkodni a mikro, makro elemeken. Talajmintákat elemezni. Kén, mész, Cink pótlást okszerűen kivitelezni. Esetleg a levélanalízis irányába elmenni.
Válasz szanberg #1875. hozzászólásáraÚgy látom akkor egyenlőre marad az eddigi rendszerem,a kukoricánál a 2 cm-es prec. vetés elmarad, a direktetet gabonában lehet kipróbálom a Tuméval egy
kisebb darabon.
Válasz Hatoss #1873. hozzászólásáraEz nem ennyire egyszerű történet. Ha rendszerben működik a direktvetés lehet kimagaslóan is jó, amerikában ahol 30-40 éve már, hogy így dolgoznak ott teremnek a rekordok is akár, viszont nagyon nagy precizitással kellene dolgoznunk. Ha megfigyeled kint minden gép keskeny ikerkerekes, mindig ugyanoda vetik a kapás kultúráikat centi pontosan abba a sorba ahol előző évben is volt a kukorica vagy szója mondjuk, a gépek a sor közöket tapossák a keskeny ikrekkel, a kombájnok is ugyanígy, sőt az átrakó kocsi is sor közt tapos menetközbeni ürítés alkalmával is. Ez nagyon fontos mert ha összevissza megy az ember a földön akkor csak taposódik, ez másképpen nem megy rendesen nagy üzemi körülmények között.
Válasz ermike #1872. hozzászólásáraTudom, a munkájára értettem, hogy ez egy intenzíven keverő lazító megoldás lesz, itt a többiek olyat keresnek ami talajfelszínt nem bolygat és az meg a klasszikus fralaz a gyári késekkel, erre írtam, hogy ha elébe tevődne fel yetter vágótárcsa minden késnek akkor teljesen érintetlen maradna a feltalaj, mulcsot szárat nem forgatna be, csak a csíkok maradnának utána.
Egyébként a tiéd is 3 méteres gyárilag, én vettem ugyanerre plussz két kést tartóstól gyárit, így a két szélső kést kintebb toltam és közé kerültek fel az újak, így valami 56cm lett a késtávolság a gyárilag 90cm helyett, így sokkal apróbb a munkája neki, nincs az amit mondassz, hogy a kések nyomában és a közében nagyon különböznek a körülmények, viszont így sűrített késosztással sem hoz fel röget nem forgatja fel a földet és meglepő, de húzni sem nehezebb igazából, talán egy kicsit.
Válasz Gazda12 #1870 hozzászólásár
Üdv nemrég olvasom a fórumot az a kérdésem lenne a direkt vetéssel kapcsolatban hogy a talajtömörödöttség mennyire veszi vissza a termésmennyiséget vagy plussz műtrágya kell, a talajtakarás zöldítés szerintem kevés az üdvösséghez,csökkentett menetszámú művelés eredményét a gépek üzemóráján/-40%/ tapasztalom a termés több is mint mikor kiszárítottam a földet túlműveléssel.
Válasz szanberg #1871. hozzászólásáraEz nem gaspado dondi koncepció, a lényeg számomra hogy egyenletesebb felszínt adjon vissza, ne csak a kések mentén legyen egyenletes a munkája,
Válasz MrPoke #1868. hozzászólásáraErmike félre értette!
A hagyományos Fralaz az amit te ebben a témakörben jónak mondanál, amit Ermike demózott most az a fralaz olasz típusú átalakítása ha lehet ezt így mondani, hogy szántást kiváltani tudja vele a paraszt.
Válasz Tobszi #1869. hozzászólásáraElőször gruber,rövidtárcsa,majd fokozatossan csökkenteni a bolygatást és a művelési mélységet!Takarónövények alkalmazása és végül a direktvetés,ez a végállomás....Én ezt az látom jelen pillanatban a leg jövedelmezőbnek hosszútávon!
Válasz MrPoke #1857. hozzászólásáraAz idén szántás helyett egy kölcsön lazítóval a tavasziak elé mindent csak lazítottam. Úgy megtetszett hogy gondolkodunk azon hogy beszereznénk egy lazítót és csak azt használnánk őszi alapművelésre. Erre azt mondod hogy azzal is csak kárt okoznánk? Hát akkor mi a megoldás?
Mert szemberg azt írta elővágó kellene rá, hogy még kevésbé bolygasson, te pedig mögé rakott kapákról írsz, szárnyakról, így pont a lazító jó tulajdonságát nem érvényesül.
Válasz szanberg #1864. hozzászólásáraLáttam olyat, igaz csak a a youtube-n, amerikai videón, hogy IH szerű lazító kései elő fel voltak szerve vagy az IH hullámos élő tárcsás csoroszlyái, vagy az IH Conser Till Plow sima tárcsái. Gondolom szintén azért, hogy ha a kés előtt elvágja a szárat, akkor már nehezen tolja össze.
Válasz szanberg #1864. hozzászólásáraMost teszteltünk ilyen fejlesztésű fralazt, plussz kapák vannak a hátsó gerendelyen így sokkal jobban forgat + a szárnyakat is feltettük, tudod amit a múltkor kérdeztem, :)
Ebben a rendszerben Agrisem, Fralaz, Simba ami jó illetve a great Plains régebbi notill-lazítói de abból itthon nem fogsz kapni.
Fralaz elérhető bárhol bármikor, árban sem rossz, használt is van eladó belőle, kopóalkatrész Axiálnál polcon. Erre ha fel volna szerelve kés elé yetter kar vágótárcsával olyan príma lazító lenne teljesen mulcs hagyó technológiában mint a mese. E nélkül is az de akkor a szármaradvány fedés szinte sehol sem sértődne meg.
Válasz JD 4630 #1858. hozzászólásáraSzerintem a Jympq jó ebben a rendszerben az valóban nem forgat csak emel,repeszt! De viszont végig lazita fogak közzött is és az a lényeg!
Ennek ellenére a forgatás nélküli talajművelési rendszerekben előszeretettel használják alapművelésre. Ehez tudni kell, hogy az érintetlenül hagyott talajrétegek nem tömörödnek le, hanem egy természetes talajszerkezet alakul ki. Ami első ránézésre tömörnek tűnhet de a növények, víz számára simán átjárható. Mikor mélyen lazítunk ezt a struktúrát törjük össze, így mikor nedvességet kap a felette lévő talajszelvény össze tudja tömöríteni. A tömörödés mértéke azon múlik mennyire törjük össze a talajt, és milyen mélyen. Az olasz lazítók ebben csodálatosan jól működnek, és ha rendszeresen használjuk egyre tömörebb lesz az altalaj.
Tehát a lazítót csak akkor szabad használni mikor, felhagyunk a szántással, vagy pedig extrém aratási körülmények után.
A típusa a lazítónak pedig legyen egyenes késes csak emeljen és ne forgasson.
Ha pedig forgatás nélküli művelést végzünk válaszuk meg a munkamélységet okszerűen. És így évről évre lehet csökkenteni a művelési mélységet.
Én is olasz lazítóval kezdtem. Az idén pedig 15cm grubernél járok. Jövőre lehet már ennyit sem fogok bolygatni.
7406 hozzászólás
Válasz MrPoke #1905. hozzászólásáraTévedtem inkább 4m-es. :)
Még egy érdekesség a leromlott talajálapotra. A szomszéd így dolgozik és nem szalad vele. 10km/h biztos nincs meg. Ha jól láttam 3m-es a vakaró. És egy MT865C
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraÉs biztos vagy benne, ha mélyebben megműveled nem ugyanez a helyzet? Az idén itt is ilyenek voltak a szikesek, és mindegy volt mit csináltak vele. A szikes talaj 2 csepp csapadéktól elzáródik. De pont ennek fontos a megfelelő szerves anyag utánpótlás, élő gyökérzet stb.
Válasz Pont #1900. hozzászólásáraLogikus amit írsz. De akkor ezt magyarázd meg.
Van egy 5ha-os teszt területem, szándékosan a legkötöttebb, mély fekvésű belvízre hajlamos területet választottam. 4-5 éve csak max 10cm mély talajmunkát kapott. Most ősszel csináltam 1m mély talajfeltárást. Valamint egy másik táblában is ahol rendszeresen volt lazítva, és mélyebb talajmunka volt.
A nem lazított talajban kb 5* több járat, és gyökér volt található még 80cm mélyen is. Valamint jelentősen lazább szerkezetű volt a talaj.
Mint te is írtad bonyolult a talaj működése, és jelenleg is rengeteg kutatás folyik. De engem nem érdekel, nem akarom megérteni hogyan működik. A lényeg, hogy működik. És nem úgy ahogy azt jelenleg tanítják az iskolában.
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraIgazából én csak a saját talajokat ismerem arra gondoltam. De ha van művelő talp vagy olyan eszközt húzunk ami azt okoz akkor nem működik a dolog ez biztos.
Nem okoskodni akartam.
Szikes földön nem tudom hogy lehet gazdálkodni. De önmagában a grúber használata még ugyanúgy konvencionális művelés. Köztes növény vetésével próbálkoztál már? Sekélyen előműveléssel. Az kiadja hogy a változatos gyökér tömeg hogy szövi át a talajszelvényt.
Én elég sokat ások.
Igaz drága takaró növényt még nem használtam csak az itthoni maradt öreg magokból kevergettem. De úgy gondolom hogy a gyökér striptillt ki fogom próbálni.
Válasz mtz1221 #1891. hozzászólásáraSzia.
Swift féle kultivátorral. Tavasszal a nagy eső előtt. Műtrágyát kevertem be ásóboronázással. Az már 8cm körül ment. A kultivátor egyenes felszínt hagyott. A búza árvakelés elég egyöntetű volt. De a talaj nagyon puha volt és jól művelhető a grúberolthoz képest.
Ha tökösebb lettem volna totális kellett volna meg vetni. Legalább egy hektárt. Na de majd jövőre
Válasz Netparaszt #1894. hozzászólására"az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet."
A talajállapot és a termékenység sokkal bonyolultabb dolog, mint, hogy van ennyi humusz ehhez ekkora termékenység jár, tehát ha megduplázom a humuszt (ha lehetne) nem lesz dupla termés. A talaj az nem egy edény amibe, ha beteszünk valamit akkor annak arányában lehet kivenni is belőle. Egy komplex rendszerben nem lehet megváltoztatni semmit sem, anélkül, hogy annak ne lenne hatása a rendszer többi elemére. A humuszt (is) a talajban élő, egyszerűsítsük le, baktériumok állítják elő a talajban lévő szerves anyagokból, ez sokkal könnyebb nekik ha nem a föld felett kell ezt tenniük, tehát forgassuk be. Viszont oxigén is kell nekik, ez viszont jellemzően csak a felső 10-15 cm-es rétegben van, ha nagyon tömörödött akkor még sekélyebben. Ha kedvezőek a körülmények, van nedvesség, és a gyökerekből is olyan anyagok válnak ki amik segítik a dolgukat (mert minő csoda, a növények a gyökerükön keresztül rendelik meg a baciktól, hogy mit szeretnének enni) előállítanak tápanyagokat, nem csak humuszt. Ha ezt minden évben leszántjuk elpusztítjuk, na nem az egészet, de jó részét a munkájuknak, az nem jó. Viszont ha soha nem forgatjuk mélyebb rétegbe, akkor a felső réteg lesz amiből telítődni fog, na ez így túlzás, de mivel a gazdaságilag értékesebb növényekből előállítható vetésforgó meglehetősen szűk, el fognak tolódni az arányok kedvezőtlen irányba, ilyenkor jót tesz egy kis forgatás, szigorúan csak a termőréteg mélységéig. A gyökerek sem fognak megharagudni, ha véletlenül 20cm mélyen is találnak a kedvükre való iontranszporta érett tápanyagot....
Válasz Pont #1892. hozzászólásáraÉrtem, szóval én nemértem. Mindegy, szóval a lényeg az h a mérlegházban legyen rendben minden. Amíg ott rendben van, addig nincs gond, miért kéne bármin is gondolkodni
Válasz Netparaszt #1893. hozzászólásáraMelyik gazdaság az???
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraEgy nagyadag szervestrágya nem kizárt hogy részben megoldaná a problémát.
De egy erősebb szalmatrágyázás is sokat segítene!
Válasz VDénes #1890. hozzászólására
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraApámnál az szikes szutyokfölden erre ráfaragtunk csak tárcsa és vaderrel elvetve gyönyőrűen kelt majd a téli csapadék kivégezte, elsárgult és elrohadt a búza 70% a ez 4 éve nem szántott terület volt, akkor utána átértékeltük sokmindent. Vannak földek ahol ezek a dolgok nem működnek és meg kell minden évben mélyen művelni, mert a talajszerkezet olyan rossz, hogy magától csák ősszeáll nem lazul.
Válasz Pont #1892. hozzászólására Lehet, hogy félreérthető voltam. Nem a termelés fog lenullázódni, hanem az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet. Ez egyszerű tény, ami a kutatásokkal megfelelően alá van támasztva és a gyakorlatban széles körben igazoljuk mi is, nem csak a külföldi példák.
Az első lépés mindig a szántás felszámolása.
Válasz Pont #1887. hozzászólására Remélem lehetőségünk nyílik arra, hogy ellátogathassunk egy olyan 4500 hektáros gazdaságba, ahol 2015 óta semmiféle talajmunkát nem végeznek már, miután 2008-ban elhagyták a szántást.
A 2017-es évben 15-16 tonnás direktvetett kukorica átlagaik voltak, miközben a régióban 6 tonnás volt az átlag a KSH szerint.
A szántás teljesen felesleges és jelentős kárt okozó eljárás, ami helyett sokkal hatékonyabb technológiák állnak a rendelkezésünkre.
A szénveszteség, kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés alapvető fontosságú eleme volna a mezőgazdaságnak, amelybe nem fér bele a szántás.
Nincs olyan, hogy "forgatni kell".
Válasz bandigh #1889. hozzászólására"Kicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél"
Kicsit olyan, mintha nem olvasnád amit írtam. (bár "az emberek nem azt gondolják, amit mondanak neki, hanem amit megértenek belőle") Szerintem Mo-i viszonylatban elég korán kezdtük elhagyni az ekét, látva egy német tulajdonú cég által a szomszédunkban végzet gyakorlatot. De nem is ez a lényeg, elméleteket lehet gyártani, hinni is lehet mindenben (bár talán azt jobb a templomban), viszont a tények azok a mérlegházban realizálódnak. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy törekedni kell az eke és a talajbolygatás kerülésére, de van mikor nincs más megoldás, forgatni kell, és nem fog lenullázódni a termelés.
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraMivel csináltad az a 18 centit meg mikor ?? Utána mik voltak a műveletek ??
Válasz Tobszi #1878. hozzászólásáraA tmmg nem azt jelenti, hogy grúbert húzok. Az nem sokkal jobb mint az eke szénvesztés szempontjából. Jobb, de alig valamivel.
Ami számít az a talaj takarás és az élő gyökérzet.
A konferencia után igencsak változott azért az én szemléletem is. Ha lehet nem forgattam grúberrel, de az is sok. Most azon kísérletezem hogy csak nagyon sekélyen művelek.
Gabonának eddig bejött. Tavaszi növény is homokon adta eddig ami kísérlet volt. Igaz akkor jó év volt. Csak már nincs meg az a földem, meg nem is voltam úgy elkésve hogy csak sekély alapművelés legyen (maximum 10 cm, de inkább 6-8).
Ez év elején 18 cm mélységben volt próba és vitte a prímet "üzem szinten" az átlag.
Válasz Pont #1887. hozzászólásáraKicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél
A szénvesztés meg nem abból van hogy a felszinen lévő szármaradvány egyszercsak széndioxiddá válik. Nagyon nem.
Válasz Netparaszt #1883. hozzászólásáraEzt így kijelenteni, kicsit erős. Mert egyrészt a szántás nem 180 fokot forgat, hanem 90-120-at tehát marad a felső rétegekben is javított anyag, másrészt a valóságnál nagyobb jelentőséget feltételez a bolygatatlanságnak, ami nagyon jó, (15 éve a területeink 2/3-át nem szántjuk), de nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Mo. éghajlatán, a talaj állapotát és termőképességét a csapadék mennyisége 90% fölött határozza meg. A vízzáró tömörödöttség nem mindenhol szűnik meg magától, és nem mindenhol elég a gépek által okozott taposási károk megszüntetésére az állandóan jelenlévő gyökerek általi lazítás. A feltalaj szerves anyag tartalmát nem csak a gyökerek adhatják, hanem a bekevert szármaradványok is, ha bekeverjük kevesebb távozik a légkörbe. Az, hogy mennyire kell egy talajt forgatni az évjárat, talajtípus, és a termeszteni kívánt növények függvénye, nincs egy minden helyzetre mindenkor ugyan olyan tökéletesen alkalmazható technológia. Van, hogy elő kell venni az ekét, hogy a mélyebb rétegekbe is kerüljenek szerves anyagok....
Válasz VMisi #1885. hozzászólásáraSzerintem megfelelő időben végzett szántás nem okoz akkora kárt.
Szántás és szántás között lehet hatalmas különbség.
Válasz Netparaszt #1883. hozzászólásáraMiért veszik el minden?
Válasz Gazda12 #1881. hozzászólásárahttps://www.agroinform.hu/gepeszet/valasszunk-talajlazitot-korultekintoen-29905-001
Válasz szanberg #1880. hozzászólására a talajnál egy fontos játékszabály van, ha egyszer is szántasz, mindegy mit csináltál és hányszor előtte, visszakerülsz a kiinduló pontra.
Válasz Hatoss #1873. hozzászólásáraHát én optimista vagyok evvel kapcsolatban itt a csernozjomon,szerintem nem lesz akkora bár még nekem is tavasszal lesz először,hogy takarónövény-glifó majd direktbe bele kukorica N+starter műtrágyával! Kíváncsi leszek! Meg ugye mindig azt hajtsák ne a első év legyen a mérvadó (főleg,hogy a takarónövényem is gyengére sikerült mert 3 hónapig esőt sem látott..),minden év jobb elvileg!
Válasz Tobszi #1878 hozzászólás
Ha olasz tipusu lazító ami forgat rendesen akkor nem sok pozitívum fedezhető fel....egyeneskésesnél ami csak emel ott már más a helyzet!
Válasz Hatoss #1879. hozzászólásáraHát erre én is kíváncsi leszek, igazából nagyon régóta sőt mondhatni mindig is forgatás nélkül dolgoztunk a kukorica tarlók leszántásán kívül, tehát minden évben a gazdaság kétharmadát így műveltük. Eleinte amikor elkezdtünk lazítani eléggé látható különbségek voltak, régi komoly eketalpak át törődtek akkor és vadvíz fészkek eltűntek de mindenképpen mérséklődtek, termésszintek növekedtek egyértelműen. Aztán ahogy elkezdtünk grúberezni először nagyon nehezen ment, szoktuk is volt mondani, hogy a grúbert szokni kell a földnek és ez igaz is. Most mindent grúbereztem idén illetve sávművelek bizonyos hektárszámon, de ez a teknika még fejlesztés alatt(amúgy ebben látom egyenlőre az optimális lehetőséget ami a jövőt illeti)
Szóval jövőre is a 420-as Cultus lesz a fő irányelv, egy része sávozva majd a gazdaságnak, kíváncsi leszek észlelhetek e majd bármilyen változást!?!?!?
Idén az biztos, hogy igaz volt, hogy a sávművelt kukorica tábláimat amikor aratás után Cultusoztuk le, nedvesebb, jobban művelhető volt mindegyik ilyen táblám, ugye nem volt mozgatva-kiszárítva a teljes talajszelvény.
Válasz MrPoke #1877. hozzászólásáraAnnyit tapasztalok a már földeken a 15 évi zöldtrágya a kint hagyott szecskázott szalma /csak az állatok alá megy be/ a 4-5 évenkénti szervestrágyázáshoz igazítva évről évre lazít javit a földeken, idén az őszi vetések hiba nélkül kikelve az 10.05 öszi árpa vetés majdnem túlbokrosodva várja a tavaszt kellet már ez a hideg neki,
Válasz Gazda12 #1870. hozzászólásáraEszerint ha csak az ekét cseréli le az ember egy lazítóra, az sokat nem jelent?
Válasz Hatoss #1873. hozzászólásáraIgazából minden túlművelés csak erre rá kell jönni.
Ha elkezdted csökkenteni a menetszámot egy jó kiindulás, de tovább fogsz agyalni vajon ezen, hogyan tudnál még csökkenteni. Valamint érdemes a mélységen is fentebb venni.
És be fog következni egy év mikor kimész mondjuk a napraforgó földre tárcsázni. És elnyeli a tárcsát a föld, és elgondolkozol rajta most miért is tárcsázd meg ha egy jobb vetőgéppel is bele is vethetnéd a gabonát. Vagy gabona után a repcét egy tárcsázásba.
A tavaszi növények direkt vetéséhez viszont véleményem szerint több év kell, vagy pedig megfelelő takarónövény.
Ezzel csak arra akartam kilyukadni, hogy ész nélkül nem lehet átállni direkt vetésre, csak ha már alkalmas rá a talaj. De viszont csak akkor lesz alkalmas rá ha a bolygatást abbahagyod :) Az ördögi kör.
A műtrágya mennyiségét pedig emelni kell, vagy inkább átrendezni. Kevesebb PK, és több N (kötelezően megosztva). Valamint a csökkentet művelés miatt a több szabadidődben el lehet gondolkodni a mikro, makro elemeken. Talajmintákat elemezni. Kén, mész, Cink pótlást okszerűen kivitelezni. Esetleg a levélanalízis irányába elmenni.
Válasz szanberg #1875. hozzászólásáraÚgy látom akkor egyenlőre marad az eddigi rendszerem,a kukoricánál a 2 cm-es prec. vetés elmarad, a direktetet gabonában lehet kipróbálom a Tuméval egy
kisebb darabon.
Válasz Hatoss #1873. hozzászólásáraEz nem ennyire egyszerű történet. Ha rendszerben működik a direktvetés lehet kimagaslóan is jó, amerikában ahol 30-40 éve már, hogy így dolgoznak ott teremnek a rekordok is akár, viszont nagyon nagy precizitással kellene dolgoznunk. Ha megfigyeled kint minden gép keskeny ikerkerekes, mindig ugyanoda vetik a kapás kultúráikat centi pontosan abba a sorba ahol előző évben is volt a kukorica vagy szója mondjuk, a gépek a sor közöket tapossák a keskeny ikrekkel, a kombájnok is ugyanígy, sőt az átrakó kocsi is sor közt tapos menetközbeni ürítés alkalmával is. Ez nagyon fontos mert ha összevissza megy az ember a földön akkor csak taposódik, ez másképpen nem megy rendesen nagy üzemi körülmények között.
Válasz ermike #1872. hozzászólásáraTudom, a munkájára értettem, hogy ez egy intenzíven keverő lazító megoldás lesz, itt a többiek olyat keresnek ami talajfelszínt nem bolygat és az meg a klasszikus fralaz a gyári késekkel, erre írtam, hogy ha elébe tevődne fel yetter vágótárcsa minden késnek akkor teljesen érintetlen maradna a feltalaj, mulcsot szárat nem forgatna be, csak a csíkok maradnának utána.
Egyébként a tiéd is 3 méteres gyárilag, én vettem ugyanerre plussz két kést tartóstól gyárit, így a két szélső kést kintebb toltam és közé kerültek fel az újak, így valami 56cm lett a késtávolság a gyárilag 90cm helyett, így sokkal apróbb a munkája neki, nincs az amit mondassz, hogy a kések nyomában és a közében nagyon különböznek a körülmények, viszont így sűrített késosztással sem hoz fel röget nem forgatja fel a földet és meglepő, de húzni sem nehezebb igazából, talán egy kicsit.
Válasz Gazda12 #1870 hozzászólásár
Üdv nemrég olvasom a fórumot az a kérdésem lenne a direkt vetéssel kapcsolatban hogy a talajtömörödöttség mennyire veszi vissza a termésmennyiséget vagy plussz műtrágya kell, a talajtakarás zöldítés szerintem kevés az üdvösséghez,csökkentett menetszámú művelés eredményét a gépek üzemóráján/-40%/ tapasztalom a termés több is mint mikor kiszárítottam a földet túlműveléssel.
Válasz szanberg #1871. hozzászólásáraEz nem gaspado dondi koncepció, a lényeg számomra hogy egyenletesebb felszínt adjon vissza, ne csak a kések mentén legyen egyenletes a munkája,
Válasz MrPoke #1868. hozzászólásáraErmike félre értette!
A hagyományos Fralaz az amit te ebben a témakörben jónak mondanál, amit Ermike demózott most az a fralaz olasz típusú átalakítása ha lehet ezt így mondani, hogy szántást kiváltani tudja vele a paraszt.
Válasz Tobszi #1869. hozzászólásáraElőször gruber,rövidtárcsa,majd fokozatossan csökkenteni a bolygatást és a művelési mélységet!Takarónövények alkalmazása és végül a direktvetés,ez a végállomás....Én ezt az látom jelen pillanatban a leg jövedelmezőbnek hosszútávon!
Válasz MrPoke #1857. hozzászólásáraAz idén szántás helyett egy kölcsön lazítóval a tavasziak elé mindent csak lazítottam. Úgy megtetszett hogy gondolkodunk azon hogy beszereznénk egy lazítót és csak azt használnánk őszi alapművelésre. Erre azt mondod hogy azzal is csak kárt okoznánk? Hát akkor mi a megoldás?
Válasz ermike #1865. hozzászólásáraÉn is kíváncsi vagyok rá.
Mert szemberg azt írta elővágó kellene rá, hogy még kevésbé bolygasson, te pedig mögé rakott kapákról írsz, szárnyakról, így pont a lazító jó tulajdonságát nem érvényesül.
Válasz szanberg #1864. hozzászólásáraLáttam olyat, igaz csak a a youtube-n, amerikai videón, hogy IH szerű lazító kései elő fel voltak szerve vagy az IH hullámos élő tárcsás csoroszlyái, vagy az IH Conser Till Plow sima tárcsái. Gondolom szintén azért, hogy ha a kés előtt elvágja a szárat, akkor már nehezen tolja össze.
Válasz ermike #1865. hozzászólásáraFeltennél az általad tesztelt lazítóról képeket? Ha nem publikus, privátban is szivesen fogadom.
Válasz szanberg #1864. hozzászólásáraMost teszteltünk ilyen fejlesztésű fralazt, plussz kapák vannak a hátsó gerendelyen így sokkal jobban forgat + a szárnyakat is feltettük, tudod amit a múltkor kérdeztem, :)
Ebben a rendszerben Agrisem, Fralaz, Simba ami jó illetve a great Plains régebbi notill-lazítói de abból itthon nem fogsz kapni.
Fralaz elérhető bárhol bármikor, árban sem rossz, használt is van eladó belőle, kopóalkatrész Axiálnál polcon. Erre ha fel volna szerelve kés elé yetter kar vágótárcsával olyan príma lazító lenne teljesen mulcs hagyó technológiában mint a mese. E nélkül is az de akkor a szármaradvány fedés szinte sehol sem sértődne meg.
Válasz JD 4630 #1858. hozzászólásáraSzerintem a Jympq jó ebben a rendszerben az valóban nem forgat csak emel,repeszt! De viszont végig lazita fogak közzött is és az a lényeg!
Válasz MrPoke #1860. hozzászólásáraÉrtem köszi.
És gruberből melyik a befutó?
Válasz MrPoke #1860. hozzászólásáraEhhez MIT szólnál?
https://www.stara.com.br/produtos/escarificador-pt-br/
Válasz JD 4630 #1859. hozzászólásáraÉn nem cserélném le. Főleg ha csak tűzoltásra használjátok. (Nekem is hasonló van)
Én a grubert szeretném lecserélni valamire ami nem forgat. Jelenleg az az egyik cél.
Válasz MrPoke #1857. hozzászólásáraHa érdemes lecserélni milyen irányba indulnak(szerény az eklézsia)?
Válasz MrPoke #1857. hozzászólásáraÉs a gagyi spanyol ympa?
4 éve nem szántunk csak akkor lazítunk ha össze van nagyon járva pl szalma is lemegy + trágya jön érdemes lecserélni vagy még pár szezont hasznlhatom?
Válasz határjáró #1855. hozzászólásáraHát először is tegyük helyére a lazítót. Ennek a feladata a károsan tömörödött talajrétegek áttörése.
Ennek ellenére a forgatás nélküli talajművelési rendszerekben előszeretettel használják alapművelésre. Ehez tudni kell, hogy az érintetlenül hagyott talajrétegek nem tömörödnek le, hanem egy természetes talajszerkezet alakul ki. Ami első ránézésre tömörnek tűnhet de a növények, víz számára simán átjárható. Mikor mélyen lazítunk ezt a struktúrát törjük össze, így mikor nedvességet kap a felette lévő talajszelvény össze tudja tömöríteni. A tömörödés mértéke azon múlik mennyire törjük össze a talajt, és milyen mélyen. Az olasz lazítók ebben csodálatosan jól működnek, és ha rendszeresen használjuk egyre tömörebb lesz az altalaj.
Tehát a lazítót csak akkor szabad használni mikor, felhagyunk a szántással, vagy pedig extrém aratási körülmények után.
A típusa a lazítónak pedig legyen egyenes késes csak emeljen és ne forgasson.
Ha pedig forgatás nélküli művelést végzünk válaszuk meg a munkamélységet okszerűen. És így évről évre lehet csökkenteni a művelési mélységet.
Én is olasz lazítóval kezdtem. Az idén pedig 15cm grubernél járok. Jövőre lehet már ennyit sem fogok bolygatni.