Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR414.42 FtUSD402.74 FtCHF441.31 FtGBP493.58 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
JD Disc Ripper ősszel, most egy "ócska" Väder Ferox 3 hete Crossbord elől lent, ünnep után Ferox no Crossbord viszont hátul Tiller on. Szerintem első próbálkozásra nem lesz rossz forgatás nélkül!
Válasz Géza15 #5101. hozzászólásáraPróbáld a lazítást kitolni az év vége felé. Ne legyen csont száraz...de ne legyen nyakig vizes sem. Ha megtalálod a megfelelő egyensúlyt jó lesz. Évek óta már nem lazítok nyáron,semmi értelme..idő-gép és pénzpocsékolás.(Irány a söröző) Október vége november eleje nem ritka hogy a leg ideálisabbak a viszonyok, októberi vetések után indul a lazító. Teljesen jó és halad a gép is könnyebben megy. Alkalmazkodni kell a tél mentes viszonyokhoz. Nyári aratástól októberig sekély művelés kb havonta,(aug-szept) október "végén" a lazító, szépen ritkul a gyom is. Glifót már nem használok. Most a tavasziak elé kapott az ilyen talaj egy februári lezárást. Héten a magágyat a kompaktor mögött szinte alig volt por. Még a szomszéd nagy vasa után 150-200 méteres porfelhő volt. Gazdabotot leszúrva ragad rá a nedves föld végig.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraA szomszéd megkombinátorozta a búzatarlót agressivval és 8-10 cm mélyen átdolgozta szépen. Bár az a gép is húzta össze a szalmát rendesen...
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraMint első éves próbálkozó, nálunk teljesen fordítva van. A lazított búzatarlók kő kemények, a lazított kukorica tarló pedig omlós.
De nálunk a kombinátor a bűnös, mivel a szalmát összeszedte és kiemelte a gépet, ezért csak sekélyen dolgozott... Kukitarlón nem volt ilyen.
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraÉn ezt eddig nem vettem észre. De hogy tavaszig is így maradna , azt meg végképp kizárnám.
Ezt a különbséget a grubberes művelés okozza. Talán jobban lehúzódik a nedvesség, mint a szántottban (ezt mások is írták már), de nem ástam ki ilyen mély talajszelvényt. (Sem)
Válasz Sz_Pisti #5097. hozzászólására80 mm, egyenes, Horsch kapák. (Tolmet Kret grubber)
Tél végén fogas+simító (ez nem biztos, hogy kell, de egyelőre az elgondolás az, hogy azért a rögösen hagyott csak jobban ki tud száradni), vetés előtt ásóborona.
Még tanulom a dolgot, sok a kérdőjel. Pl. a tavalyi összehasonlító kísérleteim lehet, hogy mehetnek a kukába, mert nagyon extrém év volt: áprilisban jött egy nagyon hideg, sok csapadékot hozó két-három hét, utána meg az elmúlt harminc év legdurvább aszálya júliusig.
Ami most "gyanús", az az, hogy kukorica másodvetés elé valószínűleg szántani kell, mert ott durván szrabb volt a grubberesben a kezdeti fejlődés. A talaj vetéskor keményebb, szárazabb, és kicsivel hűvösebb is mint a szántottban.
Idén már eddig is más évjárat körvonalazódik. Több kísérlet is van, meglátjuk, mit fognak mutatni.
Válasz Sz_Pisti #5095. hozzászólásáraTavaly valahol 22-24cm körül volt, idén 30-33 körül.
Lazítani búza után, szárazban szoktam. Nem szeretem a nedves földet "kenni".
Válasz envagyok2 #5092. hozzászólásáraÚgy tűnik, nem egyről beszélünk. Én a Horsch spirálrugós biztosítású kapájáról írtam, úgy értettem, arról szólt az a lenti kommented.
Ezért nem értettük egymást.
Válasz Bárány #5091. hozzászólásáranem tudom milyen csapról meg forgáspontról beszélsz, a hcnál se csap, se forgáspont nincs, a rugós kapaszár egyik vége csavarozva van a gerendához, aztán pár karikát levág, és átmegy fölötte, és lemegy a kapához. azt mondom, hogy az a pár karika rugózás annyit enged, hogy a kapa hátrafelé és felfelé mozdul el, így old ki. nem fix a kapa szára, hoy forgápont legyen, és akorül forog körbe negyed kört, hanem hajlékony, deformálódik a kapa szára. maga a hprsch is így hirdetri, nézd meg a honlapjukon, mit írnak róla. jah és van egy szerelő vas hozzá, amivel ki lehet cserélni a kapa szárat, ha meghajlott. heee? ha célszerszám van, akkro cél is.
Válasz envagyok2 #5090. hozzászólásáraHorsch kapánál (amit említettél) ez egészen biztosan nem így működik. A rugó, amit látsz, és a példában 5cm-t mozdul felfelé, a forgáspont, azaz a csap mögött van, azzal egy magasságban, a kapa csúcsa meg a forgáspont alatt, függőlegesen. A kapa xsúcsa és a felfogatása (a rugó vége) kb. azonos távolságra vannak a forgásponttól. Ez a három pont nagyjából egy negyed körcikket határoz meg.
Nincs itt "szerintem", csak geometria. Rajzold le, úgy könnyebb megérteni!
Más kapaszárak geometriája lehet, hogy valamennyire más, de alapvetően hasonló a működés.
Válasz Bárány #5085. hozzászólásáraszerintem hátrafelé ÉS felfelé történő elmozdulást jelent. ez szerintem kb azt jelenti, hogy ugyan annyit megy hátrafelé, mint felfelé a kapa. ha 5 cm-t elmozdul, akkor a kívánt 8 cm-s magágyból 3 cm marad.
a HC-t konkrétan láttam nyári tarlóba, semmi, nulla, értékelhetetlen munkája volt, sem hossz, sem kereszt irányba. abszolút nulla. össze nem mérhető egy merev kapás vassal, ami viszont etalon a tárcsákhoz képest is. nyilván ez magágykészítéskor ennyire nem jelentkezhet, hiszen nem lehet tarló tömörségű az alapművelés, de akkor sem egyenletes. hogy ehhez aztán mit szólna hula, azt tudjuk...
szerintem.
Válasz tarkamacska #5087. hozzászólásáraTavaly csináltam ehhez hasonló összevetést: fele szántott, fele grubberelt tábla. (Idén is van, de még korai bármit mondani.)
Ugyanez látszott, mint amit írsz: a szántott porhanyósabb és nedvesebb volt vetéskor, majd gyorsabban kelt, szebben is fejlődött.
(Később hűvös, csapadékos április jött.) Aztán a durva nyári aszályban, júliusban behozta a grubberelt, és onnan már végig tök egyformák maradtak, a kombájn se mutatott különbséget.
Idén mások a viszonyok. Nálunk megjött az eső, így mindegyikben van nedvesség, egyelőre csak annyi eltérés látszik, hogy a grubberelt tömörebb, kicsit jobban is döcög a traktor rajta.
Válasz tarkamacska #5084. hozzászólásáraA tied le tudta vezetni a nedvességet az alsóbb rétegekbe. A liszt viszont azonnal zár és nem megy le a csapadék így vizesebbnek tünik a felső réteg, de ha 1m talajszelvény víztartalmat mérnétek lenne meglepetés.
Válasz envagyok2 #5082. hozzászólásáraSokadszor jön már elő ez a marhaság.
Ha a rugónál mondjuk 5cm elmozdulás látszik (ugye, itt ez függőleges, mert a csapszeg a forgáspont) akkor ez a kapa hegyénél hátrafelé(!) történő 5cm elmozdulást jelent. Ez magasságban (most csak tippelek, de általános iskolai geometriácal kiszámolható) kb. 1-2 cm-t jelenthet.
Márpedig 5 cm-nél több elmozdulást már csak valamilyen komolyabb akadály eredményez, akkor meg nagyon is jó, ha kitér. Jellemzően 0-3 cm a "lötyögés", az is csak nagyon kemény részeken.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraezek közül a horschot biztos nem emlegetném a köckerlinggel egy bekezdésbe (se) erre a munkára, a többit meg nem ismerem. ez a rugóztatott, ilyen-olyan előfeszített kapa kb azt jelenti, hogy a munkamélység vagy 10 vagy 2 cm. mikor hogy alakul.
Válasz Géza15 #5076. hozzászólásáraŐzikéjé a mono is. Gyakorlatilag a régi mono max 8km/h(az új még csak most debütál.) JD jobban tud haladni...viszont a vetéspontossághoz egy sima alapgép az kevés. Gyakorlatilag eléggé fel kellet húzni az évek alatt hogy a tempó mellé a pontosság is meglegyen. Jahhh Vader tempó vissza kellett állni 10Km/h-ra...mivel 14-nél már a pontosság nem az igazi,és a GPS is köszöni szépen de inkább tekergesd te a kormányt. Gyakorlatilag úgy áll a dolog megbeszéltük a haverral. Jó lesz a mono is csak 12 sorral,azzal is halad és nem kell kergetni a technikát.
Válasz Géza15 #5072. hozzászólásáraFecó nagyon régen leírta, hogy a forgatás nélküli művelés a kombájn seggénél kezdődik. Másik ilyen aranyköpése,"direktvetőgép azért vontatott, mert nehéz és van megfelelő súlya, ezáltal megfelelő kocsi nyomása".
Válasz Géza15 #5072. hozzászólásáranoran simple vagy satex field master vagy hotsch cruiser, vagy kockerling allrounder es hasonlo tarsaik kellenek tavaszra, az alacsony semmit ero suru kapas kombikat el kell felejteni.
vagy ahogy barazdabetyar irta normalis vetogep kell savtisztitoval sornyitoval es nem gond a mulcs.
Sziasztok!
A tavalyi év végi szárasság okán, illetve a szántás háttérbe történő szorítása végett a búzatarlókat 40-50 cm mélyen október végén meglazítottuk és így ment a télbe. A lazítás felszíne nem lett egyenletes, hanem egy kicsit hepehupás, de messze állt a szántás felszínétől, továbbá szalma is maradt fent bőven. Tavasszal az egész technológia egy picit keményebbnek nézett ki mint a szántás. Most kapott egy boronát, illetve egy kombinátort. Meglepődve tapasztaltuk, hogy vannak olyan területek (szerencsére azért nem olyan sok) ahol a monosem vetőgép 2 cm mélyre tudja csak lerakni a magot. Csatoltam róla képet. Ezek a területek felett ment el a kombájn és ide fújt ki jelentősebb mennyiségű szalmát. Azon a területen, ahol fel lett bálázva a szalma, mindenütt le tudta rakni legalább 6 cm mélységbe. Arra gyanakodunk, hogy a kombinátorozás a gyenge pont, mivel hagyományos kialakítású, azaz 4 sorban vannak a kapák és összehúzta a szalmát. Az összehúzott szalma előbb, vagy utóbb elfolyt, de amig a gépben gyűlt, addig megemelte a kombinátort és nem dolgozott a kívánt mélységben. Ti tapasztalatok ilyet? Milyen géppel végzitek a tavaszi magágyelőkészítést? Nem gondoltam volna, hogy a kis szalma kifog a kombinátoron...
Válasz szanberg #5070. hozzászólásáraEzt nem tudom megmondani, majd ha használjuk. Könyv szerint 100 bár fölé ne menjen munka közben. Van a beállításhoz két oldalas leírás a könyvében. Feltöltsem ide?
Válasz szanberg #5066. hozzászólásáraGratulálok hozzá.A kapák ott vannak az említett hozzászólásban. De kell az irodai gépemről el tudom küldeni holnap. A tárcsa csapágyakat 3-4 műszak után szoktuk kenni vagy kézi zsírzóval vagy gépivel de ilyenkor le kell tekerni az előre jövő levegő nyomást. Látom gumicicis henger van rajta. A henger munkahenger szárához kell egy furik klipsz. Az Axiál webshopban van a Horsch-nak 200 mm széles olcsó pénzért így elég egyet használni.Az erősített kapákat válaszd amilyen szélességű megfelel, élkézni kötelező. A késekhez kell készíteni egy-egy láncos biztosítót, mert ha túl nagyot fog mind a két csavar elszakad nem csak a nyíró mert nincs elég hely hátrahajlani és elmarad a komplett kés is. Nekünk már kétszer volt ilyen de mind a kettő meglett azóta láncolunk. Ha kell holnap lefotózom.
Egyszer küldtél fotót a rá szerelhető kapa típusokról, csak nem találom. Elküldenéd újra ha nem nagy kérés?
Valamikor csak a keskeny lúdtalp kapa volt hozzá, azzal annyi volt a gond, hogy néha eltört, főleg ha már nem új volt. Aztán később láttam, hogy lett belőle vastagított verzió, ami fasza is lehet. Lehet ilyeneket veszek rá, ezek kopottak rajta csak.
Az első sor lap is kopottabb már de még jó nagyok, idén nem foglalkozok vele az biztos, illetve az egyik kerékcsapágyon kell majd húzni, mert löttyen cseppet, ja, meg a kések mögötti támasztó csavarok vannak megnyalva hajolva, abból is kell bele 5 új, meg 10.9 nem 8.8 ami most van benne.
Válasz barazdabetyar. #5063. hozzászólásáraNem a nedvességről beszélek. Ha eső után kimegyek a határba. A szomszéd földén nem tudok végig menni mert a csizma beragad. A sajáton viszont simán, és nem is ragad......
Valamint a vizet is gyorsabban vezeti le. Én már rég elvégeztem a vetést, mikor mások még elsűlyednek a földön.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáraVagy pont fordítva.Épp alap ásásba vagyunk több napja.Ahol élő fa van mellette,ott ragad az ásó.Ahol nincs,ott száraz.Az ásós kolega szerint(22 évig sírásó volt)az élő fa odahúzza a nedvességet.Aki nem hiszi,ma még megnézheti.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáraEgyenlőre jól fel van töltve a talaj nedvességgel,a tetejétől 50cm-ig biztos,lejjebb nem néztem. Jelenleg ebből fogunk indulni a tavasznak. Mivel márciusig ide csapadékot eppen talán annyit,mi a műtrágyát bemossa. Idáig 5mm-el kezdtem az évet. Novemberi-decemberi nedvességet pufferolja most itt a talaj,ha valamit köztesnek vetettem volna bele,már zömét megitta volna.
7405 hozzászólás
JD Disc Ripper ősszel, most egy "ócska" Väder Ferox 3 hete Crossbord elől lent, ünnep után Ferox no Crossbord viszont hátul Tiller on. Szerintem első próbálkozásra nem lesz rossz forgatás nélkül!
Válasz Bárány #5100. hozzászólásáraAmelyiket a szárnyakkal próbáltad, ott mi a helyzet ???
Válasz Géza15 #5101. hozzászólásáraPróbáld a lazítást kitolni az év vége felé. Ne legyen csont száraz...de ne legyen nyakig vizes sem. Ha megtalálod a megfelelő egyensúlyt jó lesz. Évek óta már nem lazítok nyáron,semmi értelme..idő-gép és pénzpocsékolás.(Irány a söröző) Október vége november eleje nem ritka hogy a leg ideálisabbak a viszonyok, októberi vetések után indul a lazító. Teljesen jó és halad a gép is könnyebben megy. Alkalmazkodni kell a tél mentes viszonyokhoz. Nyári aratástól októberig sekély művelés kb havonta,(aug-szept) október "végén" a lazító, szépen ritkul a gyom is. Glifót már nem használok. Most a tavasziak elé kapott az ilyen talaj egy februári lezárást. Héten a magágyat a kompaktor mögött szinte alig volt por. Még a szomszéd nagy vasa után 150-200 méteres porfelhő volt. Gazdabotot leszúrva ragad rá a nedves föld végig.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraA szomszéd megkombinátorozta a búzatarlót agressivval és 8-10 cm mélyen átdolgozta szépen. Bár az a gép is húzta össze a szalmát rendesen...
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraMint első éves próbálkozó, nálunk teljesen fordítva van. A lazított búzatarlók kő kemények, a lazított kukorica tarló pedig omlós.
De nálunk a kombinátor a bűnös, mivel a szalmát összeszedte és kiemelte a gépet, ezért csak sekélyen dolgozott... Kukitarlón nem volt ilyen.
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraÉn ezt eddig nem vettem észre. De hogy tavaszig is így maradna , azt meg végképp kizárnám.
)
Ezt a különbséget a grubberes művelés okozza. Talán jobban lehúzódik a nedvesség, mint a szántottban (ezt mások is írták már), de nem ástam ki ilyen mély talajszelvényt. (Sem
Válasz Bárány #5098. hozzászólására A kukorica szárazabb talajt hagy maga után, azért rosszabb, rögösebb a talaj, nem?
Válasz Sz_Pisti #5097. hozzászólására80 mm, egyenes, Horsch kapák. (Tolmet Kret grubber)
Tél végén fogas+simító (ez nem biztos, hogy kell, de egyelőre az elgondolás az, hogy azért a rögösen hagyott csak jobban ki tud száradni), vetés előtt ásóborona.
Még tanulom a dolgot, sok a kérdőjel. Pl. a tavalyi összehasonlító kísérleteim lehet, hogy mehetnek a kukába, mert nagyon extrém év volt: áprilisban jött egy nagyon hideg, sok csapadékot hozó két-három hét, utána meg az elmúlt harminc év legdurvább aszálya júliusig.
Ami most "gyanús", az az, hogy kukorica másodvetés elé valószínűleg szántani kell, mert ott durván szrabb volt a grubberesben a kezdeti fejlődés. A talaj vetéskor keményebb, szárazabb, és kicsivel hűvösebb is mint a szántottban.
Idén már eddig is más évjárat körvonalazódik. Több kísérlet is van, meglátjuk, mit fognak mutatni.
Válasz Bárány #5096. hozzászólására Milyen szélesek a grúber kések,milyen forma?
Ősszel grúber és utána vetésig?
Válasz Sz_Pisti #5095. hozzászólásáraTavaly valahol 22-24cm körül volt, idén 30-33 körül.
Lazítani búza után, szárazban szoktam. Nem szeretem a nedves földet "kenni".
Válasz Bárány #5088. hozzászólására Az őszi gruberezés milyen mélységben megy? Periodikusan alá lazítasz?
Válasz Bárány #5093. hozzászólásárajajbszki
Válasz envagyok2 #5092. hozzászólásáraÚgy tűnik, nem egyről beszélünk. Én a Horsch spirálrugós biztosítású kapájáról írtam, úgy értettem, arról szólt az a lenti kommented.
Ezért nem értettük egymást.
Válasz Bárány #5091. hozzászólásáranem tudom milyen csapról meg forgáspontról beszélsz, a hcnál se csap, se forgáspont nincs, a rugós kapaszár egyik vége csavarozva van a gerendához, aztán pár karikát levág, és átmegy fölötte, és lemegy a kapához. azt mondom, hogy az a pár karika rugózás annyit enged, hogy a kapa hátrafelé és felfelé mozdul el, így old ki. nem fix a kapa szára, hoy forgápont legyen, és akorül forog körbe negyed kört, hanem hajlékony, deformálódik a kapa szára. maga a hprsch is így hirdetri, nézd meg a honlapjukon, mit írnak róla. jah és van egy szerelő vas hozzá, amivel ki lehet cserélni a kapa szárat, ha meghajlott. heee? ha célszerszám van, akkro cél is.
Válasz envagyok2 #5090. hozzászólásáraHorsch kapánál (amit említettél) ez egészen biztosan nem így működik. A rugó, amit látsz, és a példában 5cm-t mozdul felfelé, a forgáspont, azaz a csap mögött van, azzal egy magasságban, a kapa csúcsa meg a forgáspont alatt, függőlegesen. A kapa xsúcsa és a felfogatása (a rugó vége) kb. azonos távolságra vannak a forgásponttól. Ez a három pont nagyjából egy negyed körcikket határoz meg.
Nincs itt "szerintem", csak geometria. Rajzold le, úgy könnyebb megérteni!
Más kapaszárak geometriája lehet, hogy valamennyire más, de alapvetően hasonló a működés.
Válasz Bárány #5085. hozzászólásáraszerintem hátrafelé ÉS felfelé történő elmozdulást jelent. ez szerintem kb azt jelenti, hogy ugyan annyit megy hátrafelé, mint felfelé a kapa. ha 5 cm-t elmozdul, akkor a kívánt 8 cm-s magágyból 3 cm marad.
a HC-t konkrétan láttam nyári tarlóba, semmi, nulla, értékelhetetlen munkája volt, sem hossz, sem kereszt irányba. abszolút nulla. össze nem mérhető egy merev kapás vassal, ami viszont etalon a tárcsákhoz képest is. nyilván ez magágykészítéskor ennyire nem jelentkezhet, hiszen nem lehet tarló tömörségű az alapművelés, de akkor sem egyenletes. hogy ehhez aztán mit szólna hula, azt tudjuk...
szerintem.
Válasz Géza15 #5080. hozzászólásáraVetőgép kocsiról csinálj már oldalról egy fotót.
Válasz tarkamacska #5087. hozzászólásáraTavaly csináltam ehhez hasonló összevetést: fele szántott, fele grubberelt tábla. (Idén is van, de még korai bármit mondani.)
Ugyanez látszott, mint amit írsz: a szántott porhanyósabb és nedvesebb volt vetéskor, majd gyorsabban kelt, szebben is fejlődött.
(Később hűvös, csapadékos április jött.) Aztán a durva nyári aszályban, júliusban behozta a grubberelt, és onnan már végig tök egyformák maradtak, a kombájn se mutatott különbséget.
Idén mások a viszonyok. Nálunk megjött az eső, így mindegyikben van nedvesség, egyelőre csak annyi eltérés látszik, hogy a grubberelt tömörebb, kicsit jobban is döcög a traktor rajta.
Válasz MrPoke #5086. hozzászólásáratehat a kesobbi aszalyos idoben az enyemben tobb nedvesseget talal majd a kukorica?
Válasz tarkamacska #5084. hozzászólásáraA tied le tudta vezetni a nedvességet az alsóbb rétegekbe. A liszt viszont azonnal zár és nem megy le a csapadék így vizesebbnek tünik a felső réteg, de ha 1m talajszelvény víztartalmat mérnétek lenne meglepetés.
Válasz envagyok2 #5082. hozzászólásáraSokadszor jön már elő ez a marhaság.
Ha a rugónál mondjuk 5cm elmozdulás látszik (ugye, itt ez függőleges, mert a csapszeg a forgáspont) akkor ez a kapa hegyénél hátrafelé(!) történő 5cm elmozdulást jelent. Ez magasságban (most csak tippelek, de általános iskolai geometriácal kiszámolható) kb. 1-2 cm-t jelenthet.
Márpedig 5 cm-nél több elmozdulást már csak valamilyen komolyabb akadály eredményez, akkor meg nagyon is jó, ha kitér. Jellemzően 0-3 cm a "lötyögés", az is csak nagyon kemény részeken.
hátha ti tudjátok a választ a következőre, mert én nem.
szóval van egy ismerősöm aki a következő képpen készített idén magágyat a kukoricáknak:
ősszel: 2 sor tárcsa, lazító, gruber, szántás
tavasstal: 2 sor fogas borona
szó szerint 30 centin liszté őrölve a felső réteg
én:
ősszel 1 sor gruber
tavasszal 1 sor fogasborona
na a helyzet a következő:
a barátomnak kb 30 cm mélyen elsüllyedtem a művelőkerékkel és tiszta sár volt a talaj már 5-6 centin
nekem sokkal tömörebb a talajom és kevésbe olyan nedves is.
hogy lehet ez????
Válasz envagyok2 #5082. hozzászólásáraa munkamelyseg teljesen fuggetlen attol hogy a kapa elo van feszitve vagy sincs, nem azok tartjak a melyseget.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraezek közül a horschot biztos nem emlegetném a köckerlinggel egy bekezdésbe (se) erre a munkára, a többit meg nem ismerem. ez a rugóztatott, ilyen-olyan előfeszített kapa kb azt jelenti, hogy a munkamélység vagy 10 vagy 2 cm. mikor hogy alakul.
Válasz Géza15 #5076. hozzászólásáraŐzikéjé a mono is. Gyakorlatilag a régi mono max 8km/h(az új még csak most debütál.) JD jobban tud haladni...viszont a vetéspontossághoz egy sima alapgép az kevés. Gyakorlatilag eléggé fel kellet húzni az évek alatt hogy a tempó mellé a pontosság is meglegyen. Jahhh Vader tempó vissza kellett állni 10Km/h-ra...mivel 14-nél már a pontosság nem az igazi,és a GPS is köszöni szépen de inkább tekergesd te a kormányt. Gyakorlatilag úgy áll a dolog megbeszéltük a haverral. Jó lesz a mono is csak 12 sorral,azzal is halad és nem kell kergetni a technikát.
De a jonh deere vetőgépnél a váz súlya rá van vezetve valahogy a kocsik súlyára, vagy a kocsi magában nehezebb?
Válasz Géza15 #5076. hozzászólásáraIH 800 is jobb.
Válasz Géza15 #5072. hozzászólásáraFecó nagyon régen leírta, hogy a forgatás nélküli művelés a kombájn seggénél kezdődik. Másik ilyen aranyköpése,"direktvetőgép azért vontatott, mert nehéz és van megfelelő súlya, ezáltal megfelelő kocsi nyomása".
Válasz Géza15 #5075. hozzászólására15cm korul van a huzastavolsaguk nagy gerendatavolsaggal es magassaggal.
es a jd vetogep abban kulonbozik a monosemtol hogy van sulya a kocsinak es nem pattog el.
egy delta force egyseggel meg beleteszi az aszfaltba is.
Válasz barazdabetyar. #5073. hozzászólásáraEgy jd vetőgép mivel tud többet mint egy monosem?
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraÉs ezeknek a kombiknak ugyan olyan a húzástávolsága csak több geredelyen van elosztva és magasabb a váz?
Válasz Géza15 #5072. hozzászólásáranoran simple vagy satex field master vagy hotsch cruiser, vagy kockerling allrounder es hasonlo tarsaik kellenek tavaszra, az alacsony semmit ero suru kapas kombikat el kell felejteni.
vagy ahogy barazdabetyar irta normalis vetogep kell savtisztitoval sornyitoval es nem gond a mulcs.
Válasz Géza15 #5072. hozzászólásáraNormális vetőgép kell.Mondjuk egy JD.Én őszi grúberezésbe vetettem semmi tavaszi talajmunka.
Sziasztok!
A tavalyi év végi szárasság okán, illetve a szántás háttérbe történő szorítása végett a búzatarlókat 40-50 cm mélyen október végén meglazítottuk és így ment a télbe. A lazítás felszíne nem lett egyenletes, hanem egy kicsit hepehupás, de messze állt a szántás felszínétől, továbbá szalma is maradt fent bőven. Tavasszal az egész technológia egy picit keményebbnek nézett ki mint a szántás. Most kapott egy boronát, illetve egy kombinátort. Meglepődve tapasztaltuk, hogy vannak olyan területek (szerencsére azért nem olyan sok) ahol a monosem vetőgép 2 cm mélyre tudja csak lerakni a magot. Csatoltam róla képet. Ezek a területek felett ment el a kombájn és ide fújt ki jelentősebb mennyiségű szalmát. Azon a területen, ahol fel lett bálázva a szalma, mindenütt le tudta rakni legalább 6 cm mélységbe. Arra gyanakodunk, hogy a kombinátorozás a gyenge pont, mivel hagyományos kialakítású, azaz 4 sorban vannak a kapák és összehúzta a szalmát. Az összehúzott szalma előbb, vagy utóbb elfolyt, de amig a gépben gyűlt, addig megemelte a kombinátort és nem dolgozott a kívánt mélységben. Ti tapasztalatok ilyet? Milyen géppel végzitek a tavaszi magágyelőkészítést? Nem gondoltam volna, hogy a kis szalma kifog a kombinátoron...
Válasz szanberg #5070. hozzászólásáraEzt nem tudom megmondani, majd ha használjuk. Könyv szerint 100 bár fölé ne menjen munka közben. Van a beállításhoz két oldalas leírás a könyvében. Feltöltsem ide?
Válasz RkTomi #5069. hozzászólásáraJó ötlet,meg is fogom csinálni, köszönöm!!!
Nektek a kapák nyomás mérő órai hány bar-ig mennek fel? Amikor lenyomatod a késeket munkahelyzetbe.
Válasz szanberg #5066. hozzászólásáraGratulálok hozzá.A kapák ott vannak az említett hozzászólásban. De kell az irodai gépemről el tudom küldeni holnap. A tárcsa csapágyakat 3-4 műszak után szoktuk kenni vagy kézi zsírzóval vagy gépivel de ilyenkor le kell tekerni az előre jövő levegő nyomást. Látom gumicicis henger van rajta. A henger munkahenger szárához kell egy furik klipsz. Az Axiál webshopban van a Horsch-nak 200 mm széles olcsó pénzért így elég egyet használni.Az erősített kapákat válaszd amilyen szélességű megfelel, élkézni kötelező. A késekhez kell készíteni egy-egy láncos biztosítót, mert ha túl nagyot fog mind a két csavar elszakad nem csak a nyíró mert nincs elég hely hátrahajlani és elmarad a komplett kés is. Nekünk már kétszer volt ilyen de mind a kettő meglett azóta láncolunk. Ha kell holnap lefotózom.
Válasz szanberg #5065. hozzászólásáraErre meg
Válasz RkTomi #4892. hozzászólására@Szanberg: RkTominak erre a hozzászólására ugorj
Egyszer küldtél fotót a rá szerelhető kapa típusokról, csak nem találom. Elküldenéd újra ha nem nagy kérés?
Valamikor csak a keskeny lúdtalp kapa volt hozzá, azzal annyi volt a gond, hogy néha eltört, főleg ha már nem új volt. Aztán később láttam, hogy lett belőle vastagított verzió, ami fasza is lehet. Lehet ilyeneket veszek rá, ezek kopottak rajta csak.
Az első sor lap is kopottabb már de még jó nagyok, idén nem foglalkozok vele az biztos, illetve az egyik kerékcsapágyon kell majd húzni, mert löttyen cseppet, ja, meg a kések mögötti támasztó csavarok vannak megnyalva hajolva, abból is kell bele 5 új, meg 10.9 nem 8.8 ami most van benne.
Tárcsa csapágyait milyen gyakran kenitek???
Válasz RkTomi #5006. hozzászólásáraTomi!
Tegnap elhoztam Miskolcról.
Válasz barazdabetyar. #5063. hozzászólásáraNem a nedvességről beszélek. Ha eső után kimegyek a határba. A szomszéd földén nem tudok végig menni mert a csizma beragad. A sajáton viszont simán, és nem is ragad......
Valamint a vizet is gyorsabban vezeti le. Én már rég elvégeztem a vetést, mikor mások még elsűlyednek a földön.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáraVagy pont fordítva.Épp alap ásásba vagyunk több napja.Ahol élő fa van mellette,ott ragad az ásó.Ahol nincs,ott száraz.Az ásós kolega szerint(22 évig sírásó volt)az élő fa odahúzza a nedvességet.Aki nem hiszi,ma még megnézheti.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáraEz biztos, hogy a talaj élet miatt van?
Már tapasztaltam, hogy a szomszédos föld ragad, az enyém nem. Viszont más a vetemeny.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáraEgyenlőre jól fel van töltve a talaj nedvességgel,a tetejétől 50cm-ig biztos,lejjebb nem néztem. Jelenleg ebből fogunk indulni a tavasznak. Mivel márciusig ide csapadékot eppen talán annyit,mi a műtrágyát bemossa. Idáig 5mm-el kezdtem az évet. Novemberi-decemberi nedvességet pufferolja most itt a talaj,ha valamit köztesnek vetettem volna bele,már zömét megitta volna.
Válasz Sz_Pisti #5059. hozzászólására28mm esett idén nálunk, ebből 12cm hó volt január 11én azóta semmi, mégis ragad.
Válasz Wilde #5058. hozzászólására Sok féle alig-alig volt ám téli csapadék, nem látni a belvizekről a képeket sehol sem.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáranem ragad? akkor az homok.
Válasz MrPoke #5056. hozzászólásáratönkre teljesen...
Válasz horvath.agro #5055. hozzászólásáraAkkor jól tönkre van menve a talaj. Étt pár éve már nem ragad a föld. No hátha alakul.