Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.52 FtUSD394.94 FtCHF442.09 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szijan #7004. hozzászólásáraÁltalánosítás, csak dobálózol a kijelentésekkel. Azt mondod, akik ebbe fogtak, azok belebuktak? Ki? Mindenki? Ugyanígy általánosítás, a szántással folyamatosan növekedő termés. Persze, folyamatosan növekedő műtrágya mellett. Van aki forgatás nélkülivel rekordokat termel. Van aki a szántással. A lényeg, talán ha hosszú távra tervezel, -mert erre is céloztál-, az hogy az idejekorán kiszántott föld, feketén, ott van 7 hónapot, amíg a felszinét égeti a nap, aprózódik, veri a szél, elfolyósítja az eső, aztán tavasszal az előző évben felszínre került aggregátumokból tavaszra lesz 3 centi vastag por, amire büszekén mondja a gazda, hogy: megdolgozta a tél. Nem, nem a tél dolgozta meg, hanem az erózió.
Forgatás nélküli művelés és szántás, mindegyiket lehet jól és rosszul végezni.Lehet szántani is úgy hogy ne romboljuk a talajszerkezetet, de az már mégiscsak nonszensz hogy ‘rektor úr’ intézményesen betiltatná a szántás. Rektor úr még soha nem volt olyan közel a talajműveléshez mint azok akik ebből élnek.
De Rektor Útat tanította az a Professzor Asszony aki át mosta a tanítványai agyát mígnem jött a visszacsatolás , hazamentek a nebulók és beleáltak az újfajta talajművelésbe szántás nélkül amibe szépen bele is buktak. Azóta Professzor Asszony sem tiltja drasztikusan a szántás. Arról nem is beszélve hogy Profeszor Asszony milyen összegeket tett zsebre azoktól a cégektől akik ezeket a méregdrága gépeket forgalmazzák.
Megemliteném hogy van egy új celeb aki életében nem tanult talajtant éghajlattant (Miskolci Egyetemről de ott mezőgazdasági szakot nem találtam) és most országszerte hirdeti hogy a szántás nem jó !! Honnan a bátorság egy térinformatikustól ezeket a kijelentéseket tenni ?
Fenntarthatóság ?? Érdekes a szánto ember az elmúlt évtizedek során folyamatosan tudta fokozni a termelést, nem romlottak a talajaink arra a szintre amit most minden tudományos megalapozottság hiányában néhányan állítanak .
Ma Magyarországon az Európai Unióban mindenki ért a földhöz csak az nem aki műveli a földet.
Közkincs !!
Súlyos milliókba kerül a szántóföldek hektárjai, kérem tisztelt zöldeket jövőnk féltőit tessék vásároljanak földeket és akár bukfencet is vethetnek bele . Most még drága Államunk is árverezi a földeket nemhogy vigyázna rá a jövő genetációiszámára.
Válasz Csavarkulcs #7001. hozzászólásáraA TMMG seholl sem működik. Mert az nem is létezik, az csak egy művelési irányelv és millió egy féleképpen lehet azokat alkalmazni.
Egy biztos és minden talajtani szakember ezt állítja.
Minden talajművelés rombolja a talaj, és elősegíti a tömörödést, iszapolódást.
Ahogy emelkedik a megmozgatott föld tömege és intenzitása, átmenetileg emelkedik a termés, és pár hónapig a talaj lazultsága is jobb. Viszont mivel romlik a szerkezet jobban össze fog omlani.
Tehát én elhiszem, hogy most jónak tünik ez a talajművelés, de szép lassan évről évre egyre nehezebben művelhető lesz és szép lassan elkezd csökkeni a termés.
Sajnos egy 20éve forgatás nélküli művelésű táblán néztem végig ezt a folyamatot. Jelenleg azon a földön áll meg a leghamarabb a víz. 20mm zivatar is képes a felszinen megfolyni....
Válasz MrPoke #6996. hozzászólására soha nem állítottam hogy amit csinálok és ahogy csinálom az tuti. Viszont a megélt tapasztalatot tovább adom. Ott hol működik a TMMG hajrá én is úgy csinálnám. Ott hol nem százas a dolog másként kell operálni.
Válasz MrPoke #6996. hozzászólásáraHidd el nem volt ott más elszúrva, olyan a föld. Itt is még a búzának is bele kell 20-25 centit nyúlni, ha extrát akarunk.
Válasz Csavarkulcs #6994. hozzászólásáraOtt valami más is okozta a termés különbséget. Szinplán egy lazítás nem tud ekkora különbséget okozni.
Valamit nagyon elszúrhattak.
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólásáraVan pár kategória..itt a Gaspardo fut leginkáb. Valamint a Dondi. Jahh és talán egy Bednar. Nehéz kérdés...még nem láttam összehasonlító tesztet.
Válasz MrPoke #6992. hozzászólásáraLetalpalt szotyi 2 tonna..a kicsit szemnek tetsző festmény kategória, mint kiderült 4-4,7T/ha is elérte További jó keccsölést.
Válasz mtz1221 #6983. hozzászólásáraHa leveszem a szárnyakat akár 50cm-ig kényelmesen elhúzom...ha indokolt. Ha visszateszem a szárnyakat az alsó pozícióba...35 cm--en is jól vagyok. A hátsó tüskés henger is maszírozza a földet vagy 20cm-er mélyen. Egy univerzális szerszám.
Ez a gép a mulcsművelő eszközök közzé tartozik. A klasszikus csökkentett menetszámú gépekkel ellentétben több szárat hagy fenn, így ez már kicsivel komolyabb gondolkodást követel meg. A talaj szerkezetre viszont kíméletesebb a művelés tekintetében.
Ha jól emlékszem 5 különféle kapa szerelhető rá, így bármilyen a talajállapot annak függvényében lehet beavatkozni. Tökéletes eszköz, ha valaki már nem akarja a szárat feltétlen ledolgozni.
Azonban egy óriási baja van neki. Rettentő nehéz. Magágykészítéskor, takarónövény ledolgozáskor egy 100 lóerős gép is megbírkózna vele, de esélytelen, hogy felemelje. Mélyebb műveléskor pedig 150-190 lóerős gép is befogható elé. (Bár én a 10-es emelős kapával is max 18cm-en húznám.) Vontatottban 130 lovas gép is jó lehet elé, (nem agyig művelve persze) csak az irtózatos hosszú úgy, kell másfél ha mire megfordul vele az ember.
Masszív, erős gép és szerkezet kímélő. A hullámos tárcsák a rögöket jól aprítják, ami véletlen esetleg kialakul a kapamező után. Fagyókás hó esése esetén viszont beragad és rémálommá válik a kipucolása. A nagyobb szárat is szépen aprítják, illetve rendezik is, hogy a későbbi műveleteket ne zavarja a szár.
A "gumicsöcsös" henger is jól fogja a nedvességet, esőt erózió csökkentő hatása is van, bár a művelő szerszám alapból elég sok száramradványt hagy fenn, így az eső kevésbé mossa a talajt, a szél sem tud olyan könnyen belekapni, mint egy grúberolt, vésőekézett, szántott területbe.
Válasz Csavarkulcs #6982. hozzászólásáraOk fasza. Még annyit mondj egy 30 as osztású gruber 35 centi mélyen járatva, 4-5 centis késekkel mivel rosszabb, vagy miért csinál más munkát ???
Válasz mtz1221 #6977. hozzászólásáraTavasszal az ilyen talaj mi így lett lazítva-lezárva, csorog a víztől...más már vet én még nézegetem a talajt. Gyakorlatilag április második felére csúszik a vetés. Viszont addigra tökéletes a hőösszeg. szépen kirobban a talajból. és nem kínlódik a hideg földben hetekig a mag.
Válasz mtz1221 #6970. hozzászólásáraHengeres lezárást akkor kapott a terület mikor a szántásokat is zártam le de akkor még a tavaszi gruber is tárcsa volt . Május első napjaiban húztam meg gruberral másnap ment műtrágya a területre és ment mindjárt aznap még a kombinátor . Két nap múlva pedig vetettem . Szemre jelenleg hasonló a két gurberozott részen a cső méret . Nem túl precíz és reprezentatív a kisérlet de saját részre jó lesz . Aratáskor is majd csak az lesz figyelve hogy egy fordulóra meddig lesz a tartály és ha nagyon számot tevő külömbség nincs a részek között akkor marad a tárcsázós megoldás is porondon . Annyihogy jövőre még napra elé megcsinálom hasonlóan mint most a 3 műveletet és utána kész is a kisérletezgetés . Ha két évben bejön a tárcsa akkor lassan majd átállunk arra egy jó rt-vel ha meg nem jön be akkor el lesz felejtve .
Válasz Csavarkulcs #6974. hozzászólásáraEz mit csinálna ragadósban, vagy tavasszal 1 nappal a vetés előtt ??? Szántani is sokszor november végén, december elején jutok oda.
Válasz Gumiparaszt #6975. hozzászólásáraVan itt ismerősnek 42 centis osztású, szárnyak nélkül "itt" nem repesztett össze. Meglátszott neki melyik sor kukorica ment, pont a 2 kés közé. AZ elfelejtett megnőni, és csövet hozni.
Válasz mtz1221 #6973. hozzászólásáraCsak késő ősszel...mikor még eppen ideális a talaj. Nyáron már nem lazítok..az gép-talaj és szerszám gyilkos. Mikor már ragad..akkor ott bármilyen lazítót el kell felejteni. Csak csíkozni fog. (Nekem ez vált be.) Sajnos még most sem igazi a talaj...talán a felső 10cm-er ázott át. Ma már 24 fok volt hétvégére már 30...némi széllel ez a lejött csapadék sem fog jól lehúzódni. Nyilván az őszi vetések után lesz ismét lazítózás. Figyelni kell a fejleményeket.
Válasz Csavarkulcs #6972. hozzászólásáraAkkor azt mondod az olaszos kompromiszúm nélkül használható bárhol, eke helyett ??? Sáros késő ősszel is használod, tavasszal ha úgy alakul véletlenül ???
Válasz Gabi 07 #6968. hozzászólásáraAbból indulj ki a meglévő gépparkot hogyan tudod hasznosítani. A teljes átáláshoz gyakorlatilag a célra legyártott vetőgépek kellenek. Több milliós tételekról beszélünk. Ekkor még csak gabonavetőgépről beszéltünk. Nálam van Olaszos és Helti is. Mikor indokolt a Helti megy..mikor nem akkor az Olaszos 35cm-en. Az eltelt pár évben a Heltit nem kellett használni..sikerült nem meggyűrni a talajt aratáskor. Takarós művelést főleg a vadak miatt el kellett engednem.. Odaszokik...széttapossa...stb. Valamint egész télen ott volt az étterem..hát tavasszal is visszanéz. Spéci direktvetővel elvetett zöld trágya itt csak nyomokban kelt ki...csont száraz volt a talaj felső 20cm-re minimum. Normális eső csak most jött a hétvégén. Ez már 3 éve így megy itt. Szóval dönteni kellet...eke az ugrik az rendben van, viszont olcsóbb volt még egy lazító..mint a drága cél vetőgépek. Mellyek idén nyáron is elvéreztek itt. Tőlem 20km-re csatornák közt megbújó földeken szépen kikelt a zöldítés. Ott még volt víz-pára. Mindenki a saját körülményeihez adaptáljon megoldást. Ez nem egy uniformis mi mindenkinek passzol.
A tökéletes eszköz megvan már. Le kell venni a szárnyakat és úgy használni mélyebben, sekélyebben (15cm felett), meg ott a szárny. Attól függ milyen a talajállapot. Akinek sűrűbb osztású gépe (és mulcshagyóbban dolgozik) van mind azon igyekszik, hogy minél kevesebb talajt mozgasson meg. A tied elég jó optimuma lehet ennek. Nyilván a jó munkához 18-20cm mélyen húzni kell, de ez bőven elég is. Persze ettől a géptől a szántáshoz hasonló porózitást nem kell várni, még a 3 gerendástól sem nagyon kell ami 30cm osztású. Ha arra van szükség, inkább egy ásógépet kell venni vagy olaszos lazítót (esetleg 4 gerendelyes grúbert, mondjuk egy Tiger AS-t). Azok hasonlóak a szántáshoz, minden tekintetben, mivel az eke 100%-os helyettesítésére találták ki őket. Persze annyiban nem, hogy több munkaműveletet megcsinálnak egy menetben. A vésőekét/olasz típ. lazító is ezért szeretik annyira sokan. Mert egy menetben, nedves talajállapotnál is teljesen jól átdolgozott talajt hagy maga után, elmunkálva, vethető állapotot hagyva. Ez bele is fér a csökkentett menetszámú művelés megnevezésbe. Talajkímélőbe természetesen nem. (és pénztárca kímélőnek sem mondanám annyira. Hosszú távon semmiképp. Ideig-óráig azonban látványos különbségeket lehet elérni.)
Volt itt régebben Otis nevű felhasználónak leírása, hogy 2 gerendelyes Farmet Duolent géppel hogyan dolgozik. Amit ő leírt akkor az ma is érvényes. Hátha ír is, bár már nem olyan aktív itt. A grúber topikban is sokat írt erről. Azóta gondolom már azt sem használja.
Üdv!
Forgatás nélküli műveléshez mit tanácsolnátok egy kezdőnek. Van egy szárnykapás lemken smaragd, ami tavaly ősszel 30 cm en meghúzta a lazított búzatarlókat, jól dolgozott. Na de idén mindent grúbereznék, újítsak be egy sürübb osztású lándzsás grúberre? Vagy milyen rendszerű munkaeszköz az amivel jó lazult és levegős talajt lehet készíteni?
Köszönöm az okító hozzászólásokat.
Válasz barazdabetyar. #6966. hozzászólásáraElég komolyszintű hülyeségek is vannak összehordva ebben a cikkben.
A legszebb, hogy a diplomás agrármérnököket isteníti, mely képzésről már Dr. Dobos Endre is kifejtette a véleményét, hogy elavult 40-50 éves TSZ-es tudást sajátítanak el az iskolában. Az ő előadásain meg ezen típusú szakemberek hüppögnek, hogy ez, hogy lehet...
Illetve, hogy a nagygazdaságok innovatívan gazdálkodnak. Aztán minden nagygazdaságban szántanak elég nagy területen, csak mert ISZCS. Persze vannak olyan nagygazdaságok ahol egyáltalán nem szántanak, de vannak olyan kisgazdaságok is, ahol ugyanúgy nem szántanak, vagy még előrébb gondolkodnak, mint a nagygazda társadalom haladó 30%-a.
Válasz Hús Futár #6963. hozzászólásáraHa egy táblán belül van ez a három, akkor össze lehet hasonlítani.
Ha nem azonosak a feltétek, akkor nem tudsz objektív összehasonlítast csinálni.
Kész lett a TMMG-s kísérletem kiértékelése, amit Kátai professzor vezetésével (segitsegevel) csináltam.
Válasz Csavarkulcs #6962. hozzászólásáraIdén van kukoricám 25 centis téli gruberban , vetés előtt 2 nappal 25 centis gruberban és a kettő között 10 centis tárcsázásban . Ez egy 13 hektáros terület ami jövőre napra forgó lesz és fele terület lesz majd téli 25 centis gruber a másik fele meg őszi 10 centis tárcsa .
Az látszik hogy kisebb a növény a tárcsában viszont csövek hasonló méretűek majd a kombájn meg mutatja nagyjából ami biztos a terület elmarad egy másiktól ami szántott de a szántott az kb 40 milivel több esőt is kapott amúgy a kettő terület tápanyag utánpótlása , növényvédelme és fajtája ugyan az . A nem szántott terület 4. éve nincs szántva ,első évben lazító+tárcsa volt a búza elő munkálása azóta gruber 20-25 centi között .
Válasz Traktoros30 #6961. hozzászólására15cm-en művelés akkor működhet ha van folyamatosan a talajt átszövő gyökérzet. Ha ez valamiért kiesik a képletből..akkor jön a gebasz. Mellette ott a kártevők esetleges felszaporodása..stb. Ha megnézel pár videót a hazai üttörők közül. Bizony volt hol idén újra kellett vetni táblaszinten a napraforgót...pl. Volt aki pár év után 15cm-röl váltott, belátta néha alá kell kicsit nyúlni. 2014 óta volt már pár érdekes tapasztalat a nem műveléssel. Az említett srác is átfog állni...vagy megy a gazdaság a levesbe. Még egy ilyen év és ennyi volt. Azért 3 éve folyamatosan nulla-bukó. Nincs az a tartalék ami nem fogy el. Ahhoz hogy mintilezzen valaki vagy vet és csak arat az kemény 10 év legalább. És minden évben passzolni kell mindennek.
Válasz Csavarkulcs #6960. hozzászólásáraÉn nem értem, nekünk lazított földben okésak a termések, akkor neki miért lett ennyire rossz? Másnak 15 centis min tilles is okés. Én azt akarom most kipróbálni :)
Válasz Radocz #6959. hozzászólásáraSzakma az idén is kicsúcsosodott, egyenes késes lazítás mi rendben is volna..majd a takaró elfelejtett kikelni rendesen. Mikor javasoltunk a tulajnak egy óvatos grúbert. Kikérte magának..mert már a lazító is sok a talajnak. Mert ő ezt hallotta-olvasta..stb. Szóval tavasszal beleoperált a semmitérő talajba...lett is belőle tőszám hiány-hullámvasút. Mikor látta hogy gond van..ment rá észnélkúl a levélen keresztül majd most jön a csoda. Csoda a víz lett volna. De azt a letalpalt szotyi már nem érte el. A felső réteget pedig kiszívta. let is 2 tonnás átlag(bruttó). Nekem ez valahol jó..hogy elbaltázza-újraveti..az is kuka. Kevesebb áru mozog a piacon. Csak az a baj a srác egy 100 hektáros gazdaságot a tönk szélére kormányozott. A szülei pedig xanaxon élnek.
Válasz Selvin #6956. hozzászólásáraAz Olaszos ősszel-tél elején jó én azzal csinálom. Itt nyáron a felszín alatt a sima lazítók is kőbányát csináltak. Két hónap után most kaptunk 40mm.ert. 40cm-en még alig volt itt földnedves a talaj. Annyi hogy nem érdemes barkácsolni...itt idén a barkácsolók 2 tonnás naprát arattak. Ott hol kicsit jobb volt a talaj 4 tonnás fizetőt. Mindenki döntse el melyik utat járná a jelenlegi világan.
7405 hozzászólás
Válasz szijan #7004. hozzászólásáraÁltalánosítás, csak dobálózol a kijelentésekkel. Azt mondod, akik ebbe fogtak, azok belebuktak? Ki? Mindenki? Ugyanígy általánosítás, a szántással folyamatosan növekedő termés. Persze, folyamatosan növekedő műtrágya mellett. Van aki forgatás nélkülivel rekordokat termel. Van aki a szántással. A lényeg, talán ha hosszú távra tervezel, -mert erre is céloztál-, az hogy az idejekorán kiszántott föld, feketén, ott van 7 hónapot, amíg a felszinét égeti a nap, aprózódik, veri a szél, elfolyósítja az eső, aztán tavasszal az előző évben felszínre került aggregátumokból tavaszra lesz 3 centi vastag por, amire büszekén mondja a gazda, hogy: megdolgozta a tél. Nem, nem a tél dolgozta meg, hanem az erózió.
Forgatás nélküli művelés és szántás, mindegyiket lehet jól és rosszul végezni.Lehet szántani is úgy hogy ne romboljuk a talajszerkezetet, de az már mégiscsak nonszensz hogy ‘rektor úr’ intézményesen betiltatná a szántás. Rektor úr még soha nem volt olyan közel a talajműveléshez mint azok akik ebből élnek.
De Rektor Útat tanította az a Professzor Asszony aki át mosta a tanítványai agyát mígnem jött a visszacsatolás , hazamentek a nebulók és beleáltak az újfajta talajművelésbe szántás nélkül amibe szépen bele is buktak. Azóta Professzor Asszony sem tiltja drasztikusan a szántás. Arról nem is beszélve hogy Profeszor Asszony milyen összegeket tett zsebre azoktól a cégektől akik ezeket a méregdrága gépeket forgalmazzák.
Megemliteném hogy van egy új celeb aki életében nem tanult talajtant éghajlattant (Miskolci Egyetemről de ott mezőgazdasági szakot nem találtam) és most országszerte hirdeti hogy a szántás nem jó !! Honnan a bátorság egy térinformatikustól ezeket a kijelentéseket tenni ?
Fenntarthatóság ?? Érdekes a szánto ember az elmúlt évtizedek során folyamatosan tudta fokozni a termelést, nem romlottak a talajaink arra a szintre amit most minden tudományos megalapozottság hiányában néhányan állítanak .
Ma Magyarországon az Európai Unióban mindenki ért a földhöz csak az nem aki műveli a földet.
Közkincs !!
Súlyos milliókba kerül a szántóföldek hektárjai, kérem tisztelt zöldeket jövőnk féltőit tessék vásároljanak földeket és akár bukfencet is vethetnek bele . Most még drága Államunk is árverezi a földeket nemhogy vigyázna rá a jövő genetációiszámára.
Válasz Csavarkulcs #7001. hozzászólásáraA TMMG seholl sem működik. Mert az nem is létezik, az csak egy művelési irányelv és millió egy féleképpen lehet azokat alkalmazni.
Egy biztos és minden talajtani szakember ezt állítja.
Minden talajművelés rombolja a talaj, és elősegíti a tömörödést, iszapolódást.
Ahogy emelkedik a megmozgatott föld tömege és intenzitása, átmenetileg emelkedik a termés, és pár hónapig a talaj lazultsága is jobb. Viszont mivel romlik a szerkezet jobban össze fog omlani.
Tehát én elhiszem, hogy most jónak tünik ez a talajművelés, de szép lassan évről évre egyre nehezebben művelhető lesz és szép lassan elkezd csökkeni a termés.
Sajnos egy 20éve forgatás nélküli művelésű táblán néztem végig ezt a folyamatot. Jelenleg azon a földön áll meg a leghamarabb a víz. 20mm zivatar is képes a felszinen megfolyni....
Válasz mtz1221 #6997. hozzászólásáraOlyan a föld... :) Ez jó kifogás. Inkább kevés a gyakorlat és a rutin.
Válasz MrPoke #6996. hozzászólására
soha nem állítottam hogy amit csinálok és ahogy csinálom az tuti. Viszont a megélt tapasztalatot tovább adom. Ott hol működik a TMMG hajrá én is úgy csinálnám. Ott hol nem százas a dolog másként kell operálni.
Válasz barazdabetyar. #6999. hozzászólásáraNem. Azt írtam hogy itt a nagyok már a grubert is szárnyakkal húzzák vagy szántanak, mert talp nélkül elmegy a víz lefelé.
Válasz mtz1221 #6997. hozzászólásáraNem te írtad,hogy a mély műveléssel elmegy az altalajba a víz?
Válasz Csavarkulcs #6987. hozzászólásáraNem ez volt a kérdés.
Ok jó a szerszám. De előbb a meglevőket kell használni.!
Válasz MrPoke #6996. hozzászólásáraHidd el nem volt ott más elszúrva, olyan a föld. Itt is még a búzának is bele kell 20-25 centit nyúlni, ha extrát akarunk.
Válasz Csavarkulcs #6994. hozzászólásáraOtt valami más is okozta a termés különbséget. Szinplán egy lazítás nem tud ekkora különbséget okozni.
Valamit nagyon elszúrhattak.
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólásáraVan pár kategória..itt a Gaspardo fut leginkáb. Valamint a Dondi. Jahh és talán egy Bednar. Nehéz kérdés...még nem láttam összehasonlító tesztet.
Válasz MrPoke #6992. hozzászólásáraLetalpalt szotyi 2 tonna..a kicsit szemnek tetsző festmény kategória, mint kiderült 4-4,7T/ha is elérte További jó keccsölést.
Válasz MrPoke #6992. hozzászólására
Válasz Csavarkulcs #6987. hozzászólásáraA szokásos kérdés. De minek? A növény nem igényli. Egyedül a gazda szeme.
Drága mulatság egy ilyen esztétikai élmény. Bár van aki meg festményeket vesz.
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólásáraSMS
Válasz Bekre Pál #6989. hozzászólásárahttps://gepmax.hu/wp-content/uploads/2020/08/expom.jpg
Válasz Csavarkulcs #6958. hozzászólásáraMelyik ez az "olaszos" lazító? JD 8R 300 LE géphez milyet ajánlasz? Köszi a választ előre is!
Válasz kajszi_71823 #6986. hozzászólásáraMunkaszélesség (mm):
3000
3500
4000
4500
Szállítási szélesség (mm):
3370
3870
4285
4890
Kések száma (db):
7
9
11
11
Tárcsák száma (db):
31
37
41
47
Munkamélység (mm):
100-350
100-350
100-350
100-350
LE igény:
150-160
170-190
200-250
220-280
Tömeg (kg):
1865
2200
2520
2650
Válasz mtz1221 #6983. hozzászólásáraHa leveszem a szárnyakat akár 50cm-ig kényelmesen elhúzom...ha indokolt. Ha visszateszem a szárnyakat az alsó pozícióba...35 cm--en is jól vagyok. A hátsó tüskés henger is maszírozza a földet vagy 20cm-er mélyen. Egy univerzális szerszám.
Válasz MTZ1221.3 #6985. hozzászólásáraSúlya mennyi lehet?
Válasz Mln #6984. hozzászólásáraHelló
Ez a gép a mulcsművelő eszközök közzé tartozik. A klasszikus csökkentett menetszámú gépekkel ellentétben több szárat hagy fenn, így ez már kicsivel komolyabb gondolkodást követel meg. A talaj szerkezetre viszont kíméletesebb a művelés tekintetében.
Ha jól emlékszem 5 különféle kapa szerelhető rá, így bármilyen a talajállapot annak függvényében lehet beavatkozni. Tökéletes eszköz, ha valaki már nem akarja a szárat feltétlen ledolgozni.
Azonban egy óriási baja van neki. Rettentő nehéz. Magágykészítéskor, takarónövény ledolgozáskor egy 100 lóerős gép is megbírkózna vele, de esélytelen, hogy felemelje. Mélyebb műveléskor pedig 150-190 lóerős gép is befogható elé. (Bár én a 10-es emelős kapával is max 18cm-en húznám.) Vontatottban 130 lovas gép is jó lehet elé, (nem agyig művelve persze) csak az irtózatos hosszú úgy, kell másfél ha mire megfordul vele az ember.
Masszív, erős gép és szerkezet kímélő. A hullámos tárcsák a rögöket jól aprítják, ami véletlen esetleg kialakul a kapamező után. Fagyókás hó esése esetén viszont beragad és rémálommá válik a kipucolása. A nagyobb szárat is szépen aprítják, illetve rendezik is, hogy a későbbi műveleteket ne zavarja a szár.
A "gumicsöcsös" henger is jól fogja a nedvességet, esőt erózió csökkentő hatása is van, bár a művelő szerszám alapból elég sok száramradványt hagy fenn, így az eső kevésbé mossa a talajt, a szél sem tud olyan könnyen belekapni, mint egy grúberolt, vésőekézett, szántott területbe.
Üdv
Sziasztok.
Reptill-röl mi a véleményetek forgatás nélküliben?
Őszi alapmüvelésre és takaró növény február/márciusi bedolgozására/magágykészítésre?
Válasz Csavarkulcs #6982. hozzászólásáraOk fasza. Még annyit mondj egy 30 as osztású gruber 35 centi mélyen járatva, 4-5 centis késekkel mivel rosszabb, vagy miért csinál más munkát ???
Válasz mtz1221 #6977. hozzászólásáraTavasszal az ilyen talaj mi így lett lazítva-lezárva, csorog a víztől...más már vet én még nézegetem a talajt. Gyakorlatilag április második felére csúszik a vetés. Viszont addigra tökéletes a hőösszeg. szépen kirobban a talajból. és nem kínlódik a hideg földben hetekig a mag.
Válasz mtz1221 #6979. hozzászólásáraOK
Válasz MTZ1221.3 #6969. hozzászólásáraKöszönöm a segítőkész választ neked is, és mindenkinek aki írt a témában.
Válasz Hús Futár #6978. hozzászólásáraOk-
Én is hasonlóan kisérletezgetek. Majd írd meg mit mutat a kombájn .
Válasz mtz1221 #6970. hozzászólásáraHengeres lezárást akkor kapott a terület mikor a szántásokat is zártam le de akkor még a tavaszi gruber is tárcsa volt . Május első napjaiban húztam meg gruberral másnap ment műtrágya a területre és ment mindjárt aznap még a kombinátor . Két nap múlva pedig vetettem . Szemre jelenleg hasonló a két gurberozott részen a cső méret . Nem túl precíz és reprezentatív a kisérlet de saját részre jó lesz . Aratáskor is majd csak az lesz figyelve hogy egy fordulóra meddig lesz a tartály és ha nagyon számot tevő külömbség nincs a részek között akkor marad a tárcsázós megoldás is porondon . Annyihogy jövőre még napra elé megcsinálom hasonlóan mint most a 3 műveletet és utána kész is a kisérletezgetés . Ha két évben bejön a tárcsa akkor lassan majd átállunk arra egy jó rt-vel ha meg nem jön be akkor el lesz felejtve .
Válasz Csavarkulcs #6974. hozzászólásáraEz mit csinálna ragadósban, vagy tavasszal 1 nappal a vetés előtt ??? Szántani is sokszor november végén, december elején jutok oda.
Válasz Gumiparaszt #6975. hozzászólásáraVan itt ismerősnek 42 centis osztású, szárnyak nélkül "itt" nem repesztett össze. Meglátszott neki melyik sor kukorica ment, pont a 2 kés közé. AZ elfelejtett megnőni, és csövet hozni.
Válasz mtz1221 #6971. hozzászólásáraSzerintem a szárny tök felesleges repeszt a fő kés! Ha keskeny a a művelés! A szárnynak akkor van értelme!
Válasz mtz1221 #6973. hozzászólásáraCsak késő ősszel...mikor még eppen ideális a talaj. Nyáron már nem lazítok..az gép-talaj és szerszám gyilkos. Mikor már ragad..akkor ott bármilyen lazítót el kell felejteni. Csak csíkozni fog. (Nekem ez vált be.) Sajnos még most sem igazi a talaj...talán a felső 10cm-er ázott át. Ma már 24 fok volt hétvégére már 30...némi széllel ez a lejött csapadék sem fog jól lehúzódni. Nyilván az őszi vetések után lesz ismét lazítózás. Figyelni kell a fejleményeket.
Válasz Csavarkulcs #6972. hozzászólásáraAkkor azt mondod az olaszos kompromiszúm nélkül használható bárhol, eke helyett ??? Sáros késő ősszel is használod, tavasszal ha úgy alakul véletlenül ???
Válasz Gabi 07 #6968. hozzászólásáraAbból indulj ki a meglévő gépparkot hogyan tudod hasznosítani. A teljes átáláshoz gyakorlatilag a célra legyártott vetőgépek kellenek. Több milliós tételekról beszélünk. Ekkor még csak gabonavetőgépről beszéltünk. Nálam van Olaszos és Helti is. Mikor indokolt a Helti megy..mikor nem akkor az Olaszos 35cm-en. Az eltelt pár évben a Heltit nem kellett használni..sikerült nem meggyűrni a talajt aratáskor. Takarós művelést főleg a vadak miatt el kellett engednem.. Odaszokik...széttapossa...stb. Valamint egész télen ott volt az étterem..hát tavasszal is visszanéz. Spéci direktvetővel elvetett zöld trágya itt csak nyomokban kelt ki...csont száraz volt a talaj felső 20cm-re minimum. Normális eső csak most jött a hétvégén. Ez már 3 éve így megy itt. Szóval dönteni kellet...eke az ugrik az rendben van, viszont olcsóbb volt még egy lazító..mint a drága cél vetőgépek. Mellyek idén nyáron is elvéreztek itt. Tőlem 20km-re csatornák közt megbújó földeken szépen kikelt a zöldítés. Ott még volt víz-pára. Mindenki a saját körülményeihez adaptáljon megoldást. Ez nem egy uniformis mi mindenkinek passzol.
Válasz Gabi 07 #6968. hozzászólásárajó az csak kéne a mélyebb munkára még egy garnitúra szárny, amiket elvágsz 10-15 centisre.
Válasz Hús Futár #6963. hozzászólásáraA két gruberozzotra lennék majd kíváncsi termésben. Kombinátort és hengert melyik mennyit mikor kapott ???
Válasz Gabi 07 #6968. hozzászólásáraHelló
A tökéletes eszköz megvan már. Le kell venni a szárnyakat és úgy használni mélyebben, sekélyebben (15cm felett), meg ott a szárny. Attól függ milyen a talajállapot. Akinek sűrűbb osztású gépe (és mulcshagyóbban dolgozik) van mind azon igyekszik, hogy minél kevesebb talajt mozgasson meg. A tied elég jó optimuma lehet ennek. Nyilván a jó munkához 18-20cm mélyen húzni kell, de ez bőven elég is. Persze ettől a géptől a szántáshoz hasonló porózitást nem kell várni, még a 3 gerendástól sem nagyon kell ami 30cm osztású. Ha arra van szükség, inkább egy ásógépet kell venni vagy olaszos lazítót (esetleg 4 gerendelyes grúbert, mondjuk egy Tiger AS-t). Azok hasonlóak a szántáshoz, minden tekintetben, mivel az eke 100%-os helyettesítésére találták ki őket. Persze annyiban nem, hogy több munkaműveletet megcsinálnak egy menetben. A vésőekét/olasz típ. lazító is ezért szeretik annyira sokan. Mert egy menetben, nedves talajállapotnál is teljesen jól átdolgozott talajt hagy maga után, elmunkálva, vethető állapotot hagyva. Ez bele is fér a csökkentett menetszámú művelés megnevezésbe. Talajkímélőbe természetesen nem. (és pénztárca kímélőnek sem mondanám annyira. Hosszú távon semmiképp. Ideig-óráig azonban látványos különbségeket lehet elérni.)
Volt itt régebben Otis nevű felhasználónak leírása, hogy 2 gerendelyes Farmet Duolent géppel hogyan dolgozik. Amit ő leírt akkor az ma is érvényes. Hátha ír is, bár már nem olyan aktív itt. A grúber topikban is sokat írt erről. Azóta gondolom már azt sem használja.
Üdv
Üdv!
Forgatás nélküli műveléshez mit tanácsolnátok egy kezdőnek. Van egy szárnykapás lemken smaragd, ami tavaly ősszel 30 cm en meghúzta a lazított búzatarlókat, jól dolgozott. Na de idén mindent grúbereznék, újítsak be egy sürübb osztású lándzsás grúberre? Vagy milyen rendszerű munkaeszköz az amivel jó lazult és levegős talajt lehet készíteni?
Köszönöm az okító hozzászólásokat.
Válasz barazdabetyar. #6966. hozzászólásáraElég komolyszintű hülyeségek is vannak összehordva ebben a cikkben.
A legszebb, hogy a diplomás agrármérnököket isteníti, mely képzésről már Dr. Dobos Endre is kifejtette a véleményét, hogy elavult 40-50 éves TSZ-es tudást sajátítanak el az iskolában. Az ő előadásain meg ezen típusú szakemberek hüppögnek, hogy ez, hogy lehet...
Illetve, hogy a nagygazdaságok innovatívan gazdálkodnak. Aztán minden nagygazdaságban szántanak elég nagy területen, csak mert ISZCS. Persze vannak olyan nagygazdaságok ahol egyáltalán nem szántanak, de vannak olyan kisgazdaságok is, ahol ugyanúgy nem szántanak, vagy még előrébb gondolkodnak, mint a nagygazda társadalom haladó 30%-a.
https://24.hu/tudomany/2023/09/25/klimavaltozas-elelmiszervalsag-talaj-aszaly-szantas-gyuricza-csaba-interju/?
Válasz Hús Futár #6963. hozzászólásáraHa egy táblán belül van ez a három, akkor össze lehet hasonlítani.
Ha nem azonosak a feltétek, akkor nem tudsz objektív összehasonlítast csinálni.
Kész lett a TMMG-s kísérletem kiértékelése, amit Kátai professzor vezetésével (segitsegevel) csináltam.
Válasz Csavarkulcs #6960. hozzászólásáraAzt szoktam mondani, hogy a takaró növény 10 évből, hát nem sikerül.
Azt tanácsolja mindenki, hogy a gazdaság területének 10 százalékan kell a tanulást kezdeni.
Hasonló tandíjat fizet szinte mindenki.
A tandíjat a takaró növény fajta kiválasztása fogja fogja bekérni
Ha odaérek nyitunk egy topikot ezzel a címmel.
Válasz Csavarkulcs #6962. hozzászólásáraIdén van kukoricám 25 centis téli gruberban , vetés előtt 2 nappal 25 centis gruberban és a kettő között 10 centis tárcsázásban . Ez egy 13 hektáros terület ami jövőre napra forgó lesz és fele terület lesz majd téli 25 centis gruber a másik fele meg őszi 10 centis tárcsa .
Az látszik hogy kisebb a növény a tárcsában viszont csövek hasonló méretűek majd a kombájn meg mutatja nagyjából ami biztos a terület elmarad egy másiktól ami szántott de a szántott az kb 40 milivel több esőt is kapott amúgy a kettő terület tápanyag utánpótlása , növényvédelme és fajtája ugyan az . A nem szántott terület 4. éve nincs szántva ,első évben lazító+tárcsa volt a búza elő munkálása azóta gruber 20-25 centi között .
Válasz Traktoros30 #6961. hozzászólására15cm-en művelés akkor működhet ha van folyamatosan a talajt átszövő gyökérzet. Ha ez valamiért kiesik a képletből..akkor jön a gebasz. Mellette ott a kártevők esetleges felszaporodása..stb. Ha megnézel pár videót a hazai üttörők közül. Bizony volt hol idén újra kellett vetni táblaszinten a napraforgót...pl. Volt aki pár év után 15cm-röl váltott, belátta néha alá kell kicsit nyúlni. 2014 óta volt már pár érdekes tapasztalat a nem műveléssel. Az említett srác is átfog állni...vagy megy a gazdaság a levesbe. Még egy ilyen év és ennyi volt. Azért 3 éve folyamatosan nulla-bukó. Nincs az a tartalék ami nem fogy el. Ahhoz hogy mintilezzen valaki vagy vet és csak arat az kemény 10 év legalább. És minden évben passzolni kell mindennek.
Válasz Csavarkulcs #6960. hozzászólásáraÉn nem értem, nekünk lazított földben okésak a termések, akkor neki miért lett ennyire rossz? Másnak 15 centis min tilles is okés. Én azt akarom most kipróbálni :)
Válasz Radocz #6959. hozzászólásáraSzakma az idén is kicsúcsosodott, egyenes késes lazítás mi rendben is volna..majd a takaró elfelejtett kikelni rendesen. Mikor javasoltunk a tulajnak egy óvatos grúbert. Kikérte magának..mert már a lazító is sok a talajnak. Mert ő ezt hallotta-olvasta..stb. Szóval tavasszal beleoperált a semmitérő talajba...lett is belőle tőszám hiány-hullámvasút. Mikor látta hogy gond van..ment rá észnélkúl a levélen keresztül majd most jön a csoda. Csoda a víz lett volna. De azt a letalpalt szotyi már nem érte el. A felső réteget pedig kiszívta. let is 2 tonnás átlag(bruttó). Nekem ez valahol jó..hogy elbaltázza-újraveti..az is kuka. Kevesebb áru mozog a piacon. Csak az a baj a srác egy 100 hektáros gazdaságot a tönk szélére kormányozott. A szülei pedig xanaxon élnek.
Válasz Csavarkulcs #6958. hozzászólásáraEgymás mellett még nem láttam, de az egyenes késest javasolja a "szakma".
Válasz Selvin #6956. hozzászólásáraAz Olaszos ősszel-tél elején jó én azzal csinálom. Itt nyáron a felszín alatt a sima lazítók is kőbányát csináltak. Két hónap után most kaptunk 40mm.ert. 40cm-en még alig volt itt földnedves a talaj. Annyi hogy nem érdemes barkácsolni...itt idén a barkácsolók 2 tonnás naprát arattak. Ott hol kicsit jobb volt a talaj 4 tonnás fizetőt. Mindenki döntse el melyik utat járná a jelenlegi világan.
Válasz Radocz #6955. hozzászólásáraAmúgy ez az ötlet tetszik a legjobban
Válasz Csavarkulcs #6954. hozzászólásáraÉn direkt nyáron csináltam, elvileg akkor ér valamit. Novemberben már nem csak csíkozni fog?