Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Azért a kukoricamoly egyre nagyobb probléma!!!
Aki csak a szártörést véli a moly kártételének igen meglepődne mennyi a tényleges termésveszteség. Sokan észre sem veszik, ha a szárban van néhány hernyó.
Tavalyi vizsgálatok 15% körüli termésveszteséget mutattak! Lehet számolgatni.
Azt nem értem, hogy ha engedélyeznék nálunk a GMO magokat akkor az miért jelentené azt, hogy akkor muszáj beállni a sorba mindenkinek mert ez a jövő meg ilyenek?
Mitől is lenne jobb?
A szója (ahol problémás a gyomírtás) nem nérvadó növény Magyarországon, kukoricát meg miért jobb glifozáttal gyomírtani? lényegesen nem olcsóbb, mindent ki lehet írtani megfelelő hatóanyagokkal, lehet hogy glifozáttal egyszerűbb de csak annak aki nem ismeri a gyomírtószereket.
Kukoricabogár, moly? Ez nem a Corn belt nem vetünk 20 éve monokultúrában kukoricát vetésváltással talajfertőtlenítéssel kezelhető a dolog.
Szárazságtűrő GMO kukorica? Én ebben meg nem hiszek, itt amikor bejön egy júliusi aszály 35 fokkal porszáraz talajjal azt nem létezik hogy nem sínyli meg a kukorica olyan nincs.
Pont nem ez számít amit írsz, mert az összes szójadara GMO-s amit hazahoznak és amiből rengeteg mindent készítenek, szóval ha nem is termeled ugyanúgy azt eszik a jószágok és Te magad m magunk is.
Rezisztenciára gondoltam, hogy ha pár évente kerülne glifó mondjuk egy szója gyomirtásához kijuttatva akkor ott nem lenne kockázatosabb a történet mintha pre-be nyomod vagy tarlót kezelsz desszíkálsz szinten pár évente a jelenlegi hazai termesztésben.
Nemtudom mi lesz félek ígyis úgyis mi húzzuk a rövidebbet.
Szójánál nembánnám, de más kultúránál nemkéne erőltetni, 3évente kerüljön kukorica egy tálába és akkor nemlesz baj szerintem bogárral sem
Ha egyszer bejön a GMO, akkor utána csinálni kell. Én ugyan egy hülyeségnek tartom, de egy dolog tény: Széllel szemben nem lehet...!
Most őszintén, így, hogy betiltották a rovarölős csávázást, meg kivonták a talajfertőtlenítők és rovarölők nagy részét már csak a GMO maradt! Én amúgy látom ebben a koncepciót...
nekem sorközművelőm nincs... Strip-till-em van. A Kite azért hozza, mert a magyar parasztra rá lehet sózni mindenféle ormótlan nagy vasdarabot, mert abban benne van az anyag!
Egyébként ha csak szójában lenne Roundup Ready itthon azzal semmi gnd nem volna az a helyzet.
Kint azért lett rezisztens több gyom mert minden évben többször glifóznak a földeken minden kultúrában.
Itthon ha van egy vetésvátásod ahol jóesetben 3évente roszabb esetben két évente jut szója és akkor egyszer glifozátot fújnál, semmi de semmi gond nem lenne.
A köztes kukorica és kalászos növények gyönyörűen gyomirthatók hagyományos "eu kompatibilis" vegyszereinkkel.
Glifozátot tarlókezelés és desszikálás szinten ígyis juttatt ki mindenki pár éven belül, szóval így működne kizárólag szerintem és szóját is tudnán jobban termelni, mert így a kétszikű erős gyomokra a pulsar igencsak gyengén muzsikál...
Feco!
Akkor miért vetted meg az Orthman sorközművelőt??? A Kite telephely miért van tele ilyenekkel???
Amíg nemvoltál kint amerikában mentek a sorközművelők mert az milyen jó mindennek. Amióta kintvoltál és aztmondtad kint nem kapálnak csak injektálják ammóniával a sorközöket azóta szerinted is hülyeség kapálni.
Válasz #774. hozzászólásra
lézerrel is ki lehetne égetni a gazokat, vagy savat vagy lúgot köpne rá ami a talajon elbomlik és javítja a kémhatást.
Nem feltétlenül kéne mozgatni a talajt.
Vagy levághatná a gyomot pont talajszint felett akár.
Ezek csak részletkérdések.
Szerintem nem a kémiai szereké a jövő, hanem a biotechnológiáé.
Ha lenne olyan gomba ami kipermetezve az összes szárt meg gyökeret elfekvő gazmagot lebontana 40 centi mélységig akkor nem kéne művelni meg gyomirtani se. Becsukhatnának a vegyszergyártók.
Azért nem jo, mert akkor kapálni kellene, márpedig évtizedek óta leszokó félben vannak arról, hogy gyomirtas címen mozgassák a talajt, mert az szárít...
Csabazsolt-nak igaza van, nemhogy 350-400e ha-on, de sokkal többen is lehetne, de senkinek nem érdeke, jobb üzlet az import... Nem gondolkoztatok meg el rajta, hogy a Cargill-Glencore páros miért nem integrálja?
Magyarországon legalább 350–450 ezer hektár kiválóan alkalmas a termesztésére! Évi vetésterülete ennek akár a felét, harmadát is megközelíthetné (a vetésváltás miatt). „A magas ár ellenére a szója mégsem a kedvencünk, az aratása ugyanis pont egybeesik az őszi munkacsúccsal” – mondja a beremendi Markovics György.
ezt irják az okosok, de szerintem nem cél kiváltani az importot, mindenki nyer rajta, utdijj, áfa, kersekedők haszna stb
Válasz #769. hozzászólásra
Talajművelés meg sorközművelő kultivátor, és meg van oldva a kérdés. Ettől szerintem nem vagyunk messze. Egy kamera összekötve pc-vel hogy megkülönböztesse a gyomot a növénytől, és vagy kapát vagy lézert vagy savat vagy lúgot ráfúj a gyomokra.
Lehetne olyan mint az automata fűnyíró, menne a földön éjjel nappal, és akkor biót ennénk nem vegyszermaradékot.
Szerintem ettől már nem vagyunk messze, abból a pénzből amiből kifejlesztenek 1 hatóanyagot, annyiból ezt is meg lehetne oldani.
A kapálás nem egy olyan őrült bonyolult folyamat, ha egy pc űrhajót vagy repülőgépet tud vezetni akkor kapát vezérelni is tudna.
M. ország átlag 750 ezer tonna GMO szójadarát importál évente, ez kb 1 millió szójababból van előállitva, szóval ha termeljuk ha nem akkor is megesszük, nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de ha ezt a szóját ti termelnétek meg kb 400 ezer hekin akkor ha ez buzaföldből lenne akkor 2 millió tonnával lett volna kevesebb a termés, ha meg kukiföldön akkor meg 3 millióval kevesebb kuki, de akkor nem lehetne importálni szóját, meg buza, kukorica sem jutna exportra, csődbe menne a sok kereskedő nem lehetne nyerészkedni, áfát csalni stb, és talán a buzát sem 40 ft ért vennék, meg a kukit sem 38 ért.
Lehet hülyeség amit mondok, kinek mi a véleménye? Mert ugye a gmo szólya bejön és megesszük ha termelhetunk ha nem......
Egyre nagyobb probléma az USA-ban a glifozát rezisztencia:
Nyugtalanító arányban találtak olyan gyomnövényeket az Egyesült Államokban, amelyek ellenállóak az utóbbi két évtized legnépszerűbb gyomirtójával, a glifozáttal szemben. Ami még rosszabb hír: a disznóparéj négy-öt különböző szert is kibír.
„Válságos idők várnak az amerikai farmerekre” – mondja Stephen Powles, a gyomirtó-rezisztencia kutatója, a Nyugat-Ausztrália Egyetem munkatársa. A szója-, kukorica- és gyapotföldek többségén már megjelentek azok a gyomok, amelyek ellen semmit sem használ a világ leginkább használt gyomirtó-hatóanyaga, a glifozát. Ami pedig még rosszabb, egyes gyomok már az eltérő hatóanyagú szereknek is mind ellenállnak.
Az ellenálló gyomok megjelenése évtizedes probléma, azonban a génkezelt haszonnövények megjelenése végeredményben súlyosbított rajta. A gazdáknak korábban rendszeresen változtatniuk kellett a gyomirtókon, hogy megelőzzék az ellenálló növények elszaporodását. Az 1990-es években jelentek meg a glifozátnak ellenálló génkezelt (transzgén) haszonnövény-fajták, amelyeket Roundup néven hirdetett a Monsanto.
Aki ilyent vetett, nyugodtan szórhatta a földjét glifozáttal, mert az új növényi fehérjék felépítését gátló szer csak a gyomokat pusztította el. Néhány agrárszakember már a „gazdák heroinjaként” emlegette a glifozátot, annyira függővé váltak a használatától, írja a Science.
A szakembereket leginkább a disznóparéj (Amaranthus rudis) aggasztja – hangzott el az Amerikai Vegyészek Társasága (ACS) múlt heti konferenciáján. Kevin Bradley, a Missourii Egyetem gyomirtással foglalkozó kutatója 144 disznóparéj-populációt vizsgált az állam 41 megyéjében, és 69 százaléka ellenálló volt a glifozáttal szemben. Az Iowa államban vizsgált ötszáz paréjminta 64 százaléka bizonyult ellenállónak.
A problémát felismerő farmerek más gyomirtókhoz folyamodtak, sokszor többet is használnak egy tenyészidőszak alatt. Az Egyesült Államok közép-nyugati és déli vidékein továbbra is alkalmazzák a glifozátot, mert így is elpusztítja a gyomok többségét, azonban a többi gyomirtó felhasználása is nő.
Valószínűleg az összhatás miatt 2010 és 2013 között kevesebb glifozát-rezisztens fajt találtak, mint 2005 és 2010 között, viszont Bradley és kollégái szerint több az olyan gyom, ami a hatásmechanizmusában teljesen eltérő irtószereknek is ellenáll. A Missouriban vizsgált gyomok 43 százaléka két, 6 százaléka három, 0,5 százaléka négy különféle szert bír ki. Iowában a paréj 85 százaléka két, 25 százaléka három, 10 százaléka öt különféle gyomirtónak áll ellen.
Csávába kerültünk
Ha több gyomirtót kell alkalmazni, akkor erősebben szennyezzük a környezetet, több lesz a nemkívánatos hatás. Mindez többe kerül a gazdáknak, ami előbb-utóbb tükröződik az élelmiszerárakban is. Az illinoisi szójaföldeken korábban 25 dollár volt egy hektár gyomirtása, most 160.
A nagy vetőmag- és gyomirtócégek, a Dow, a Bayer CropScience, a Syngenta és a Monsanto új haszonnnövény-változatokat ígérnek, amelyeknél hatékonyan lehet használni a nem glifozáttartalmú szereket. Ha viszont elterjednek a több szernek ellenálló gyomok, akkor nem sok értelme lesz például ilyen szóját vetni.
A gazdák legnagyobb gondja az lehet, hogy noha a cégek azt állítják, teljes kapacitással folynak a gyomirtókutatások, teljesen új hatásmechanizmuson alapuló szer az elmúlt húsz évben nem került a piacra. Az ACS konferenciáján a szakértők azt hangoztatták: nem ismernek olyan új gyomirtót, amely bizonyítottan hatékony, hamar lebomlik, és más élőlényt nem veszélyeztet. A helyzetet így foglalja össze Larry Steckel, a Tennessee-i Egyetem gyomirtókutatója: „A gazdák azt gondolják, hogy valami csak feltűnik a horizonton, és kihúzza őket a csávából. De nincs ilyen”.
jaja, szerintem is. USA-ban azért basztak rá, mert a Monsanto szinte egyeduralkodó, nincs kiélezett verseny. Így meg annyit kér amennyit csak akar.
De az a durva, hogy nem ezt erőltetik a közvélekedésben, hogy a GMO ezért rossz, hanem mert egészségügyi....
Az emberek döntő többsége tájékozatlan, majd ebből következik rossz szemléletük, elképzelésük.
na végre, egy nagyon jó GMO-ról, hibridekről és keresztezésről szóló poszt!
LoL, szinte mindannyian vetünk GMO-s cuccokat, muahahha
Martonvásári Vetőmagok között is van, Gabona Kutatósok között is, Sateen Union-ban is, pl az összes hibrid.
A Monsantos GMO abban különbözik más "nemesítő" GMO-jától, hogy a Monsantó tényleg csak 1-1 gént vagy szekvenciát tesz át a nemesítendő növénybe. Míg mások röntgensugárzással roncsolják a nemesítésben résztvevő növények közül az egyik kromoszómáját és véletlenszerűen alakulnak ki új tulajdonságok az új növényben. Ebben az esetben akár több tucat új tulajdonság is kialakulhat az 1 elvárthoz képest.
Milyen érdekes, hogy ezen a területen is mennyire félre van vezetve szinte mindenki és mennyire ellentmondó hírek, vélemények keringenek össze vissza.
Cimbora kint (telel) a gyerekkori kivándorolt barátjánál. Floridában..már 3 dik éve. Lényeg tele a tökük a GMO-s dilivel. Mára többe fáj a termesztése mint a hagyományosé. Csak mára már megvan kötve a kezük. Amcsi egy nagy rendőrállam (diktatúra)
Akkor meg no para:) Ber monsanto a legnagyobb GMO előállító cég:DD
Tök érdekes ez is szerintem mniden hibryd kikorica már GMO, csak vannak fajták amiket itt nem engedélyeznek!
elvileg MV nek mibden terméke engedélyezett, de furcsa módon a gyártó neve Marton Genetics:
Nekem nincsen számlám sem:D márt más vette meg:O De elvileg MV Tarján a vetőmag....Amiket hivatalosan forgalmaznak azzal nem lehet baj, gondolom tudod milyen fajtát vetettél..
Válasz #757. hozzászólásra
Hát honnan tudjam én azt?
Gondolom véletlenszerűen választották ki a gazdákat, és pont beleestünk mi is.
A vetőmagot közeli forgalmazóvégtől szerezzük be, már évek óta, számlák megvannak, ha találnak is valamit, az nem a mi felelősségünk!
Sziasztok!
Közületek kapott már valaki értesítést arról, hogy ellenőrizni fogják a területeit GMO ügyben?
Mert minket ma értesítettek arról, hogy ki vagyunk jelölve az ellenőrzésre!
én arra leszek kíváncsi, hogy hirtelen mennyivel fognak drágulni a talajfertőtlenítők... A gyártási költségek, az emelkedő energiaárak, bla-bla-bla..... és a kényszer miatt, hogy más választása nem marad a parasztnak
A lentebbi videónál az utolsó bejegyzések az érdekesek, hogy nem ilyen módon kell megoldani a túlnépesedés miatt felmerülő élelmiszer hiányt. A túlnépesedés nem fog megállni 10 milliárdnál sem akkor mi jön a 8 lábú disznó hogy több sonka legyen? A kínaiak már disznóhúst klónozzák, már disznó sem kell hozzá. De szeretnék abból enni...
Viccesek ezek a méhészek is, Magyarországon orrba-szájba vetik a rovarölős magokat, de múltkor olvastam, hogy nálunk több a méhcsalád, mint néhány éve. Akkor most hogy van ez a pusztulásos mizéria?
Erre biztos, ami biztos betiltják ezeket, de a talajfertőtlenítők persze maradhatnak, még ha ugyanaz a hatóanyaga is, mint a betiltott csávázószerekéi.
Sajnos Feco-nak igaza van, tavaly az aflatoxinnal volt gond (kukoricamoly miatt), most betiltják a csávázást (kukoricabogár+talajlakók ellen). Ha jövőre valaki kitalálná, hogy a nikoszulfuron is káros és ki kell vonni, akkor meg az utcán fognak tüntetni a gazdák a GMO-ért, mert nem maradna más megoldás.
Kérdeznék a hozzáértőktől:
- azt mondta a miniszter úr, hogy keletről bejött a GMO-s kukorica vetőmag!
Ellenőrzések lesznek stb...stb...
Hogyan zajlik ez tulajdonképpen? Kimennek földre és mintát vesznek a kukoricából....értesítenek előtte....vagy csak utána.....mi van akkor ha a Dunántúlon vetették el amit behoztak.......?......milyen sávot szeretnének ellenőrizni........?
Ne legyenek illúzióink. Ha a XXXXXXXXXXXXX méhészek betiltatjak a rovarölős csavazast térden állva fog mindenki könyörögni a GMO-s kukoricaert, mert egyszerűen nem lesz más lehetőség a kukoricabogar ellen...
"
A világ egyik legnagyobb agrárvállalata, az amerikai Monsanto a jövőben már nem próbálja meggyőzni az európaiakat a génmódosított vetőmagok előnyeiről és kivonul. Ezt a váratlan bejelentést tette az amerikai multi szóvivője. A "hagyományos" üzletágat mindez nem érinti...
"
Csak aztán úgy is legyen!
1039 hozzászólás
Válasz #788. hozzászólásra
Azért a kukoricamoly egyre nagyobb probléma!!!
Aki csak a szártörést véli a moly kártételének igen meglepődne mennyi a tényleges termésveszteség. Sokan észre sem veszik, ha a szárban van néhány hernyó.
Tavalyi vizsgálatok 15% körüli termésveszteséget mutattak! Lehet számolgatni.
Azt nem értem, hogy ha engedélyeznék nálunk a GMO magokat akkor az miért jelentené azt, hogy akkor muszáj beállni a sorba mindenkinek mert ez a jövő meg ilyenek?
Mitől is lenne jobb?
A szója (ahol problémás a gyomírtás) nem nérvadó növény Magyarországon, kukoricát meg miért jobb glifozáttal gyomírtani? lényegesen nem olcsóbb, mindent ki lehet írtani megfelelő hatóanyagokkal, lehet hogy glifozáttal egyszerűbb de csak annak aki nem ismeri a gyomírtószereket.
Kukoricabogár, moly? Ez nem a Corn belt nem vetünk 20 éve monokultúrában kukoricát vetésváltással talajfertőtlenítéssel kezelhető a dolog.
Szárazságtűrő GMO kukorica? Én ebben meg nem hiszek, itt amikor bejön egy júliusi aszály 35 fokkal porszáraz talajjal azt nem létezik hogy nem sínyli meg a kukorica olyan nincs.
Válasz #786. hozzászólásra
Pont nem ez számít amit írsz, mert az összes szójadara GMO-s amit hazahoznak és amiből rengeteg mindent készítenek, szóval ha nem is termeled ugyanúgy azt eszik a jószágok és Te magad m magunk is.
Rezisztenciára gondoltam, hogy ha pár évente kerülne glifó mondjuk egy szója gyomirtásához kijuttatva akkor ott nem lenne kockázatosabb a történet mintha pre-be nyomod vagy tarlót kezelsz desszíkálsz szinten pár évente a jelenlegi hazai termesztésben.
Válasz #781. hozzászólásra
Igen csak ott a gazra nyomod ki, ők meg arra a növényre amit az ember megeszik, és bekerül az élelmiszer körforgásban!!
Ezekre a gmo-s anyagokra csak a Roundup-ot lehet használni vagy a többi glifó is jó???
Mert van is.
Nemtudom mi lesz félek ígyis úgyis mi húzzuk a rövidebbet.
Szójánál nembánnám, de más kultúránál nemkéne erőltetni, 3évente kerüljön kukorica egy tálába és akkor nemlesz baj szerintem bogárral sem
Válasz #781. hozzászólásra
Ha egyszer bejön a GMO, akkor utána csinálni kell. Én ugyan egy hülyeségnek tartom, de egy dolog tény: Széllel szemben nem lehet...!
Most őszintén, így, hogy betiltották a rovarölős csávázást, meg kivonták a talajfertőtlenítők és rovarölők nagy részét már csak a GMO maradt! Én amúgy látom ebben a koncepciót...
Válasz #779. hozzászólásra
nekem sorközművelőm nincs... Strip-till-em van. A Kite azért hozza, mert a magyar parasztra rá lehet sózni mindenféle ormótlan nagy vasdarabot, mert abban benne van az anyag!
Egyébként ha csak szójában lenne Roundup Ready itthon azzal semmi gnd nem volna az a helyzet.
Kint azért lett rezisztens több gyom mert minden évben többször glifóznak a földeken minden kultúrában.
Itthon ha van egy vetésvátásod ahol jóesetben 3évente roszabb esetben két évente jut szója és akkor egyszer glifozátot fújnál, semmi de semmi gond nem lenne.
A köztes kukorica és kalászos növények gyönyörűen gyomirthatók hagyományos "eu kompatibilis" vegyszereinkkel.
Glifozátot tarlókezelés és desszikálás szinten ígyis juttatt ki mindenki pár éven belül, szóval így működne kizárólag szerintem és szóját is tudnán jobban termelni, mert így a kétszikű erős gyomokra a pulsar igencsak gyengén muzsikál...
Válasz #778. hozzászólásra
Nem tudom.De szerintem ezek után jön a monsanto is majd.
Válasz #774. hozzászólásra
Feco!
Akkor miért vetted meg az Orthman sorközművelőt??? A Kite telephely miért van tele ilyenekkel???
Amíg nemvoltál kint amerikában mentek a sorközművelők mert az milyen jó mindennek. Amióta kintvoltál és aztmondtad kint nem kapálnak csak injektálják ammóniával a sorközöket azóta szerinted is hülyeség kapálni.
Nem is értem ezt én már
Válasz #777. hozzászólásra
Aztán mit tud ez a kukorica??????
Baj van ezzel a tetves unioval.
Olvassátok el fontos
Válasz #774. hozzászólásra
lézerrel is ki lehetne égetni a gazokat, vagy savat vagy lúgot köpne rá ami a talajon elbomlik és javítja a kémhatást.
Nem feltétlenül kéne mozgatni a talajt.
Vagy levághatná a gyomot pont talajszint felett akár.
Ezek csak részletkérdések.
Szerintem nem a kémiai szereké a jövő, hanem a biotechnológiáé.
Ha lenne olyan gomba ami kipermetezve az összes szárt meg gyökeret elfekvő gazmagot lebontana 40 centi mélységig akkor nem kéne művelni meg gyomirtani se. Becsukhatnának a vegyszergyártók.
Válasz #771. hozzászólásra
Kukoricát igen????????? Szerinted????
Válasz #772. hozzászólásra
Azért nem jo, mert akkor kapálni kellene, márpedig évtizedek óta leszokó félben vannak arról, hogy gyomirtas címen mozgassák a talajt, mert az szárít...
Csabazsolt-nak igaza van, nemhogy 350-400e ha-on, de sokkal többen is lehetne, de senkinek nem érdeke, jobb üzlet az import... Nem gondolkoztatok meg el rajta, hogy a Cargill-Glencore páros miért nem integrálja?
Válasz #771. hozzászólásra
Magyarországon legalább 350–450 ezer hektár kiválóan alkalmas a termesztésére! Évi vetésterülete ennek akár a felét, harmadát is megközelíthetné (a vetésváltás miatt). „A magas ár ellenére a szója mégsem a kedvencünk, az aratása ugyanis pont egybeesik az őszi munkacsúccsal” – mondja a beremendi Markovics György.
ezt irják az okosok, de szerintem nem cél kiváltani az importot, mindenki nyer rajta, utdijj, áfa, kersekedők haszna stb
Válasz #769. hozzászólásra
Talajművelés meg sorközművelő kultivátor, és meg van oldva a kérdés. Ettől szerintem nem vagyunk messze. Egy kamera összekötve pc-vel hogy megkülönböztesse a gyomot a növénytől, és vagy kapát vagy lézert vagy savat vagy lúgot ráfúj a gyomokra.
Lehetne olyan mint az automata fűnyíró, menne a földön éjjel nappal, és akkor biót ennénk nem vegyszermaradékot.
Szerintem ettől már nem vagyunk messze, abból a pénzből amiből kifejlesztenek 1 hatóanyagot, annyiból ezt is meg lehetne oldani.
A kapálás nem egy olyan őrült bonyolult folyamat, ha egy pc űrhajót vagy repülőgépet tud vezetni akkor kapát vezérelni is tudna.
Válasz #770. hozzászólásra
a szóját nem mindenhol lehet gazdaságosan termeszteni
M. ország átlag 750 ezer tonna GMO szójadarát importál évente, ez kb 1 millió szójababból van előállitva, szóval ha termeljuk ha nem akkor is megesszük, nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de ha ezt a szóját ti termelnétek meg kb 400 ezer hekin akkor ha ez buzaföldből lenne akkor 2 millió tonnával lett volna kevesebb a termés, ha meg kukiföldön akkor meg 3 millióval kevesebb kuki, de akkor nem lehetne importálni szóját, meg buza, kukorica sem jutna exportra, csődbe menne a sok kereskedő nem lehetne nyerészkedni, áfát csalni stb, és talán a buzát sem 40 ft ért vennék, meg a kukit sem 38 ért.
Lehet hülyeség amit mondok, kinek mi a véleménye? Mert ugye a gmo szólya bejön és megesszük ha termelhetunk ha nem......
Egyre nagyobb probléma az USA-ban a glifozát rezisztencia:
Nyugtalanító arányban találtak olyan gyomnövényeket az Egyesült Államokban, amelyek ellenállóak az utóbbi két évtized legnépszerűbb gyomirtójával, a glifozáttal szemben. Ami még rosszabb hír: a disznóparéj négy-öt különböző szert is kibír.
„Válságos idők várnak az amerikai farmerekre” – mondja Stephen Powles, a gyomirtó-rezisztencia kutatója, a Nyugat-Ausztrália Egyetem munkatársa. A szója-, kukorica- és gyapotföldek többségén már megjelentek azok a gyomok, amelyek ellen semmit sem használ a világ leginkább használt gyomirtó-hatóanyaga, a glifozát. Ami pedig még rosszabb, egyes gyomok már az eltérő hatóanyagú szereknek is mind ellenállnak.
Az ellenálló gyomok megjelenése évtizedes probléma, azonban a génkezelt haszonnövények megjelenése végeredményben súlyosbított rajta. A gazdáknak korábban rendszeresen változtatniuk kellett a gyomirtókon, hogy megelőzzék az ellenálló növények elszaporodását. Az 1990-es években jelentek meg a glifozátnak ellenálló génkezelt (transzgén) haszonnövény-fajták, amelyeket Roundup néven hirdetett a Monsanto.
Aki ilyent vetett, nyugodtan szórhatta a földjét glifozáttal, mert az új növényi fehérjék felépítését gátló szer csak a gyomokat pusztította el. Néhány agrárszakember már a „gazdák heroinjaként” emlegette a glifozátot, annyira függővé váltak a használatától, írja a Science.
A szakembereket leginkább a disznóparéj (Amaranthus rudis) aggasztja – hangzott el az Amerikai Vegyészek Társasága (ACS) múlt heti konferenciáján. Kevin Bradley, a Missourii Egyetem gyomirtással foglalkozó kutatója 144 disznóparéj-populációt vizsgált az állam 41 megyéjében, és 69 százaléka ellenálló volt a glifozáttal szemben. Az Iowa államban vizsgált ötszáz paréjminta 64 százaléka bizonyult ellenállónak.
A problémát felismerő farmerek más gyomirtókhoz folyamodtak, sokszor többet is használnak egy tenyészidőszak alatt. Az Egyesült Államok közép-nyugati és déli vidékein továbbra is alkalmazzák a glifozátot, mert így is elpusztítja a gyomok többségét, azonban a többi gyomirtó felhasználása is nő.
Valószínűleg az összhatás miatt 2010 és 2013 között kevesebb glifozát-rezisztens fajt találtak, mint 2005 és 2010 között, viszont Bradley és kollégái szerint több az olyan gyom, ami a hatásmechanizmusában teljesen eltérő irtószereknek is ellenáll. A Missouriban vizsgált gyomok 43 százaléka két, 6 százaléka három, 0,5 százaléka négy különféle szert bír ki. Iowában a paréj 85 százaléka két, 25 százaléka három, 10 százaléka öt különféle gyomirtónak áll ellen.
Csávába kerültünk
Ha több gyomirtót kell alkalmazni, akkor erősebben szennyezzük a környezetet, több lesz a nemkívánatos hatás. Mindez többe kerül a gazdáknak, ami előbb-utóbb tükröződik az élelmiszerárakban is. Az illinoisi szójaföldeken korábban 25 dollár volt egy hektár gyomirtása, most 160.
A nagy vetőmag- és gyomirtócégek, a Dow, a Bayer CropScience, a Syngenta és a Monsanto új haszonnnövény-változatokat ígérnek, amelyeknél hatékonyan lehet használni a nem glifozáttartalmú szereket. Ha viszont elterjednek a több szernek ellenálló gyomok, akkor nem sok értelme lesz például ilyen szóját vetni.
A gazdák legnagyobb gondja az lehet, hogy noha a cégek azt állítják, teljes kapacitással folynak a gyomirtókutatások, teljesen új hatásmechanizmuson alapuló szer az elmúlt húsz évben nem került a piacra. Az ACS konferenciáján a szakértők azt hangoztatták: nem ismernek olyan új gyomirtót, amely bizonyítottan hatékony, hamar lebomlik, és más élőlényt nem veszélyeztet. A helyzetet így foglalja össze Larry Steckel, a Tennessee-i Egyetem gyomirtókutatója: „A gazdák azt gondolják, hogy valami csak feltűnik a horizonton, és kihúzza őket a csávából. De nincs ilyen”.
Válasz #767. hozzászólásra
jaja, szerintem is. USA-ban azért basztak rá, mert a Monsanto szinte egyeduralkodó, nincs kiélezett verseny. Így meg annyit kér amennyit csak akar.
De az a durva, hogy nem ezt erőltetik a közvélekedésben, hogy a GMO ezért rossz, hanem mert egészségügyi....
Az emberek döntő többsége tájékozatlan, majd ebből következik rossz szemléletük, elképzelésük.
Válasz #766. hozzászólásra
Nem is ezzel a részével van baj, a licenc díjjal meg a szerződéses szarságokkal.
http://criticalbiomass.blog.hu/2013/08/22/mi_is_az_a_gmo
na végre, egy nagyon jó GMO-ról, hibridekről és keresztezésről szóló poszt!
LoL, szinte mindannyian vetünk GMO-s cuccokat, muahahha
Martonvásári Vetőmagok között is van, Gabona Kutatósok között is, Sateen Union-ban is, pl az összes hibrid.
A Monsantos GMO abban különbözik más "nemesítő" GMO-jától, hogy a Monsantó tényleg csak 1-1 gént vagy szekvenciát tesz át a nemesítendő növénybe. Míg mások röntgensugárzással roncsolják a nemesítésben résztvevő növények közül az egyik kromoszómáját és véletlenszerűen alakulnak ki új tulajdonságok az új növényben. Ebben az esetben akár több tucat új tulajdonság is kialakulhat az 1 elvárthoz képest.
Milyen érdekes, hogy ezen a területen is mennyire félre van vezetve szinte mindenki és mennyire ellentmondó hírek, vélemények keringenek össze vissza.
Példákon levezetve magyaráz, nagyon jó!
Cimbora kint (telel) a gyerekkori kivándorolt barátjánál. Floridában..már 3 dik éve. Lényeg tele a tökük a GMO-s dilivel. Mára többe fáj a termesztése mint a hagyományosé. Csak mára már megvan kötve a kezük. Amcsi egy nagy rendőrállam (diktatúra)
Zavarba ejtő dolgot találtak az emberi vérben
Válasz #758. hozzászólásra
helyileg?
Azért kérdezem, mert azt mondták, hogy a dél-, délkeleti régióban szivárgott be GMO-s vetőmag, csak kíváncsiskodok, hogy ott vizsgálódnak-e?
Akkor meg no para:) Ber monsanto a legnagyobb GMO előállító cég:DD
Tök érdekes ez is szerintem mniden hibryd kikorica már GMO, csak vannak fajták amiket itt nem engedélyeznek!
elvileg MV nek mibden terméke engedélyezett, de furcsa módon a gyártó neve Marton Genetics:
Válasz #759. hozzászólásra
Persze, csak hivatalosan forgalmazott fajtát vetettünk.
Az összes Dekalb!
Aza baj hogy hiába van számlámon MV Tarján én leszek akkor is a felelős, mert a számla azt nem bizonyítja hogy azt is vetettem el ami számlán van:((
Nekem nincsen számlám sem:D márt más vette meg:O De elvileg MV Tarján a vetőmag....Amiket hivatalosan forgalmaznak azzal nem lehet baj, gondolom tudod milyen fajtát vetettél..
Válasz #757. hozzászólásra
Hát honnan tudjam én azt?
Gondolom véletlenszerűen választották ki a gazdákat, és pont beleestünk mi is.
A vetőmagot közeli forgalmazóvégtől szerezzük be, már évek óta, számlák megvannak, ha találnak is valamit, az nem a mi felelősségünk!
Válasz #756. hozzászólásra
És GMO-d van?
Sziasztok!
Közületek kapott már valaki értesítést arról, hogy ellenőrizni fogják a területeit GMO ügyben?
Mert minket ma értesítettek arról, hogy ki vagyunk jelölve az ellenőrzésre!
Válasz #754. hozzászólásra
köszi, akkor nem értem mit "állítólag" mit importáltak valakik
nalunk romaniaban, nincs engedejezve GMO semmifele novenyei csakis kiserleti asllomasok on talalhato meg !!
Válasz #752. hozzászólásra
Tudja valaki, hogy románoknál,szerbeknél milyen típusú GMO kukoricák vannak, úgy értem mire ellenállóak azok, csak moly vagy glifó+bogár is?
Válasz #751. hozzászólásra
én arra leszek kíváncsi, hogy hirtelen mennyivel fognak drágulni a talajfertőtlenítők... A gyártási költségek, az emelkedő energiaárak, bla-bla-bla..... és a kényszer miatt, hogy más választása nem marad a parasztnak
Ezen gondolatmenet alapján könnyen lehet hogy az egész méhész dolog mögött a Monsanto és a GMO-s brigád áll.
A lentebbi videónál az utolsó bejegyzések az érdekesek, hogy nem ilyen módon kell megoldani a túlnépesedés miatt felmerülő élelmiszer hiányt. A túlnépesedés nem fog megállni 10 milliárdnál sem akkor mi jön a 8 lábú disznó hogy több sonka legyen? A kínaiak már disznóhúst klónozzák, már disznó sem kell hozzá. De szeretnék abból enni...
Válasz #743. hozzászólásra
Viccesek ezek a méhészek is, Magyarországon orrba-szájba vetik a rovarölős magokat, de múltkor olvastam, hogy nálunk több a méhcsalád, mint néhány éve. Akkor most hogy van ez a pusztulásos mizéria?
Erre biztos, ami biztos betiltják ezeket, de a talajfertőtlenítők persze maradhatnak, még ha ugyanaz a hatóanyaga is, mint a betiltott csávázószerekéi.
Sajnos Feco-nak igaza van, tavaly az aflatoxinnal volt gond (kukoricamoly miatt), most betiltják a csávázást (kukoricabogár+talajlakók ellen). Ha jövőre valaki kitalálná, hogy a nikoszulfuron is káros és ki kell vonni, akkor meg az utcán fognak tüntetni a gazdák a GMO-ért, mert nem maradna más megoldás.
Válasz #747. hozzászólásra
Az elözö botrány kártéritésével az enyémet meg buktathatják..ugyse fog 80 -m teremni..
Kérdeznék a hozzáértőktől:
- azt mondta a miniszter úr, hogy keletről bejött a GMO-s kukorica vetőmag!
Ellenőrzések lesznek stb...stb...
Hogyan zajlik ez tulajdonképpen? Kimennek földre és mintát vesznek a kukoricából....értesítenek előtte....vagy csak utána.....mi van akkor ha a Dunántúlon vetették el amit behoztak.......?......milyen sávot szeretnének ellenőrizni........?
Válasz #743. hozzászólásra
ebben nem is volt semmi durva!
Csak a "hülyézés".
Moderálta: (575) 2013-06-03 10:44:49
Válasz #742. hozzászólásra
Végre!!!
Válasz #739. hozzászólásra
Nincs ebbe semmi különös,majd megszokjuk.Olyan mint a pulsaros,vagy expresszes napra.
Válasz #742. hozzászólásra
Ne legyenek illúzióink. Ha a XXXXXXXXXXXXX méhészek betiltatjak a rovarölős csavazast térden állva fog mindenki könyörögni a GMO-s kukoricaert, mert egyszerűen nem lesz más lehetőség a kukoricabogar ellen...
Moderálta: (575) 2013-06-03 09:03:03
"
A világ egyik legnagyobb agrárvállalata, az amerikai Monsanto a jövőben már nem próbálja meggyőzni az európaiakat a génmódosított vetőmagok előnyeiről és kivonul. Ezt a váratlan bejelentést tette az amerikai multi szóvivője. A "hagyományos" üzletágat mindez nem érinti...
"
Csak aztán úgy is legyen!
Válasz #739. hozzászólásra
Nekem megnyilt!!!
Mert béna vagyok