Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak607 FtBenzin árak606 FtEUR408.16 FtUSD374.25 FtCHF433.65 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Még mindig vannak olyan földhivatalok, ahol az osztatlan közös tulajdonok esetében a haszonbérletek, illetve a többlethasználati megállapodások kapcsán félre tájékoztatják az érdeklődőket. Pl. Edelény, Mezőkövesd.
Konkrétan arról van szó, hogy a haszonbérletek, vagy többlethasználati megállapodások esetében nem fogadják el az Fétv. 71. §-ban felhívott hozzájárulási vélelmeket. Jogszabálysértő módon azt várják el, hogy ezeket a szerződéseket minden érintett tulajdonostárs írja alá. Nincs ilyen törvényi rendelkezés.
Válasz bigfeco88 #5007. hozzászólásáraEz egy jó ötlet, szeretem, mikor valaki sablon hszonbérletit köt. Könnyebben tudom megoldani az elfogadók elkészítését...
Egy haszonbérleti szerződésben a fizetés úgy szerepel, hogy étkezési búza átlagára www.aki.gov.hu/PÁIR alapján, júlisi-augusztusi-szeptemberi időszakának súlyozott átlaga.
Válasz Lada2105 #4998. hozzászólásáraAzért mert azt, hogy a törvény időbeli hatályát - vagyis, hogy "közvetlenül megelőző" - rajta kívül álló, neki fel nem róható ok miatt nem tartotta be, azt bizonyítani kell.
Előfordul, hogy a haszonbérlő elalszik, és nem hosszabbítja meg a szerződés még annak hatálya alatt. Az új szerződést csak hetekkel, hónapokal az előző szerződés után köti meg, és nyújtják be a földhivatalhoz. Ettől függetlenül, mint volt haszonbérlő kíván élni az előhaszonbérleti jogával. A szerződésben arra hivatkozik, hogy a késedelem rajta kívül álló, neki fel nem róható okok miatt történt. Miután mint volt haszonbérlő a ranghely első helyén áll, így sokakat elriaszt attól, hogy elfogadót tegyenek.
Nem kell megijedni. Az ugyanis kevés, ha valaki rajta kívül álló, neki fel nem róható okora hivatkozik. Ha csak ez van a szerződésben, akkor írni kell egy jó elfogadó nyilatkozatot, rá kell jelentkezni a haszonbérletre, és el lehet vinni.
Az édeskevés, ha valaki egy haszonbérleti szerződésben volt haszonbérlői jogára hivatkozik, miközben a korábbi szerződés már megszünt. Ez akkor is kevás, ha a szerződésben akként nyilatkozik, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudta gyakorolni volt előhaszonbérleti jogát.
Ha valaki ilyen kifüggesztésre rá akar jelentkezni, akkor nyugodtan tegye meg.
Egy másik csoportban felvetődött a kérdés. Mit lehet tenni, ha a haszonbérleti szerződés lejárta után, a bérlő tovább használja a földet. Ehhez fűznék néhány gondolatot.
Legelőször is arra hívnám fel a figyelmet, ha valaki használatba adja a földjét, határozott időre, akkor minden képpen foglaltassa bele a szerződésbe, hogy annak lejártakor a bérlő, használó olyan állapotban köteles visszaadni a bérbeadónak a bérleményt, hogy azt a bérbeadó, azonnal használatba tudja venni. Ezt azt jelenti, hogy az utolsó gazdasági évben a termény betakarítása után már semmilyen munkálatot nem végezhet.
Ugyan csak ajánlott – feltéve, hogy a tulajdonos a szerződést sem meghosszabbítani, sem újra kötni nem akarja a bérlővel – a szerződés lejárta előtt legalább fél évvel tértivevényes levélben felhívni a bérlő figyelmét erre. Vagyis jelezni, hogy a szerződés lejártát követően a tulajdonos saját maga fog rendelkezni a tulajdonát képező földdel.
De mi van akkor, ha a bérlő a szerződés lejárta után is használja a földet. Nézzük a törvényi rendelkezéseket.
2013. évi CCXII. törvény (Fétv.)
57. § A haszonbérleti szerződés megszűnik
a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,
62. §
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
Ptk.
6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.
Tehát. A szerződés lejártakor a földet olyan állapotban kell visszaadni, hogy azon a termelés folytatható legyen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt haszonbérlő nem határozhatja meg, nem lehetetlenítheti el, hogy a következő használó meghatározza, milyen növénykultúrát kíván termelni. Magyarul, nem vethet a lejárati idő előtt semmit.
A 62. § (2) ugyan lehetőséget biztosít a volt bérlőnek, hogy a szerződés lejártakori mezei leltár értékét követelje a bérbeadótól, de az (5) bekezdés egyértelműen fogalmaz. Határozott idejű szerződés esetében erre csak akkor van lehetőség, ha erről a felek megállapodtak. Tehát ha egy bérlő önhatalmúlag a szerződés lejártának utolsó évében az adott növénykultúra betakarítása után még bármilyen munkát végez, a bérbeadó hozzájárulása nélkül, akkor annak ellenértékét nem követelheti.
A bérbeadó jogosult a szerződés lejárta után bármikor birtokba venni a tulajdonát. Akár úgy is, hogy a volt bérlő által jogalap nélkül, rosszhiszeműen elültetett növénykultúrát tovább gondozza, betakarítja. Ebben az esetben a jogalap nélküli, rosszhiszemű földhasználó – korábbi bérlő – polgári peres úton követelheti az addig felmerülő, és bizonyított költségeit.
A haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása alatt elhunyt. A földhivatal ennek ismeretében elutasította a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. A haszonbérlő élt a jogorovoslati lehetőségével, és keresetet nyújtott be.
A Szegedi Törvényszék határozata szerint:
"Tekintettel arra, hogy a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó halála nem szüntette meg, az alperesnek a jogutód személyének megállapításáról döntenie kellett volna. A jogutód(ok) felderítésének, illetve megállapításának hiányában a tényállás nem tisztázott."
A Törvényszék a földhivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
Az osztatlan közös tulajdon rengeteg problémát jelent, ha valaki értékesíteni szeretné a tulajdoni hányadát, mert jelentősen alacsonyabb áron tudja azt megtenni, mintha 1/1-es lenne a tulajdona, de ugyan így jelentős akadály akkor is, ha valaki gazdálkodni szeretne, vagy bérbe szeretné adni a földjét.
Az erdők esetében ez különösen igaz, hiszen itt még elaprózódottabbak a tulajdonviszonyok, mint a termőföldek esetében. Sokan találkoznak azzal a problémával, hogy szeretnének erdőgazdálkodni, évek óta vásárolnak tulajdoni hányadokat, de amikor a gazdálkodás kerül szóba, mindig falakba ütköznek.
Van azonban megoldás ezekre a problémákra.
Egyrészről van lehetőség felszámolni az osztatlan közös tulajdont egy viszonylag egyszerű módon, a 2020. évi LXXI. törvény biztosította kereteken belül. Másrészről, ha valaki ebbe nem akar belevágni, akkor kialakíthat egy úgynevezett használati rendet, amely alapján már gazdálkodhat a saját tulajdoni hányadán, illetve használatba is adhatja azt. Ha van használati rend, akkor arra is van lehetőség, hogy más tulajdonostársakkal többlethasználati megállapodást lehet kötni, ennek alapján az ő tulajdoni hányadukat is kvázi bérbe lehet venni.
Persze ezek a megoldások nem annyira egyszerűek, de aki ismeri a hatályos jogszabályi hátteret, a földhivatali gyakorlatot, annak ez nem jelent problémát.
Akinek a leírtak felkeltették az érdeklődést, keressen. Tájékoztatom a konkrét lehetőségekről, és vállalom annak lebonyolítását is akár termőföld, akár erdő esetében.
Válasz gyomláló #4987. hozzászólásáraÉn ugy tudom hogy a bérleti szerzödést kell beküldeni a földhivatalba és majd onan küldik a jegyzöhöz majd kifügedzti a jegyző majd ujbol földhivatal . Kb 3-4 hónap mire bejegyzésre kerül a föld.
Sziasztok!
Mi most a menete a bérleti szerződés hatósági jóvá hagyásának? Aláírva, a bérbeadó kifüggesztési kérelmével együtt beküldeni a földhivatalba? A földhivatal küldi tovább a jegyzőnek?
Válasz R Sándor #4984. hozzászólásáraHát ha érvényes a szerződés akkor nem szerintem!
Haszonbérleti szerződés módosítás .
Azt kell bevinni a fhivatalba.
Egy kérelemel.
Esetleg is én így csináltam kb egy hete.
Jó estét. Adott egy bérleti szerződés , x
összeggel ami jelenleg nem terhelhető ki. Szeretném csökkenteni ..,a bérbe adó is megérti a helyzetet, a bérleti díj az eddigi 60 százaléka lenne.Ki kell ezt ismét függeszteni,vagy elég egy kettőnk között írott szerződés módosítás?
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
Válasz Ebcsont #4981. hozzászólásáraIgen, ex lege felvetése az volt, hogy mivel a (4) bekezdésben "földműves" jelző szerepel a jogosulti csoportokon belül, ezért, ha pl. van egy állattartó cég, aki a 46 (3) a) ab)-re hivatkozik, akkor egy ökos magánszemély aki meg a 46 (3) (b)-re, akkor hiába Öcsg-s az utóbbi, nem hivatkozhat rá pluszban, azaz nem viheti el a cég bérlő elöl a földet, mivel a cég nem minősül földművesnek, azaz vele szemben nem lehet az öcsg-re is hivatkozni. És mivel mindketten a 46 (3)-ba tartoznak, egyenlőség esetén a bérlővel kell a földhivatalnak jóváhagynia a szerződést. Mindez az "ÖCSG-s pluszban kérdés" csak a 46 (3)-ba tartozók esetén merülhet fel, mert ott lehet cég és magánszemély is egyszerre, aki megfelel a jogosultságnak. Ha csak földművesek közt lehet az ÖCSG meglétét nézni, akkor a 46 (3) ba tartozó cégek elöl nem viheti el más 46 (3)-as magánszemély a bérletet. Viszont egy 46 (3)-ba tartozó és nem Öcsg-s magánszemély bérlő elöl meg elviheti egy 46 (3)+Öcsg-s rájelentkező. Ezért nagyon jó a felvetés.
Válasz Balu21 #4980. hozzászólásáraAz előhaszonbérlet kapcsán van 7+1 csoport. Az első csoportban (1) a) vannak a volt haszonbérlők és a (3) bekezdésben felsoroltak. Az (1) a) és a b) közé beékelődik a feltételek teljesülése esetén a (2) bekezésben lévők.
A (4)es szerinti rangsorolás csak az első 4+1 csoportra vonatkozik. A (4)esre önmagában nem lehet hivatkozni kötelező megjelölni hozzá (1) a-d ig valamely pontot.
Az utolsó mondatodban írtak sem egységesek szerintem a földhivatalokban, mert így egy magánszemély állattartó bérlő elszenvedheti azt, hogy egy ÖCSG-s magánszemély ökos elvisz előle egy bérletet, az állattartó bérlő cég pedig nem. Szerintem nem ezt akarta a törvény, hanem az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésbe tartozó összes jogosultat gondolták ide, csak nem azt írták bele. Az is elképzelhető, hogy a "földműves-nem földműves" megkülönböztetés alatt itt azt akarták érteni, hogy a földforgalmi törvény által előhaszonbérlettel rendelkezők és nem rendelkezők csoportja. Csak hát akkor valami hasonlót kellett volna írni.
Válasz ex lege #4977. hozzászólására"Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott BÁRMELY földműves jogosulti csoporton belül"
Logikailag így kellene kinéznie az adott rendelkezésnek, hogy azt jelentse, amit az FH gondol.
Válasz ex lege #4977. hozzászólásáraÜdv! Ezt meg kell támadni, a 46 (3)-on belül az a-b-c-d-e nem jelent sorrendiséget, ez azt jelentené, hogy az állattartó megelőzi az ökost vagy a vetőmagost, ez hülyeség. Ha ezt akarta volna a törvény, akkor nem tette volna ezeket mind egy bekezdésbe. Hibásan döntöttek.
Vannak földhivatalok, akik sportot űznek abból, hogy teljesen kifacsart, agyament módon értelmezék a földforgalmi jogszabályokat. Ebben - is - tornymagasan vezet Debrecen. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében nem kicsit túl van reprezentálva a Debreceni Törvényszék. Ami azt jelenti, hogy a Hajdúsági földhivataloknál valami nagyon nincs rendben. Talán ez majd egyszer elhatol az Agrárminisztérium "agyáig" is, és rendet tesz.
Egy friss példa.
A Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdése nevesíti azokat az előhaszonbérleti jogosultakat, akiket a jogalkotó kiemelten preferál, és ha megfelelnek a törvényi előírásoknak, akkor előhaszonbérleti jogukat, az (1) bekezdés a) pontjára emeli, vagyis a volt haszonbérlővel azonos előhaszonbérleti joggal rendelkeznek. Ez a "VIP" besorolás két csoportot érint. Egyrészről a törvényi feltételeknek megfelelő földműveseket, másrészről a mezőgadasági termelőszervezeteket.
Előfordul ugyan akkor, hogy egy haszonbérleti szerződésben a szerződés szerinti bérlő, illetve az elfogadót tevő/tevők mindegyike a (3) bekezdés valamelyik pontját hívja fel előhaszonbérleti jogosultságként. Erre az esetre hozta létre a jogalkotó a (4) bekezdést, ahol a földműves csoporton belül előnyt biztosít a CSMT, illetve az ÖCSG tagjának, a fiatal gazdának, vagy a pályakezdőnek. A jogalkotó egyértelműen a földműves csoportot jelölte meg.
Hogyan értelmezik ezt Debrecenben? Nos úgy, hogy ez csak akkor igaz, ha azok, akik a (4) bekezdést hívták fel előhaszonbérleti jogosultságként, ezt a jogukat csak akkor érvényesíthetik, ha pl. a szerződés szerinti bérlő és az elfogadót tevő is a (3) bekezdés ugyan azon pontjában jelölték meg az előhaszonbérleti jogukat. Vagyis pl. szántó esetében mind a ketten az ab) alpontot jelölték meg. De ha a szerződés szerinti bérlő szántó esetében az ab) pontot jelölte meg, az elfogadót tevő viszont a b) vagy a d) pontot, és emellé felhívta a (4) bekezdést is, akkor ez utóbbi nem vehető figyelembe, mert a földhivatal szerint nem egy csoportba tartoznak.
Meg egy lófaszt mama.
Nincs ilyen törvényi rendelkezés, mert nincs ilyan jogalkotói akarat. Mint már mondtam a csoport alatt a földműves csoportot kell érteni. Vagyis egy konkrét művelési ághoz kapcsolható minden földművest, függetlenül attól, hogy pl. szántó esetében a (3) bekezdés melyik pontját jelölte meg.
Ugyanakkor nem árt azzal is tisztába lenni, hogy a (4) bekezdés egy mezőgazdasági termelőszervezettel szemben nem biztosít előhaszonbérleti jogosultságot.
"(4) * Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó."
A törvény szövege ugyan is csak a "földműves jogosulti csoportokon belül" adja meg ezt a pluszt szerintem. Ha a szerződés szerinti bérlő mezőgazdasági termelőszervezet, akkor vele szemben nem érvényesíthető a (4) bekezdés. És ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti bérlő a nyerő.
Üdv, 10 éves hszonbérleti szerződésem letelik 2025-ben, az örökösök tovább szeretnék megkötni a szerződést. több bérleti dijért. 1,76 ha 30 AK, valamint 1.88 ha 20 AK értékben én csak 5 évre kötném,.most lucerna van benne, elég szikes föld. Mennyiért vehetném ki AK-ra vagy ha/-ra ? Várnám válaszotokat, előre is köszi.
Gyakran látom a bírósági ítéletekben, hogy nagyon sokan nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő haszonbérleti szerződéseket, illetve elfogadó nyilatkozatokat nyújtanak be a földhivataloknak. Nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat tesznek, tévesen jelölik meg az elővásárlási-, vagy előhaszonbérleti jogosultságukat, nem hívnak föl minden javukra értékelhető tényt – miközben egy adásvételnél a Kamara az az esetek többségében egyoldalúan értékel -, és így tovább. Ennek az esetek többségében a jogszabályismeretek hiánya, illetve az elavult haszonbérleti-, elfogadó nyilatkozat minták az oka.
Ha valaki el akarja kerülni ezeket a buktatókat, keressen. Hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő iratmintákat tudok biztosítani, kitöltési segédlettel. tanácsadással díjazás ellenében.
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
Válasz subikiss #4970. hozzászólásárab) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
- a bérbe adott föld X településen van
- a bérlő a szomszédos Y településen rendelkezik lakáshasználattal 3 éve
- a bérlő Y településen legalább 1 éve rendelkezik föld birtokával
- ami szomszédos a bérbe adott X településen lévő földdel.
Ha az X településen és Y településen fekvő földek szomszédosak, akkor kizárólag a községhatár egyik és másik oldalán lévő földekről lehet szó. Képzeld el egy térképen.
Válasz Balu21 #4967. hozzászólásáraNem vagyok jogász, de az én olvasatomban ez azt is jelenti hogy két szomszédos település földjei esetében is helyben lakó szomszédnak minősül, tehát hogyha nem településhatárról van szó. Mert mondjuk ugy is lehetek szomszéd hogy másik megyében van a föld, ott már tényleg csak sima szomszéd.
5018 hozzászólás
Üdv!
Mi a reális haszonbérleti díja egy kb. 50-60 hektáros legelőnek? 8-9 aranykoronás.
Válasz CirokMan #5016. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz Celtises #5015. hozzászólásáraAz elso kerdes: igen.
Masodik kerdes: nem.
A haszonberleti a szerzodes lejartaval szunik meg.
A haszonbérbeadó elhunyt. A szerződés jövő év végéig szól.
Jogszerűen vetem el a földet ősszel?
Lehet bajom belőle?
Még mindig vannak olyan földhivatalok, ahol az osztatlan közös tulajdonok esetében a haszonbérletek, illetve a többlethasználati megállapodások kapcsán félre tájékoztatják az érdeklődőket. Pl. Edelény, Mezőkövesd.
Konkrétan arról van szó, hogy a haszonbérletek, vagy többlethasználati megállapodások esetében nem fogadják el az Fétv. 71. §-ban felhívott hozzájárulási vélelmeket. Jogszabálysértő módon azt várják el, hogy ezeket a szerződéseket minden érintett tulajdonostárs írja alá. Nincs ilyen törvényi rendelkezés.
Aki ilyen problémába ütközik, az keressen.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz termelo #5011. hozzászólásáraSzerintem a sztárügyvédből több van.....
Válasz Csaba58 #5010. hozzászólásáraTe meg az elfogadók… Hagyjuk már!!!
Jó ügyvéd a jogszabályokat ismeri, a sztárügyvéd meg a bírót.
Válasz bigfeco88 #5007. hozzászólásáraEz egy jó ötlet, szeretem, mikor valaki sablon hszonbérletit köt. Könnyebben tudom megoldani az elfogadók elkészítését...
Válasz foldjog58 #5006. hozzászólásáraNem becsülöm. Tapasztalat. Nem nagy meritesbol, de lehet hogy én eddig jó helyre mentem.
Válasz Lux in tenebris #4997. hozzászólásáraGyanús mert akár 1 évig is fen áll a volt haszonbérlő elő haszonbérleti joga
Válasz istvan1984.101 #5004. hozzászólásáraSzerintem nézz meg egy szerződést ami ki van függesztve és azt szabd át magadnak.
Válasz Rabó001 #5005. hozzászólásáraSzerintem alábecsülöd az ügyvédek ceruzáját.....
Válasz istvan1984.101 #5004. hozzászólásáraEz nem egy univerzális nyomtatvány. Erre szakosodott ügyvéd, 10-20ezerbol megvan, még lehet hogy annyi se.
Üdvözlök minden tagot!
Segitséget szeretnék kérni
Hol lehet beszerezni olyan földhaszonbérleti szerződést nyomtatvànyt amit 2024 ben elfogadnak!
Előre is köszönöm!
Válasz VMisi #5000. hozzászólásáraÉn látok benne 2024-es búza árakat. Gabona termekpalya/gabonafelek termelői árai....
Válasz barazdabetyar. #5001. hozzászólásáraÉn úgy is fizetek, de kíváncsi vagyok, hogy a nagy cég mennyit ad másoknak.
Válasz VMisi #5000. hozzászólásáraAmennyiért eladtad.Az a valós ár.
Egy haszonbérleti szerződésben a fizetés úgy szerepel, hogy étkezési búza átlagára www.aki.gov.hu/PÁIR alapján, júlisi-augusztusi-szeptemberi időszakának súlyozott átlaga.
https://adat.aki.gov.hu/Szakrendszeri/Pair
Én itt csak 2008-tól 2011-ig találok adatokat
Használja ezt valaki?
Hogy lehet innen friss adatokat kinyerni?
Válasz Lada2105 #4998. hozzászólásáraAzért mert azt, hogy a törvény időbeli hatályát - vagyis, hogy "közvetlenül megelőző" - rajta kívül álló, neki fel nem róható ok miatt nem tartotta be, azt bizonyítani kell.
Válasz Lux in tenebris #4997. hozzászólásáraMiért?
Előfordul, hogy a haszonbérlő elalszik, és nem hosszabbítja meg a szerződés még annak hatálya alatt. Az új szerződést csak hetekkel, hónapokal az előző szerződés után köti meg, és nyújtják be a földhivatalhoz. Ettől függetlenül, mint volt haszonbérlő kíván élni az előhaszonbérleti jogával. A szerződésben arra hivatkozik, hogy a késedelem rajta kívül álló, neki fel nem róható okok miatt történt. Miután mint volt haszonbérlő a ranghely első helyén áll, így sokakat elriaszt attól, hogy elfogadót tegyenek.
Nem kell megijedni. Az ugyanis kevés, ha valaki rajta kívül álló, neki fel nem róható okora hivatkozik. Ha csak ez van a szerződésben, akkor írni kell egy jó elfogadó nyilatkozatot, rá kell jelentkezni a haszonbérletre, és el lehet vinni.
Az édeskevés, ha valaki egy haszonbérleti szerződésben volt haszonbérlői jogára hivatkozik, miközben a korábbi szerződés már megszünt. Ez akkor is kevás, ha a szerződésben akként nyilatkozik, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudta gyakorolni volt előhaszonbérleti jogát.
Ha valaki ilyen kifüggesztésre rá akar jelentkezni, akkor nyugodtan tegye meg.
Válasz Lux in tenebris #4994. hozzászólásáraHamar elfogyott a nyugdíj…
Elfogadó nyilatkozatok készítése.
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Egy másik csoportban felvetődött a kérdés. Mit lehet tenni, ha a haszonbérleti szerződés lejárta után, a bérlő tovább használja a földet. Ehhez fűznék néhány gondolatot.
Legelőször is arra hívnám fel a figyelmet, ha valaki használatba adja a földjét, határozott időre, akkor minden képpen foglaltassa bele a szerződésbe, hogy annak lejártakor a bérlő, használó olyan állapotban köteles visszaadni a bérbeadónak a bérleményt, hogy azt a bérbeadó, azonnal használatba tudja venni. Ezt azt jelenti, hogy az utolsó gazdasági évben a termény betakarítása után már semmilyen munkálatot nem végezhet.
Ugyan csak ajánlott – feltéve, hogy a tulajdonos a szerződést sem meghosszabbítani, sem újra kötni nem akarja a bérlővel – a szerződés lejárta előtt legalább fél évvel tértivevényes levélben felhívni a bérlő figyelmét erre. Vagyis jelezni, hogy a szerződés lejártát követően a tulajdonos saját maga fog rendelkezni a tulajdonát képező földdel.
De mi van akkor, ha a bérlő a szerződés lejárta után is használja a földet. Nézzük a törvényi rendelkezéseket.
2013. évi CCXII. törvény (Fétv.)
57. § A haszonbérleti szerződés megszűnik
a) a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján,
62. §
(2) A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b) követelheti a haszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltárban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és
c) köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani.
(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, ha a szerződés annak lejárta miatt szűnik meg.
Ptk.
6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.
Tehát. A szerződés lejártakor a földet olyan állapotban kell visszaadni, hogy azon a termelés folytatható legyen. Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt haszonbérlő nem határozhatja meg, nem lehetetlenítheti el, hogy a következő használó meghatározza, milyen növénykultúrát kíván termelni. Magyarul, nem vethet a lejárati idő előtt semmit.
A 62. § (2) ugyan lehetőséget biztosít a volt bérlőnek, hogy a szerződés lejártakori mezei leltár értékét követelje a bérbeadótól, de az (5) bekezdés egyértelműen fogalmaz. Határozott idejű szerződés esetében erre csak akkor van lehetőség, ha erről a felek megállapodtak. Tehát ha egy bérlő önhatalmúlag a szerződés lejártának utolsó évében az adott növénykultúra betakarítása után még bármilyen munkát végez, a bérbeadó hozzájárulása nélkül, akkor annak ellenértékét nem követelheti.
A bérbeadó jogosult a szerződés lejárta után bármikor birtokba venni a tulajdonát. Akár úgy is, hogy a volt bérlő által jogalap nélkül, rosszhiszeműen elültetett növénykultúrát tovább gondozza, betakarítja. Ebben az esetben a jogalap nélküli, rosszhiszemű földhasználó – korábbi bérlő – polgári peres úton követelheti az addig felmerülő, és bizonyított költségeit.
Moderátor által módosítva: 2024-05-16 17:48:51
Válasz csontii #4991. hozzászólásáraNincs mit
De azért én megkérdezném a helyi falugazdászt ő biztos jobban tudja
Válasz Tézé #4988. hozzászólásáraKöszönöm.
A haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása alatt elhunyt. A földhivatal ennek ismeretében elutasította a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. A haszonbérlő élt a jogorovoslati lehetőségével, és keresetet nyújtott be.
A Szegedi Törvényszék határozata szerint:
"Tekintettel arra, hogy a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadó halála nem szüntette meg, az alperesnek a jogutód személyének megállapításáról döntenie kellett volna. A jogutód(ok) felderítésének, illetve megállapításának hiányában a tényállás nem tisztázott."
A Törvényszék a földhivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
Az osztatlan közös tulajdon rengeteg problémát jelent, ha valaki értékesíteni szeretné a tulajdoni hányadát, mert jelentősen alacsonyabb áron tudja azt megtenni, mintha 1/1-es lenne a tulajdona, de ugyan így jelentős akadály akkor is, ha valaki gazdálkodni szeretne, vagy bérbe szeretné adni a földjét.
Az erdők esetében ez különösen igaz, hiszen itt még elaprózódottabbak a tulajdonviszonyok, mint a termőföldek esetében. Sokan találkoznak azzal a problémával, hogy szeretnének erdőgazdálkodni, évek óta vásárolnak tulajdoni hányadokat, de amikor a gazdálkodás kerül szóba, mindig falakba ütköznek.
Van azonban megoldás ezekre a problémákra.
Egyrészről van lehetőség felszámolni az osztatlan közös tulajdont egy viszonylag egyszerű módon, a 2020. évi LXXI. törvény biztosította kereteken belül. Másrészről, ha valaki ebbe nem akar belevágni, akkor kialakíthat egy úgynevezett használati rendet, amely alapján már gazdálkodhat a saját tulajdoni hányadán, illetve használatba is adhatja azt. Ha van használati rend, akkor arra is van lehetőség, hogy más tulajdonostársakkal többlethasználati megállapodást lehet kötni, ennek alapján az ő tulajdoni hányadukat is kvázi bérbe lehet venni.
Persze ezek a megoldások nem annyira egyszerűek, de aki ismeri a hatályos jogszabályi hátteret, a földhivatali gyakorlatot, annak ez nem jelent problémát.
Akinek a leírtak felkeltették az érdeklődést, keressen. Tájékoztatom a konkrét lehetőségekről, és vállalom annak lebonyolítását is akár termőföld, akár erdő esetében.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz gyomláló #4987. hozzászólásáraÉn ugy tudom hogy a bérleti szerzödést kell beküldeni a földhivatalba és majd onan küldik a jegyzöhöz majd kifügedzti a jegyző majd ujbol földhivatal . Kb 3-4 hónap mire bejegyzésre kerül a föld.
Sziasztok!
Mi most a menete a bérleti szerződés hatósági jóvá hagyásának? Aláírva, a bérbeadó kifüggesztési kérelmével együtt beküldeni a földhivatalba? A földhivatal küldi tovább a jegyzőnek?
Látom, valamelyik takonygerincű házmester megint jelentett.....
Válasz R Sándor #4984. hozzászólásáraHát ha érvényes a szerződés akkor nem szerintem!
Haszonbérleti szerződés módosítás .
Azt kell bevinni a fhivatalba.
Egy kérelemel.
Esetleg is én így csináltam kb egy hete.
Jó estét. Adott egy bérleti szerződés , x
összeggel ami jelenleg nem terhelhető ki. Szeretném csökkenteni ..,a bérbe adó is megérti a helyzetet, a bérleti díj az eddigi 60 százaléka lenne.Ki kell ezt ismét függeszteni,vagy elég egy kettőnk között írott szerződés módosítás?
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
...
Moderátor által módosítva: 2024-04-12 11:35:55
Válasz Ebcsont #4981. hozzászólásáraIgen, ex lege felvetése az volt, hogy mivel a (4) bekezdésben "földműves" jelző szerepel a jogosulti csoportokon belül, ezért, ha pl. van egy állattartó cég, aki a 46 (3) a) ab)-re hivatkozik, akkor egy ökos magánszemély aki meg a 46 (3) (b)-re, akkor hiába Öcsg-s az utóbbi, nem hivatkozhat rá pluszban, azaz nem viheti el a cég bérlő elöl a földet, mivel a cég nem minősül földművesnek, azaz vele szemben nem lehet az öcsg-re is hivatkozni. És mivel mindketten a 46 (3)-ba tartoznak, egyenlőség esetén a bérlővel kell a földhivatalnak jóváhagynia a szerződést. Mindez az "ÖCSG-s pluszban kérdés" csak a 46 (3)-ba tartozók esetén merülhet fel, mert ott lehet cég és magánszemély is egyszerre, aki megfelel a jogosultságnak. Ha csak földművesek közt lehet az ÖCSG meglétét nézni, akkor a 46 (3) ba tartozó cégek elöl nem viheti el más 46 (3)-as magánszemély a bérletet. Viszont egy 46 (3)-ba tartozó és nem Öcsg-s magánszemély bérlő elöl meg elviheti egy 46 (3)+Öcsg-s rájelentkező. Ezért nagyon jó a felvetés.
Válasz Balu21 #4980. hozzászólásáraAz előhaszonbérlet kapcsán van 7+1 csoport. Az első csoportban (1) a) vannak a volt haszonbérlők és a (3) bekezdésben felsoroltak. Az (1) a) és a b) közé beékelődik a feltételek teljesülése esetén a (2) bekezésben lévők.
A (4)es szerinti rangsorolás csak az első 4+1 csoportra vonatkozik. A (4)esre önmagában nem lehet hivatkozni kötelező megjelölni hozzá (1) a-d ig valamely pontot.
Válasz ex lege #4977 hozzászó
Az utolsó mondatodban írtak sem egységesek szerintem a földhivatalokban, mert így egy magánszemély állattartó bérlő elszenvedheti azt, hogy egy ÖCSG-s magánszemély ökos elvisz előle egy bérletet, az állattartó bérlő cég pedig nem. Szerintem nem ezt akarta a törvény, hanem az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésbe tartozó összes jogosultat gondolták ide, csak nem azt írták bele. Az is elképzelhető, hogy a "földműves-nem földműves" megkülönböztetés alatt itt azt akarták érteni, hogy a földforgalmi törvény által előhaszonbérlettel rendelkezők és nem rendelkezők csoportja. Csak hát akkor valami hasonlót kellett volna írni.
Válasz ex lege #4977. hozzászólására"Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott BÁRMELY földműves jogosulti csoporton belül"
Logikailag így kellene kinéznie az adott rendelkezésnek, hogy azt jelentse, amit az FH gondol.
Válasz ex lege #4977. hozzászólásáraÜdv! Ezt meg kell támadni, a 46 (3)-on belül az a-b-c-d-e nem jelent sorrendiséget, ez azt jelentené, hogy az állattartó megelőzi az ökost vagy a vetőmagost, ez hülyeség. Ha ezt akarta volna a törvény, akkor nem tette volna ezeket mind egy bekezdésbe. Hibásan döntöttek.
Vannak földhivatalok, akik sportot űznek abból, hogy teljesen kifacsart, agyament módon értelmezék a földforgalmi jogszabályokat. Ebben - is - tornymagasan vezet Debrecen. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében nem kicsit túl van reprezentálva a Debreceni Törvényszék. Ami azt jelenti, hogy a Hajdúsági földhivataloknál valami nagyon nincs rendben. Talán ez majd egyszer elhatol az Agrárminisztérium "agyáig" is, és rendet tesz.
Egy friss példa.
A Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdése nevesíti azokat az előhaszonbérleti jogosultakat, akiket a jogalkotó kiemelten preferál, és ha megfelelnek a törvényi előírásoknak, akkor előhaszonbérleti jogukat, az (1) bekezdés a) pontjára emeli, vagyis a volt haszonbérlővel azonos előhaszonbérleti joggal rendelkeznek. Ez a "VIP" besorolás két csoportot érint. Egyrészről a törvényi feltételeknek megfelelő földműveseket, másrészről a mezőgadasági termelőszervezeteket.
Előfordul ugyan akkor, hogy egy haszonbérleti szerződésben a szerződés szerinti bérlő, illetve az elfogadót tevő/tevők mindegyike a (3) bekezdés valamelyik pontját hívja fel előhaszonbérleti jogosultságként. Erre az esetre hozta létre a jogalkotó a (4) bekezdést, ahol a földműves csoporton belül előnyt biztosít a CSMT, illetve az ÖCSG tagjának, a fiatal gazdának, vagy a pályakezdőnek. A jogalkotó egyértelműen a földműves csoportot jelölte meg.
Hogyan értelmezik ezt Debrecenben? Nos úgy, hogy ez csak akkor igaz, ha azok, akik a (4) bekezdést hívták fel előhaszonbérleti jogosultságként, ezt a jogukat csak akkor érvényesíthetik, ha pl. a szerződés szerinti bérlő és az elfogadót tevő is a (3) bekezdés ugyan azon pontjában jelölték meg az előhaszonbérleti jogukat. Vagyis pl. szántó esetében mind a ketten az ab) alpontot jelölték meg. De ha a szerződés szerinti bérlő szántó esetében az ab) pontot jelölte meg, az elfogadót tevő viszont a b) vagy a d) pontot, és emellé felhívta a (4) bekezdést is, akkor ez utóbbi nem vehető figyelembe, mert a földhivatal szerint nem egy csoportba tartoznak.
Meg egy lófaszt mama.
Nincs ilyen törvényi rendelkezés, mert nincs ilyan jogalkotói akarat. Mint már mondtam a csoport alatt a földműves csoportot kell érteni. Vagyis egy konkrét művelési ághoz kapcsolható minden földművest, függetlenül attól, hogy pl. szántó esetében a (3) bekezdés melyik pontját jelölte meg.
Ugyanakkor nem árt azzal is tisztába lenni, hogy a (4) bekezdés egy mezőgazdasági termelőszervezettel szemben nem biztosít előhaszonbérleti jogosultságot.
"(4) * Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó."
A törvény szövege ugyan is csak a "földműves jogosulti csoportokon belül" adja meg ezt a pluszt szerintem. Ha a szerződés szerinti bérlő mezőgazdasági termelőszervezet, akkor vele szemben nem érvényesíthető a (4) bekezdés. És ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti bérlő a nyerő.
Válasz barna.ferenc52 #4974. hozzászólásáraMai helyzetben örülhetnének, h valaki műveli amúgy max 100/ha felénk..
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/hasznalati-rend-tobblethasznalati-megallapodasok/h_7408795
Üdv, 10 éves hszonbérleti szerződésem letelik 2025-ben, az örökösök tovább szeretnék megkötni a szerződést. több bérleti dijért. 1,76 ha 30 AK, valamint 1.88 ha 20 AK értékben én csak 5 évre kötném,.most lucerna van benne, elég szikes föld. Mennyiért vehetném ki AK-ra vagy ha/-ra ? Várnám válaszotokat, előre is köszi.
Gyakran látom a bírósági ítéletekben, hogy nagyon sokan nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő haszonbérleti szerződéseket, illetve elfogadó nyilatkozatokat nyújtanak be a földhivataloknak. Nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat tesznek, tévesen jelölik meg az elővásárlási-, vagy előhaszonbérleti jogosultságukat, nem hívnak föl minden javukra értékelhető tényt – miközben egy adásvételnél a Kamara az az esetek többségében egyoldalúan értékel -, és így tovább. Ennek az esetek többségében a jogszabályismeretek hiánya, illetve az elavult haszonbérleti-, elfogadó nyilatkozat minták az oka.
Ha valaki el akarja kerülni ezeket a buktatókat, keressen. Hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő iratmintákat tudok biztosítani, kitöltési segédlettel. tanácsadással díjazás ellenében.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz subikiss #4970. hozzászólásárab) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
- a bérbe adott föld X településen van
- a bérlő a szomszédos Y településen rendelkezik lakáshasználattal 3 éve
- a bérlő Y településen legalább 1 éve rendelkezik föld birtokával
- ami szomszédos a bérbe adott X településen lévő földdel.
Ha az X településen és Y településen fekvő földek szomszédosak, akkor kizárólag a községhatár egyik és másik oldalán lévő földekről lehet szó. Képzeld el egy térképen.
Válasz Balu21 #4967. hozzászólásáraNem vagyok jogász, de az én olvasatomban ez azt is jelenti hogy két szomszédos település földjei esetében is helyben lakó szomszédnak minősül, tehát hogyha nem településhatárról van szó. Mert mondjuk ugy is lehetek szomszéd hogy másik megyében van a föld, ott már tényleg csak sima szomszéd.
Válasz Balu21 #4968. hozzászólásáraMár kivan függesztve
, viszont a szomszédot benéztem, mert nem vagyok helyben lakó csak szomszéd. Köszönöm azért.