Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTudnál-e segíteni nekem ebban az ügyben,hogy mi tévő legyek? Ki volt függesztve egy szántó amiben én ls tulajdonos vagyok. Elfogadó nyilatkozatot tettem rá. A földhivatal engem jelölt meg új haszonbérlőnek,amit a földhivatal álltal visszaküldött bérleti szerződés és a rajta lévő pecsét igazolt is. Be akartam nyújtani a földhasználatomat és közölték,hogy már van földhasználója a területnek és egyezzek meg vele ki legyen az új bérlő. Csak pilláztam,hogy mi van most?
Másodsorban, ahogy gondoljátok, én csak puszta jó szándékkal azt írtam le, hogy a hivatalok hogy járnak el, nem pedig azt, hogy egyesek szerint hogy kéne jogot értelmezni...az osztályvezetőnk is jogász, a főosztályvezető is, aki konkrétan a jogtanácsosunk is volt jó ideig...volt jó pár bírósági ügyünk, kb. 98 %-át nyertük...ennyit a dilettáns hivatalokról, és a jogbarmolásról...na, de nekem tényleg mindegy, csak segíteni akartam... ha nem kell csatolni, hát nem kell csatolni, de akkor legalább írd meg, hogy mi annak a kúriai döntésnek a száma, ami szerint nem kell csatolni a törvány által kötelezően előrt dolgokat, hogy MZ/X kolléga beleírhassa az elfójába, mert akkor egyszerre fel lennének világosítva a tudatlan hivatalok (beleértve engem is, mert nagyon szívesen megmutatom a szakmai vezetőnknek a kérdéses döntést, hogy a jövőben helyesen járjunk el <bár a gondolatmeneted alapján igazából nem is tudnánk, mert se a bíróság, se mi nem értlemezzük helyesen az amúgy is rossz törvényt, viszont az ügyféllel mindig ki van cseszve>), és ő is megúszná a tagadást...
Maradok tisztelettel, azonban továbbra is fenntartom, hogy nagyon sok helytelen infó kering ebben a topikban, úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy ne vegye készpénznek, ha valami nem világos, fel kell hívni az illetékes földhivatali osztályt, hogy hogy járnak el az adott dologgal kapcsolatban, és úgy kell megírni a szerződést, leadni az elfót, stb...
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraHa tudod mindenképpen csatold,mert nem fogják elfogadni a jogosultságod! 2 3 hét,mit csinálnak annyi ideig?Nálunk megírok neki egy pár sort,hogy miért kell az igazolás ,másnap helyszíni szemle,3. nap kezemben az igazolás!Sürgesd meg őket!
Az alapvető probléma két dologból adódik..
Az egyik probléma, konkrétan a Fftv. és az Fétv. vonatkozásában az, hogy nincsenek meg a törvényben felhívott végrehajtási rendeletek. Ami azt jelenti, hogy bár van törvényi keret, de nincsenek kapcsolódó jogszabályok, amelyek ezt a keretet megtöltenék tartalommal. Így gyakorlatilag mindenki jogértelmez. Ti is, a bíróságok is.
A másik probléma ebből adódik. Miután ti sem vagytok jogászok, ezért megpróbáltok úgy jogot értelmezni, hogy az elsődleges szempont, minél kevesebb munkával, minél kisebb bajt okozni. És ez még akkor is igaz, ha ma már minden földhivatalnak van jogásza. Ugyan is ahogy a hozzászólásodból látom, ők sem vesztik a fáradságot, hogy megpróbálják követni a bírósági ítéleteket. Még a Kúria ítéleteket sem. Ez nem újdonság. Gyakorlatilag így működik az egész államapparátus. Jogalkotás helyett jogbarmolás, ügyfél tájékoztatás helyett maszatolás.
Én minden egyes állításomat alá tudom támasztani Kúria ítélettel/ítéletekkel. Ha akarsz erről beszélni, állok rendelkezésedre. Mond meg mikor beszéltem hülyeséget, és bebizonyítom, hogy nem az.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraCsatolni kell, anélkül nem veszik figyelembe az elfódat, mert a törvény szerint igazolni kell az előhaszonbérleti jogosultságodat (állattartásnál, ökogadánál nevesítve is van, hogy mit kell csatolni, plusz milyen nyilatkozatokat kell tartalmazni az elfónak). Mivel nincs lehetőség hiánypótlásra az előzetes érvényességi vizsgálati szakaszban, azzal az elfogadó jognyialtkozatot tevővel, aki az állattartásos igazolást nem csatolja, megtagadják a jóváhagyást (igaz ez a szerződés szerinti bérlőre, amennyiben állattartásra hivatkozik). Ezt nyugodtan veheted készpénznek, mert jóváhagyós vagyok az egyik földhivatalnál 4 éve... ;)
U.i.: borzasztó sok butaságot hordanak itt össze a forumon, javaslom mindenkinek, hogy hívja fel a hivatalt, és érdeklődjön, mert itt iszonyat sok esetben nagyon nagy magabiztossággal mondanak egyesek eget verő marhaságokat.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraAnnyit még hozzá tennék, hogy csak akkor birod ezt érvényesíteni, ha a leendő terültet és az eddigi területedre kivetítve megvan a 0,5 állategység hektáronként.
...A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.
44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.
Válasz uff #3372. hozzászólásárapl 1998 kezded bérelni a földet 10 évre kötsz szerződést majd 2008 ba hosszabbítod 10 évvel amit ugye nem kell kifüggeszteni, eléred a 20 évet (2018) és itt már nem lehet úgy hosszabbítani új szerződést kell kötni kifüggesztéssel és sztem ilyenkor már bárki rájelentkezhet.
Válasz Gatti #3371. hozzászólásáraÉrdeklődöm a 20 év, hova van leírva, meg tudná mondani?
Ha jól értem ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 5 éves szerződés lejárata előtt a 4. éveben hosszabbít 20 évet akkor azt nem viheti végig, hanem a 4 évet le kell belőle vonni?
Válasz Igor1220 #3369. hozzászólásáraÍrsz egy szerződés módosítást, aztán bemész a helyi földhivatalba és megkérded tőlük, hogy jó e nekik. Vagy kérsz tőlük mintát hátha van nekik.
Ahány földhivatal annyi féle módon értelmezik a törvényt és mind mást kér.
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásáraKöszönöm! Én is ezt találtam, hogy még előtte kell. De erre van külön forma vagy minta nyomtatvány? Mármint a hosszabbításra kifejezetten.
Válasz Igor1220 #3366. hozzászólásáraHa még nem járt le akkor csak egy szerződés módosítást kell csinálni amit földhivatalba kell beadni. Ha már lejárt akkor teljesen új szerződés, kifüggesztés stb...
Ha valakinek lejár a földbérleti szerződés és ugyanúgy meg akarja hosszabbítani mind a két fél akkor annak mi a menete? Van erre formanyomtatvány és azt újra ki kell függeszteni?
Előhaszonbérlet állattartó telepnél hogyan működik? Most élnék vele, de az igazolás kiállítása a nébih szerint 2 de inkább 3 hét, így az elfogadó nyilatkozat mellé nem lehet csatolni az igazolást, mert lejár a 15 nap. Utólag is be lehet adni?
A kérvényen van olyan rész, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy mikor adtam le az elfogadó nyilatkozatot és dátumot kell megadni. Ezek szerint utólag is jó ha megvan az igazolás?
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAhogy átvette,úgy kellene vissza adni.Ha megvoltak a határok,akkor most is biztosítsa a meglétét.
Talaj állapot is,ahogy megkapta.
Üdv. Segitséget szeretnék kérni. Föld tulajdonos vagyok, ki van adva a föld ill. a legelő haszonbérletbe. Aki jelenleg bérli bejelentette a napokban, hogy jan. 01 től nem bérli tovább. A szerződésben nincs megfogalmazva, hogy ilyenkor hogy adja át a földet. Azt tudni kell hogy ez az uriember a szomszédoktol is bérelte a földeket, és szo szerint mindent egybeművelt évtizedeken keresztül, magyarul ahol volt ut ott most nincs mert beszántotta hogy egybe legyen, nincsenek meg a mezsgye karok. kérdésem az lenne nekem mint tulajdonosnak mi a teendőm ilyen helyzetben, illetve hogy adja át a földet? (gondolok olyanra hogy tűzesse ki hogy meglegyenek a mezsgye karok, szántsa le, vagy maradjon a tarlo). Köszönöm.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraNincs jelentősége annak, ha a közös tulajdon megszűnik, és új hrsz-ek jönnek létre. A megkötött bérleti szerződés tovább él, nem kell újat kötni. Arra viszont van lehetőség, hogy a bérbeadó a gazdasági év előtt 60 nappal, 60 napos felmondási idővel fölmondja a szerződést. Ennek alapfeltétele, hogy a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor. További feltétel, hogy a felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a szerződés megszűntével a földet saját maga kívánja használni.
Ha a használati megállapodás az Fétv. előírásai szerint került megkötésre, akkor még van egy további feltétel.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraSaját tapasztalat szerint, szétméréskor az új hrsz.-ekre nem vezeti át automatikusan a haszonbérletet. De ha a bérleti díjon és egyéb feltételeken nem változtatsz akkor elég egy haszonbérleti szerződés módosítást írnod (új hrsz.-vel), aláíratni (a megmaradt területed bérbeadóival) és beadni kifüggesztés nélkül.
(Ez kb 3 éve volt nekem egyszer aktuális szóval változhatott.)
(Kisajátításkor pl. csak a kisajátított területen törölték a haszonbérletet és az új hrsz.-re átvezették a régi használatot.)
Sziasztok! Egy olyan kérdés merült fel, ha a bérlet ideje közben, ha az osztatlan közöst megszüntetik, akkor új hrsz-ek keletkeznek, amikről nincs szerződés, folytatódik-e az eredeti. Továbbá, ha már a megosztott hrsz-ek közül valaki nem kíván hosszabbítani, de a többiek igen, akkor ki kell-e függeszteni, hiszen nagyjából teljesen új szerződés készül?
Válasz quercuserdesz #3352. hozzászólásáraAmit az NFA val kötöttem szerződést 2015 ben azon az áll hogy a haszonbérbeadó akkoriban ugye a magyar állam 2 évente felülvizsgálhatja és módosíthatja a bérleti díjat .... tehát ezért vagyok tanácstalan ...
Válasz N #3351. hozzászólásáraA piaci haszonbérleti díj mértéke szakkérdés. A módosító javaslathoz a törvényi előírásoknak megfelelően csatolni kell egy igazságügyi szakértői szakvéleményt is. Enélkül a dolog csak óhaj. Válaszolni kell az ajánlatra tértivevényes levélben, és kérni kell a szakvélemény csatolását. Persze azt sem árt megvizsgálni, van-é jogalapja a módosítás kezdeményezésének. Vagyis eltelt-é a szerződéskötéstől legalább 5 év, illetve, ha igen, akkor hátra van-é még a szerződés időtartamából minimum 5 év.
Válasz quercuserdesz #3350. hozzászólásáraSemmit nem csatolt csak irta hogy kezdeményezi a haszonbérleti díj felülvizsgálatát és a piaci árhoz való igazítását 2500ft / AK / év az 1250 Ft ról
Válasz Nskype #3348. hozzászólására2013.évi CCXII.törvény 50/A §. Ez konkrétan leírja, hogy min.10 éves szerződés esetén lehet emelni, ha a szerződésből 5 év eltelt, de még legalább 5 év visszavan. És csak akkor, ha az igazságügyi szakértő megállapítása szerint is a szerződéses összeg minimum 20%-kal eltér a helyi piaci áraktól.
Valahol azt olvastam, hogy 5 évente lehet, de nem tudom pontosan, hogy mikortól kell nézni az 5 évet. pl.2014.04.10. a bérlet kezdete akkor 2019.04.10.-től lehet felülvizsgálni a bérleti díjat ? Milyen mértékben emelheti az új tulaj? Igazságügyi szakértő megállapítja a környékben kialakult átlag bérleti díj mértékét és arra az összegre emelhető? Az így megállapított díjat kötelezően el kell fogadni? Mikortól érvényes az így megállapított díjemelés?
Üdv!
Érdeklődnék hogy állami föld eladásánál az általam bérelt területet meg vette egy másik gazda most azóta eltelt két év és bérleti díjat akarna emelni duplájára közös megegyezéssel mi lehet ilyenkor a teendő a részemról ?
Válasz rilex #3345. hozzászólásáraSziasztok!
Közzétételi kérelmet kérnek a bérbeadótól,ha nem kértek akkor hibázott a hivatal!
Teljesen mindegy ki viszi be.
Üdv:Csuti
Válasz Mf-es? #3344. hozzászólásáraIgaz, hogy ügyvéd készítette az iratokat, de én vittem be az önkorményzathoz a szerződést négy eredeti példányban kifüggesztésre, nyilatkozatot nem kértek.
Már elég régen volt kifüggesztésem,akkor nem kért tőlem a jegyző nyilatkozatot,most kér tőlem is meg a bérbeadótól is,hogy hozzájárulunk a kifüggesztéshez. Máshol is így kérik,mióta van ez bevezetve?
5087 hozzászólás
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz skyron #3385. hozzászólásáraA válaszom: egy jogállamban ez nem kérdés.
A magam részéről belefáradtam az egészbe, és kiszállok.
Mindenkinek a maga keresztje. Egy jó tanács: ha érvényesülni akarsz legyél fideszes.
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak...
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraAz ügy száma: Pfv.VI.21.120/2017/6.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTudnál-e segíteni nekem ebban az ügyben,hogy mi tévő legyek? Ki volt függesztve egy szántó amiben én ls tulajdonos vagyok. Elfogadó nyilatkozatot tettem rá. A földhivatal engem jelölt meg új haszonbérlőnek,amit a földhivatal álltal visszaküldött bérleti szerződés és a rajta lévő pecsét igazolt is. Be akartam nyújtani a földhasználatomat és közölték,hogy már van földhasználója a területnek és egyezzek meg vele ki legyen az új bérlő. Csak pilláztam,hogy mi van most?
Válasz quercuserdesz #3378. hozzászólására
Először is elnézést kérek a valóban goromba hozzászólásomért, de azért mindent ne vegyél Magadra...
Másodsorban, ahogy gondoljátok, én csak puszta jó szándékkal azt írtam le, hogy a hivatalok hogy járnak el, nem pedig azt, hogy egyesek szerint hogy kéne jogot értelmezni...az osztályvezetőnk is jogász, a főosztályvezető is, aki konkrétan a jogtanácsosunk is volt jó ideig...volt jó pár bírósági ügyünk, kb. 98 %-át nyertük...ennyit a dilettáns hivatalokról, és a jogbarmolásról...na, de nekem tényleg mindegy, csak segíteni akartam... ha nem kell csatolni, hát nem kell csatolni, de akkor legalább írd meg, hogy mi annak a kúriai döntésnek a száma, ami szerint nem kell csatolni a törvány által kötelezően előrt dolgokat, hogy MZ/X kolléga beleírhassa az elfójába, mert akkor egyszerre fel lennének világosítva a tudatlan hivatalok (beleértve engem is, mert nagyon szívesen megmutatom a szakmai vezetőnknek a kérdéses döntést, hogy a jövőben helyesen járjunk el <bár a gondolatmeneted alapján igazából nem is tudnánk, mert se a bíróság, se mi nem értlemezzük helyesen az amúgy is rossz törvényt, viszont az ügyféllel mindig ki van cseszve>), és ő is megúszná a tagadást...
Maradok tisztelettel, azonban továbbra is fenntartom, hogy nagyon sok helytelen infó kering ebben a topikban, úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy ne vegye készpénznek, ha valami nem világos, fel kell hívni az illetékes földhivatali osztályt, hogy hogy járnak el az adott dologgal kapcsolatban, és úgy kell megírni a szerződést, leadni az elfót, stb...
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraHa tudod mindenképpen csatold,mert nem fogják elfogadni a jogosultságod! 2 3 hét,mit csinálnak annyi ideig?Nálunk megírok neki egy pár sort,hogy miért kell az igazolás ,másnap helyszíni szemle,3. nap kezemben az igazolás!Sürgesd meg őket!
Válasz rucz.aron #3377. hozzászólásáraEngedelmeddel árnyalnám egy kicsit a képet. Megpróbálok cizelláltan fogalmazni, bár ez nem jellemző rám.
Az alapvető probléma két dologból adódik..
Az egyik probléma, konkrétan a Fftv. és az Fétv. vonatkozásában az, hogy nincsenek meg a törvényben felhívott végrehajtási rendeletek. Ami azt jelenti, hogy bár van törvényi keret, de nincsenek kapcsolódó jogszabályok, amelyek ezt a keretet megtöltenék tartalommal. Így gyakorlatilag mindenki jogértelmez. Ti is, a bíróságok is.
A másik probléma ebből adódik. Miután ti sem vagytok jogászok, ezért megpróbáltok úgy jogot értelmezni, hogy az elsődleges szempont, minél kevesebb munkával, minél kisebb bajt okozni. És ez még akkor is igaz, ha ma már minden földhivatalnak van jogásza. Ugyan is ahogy a hozzászólásodból látom, ők sem vesztik a fáradságot, hogy megpróbálják követni a bírósági ítéleteket. Még a Kúria ítéleteket sem. Ez nem újdonság. Gyakorlatilag így működik az egész államapparátus. Jogalkotás helyett jogbarmolás, ügyfél tájékoztatás helyett maszatolás.
Én minden egyes állításomat alá tudom támasztani Kúria ítélettel/ítéletekkel. Ha akarsz erről beszélni, állok rendelkezésedre. Mond meg mikor beszéltem hülyeséget, és bebizonyítom, hogy nem az.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraCsatolni kell, anélkül nem veszik figyelembe az elfódat, mert a törvény szerint igazolni kell az előhaszonbérleti jogosultságodat (állattartásnál, ökogadánál nevesítve is van, hogy mit kell csatolni, plusz milyen nyilatkozatokat kell tartalmazni az elfónak). Mivel nincs lehetőség hiánypótlásra az előzetes érvényességi vizsgálati szakaszban, azzal az elfogadó jognyialtkozatot tevővel, aki az állattartásos igazolást nem csatolja, megtagadják a jóváhagyást (igaz ez a szerződés szerinti bérlőre, amennyiben állattartásra hivatkozik). Ezt nyugodtan veheted készpénznek, mert jóváhagyós vagyok az egyik földhivatalnál 4 éve... ;)
U.i.: borzasztó sok butaságot hordanak itt össze a forumon, javaslom mindenkinek, hogy hívja fel a hivatalt, és érdeklődjön, mert itt iszonyat sok esetben nagyon nagy magabiztossággal mondanak egyesek eget verő marhaságokat.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraAnnyit még hozzá tennék, hogy csak akkor birod ezt érvényesíteni, ha a leendő terültet és az eddigi területedre kivetítve megvan a 0,5 állategység hektáronként.
Válasz uff #3372. hozzászólására2013. évi CXXII. törvény
58. § (1)
...A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.
44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.
Válasz Gatti #3373. hozzászólásáralegalábbis így tudom, így hallottam. Egy területem van ilyen de még nem értem el a 20 évet.
Válasz uff #3372. hozzászólásárapl 1998 kezded bérelni a földet 10 évre kötsz szerződést majd 2008 ba hosszabbítod 10 évvel amit ugye nem kell kifüggeszteni, eléred a 20 évet (2018) és itt már nem lehet úgy hosszabbítani új szerződést kell kötni kifüggesztéssel és sztem ilyenkor már bárki rájelentkezhet.
Válasz Gatti #3371. hozzászólásáraÉrdeklődöm a 20 év, hova van leírva, meg tudná mondani?
Ha jól értem ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 5 éves szerződés lejárata előtt a 4. éveben hosszabbít 20 évet akkor azt nem viheti végig, hanem a 4 évet le kell belőle vonni?
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásárade csak 20 évig lehet hosszabbítgatni ha a bérlet kezdete óta eltelt 20 év akkor újra ki kell függeszteni sajnos.
Válasz Igor1220 #3369. hozzászólásáraÍrsz egy szerződés módosítást, aztán bemész a helyi földhivatalba és megkérded tőlük, hogy jó e nekik. Vagy kérsz tőlük mintát hátha van nekik.
Ahány földhivatal annyi féle módon értelmezik a törvényt és mind mást kér.
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásáraKöszönöm! Én is ezt találtam, hogy még előtte kell. De erre van külön forma vagy minta nyomtatvány? Mármint a hosszabbításra kifejezetten.
Válasz Igor1220 #3366. hozzászólásáraHa még nem járt le akkor csak egy szerződés módosítást kell csinálni amit földhivatalba kell beadni. Ha már lejárt akkor teljesen új szerződés, kifüggesztés stb...
Válasz quercuserdesz #3365. hozzászólásáraKöszönöm!
Ha valakinek lejár a földbérleti szerződés és ugyanúgy meg akarja hosszabbítani mind a két fél akkor annak mi a menete? Van erre formanyomtatvány és azt újra ki kell függeszteni?
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraNem kell csatolni az igazolást az elfogadóhoz.
Előhaszonbérlet állattartó telepnél hogyan működik? Most élnék vele, de az igazolás kiállítása a nébih szerint 2 de inkább 3 hét, így az elfogadó nyilatkozat mellé nem lehet csatolni az igazolást, mert lejár a 15 nap. Utólag is be lehet adni?
A kérvényen van olyan rész, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy mikor adtam le az elfogadó nyilatkozatot és dátumot kell megadni. Ezek szerint utólag is jó ha megvan az igazolás?
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAmilyen állapotban átvette. Ez becsületbeli ügy lesz...
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAhogy átvette,úgy kellene vissza adni.Ha megvoltak a határok,akkor most is biztosítsa a meglétét.
Talaj állapot is,ahogy megkapta.
Üdv. Segitséget szeretnék kérni. Föld tulajdonos vagyok, ki van adva a föld ill. a legelő haszonbérletbe. Aki jelenleg bérli bejelentette a napokban, hogy jan. 01 től nem bérli tovább. A szerződésben nincs megfogalmazva, hogy ilyenkor hogy adja át a földet. Azt tudni kell hogy ez az uriember a szomszédoktol is bérelte a földeket, és szo szerint mindent egybeművelt évtizedeken keresztül, magyarul ahol volt ut ott most nincs mert beszántotta hogy egybe legyen, nincsenek meg a mezsgye karok. kérdésem az lenne nekem mint tulajdonosnak mi a teendőm ilyen helyzetben, illetve hogy adja át a földet? (gondolok olyanra hogy tűzesse ki hogy meglegyenek a mezsgye karok, szántsa le, vagy maradjon a tarlo). Köszönöm.
Válasz quercuserdesz #3359. hozzászólásáragazdasági év vége előtt 60 nappal
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraNincs jelentősége annak, ha a közös tulajdon megszűnik, és új hrsz-ek jönnek létre. A megkötött bérleti szerződés tovább él, nem kell újat kötni. Arra viszont van lehetőség, hogy a bérbeadó a gazdasági év előtt 60 nappal, 60 napos felmondási idővel fölmondja a szerződést. Ennek alapfeltétele, hogy a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor. További feltétel, hogy a felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a szerződés megszűntével a földet saját maga kívánja használni.
Ha a használati megállapodás az Fétv. előírásai szerint került megkötésre, akkor még van egy további feltétel.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraSaját tapasztalat szerint, szétméréskor az új hrsz.-ekre nem vezeti át automatikusan a haszonbérletet. De ha a bérleti díjon és egyéb feltételeken nem változtatsz akkor elég egy haszonbérleti szerződés módosítást írnod (új hrsz.-vel), aláíratni (a megmaradt területed bérbeadóival) és beadni kifüggesztés nélkül.
(Ez kb 3 éve volt nekem egyszer aktuális szóval változhatott.)
(Kisajátításkor pl. csak a kisajátított területen törölték a haszonbérletet és az új hrsz.-re átvezették a régi használatot.)
Sziasztok! Egy olyan kérdés merült fel, ha a bérlet ideje közben, ha az osztatlan közöst megszüntetik, akkor új hrsz-ek keletkeznek, amikről nincs szerződés, folytatódik-e az eredeti. Továbbá, ha már a megosztott hrsz-ek közül valaki nem kíván hosszabbítani, de a többiek igen, akkor ki kell-e függeszteni, hiszen nagyjából teljesen új szerződés készül?
Válasz N #3355. hozzászólásáraIgen, ezt írja elő a 26/2010-es Korm. rendelet. De ez csak az NFA-tól bérelt földekre vonatkozik.
Válasz quercuserdesz #3354. hozzászólásáraA 2 éves felülvizsgálat és módosítás csak az NFA ra vonatkozott ?
Válasz N #3353. hozzászólásáraAkkor legkorábban 2020-ban van lehetősége az új tulajdonosnak a bérleti díj módosítását kezdeményezni.
Válasz quercuserdesz #3352. hozzászólásáraAmit az NFA val kötöttem szerződést 2015 ben azon az áll hogy a haszonbérbeadó akkoriban ugye a magyar állam 2 évente felülvizsgálhatja és módosíthatja a bérleti díjat .... tehát ezért vagyok tanácstalan ...
Válasz N #3351. hozzászólásáraA piaci haszonbérleti díj mértéke szakkérdés. A módosító javaslathoz a törvényi előírásoknak megfelelően csatolni kell egy igazságügyi szakértői szakvéleményt is. Enélkül a dolog csak óhaj. Válaszolni kell az ajánlatra tértivevényes levélben, és kérni kell a szakvélemény csatolását. Persze azt sem árt megvizsgálni, van-é jogalapja a módosítás kezdeményezésének. Vagyis eltelt-é a szerződéskötéstől legalább 5 év, illetve, ha igen, akkor hátra van-é még a szerződés időtartamából minimum 5 év.
Válasz quercuserdesz #3350. hozzászólásáraSemmit nem csatolt csak irta hogy kezdeményezi a haszonbérleti díj felülvizsgálatát és a piaci árhoz való igazítását 2500ft / AK / év az 1250 Ft ról
Válasz N #3347. hozzászólásáraA díjmódosítási javaslatot igazságügyi szakértői véleménnyel kell alátámasztani. Csatolt a javaslathoz ilyet?
Válasz Nskype #3348. hozzászólására2013.évi CCXII.törvény 50/A §. Ez konkrétan leírja, hogy min.10 éves szerződés esetén lehet emelni, ha a szerződésből 5 év eltelt, de még legalább 5 év visszavan. És csak akkor, ha az igazságügyi szakértő megállapítása szerint is a szerződéses összeg minimum 20%-kal eltér a helyi piaci áraktól.
Válasz N #3347. hozzászólásáraEz engem is érdekel...
Valahol azt olvastam, hogy 5 évente lehet, de nem tudom pontosan, hogy mikortól kell nézni az 5 évet. pl.2014.04.10. a bérlet kezdete akkor 2019.04.10.-től lehet felülvizsgálni a bérleti díjat ? Milyen mértékben emelheti az új tulaj? Igazságügyi szakértő megállapítja a környékben kialakult átlag bérleti díj mértékét és arra az összegre emelhető? Az így megállapított díjat kötelezően el kell fogadni? Mikortól érvényes az így megállapított díjemelés?
Üdv!
Érdeklődnék hogy állami föld eladásánál az általam bérelt területet meg vette egy másik gazda most azóta eltelt két év és bérleti díjat akarna emelni duplájára közös megegyezéssel mi lehet ilyenkor a teendő a részemról ?
Válasz rilex #3345. hozzászólásáraSziasztok!
Közzétételi kérelmet kérnek a bérbeadótól,ha nem kértek akkor hibázott a hivatal!
Teljesen mindegy ki viszi be.
Üdv:Csuti
Válasz Mf-es? #3344. hozzászólásáraIgaz, hogy ügyvéd készítette az iratokat, de én vittem be az önkorményzathoz a szerződést négy eredeti példányban kifüggesztésre, nyilatkozatot nem kértek.
Válasz rilex #3342. hozzászólásáraTőled nem kértek,csak az eladótól.Itt úgy van.És lehet nem vetted észre,mert az ügyvéded intézte.
Válasz rilex #3342. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz csontii #3341. hozzászólásáraNekünk pénteken volt egy adásvétel kifüggésztésünk. Nem kértek nyilatkozatot.
Már elég régen volt kifüggesztésem,akkor nem kért tőlem a jegyző nyilatkozatot,most kér tőlem is meg a bérbeadótól is,hogy hozzájárulunk a kifüggesztéshez. Máshol is így kérik,mióta van ez bevezetve?
Válasz uff #3337. hozzászólásáraEsetleg ez: Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatás
Válasz uff #3337. hozzászólásáraVolt erről egy cikk tavaly novemberben.
Válasz uff #3337. hozzászólásáraAzé kérdezed meg az illetékes fődhivatal jogi osztályát is. Me ők fogják törölni a fődhasználatot.