Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.18 FtUSD394.32 FtCHF441.5 FtGBP493.58 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz esztee #4722. hozzászólásáraHát, pedig ha egy ügyvéddel felvértezve megjelennél nála, akkor mindjárt más lenne a hozzáállásuk az biztos. Ha ez bizonyítható is, akkor lehet hogy kapásból szerződés bontható vele. ehhez kell az ügyvéd. Van amit nem tudsz megoldani szakember nélkül, igen, pénzbe kerül, ugyanúgy mint az a pénz amivel tartozik.
Sziasztok!
Mit lehet tenni a jogi úton kívűl azzal a haszonbérlővel, aki előhaszonbérleti joggal happolta el egy másik bérlő elől a földbérleti jogot, s a szerződés életbelépése óta (3. éve) nem (vagyis csak részben) fizet? Közel 1 millió Ft-tal tartozik...
Az előhaszonbérleti joggal együtt jár az, hogy teljes mértékben elfogadja az eredeti szerződést, ennek ellenére amikor fél éves csúszással egyszer fizetett, akkor önhatalmúan módosította a bérleti díjat...
12 évre szól a szerződés, a jogi útra nincs anyagi fedezetünk sajnos.
Mint már többször leírtam, a földhivatalok nem olvasnak Kúria ítéleteket - a többi hatóság sem-, Alkotmánybíróságit meg főleg nem. Ha van központi ukáz, ahhoz igazodnak, ha nincs, akkor saját kútfő.
Ebben az esetben is itt tartanak. Van egy Kúria jogértelmezés mely arról szól, hogy a "közvetlenül megelőző" kifejezés helyes nyelvtani értelmezése az, hogy ha a megszűnt bérleti szerződés, és az új szerződés kifüggesztése között akár egy nap megszakadás is van, akkor a volt haszonbérlőnek nincs haszonbérleti joga. Ez már több éves joggyakorlat, de vannak földhivatalok, ahová ez csak most jutott el.
Az AB viszont tavaly hozott egy olyan határozatot, amely ezt felülírja.
"1. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjának és 47. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre."
Na most ez az AB határozat nem arról szól, hogy a Kúria jogértelmezés téves, hanem -szerintem- arról, hogy emellett vizsgálnia kell a földhivatalnak, illetve peresítés esetében az eljáró bíróságoknak az AB által meghatározott feltételeket is. Hogy ezek a feltételek alatt konkrétan mit kell érteni......na azt majd az idő kiforrja.
Van olyan Kúria döntés, amely arról szól, hogy miután az új haszonbérleti szerződés megkötésétől számítva 8 nap van a földhivatali benyújtásra, a földhivatalnak 15 napja van az elbírálásra, a jegyzőnek megint 15 nap a kifüggesztésre......így ez egy adminisztratív akadály, amely nem róható fel a volt haszonbérlőnek. Vagyis nem a kifüggesztés napját, hanem a szerződéskötés napját kell figyelembe venni.
De szerintem ugyan ilyen elbírálás alá esik az is, ha a volt bérlő igazolható módon, írásban új ajánlatot tett, melyre a bérbe adó nem reagált, vagy elutasította. Vagy ha a még élőszerződés alatt új kerül kifüggesztésre, a volt bérlő elfogadót tesz, de a földhivatal valamely okból elutasítja a szerződést. Aztán már a az újabb szerződés a korábbi megszűnte után kerül kifüggesztésre.
Az egy más kérdés, hogy ezzel az AB döntéssel a földhivatalok nem fognak foglalkozni. Aki úgy gondolja, hogy jogsérelem érte, az perelhet.
Válasz Zotya4755 #4718. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat, a mi földhivatalunk mindig is a lejárati dátumot vizsgálta, ha azután eltelt pár nap az új szerződés megkötéséig, akkor már nem nyerhetett a korábbi bejegyzett földhasználó. Üdv
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraÜdv!
Ha a zrt nem helybeni állattartó akkor nincs előbérleti rangja! Lejárati dátum után már egy nappal nincs előhaszonbérlete.
Válasz Rabó001 #4716. hozzászólásáraEz most a földhivatali álláspont, a Kúria jogértelmezés alapján, de ezt írta felül az AB.
Egyébként meghozta az AB a döntést az ügyben amit írtam. Megsemmisítette a földhivatal, illetve a bíróságok határozatait.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraPont azt írt Quercus, hogy 1 nap megszakítás elég, azzal megszakad az előhaszonbérlete a volt bérlőnek. Elsőre egy évre szerződsz, akkor ha elviszik is csak egy évet, az alatt lehet gondolni mást. Ha így is van, akkor jön a többi rájelentkező, valahol egyszerűen nem tudsz újat bérelni, mert elviszik előled. Helyi földnél járható a vetőmagtermelő minősítés megszerzése, az első hely.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraSzerintem elsődlegesen azt kell megvizsgálni, amit "Pont" írt. Ha többen el tudják vinni a srác elől, nem sok értelme van trükközni.
Az AB határozattal az a baj, hogy alapvetően értelmezhetetlen. Vagy éppen ellenkezőleg százféle képen értelmezhető.
Én úgy gondolom, ha a Zrt. nem tesz új szerződéses ajánlatot a lejárat előtt és pár hónap kihagyás után lesz új bérlővel szerződés kifüggesztve, akkor már nincs előhaszonbérleti joga.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraAz működik, hogy ha a tulaj be tud jelentkezni földhasználónak, ha legalább egy évig ő kéri a területalapú támogatást akkor senki sem szólhat semmit, a jóbarát fia meg művelheti nyugodtan. Viszont ha utána bérbe akarod adni nem feltétlenül a zrt lesz a legnagyobb probléma, a szomszédok, stb,,, jó eséllyel megelőzik a rangsorban. Most lehet próbálkozni olyat írni a szerződésbe amit csak a kiválasztott tud teljesíteni, de egy perben akár még a földtörvény kijátszásának is elkönyvelhetik..
Válasz ~Quercus~ #4711. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy szerintetek mit csináljon a tulajdonos abban az esetben, ha 2003. január 1- 2022. december 31-ig van egy bérleti szerződése mondjuk a helyi Zrt-vel, de tovább már nem szeretné odaadni a cégnek, hanem egy jóbarátja fiának adná, aki kezdő gazdálkodó.
Az általad leírtak szerint, ha mondjuk egy január 15-én kelt szerződéssel március 1-től odaadná az új srácnak, akkor a cég még rájelentkezhet, hiába járt le december 31-én a haszonbérlete?
Akkor mit kell csinálnia a tulajnak? Be kell jelentenie magát saját tulajdonú földhasználóként január 1-től és akkor azzal megszakítja a Zrt. bejegyzett földhasználatát? És akkor eltelik pár nap és megköthetik a haszonbérleti szerződést, a cég elvesztette a bejegyzett földhasználói státuszát? Ez nem átlátszó? Akkor majd azzal fog támadni a cég ügyvédje, hogy a saját tulajdonú földhasználat csak egy színlelés volt, ezt az is bizonyítja, hogy két hétre rá bérbe adta másnak. És lássuk be, van benne igazság.
Ezt azért kérdezem, mert az általad írt esetben volt egy új szerződés még a korábbi haszonbérlet fennállta alatt, amit alaki hibák miatt elutasítottak, és ugyanezt a szerződést függesztették ki újra, de már a korábbi bérlet lejárta után. Erre mondta azt a bíróság, hogy ne vesszen már el a korábbi bérlő előhaszonbérleti joga önhibáján kívül.
De, ha nem ez a tényállás, hanem csak a lejárat után 1-2 héttel vagy hónappal kötnek egy új szerződést, akkor is nyerjen a volt bérlő?
Na de akkor hogyan tud szabadulni egy tulaj a 20 éve bejegyzett földhasználójától? Színlelje pár hétig, hogy ő fogja használni, majd aztán mégsem? Mi a jó megoldás?
Válasz ~Quercus~ #4711. hozzászólásáraSajnos az AB és a Kúria nem mentes a politikai indíttatástól, csak azért is ellenkező álláspontra helyezkednek, gondoljatok csak az év eleji pedagógussztrájkra, az egyik szerint törvényes volt a másik szerint törvénytelen, de lehetne még sorolni. A köznép meg viseli ennek kárát...
Ami érdekes, egy Kúria ítéletet az Alkotmánybíróság elé vittek. Az AB eddig két ülésén nem tudott dönteni, kíváncsi vagyok, hogy a harmadikon sikerül-é.
A történet röviden. Dec. 31-el lejáró haszonbérleti szerződés. Szeptember magasságában egyeztetés, de a bérbeadó bérleti díjat akar emelni, amit a bérlő nem fogad el. Valamikor novemberben új bérlővel új szerződés kifüggesztve. A volt haszonbérlő elfogadót tesz. A földhivatal elutasítja a szerződést, mert nem csatoltak használati rendről térképet. A következő év januárjában ismét kifüggesztve a szerződés. A volt haszonbérlő elfogadót tesz. A földhivatal a szerződő féllel hagyja jóvá a szerződést, mert a volt haszonbérlőnek megszakítása van a korábbi szerződés, és az újra történő elfogadó között, így nem lehet volt földhasználóként előhaszonbérleti joga.
A történet megjárta a bírósági lépcsőket, de a Kúria is a földhivatallal értett egyet.
A volt bérlő az AB-hoz fordult, mert szerinte a nem vették figyelembe az AB határozatát, amely felül írta Kúria jogértelmezését.
Válasz ~Quercus~ #4709. hozzászólásáraEgyre jobbakat írsz! Akkor mi a fenének van Alkotmánybíróság, meg kúria? Hoznak valamit ami arra a hivatalra nem vonatkozik aki ezt alkalmazza. Nonszensz .
Most beszéltem egy földhivatali osztályvezetővel. Kíváncsiságból rákérdeztem, van-é változás az előhaszonbérleti jog esetében a "volt haszonbérlő" meghatározásnál. Eddig ugyan is Ő azon az állásponton volt, hogy nem érdekelte mennyi idő telt el a megszűnt haszonbérlet óta, elfogadta a korábbi bérlő előhaszonbérleti jogát, ha a korábbi szerződés lejártától nem volt más földhasználó.
Most azt mondta, olyan utasítást kaptak, hogy ha csak 1 nap megszakítás van, akkor már ezt nem teheti meg.
Ami azért érdekes, mert az Alkotmánybíróság ezt a Kúria jogértelmezést tavaly nyáron kilőtte. Vagyis ha valakinek ez alapján utasítják el az előhaszonbérleti jogosultságát mint volt haszonbérlőnek, és nem vizsgálják az AB által meghatározott szempontokat, az jogszabálysértő.
Válasz csuti0 #4707. hozzászólásáraIgaz nem haszonbér hanem vásárlás,de nekem a kormányhivatal visszadobta mert nem lehet beleírni a mezei leltárt a szerződébe!
Sziasztok!
Adott egy egybefoglalt haszonbérleti szerződés,szántó,rét,lucerna,erdősáv,saját használatú út,gyümölcsös(ami csak papíron az.)
Van egy helyi viszonylatban magasnak mondható bérleti összeg,de nem is evvel van a gond. Belefoglaltak egy horrorisztikus hektáronkénti összeget, amit állítólagos mezei leltárral támasztanak alá.Szerintetek nem kelet volna a részletezett leltárt is közzétenni? Egyáltalán a földhivatal bemondásra szabályosan engedte kifüggeszteni?
Üdv.: Csuti
Válasz Rabó001 #4703. hozzászólásáraIgazad van, elítam, mea culpa. Tehát, többlethasználati megállapodásnál is kell - természetesen - szerződés ( és használati megosztás is ), csak kifüggeszteni nem kell ( erre utaltam minap egy hozzászólásomban ). Ha megint hülyeséget írtam, akkor önkéntesen offolom magam egy fél évre ( vagy nem ).
Válasz Lackó #4702. hozzászólásáraBocs, de az a földhasználati bejelentőlap, nem? Vagy nem egyre gondolunk. Ha a sajátján kívül másét is használja, ahhoz kell valami szerződés, az a többlethasználati megállapodás. Plusz ha nem az egészet használja akkor használati megállapodás, térképvázlattal.
Válasz Büresz #4700. hozzászólásáraA földhivatalban kapsz többlethasználati megállapodás nyomtatványt ( pontosabban a többlethasználati részét töltöd ki ), ahoz nem kell szerződés.
Válasz Lackó #4698. hozzászólásáraMost láttam egy bérleti szerződést, aláírás 2021.dec.01., 2022.jan.01.-től használja, és tegnapelőtt (2022. aug.09.) került fel a honlapra, csak nem néztem minden nap. Ahogy nézem eddig is ez a bérlő használta már, úgyhogy ilyen szempontból mindegy, de valahol ráültek.
Köszönöm a segítséget, mindenképp bemegyek megkérdezem. Másik hogy osztatlanba van tulajdonom, ilyen hogy többlet használati szerződés mintát valaki tudna küldeni? Megköszönném
Válasz Büresz #4697. hozzászólásáraSzia! Igen köthetsz, arra figyelj, hogy ha mondjuk október 10-re meg is lesz a jóváhagyó határozat, be még nem jegyezhetik, csak január 1. után. Kérdezd meg a földhivatalban, hogy mi a gyakorlatuk, mert ők figyelni tuti nem fogják, hogy mikortól lehet bejegyezni egy korábban jóváhagyott szerződést. A legvalószínűbb, hogy visszakapod a jóváhagyott szerződésedet a határozattal és neked kell majd január 1. után beadnod a földhasználati bejegyzés érdekében. Azaz a jóváhagyási és a bejegyzési eljárás között lesz egy kis szünet és neked kell figyelned a határidőre 2023. januárban. De menj be és kérdezd meg a földhivatalnál a földhasználatos ügyintézőt. Üdv
Válasz Büresz #4697. hozzászólásáraIgen, köthetsz olyat, hogy most lesz aláírva, de 2023 jan. 1-től él. És igen, először a földhivatalnak küldöd, aláírástól számított (asszem) 8 napon belül. Onnan a hivatalok intéznek mindent, kifüggesztés, stb., stb., aztán ha szerencséd van jan. 1-re meg is lesz a földhasználói bejegyzésed.
Egyik nyugdíjas gazda nem akarja tovább használni a bérelt földjeit, de december 31-ig van szerződése. Most köthetek a tulajjokkal olyat hogy mostani dátummal de január 1-től használnám, és először földhivatalba kell vinni mint az adásvételinél és utána függesztik ki? Vagy hogy működik?
Válasz Celtises #4694. hozzászólásáraLehet szívességi, az annyi hogy szerződés megírása, aztán földhivatal. Nem kötelező ügyvéddel íratni, 2 tanú a lapra. Ügyvéddel viszont biztosabb.
Viszont közeli hozzátartozóval a haszonbérletet se kell kifüggeszteni.
Válasz csuklosbusz #4692. hozzászólásáraSzóval bérlő lennél benne. Először is nagyon jó ismerőst, barátot keresnék meg, hogy ő legyen a stróman. Igazából más ötletem nincs az eddigieken felül. A zártkert az a földtörvény hatálya alá esik? Mert az se mindegy.
Válasz csuklosbusz #4690. hozzászólásáraDe hát ha te veszed meg akkor magadnak minek biztosíték? Nem igazán értem, vagy nem írtál le mindent.
Valami olyanra tudok gondolni ezért, hogy valaki adná a pénzt, a te nevedre vennél valamit, aki a pénzt adta az meg bérlőként lakna benne. Pl. olyan valaki aki nagyon el van adósodva, végrehajtás van ellene, valamennyi pénze van, és így nem kerülne a nevére, mert akkor indulhatna a behajtás. Bocs ha rossz irányba gondolkodtam.
Válasz Rabó001 #4689. hozzászólásáraIgen néztem. Zártkert. A bérlő szempontjából kellene jobban biztosítani, tehát a bérlő felmondhatja, de fordítva nem. De mi legyen az ár amit nem tud majd senki feltolni?
Válasz csuklosbusz #4688. hozzászólásáraSzívességi csak közeli hozzátartozók között lehet.
Te lennél a tulaj és te adnád bérbe? A tulaj vagy a bérlő oldaláról akarnád minél jobban bebiztosítani?
Amiket én írtam azokat nézted? Most megnéztem konkrétan, az is bele van írva a mienkbe, hogy a rendes felmondást kizárják.
Visszatérve a haszonbérlethez.. akkor szívességi nem lehet ha nem rokon a másik fél.
Akkor miben érdemes megállapodni ami át is megy a földhivatalon illetve nem tudja a másik fél megemelni vagy felmondani csak úgy?
Válasz Rabó001 #4685. hozzászólására Ezt egy értelmiségi embertől nem elfogatható alpári megnyilvánulás még ha düh hozta i ki tőled ,már ne haragudj én a kutyámmal sem mondok ilyet mert rá szokik az ember mert a szokás hatalom.
Válasz Rabó001 #4670. hozzászólásáraHagyd.
Úgy gondolom az elmúlt hónapokban a magam részéről megtettem mindent, hogy fölhívjam az emberek figyelmét az előttük álló lehetőségekre. Nem érdekli őket.
Innentől azzal kell foglalkozni, amivel pénzt lehet keresni.
Válasz csuklosbusz #4677. hozzászólásáraMost akkor föld vagy tanya? Egyre jobban belekeveredsz, és olyan dolgokat keversz hozzá, ami nem tartozik bele, terület nélkül persze hogy nem adhatsz el egy épületet, ha külön helyrajzi számon van, meg ha egyben akkor sem. Te akarsz tanyát venni, amiben más meg lakna?
Furcsáljátok de a haszonélvezet kb ugyanez volt, sőt az még erősebb is volt mint a tulajdonjog.
Ingatlant is megvesznek úgy hogy a haszonélvező be se engedi a portára a tulajt.
Igaz földnél ez megszűnt, de a haszonbérlet hasonlít rá.
Igen, a tanya nem tartozik a földforgalmi törvény alá, mert ugye bennevan hogy kivett tanya vagy akármi a tulajdonin, de jogilag érdekes mert pl magát az épületet külön mégse tudom eladni a föld nélkül, csak egészben és akkor ugye földtörvény szerint.
De ha külön eladni nem lehet akkor külön haszonbérbe sem?
Sőt volt már visszadobott haszonbérletim, amit visszadobott a földhivatal mert beleírtam hogy a tanyába lakhat xy.
Tehát ez ilyen ingoványos joghézagnak hívnám hogy na akkor a tanyát, gazdasági épületet átengedhetek-e másnak?
"Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja."
De viszont a bérbeadott földet meg el lehet adni, tehát evidens hogy nem tudja használni az új tulaj vagyis mégis lehet. :-)
Tehát a cél a biztos lakhatás amit a sima albérleti szerződés nem biztosít, ezért gondoltam a haszonbérleti szerződésre, azt nehezebb töröltetni ha jön valami kupec aki rögtön repítené a lakót.
Vagy fordítva kérdezem akkor, van olyan haszonbérleti szerződés amivel ha kiadom a földemet akkor a tanyát sem használhatom csak a bérlő?
Válasz Stella2 #4672. hozzászólásáraSzívességi földhasználat csak közeli hozzátartozók között.
Ha csak a tanyaépületet akarja bérbe adni -megteheti- arra nem vonatkozik a földforgalmi törvény......
Válasz csuti0 #4674. hozzászólásáraMűveltetési szerződéssel olyan, mintha maga használná, ráadásul tanyáról van szó, minimális földterülettel, amit csak nyírnának, nem termelnének rajta semmit - ha jól értem.
De ez- elméleti síkon- a lényegen nem változtat: alá nem írnék olyan szerződést tulajként, hogy ne tehessem kapun kívülre a tulajdonomat használót, ha nem teljesíti a feltételeket.
Márpedig - ha jól értem a kérdést- , a szívességi használónak ilyen igényei lennének.
Válasz Stella2 #4671. hozzászólásáraSzia!
Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja.
Szívességit meg ugyebár csak közeli hozzátartozók közt lehet kötni.
A vevő biztosan hosszútávú befektetésnek gondolja
Üdv.: Csuti
5023 hozzászólás
Válasz esztee #4722. hozzászólásáraHát, pedig ha egy ügyvéddel felvértezve megjelennél nála, akkor mindjárt más lenne a hozzáállásuk az biztos. Ha ez bizonyítható is, akkor lehet hogy kapásból szerződés bontható vele. ehhez kell az ügyvéd. Van amit nem tudsz megoldani szakember nélkül, igen, pénzbe kerül, ugyanúgy mint az a pénz amivel tartozik.
Sziasztok!
Mit lehet tenni a jogi úton kívűl azzal a haszonbérlővel, aki előhaszonbérleti joggal happolta el egy másik bérlő elől a földbérleti jogot, s a szerződés életbelépése óta (3. éve) nem (vagyis csak részben) fizet? Közel 1 millió Ft-tal tartozik...
Az előhaszonbérleti joggal együtt jár az, hogy teljes mértékben elfogadja az eredeti szerződést, ennek ellenére amikor fél éves csúszással egyszer fizetett, akkor önhatalmúan módosította a bérleti díjat...
12 évre szól a szerződés, a jogi útra nincs anyagi fedezetünk sajnos.
Válasz Rabó001 #4719. hozzászólásáraA következőről van szó.
Mint már többször leírtam, a földhivatalok nem olvasnak Kúria ítéleteket - a többi hatóság sem-, Alkotmánybíróságit meg főleg nem. Ha van központi ukáz, ahhoz igazodnak, ha nincs, akkor saját kútfő.
Ebben az esetben is itt tartanak. Van egy Kúria jogértelmezés mely arról szól, hogy a "közvetlenül megelőző" kifejezés helyes nyelvtani értelmezése az, hogy ha a megszűnt bérleti szerződés, és az új szerződés kifüggesztése között akár egy nap megszakadás is van, akkor a volt haszonbérlőnek nincs haszonbérleti joga. Ez már több éves joggyakorlat, de vannak földhivatalok, ahová ez csak most jutott el.
Az AB viszont tavaly hozott egy olyan határozatot, amely ezt felülírja.
"1. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjának és 47. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre."
Na most ez az AB határozat nem arról szól, hogy a Kúria jogértelmezés téves, hanem -szerintem- arról, hogy emellett vizsgálnia kell a földhivatalnak, illetve peresítés esetében az eljáró bíróságoknak az AB által meghatározott feltételeket is. Hogy ezek a feltételek alatt konkrétan mit kell érteni......na azt majd az idő kiforrja.
Van olyan Kúria döntés, amely arról szól, hogy miután az új haszonbérleti szerződés megkötésétől számítva 8 nap van a földhivatali benyújtásra, a földhivatalnak 15 napja van az elbírálásra, a jegyzőnek megint 15 nap a kifüggesztésre......így ez egy adminisztratív akadály, amely nem róható fel a volt haszonbérlőnek. Vagyis nem a kifüggesztés napját, hanem a szerződéskötés napját kell figyelembe venni.
De szerintem ugyan ilyen elbírálás alá esik az is, ha a volt bérlő igazolható módon, írásban új ajánlatot tett, melyre a bérbe adó nem reagált, vagy elutasította. Vagy ha a még élőszerződés alatt új kerül kifüggesztésre, a volt bérlő elfogadót tesz, de a földhivatal valamely okból elutasítja a szerződést. Aztán már a az újabb szerződés a korábbi megszűnte után kerül kifüggesztésre.
Az egy más kérdés, hogy ezzel az AB döntéssel a földhivatalok nem fognak foglalkozni. Aki úgy gondolja, hogy jogsérelem érte, az perelhet.
Válasz Zotya4755 #4718. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat, a mi földhivatalunk mindig is a lejárati dátumot vizsgálta, ha azután eltelt pár nap az új szerződés megkötéséig, akkor már nem nyerhetett a korábbi bejegyzett földhasználó. Üdv
Válasz ~Quercus~ #4717. hozzászólásáraNa de ha az ügy véget ér a földhivatalnál, akkor 1 nap kihagyás és vége.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraÜdv!
Ha a zrt nem helybeni állattartó akkor nincs előbérleti rangja! Lejárati dátum után már egy nappal nincs előhaszonbérlete.
Válasz Rabó001 #4716. hozzászólásáraEz most a földhivatali álláspont, a Kúria jogértelmezés alapján, de ezt írta felül az AB.
Egyébként meghozta az AB a döntést az ügyben amit írtam. Megsemmisítette a földhivatal, illetve a bíróságok határozatait.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraPont azt írt Quercus, hogy 1 nap megszakítás elég, azzal megszakad az előhaszonbérlete a volt bérlőnek. Elsőre egy évre szerződsz, akkor ha elviszik is csak egy évet, az alatt lehet gondolni mást. Ha így is van, akkor jön a többi rájelentkező, valahol egyszerűen nem tudsz újat bérelni, mert elviszik előled. Helyi földnél járható a vetőmagtermelő minősítés megszerzése, az első hely.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraSzerintem elsődlegesen azt kell megvizsgálni, amit "Pont" írt. Ha többen el tudják vinni a srác elől, nem sok értelme van trükközni.
Az AB határozattal az a baj, hogy alapvetően értelmezhetetlen. Vagy éppen ellenkezőleg százféle képen értelmezhető.
Én úgy gondolom, ha a Zrt. nem tesz új szerződéses ajánlatot a lejárat előtt és pár hónap kihagyás után lesz új bérlővel szerződés kifüggesztve, akkor már nincs előhaszonbérleti joga.
Válasz Balu21 #4713. hozzászólásáraAz működik, hogy ha a tulaj be tud jelentkezni földhasználónak, ha legalább egy évig ő kéri a területalapú támogatást akkor senki sem szólhat semmit, a jóbarát fia meg művelheti nyugodtan. Viszont ha utána bérbe akarod adni nem feltétlenül a zrt lesz a legnagyobb probléma, a szomszédok, stb,,, jó eséllyel megelőzik a rangsorban. Most lehet próbálkozni olyat írni a szerződésbe amit csak a kiválasztott tud teljesíteni, de egy perben akár még a földtörvény kijátszásának is elkönyvelhetik..
Válasz ~Quercus~ #4711. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy szerintetek mit csináljon a tulajdonos abban az esetben, ha 2003. január 1- 2022. december 31-ig van egy bérleti szerződése mondjuk a helyi Zrt-vel, de tovább már nem szeretné odaadni a cégnek, hanem egy jóbarátja fiának adná, aki kezdő gazdálkodó.
Az általad leírtak szerint, ha mondjuk egy január 15-én kelt szerződéssel március 1-től odaadná az új srácnak, akkor a cég még rájelentkezhet, hiába járt le december 31-én a haszonbérlete?
Akkor mit kell csinálnia a tulajnak? Be kell jelentenie magát saját tulajdonú földhasználóként január 1-től és akkor azzal megszakítja a Zrt. bejegyzett földhasználatát? És akkor eltelik pár nap és megköthetik a haszonbérleti szerződést, a cég elvesztette a bejegyzett földhasználói státuszát? Ez nem átlátszó? Akkor majd azzal fog támadni a cég ügyvédje, hogy a saját tulajdonú földhasználat csak egy színlelés volt, ezt az is bizonyítja, hogy két hétre rá bérbe adta másnak. És lássuk be, van benne igazság.
Ezt azért kérdezem, mert az általad írt esetben volt egy új szerződés még a korábbi haszonbérlet fennállta alatt, amit alaki hibák miatt elutasítottak, és ugyanezt a szerződést függesztették ki újra, de már a korábbi bérlet lejárta után. Erre mondta azt a bíróság, hogy ne vesszen már el a korábbi bérlő előhaszonbérleti joga önhibáján kívül.
De, ha nem ez a tényállás, hanem csak a lejárat után 1-2 héttel vagy hónappal kötnek egy új szerződést, akkor is nyerjen a volt bérlő?
Na de akkor hogyan tud szabadulni egy tulaj a 20 éve bejegyzett földhasználójától? Színlelje pár hétig, hogy ő fogja használni, majd aztán mégsem? Mi a jó megoldás?
Köszi.
Válasz ~Quercus~ #4711. hozzászólásáraSajnos az AB és a Kúria nem mentes a politikai indíttatástól, csak azért is ellenkező álláspontra helyezkednek, gondoljatok csak az év eleji pedagógussztrájkra, az egyik szerint törvényes volt a másik szerint törvénytelen, de lehetne még sorolni. A köznép meg viseli ennek kárát...
Válasz Rabó001 #4710. hozzászólásáraÉs azóta már több egymásnak ellentmondó ítélet is született.
Ami érdekes, egy Kúria ítéletet az Alkotmánybíróság elé vittek. Az AB eddig két ülésén nem tudott dönteni, kíváncsi vagyok, hogy a harmadikon sikerül-é.
A történet röviden. Dec. 31-el lejáró haszonbérleti szerződés. Szeptember magasságában egyeztetés, de a bérbeadó bérleti díjat akar emelni, amit a bérlő nem fogad el. Valamikor novemberben új bérlővel új szerződés kifüggesztve. A volt haszonbérlő elfogadót tesz. A földhivatal elutasítja a szerződést, mert nem csatoltak használati rendről térképet. A következő év januárjában ismét kifüggesztve a szerződés. A volt haszonbérlő elfogadót tesz. A földhivatal a szerződő féllel hagyja jóvá a szerződést, mert a volt haszonbérlőnek megszakítása van a korábbi szerződés, és az újra történő elfogadó között, így nem lehet volt földhasználóként előhaszonbérleti joga.
A történet megjárta a bírósági lépcsőket, de a Kúria is a földhivatallal értett egyet.
A volt bérlő az AB-hoz fordult, mert szerinte a nem vették figyelembe az AB határozatát, amely felül írta Kúria jogértelmezését.
Kíváncsi vagyok, mit lép az AB.
Válasz ~Quercus~ #4709. hozzászólásáraEgyre jobbakat írsz! Akkor mi a fenének van Alkotmánybíróság, meg kúria? Hoznak valamit ami arra a hivatalra nem vonatkozik aki ezt alkalmazza. Nonszensz .
Azért van itt káosz, nem kicsi.
Most beszéltem egy földhivatali osztályvezetővel. Kíváncsiságból rákérdeztem, van-é változás az előhaszonbérleti jog esetében a "volt haszonbérlő" meghatározásnál. Eddig ugyan is Ő azon az állásponton volt, hogy nem érdekelte mennyi idő telt el a megszűnt haszonbérlet óta, elfogadta a korábbi bérlő előhaszonbérleti jogát, ha a korábbi szerződés lejártától nem volt más földhasználó.
Most azt mondta, olyan utasítást kaptak, hogy ha csak 1 nap megszakítás van, akkor már ezt nem teheti meg.
Ami azért érdekes, mert az Alkotmánybíróság ezt a Kúria jogértelmezést tavaly nyáron kilőtte. Vagyis ha valakinek ez alapján utasítják el az előhaszonbérleti jogosultságát mint volt haszonbérlőnek, és nem vizsgálják az AB által meghatározott szempontokat, az jogszabálysértő.
Válasz csuti0 #4707. hozzászólásáraIgaz nem haszonbér hanem vásárlás,de nekem a kormányhivatal visszadobta mert nem lehet beleírni a mezei leltárt a szerződébe!
Sziasztok!
Adott egy egybefoglalt haszonbérleti szerződés,szántó,rét,lucerna,erdősáv,saját használatú út,gyümölcsös(ami csak papíron az.)
Van egy helyi viszonylatban magasnak mondható bérleti összeg,de nem is evvel van a gond. Belefoglaltak egy horrorisztikus hektáronkénti összeget, amit állítólagos mezei leltárral támasztanak alá.Szerintetek nem kelet volna a részletezett leltárt is közzétenni? Egyáltalán a földhivatal bemondásra szabályosan engedte kifüggeszteni?
Üdv.: Csuti
Válasz Rabó001 #4703. hozzászólásáraIgen sztem is.
Válasz Lackó #4704. hozzászólásáraUgyan már, semmi gond.
Válasz Rabó001 #4703. hozzászólásáraIgazad van, elítam, mea culpa. Tehát, többlethasználati megállapodásnál is kell - természetesen - szerződés ( és használati megosztás is ), csak kifüggeszteni nem kell ( erre utaltam minap egy hozzászólásomban
). Ha megint hülyeséget írtam, akkor önkéntesen offolom magam egy fél évre ( vagy nem 
).
Válasz Lackó #4702. hozzászólásáraBocs, de az a földhasználati bejelentőlap, nem? Vagy nem egyre gondolunk. Ha a sajátján kívül másét is használja, ahhoz kell valami szerződés, az a többlethasználati megállapodás. Plusz ha nem az egészet használja akkor használati megállapodás, térképvázlattal.
Válasz Büresz #4700. hozzászólásáraA földhivatalban kapsz többlethasználati megállapodás nyomtatványt ( pontosabban a többlethasználati részét töltöd ki ), ahoz nem kell szerződés.
Válasz Lackó #4698. hozzászólásáraMost láttam egy bérleti szerződést, aláírás 2021.dec.01., 2022.jan.01.-től használja, és tegnapelőtt (2022. aug.09.) került fel a honlapra, csak nem néztem minden nap. Ahogy nézem eddig is ez a bérlő használta már, úgyhogy ilyen szempontból mindegy, de valahol ráültek.
Köszönöm a segítséget, mindenképp bemegyek megkérdezem. Másik hogy osztatlanba van tulajdonom, ilyen hogy többlet használati szerződés mintát valaki tudna küldeni? Megköszönném
Válasz Büresz #4697. hozzászólásáraSzia! Igen köthetsz, arra figyelj, hogy ha mondjuk október 10-re meg is lesz a jóváhagyó határozat, be még nem jegyezhetik, csak január 1. után. Kérdezd meg a földhivatalban, hogy mi a gyakorlatuk, mert ők figyelni tuti nem fogják, hogy mikortól lehet bejegyezni egy korábban jóváhagyott szerződést. A legvalószínűbb, hogy visszakapod a jóváhagyott szerződésedet a határozattal és neked kell majd január 1. után beadnod a földhasználati bejegyzés érdekében. Azaz a jóváhagyási és a bejegyzési eljárás között lesz egy kis szünet és neked kell figyelned a határidőre 2023. januárban. De menj be és kérdezd meg a földhivatalnál a földhasználatos ügyintézőt. Üdv
Válasz Büresz #4697. hozzászólásáraIgen, köthetsz olyat, hogy most lesz aláírva, de 2023 jan. 1-től él. És igen, először a földhivatalnak küldöd, aláírástól számított (asszem) 8 napon belül. Onnan a hivatalok intéznek mindent, kifüggesztés, stb., stb., aztán ha szerencséd van jan. 1-re meg is lesz a földhasználói bejegyzésed.
Egyik nyugdíjas gazda nem akarja tovább használni a bérelt földjeit, de december 31-ig van szerződése. Most köthetek a tulajjokkal olyat hogy mostani dátummal de január 1-től használnám, és először földhivatalba kell vinni mint az adásvételinél és utána függesztik ki? Vagy hogy működik?
Válasz Celtises #4694. hozzászólásáraLehet szívességi, az annyi hogy szerződés megírása, aztán földhivatal. Nem kötelező ügyvéddel íratni, 2 tanú a lapra. Ügyvéddel viszont biztosabb.
Viszont közeli hozzátartozóval a haszonbérletet se kell kifüggeszteni.
Válasz Celtises #4694. hozzászólásáraSzívességi földhasználat.
Anya-lánya közt mi most a haszonbérlet menete?
Hivatkoznak a rokonságra, földhivatal és kész?
Válasz csuklosbusz #4692. hozzászólásáraSzóval bérlő lennél benne. Először is nagyon jó ismerőst, barátot keresnék meg, hogy ő legyen a stróman. Igazából más ötletem nincs az eddigieken felül. A zártkert az a földtörvény hatálya alá esik? Mert az se mindegy.
Válasz Rabó001 #4691. hozzászólásáraJó irányba gondolkodol, én lennék a bérlő de nem a tulaj.
Szóval hogyan és mint javasoljátok ezt a lakhatási haszonbért megírni hogy a bérlőt védje?
Válasz csuklosbusz #4690. hozzászólásáraDe hát ha te veszed meg akkor magadnak minek biztosíték? Nem igazán értem, vagy nem írtál le mindent.
Valami olyanra tudok gondolni ezért, hogy valaki adná a pénzt, a te nevedre vennél valamit, aki a pénzt adta az meg bérlőként lakna benne. Pl. olyan valaki aki nagyon el van adósodva, végrehajtás van ellene, valamennyi pénze van, és így nem kerülne a nevére, mert akkor indulhatna a behajtás. Bocs ha rossz irányba gondolkodtam.
Válasz Rabó001 #4689. hozzászólásáraIgen néztem. Zártkert. A bérlő szempontjából kellene jobban biztosítani, tehát a bérlő felmondhatja, de fordítva nem. De mi legyen az ár amit nem tud majd senki feltolni?
Válasz csuklosbusz #4688. hozzászólásáraSzívességi csak közeli hozzátartozók között lehet.
Te lennél a tulaj és te adnád bérbe? A tulaj vagy a bérlő oldaláról akarnád minél jobban bebiztosítani?
Amiket én írtam azokat nézted? Most megnéztem konkrétan, az is bele van írva a mienkbe, hogy a rendes felmondást kizárják.
Visszatérve a haszonbérlethez.. akkor szívességi nem lehet ha nem rokon a másik fél.
Akkor miben érdemes megállapodni ami át is megy a földhivatalon illetve nem tudja a másik fél megemelni vagy felmondani csak úgy?
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-09 07:29:29
Válasz Rabó001 #4685. hozzászólására Ezt egy értelmiségi embertől nem elfogatható alpári megnyilvánulás még ha düh hozta i ki tőled ,már ne haragudj én a kutyámmal sem mondok ilyet mert rá szokik az ember mert a szokás hatalom.
Válasz Mihály #4681. hozzászólásáraSzándékos és visszatérő jelleggel elkövetett topikrombolas nem érdemel mást!
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-09 07:30:18
Dél borsodban reális a 127000/ha földbérleti díj? Kicsit sokallom. Mi az átlag erre? Búza ára alapján kérik tőlem.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-08 14:20:19
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-08-08 14:20:16
Válasz Rabó001 #4670. hozzászólásáraHagyd.
Úgy gondolom az elmúlt hónapokban a magam részéről megtettem mindent, hogy fölhívjam az emberek figyelmét az előttük álló lehetőségekre. Nem érdekli őket.
Innentől azzal kell foglalkozni, amivel pénzt lehet keresni.
Nekem föld az ami földtörvényes... Mert ami mondjuk zártkert, gazdasági épülettel az miben különbözne a tanyától, mármint eljárásrendben?
Válasz csuklosbusz #4677. hozzászólásáraMost akkor föld vagy tanya? Egyre jobban belekeveredsz, és olyan dolgokat keversz hozzá, ami nem tartozik bele, terület nélkül persze hogy nem adhatsz el egy épületet, ha külön helyrajzi számon van, meg ha egyben akkor sem. Te akarsz tanyát venni, amiben más meg lakna?
Furcsáljátok de a haszonélvezet kb ugyanez volt, sőt az még erősebb is volt mint a tulajdonjog.
Ingatlant is megvesznek úgy hogy a haszonélvező be se engedi a portára a tulajt.
Igaz földnél ez megszűnt, de a haszonbérlet hasonlít rá.
Igen, a tanya nem tartozik a földforgalmi törvény alá, mert ugye bennevan hogy kivett tanya vagy akármi a tulajdonin, de jogilag érdekes mert pl magát az épületet külön mégse tudom eladni a föld nélkül, csak egészben és akkor ugye földtörvény szerint.
De ha külön eladni nem lehet akkor külön haszonbérbe sem?
Sőt volt már visszadobott haszonbérletim, amit visszadobott a földhivatal mert beleírtam hogy a tanyába lakhat xy.
Tehát ez ilyen ingoványos joghézagnak hívnám hogy na akkor a tanyát, gazdasági épületet átengedhetek-e másnak?
"Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja."
De viszont a bérbeadott földet meg el lehet adni, tehát evidens hogy nem tudja használni az új tulaj vagyis mégis lehet. :-)
Tehát a cél a biztos lakhatás amit a sima albérleti szerződés nem biztosít, ezért gondoltam a haszonbérleti szerződésre, azt nehezebb töröltetni ha jön valami kupec aki rögtön repítené a lakót.
Vagy fordítva kérdezem akkor, van olyan haszonbérleti szerződés amivel ha kiadom a földemet akkor a tanyát sem használhatom csak a bérlő?
Válasz Stella2 #4672. hozzászólásáraSzívességi földhasználat csak közeli hozzátartozók között.
Ha csak a tanyaépületet akarja bérbe adni -megteheti- arra nem vonatkozik a földforgalmi törvény......
Válasz csuti0 #4674. hozzászólásáraMűveltetési szerződéssel olyan, mintha maga használná, ráadásul tanyáról van szó, minimális földterülettel, amit csak nyírnának, nem termelnének rajta semmit - ha jól értem.
De ez- elméleti síkon- a lényegen nem változtat: alá nem írnék olyan szerződést tulajként, hogy ne tehessem kapun kívülre a tulajdonomat használót, ha nem teljesíti a feltételeket.
Márpedig - ha jól értem a kérdést- , a szívességi használónak ilyen igényei lennének.
Válasz Stella2 #4671. hozzászólásáraSzia!
Ha az új tulaj veszi, akkor 5 évig maga kell,hogy használja bérbe nem adhatja.
Szívességit meg ugyebár csak közeli hozzátartozók közt lehet kötni.
A vevő biztosan hosszútávú befektetésnek gondolja
Üdv.: Csuti