Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR414.08 FtUSD401.61 FtCHF440.53 FtGBP496.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én az idén csináltam egy starteros kísérlet.
A kísérletet a tábla (meg az összes földem) leggyengébb részében egy sárga erodált oldalban csináltam. A kísérleti parcellák 0,7 hektárosak voltak. Mindegyik parcella alapba kapott 3q pétisót , 1 liter Bactofilt , kultivátorozásnál 1q pétisót. A starterok mennyiségében volt különbség.
A starter az Yara 7:20:8-as volt.
1 parcella a kontroll volt, ez 0 kg startert kapott: 34,2q/ha.
2 parcella 120 kg/ha : 39,5 q/ha
3 parcella 200 kg/ha : 36,5 q/ha
Válasz #530. hozzászólásra
Persze ez igy van de amikor elveted senki nem igéri ezt meg neked csupán remélni tudod!!Az meg vagy sikerül vagy nem..Nálunk idáig sem nagyon ment a kukorica de idéntöl kezdve sokan föl hagytak vele az biztos!!És szerintem a 40- 50 ezres magokkal sem foggnak sokan szaladgálni az ocitán meg a dk 440 lesz a legg drágább amit még meg fognak venni!!Az idén sokan le padlóztak a kukoricától!!!!
Válasz #528. hozzászólásra
Nálunk ez meg lett koronázva azzal hogy 6t-át lekötött 40e ért és termett neki 3 a többit meg meg kellett vásárolja 60 ért.Na ez az igazi szopás.
Ha ez a kisérlet nálunk lett volna beálitva ilyen elözményekkel termet is volna még kb 5 mázsa is... Az idei év pont az ellenkezője volt mind annak amit egy normális évben csinálni kellene!! Tudnék névvel együtt is mondani olyat aki mindig aról volt híres hogy mindent megad a kukoricájának csak éppen a csapadék nem érkezet meg és bukott az egész menet és a termése a 0 val lett egyenlö!!
Nem sok sőt szerintem adtak azok még alá valamit csak nem merik mondani 4q 27-es az 108 kg N az 5q 15 ösbe meg 75 kgN van ez mindösszesen 183 kg N ami ilyen termés mellett egyáltalán nem sok.Gond csak akkor van ha bejön egy olyan év mint az idei mert az végzetes lett volna mert itt ami 65 e fölött volt vetve az egyáltalán nem hozott csövet.
A műtrágya meg nem vész el ha nincs sok csapadék ki se tud mosódni.
Teljes mértékben hihető de ha az 540 mm helyett csak 200 esett volna akkor nem lett volna ekkora termés és nem térült volna meg a befektetés.Amúgy ez a tavalyi MKK verseny győztesének a technológiája.
Találtam egy érdekes cikket és érdekelne a véleményetek.
A felhasznált fajta a DKC 4795 volt és 16,288 t/ha terméseredménnyel zárt.A decemberi, kicsit megkésett mélyszántást LEMKEN 6+1 réselt lemezes váltva forgató ekével végezték. 2011. április elején kompaktoros (eszköz FRACOMB 8000) talajegyengetés után, 500 kg/ha dózisban NPK 15-15-15 műtrágyát szórtak a teljes területre Amazone ZGB 7005 típusú vontatott műtrágyaszóróval. Ezután, a vetést közvetlen megelőzően MASCHIO Jumbo 8000 típusú forgóboronával készítettek talajt. 2011. április 15-én a területen hektáronként 83 000-es tőszámmal vetettek, a HORSCH MAISTRO 11 RC vetőgép számukra garancia az egyenletes vetésmélységre és a megfelelő tőeloszlásra. A vetést 7 km/h sebességgel végezték. Vetéssel egy menetben, sorba, 400 kg/ha N 27% műtrágyát juttatott ki.A tenyészidő során az időjárási körülmények kedvezően alakultak, összesen 540 mm csapadék hullott januártól októberig.
Csak nem láttam a robbanásszerű különbséget.Talaj, vetőmag, meg időjárásfüggő lehet akkor nem csak a pénztárcából ki, hanem be is jöhet.Nem tudom.... olyan mint a munkagépeknél, nézed, nézed,... nem látod a különbséget, de ha látsz az megfog.
Felénk meg aki mellé nyúlt és lett neki 4-5- 6 m kukorica- termése az lehet hogy egy életre felhagy vele!!! Úgyhogy a spórolás meg a variálás az nálunk is megy 1000-el
Hozzászoktam a buszon, hogy állandóan nézelődök, s amint látom a táblákat tavasszal, a pétisó sornál az sincs lemaradva, mint aki a startert is nyomja.A termés átlagoknál szoktam hallani nem túl nagy különbséget.
Vagyunk igy ezzel sokan!! Én ezért nem is veszek YARÁT- starternak..Angem nem gyözöt meg pláne a + feláral!! Leges legg jobb esetben is csak linzit fogok venni.. Ha meg valami véletlen folytán meg bugyanának belvizel a területek akkor meg a semmi vagy egy kis mas és hali..
Ne tudd meg milyen gondok vannak itt felénk és nem csak az ilyen kispályásoknál mint amilyen én vagyok
2.5-3 t volt a nagypályások átlaga és lekötöttek hektáronként6t-át júniusban most meg vásárolják a meg nem termett hektáronkénti 3 tonnát hogy tudják teljesíteni a szerződést .
Erre mondják, azért mert nem megfelelő időben,netán késve végezte a munkafolyamatokat.Ha meg bebizonyítod hogy nem, akkor meg "maga, netán ön, ne panaszkodjon máshol rosszabb a helyzet"...
Biztos neked is próbálták már elsütni azt a dumát a kereskedök hogy hát tudod ugye hogy az idei- aszályos ill túlságosan csapadékos időjárás nem kedvezett a mütrágya feltáródásának és a növény nem tutta kellö képpen hasznositani!! DE más különben a termék az kiváló!!!!!
Ja és akkor még meg sem lett vizsgálva a zsák tartalma csak a le irásnál tartunk.. Azt meg mint tudjuk baromi könyü dolog hisz tét nélkül bár mit rá lehet irni..
Az első szuperfoszfát típusú műtrágyát 1840-ben, Justus von Liebig javaslatára állították elő, csontliszt kénsavas feltárásával. A hatóanyag P2O5-ként való kifejezése ekkortól használatos, bár a P műtrágyák nem foszfor-pentoxid formájában tartalmazzák a hatóanyagot.
Szakmailag helyesebb lenne az elemi P-ban való kifejezés(1%P2O5=0.44%P) de ez a gyártóknak nem érdekük.
A kép alapján a foszfor százalékos arány van meg adva P2O5/P arányban. Ezek szerint a P2O5(vagyis foszfor pentaoxid) 20% citrátoldható formában, melyből 18% vizben is oldható formában van jelen. A (/)per rész a pentaoxid vegyület százalékos elemi foszfor aránya.
Te jársz iskolába kellene tudjad.Amikor nekem ezt tanították 20 éves coltam és csak 2 P vel kezdődő szó érdekelt de egyik se a foszfor volt de A betüvel végződött mind a2
Válasz #494. hozzászólásra
és olyan nincs, h egy része vízoldékony de közben citrátban is oldódik
pl.:(a P nem csak az Inának a rész hanem az Én is nek is)
Válasz #489. hozzászólásra
nekem volt kísérletem 0-1-2-3 mázsával sor mellé illetve sorra rá, az értékelés csak szemre történt mert 1-1 sor volt mindegyikből.
A tapasztalat az hogy a mag mellé adni nem jó, lassítja a kelést itt-ott pusztulást okoz.
Az 1 mázsával sor mellé vetett sokkal szebb volt a kontrollnál de a 2 és 3 mázsával vetett nem látszott egyáltalán jobbnak az 1-el vetettnél, rosszabb se volt de jobb se.
Kiskertben érdemes ilyenekkel kísérletezni mert pár négyzetméteren nem változik a föld minősége, centivel meg grammos mérleggel könnyű kimérni szimulálni a tényezőket. Meg ugye az egymás mellé vetett sorokat könnyű összehasonlítani.
Válasz #487. hozzászólásra
a kevertnél biztos hogy jobb, azzal volt összehasonlításom. A corn startert akarom a tavasszal megpróbálni mert pár helyen már igen kivette a cinket a monokultúra. Az biztos hogy valami jó startert tenni kell mert itt volt olyan hogy eldugult egy sor a gépen(műtrágya) és valami elképesztő lemaradás volt azon a soron. Igaz hogy napra utáni kukorica volt, azért az jól kiélte a talajt.
Nekem volt!! És csak a véletlenek köszönhetem Többet szórt a vetögép és hamarabb elfogyot a 8-24-24 Én is azt láttam kisebb fejletségnél jobbat mutatott valamenyivel..DE kifejlet álapotában nem maratt meg a külömbség és az árra viszont..
Nekem is szimpatikus és szórnám is, de elvárnám, hogy a ráforditott plusz költség hozzon valami profitot is. Mert volt itt egy gazdatárs akinek a kezdetekkor szebben nézett ki a yarás vetése de a termésben nem sokat jelentett.
Válasz #481. hozzászólásra
csak ezekkel a termésekkel a mikroelem is megy ki szépen a talajból, aztán majd jönnek a tünetek hogy miért ilyen vagy olyan az a növény. Az esetek többségében azért nyugaton tudják mit csinálnak, nekem szimpatikus a yara technológia. A lombtrágyái is jó minőségűek meg normális áron vannak.
"Ha a talajba hirtelen nagy mennyiségű foszfort kell juttatni, ahhoz a vízben jól oldódó szuperfoszfát műtrágya a legalkalmasabb. A szuperfoszfátot az iparban a vízben rosszul oldódó kalcium-foszfátból tömény kénsavval állítják elő. "
1483 hozzászólás
Én az idén csináltam egy starteros kísérlet.
A kísérletet a tábla (meg az összes földem) leggyengébb részében egy sárga erodált oldalban csináltam. A kísérleti parcellák 0,7 hektárosak voltak. Mindegyik parcella alapba kapott 3q pétisót , 1 liter Bactofilt , kultivátorozásnál 1q pétisót. A starterok mennyiségében volt különbség.
A starter az Yara 7:20:8-as volt.
1 parcella a kontroll volt, ez 0 kg startert kapott: 34,2q/ha.
2 parcella 120 kg/ha : 39,5 q/ha
3 parcella 200 kg/ha : 36,5 q/ha
Válasz #531. hozzászólásra
Én inkább arra utaltam, hogy ha nagyobb dózist kell kijuttatni, akkor 60-70%-át ősszel és a többit tavasszal, mint startert kinyomni
Válasz #530. hozzászólásra
Persze ez igy van de amikor elveted senki nem igéri ezt meg neked csupán remélni tudod!!Az meg vagy sikerül vagy nem..Nálunk idáig sem nagyon ment a kukorica de idéntöl kezdve sokan föl hagytak vele az biztos!!És szerintem a 40- 50 ezres magokkal sem foggnak sokan szaladgálni az ocitán meg a dk 440 lesz a legg drágább amit még meg fognak venni!!Az idén sokan le padlóztak a kukoricától!!!!
amíg van elegendő csapadék, addig nem jelent gondot ez a műtrágya mennyiség, de onnantól, ha nincs eső árt a kukoricának is
Válasz #528. hozzászólásra
Nálunk ez meg lett koronázva azzal hogy 6t-át lekötött 40e ért és termett neki 3 a többit meg meg kellett vásárolja 60 ért.Na ez az igazi szopás.
Válasz #527. hozzászólásra
Ha ez a kisérlet nálunk lett volna beálitva ilyen elözményekkel termet is volna még kb 5 mázsa is... Az idei év pont az ellenkezője volt mind annak amit egy normális évben csinálni kellene!! Tudnék névvel együtt is mondani olyat aki mindig aról volt híres hogy mindent megad a kukoricájának csak éppen a csapadék nem érkezet meg és bukott az egész menet és a termése a 0 val lett egyenlö!!
Válasz #526. hozzászólásra
Nem sok sőt szerintem adtak azok még alá valamit csak nem merik mondani 4q 27-es az 108 kg N az 5q 15 ösbe meg 75 kgN van ez mindösszesen 183 kg N ami ilyen termés mellett egyáltalán nem sok.Gond csak akkor van ha bejön egy olyan év mint az idei mert az végzetes lett volna mert itt ami 65 e fölött volt vetve az egyáltalán nem hozott csövet.
A műtrágya meg nem vész el ha nincs sok csapadék ki se tud mosódni.
Válasz #525. hozzászólásra
Az 500 kg/ha dózisban NPK 15-15-15 áprilisi kijuttatásával nem késett meg egy kicsit?900 kg műtrágya az nem sok egy kicsit?
Válasz #524. hozzászólásra
Teljes mértékben hihető de ha az 540 mm helyett csak 200 esett volna akkor nem lett volna ekkora termés és nem térült volna meg a befektetés.Amúgy ez a tavalyi MKK verseny győztesének a technológiája.
Találtam egy érdekes cikket és érdekelne a véleményetek.
A felhasznált fajta a DKC 4795 volt és 16,288 t/ha terméseredménnyel zárt.A decemberi, kicsit megkésett mélyszántást LEMKEN 6+1 réselt lemezes váltva forgató ekével végezték. 2011. április elején kompaktoros (eszköz FRACOMB 8000) talajegyengetés után, 500 kg/ha dózisban NPK 15-15-15 műtrágyát szórtak a teljes területre Amazone ZGB 7005 típusú vontatott műtrágyaszóróval. Ezután, a vetést közvetlen megelőzően MASCHIO Jumbo 8000 típusú forgóboronával készítettek talajt. 2011. április 15-én a területen hektáronként 83 000-es tőszámmal vetettek, a HORSCH MAISTRO 11 RC vetőgép számukra garancia az egyenletes vetésmélységre és a megfelelő tőeloszlásra. A vetést 7 km/h sebességgel végezték. Vetéssel egy menetben, sorba, 400 kg/ha N 27% műtrágyát juttatott ki.A tenyészidő során az időjárási körülmények kedvezően alakultak, összesen 540 mm csapadék hullott januártól októberig.
Válasz #522. hozzászólásra
Csak nem láttam a robbanásszerű különbséget.Talaj, vetőmag, meg időjárásfüggő lehet akkor nem csak a pénztárcából ki, hanem be is jöhet.Nem tudom.... olyan mint a munkagépeknél, nézed, nézed,... nem látod a különbséget, de ha látsz az megfog.
Válasz #520. hozzászólásra
Vagyis a pétisós olyan mint a starteros?
Válasz #516. hozzászólásra
Felénk meg aki mellé nyúlt és lett neki 4-5- 6 m kukorica- termése az lehet hogy egy életre felhagy vele!!! Úgyhogy a spórolás meg a variálás az nálunk is megy 1000-el
Válasz #519. hozzászólásra
Hozzászoktam a buszon, hogy állandóan nézelődök, s amint látom a táblákat tavasszal, a pétisó sornál az sincs lemaradva, mint aki a startert is nyomja.A termés átlagoknál szoktam hallani nem túl nagy különbséget.
Válasz #513. hozzászólásra
Vagyunk igy ezzel sokan!! Én ezért nem is veszek YARÁT- starternak..Angem nem gyözöt meg pláne a + feláral!! Leges legg jobb esetben is csak linzit fogok venni.. Ha meg valami véletlen folytán meg bugyanának belvizel a területek akkor meg a semmi vagy egy kis mas és hali..
Válasz #516. hozzászólásra
Nekem van eladó, a "traktor" még a magtárba.
Válasz #516. hozzászólásra
Mindig nem lehet havaj nekik se
Válasz #514. hozzászólásra
Ne tudd meg milyen gondok vannak itt felénk és nem csak az ilyen kispályásoknál mint amilyen én vagyok
2.5-3 t volt a nagypályások átlaga és lekötöttek hektáronként6t-át júniusban most meg vásárolják a meg nem termett hektáronkénti 3 tonnát hogy tudják teljesíteni a szerződést .
Válasz #511. hozzászólásra
Erre mondják, azért mert nem megfelelő időben,netán késve végezte a munkafolyamatokat.Ha meg bebizonyítod hogy nem, akkor meg "maga, netán ön, ne panaszkodjon máshol rosszabb a helyzet"...
Válasz #512. hozzászólásra
ez csak hessegető duma
nincs itt gond
idén?
hollenne
Válasz #512. hozzászólásra
Akad még valami de a mag és műtrágya árusoknak minél kevesebbet akarok adni belőle.
Válasz #511. hozzászólásra
neked sincs? na az már baj!
Válasz #508. hozzászólásra
(erre általában ezt válaszolom)
Kiváló a mag is a műtrágya is csak éppen termés nem volt úgyhogy jövőre ha akarnánk se tudnánk venni mert nincs miböl
Válasz #507. hozzászólásra
ja parsze croppi 7 20 28as aha
Válasz #504. hozzászólásra
há világos
kapsz 1 kis oxigént is
konkrétan 5öt 2 foszira
Válasz #507. hozzászólásra
Biztos neked is próbálták már elsütni azt a dumát a kereskedök hogy hát tudod ugye hogy az idei- aszályos ill túlságosan csapadékos időjárás nem kedvezett a mütrágya feltáródásának és a növény nem tutta kellö képpen hasznositani!! DE más különben a termék az kiváló!!!!!
Válasz #505. hozzászólásra
Ez yarás de minden P tartalmu műtrágya igy van megadva ez a szabvány
Válasz #504. hozzászólásra
Ja és akkor még meg sem lett vizsgálva a zsák tartalma csak a le irásnál tartunk.. Azt meg mint tudjuk baromi könyü dolog hisz tét nélkül bár mit rá lehet irni..
Válasz #504. hozzászólásra
ez melyik gané?
Válasz #503. hozzászólásra
AZ van hogy ha azt irják a zsákra hogy 20% P van benne akkor az nem annyi hanem kevesebb .Itt is átvagyunk baszva de mostmár legalább tudom hogy.
Válasz #502. hozzászólásra
Ja ez volt a kérdés?
43,6%
44et hazudtak a genyókák ajajj
Megvan a megoldás
Az első szuperfoszfát típusú műtrágyát 1840-ben, Justus von Liebig javaslatára állították elő, csontliszt kénsavas feltárásával. A hatóanyag P2O5-ként való kifejezése ekkortól használatos, bár a P műtrágyák nem foszfor-pentoxid formájában tartalmazzák a hatóanyagot.
Szakmailag helyesebb lenne az elemi P-ban való kifejezés(1%P2O5=0.44%P) de ez a gyártóknak nem érdekük.
forrás: http://www.jegyzet.hu/uploaded/163/agrokemia.pdf
Válasz #499. hozzászólásra
A kép alapján a foszfor százalékos arány van meg adva P2O5/P arányban. Ezek szerint a P2O5(vagyis foszfor pentaoxid) 20% citrátoldható formában, melyből 18% vizben is oldható formában van jelen. A (/)per rész a pentaoxid vegyület százalékos elemi foszfor aránya.
Válasz #499. hozzászólásra
A foszfortartalmat kétféle kémiai formában adja meg . Ezek vannak a / -jel előtt és mögött...
Ezeket meg még ismét kétfelé osztja citrát és víz oldható arányuk szerint is .
Te most arra vagy kíváncsi hogy mennyi a víz oldható tartalma egy átlag műtrágyához képest ?
Szerintem :
Ez az össz vagy is papíron leírt 20% P tartalom 90%-a vagyis 18%...
Ez emlékeim szerint kiemelkedő...
-és hogy hol van a maradék hiányzó 2% P hogy meglegyen a 20% össz P-d ?
Hát az is ott van csak az nem víz oldható...
Másképp nem tudom elmondani , de azt gondolom , hogy így van....
Válasz #498. hozzászólásra
20/8.7 és 18/7.9 az mi és hogyan ? Nézd a képet ahonnan elindultunk
Válasz #495. hozzászólásra
De , szerintem is így van...
Citrátoldó 100%-ban a foszforoxid
De viszont csak mondjuk 90%-ban vízoldó...
Tehát nem 20 + 18 % a foszforoxid tatalom , hanem 18% citrát és vízoldó + 2 % csak citrátoldó...
Szerintem...
Válasz #496. hozzászólásra
majd megkérdezem a gyakornokiprogramvezetőmet, ő biztos tudja
Válasz #495. hozzászólásra
Te jársz iskolába kellene tudjad.Amikor nekem ezt tanították 20 éves coltam és csak 2 P vel kezdődő szó érdekelt de egyik se a foszfor volt de A betüvel végződött mind a2
Válasz #494. hozzászólásra
és olyan nincs, h egy része vízoldékony de közben citrátban is oldódik
pl.:(a P nem csak az Inának a rész hanem az Én is nek is)
Válasz #493. hozzászólásra
Erre én is rájöttem de ha egy műtrágya 20% P-t tartalmaz akkor ha a vizildható 18% a citrátban oldható2% kellene legyen
Válasz #478. hozzászólásra
hát a P tartalom a ganyéba az x%...... ugyi
ebbül a P tartalombul meg bizonyos % vizben oldódó...
bizonyos % meg másban....
Válasz #489. hozzászólásra
nekem volt kísérletem 0-1-2-3 mázsával sor mellé illetve sorra rá, az értékelés csak szemre történt mert 1-1 sor volt mindegyikből.
A tapasztalat az hogy a mag mellé adni nem jó, lassítja a kelést itt-ott pusztulást okoz.
Az 1 mázsával sor mellé vetett sokkal szebb volt a kontrollnál de a 2 és 3 mázsával vetett nem látszott egyáltalán jobbnak az 1-el vetettnél, rosszabb se volt de jobb se.
Kiskertben érdemes ilyenekkel kísérletezni mert pár négyzetméteren nem változik a föld minősége, centivel meg grammos mérleggel könnyű kimérni szimulálni a tényezőket. Meg ugye az egymás mellé vetett sorokat könnyű összehasonlítani.
Válasz #489. hozzászólásra
Starter trágyának ez is lenne a lényege!! Csak a Hú-B meg hatás maratt el
Válasz #487. hozzászólásra
a kevertnél biztos hogy jobb, azzal volt összehasonlításom. A corn startert akarom a tavasszal megpróbálni mert pár helyen már igen kivette a cinket a monokultúra. Az biztos hogy valami jó startert tenni kell mert itt volt olyan hogy eldugult egy sor a gépen(műtrágya) és valami elképesztő lemaradás volt azon a soron. Igaz hogy napra utáni kukorica volt, azért az jól kiélte a talajt.
Szerintem a kisebb fejlettségnél jobbat mutatott történet a foszfornak és a hidegnek tudható be.
Válasz #487. hozzászólásra
Nekem volt!! És csak a véletlenek köszönhetem Többet szórt a vetögép és hamarabb elfogyot a 8-24-24 Én is azt láttam kisebb fejletségnél jobbat mutatott valamenyivel..DE kifejlet álapotában nem maratt meg a külömbség és az árra viszont..
Válasz #485. hozzászólásra
Nekem is szimpatikus és szórnám is, de elvárnám, hogy a ráforditott plusz költség hozzon valami profitot is. Mert volt itt egy gazdatárs akinek a kezdetekkor szebben nézett ki a yarás vetése de a termésben nem sokat jelentett.
Neked nem volt összehasonlító kísérleted ?
Válasz #483. hozzászólásra
Válasz #481. hozzászólásra
csak ezekkel a termésekkel a mikroelem is megy ki szépen a talajból, aztán majd jönnek a tünetek hogy miért ilyen vagy olyan az a növény. Az esetek többségében azért nyugaton tudják mit csinálnak, nekem szimpatikus a yara technológia. A lombtrágyái is jó minőségűek meg normális áron vannak.
Válasz #483. hozzászólásra
"Ha a talajba hirtelen nagy mennyiségű foszfort kell juttatni, ahhoz a vízben jól oldódó szuperfoszfát műtrágya a legalkalmasabb. A szuperfoszfátot az iparban a vízben rosszul oldódó kalcium-foszfátból tömény kénsavval állítják elő. "