Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.88 FtUSD404.37 FtCHF439.95 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz dr.T #5496. hozzászólásáraEgy FAO számu hibridnél se kell, hogy egyszerre kezdjen virágozni, mivel ez csak az érési hőösszeghez való számot mutatja. Azért is írtam lejjeb, hogy csak a KWS prospektusaiban találtam feltüntetve a virágzáshoz kellő hőösszeget. Olvass bele egy pár katalógusba, a RGT Philixx kukorica 400-as, de a katalógus szerint a 350 szintjén kezd virágozni. Itt nyugodtan lehetne szerintem 2 400-as is.
Nekem csak egy pár hibriddel sikerült kisérleteznem, 2x véletlenszerüen, a maradékokat raktam a vetőgépbe. Másik dolog, én erre kicsi vagyok, hogy beállitsak 100-200 fajta kisérletet, ilyenre nagy TSZ-nek, esetleg mezőgazdasági egyetemnek lenne rá ideje, területje, és megfelelő mennyiségü alkalmazott kapacitása akikkel tudományos szinten is végigvigyék.....
Válasz Zoli 63 #5495. hozzászólásáraÉn csak a saját tapasztalatom írtam le, nem beszélek rá senkit se, hogy úgy csinálja ahogyan én. Akinek tetszik, az kipróbálja, és az elért eredmények szerint dönt, hogyan a jövőben.
Válasz Bigiboy77 #5494. hozzászólásáraEgyedüli voltam, aki szántásnélküli technológiát alkalmaz, de már itt ott kezdenek részben áttérni mások is. NPK, vagy az amofosz mütrágyát a lazítózás előt teszem ki, tavasszal csak nitrogén. A tavaszi talajelőkészitést csak egy menetben végzem, körülményektől függ melyik géppel. Tavasszal nem agyontaposni a talajt, mint ahogyan a környékemben szeretik. Igaz, hogy a teteje szép aprómorzsás, de 3-5 cmnél olyan kemény a földjük akár a beton. Korai vetéseket szeretem, igaz hogy tavaly lefagyott a kukorica 2-3 levele, de helyreált, és a körülményekhez képest nagyon is jó termésem volt.
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólásáraIlyet enis most hallok eloszor,elgondolkodtato,nehez ez a fao szam dolog is mert ugye ha korabbit vetsz az hamarabb fog porozni es ha viszont kesobbit az meg kesobb,az iden volt ilyen helyzet,hogy volt egy korabbi hibridem es az meg a szarassagban kezdett porozni mig a kesobbi viszont mar kapott csapadekot de lehet ez forditva is ha a hamarabbinal jobb az ido akkor az fog sikerulni ezt nehez eldonteni,nemtudom,hogy ha egy kalasz mar beporozodott akkor mit segit rajta ha meg 1 het mulva kap a masik fajtabol porzast,nem hiszem,hogy az segit rajta mivel megvan mettol meddig poroz ez az en eszrevetelem,te hogy tapasztaltad ezt a kevert hibrideknel?
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólására Köszi a választ! Ma fejtágítón beszélgettünk a vegyes vetésről, mások is jónak tartották akik így csinálják, még veszek harmadik cégtől is pár zsákkal, több kísérletem is legyen .
Válasz Sk Laci #5492. hozzászólásáraIgy mar kapisgalom. Hasonlora tippeltem en is. Nalunk is tapasztalom, hogy a csovek vegein hianyoznak a magok; nem termekenyulnek meg. Ha nem titok leirnad a te technologiadat? Hatha tudok belole atvenni vmit.
Koszonom.
B.
Válasz Zoli 63 #5491. hozzászólásáraElősször, amikor két kukoricafajtát tettem a 6 soros vetőgépbe 3+3sor volt. Véletlenszrüen jött így össze, mert nem volt elég vetőmagom, így a maradékokat osztottam szét. Itt volt az első tapasztalatom a töblettermésről. Akkor is száraz év volt, nagyparcellán a Kobalt fajtán nem voltak rendesen megtermékenyülve a csövek, kicsik maradtak. Az 1 Ha parcellán KWS2376 volt hozzátéve, mindkét fajtán gyönyörüen kitelt csövek voltak.
Szerintem rendben lessz a vetőgépben való elosztás, de a lényeg az mikor kezdenek virágozni az eggyes fajták, mikor kezdődik a nővirágzás, természetesen az akkori és teljes vegetáció alatti időjárás is közbejátszik majd a terméseredményhez.
Válasz Bigiboy77 #5489. hozzászólásáraHa egyforma FAO kukorica is lenne, akkor se biztos, hogy egy napra fog esni a virágzás a két fajtának. Az a gond, hogy csak a Magyarországi KWS képviselet tünteti fel a termékkatalógusában a hőösszeget, ami a virágzás idejét jellemzi, esetleg a virágzás szinchronizálását 0-tól +3nap kb. Ilyen termékkínalati katalógushoz más nemesítőházak kínálatában nem nagyon sikerült hozzájutnom. Ezért csak véletlenszerüen párosítom a fajtákat. Eddig bejött, főleg 2015-ben volt szembetünő az eredmény. De az én termesztéstechnológiám eltérő a körülöttem levő termelőkétől. Ezért nem mondhatom azt, hogy a teljes terméskülönbség csak a kukoricafajták párosításának köszönhető.
Még egy észrevétel. Sokan 6 soros kisérleti parcellákat állitanak be, és ezek szerint választják a következő évi fajtákat. Majd csodálkoznak, hogy a kisérleti parcellán jobban teljesít, mint nagyparcelás termesztésben. Pont az átporzásban látom az okot, miért is teljesített jobban. Ez az én véleményem, ettől még másnak lehet eltérő véleménye.
Válasz Sk Laci #5486. hozzászólásáraÉn DKC 4964 és DKC 4025-ös 340-350faósak közé 2. és 4. sorba MV 390faósat tennék, így mellé fordulva is 2 sor DKC után jönne 1 MV-s , ez ritka lenne ?
Válasz Sk Laci #5478. hozzászólásáraMiert erdemes keverni? Viragzasa nem eshetne egybe a 2 fajtanak? Erdekelne egy kicsit reszletesebben az elmelet. Koszonom.
B.
Válasz Mihály-963 #5482. hozzászólásáraEz nem minden földre igaz mert nekem is van olyan földem ahová 170kg N hatóanyag engedélyezett de mindíg bőven ez alatt maradok és 10 évből 9 szer 10t fölé megy a kuki termés viszont nem is messze tőle kb 5km-re ugyanezzel a tápanyag mennyiséggel nagyon örülök a 6-7 tonnás kukinak is ugyanazokban az években,
Válasz Agromókuss #5485. hozzászólásáraSoronként. Ajánlanám próbáld ki egy kiseb parcellában, ha bejönne a következő évhez már van valamilyen alap tapasztalatod
Nedves évben mint a tavalyi, nem nagyon hinném hogy lenne eltérés, de szárazban mint 2015 meglepődnél. De sok más tényező is közbejátszik, ami a végeredményhez hozzájárul.
Válasz Tomi81 #5481. hozzászólásáraHát lehet benne valami, hogy a választott fajta nem kedveli a nálatok levő földeket.
Hasonlóval volt tapasztalatom úgy 18 éve. Fekete ragacsos nehéz kötött talajba, ami nyáron szeret agyonra repedezni vetettünk a szomszéddal kukorucát. Mivel akkoriban még nem sokat vállalkoztam, suli után voltam, pénz kevés volt, ezért egy olcsó hazai kukoricavetőmagot vetettem. A szomszédom, akinek jobban ált a "szénája" Pioneertól az akkori sztárhibridet a Monalízát vetette. Aratáskor volt a meglepetés. Az én olcsó vetőmagom rávert majd 16q a Pios sztárhibridre. Egyszerüen nem jött be neki az a parcella.
csak annyit hogy csinján bánjatok ezzel a 10t termés átlagokkal főleg aki nitrát érzékeny területen gazdálkodik a dühöngőben fel tettem egy cikket nehogy az legyen a vége hogy ellenőrzést kapjatok mert ott le van írva a termés átlaghoz szükséges tápanyag mennyiség és leírták hogy még 8t sem teremhet a területen vagy erős környezet szennyezés van s hát a környezet védelem drága kis bünti csekket tud küldeni úgy-hogy figyelni mert jobb megelőzni a bajt mint utána járni
Válasz Sk Laci #5480. hozzászólásáraSemmi ilyesmi. Sőt, még talán tavaly sikerült a legjobban elkapni mindent. Vegyszerezve sem egyformán voltak, ppg, adengo, capreno.
Jut eszembe, kb öt hektárt újra kellett vetni, annyira ritka volt a kelés. De ezt leszámítva tényleg szépen nézett ki végig. 100q körülire vártunk ránézésre.
Szerintem nem szereti ezt a fajta földet.
Válasz Tomi81 #5479. hozzászólásáraEz tényleg nagy eltérés. 5q még elmegy, de amikor tonnák vannak, az már azért az embert elkeseríti. Elnézést hogy rákérdezek, de a technológiába nem tett be valami keresztbe? Nedves földön való munkálat, vagy késői, magasabb hőmérsékletnél való szulfonil... hatóanyagú vegyszer kijuttatása?
Válasz Sk Laci #5473. hozzászólásáraHárom fajta is volt, fao 280, 340, 390. 4q pétivel 50-75q között adott. Körbe rajtunk meg 80q alatt senkinek nem volt...
Egyébként nagyon jól mutatott, sok volt két csöves, de mégis gyenge volt a termésátlag.
Idén dekalb meg pio lesz.
Válasz Berente Antal #5476. hozzászólásáraNekem van, de nagy fao különbségü kukoricát nem használok, mivel nem csak a külömbözö virágzást nézem, hanem a csőkezdeményt is. Amit szoktam használni fao 350-390, feltétel hogy különböző nemesítőháztól legyenek a magok, azonos gének véletlenül se találkozzanak. Tavalyi párosítás LG 33,95 + KWS 2376, tavaly előt Lucius + Oxxigén + KWS 2376, 4 éve kisérleti kis parcellán Oxxigén + DKC 4590, másik kisérlet DKC 4590 + KWS Kassandras, 5 évvel ezelőt kisérleti 1 ha Kobalt + KWS 2376. Amikor kisérleti parcella volt, a párosított-kevert vetés mindig többet adott mint a fajtiszta állomány.
Válasz jocika0502 #5467. hozzászólásáraÉn most DKC 4964 és DKC 4025-öst rendeltem, homokon lesz, és vegyes sorba megy, fao külömbség segíthet szárazságban .
Válasz horesz01 #5457. hozzászólására200 kg pétivel 10 tonnás átlagtermés nagyon szép eredmény Nekem tavaly 10 tonnára ki kellett tennem ősszel 180 kg amofoszt 12/52, tavasszal 2q NPK 7/20/14, és karbamid 46% -ból 2,7 q.
Melyik fajta-fajták voltak vetve, és milyen talajon?
Válasz Tomi81 #5456. hozzászólásáraMegkérdezhetem melyik fajta Kiskun, miért nem vált be 2016-ban? Eső volt bőven. Esetleg más fajtához viszonyítva, ami tavaly tégedet jobban meggyőzött terméseredményben?
Válasz Zoli 63 #5466. hozzászólásáraAzokat nem annyira,mondjuk ez kint volt a hegytetőn ott jobban érte a szél, mint ami a völgyben volt.
DKC 4717
DKC 4964
DKC 4964
Válasz Faragó János #5463. hozzászólásáraSzerintem jól birja. A tavaly előtt a legjobbak között volt, pedig akkor volt szárazság. A tavalyi évet nem vehetjük alapul mert mindegyik fajta hozta magát a sok csapadék miatt.
Válasz lala #5441. hozzászólásáraÜdv! Tavaly és tavaly előtt is volt nekünk. Tavalyi évben 72000 tőszámmal,3q 27% nitrogén,szerves trágya és 113q/ha lett a végeredmény. Tavaly előtt ha nem döntötte volna el a szél, akkor az aszály ellenére is 90 mázsa felett lett volna.Vízleadásban a legjobbak közt van. Tavaly ez a fajta már 18-as vizű volt, akkor még a többi fajta 20 fölött volt. Szerintem az egyik legjobb fajta.
Válasz Sk Laci #5451. hozzászólásáraÜdv.
Mi rendszeresen vetünk kiskun kukoricát. Tavalyi évben 10t lett az átlag, a dekalb is ennyit tudott. Vetés előtt kapott 200 kg pétisót (sorba még nem tudjuk kijuttatni) mindegyik. Nálunk nem tud se többet se kevesebbet mint a drágább magok. Én ezt tapasztaltam. Mi is csak kipróbáltuk kíváncsiságból, azóta ezt vetjük. Nekem bevált.
Válasz Mihály-963 #5453. hozzászólásáraNEM KELL BEVETNI,FELTÉTLENÜL.S HOGY EZ ESZÉBE SE JUSSON NO EZÉRT KELL DÖNGÖLNI A BUKSIJUKBA A VÉTELT.VAN OLYAN CÉG AHOL SZŰKÍTIK A PALETTÁT, AMI MARAD ÚJ SALLANGOT NEKI ÉS DRÁGÁBBAN ADNI.
nem tudom miért ez a nagy felhajtás a vetőmag piacon akár zöldség akár kuki v.napra sürgősen el akarják adni mitől félnek ezek úgyis be kell vetni a földet több meg úgy sem kell vagy azt hiszik tároljuk hogy valaki ellopja mire kellene
Válasz Sk Laci #5451. hozzászólásáraitt is igaz: az ár tükrözi a beltartalmat..
Aszályos évben talán nem akkora a külömbség. Egy közepes évben bőven behozza valamelyik ismert márka jó magja a vetőmag bekerülési költségének különbségét. Olcsó maggal eleve hátrébb indulsz...
9151 hozzászólás
Válasz dr.T #5496. hozzászólásáraEgy FAO számu hibridnél se kell, hogy egyszerre kezdjen virágozni, mivel ez csak az érési hőösszeghez való számot mutatja. Azért is írtam lejjeb, hogy csak a KWS prospektusaiban találtam feltüntetve a virágzáshoz kellő hőösszeget. Olvass bele egy pár katalógusba, a RGT Philixx kukorica 400-as, de a katalógus szerint a 350 szintjén kezd virágozni. Itt nyugodtan lehetne szerintem 2 400-as is.
Nekem csak egy pár hibriddel sikerült kisérleteznem, 2x véletlenszerüen, a maradékokat raktam a vetőgépbe. Másik dolog, én erre kicsi vagyok, hogy beállitsak 100-200 fajta kisérletet, ilyenre nagy TSZ-nek, esetleg mezőgazdasági egyetemnek lenne rá ideje, területje, és megfelelő mennyiségü alkalmazott kapacitása akikkel tudományos szinten is végigvigyék.....
Válasz Zoli 63 #5495. hozzászólásáraÉn csak a saját tapasztalatom írtam le, nem beszélek rá senkit se, hogy úgy csinálja ahogyan én. Akinek tetszik, az kipróbálja, és az elért eredmények szerint dönt, hogyan a jövőben.
Válasz Bigiboy77 #5494. hozzászólásáraEgyedüli voltam, aki szántásnélküli technológiát alkalmaz, de már itt ott kezdenek részben áttérni mások is. NPK, vagy az amofosz mütrágyát a lazítózás előt teszem ki, tavasszal csak nitrogén. A tavaszi talajelőkészitést csak egy menetben végzem, körülményektől függ melyik géppel. Tavasszal nem agyontaposni a talajt, mint ahogyan a környékemben szeretik. Igaz, hogy a teteje szép aprómorzsás, de 3-5 cmnél olyan kemény a földjük akár a beton. Korai vetéseket szeretem, igaz hogy tavaly lefagyott a kukorica 2-3 levele, de helyreált, és a körülményekhez képest nagyon is jó termésem volt.
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólásáraHallllo Laci merre vagy.
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólásáraEn nekem a 440 ,460 hibridek jottek be,akkor szerinted a 420 kellene keverni a 460?
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólásáraIlyet enis most hallok eloszor,elgondolkodtato,nehez ez a fao szam dolog is mert ugye ha korabbit vetsz az hamarabb fog porozni es ha viszont kesobbit az meg kesobb,az iden volt ilyen helyzet,hogy volt egy korabbi hibridem es az meg a szarassagban kezdett porozni mig a kesobbi viszont mar kapott csapadekot de lehet ez forditva is ha a hamarabbinal jobb az ido akkor az fog sikerulni ezt nehez eldonteni,nemtudom,hogy ha egy kalasz mar beporozodott akkor mit segit rajta ha meg 1 het mulva kap a masik fajtabol porzast,nem hiszem,hogy az segit rajta mivel megvan mettol meddig poroz ez az en eszrevetelem,te hogy tapasztaltad ezt a kevert hibrideknel?
Válasz Sk Laci #5493. hozzászólására Köszi a választ! Ma fejtágítón beszélgettünk a vegyes vetésről, mások is jónak tartották akik így csinálják, még veszek harmadik cégtől is pár zsákkal, több kísérletem is legyen .
Válasz Sk Laci #5492. hozzászólásáraIgy mar kapisgalom. Hasonlora tippeltem en is. Nalunk is tapasztalom, hogy a csovek vegein hianyoznak a magok; nem termekenyulnek meg. Ha nem titok leirnad a te technologiadat? Hatha tudok belole atvenni vmit.
Koszonom.
B.
Válasz Zoli 63 #5491. hozzászólásáraElősször, amikor két kukoricafajtát tettem a 6 soros vetőgépbe 3+3sor volt. Véletlenszrüen jött így össze, mert nem volt elég vetőmagom, így a maradékokat osztottam szét. Itt volt az első tapasztalatom a töblettermésről. Akkor is száraz év volt, nagyparcellán a Kobalt fajtán nem voltak rendesen megtermékenyülve a csövek, kicsik maradtak. Az 1 Ha parcellán KWS2376 volt hozzátéve, mindkét fajtán gyönyörüen kitelt csövek voltak.
Szerintem rendben lessz a vetőgépben való elosztás, de a lényeg az mikor kezdenek virágozni az eggyes fajták, mikor kezdődik a nővirágzás, természetesen az akkori és teljes vegetáció alatti időjárás is közbejátszik majd a terméseredményhez.
Válasz Bigiboy77 #5489. hozzászólásáraHa egyforma FAO kukorica is lenne, akkor se biztos, hogy egy napra fog esni a virágzás a két fajtának. Az a gond, hogy csak a Magyarországi KWS képviselet tünteti fel a termékkatalógusában a hőösszeget, ami a virágzás idejét jellemzi, esetleg a virágzás szinchronizálását 0-tól +3nap kb. Ilyen termékkínalati katalógushoz más nemesítőházak kínálatában nem nagyon sikerült hozzájutnom. Ezért csak véletlenszerüen párosítom a fajtákat. Eddig bejött, főleg 2015-ben volt szembetünő az eredmény. De az én termesztéstechnológiám eltérő a körülöttem levő termelőkétől. Ezért nem mondhatom azt, hogy a teljes terméskülönbség csak a kukoricafajták párosításának köszönhető.
Még egy észrevétel. Sokan 6 soros kisérleti parcellákat állitanak be, és ezek szerint választják a következő évi fajtákat. Majd csodálkoznak, hogy a kisérleti parcellán jobban teljesít, mint nagyparcelás termesztésben. Pont az átporzásban látom az okot, miért is teljesített jobban. Ez az én véleményem, ettől még másnak lehet eltérő véleménye.
Válasz Zoli 63 #5490. hozzászólásárajav* 2. és 5. sorba, így lenne mindig 2 sor a hosszabb faós közt.
Válasz Sk Laci #5486. hozzászólásáraÉn DKC 4964 és DKC 4025-ös 340-350faósak közé 2. és 4. sorba MV 390faósat tennék, így mellé fordulva is 2 sor DKC után jönne 1 MV-s , ez ritka lenne ?
Válasz Sk Laci #5478. hozzászólásáraMiert erdemes keverni? Viragzasa nem eshetne egybe a 2 fajtanak? Erdekelne egy kicsit reszletesebben az elmelet. Koszonom.
B.
Válasz Mihály-963 #5482. hozzászólásáraEz nem minden földre igaz mert nekem is van olyan földem ahová 170kg N hatóanyag engedélyezett de mindíg bőven ez alatt maradok és 10 évből 9 szer 10t fölé megy a kuki termés viszont nem is messze tőle kb 5km-re ugyanezzel a tápanyag mennyiséggel nagyon örülök a 6-7 tonnás kukinak is ugyanazokban az években,
Válasz Mihály-963 #5482. hozzászólásáranagyon beletenyereltél és igazad van.
Válasz Agromókuss #5485. hozzászólásáraSoronként. Ajánlanám próbáld ki egy kiseb parcellában, ha bejönne a következő évhez már van valamilyen alap tapasztalatod
Nedves évben mint a tavalyi, nem nagyon hinném hogy lenne eltérés, de szárazban mint 2015 meglepődnél. De sok más tényező is közbejátszik, ami a végeredményhez hozzájárul.
Válasz Sk Laci #5478. hozzászólásáraKevert vetést te hogy csinálod? Összekevered a fajtákat vagy soronként kevered?
Válasz Tomi81 #5481. hozzászólásáraHát lehet benne valami, hogy a választott fajta nem kedveli a nálatok levő földeket.
Hasonlóval volt tapasztalatom úgy 18 éve. Fekete ragacsos nehéz kötött talajba, ami nyáron szeret agyonra repedezni vetettünk a szomszéddal kukorucát. Mivel akkoriban még nem sokat vállalkoztam, suli után voltam, pénz kevés volt, ezért egy olcsó hazai kukoricavetőmagot vetettem. A szomszédom, akinek jobban ált a "szénája" Pioneertól az akkori sztárhibridet a Monalízát vetette. Aratáskor volt a meglepetés. Az én olcsó vetőmagom rávert majd 16q a Pios sztárhibridre. Egyszerüen nem jött be neki az a parcella.
Válasz Mihály-963 #5482. hozzászólásáraEz azért messze van a gyakorlattól...
csak annyit hogy csinján bánjatok ezzel a 10t termés átlagokkal főleg aki nitrát érzékeny területen gazdálkodik a dühöngőben fel tettem egy cikket nehogy az legyen a vége hogy ellenőrzést kapjatok mert ott le van írva a termés átlaghoz szükséges tápanyag mennyiség és leírták hogy még 8t sem teremhet a területen vagy erős környezet szennyezés van s hát a környezet védelem drága kis bünti csekket tud küldeni úgy-hogy figyelni mert jobb megelőzni a bajt mint utána járni
Válasz Sk Laci #5480. hozzászólásáraSemmi ilyesmi. Sőt, még talán tavaly sikerült a legjobban elkapni mindent. Vegyszerezve sem egyformán voltak, ppg, adengo, capreno.
Jut eszembe, kb öt hektárt újra kellett vetni, annyira ritka volt a kelés. De ezt leszámítva tényleg szépen nézett ki végig. 100q körülire vártunk ránézésre.
Szerintem nem szereti ezt a fajta földet.
Válasz Tomi81 #5479. hozzászólásáraEz tényleg nagy eltérés. 5q még elmegy, de amikor tonnák vannak, az már azért az embert elkeseríti. Elnézést hogy rákérdezek, de a technológiába nem tett be valami keresztbe? Nedves földön való munkálat, vagy késői, magasabb hőmérsékletnél való szulfonil... hatóanyagú vegyszer kijuttatása?
Válasz Sk Laci #5473. hozzászólásáraHárom fajta is volt, fao 280, 340, 390. 4q pétivel 50-75q között adott. Körbe rajtunk meg 80q alatt senkinek nem volt...
Egyébként nagyon jól mutatott, sok volt két csöves, de mégis gyenge volt a termésátlag.
Idén dekalb meg pio lesz.
Válasz Berente Antal #5476. hozzászólásáraNekem van, de nagy fao különbségü kukoricát nem használok, mivel nem csak a külömbözö virágzást nézem, hanem a csőkezdeményt is. Amit szoktam használni fao 350-390, feltétel hogy különböző nemesítőháztól legyenek a magok, azonos gének véletlenül se találkozzanak. Tavalyi párosítás LG 33,95 + KWS 2376, tavaly előt Lucius + Oxxigén + KWS 2376, 4 éve kisérleti kis parcellán Oxxigén + DKC 4590, másik kisérlet DKC 4590 + KWS Kassandras, 5 évvel ezelőt kisérleti 1 ha Kobalt + KWS 2376. Amikor kisérleti parcella volt, a párosított-kevert vetés mindig többet adott mint a fajtiszta állomány.
Válasz Berente Antal #5476. hozzászólásáraNekem nincs, a növényvédősöm mondta a virágzás eltolódás előnyét, egyik termelője már így csinálta .
Válasz Zoli 63 #5475. hozzászólásáraA fao különbséggel kapcsolatban van valami kísérleti eredményed?
Válasz jocika0502 #5467. hozzászólásáraÉn most DKC 4964 és DKC 4025-öst rendeltem, homokon lesz, és vegyes sorba megy, fao külömbség segíthet szárazságban .
Válasz horesz01 #5457. hozzászólására200 kg pétivel 10 tonnás átlagtermés nagyon szép eredmény
Nekem tavaly 10 tonnára ki kellett tennem ősszel 180 kg amofoszt 12/52, tavasszal 2q NPK 7/20/14, és karbamid 46% -ból 2,7 q.
Melyik fajta-fajták voltak vetve, és milyen talajon?
Válasz Tomi81 #5456. hozzászólásáraMegkérdezhetem melyik fajta Kiskun, miért nem vált be 2016-ban? Eső volt bőven. Esetleg más fajtához viszonyítva, ami tavaly tégedet jobban meggyőzött terméseredményben?
Válasz laci92627 #5471. hozzászólásáraEgész jól vissza állt és volt rajta 9-10 T/ha.
Válasz jocika0502 #5470. hozzászólásáraMennyire állt vissza? Termés milyen lett rajta?
Válasz Agromókuss #5469. hozzászólására2015-ben. Ez csak szél volt, jég nem volt. Dekalb-nak nincsenek olyan erős támasztó gyökerei :D
Válasz jocika0502 #5467. hozzászólására2015 vagy 2016-ba dőlt meg így? Jég is volt vagy csak nagy szél
Válasz jocika0502 #5467. hozzászólásáraHuuu, azért még ilyet nem láttam élőben. Jégkárt igen, ami nagyon durva de ilyen megdölést még nem.
Válasz Zoli 63 #5466. hozzászólásáraAzokat nem annyira,mondjuk ez kint volt a hegytetőn ott jobban érte a szél, mint ami a völgyben volt.
DKC 4717
DKC 4964
DKC 4964
Válasz jocika0502 #5460. hozzászólásáraA többi kukoricát is megdöntötte a szél, vagy csak ennek gyenge a szára ?
Válasz határjáró #5464. hozzászólásáraakor megprobáljuk hátha bejönn
Válasz Faragó János #5463. hozzászólásáraSzerintem jól birja. A tavaly előtt a legjobbak között volt, pedig akkor volt szárazság. A tavalyi évet nem vehetjük alapul mert mindegyik fajta hozta magát a sok csapadék miatt.
Válasz határjáró #5462. hozzászólásáraa szárazságot menyire birja?
Válasz Faragó János #5461. hozzászólásáraNekünk volt már két évben is. Nagyon jó megbizható fajta, és jol adja le a vizet.
üdv a dkc 5007-röl van valakinek tapasztalata véleménye?
Válasz lala #5441. hozzászólásáraÜdv! Tavaly és tavaly előtt is volt nekünk. Tavalyi évben 72000 tőszámmal,3q 27% nitrogén,szerves trágya és 113q/ha lett a végeredmény. Tavaly előtt ha nem döntötte volna el a szél, akkor az aszály ellenére is 90 mázsa felett lett volna.Vízleadásban a legjobbak közt van. Tavaly ez a fajta már 18-as vizű volt, akkor még a többi fajta 20 fölött volt. Szerintem az egyik legjobb fajta.
Válasz határjáró #5458. hozzászólására18-20 % Egy tábla volt 16 % (kiskun), de az homok terület volt.
Válasz horesz01 #5457. hozzászólásáraAz oké hogy a Dekalb is annyit tudott, de milyen nedvességgel takarítottátok be?
Válasz Sk Laci #5451. hozzászólásáraÜdv.
Mi rendszeresen vetünk kiskun kukoricát. Tavalyi évben 10t lett az átlag, a dekalb is ennyit tudott. Vetés előtt kapott 200 kg pétisót (sorba még nem tudjuk kijuttatni) mindegyik. Nálunk nem tud se többet se kevesebbet mint a drágább magok. Én ezt tapasztaltam. Mi is csak kipróbáltuk kíváncsiságból, azóta ezt vetjük. Nekem bevált.
Válasz Sk Laci #5451. hozzászólásáraHa jót akarsz magadnak, felejtsd el.
Nekünk tavaly volt. Soha többet nem lesz.
Válasz Berente Antal #5452. hozzászólásáraKöszönöm. Ha netalán tán kellene vennem, az aktuális időjárás szerint dötök, olcsó, vagy drágáb mag legyen véve.
Válasz Mihály-963 #5453. hozzászólásáraNEM KELL BEVETNI,FELTÉTLENÜL.S HOGY EZ ESZÉBE SE JUSSON NO EZÉRT KELL DÖNGÖLNI A BUKSIJUKBA A VÉTELT.VAN OLYAN CÉG AHOL SZŰKÍTIK A PALETTÁT, AMI MARAD ÚJ SALLANGOT NEKI ÉS DRÁGÁBBAN ADNI.
nem tudom miért ez a nagy felhajtás a vetőmag piacon akár zöldség akár kuki v.napra sürgősen el akarják adni mitől félnek ezek úgyis be kell vetni a földet több meg úgy sem kell vagy azt hiszik tároljuk hogy valaki ellopja mire kellene
Válasz Sk Laci #5451. hozzászólásáraitt is igaz: az ár tükrözi a beltartalmat..
Aszályos évben talán nem akkora a külömbség. Egy közepes évben bőven behozza valamelyik ismert márka jó magja a vetőmag bekerülési költségének különbségét. Olcsó maggal eleve hátrébb indulsz...