Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak640 FtBenzin árak628 FtEUR403.23 FtUSD385.36 FtCHF429.18 FtGBP486.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz máris szomszéd #4909. hozzászólásáraÉn is csak a kerítésen kívülről látom. De szerintem csak gaz. Itt is tájidegen a tölgy, nem is nő sehová. Más meg ugye két kezét összetenné ha ilyen földet művelhetne.
Válasz SzikiSzokeveny #4891. hozzászólásáraOtt a jó földben se lett semmi a makk vetésekből?
Itt a homokon ami tényleg homok vetettek 3 vagy négy éve két jó darabot olyan 60-70 hektárt talán. Körbe van kerítve nagyon faszányos kerítéssel,de csak gaz van benne de az is max egy méteres. Induláskor öntözés!!!!! volt tervben, ha valami extra marhaság akkor ez az. Arra leszek kíváncsi mi lesz a támogatással vissza kell fizetni? Hisz nulla ami eddig megvalósult és nem is lesz belőle semmi.
Válasz ttetudod #4907. hozzászólásáraPont erre utaltam én is. (De néma gyereknek a anyja se érti a szavát, igazad van.) Arra szerintem már ők is rájöttek, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, soha nem értékesítettem a világpiaci áraktól jelentős eltéréssel, csak akkor…
Meg akkor az. európai gazdaközösség lehet még jobban összefogna…
Meg ki tudja, lehet kipróbálhatnád az ad-blue nélküli történeteket újból, meg a gmo-s magokat… ha olcsó kell, azt kapnak…
Válasz t.romsics #4899. hozzászólásáraCsakhogy ez nem így működik.
Támogatás nélkül senki nem termelne mert nem érné meg ezekkel az árakkal.
Az árakat meg nem mi , nem a vezír határozza meg hanem a piac.
A piac meg azt mondja legyen olcsó. A biot sem veszik meg annyival drágábban hogy megérje.
Ha kevés van nem az ár megy fel hanem behozzák az ukrán , brazil USA meg ahol éppen van.
Az sem számít mi van benne csak olcsóbb legyen KI gondolja komolyan hogy Tunéziában meg Marokkóban vegyszer nélkül termelnek?
PIAC SZABÁLYOZÁS!!!!!!
Válasz t.romsics #4904. hozzászólásáraTudomásom szerint 200 ezer is összejön, valaki meg 30 ezerért lezúzza egy évben egyszer. Van ilyen szomszédom. Több is.
Válasz Praetor #4893. hozzászólásáraErdősítenek de minek! Ameddig nem lesznek rendezve az egyéb vízügyi feltételek csak pénz és munka pocsékolás. A 2022-es aszályban a bükkalján 50 éves cser meg tőlgyfák száradtak ki. tömegesen . A következő hasonló aszályt hogyan fogják kibírni a néhány éves csemeték?
A gyors haszon határozza meg a működést és nem a fenntartható gazdálkodás.
Nyáron a Dunában alig van víz Paksnál a kimenő víz max engedélyezett hőmérsékletét meg kellett emelni mert le kellett volna állítani az erőművet most mégis bővítik.
A probléma hogy,sok vizet levezettek csatornákon a pótlás meg csökkent.
50 éve minden hónapban volt 4-5 nap csendes eső májusban , aratáskor , cseresznye érésben , szüretkor. Télen hónapokig hó ami lassan beszivárgott. Az idősebbek még emlékezhetnek.
A csatornákat csak akkor tudnák feltölteni ha lenne a folyókban víz.
Amikor esős időszak van fel kellene tölteni néhány Kiskörényi területet ami tényleg megemelné a talajvíz szintet. Több lenne a párolgás is és lenne ami visszahulljon.
Ameddig nem lesz változás a politikában csak száguldunk a szakadék felé
Válasz SzikiSzokeveny #4903. hozzászólásáraItt is túzok, meg jó ég tudja hogy milyen madárprogramokban résztvevő sztyeppék, amiket az utóbbi években még kaszálni sem kellett, egyébként is szikes, kopár szarok. Százezrek járnak rá, hektáronként.
Válasz vitezkaroly1 #4901. hozzászólásáraA tisztító kaszàlásokat mi a bánatért kéne támogatni? Itt is van akinek 500 hektár lucernàja volt, jószág meg a két kutya a telepen.
Válasz SzikiSzokeveny #4900. hozzászólásáraAki azt hiszi, hogy az erdőtelepítési, fenntartási, biogazdálkodási, vagy akár agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások azokat a társadalmi, környezeti célokat valósítják meg, amiért megszülettek, az nagyon naív. A területalapú meg konverzálja ezt az egész fost…
Válasz t.romsics #4899. hozzászólásáraAkinek sok gyenge adottságú földje van és csak kaszálja az megszívja.
Ismerek olyat, aki kb. 50 ha földet, csak kaszál és felveszi a pénzt.
Viszont az éghajalt változással, lehet sokan átállnának a tisztító kaszálássra.
Válasz vitezkaroly1 #4896. hozzászólásáraMár alig várom, hogy egyszer teljesen eltöröljék, az összeset. Akkor mindenki a saját földjével foglalkozna legalább, vagy nem… Nincs értelme így az egésznek, támogatás maximalizálás az alapvető cél a zöménél, nuku munkát, tőkét belerakva, mindent lepapírozva. Ha valamire meg tényleg szükség van (pl. bio), akkor azt a piac úgyis szabályozza.
Válasz Igazi Földönfutó #4895. hozzászólásáraNem tudom, hogy máshol milyen a helyzet. De már sokszor mondtam, félénk rengetegen dolgoznak úgy, hogy a támogatás felvétele a lényeg. Kevesebbet költenek mint a támogatás összege, így zéro a kockázat . Ha véletlen terem, az extra profit. Az erdőgazdálkodás is így megy erre.
Az ártézi kút csak simán egy kifolyón keresztül folyt a szabadba a föld rétegnyomásának köszönhetően.
Nálunk is volt ilyen kb. 45-50 C fokos, nagyfater mindig elugrasztott, hogy hozzak belőle egy kannával, mert gyógyvíz volt és abban áztatta a lábait lavórban.
Itt felénk, mikor az olajosok összevissza furkálták a környéket az összes elapadt.
Viszont volt egy kútkitörés, amit úgy folytattak el, hogy nagy nyomással préselték vissza az olajkutat, akkor az összes szabadon kifolyó ártézi kút, ami előtte már 5-10 éve elapadt, újra beindult, igaz talán fél évig folyt megint, aztán végük lett.
Érdekes a talajréteg, mert a kútkitörés tőlünk kb. 15 km re volt és mégis beindultak ezek az önfelszálló kutak ilyen távolságból is.
Válasz SzikiSzokeveny #4891. hozzászólásáraNem tudom felétek milyen emberek vannak,nálunk is sokat telepítenek,jómagam tavaly előtt telepítettem 5,5ha akácost,egyéves korára már ütötte a 2,5-3,5 métert,amit kell meg van csinálva rajta,és mások is rendben tartják.
Válasz kulakman #4876. hozzászólásáraNekem aztán tök mindegy, hogy ki, hogyan gazdálkodik.
Leírtam annak az embernek az ars poetica-ját. Ennyi.
Már többször megfogadtam, hogy nem szólok hozzá a TMG-s dolgokhoz, ezentúl erősebb leszek. Amúgy sem szakmám.
Válasz .Fecó. #4890. hozzászólásáraNa akkor kellett volna 33éve ott is itt is levágni a kezét, aki kivesz úgy egy fát, hogy nem ültet a helyére másikat.
Válasz .Fecó. #4890. hozzászólásáraErre divat az erdőtelepítés. A tàjidegen tölgyesek. Az első támogatott telepítések is csak bozótosok. 20+ ak-s négyzetes, öntözhető, műút melletti földbe 5 éve állítólag makkot vetettek. Azóta is csak gyom van benne. A nullaranykoronás szikbe bioznak.
Amíg marad ez a támogatási rendszer, nem lesz kompetens vezetés, tàjrendezési terv, addig honnan várjunk javulást?
Válasz Igazi Földönfutó #4887. hozzászólásáraHat itt a 35000 ha Szántó mellett kb 6 db fasor van az egész hatarban… amikor kimértek a földeket 33 évvel ezelőtt minden második földút mellett volt, de ahogy vágás érett lett mind ment a haveri körnek kb takarítás árában.. aztán a gazda kituskozta és bokor se nő helyette.. egyértelmű szelerrozios nyomok láthatóak mindenhol mégsem tesz senki semmit..
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraAz artézi kutakat nálunk azért szüntették meg mert bizonyos polgárok rákötötték a slagot, a kart csavarhúzóval kiékelték és meg volt a vízellátás oldva a portán,a falu meg fizetett.
Egyébként ha jól emlékszem, a Nagy Pistánk ígért valami megoldást 2021 ben, akkori nagy aszálykor, hogy legalább megtöltik a létező, de elhanyagolt csatornákat, hogy legyen valamennyi kipárolgás, meg a talajvízszintet is tudná emelni.
De ahogy ezt beharangozta, úgy el is felejtette.
A legnagyobb táblám végében folyt/van egy Maros holtág, amibe a drén csatornák vannak bevezetve.
Nálam 2012 re tűnt el a víz azokból.
Addig ezekből a természetes vizekből töltöttem meg a permetezőmet.
2005 től szórakozom a mezőgazdasággal, akkor még gyerekek gyönyörű kárászokat fogtak benne, de még 2011 ben is abból permeteztem.
De 2012 re teljesen kiszáradt még a Maros holtág is, nem csak drén csatorna.
Ezért fúrattam kutakat minden föld sarkába.
Azért gondoltam a csatornázásra, mint vízelszívó hatásra, mert környék összes településén 2010-től üzemelt a szennyvízcsatorna hálózat, amihez kötelező volt csatlakozni és minden ülepítőt meg kellett szüntetni.
Jobb tippem nincs.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraEttől sokkal fontosabb ok, hogy mindenhol szilárd burkolat út, térkő, szilárd burkolatú vagy teljesen zárt csapadékvíz-elvezetés van, szigeteltek az árkok, csatornák, minden. Ehhez hozzávesszük, hogy eltűntek a nagy lombos terebélyes fák, helyettük cserjék, tuják, cédrusok, díszbokrok vannak, utak szélén is eltűntek a hatalmas nagy lombos fasorok meg a zsombék, helyette mindenhol rövid szárú fű, vagy akár egyenesen műfű...
leesik az eső, a tetőről vagy eleve szabálytalanul megy bele a közműcsatornába, vagy a térkőre, és onnan folyik le a szigetelt árokba, és onnan akadálymentesen irány lefelé a folyókhoz... leesik, pár óra múlva már a helye is felszáradt! nincs beszivárgás, nincs párologtatás, nincsenek erdők, fasorok, csak mindenhol korpár pusztaság!! Mióta ez a nyomoronc kormány van mindent kivágnak, mindent lebetonoznak és letétköveznek, és mindenhol mesterséges környezet épül... Nyugaton a városokban ilyen, de a vidéki falvak igyekeznek minél közelebb maradni a természethez, nálunk hamarabb lesz legelő birkanyáj pesten a belvárosban mint inácskakucs szélén, mert a városi főkertész felvilágosultabb, mint a falusi hészt fogalmazó polgármesterek...
Budapest és Belgrád közt kb plussz 1500m3/s van évente,az majdnem 50 km3. Nekünk tizede még sok is lenne-nem győznénk leengedni a csatornákon .....
Az átlag 5 naponta 1km3,de a legutolsó árvíznél pár nap alatt több mint 10km3víz szaladt le. Csak a mértékre való rálátás,a balatonban durván 2km3 víz van.
Innentől már csak az akaraton és a pénzen múlik. Elvileg mind a kettő megvan,de meg is kell csinálni.
Ez így igaz ahogy írtad, gyerekkorunkban minden csatornában élet, hal, teknős, gőte.
Apósom ásott kútjában még 2000 ben is kb 3 méterre a víz, most 6 méteren is koppan a kő és nem csobban.
Valójában mi is történt?
Volt itt vitám sok emberrel ezen a téren is.
Ha felteszem az alusisakomat és elgondolkodom, hogy mi történt az elmúlt 20 évben , nekem akkor csak a csatornázás jut az eszembe.
Jó ez és kényelmes, de szerintem agyonvágta a helyi vízgazdálkodást.
Régen amikor az EU által elírt szabályok nem léteztek, mindenki, legalábbis vidéken a saját ülepítőjébe engedte a használati vizet.
Ez ingatlanonként kb 120 m3/év volt . Településenként kb. 1000-2000-3000-5000 házzal számolva az irdatlan mennyiség, amit nem elvezettek, hanem elszivárgott és bizony ott ahonnan kivették és oda is került vissza, tehát volt egy körforgás.
Most meg a csatornázásnak köszönhetően alólunk kiveszik, majd elviszik egy gyűjtőhelyre és a tisztítás után beleengedik egy csatornába, ami meg elvezeti valahová.
Gyerekkoromban majd minden sarkon volt kézi pumpás norton kút, de több helyen volt úgynevezett artézi kút, ahol magától jött fel a kissé meleg víz.
Ezek mind tönkre mentek.
Maradt a központi vezetékes csapvíz.
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraFolyóink vízhozama olyan mértékű, hogy alig pár százalék visszatartása is hatalmas mennyiség lenne. Nem hogy háború nem lenne, de alig vennék észre délen.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraA Duna nem bírná vízzel a Tisza segítségével sem hogy a mostani termőterületek megmaradjanak országunkban,a csatorna ábránd volt mindig s marad is,a vízvisszatartásból pedig rendszert csinálni folyók szintjén hamar háborúba torkollna ,van rá precedens.
Válasz szanberg #4879. hozzászólásáraAkármilyen homok is de mikor gyerek (55 vagyok) voltam akkor itt víz volt mindenfelé minden évben,öntözés nélkül simán termett még a kertészeti rész is. Volt közvetlen mellettünk zsombékos rész folyamatosan víz alatt,volt tömegével vízi liliom,szép erdők,gólyahír,teknős az 5 méter széles csatornákban hal. Ja é manapság már gomba se nagyon van,irigykedem mikor teszik fel a sok gombáról a képeket a vizesebb helyeken.
Akkor azokkal a csatornákkal sok vizet elengedtek és szép lassan eltűnt minden amit az előbb felsoroltam. Viszont csökkenni kezdett az eső is,és a kettő hatása katasztrófális lett. kb 20 éve a csatornák már nem visznek el vizet mivel nincs mit. A homokhátság jelentős részét adja a kertészeti áruknak. Ez miatt egyre intenzívebb a réteg vízből való öntözés,és itt sok vízről van szó,hisz a kertészeti kultúra vízigényes. Ez miatt a rétgvíz nyomása-szintje is elkezdett csökkenni-ami gondolom a talajvíz szintjére is hatással van.
Innentől folyamatosan megy le a talajvíz.Most látványosan száradnak ki az erdők,csak Ásotthalmon,Ruzsán,Öttömösön 3-4000 ha kellene azonnal kivágni.De mi lesz helyette? A dilló vezetés erőlteti az újra ültetést ami aztán kiszárad és éveken keresztül pótolgatják ami újra kiszárad. Nemhogy hagynák azt ami megnő magától.Szép erdő azokból se lesz de legalább zöld.
Mivel több eső egyenlőre itt nem várható így vagy vizet pótolnak,vagy vége a vidéknek rövidesen. Már volt ötlet,hogy nyáron sárkány repülővel bejárni a környéket és levideózni milyen is a vidék.
Vizet pótolni érdemben a dunából lehetne,erre ezer éve tervek voltak már készítve de Pató Pál módjára halogatta mindegyik kormány. Ha most kész lenne és működne akkor is sok évnek kellene eltelni,hogy szemmel látható változás jöjjön létre.
Szóval szerintem nekünk szép lassan itt a vég,még jósolok 10 évet és vége. Kb akkorra lehetne hatása a vízpótlásnak ha rövid időn (2 év) megvalósul. Mi nagyon drukolunk,hogy csinálják meg.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraMondjuk ha nem terem meg rajta semmi, mert annyira homok és annyira kiszáradt, akkor mindenképpen jobb lenne ha idővel fel lehetne duzzasztani a talajvizet. Ez akkor tudna működni, ha "alanyi jogon" megkapnák a támogatást a belvizesedő területek, és AÖP helyett erre irányuló top-up járna rájuk, akkor is ha be tudja vetni olykor az ember.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
4960 hozzászólás
Válasz máris szomszéd #4909. hozzászólásáraÉn is csak a kerítésen kívülről látom. De szerintem csak gaz. Itt is tájidegen a tölgy, nem is nő sehová. Más meg ugye két kezét összetenné ha ilyen földet művelhetne.
Válasz SzikiSzokeveny #4891. hozzászólásáraOtt a jó földben se lett semmi a makk vetésekből?
Itt a homokon ami tényleg homok vetettek 3 vagy négy éve két jó darabot olyan 60-70 hektárt talán. Körbe van kerítve nagyon faszányos kerítéssel,de csak gaz van benne de az is max egy méteres. Induláskor öntözés!!!!! volt tervben, ha valami extra marhaság akkor ez az. Arra leszek kíváncsi mi lesz a támogatással vissza kell fizetni? Hisz nulla ami eddig megvalósult és nem is lesz belőle semmi.
Válasz ttetudod #4907. hozzászólásáraPont erre utaltam én is. (De néma gyereknek a anyja se érti a szavát, igazad van.) Arra szerintem már ők is rájöttek, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, soha nem értékesítettem a világpiaci áraktól jelentős eltéréssel, csak akkor…
Meg akkor az. európai gazdaközösség lehet még jobban összefogna…
Meg ki tudja, lehet kipróbálhatnád az ad-blue nélküli történeteket újból, meg a gmo-s magokat… ha olcsó kell, azt kapnak…
Válasz t.romsics #4899. hozzászólásáraCsakhogy ez nem így működik.
Támogatás nélkül senki nem termelne mert nem érné meg ezekkel az árakkal.
Az árakat meg nem mi , nem a vezír határozza meg hanem a piac.
A piac meg azt mondja legyen olcsó. A biot sem veszik meg annyival drágábban hogy megérje.
Ha kevés van nem az ár megy fel hanem behozzák az ukrán , brazil USA meg ahol éppen van.
Az sem számít mi van benne csak olcsóbb legyen KI gondolja komolyan hogy Tunéziában meg Marokkóban vegyszer nélkül termelnek?
PIAC SZABÁLYOZÁS!!!!!!
Válasz t.romsics #4904. hozzászólásáraTudomásom szerint 200 ezer is összejön, valaki meg 30 ezerért lezúzza egy évben egyszer. Van ilyen szomszédom. Több is.
Válasz Praetor #4893. hozzászólásáraErdősítenek de minek! Ameddig nem lesznek rendezve az egyéb vízügyi feltételek csak pénz és munka pocsékolás. A 2022-es aszályban a bükkalján 50 éves cser meg tőlgyfák száradtak ki. tömegesen . A következő hasonló aszályt hogyan fogják kibírni a néhány éves csemeték?
A gyors haszon határozza meg a működést és nem a fenntartható gazdálkodás.
Nyáron a Dunában alig van víz Paksnál a kimenő víz max engedélyezett hőmérsékletét meg kellett emelni mert le kellett volna állítani az erőművet most mégis bővítik.
A probléma hogy,sok vizet levezettek csatornákon a pótlás meg csökkent.
50 éve minden hónapban volt 4-5 nap csendes eső májusban , aratáskor , cseresznye érésben , szüretkor. Télen hónapokig hó ami lassan beszivárgott. Az idősebbek még emlékezhetnek.
A csatornákat csak akkor tudnák feltölteni ha lenne a folyókban víz.
Amikor esős időszak van fel kellene tölteni néhány Kiskörényi területet ami tényleg megemelné a talajvíz szintet. Több lenne a párolgás is és lenne ami visszahulljon.
Ameddig nem lesz változás a politikában csak száguldunk a szakadék felé
Válasz SzikiSzokeveny #4903. hozzászólásáraItt is túzok, meg jó ég tudja hogy milyen madárprogramokban résztvevő sztyeppék, amiket az utóbbi években még kaszálni sem kellett, egyébként is szikes, kopár szarok. Százezrek járnak rá, hektáronként.
Válasz vitezkaroly1 #4901. hozzászólásáraA tisztító kaszàlásokat mi a bánatért kéne támogatni? Itt is van akinek 500 hektár lucernàja volt, jószág meg a két kutya a telepen.
Válasz SzikiSzokeveny #4900. hozzászólásáraAki azt hiszi, hogy az erdőtelepítési, fenntartási, biogazdálkodási, vagy akár agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások azokat a társadalmi, környezeti célokat valósítják meg, amiért megszülettek, az nagyon naív. A területalapú meg konverzálja ezt az egész fost…
Válasz t.romsics #4899. hozzászólásáraAkinek sok gyenge adottságú földje van és csak kaszálja az megszívja.
Ismerek olyat, aki kb. 50 ha földet, csak kaszál és felveszi a pénzt.
Viszont az éghajalt változással, lehet sokan átállnának a tisztító kaszálássra.
Válasz t.romsics #4899. hozzászólásáraKB pont ezt írtam előtted.
Inputot, üzemanyagot, gépeket kéne inkább támogatni.
Válasz vitezkaroly1 #4896. hozzászólásáraMár alig várom, hogy egyszer teljesen eltöröljék, az összeset. Akkor mindenki a saját földjével foglalkozna legalább, vagy nem… Nincs értelme így az egésznek, támogatás maximalizálás az alapvető cél a zöménél, nuku munkát, tőkét belerakva, mindent lepapírozva. Ha valamire meg tényleg szükség van (pl. bio), akkor azt a piac úgyis szabályozza.
Válasz Igazi Földönfutó #4895. hozzászólásáraNem tudom, hogy máshol milyen a helyzet. De már sokszor mondtam, félénk rengetegen dolgoznak úgy, hogy a támogatás felvétele a lényeg. Kevesebbet költenek mint a támogatás összege, így zéro a kockázat . Ha véletlen terem, az extra profit. Az erdőgazdálkodás is így megy erre.
Válasz Rabó001 #4889. hozzászólásáraÜdv!
Pontosan úgy van.
Az ártézi kút csak simán egy kifolyón keresztül folyt a szabadba a föld rétegnyomásának köszönhetően.
Nálunk is volt ilyen kb. 45-50 C fokos, nagyfater mindig elugrasztott, hogy hozzak belőle egy kannával, mert gyógyvíz volt és abban áztatta a lábait lavórban.
Itt felénk, mikor az olajosok összevissza furkálták a környéket az összes elapadt.
Viszont volt egy kútkitörés, amit úgy folytattak el, hogy nagy nyomással préselték vissza az olajkutat, akkor az összes szabadon kifolyó ártézi kút, ami előtte már 5-10 éve elapadt, újra beindult, igaz talán fél évig folyt megint, aztán végük lett.
Érdekes a talajréteg, mert a kútkitörés tőlünk kb. 15 km re volt és mégis beindultak ezek az önfelszálló kutak ilyen távolságból is.
Lehet változik a földalapú támogatások rendszere?
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20250219/foldrengesszeru-valtozasok-jonnek-az-eu-forrasoknal-742475?_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Válasz SzikiSzokeveny #4891. hozzászólásáraNem tudom felétek milyen emberek vannak,nálunk is sokat telepítenek,jómagam tavaly előtt telepítettem 5,5ha akácost,egyéves korára már ütötte a 2,5-3,5 métert,amit kell meg van csinálva rajta,és mások is rendben tartják.
Válasz kulakman #4876. hozzászólásáraNekem aztán tök mindegy, hogy ki, hogyan gazdálkodik.
Leírtam annak az embernek az ars poetica-ját. Ennyi.
Már többször megfogadtam, hogy nem szólok hozzá a TMG-s dolgokhoz, ezentúl erősebb leszek. Amúgy sem szakmám.
Válasz mtz1221 #4892. hozzászólásáraTerületenként változó a helyzet. Országos átlagban sokat nőtt az erdősített területek aránya.
Válasz .Fecó. #4890. hozzászólásáraNa akkor kellett volna 33éve ott is itt is levágni a kezét, aki kivesz úgy egy fát, hogy nem ültet a helyére másikat.
Válasz .Fecó. #4890. hozzászólásáraErre divat az erdőtelepítés. A tàjidegen tölgyesek. Az első támogatott telepítések is csak bozótosok. 20+ ak-s négyzetes, öntözhető, műút melletti földbe 5 éve állítólag makkot vetettek. Azóta is csak gyom van benne. A nullaranykoronás szikbe bioznak.
Amíg marad ez a támogatási rendszer, nem lesz kompetens vezetés, tàjrendezési terv, addig honnan várjunk javulást?
Válasz Igazi Földönfutó #4887. hozzászólásáraHat itt a 35000 ha Szántó mellett kb 6 db fasor van az egész hatarban… amikor kimértek a földeket 33 évvel ezelőtt minden második földút mellett volt, de ahogy vágás érett lett mind ment a haveri körnek kb takarítás árában.. aztán a gazda kituskozta és bokor se nő helyette.. egyértelmű szelerrozios nyomok láthatóak mindenhol mégsem tesz senki semmit..
Válasz Igazi Földönfutó #4888. hozzászólásáraAmit kiekeltek, az a közkút. Szerintem. Az artézi magától folyt-csordogalt.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraAz artézi kutakat nálunk azért szüntették meg mert bizonyos polgárok rákötötték a slagot, a kart csavarhúzóval kiékelték és meg volt a vízellátás oldva a portán,a falu meg fizetett.
Válasz .Fecó. #4885. hozzászólásáraNincsenek erdők???Nekem minden táblámat 4 oldalról erdő veszi körül.
Válasz .Fecó. #4885. hozzászólásáraÜdv!
Egyébként ha jól emlékszem, a Nagy Pistánk ígért valami megoldást 2021 ben, akkori nagy aszálykor, hogy legalább megtöltik a létező, de elhanyagolt csatornákat, hogy legyen valamennyi kipárolgás, meg a talajvízszintet is tudná emelni.
De ahogy ezt beharangozta, úgy el is felejtette.
A legnagyobb táblám végében folyt/van egy Maros holtág, amibe a drén csatornák vannak bevezetve.
Nálam 2012 re tűnt el a víz azokból.
Addig ezekből a természetes vizekből töltöttem meg a permetezőmet.
2005 től szórakozom a mezőgazdasággal, akkor még gyerekek gyönyörű kárászokat fogtak benne, de még 2011 ben is abból permeteztem.
De 2012 re teljesen kiszáradt még a Maros holtág is, nem csak drén csatorna.
Ezért fúrattam kutakat minden föld sarkába.
Azért gondoltam a csatornázásra, mint vízelszívó hatásra, mert környék összes településén 2010-től üzemelt a szennyvízcsatorna hálózat, amihez kötelező volt csatlakozni és minden ülepítőt meg kellett szüntetni.
Jobb tippem nincs.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraEttől sokkal fontosabb ok, hogy mindenhol szilárd burkolat út, térkő, szilárd burkolatú vagy teljesen zárt csapadékvíz-elvezetés van, szigeteltek az árkok, csatornák, minden. Ehhez hozzávesszük, hogy eltűntek a nagy lombos terebélyes fák, helyettük cserjék, tuják, cédrusok, díszbokrok vannak, utak szélén is eltűntek a hatalmas nagy lombos fasorok meg a zsombék, helyette mindenhol rövid szárú fű, vagy akár egyenesen műfű...
leesik az eső, a tetőről vagy eleve szabálytalanul megy bele a közműcsatornába, vagy a térkőre, és onnan folyik le a szigetelt árokba, és onnan akadálymentesen irány lefelé a folyókhoz... leesik, pár óra múlva már a helye is felszáradt! nincs beszivárgás, nincs párologtatás, nincsenek erdők, fasorok, csak mindenhol korpár pusztaság!! Mióta ez a nyomoronc kormány van mindent kivágnak, mindent lebetonoznak és letétköveznek, és mindenhol mesterséges környezet épül... Nyugaton a városokban ilyen, de a vidéki falvak igyekeznek minél közelebb maradni a természethez, nálunk hamarabb lesz legelő birkanyáj pesten a belvárosban mint inácskakucs szélén, mert a városi főkertész felvilágosultabb, mint a falusi hészt fogalmazó polgármesterek...
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraWikipédiából másolva.
"Például a Duna átlagos vízhozama:
30 km-rel Passau előtt: 580 m³/s
Bécsnél: 1900 m³/s
Budapestnél: 2350 m³/s
Belgrádnál: 4000 m³/s
A Duna-delta előtt: 6500 m³/s"
Budapest és Belgrád közt kb plussz 1500m3/s van évente,az majdnem 50 km3. Nekünk tizede még sok is lenne-nem győznénk leengedni a csatornákon .....
Az átlag 5 naponta 1km3,de a legutolsó árvíznél pár nap alatt több mint 10km3víz szaladt le. Csak a mértékre való rálátás,a balatonban durván 2km3 víz van.
Innentől már csak az akaraton és a pénzen múlik. Elvileg mind a kettő megvan,de meg is kell csinálni.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraÜdv!
Ez így igaz ahogy írtad, gyerekkorunkban minden csatornában élet, hal, teknős, gőte.
Apósom ásott kútjában még 2000 ben is kb 3 méterre a víz, most 6 méteren is koppan a kő és nem csobban.
Valójában mi is történt?
Volt itt vitám sok emberrel ezen a téren is.
Ha felteszem az alusisakomat és elgondolkodom, hogy mi történt az elmúlt 20 évben , nekem akkor csak a csatornázás jut az eszembe.
Jó ez és kényelmes, de szerintem agyonvágta a helyi vízgazdálkodást.
Régen amikor az EU által elírt szabályok nem léteztek, mindenki, legalábbis vidéken a saját ülepítőjébe engedte a használati vizet.
Ez ingatlanonként kb 120 m3/év volt . Településenként kb. 1000-2000-3000-5000 házzal számolva az irdatlan mennyiség, amit nem elvezettek, hanem elszivárgott és bizony ott ahonnan kivették és oda is került vissza, tehát volt egy körforgás.
Most meg a csatornázásnak köszönhetően alólunk kiveszik, majd elviszik egy gyűjtőhelyre és a tisztítás után beleengedik egy csatornába, ami meg elvezeti valahová.
Gyerekkoromban majd minden sarkon volt kézi pumpás norton kút, de több helyen volt úgynevezett artézi kút, ahol magától jött fel a kissé meleg víz.
Ezek mind tönkre mentek.
Maradt a központi vezetékes csapvíz.
Pl Békéscsaba vízellátását 30-40 km-ről Medgyesegyháza, Medgyesbodzás környékéről látják.
Ezeken a településeken ( a TV is sokat foglalkozott vele) folyamatosan süllyednek és repedeznek a házak. Felelős persze nincs és minden felelős tagad.
Akkor vajon mitől van ez??
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraFolyóink vízhozama olyan mértékű, hogy alig pár százalék visszatartása is hatalmas mennyiség lenne. Nem hogy háború nem lenne, de alig vennék észre délen.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraA Duna nem bírná vízzel a Tisza segítségével sem hogy a mostani termőterületek megmaradjanak országunkban,a csatorna ábránd volt mindig s marad is,a vízvisszatartásból pedig rendszert csinálni folyók szintjén hamar háborúba torkollna ,van rá precedens.
Válasz szanberg #4879. hozzászólásáraAkármilyen homok is de mikor gyerek (55 vagyok) voltam akkor itt víz volt mindenfelé minden évben,öntözés nélkül simán termett még a kertészeti rész is. Volt közvetlen mellettünk zsombékos rész folyamatosan víz alatt,volt tömegével vízi liliom,szép erdők,gólyahír,teknős az 5 méter széles csatornákban hal. Ja é manapság már gomba se nagyon van,irigykedem mikor teszik fel a sok gombáról a képeket a vizesebb helyeken.
Akkor azokkal a csatornákkal sok vizet elengedtek és szép lassan eltűnt minden amit az előbb felsoroltam. Viszont csökkenni kezdett az eső is,és a kettő hatása katasztrófális lett. kb 20 éve a csatornák már nem visznek el vizet mivel nincs mit. A homokhátság jelentős részét adja a kertészeti áruknak. Ez miatt egyre intenzívebb a réteg vízből való öntözés,és itt sok vízről van szó,hisz a kertészeti kultúra vízigényes. Ez miatt a rétgvíz nyomása-szintje is elkezdett csökkenni-ami gondolom a talajvíz szintjére is hatással van.
Innentől folyamatosan megy le a talajvíz.Most látványosan száradnak ki az erdők,csak Ásotthalmon,Ruzsán,Öttömösön 3-4000 ha kellene azonnal kivágni.De mi lesz helyette? A dilló vezetés erőlteti az újra ültetést ami aztán kiszárad és éveken keresztül pótolgatják ami újra kiszárad. Nemhogy hagynák azt ami megnő magától.Szép erdő azokból se lesz de legalább zöld.
Mivel több eső egyenlőre itt nem várható így vagy vizet pótolnak,vagy vége a vidéknek rövidesen. Már volt ötlet,hogy nyáron sárkány repülővel bejárni a környéket és levideózni milyen is a vidék.
Vizet pótolni érdemben a dunából lehetne,erre ezer éve tervek voltak már készítve de Pató Pál módjára halogatta mindegyik kormány. Ha most kész lenne és működne akkor is sok évnek kellene eltelni,hogy szemmel látható változás jöjjön létre.
Szóval szerintem nekünk szép lassan itt a vég,még jósolok 10 évet és vége. Kb akkorra lehetne hatása a vízpótlásnak ha rövid időn (2 év) megvalósul. Mi nagyon drukolunk,hogy csinálják meg.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraMondjuk ha nem terem meg rajta semmi, mert annyira homok és annyira kiszáradt, akkor mindenképpen jobb lenne ha idővel fel lehetne duzzasztani a talajvizet. Ez akkor tudna működni, ha "alanyi jogon" megkapnák a támogatást a belvizesedő területek, és AÖP helyett erre irányuló top-up járna rájuk, akkor is ha be tudja vetni olykor az ember.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólására
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Válasz Gandhy #4860. hozzászólásáraJogos
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
Válasz JD 4630 #4858. hozzászólásáraNe azt nézd, hogy milyen ember hanem azt hogy milyen hasznos dolgokat osztott meg.
Attól, hogy nem tetszik az előadásmódja még hatékonyabb lesz a figyelemfelkeltésben.
(Nem is ismered, az életben barátok is lehetnétek...)