Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR408.33 FtUSD388.8 FtCHF429.37 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz agroanti #51736. hozzászólásárade itt arról van szó hogy nem kéne belenyúlni az időjárásba, hanem hagyni érvényesülni mert előbb utóbb ezek vissza fognak ütni. Lehet 20-30 év múlva még nagyobb kárt fog okozni ezek működtetése. De ki tudja? szerintem senki. Fogalmuk sincs róla hogy ezeknek mi lesz majd a mellékhatása a jövőben. Persze az is lehet hogy semmi de ha meg igen már lehet késő lesz. Jobb megelőzni a bajt.
Válasz Miért nem esik? #51734. hozzászólásáraAzt, hogy az alfoldi aszaly nem miatta van, viszont ki tudjak jelenteni, csak azt elintezed egy kezlegyintessel, hogy hulyeseg. Es te vagy eltevedve. A Nefela rendszer nem a gazdak penzebol epult, regota letezett a deldunantulon es eszak jugoszlaviaban, es nem is csak az agrarerdekek miatt letezett. Erre epult ra a mostan halozat, allami penzbol
Válasz Stella2 #51733. hozzászólásáraEgyetértek, az egész országba le kéne kapcsolni, eddig is voltak jégverések de ez nem ad okot hogy belenyúljanak az időjárásba még nagyobb gondot okozva ezzel.
Válasz agroanti #51732. hozzászólásáraEl vagy tévedve, de rendesen!!! Senki sem tudja 100%-osan kijelenteni, hogy nincs negatív hatása a rendszernek, másrészt mi fizettük,gazdák, kamarai tagok, szóval kérhetjük a rendszer felszámolását!!!
Válasz Ohaza63 #51730. hozzászólásáraMa volt (van) az orosházin kívül három előadás Békés megyében. Remélem ott is hasonló számban és aktívan vesznek részt a gazdák. Kíváncsi vagyok a visszajelzésekre.
Annak kifejezetten örülök, hogy az új megyei NAK vezetés ebben a formában beleállt ebbe a helyzetbe.
Akár benne van a JÉGER a jelenlegi kelet-magyarországi aszályban akár nincs, szerintem nem normális ez a fajta beavatkozás a természet rendjébe.
Itt aztan kitort a butasag. Geprombolas is lesz? Csak azt halljatok meg, amit hallani akartok. Megertem az elkeseredettseget, de ez a bunbakkereses nagyon elhibazott dolog
Válasz Mpista70 #51728. hozzászólásáraBizonyos mennyiség volt, de olyan jelenség nem volt, hogy a front egyszerűen feloszlott,hanem végigjött és valamennyi csapadékot adott.Meg egy ilyen tájékoztatóra nem csak egy Nak tisztviselőt kellene küldeni, ő nem nagyon mondhat mást, csak azt , hogy minden oké. Egy témában jártas szakember megnyugtatóbb lenne.
Válasz Földönfuto #51724. hozzászólásáraBizony ezeket a válaszokat erősen kikerülték. Azt nyilatkozták, hogy majd jelentik Pesten a főnökeiknek az igényünket a leállítással kapcsolatban.
Azt szerintem még kínzással sem lehetne ezekből kicsikarni, hogy emiatt van ez nagy szárazság. Mert ez üzlet és nem is kis pénzről van szó a biztosítók részéről. Ugyanaz mint a gyógyszer vagy mobil szolgáltató lobbi, mert az is káros a szervezetre.
Valószínűleg nem lesz semmi az egészből, mert a biztosító lobbi nagyon örül a 30-35 %os káresemény csökkenésnek.
Sajnos volt olyan érzésem az előadás alatt, (ami az informatika cégem vezetése alatt is az elmúlt 25 évben), hogy lejönnek Pestről az úgynevezett vidéki előadásra (vagy üzlet kötésre) és úgy viselkednek, mintha vidéken írástudatlan, suttyók élnek és elhozzák a világosságot nekünk.
Itt is az előadáson úgy magyarázták a dolgokat, mintha 4-5 osztályos diákok lennénk és csodálkoztak, hogy kérdezünk és nem is hülyeségeket, meg hogy volt ellenvélemény is az elmondottakkal.
Az előadó szerintem nem is érte fel ésszel, hogy itt családok ezreinek az életéről és megélhetéséről van szó. (Ö egy NAK alkalmazott, akinek minden 10.-én pittyen a telefonja, ha van eső, ha nincs)
Ha pedig ez így marad, akkor keleten abba kell hagyni ezt az erőlködést, mert ez erőlködés részünkről és el kell menni valami multihoz rabszolgának 3 műszakba 60 évesen.
Ebben a kis országban bizony ez úgy néz ki, hogy a 100 m-es sprinten a keleten lakók 150 m -ről indulnak bakancsban és 40 kg -os hátizsákkal a hátukon. Na ez nem verseny, hanem szívatás.
Egyébként a helyi újság is már feltett egy cikket ezzel a fórummal kapcsolatban mellékelem:
https://oroscafe.hu/2022/07/04/jeger-nem-hatottak-az-ervek-a-gazdakra/
Viszont azóta már hárman is hívtak, hogy a cikkben szereplő anyag csupa körítés, mellébeszélés és nem is erről volt szó.
Válasz Miért nem esik? #51727. hozzászólásáraSzerintem a dunától keletre szinte mindenki elmenne megszavazni hogy állítsák le a rendszert. Valamint az egy dolog hogy megszavaznánk de ki tudja hogy valóban leállítják e.
Válasz Ohaza63 #51723. hozzászólásáraAkkor mielőbb petíciót kellene indítani, ha ilyen nagy az egyetértés a leállítással kapcsolatban, mert ne legyen kétség, maguktól nem fogják felszámolni a rendszert, csak hatalmas (gazda)társadalmi nyomásra!!!
Válasz Földönfuto #51724. hozzászólásáraJózan paraszti ész.Ha az esőcseppet kis cseppekre osztjuk,az vagy elpárolog,vagy elviszi a légáramlat.És valahol le fog esni.Ott ahol tud,és nem avatkoznak be.Ezért vannak helyi zivatarok.
Ma délelőtt az Orosházi Polgármesteri Hivatal nagytermében volt egy tájékoztató a jégkár mérséklő rendszer működésével kapcsolatban.
A NAK azon vezetője volt az előadó, aki felelős a rendszer működéséért. A nagyterem színültig megtelt elkeseredett emberekkel, mondhatni, hogy még a csilláron is emberek lógtak.
Az előadásban felvázolták a rendszer "szerintük" hatékony működésének előnyeit és más minden jót, amit nekünk egyszerű tudatlan gazdáknak tudnunk kellene. Látszott az előadón, hogy Ő maximálisan elégedett ezzel a jégkár mérséklő rendszerrel, igaz hogy Ő nem gazdálkodik de Budapestről a városból elég hatékonynak tűnik a technika.
Gyanús volt az, hogy a bevezető narrátor, megkért minket, hogy a kérdéseket, majd a végén úriember módján tegyük fel és ne a harag legyen a tanácsadónk. Valószínűleg nem ez volt az első előadás és volt tapasztalata.
Bizony a hallgatóság, amely 1-2 Ha kertésztől a 2000 Ha KFT igazgatóig mindenféle nációból kikerült, nem rejtette véka alá a véleményét a jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatos aggályait, kifogásait elkeseredett, mérges hang hordozásban. A szegény NAK Igazgató megpróbált volna válaszolgatni az ingerült kérdésekre, de meggyőző magyarázatot nem igen kaptunk. Többen javasolták, hogy teljes mértékben állítsák le a rendszert, mert a csapadék, ami bejön nyugat felől (Ausztria) és dél-nyugat felől (Szlovénia, Horvátország) a Jéger rendszer hatására leesik a Dunántúlon és nem jut el tovább. Bizony elismerték, hogy az általuk üzemelt rendszerük szinte folyamatosan működött a Dunántúlon, de megvigasztaltak, hogy Békés-Megyében eddig 2-3 szor volt bekapcsolva, így nem ők okozzák az aszályt. Persze ha a felhő zóna el sem jut még a Duna-Tisza közéig, akkor minek kapcsolnák be a Tiszántúlon. Amikor már elakartak menni, az utolsó hozzászóló kérdést tett fel az összegyűlt gazdáknak, mégpedig azt kielégítő volt e az előadás vagy sem, bizony mindenki a nemre szavazott kéz felnyújtással.(ez persze kényelmetlenül érintette az előadót és kollégáit) Emellett javasolta a rendszer leállítást, mert a NAK nak a mi érdekünket kell védeni és nem a biztosítókét, ezt is tapsvihar fogadta.
Persze azért tanultunk is egy két dolgot. Valójában Jéger rendszer a szomszédos 15-20 Km-es területet védi és kb 3 óra a reakció ideje, ami azt jelenti hogy a határok melletti kb 20 km sávban mindenhol lehet bármekkora jégkár és eső. A védelem csak az ország belseje csak azután képződik. Valószínűleg akkor ezért van eső a Dráva mentén és Alpok -alján illetve a hataink mentén. A szomszédos országokban csak Szerbiában Vajdaságban van , de ott rakétás, ami ugyan hatékonyabb, de lényegesen drágább, mint a mi puffogós rendszerünk .
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraTeljesen jó értékek, reméljük nem a következő 312 napra értik, mert az kukoricához biztos kevés, de még a gabona minimumot se éri el.Talán egy gyenge füves puszta még maradhat?
Válasz hasutas1 #51714. hozzászólására Megbeszéljük a fenti Parancsnokkal
Sok-sok éve ahogy jön be a kombájn az utolsó tábláról elered az eső. Legkésőbb másnap. Van még hátra pár nap, de ígérem, iparkodunk
Válasz Gatti #51713. hozzászólásáraEcmwf emelt egy picit a holnapi csapadékon, de utána.... hagyjuk is. Igen icon is elég száraz lett, de lehet időkép még nem frissült, bár én azt nem szoktam használni.
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraIlyen mikor gfs fölénk tolja a hidegcseppet, kár hogy ecmwf már túltette magát ezen . De bízom benne, hogy most gfs lesz befutó . Van pár nap, hogy korrigáljanak a modellek.
Válasz rigás #51706. hozzászólásáraSzerintem nem rossz .
Nem is értem miért nem foglakozol meteorológiával, hiszen szükséges neked is, hogy tudj tervezni.
Én sem tanultam csak régebben is érdekelt és amióta foglakozok mezőgazdasággal azóta jobban ráfordultam a témára.
Először csak a fagyveszélyes szituk keltették fel figyelmemet, aztán a csapadék, és a legvégén a szél.
Az előrejelzések nagyon komoly kihívás a meteorológusok számára, és szerintem néha nem is jön át az emberek számára. Sokan felcsapnak egy előrejelző oldalt beütik a település nevét, és kiadja mi lesz. Persze ez sokszor nem jön be. Mivel ezek az oldalak valamelyik modellt veszik alapul, és azok egyáltalában nem számolnak a helyi hatásokkal. Illetve nyers adatok. De szerintem ez csak felületes kezelés, az embernek több oldalt is érdemes átnézni, hogy pontosabb képet kapjon a várható időjárásról.
Nincs olyan oldal ami 100%-os megbízhatósággal üzemelne, sajnos az időjárás nagyon változatos.
Válasz GREVEN #51696. hozzászólásáraEz egy magassági térkép 500hPa-os szintet mutat ami ha jól emlékszem 5000m feletti magasságban található. A narancssárgás rész egy nyomásteknőt mutat (magassági hideg csepp/hideg örvény) ami ebben a magasságban a környezeténél hidegebb légtömeg jelenlétére utal ami kedvez a felhő illetve csapadék képződésnek.
Ezt most emlékezetből írtam több mint tíz éve nem foglalkozom már a meteorológiával, sokat felejtettem. Ha valamit nem jól tudok remélem Hasutas kolléga kijavít.
Nem bántva a meteorológusokat azt azért megjegyzem ,hogy az esőt elvétve , a hőséget 100%-ban eltalálják, de én mint gazdálkodó ezt fordítva szeretném, a strandolók lelke kevéssé érdekel!
A másik elegem van a riasztásokból , különösen a felhő nélkül elvonuló eső és zivatar, riasztások zavarnak!
Válasz Gatti #51700. hozzászólásáraSzámít az, hogy mekkora az esélye? Vagy esik vagy nem. Ha esett, akkor nyertél, és mindegy is, hogy mekkora valószínűsége volt. A 80-90% valószínűség sem jelent semmit, mert frankón hoppon lehet úgy is maradni.
Válasz mtz1221 #51698. hozzászólásáraNémi magyarázat azért van erre is. A téli mediciklonok délebbi pályákon közlekednek mostanság... Ez sajnos minket is érint.
Így ezek a ciklonok Szerbia középső, déli részét, illetve Bulgáriát, és Görögországot szórják meg bőséges csapadékkal.
Üdv Modi!
A segítségedet szeretném kérni! Azt szeretném megtudni, hogy az oldal "Időjárás" rovatában szereplő, az elmúlt 30 napban mért hőmérséklet, és csapadék adatok, az OMSZ-től származnak-e, illetve, mennyire számítanak azok hivatalosnak?
(Lehet esetleg rajtam kívül mást is érdekel(het). Köszönöm!
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraA fúrt kutas ivovizellatas rétegvízből történik. Öntözni meg főleg fúrt kútból vagy felszíni vízből. A retegviz meg a talajvíz tudtommal nem keveredik, mert van köztük vízzáró réteg.
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraLehet hogy igazad van ebben a témában, ezért is írtam hogy vélelmezem.
Úgy gondolom, hogy a föld alatt lévő vízkészletek is végesek, nem szabadna korlátlanul felhasználni ezeket.
Igen az intenzív termelés is elhasználja a talajvizet, de sajnos az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a gazdák ha nyereséget akarnak realizálni az alacsony árak miatt a munkájuk után, akkor intenzív gazdálkodást kellett folytatni. Na most ez erősen visszaütött.
Egyébként az is igaz, hogy milliárdokat költünk egészséges ivóvízre, és mégis ugrásszerűen nő a palackozott ivóvíz fogyasztás, ami amellett, hogy pocsékolás , valamint a rengeteg PET palack szennyezi a környezetet. Az Én véleményem az, hogy a palackozott víz semmivel sem jobb, mint a csapvíz. Persze 1-2 helyen valóban rossza a csapvíz, de ez elenyésző mennyiség országosan.
Persze az is igaz, hogy a 70-80 -as években a TSZ világban is intenzív gazdálkodás folyt és akkor a lakosság 10,7 millió fő volt nem úgy mint most 9,7 millió, de minden csatornában, árokban víz volt ráadásul hallal tele, sőt belvizek is voltak. Akkor is voltak hőhullámok és aszályos évek, de víz azért volt a talajban. Viszont nem volt minden második háznál medence, meg automata öntözőrendszer sem.
Akkor az ország szinte önellátó volt mindenből, nem úgy mint most. Olyan sikeres volt a "rendszerváltásunk", hogy mindent eladtunk majd azokat ledózerolták, hogy legyen piaca a nyugati másod és harmad osztályú áruknak. Így járt a teljes volt keleti blokk. Ha holnap leállítanák az importot, akkor 2 hónapon belül az ország éhen halna. (Dán disznó, Tunéziai paprika stb...)
Abban is igazad van, hogy véget kell vetni az intenzív termelésnek, mert teljesen kizsigereljük a földjeinket, de akkor mi lesz a kupecekkel és az olcsó magyar élelmiszerrel?
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraEz a talajvízcsökkenés szerintem azért több okból jön össze. Ott van eleve a kevesebb csapadék, de maga az ember is hozzátesz jócskán. Az intenzív kultúrák termesztésével, gyakorlatilag folyamatos a növényborítottság, csak pár hónapig tud esetelg töltődni a talaj, ami újabban el is marad a télen, aztán tavasszal mikor megindul a vegetáció, akkor kőkeményen szívja ki a vizet a kukorica, napraforgó mindenhonnan. Fentről semmi nem jut le az altalajba, minden csapadékot felhasznál a növénytermesztés. Aztán az ilyen száraz periódusok miatt a folyók is gyengén szállítanak, a föld alatti vízpótlódási legetőségek is szűkösek. A csatornázást nem hibáztatnám annyira, amit egy falu felhasznál az jelképes vízmennyiség ahhoz képest ami hiányzik.
Viszont az, hogy minden sarkon ásványvizet gyártanak, és azt ipari mennyiségben termelik ki, és nemritkán exportálják is kamionszàmra, azt még egyszer nagyon megbűnhődjük szerintem. Ezt a kincset jobban be kéne osztani.
Az öntözésfejlesztés is olyan, hogy bár a folyók országának mondanak, újabban a nyári időszakban rekord alacsonyak a vízállások azokban is, ha lenne egy komoly öntözési kapacitás az országban, nem lenne annyi víz lassan. A téli, elméletben több csapadékot kéne jobban hasznosítani, víztározókat létrehozni, akár mesterséges belvizeket létrehozni, hogy pótlódjon az a többszáz milliméter hiány, ami létrejött az utóbbi években. Az alföld a folyószabályozások előtt amúgyis az időszakos vízállásairól volt ismeretes, szerintem ami régen feltöltődött, azt pár évtized alatt sikerült lassan felhasználni, aztán ottvagyunk ahol a part szakad.
Meglehet, hogy megváltozik jövőre a mikroklíma a kárpát-medencében, aztán pont 2 évig meg folyamatos belvíz lesz, mint már sokszor, de akkor is a nagy tendencia a csökkenés felé mutat, mégha vannak kilógó évjáratok is. Gazdálkodóként fontos felmérni, hogy mely területek azok amelyen biztonsággal termesztésben tarthatók, és hol válik kockázatossá maga a vetés is. Bár idén a mély fekvésű kötött talajok sem tudnak csodát tenni..
Mindenesetre, átgondolt vetésforgó kell, víztakarékos művelés, egyre kevesebb feketére művelés, tehát mindent meg kell őrizni a nedvességből, ha már ilyen kevés jut belőle.
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraEzzel egyet értek.
"Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja."
Q..@ rossz év lesz, ha így haladunk, megyünk a negatív rekorba.
Nem csak, hogy rosszúl esik, hanem sok gazdaságot a csőd szélére dob.
Egy Dél-Békési vélemény.
Vélelmezem, hogy ehhez a nagymértékű aszályhoz a csapadék hiány mellett még az is hozzátartozik, hogy a talajvízszint is teljesen lecsökkent.
Már februárban hallottam olyat, hogy a sírásók panaszkodnak, hogy a felső 30 cm -es réteget tudják ásóval ásni, majd csákány és göröngyök 1,8 m-ig.
Vagy egy épülő üzem és az EU által előírt nyitott tűzi víztárolójának ásásakor érdekességképpen ástak egy kb. 8-9 m-es kutatóárkot, amibe több nap után sem folyt össze talajvíz. Régen a 6 m -es ásott kútban is 2-3 m nél volt a vízszint, most pedig sehol.
Nem beszélve arról, hogy fúrt kutakból látják el a városok ivóvíz ellátását, amiket 20-40 km-re is elvezetnek, majd a szennyvizet egy minimális tisztítás után beleengednek a csatornába, hogy aztán elpárologjon vagy kifolyik az országból. (volt is ebből probléma, mert Medgyesbodzás melletti fúrt kutakból látták el Békéscsabát , viszont a faluban süllyedt a talaj és repedeztek a házak, meg össze is dőltek még a TV is sokat foglalkozott ezzel)
Az EU erőltetett csatornázási politikája, amelyik még a legkisebb falut is rákényszerített a csatornázásra is hibás, mert a csatorna még városokban rendben is van, de hogy minden faluba kötelező az azért nonszensz. Az ötvenes -hatvanas évek óta működő vízhálózati fogyasztást, mindenki saját derítő és ülepítő rendszerén oldotta meg, így jelentősen növelve a talajvíz szintet.
Az utóbbi időkben engedélyezett kútfúrási akciókkal, melyből 1-2 nagy cég/gazda próbálja öntözni a növényit, még jobban ront a helyzeten, még csökkenti az amúgy is alacsony talajvízszintet. Valójában az ilyen vízzel öntözött területet csak több kár éri, mert ebben a vízben több a vas, mangán, arzén, jód és a metán, mint a H2O.
Én csak 17 éve gazdálkodom, de a földjeim mellet lévő csatornákban folyamatosan volt víz. A permetezés vízigényét mindig azokból oldottam meg.
2012 ben teljesen kiszáradtak, pedig 5-7 m mélyek és azóta is csont szárazak, így kénytelen voltam kutakat fúratni, hogy a víz ellátást megoldjam.
Pedig Békés -Megyének több élővíz befolyása is volt (Maros holtágak) pl a Szárazér, csak ezeket a Románok az 1972 es nagy árvíz után lezárták és víz akkor jut bele, ha a Román szivattyúval beleengedi. Így van öntözővíz pl. A Lázár Jani féle Mezőhegyesi Ménesbirtokon, ráadásul kemény USD ért ad vizet a Román.
61638 hozzászólás
Válasz agroanti #51736. hozzászólásárade itt arról van szó hogy nem kéne belenyúlni az időjárásba, hanem hagyni érvényesülni mert előbb utóbb ezek vissza fognak ütni. Lehet 20-30 év múlva még nagyobb kárt fog okozni ezek működtetése. De ki tudja? szerintem senki. Fogalmuk sincs róla hogy ezeknek mi lesz majd a mellékhatása a jövőben. Persze az is lehet hogy semmi de ha meg igen már lehet késő lesz. Jobb megelőzni a bajt.
Válasz Mpista70 #51728. hozzászólásáraMiért, miért, miért? Mert gondolom szétlőtték. Más nem is lehet, á dehogy, csakis ez
Válasz Miért nem esik? #51734. hozzászólásáraAzt, hogy az alfoldi aszaly nem miatta van, viszont ki tudjak jelenteni, csak azt elintezed egy kezlegyintessel, hogy hulyeseg. Es te vagy eltevedve. A Nefela rendszer nem a gazdak penzebol epult, regota letezett a deldunantulon es eszak jugoszlaviaban, es nem is csak az agrarerdekek miatt letezett. Erre epult ra a mostan halozat, allami penzbol
Válasz Stella2 #51733. hozzászólásáraEgyetértek, az egész országba le kéne kapcsolni, eddig is voltak jégverések de ez nem ad okot hogy belenyúljanak az időjárásba még nagyobb gondot okozva ezzel.
Válasz agroanti #51732. hozzászólásáraEl vagy tévedve, de rendesen!!! Senki sem tudja 100%-osan kijelenteni, hogy nincs negatív hatása a rendszernek, másrészt mi fizettük,gazdák, kamarai tagok, szóval kérhetjük a rendszer felszámolását!!!
Válasz Ohaza63 #51730. hozzászólásáraMa volt (van) az orosházin kívül három előadás Békés megyében. Remélem ott is hasonló számban és aktívan vesznek részt a gazdák. Kíváncsi vagyok a visszajelzésekre.
Annak kifejezetten örülök, hogy az új megyei NAK vezetés ebben a formában beleállt ebbe a helyzetbe.
Akár benne van a JÉGER a jelenlegi kelet-magyarországi aszályban akár nincs, szerintem nem normális ez a fajta beavatkozás a természet rendjébe.
Itt aztan kitort a butasag. Geprombolas is lesz? Csak azt halljatok meg, amit hallani akartok. Megertem az elkeseredettseget, de ez a bunbakkereses nagyon elhibazott dolog
Válasz Mpista70 #51728. hozzászólásáraBizonyos mennyiség volt, de olyan jelenség nem volt, hogy a front egyszerűen feloszlott,hanem végigjött és valamennyi csapadékot adott.Meg egy ilyen tájékoztatóra nem csak egy Nak tisztviselőt kellene küldeni, ő nem nagyon mondhat mást, csak azt , hogy minden oké. Egy témában jártas szakember megnyugtatóbb lenne.
Válasz Földönfuto #51724. hozzászólásáraBizony ezeket a válaszokat erősen kikerülték. Azt nyilatkozták, hogy majd jelentik Pesten a főnökeiknek az igényünket a leállítással kapcsolatban.
Azt szerintem még kínzással sem lehetne ezekből kicsikarni, hogy emiatt van ez nagy szárazság. Mert ez üzlet és nem is kis pénzről van szó a biztosítók részéről. Ugyanaz mint a gyógyszer vagy mobil szolgáltató lobbi, mert az is káros a szervezetre.
Valószínűleg nem lesz semmi az egészből, mert a biztosító lobbi nagyon örül a 30-35 %os káresemény csökkenésnek.
Sajnos volt olyan érzésem az előadás alatt, (ami az informatika cégem vezetése alatt is az elmúlt 25 évben), hogy lejönnek Pestről az úgynevezett vidéki előadásra (vagy üzlet kötésre) és úgy viselkednek, mintha vidéken írástudatlan, suttyók élnek és elhozzák a világosságot nekünk.
Itt is az előadáson úgy magyarázták a dolgokat, mintha 4-5 osztályos diákok lennénk és csodálkoztak, hogy kérdezünk és nem is hülyeségeket, meg hogy volt ellenvélemény is az elmondottakkal.
Az előadó szerintem nem is érte fel ésszel, hogy itt családok ezreinek az életéről és megélhetéséről van szó. (Ö egy NAK alkalmazott, akinek minden 10.-én pittyen a telefonja, ha van eső, ha nincs)
Ha pedig ez így marad, akkor keleten abba kell hagyni ezt az erőlködést, mert ez erőlködés részünkről és el kell menni valami multihoz rabszolgának 3 műszakba 60 évesen.
Ebben a kis országban bizony ez úgy néz ki, hogy a 100 m-es sprinten a keleten lakók 150 m -ről indulnak bakancsban és 40 kg -os hátizsákkal a hátukon. Na ez nem verseny, hanem szívatás.
Egyébként a helyi újság is már feltett egy cikket ezzel a fórummal kapcsolatban mellékelem:
https://oroscafe.hu/2022/07/04/jeger-nem-hatottak-az-ervek-a-gazdakra/
Viszont azóta már hárman is hívtak, hogy a cikkben szereplő anyag csupa körítés, mellébeszélés és nem is erről volt szó.
Válasz Miért nem esik? #51727. hozzászólásáraSzerintem a dunától keletre szinte mindenki elmenne megszavazni hogy állítsák le a rendszert. Valamint az egy dolog hogy megszavaznánk de ki tudja hogy valóban leállítják e.
Válasz Gatti #51722. hozzászólásáraMiért nem volt már se ősszel, se télen se, se tavasszal eső?
Válasz Ohaza63 #51723. hozzászólásáraAkkor mielőbb petíciót kellene indítani, ha ilyen nagy az egyetértés a leállítással kapcsolatban, mert ne legyen kétség, maguktól nem fogják felszámolni a rendszert, csak hatalmas (gazda)társadalmi nyomásra!!!
Válasz Földönfuto #51724. hozzászólásáraJózan paraszti ész.Ha az esőcseppet kis cseppekre osztjuk,az vagy elpárolog,vagy elviszi a légáramlat.És valahol le fog esni.Ott ahol tud,és nem avatkoznak be.Ezért vannak helyi zivatarok.
Válasz Ohaza63 #51723. hozzászólásáraa leállítási javaslatra mi volt a válasza a mélyentisztelt úrnak????
Válasz Ohaza63 #51723. hozzászólásáraTehát akár az elháritó rendszer is okozhatja a csapadék elmaradását,ezt nem tudták cáfolni, ha jól értem.
Ma délelőtt az Orosházi Polgármesteri Hivatal nagytermében volt egy tájékoztató a jégkár mérséklő rendszer működésével kapcsolatban.
A NAK azon vezetője volt az előadó, aki felelős a rendszer működéséért. A nagyterem színültig megtelt elkeseredett emberekkel, mondhatni, hogy még a csilláron is emberek lógtak.
Az előadásban felvázolták a rendszer "szerintük" hatékony működésének előnyeit és más minden jót, amit nekünk egyszerű tudatlan gazdáknak tudnunk kellene. Látszott az előadón, hogy Ő maximálisan elégedett ezzel a jégkár mérséklő rendszerrel, igaz hogy Ő nem gazdálkodik de Budapestről a városból elég hatékonynak tűnik a technika.
Gyanús volt az, hogy a bevezető narrátor, megkért minket, hogy a kérdéseket, majd a végén úriember módján tegyük fel és ne a harag legyen a tanácsadónk. Valószínűleg nem ez volt az első előadás és volt tapasztalata.
Bizony a hallgatóság, amely 1-2 Ha kertésztől a 2000 Ha KFT igazgatóig mindenféle nációból kikerült, nem rejtette véka alá a véleményét a jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatos aggályait, kifogásait elkeseredett, mérges hang hordozásban. A szegény NAK Igazgató megpróbált volna válaszolgatni az ingerült kérdésekre, de meggyőző magyarázatot nem igen kaptunk. Többen javasolták, hogy teljes mértékben állítsák le a rendszert, mert a csapadék, ami bejön nyugat felől (Ausztria) és dél-nyugat felől (Szlovénia, Horvátország) a Jéger rendszer hatására leesik a Dunántúlon és nem jut el tovább. Bizony elismerték, hogy az általuk üzemelt rendszerük szinte folyamatosan működött a Dunántúlon, de megvigasztaltak, hogy Békés-Megyében eddig 2-3 szor volt bekapcsolva, így nem ők okozzák az aszályt. Persze ha a felhő zóna el sem jut még a Duna-Tisza közéig, akkor minek kapcsolnák be a Tiszántúlon. Amikor már elakartak menni, az utolsó hozzászóló kérdést tett fel az összegyűlt gazdáknak, mégpedig azt kielégítő volt e az előadás vagy sem, bizony mindenki a nemre szavazott kéz felnyújtással.(ez persze kényelmetlenül érintette az előadót és kollégáit) Emellett javasolta a rendszer leállítást, mert a NAK nak a mi érdekünket kell védeni és nem a biztosítókét, ezt is tapsvihar fogadta.
Persze azért tanultunk is egy két dolgot. Valójában Jéger rendszer a szomszédos 15-20 Km-es területet védi és kb 3 óra a reakció ideje, ami azt jelenti hogy a határok melletti kb 20 km sávban mindenhol lehet bármekkora jégkár és eső. A védelem csak az ország belseje csak azután képződik. Valószínűleg akkor ezért van eső a Dráva mentén és Alpok -alján illetve a hataink mentén. A szomszédos országokban csak Szerbiában Vajdaságban van , de ott rakétás, ami ugyan hatékonyabb, de lényegesen drágább, mint a mi puffogós rendszerünk .
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraez a legfrissebb, sajnos csak levette
Válasz Gatti #51720. hozzászólásáraBocs benéztem, ez még a tegnapi. Így még van remény
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraA 6 órási frissítés már szépen levette
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraTeljesen jó értékek, reméljük nem a következő 312 napra értik, mert az kukoricához biztos kevés, de még a gabona minimumot se éri el.Talán egy gyenge füves puszta még maradhat?
Válasz hasutas1 #51714. hozzászólására
Megbeszéljük a fenti Parancsnokkal 
Sok-sok éve ahogy jön be a kombájn az utolsó tábláról elered az eső. Legkésőbb másnap. Van még hátra pár nap, de ígérem, iparkodunk
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraBár igy lenne
Válasz hasutas1 #51715. hozzászólásáraAz a legjobb amikor mindegyik ír valamennyi csapadékot, általában akkor esik pár mm. Így nagy lutri.
Válasz Gatti #51713. hozzászólásáraEcmwf emelt egy picit a holnapi csapadékon, de utána.... hagyjuk is. Igen icon is elég száraz lett, de lehet időkép még nem frissült, bár én azt nem szoktam használni.
Válasz Stella2 #51712. hozzászólásáraJó, majd rajzoljátok körbe ahogy szeretnétek
Válasz hasutas1 #51711. hozzászólásáraGfs sok csapadékot ír, az ecmwf kevesebbet, az időkép szinte semmit(asszem ők az icont használják)
Válasz hasutas1 #51711. hozzászólásáraJöhet mindenhova, csak a búzatáblák maradjanak ki
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraIlyen mikor gfs fölénk tolja a hidegcseppet, kár hogy ecmwf már túltette magát ezen
. De bízom benne, hogy most gfs lesz befutó 
. Van pár nap, hogy korrigáljanak a modellek.
Válasz Bigyófelügyelő #51709. hozzászólásáraÉs erre gondolom dollármilliókat költenek.De azt nem írják,hogy legalább tízzel el kell osztani
Válasz #bandi #51705. hozzászólásáraÉn már feladtam a reményt, ez az év elment.
Válasz rigás #51706. hozzászólásáraSzerintem nem rossz
.
Nem is értem miért nem foglakozol meteorológiával, hiszen szükséges neked is, hogy tudj tervezni.
Én sem tanultam csak régebben is érdekelt és amióta foglakozok mezőgazdasággal azóta jobban ráfordultam a témára.
Először csak a fagyveszélyes szituk keltették fel figyelmemet, aztán a csapadék, és a legvégén a szél.
Az előrejelzések nagyon komoly kihívás a meteorológusok számára, és szerintem néha nem is jön át az emberek számára. Sokan felcsapnak egy előrejelző oldalt beütik a település nevét, és kiadja mi lesz. Persze ez sokszor nem jön be. Mivel ezek az oldalak valamelyik modellt veszik alapul, és azok egyáltalában nem számolnak a helyi hatásokkal. Illetve nyers adatok. De szerintem ez csak felületes kezelés, az embernek több oldalt is érdemes átnézni, hogy pontosabb képet kapjon a várható időjárásról.
Nincs olyan oldal ami 100%-os megbízhatósággal üzemelne, sajnos az időjárás nagyon változatos.
Válasz GREVEN #51696. hozzászólásáraEz egy magassági térkép 500hPa-os szintet mutat ami ha jól emlékszem 5000m feletti magasságban található. A narancssárgás rész egy nyomásteknőt mutat (magassági hideg csepp/hideg örvény) ami ebben a magasságban a környezeténél hidegebb légtömeg jelenlétére utal ami kedvez a felhő illetve csapadék képződésnek.
Ezt most emlékezetből írtam több mint tíz éve nem foglalkozom már a meteorológiával, sokat felejtettem. Ha valamit nem jól tudok remélem Hasutas kolléga kijavít.
Válasz rigás #51704. hozzászólásáraFrissült az ecmwf, ad némi reményt
Válasz hasutas1 #51692. hozzászólásáraKicsit még messze van, de hátha hozna végre keletre is érdemi csapadékot olyan jó kis záporos zivatarost.
Nem bántva a meteorológusokat azt azért megjegyzem ,hogy az esőt elvétve , a hőséget 100%-ban eltalálják, de én mint gazdálkodó ezt fordítva szeretném, a strandolók lelke kevéssé érdekel!
A másik elegem van a riasztásokból , különösen a felhő nélkül elvonuló eső és zivatar, riasztások zavarnak!
Válasz Gatti #51700. hozzászólásáraSzámít az, hogy mekkora az esélye? Vagy esik vagy nem. Ha esett, akkor nyertél, és mindegy is, hogy mekkora valószínűsége volt. A 80-90% valószínűség sem jelent semmit, mert frankón hoppon lehet úgy is maradni.
Válasz mtz1221 #51698. hozzászólásáraNémi magyarázat azért van erre is. A téli mediciklonok délebbi pályákon közlekednek mostanság... Ez sajnos minket is érint.
Így ezek a ciklonok Szerbia középső, déli részét, illetve Bulgáriát, és Görögországot szórják meg bőséges csapadékkal.
péntekig az 5mm-t meghaladó csapadék esélye. Megint nyugat dunántúlon lesz eső.
Üdv Modi!
A segítségedet szeretném kérni! Azt szeretném megtudni, hogy az oldal "Időjárás" rovatában szereplő, az elmúlt 30 napban mért hőmérséklet, és csapadék adatok, az OMSZ-től származnak-e, illetve, mennyire számítanak azok hivatalosnak?
(Lehet esetleg rajtam kívül mást is érdekel(het). Köszönöm!
Válasz hasutas1 #51687. hozzászólásáraLehet ez is az is, én csak azt látom 3 éve mióta felénk víz hiány van, azóta Belgrádtól délre káosz van hó terén, és tavaszi jégeső téren is. Ami 3 éve még nem volt. Szóval ott esik le, ami eddig feljött hozzánk.
https://www.google.com/search?q=Srbije!+Sneg+napravio+HAOS&rlz=1C1GCEA_enRS933RS933&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwj_mb7Audz4AhXQyqQKHRfYC1sQ_AUoAXoECAEQAw&biw=931&bih=433&dpr=2.06
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraMikor a falunkba kiépült a szenyvízhálózat,azután kiszáradt az ásottkút.Előtte soha.
Válasz hasutas1 #51692. hozzászólásáraItt mit is kell látni? Én nem értek ennyire hozzá.
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraA fúrt kutas ivovizellatas rétegvízből történik. Öntözni meg főleg fúrt kútból vagy felszíni vízből. A retegviz meg a talajvíz tudtommal nem keveredik, mert van köztük vízzáró réteg.
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraLehet hogy igazad van ebben a témában, ezért is írtam hogy vélelmezem.
Úgy gondolom, hogy a föld alatt lévő vízkészletek is végesek, nem szabadna korlátlanul felhasználni ezeket.
Igen az intenzív termelés is elhasználja a talajvizet, de sajnos az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a gazdák ha nyereséget akarnak realizálni az alacsony árak miatt a munkájuk után, akkor intenzív gazdálkodást kellett folytatni. Na most ez erősen visszaütött.
Egyébként az is igaz, hogy milliárdokat költünk egészséges ivóvízre, és mégis ugrásszerűen nő a palackozott ivóvíz fogyasztás, ami amellett, hogy pocsékolás , valamint a rengeteg PET palack szennyezi a környezetet. Az Én véleményem az, hogy a palackozott víz semmivel sem jobb, mint a csapvíz. Persze 1-2 helyen valóban rossza a csapvíz, de ez elenyésző mennyiség országosan.
Persze az is igaz, hogy a 70-80 -as években a TSZ világban is intenzív gazdálkodás folyt és akkor a lakosság 10,7 millió fő volt nem úgy mint most 9,7 millió, de minden csatornában, árokban víz volt ráadásul hallal tele, sőt belvizek is voltak. Akkor is voltak hőhullámok és aszályos évek, de víz azért volt a talajban. Viszont nem volt minden második háznál medence, meg automata öntözőrendszer sem.
Akkor az ország szinte önellátó volt mindenből, nem úgy mint most. Olyan sikeres volt a "rendszerváltásunk", hogy mindent eladtunk majd azokat ledózerolták, hogy legyen piaca a nyugati másod és harmad osztályú áruknak. Így járt a teljes volt keleti blokk. Ha holnap leállítanák az importot, akkor 2 hónapon belül az ország éhen halna. (Dán disznó, Tunéziai paprika stb...)
Abban is igazad van, hogy véget kell vetni az intenzív termelésnek, mert teljesen kizsigereljük a földjeinket, de akkor mi lesz a kupecekkel és az olcsó magyar élelmiszerrel?
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraEz a talajvízcsökkenés szerintem azért több okból jön össze. Ott van eleve a kevesebb csapadék, de maga az ember is hozzátesz jócskán. Az intenzív kultúrák termesztésével, gyakorlatilag folyamatos a növényborítottság, csak pár hónapig tud esetelg töltődni a talaj, ami újabban el is marad a télen, aztán tavasszal mikor megindul a vegetáció, akkor kőkeményen szívja ki a vizet a kukorica, napraforgó mindenhonnan. Fentről semmi nem jut le az altalajba, minden csapadékot felhasznál a növénytermesztés. Aztán az ilyen száraz periódusok miatt a folyók is gyengén szállítanak, a föld alatti vízpótlódási legetőségek is szűkösek. A csatornázást nem hibáztatnám annyira, amit egy falu felhasznál az jelképes vízmennyiség ahhoz képest ami hiányzik.
Viszont az, hogy minden sarkon ásványvizet gyártanak, és azt ipari mennyiségben termelik ki, és nemritkán exportálják is kamionszàmra, azt még egyszer nagyon megbűnhődjük szerintem. Ezt a kincset jobban be kéne osztani.
Az öntözésfejlesztés is olyan, hogy bár a folyók országának mondanak, újabban a nyári időszakban rekord alacsonyak a vízállások azokban is, ha lenne egy komoly öntözési kapacitás az országban, nem lenne annyi víz lassan. A téli, elméletben több csapadékot kéne jobban hasznosítani, víztározókat létrehozni, akár mesterséges belvizeket létrehozni, hogy pótlódjon az a többszáz milliméter hiány, ami létrejött az utóbbi években. Az alföld a folyószabályozások előtt amúgyis az időszakos vízállásairól volt ismeretes, szerintem ami régen feltöltődött, azt pár évtized alatt sikerült lassan felhasználni, aztán ottvagyunk ahol a part szakad.
Meglehet, hogy megváltozik jövőre a mikroklíma a kárpát-medencében, aztán pont 2 évig meg folyamatos belvíz lesz, mint már sokszor, de akkor is a nagy tendencia a csökkenés felé mutat, mégha vannak kilógó évjáratok is. Gazdálkodóként fontos felmérni, hogy mely területek azok amelyen biztonsággal termesztésben tarthatók, és hol válik kockázatossá maga a vetés is. Bár idén a mély fekvésű kötött talajok sem tudnak csodát tenni..
Mindenesetre, átgondolt vetésforgó kell, víztakarékos művelés, egyre kevesebb feketére művelés, tehát mindent meg kell őrizni a nedvességből, ha már ilyen kevés jut belőle.
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraLátod, csak kérni kell a hidegcseppet és megadatik
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraEzzel egyet értek.
"Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja."
Q..@ rossz év lesz, ha így haladunk, megyünk a negatív rekorba.
Nem csak, hogy rosszúl esik, hanem sok gazdaságot a csőd szélére dob.
Egy Dél-Békési vélemény.
Vélelmezem, hogy ehhez a nagymértékű aszályhoz a csapadék hiány mellett még az is hozzátartozik, hogy a talajvízszint is teljesen lecsökkent.
Már februárban hallottam olyat, hogy a sírásók panaszkodnak, hogy a felső 30 cm -es réteget tudják ásóval ásni, majd csákány és göröngyök 1,8 m-ig.
Vagy egy épülő üzem és az EU által előírt nyitott tűzi víztárolójának ásásakor érdekességképpen ástak egy kb. 8-9 m-es kutatóárkot, amibe több nap után sem folyt össze talajvíz. Régen a 6 m -es ásott kútban is 2-3 m nél volt a vízszint, most pedig sehol.
Nem beszélve arról, hogy fúrt kutakból látják el a városok ivóvíz ellátását, amiket 20-40 km-re is elvezetnek, majd a szennyvizet egy minimális tisztítás után beleengednek a csatornába, hogy aztán elpárologjon vagy kifolyik az országból. (volt is ebből probléma, mert Medgyesbodzás melletti fúrt kutakból látták el Békéscsabát , viszont a faluban süllyedt a talaj és repedeztek a házak, meg össze is dőltek még a TV is sokat foglalkozott ezzel)
Az EU erőltetett csatornázási politikája, amelyik még a legkisebb falut is rákényszerített a csatornázásra is hibás, mert a csatorna még városokban rendben is van, de hogy minden faluba kötelező az azért nonszensz. Az ötvenes -hatvanas évek óta működő vízhálózati fogyasztást, mindenki saját derítő és ülepítő rendszerén oldotta meg, így jelentősen növelve a talajvíz szintet.
Az utóbbi időkben engedélyezett kútfúrási akciókkal, melyből 1-2 nagy cég/gazda próbálja öntözni a növényit, még jobban ront a helyzeten, még csökkenti az amúgy is alacsony talajvízszintet. Valójában az ilyen vízzel öntözött területet csak több kár éri, mert ebben a vízben több a vas, mangán, arzén, jód és a metán, mint a H2O.
Én csak 17 éve gazdálkodom, de a földjeim mellet lévő csatornákban folyamatosan volt víz. A permetezés vízigényét mindig azokból oldottam meg.
2012 ben teljesen kiszáradtak, pedig 5-7 m mélyek és azóta is csont szárazak, így kénytelen voltam kutakat fúratni, hogy a víz ellátást megoldjam.
Pedig Békés -Megyének több élővíz befolyása is volt (Maros holtágak) pl a Szárazér, csak ezeket a Románok az 1972 es nagy árvíz után lezárták és víz akkor jut bele, ha a Román szivattyúval beleengedi. Így van öntözővíz pl. A Lázár Jani féle Mezőhegyesi Ménesbirtokon, ráadásul kemény USD ért ad vizet a Román.
Válasz A.I. #51682. hozzászólásáraIgen