Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak597 FtEUR393.39 FtUSD355.62 FtCHF418.41 FtGBP466.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Miért nem esik? #50847. hozzászólásáraKimaradt a nak, mint érdekképviseleti szerv, na bennük sohasem bízhattunk, magunkra fognak hagyni az elmúlt 50 év legnagyobb aszályában is.
Válasz tarkamacska #50852. hozzászólásárarohadt egy dolog, megértem, de az a xar, hogy ha igazuk van a tudósainknak, egyre rosszabb lesz a helyzet, évről, évre és eddig sajnos ez látszik
és át is tudom érezni, idén a tavaszi árpa vetés után 5 héttel kapta ez első csepp esőt, a kukorica pedig 4 hetet várt rá, már én is ott tartottam, hogy felírom az évet a jégre és kiteszem a napra és ekkor jött meg a pünkösdi csapadék, ami életmentő lett
Válasz Gatti #50850. hozzászólásáraItt a nyírségben május 4mm,junius eddig 7+2+3 mm.Még életben van a kukorica és a napra,de a napjaik meg vannak számlálva az előrejelzést nézve.
Válasz zsozsobt80 #50849. hozzászólásáraFelénk már tavaly is 400 alatt volt az éves csapadékmennyiség, idén pedig 100 nàl járunk és eltelt félév. Szerintem ez fél év alatt nem fog potlodni.
Nem rózsás a helyzet Zemplénben sem kb 130 mm csapadék volt az éven ,lassan félév eltelt és elnèzegetve az éves csapadék térképet ameddig vissza lehet nézni 450-500 mm alatt azért itt se szokott kevesebb csapadék esni egy évben. Bármilyen aszályos év van. Tehát a maradék mennyiségnek még le kell esnie ugye? Persze a szeptemberi októberi özönvíz már semmin nem fog segíteni ,sőt!!!
Válasz tarkamacska #50827. hozzászólásáraNem tudsz mit tenni, de ha figyeltél volna az elmúlt 20-30 évben, akkor már tudnád, hogy Európa elsivatagosodása a mi Alföldünkről indul ki, ez nem újkeletű információ.
Idővel felzárkózik mellé az ország többi területe is, idővel, de még nem.
Egyre többször élünk meg a tágabb Alpokalján is száraz nyarat, ahol azért 10 éve még a 650-720 közti csapadék volt az átlagos, relatíve jó eloszlással.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban nem alig volt eső, hanem konkrétan nem volt említésreméltó eső egyáltalán, viszont a május kifejezetten jó, csapadékos volt, ezért valamilyen csoda folytán lett 3 tonnás napraforgó is, meg 8, 10 tonnás kukoricák is, igaz, volt 4 tonnás is. Ehhez képest most az április-május lement 32 milivel, amiből 23 április közepén volt. Bele sem merek gondolni, hogy mi a fasz lesz idén, mert a kárenyhítésben nem bízhatunk, a kormányban szintén nem bízhatunk, óriási gazdasági válság elején vagyunk, üres az államkassza, a költségvetés rohadtul deficites, a művelési költségek is az egekbe szöknek, az élet is egyre drágább (rezsi, élelmiszer, szolgáltatások, stb), rohadt nehéz lesz a tavalyi aszályos év után egy idei még szarabb évvel nekimenni a jövő évnek.
Válasz trikolor5 #50845. hozzászólásáraA nemrégen betett sokéves csapadéktérkép alapján, ez eddig is így volt. Viszont éppen ezért nem kéne még plusszban ráerősíteni erre a jelenségre.
Szerintem.
Válasz Stella2 #50838. hozzászólásáraIgen, tehát nem jut el addig a csapadékzóna ameddig alapesetbe, mert hamarabb kiürül. Ez nem megnyugtató infó azoknak akik mindig látják, hogy kelet felé haladva oszlik fel minden.
Válasz #bandi #50842. hozzászólására A jászságban azért kaszálunk hátha esik. De valahogy így sem. Na majd ha sodrunk. Sajnos van olyan mező ami totál ki égett. 50.ha.
Válasz Gumóka #50839. hozzászólásáraAz előbb írták, hogy most inkább ne essen, mert kaszálnak. El is hiszem.
Pont ez a lényeg, olyan időjárás nincsen, ami mindenkinek megfelel. Egyik kérné az esőt, a másik egy hétig inkább elüldözné.
Ezért mondták az öregek, hogy hála istennek, hogy ezt még nem mi irányítjuk.
Csak közbe ugye változott a dolog..
Válasz tarkamacska #50834. hozzászólásáraAz én olvasatomban az "Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, " félmondat azt jelenti, hogy ezzel a rendszerrel valóban beleavatkoznak a csapadék mennyiségi és területi eloszlásába.
Egyébként nem rossz a bérmunka, bár én nagyon sose vállaltam, mert úgy járok mint most is. A java melót viszik a nagyok korszerű gépekkel, nekem meg marad az, amit nem vállalnak be.
A ksmk meg ugye nem összecsukós, volt, hogy 1nap 4x szereltem át, a műtrágya töltögetés már smafu emellé.
Szóval nem a "zsebpénzből" veszek grubert idén sztem
Válasz Stella2 #50830. hozzászólásáraA 100 ezer tonna víz rohadt soknak hangzik, de 20 milliméter esőt feltételezve, pont 500 hektárra elég, ami még egy falu szintjén is lófasz.
Válasz Gumóka #50829. hozzászólásáraJa,a seregélyesi uton,a motorcross pályán mi épül?
Komolyan mondom ez a fődvár totál kész....már lassan retkesebb lesz mint ujváros.( már hallottam többek között olyat is,hogy valami szemètlerakó lesz.na mondom azhiányzik még.....)
Válasz Gumóka #50829. hozzászólásáraDe egy száraz talajra ha rálocsolsz mondjuk 300e forint költséget, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem.
Viszont egy nyirkosra ha csak 200-at teszel rá, akkor is leszel legalább ugyanott a végén.
A számok csak illusztrációk.
Dél-Alföld meteorológia fb. oldala - a jégkármérséklő rendszerrel foglalkozik a mai posztjuk.
A 7es pontot idézem - az utolsó mondata határozottan érdekes:
Felvetés:
"A generátorok elzavarják a felhőket és emiatt nem esik az eső".
Válasz: "A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátorainktól teljesen függetlenül. Szerencsére nem vagyunk képesek elkergetni a felhőket, hiszen a kisebb zivatarfelhőkben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, mert segítik a parányi felhőelemek növekedését csapadékelem méretűvé."
Válasz #bandi #50822. hozzászólásáraElvben nem lenne rossz, csak ha továbbmegyünk, a népesség nő, etetni kell, a termőterület meg csökken. Utak, gyárak, házak, napelemparkok állnak rajta.
Mondjuk mifelénk ügyes a parasztember, ellensúlyozza a területcsökkenést az utak és árkok beszántásával...
Válasz hasutas1 #50823. hozzászólásáraVan már többéves tapasztalat ezzel a talajgenerátoros rendszerrel. Előtte ugye sokezer évig nem volt ilyen.
Namost, szerintem akkor jó egy kisérlet, ha van kontroll.
Szóval simán azt kéne csinálni, hogy 2023-ban, be sem indítják.
Aztán ha akkor az történik, hogy a dunántúlt 3 naponta elveri a jég, és a kelet ugyanúgy nemkap csapadékot, akkor én leszek az első, aki azt fogja mondani, hogy álljon vissza minden, és még a jégverés költségeibe is beszállok.
Nem szabad egymásnak esni emberek!
Legyünk megértőek.
Azon meg ne csodálkozzon senki, hogy akinél második éve tombol a pusztító aszály, és a gazdasági kilátása nem hogy a nullához közelít, hanem talán negatívba lesz. Látja a munkáját tönkremenni, tehetetlenül végignézni amint ígéretes növényei elszáradnak. Érthető ha minden szalmaszálba kapaszkodik ami magyarázatot adhat arra az érthetetlen időjárási anomáliára ami nagyon komolyan érzékenyen érinti.
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólásáraTe nagyon okos ami jön fel arad felől egy konvergens részről jön, tudod ott vannak azok a dombok, és ahogy jönne át a határon belép egy divergens részre ami nem tartalmaz egy deka nedvességet sem, mert ami leesik a porba az holnap már sehol nincs. Ergo nincs ami megfogja a nedvességet, nincs pára, nincs semmi, azt még lőni sem kell mert szétesik a szárazságban.
Ugyanez a helyzet ha dél felől jön ahogy elhagyja a dinári hegyeket és nincs nedvesség a levegőben ugyanúgy lefő, mint a kávé.
Ugyanez van ami jön az Alpok felől, addig jut el amíg van nedvesség. Általában a dunáig ér el...
Ha nagy esőket akartok akkor azt nem egy átvonuló hidegfrontban kell keresni, hanem ami lejut a földközi tengerre és ott tartozkodik néhány napig, és északról kap utánpótlást a hidegből, akkor van esély az alföldnek is esőre.
Amúgy nekem tök mindegy hogy hol mennyi esik, csak néha beböfögök pár hülyeséget hátha segít valakin. Rajtad biztos nem.
Válasz Gumóka #50818. hozzászólásáraVagy az lesz, amit már írtak itt annó. Minden területet csak minden második évben vet be..
Tehát egy évet pihen, gyüjti a csapadékot, meg felkészül, kap mondjuk 2 sor tárcsát.
Így lesz tavasszal normális földed is, ami könnyen vethető, víz is van benne, tápanyag is táródott fel, aztán a melóval se kell nagyon kapkodni tavasszal mert fele meló van ugye. Kevesebb kapacitás, gép, ember, költség is elég. Kisebb pénz, de sokkal biztosabban..
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólásáraFejezd már be sírást ember, főleg úgy hogy mindig bele is rugsz valakibe.
Nálam kevesebb eső esett minimum 40 literel mint nálad és nem hibaztatok senkit. Ez van. Tavaly előtt is volt ez az elhárító íze és mégis usztunk a vizben, nyáron is meg ősszel is.
Jah és igen, Romániában is van jegelharito. Ha jól tudom, Szatmár Szabolcsal telepített közösen, vagyis ilyen határon átnyúló program volt.
Válasz #bandi #50813. hozzászólásáraKalászos is eddig látványra lesz, a mérleg majd mondja a tutit. Igen, akinek még ennyi se esett, nagyobb szarban van.
Szerintem a fő probléma az, hogy évről évre csökken az évi csapadékmennyiség, illetve az elosztása is nagyon rossz. Télen se volt nálunk semmi.
Namost ha kevesebb esik, több hiányzik a talajból, tehát amíg ott nem áll helyre a háztartás, addig a növénynek is nehezebb felvenni.
Nekem az ásott kutam jó pár éve 8,5 méternél szakadt be, itt volt a nyugvója, most alatta van 6 gyűrű, ebből 2 a néhai alja alatt és nincs benne víz.
Válasz hasutas1 #50814. hozzászólásáraHa lehetne fogadni arra, hogy az Alföld még ebben az évben megázik, mennyit tennél rá?
A kalászosok rotty, a kapások még 1 hét, és rotty.
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraCsak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
Válasz Gatti #50810. hozzászólásáraA feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraAzt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraÉn elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Válasz #bandi #50803. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraPersze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Válasz Gatti #50807. hozzászólásáraHa tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.
60805 hozzászólás
Válasz Miért nem esik? #50854. hozzászólásáraa nak semmi más csak egy adónem!!!
Válasz Miért nem esik? #50847. hozzászólásáraKimaradt a nak, mint érdekképviseleti szerv, na bennük sohasem bízhattunk, magunkra fognak hagyni az elmúlt 50 év legnagyobb aszályában is.
Válasz tarkamacska #50852. hozzászólásárarohadt egy dolog, megértem, de az a xar, hogy ha igazuk van a tudósainknak, egyre rosszabb lesz a helyzet, évről, évre
és eddig sajnos ez látszik
és át is tudom érezni, idén a tavaszi árpa vetés után 5 héttel kapta ez első csepp esőt, a kukorica pedig 4 hetet várt rá, már én is ott tartottam, hogy felírom az évet a jégre és kiteszem a napra és ekkor jött meg a pünkösdi csapadék, ami életmentő lett
Válasz Gandhy #50848. hozzászólásáratisztában vagyok ezzel, de nem mindegy hogy elszenvedője vagy ennek, vagy a szakadó esőben elmélkedsz erről...
Válasz Gatti #50850. hozzászólásáraItt a nyírségben május 4mm,junius eddig 7+2+3 mm.Még életben van a kukorica és a napra,de a napjaik meg vannak számlálva az előrejelzést nézve.
Válasz zsozsobt80 #50849. hozzászólásáraFelénk már tavaly is 400 alatt volt az éves csapadékmennyiség, idén pedig 100 nàl járunk és eltelt félév. Szerintem ez fél év alatt nem fog potlodni.
Nem rózsás a helyzet Zemplénben sem kb 130 mm csapadék volt az éven ,lassan félév eltelt és elnèzegetve az éves csapadék térképet ameddig vissza lehet nézni 450-500 mm alatt azért itt se szokott kevesebb csapadék esni egy évben. Bármilyen aszályos év van. Tehát a maradék mennyiségnek még le kell esnie ugye? Persze a szeptemberi októberi özönvíz már semmin nem fog segíteni ,sőt!!!
Válasz tarkamacska #50827. hozzászólásáraNem tudsz mit tenni, de ha figyeltél volna az elmúlt 20-30 évben, akkor már tudnád, hogy Európa elsivatagosodása a mi Alföldünkről indul ki, ez nem újkeletű információ.
Idővel felzárkózik mellé az ország többi területe is, idővel, de még nem.
Egyre többször élünk meg a tágabb Alpokalján is száraz nyarat, ahol azért 10 éve még a 650-720 közti csapadék volt az átlagos, relatíve jó eloszlással.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban nem alig volt eső, hanem konkrétan nem volt említésreméltó eső egyáltalán, viszont a május kifejezetten jó, csapadékos volt, ezért valamilyen csoda folytán lett 3 tonnás napraforgó is, meg 8, 10 tonnás kukoricák is, igaz, volt 4 tonnás is. Ehhez képest most az április-május lement 32 milivel, amiből 23 április közepén volt. Bele sem merek gondolni, hogy mi a fasz lesz idén, mert a kárenyhítésben nem bízhatunk, a kormányban szintén nem bízhatunk, óriási gazdasági válság elején vagyunk, üres az államkassza, a költségvetés rohadtul deficites, a művelési költségek is az egekbe szöknek, az élet is egyre drágább (rezsi, élelmiszer, szolgáltatások, stb), rohadt nehéz lesz a tavalyi aszályos év után egy idei még szarabb évvel nekimenni a jövő évnek.
Válasz trikolor5 #50845. hozzászólásáraA nemrégen betett sokéves csapadéktérkép alapján, ez eddig is így volt. Viszont éppen ezért nem kéne még plusszban ráerősíteni erre a jelenségre.
Szerintem.
Válasz Stella2 #50838. hozzászólásáraIgen, tehát nem jut el addig a csapadékzóna ameddig alapesetbe, mert hamarabb kiürül. Ez nem megnyugtató infó azoknak akik mindig látják, hogy kelet felé haladva oszlik fel minden.
Válasz zotya71 #50843. hozzászólásáraJó, hát itt is meg lehet számolni a bálákat, nem takarják el egymást
Válasz #bandi #50842. hozzászólására A jászságban azért kaszálunk hátha esik.
De valahogy így sem. Na majd ha sodrunk. Sajnos van olyan mező ami totál ki égett. 50.ha.
Válasz Gumóka #50839. hozzászólásáraAz előbb írták, hogy most inkább ne essen, mert kaszálnak. El is hiszem.
Pont ez a lényeg, olyan időjárás nincsen, ami mindenkinek megfelel. Egyik kérné az esőt, a másik egy hétig inkább elüldözné.
Ezért mondták az öregek, hogy hála istennek, hogy ezt még nem mi irányítjuk.
Csak közbe ugye változott a dolog..
Válasz fexco #50832. hozzászólásáraNem tudom, nem is hallottam róla, ez most nekem is újdonság...
Apropó üzemanyag, nem érné meg neked átjönni a molra tankolni? Itt talán nem kell félni, hogy nem jut.
Egy kék mtzt sokszor meg szoktam előzni, szerintem szállási, mindig a molra megy.
Válasz Stella2 #50838. hozzászólásáraEz rágalom, jégellenvan
Válasz #bandi #50831. hozzászólásáraJogos.
Ezért mondom én azt, ez a mezőgazdaság szerencsejáték.
Öregapám meg mindig azt mondta, a jóisten gazdálkodik a gazda kontójára.
Igaza volt. Csak mostmár lehet más a jóisten...
Válasz tarkamacska #50834. hozzászólásáraAz én olvasatomban az "Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, " félmondat azt jelenti, hogy ezzel a rendszerrel valóban beleavatkoznak a csapadék mennyiségi és területi eloszlásába.
Válasz fexco #50826. hozzászólásáraJaja, holnap megyek a szőlőbe, hátha lesz borom is
Egyébként nem rossz a bérmunka, bár én nagyon sose vállaltam, mert úgy járok mint most is. A java melót viszik a nagyok korszerű gépekkel, nekem meg marad az, amit nem vállalnak be.
A ksmk meg ugye nem összecsukós, volt, hogy 1nap 4x szereltem át, a műtrágya töltögetés már smafu emellé.
Szóval nem a "zsebpénzből" veszek grubert idén sztem
Válasz hasutas1 #50833. hozzászólásáraDe csak ha az 53 nap jegverés is teljesül
Válasz Stella2 #50830. hozzászólásáraA 100 ezer tonna víz rohadt soknak hangzik, de 20 milliméter esőt feltételezve, pont 500 hektárra elég, ami még egy falu szintjén is lófasz.
Válasz Stella2 #50830. hozzászólásáranyilván hülyék lennének mást mondani...
Válasz #bandi #50828. hozzászólásáraFogadjunk
Válasz Gumóka #50829. hozzászólásáraJa,a seregélyesi uton,a motorcross pályán mi épül?
Komolyan mondom ez a fődvár totál kész....már lassan retkesebb lesz mint ujváros.( már hallottam többek között olyat is,hogy valami szemètlerakó lesz.na mondom azhiányzik még.....)
Válasz Gumóka #50829. hozzászólásáraDe egy száraz talajra ha rálocsolsz mondjuk 300e forint költséget, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem.
Viszont egy nyirkosra ha csak 200-at teszel rá, akkor is leszel legalább ugyanott a végén.
A számok csak illusztrációk.
Dél-Alföld meteorológia fb. oldala - a jégkármérséklő rendszerrel foglalkozik a mai posztjuk.
A 7es pontot idézem - az utolsó mondata határozottan érdekes:
Felvetés:
"A generátorok elzavarják a felhőket és emiatt nem esik az eső".
Válasz: "A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátorainktól teljesen függetlenül. Szerencsére nem vagyunk képesek elkergetni a felhőket, hiszen a kisebb zivatarfelhőkben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, mert segítik a parányi felhőelemek növekedését csapadékelem méretűvé."
Válasz #bandi #50822. hozzászólásáraElvben nem lenne rossz, csak ha továbbmegyünk, a népesség nő, etetni kell, a termőterület meg csökken. Utak, gyárak, házak, napelemparkok állnak rajta.
Mondjuk mifelénk ügyes a parasztember, ellensúlyozza a területcsökkenést az utak és árkok beszántásával...
Válasz hasutas1 #50823. hozzászólásáraVan már többéves tapasztalat ezzel a talajgenerátoros rendszerrel. Előtte ugye sokezer évig nem volt ilyen.
Namost, szerintem akkor jó egy kisérlet, ha van kontroll.
Szóval simán azt kéne csinálni, hogy 2023-ban, be sem indítják.
Aztán ha akkor az történik, hogy a dunántúlt 3 naponta elveri a jég, és a kelet ugyanúgy nemkap csapadékot, akkor én leszek az első, aki azt fogja mondani, hogy álljon vissza minden, és még a jégverés költségeibe is beszállok.
Válasz Gabi 07 #50824. hozzászólásáraezt nem tudod megmagyarázni annak akinek hetente 20mm esője van....
nekünk tavaly is aszálykáros volt a kukorica, idén is annak néz ki, de ez csak sírás...
nem az ők élete esik darabokba szépen lassan...
Válasz Gumóka #50820. hozzászólásáraNa,akkor a legjobb neked! A bérmunka a legnagyobb biznisz!
Tutibiztos profit....és ezt full komolyan mondom!
Válasz K__K #50817. hozzászólásáraMegfog ázni kb szeptemberben.
Nem szabad egymásnak esni emberek!
Érthető ha minden szalmaszálba kapaszkodik ami magyarázatot adhat arra az érthetetlen időjárási anomáliára ami nagyon komolyan érzékenyen érinti.
Legyünk megértőek.
Azon meg ne csodálkozzon senki, hogy akinél második éve tombol a pusztító aszály, és a gazdasági kilátása nem hogy a nullához közelít, hanem talán negatívba lesz. Látja a munkáját tönkremenni, tehetetlenül végignézni amint ígéretes növényei elszáradnak.
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólásáraTe nagyon okos ami jön fel arad felől egy konvergens részről jön, tudod ott vannak azok a dombok, és ahogy jönne át a határon belép egy divergens részre ami nem tartalmaz egy deka nedvességet sem, mert ami leesik a porba az holnap már sehol nincs. Ergo nincs ami megfogja a nedvességet, nincs pára, nincs semmi, azt még lőni sem kell mert szétesik a szárazságban.
Ugyanez a helyzet ha dél felől jön ahogy elhagyja a dinári hegyeket és nincs nedvesség a levegőben ugyanúgy lefő, mint a kávé.
Ugyanez van ami jön az Alpok felől, addig jut el amíg van nedvesség. Általában a dunáig ér el...
Ha nagy esőket akartok akkor azt nem egy átvonuló hidegfrontban kell keresni, hanem ami lejut a földközi tengerre és ott tartozkodik néhány napig, és északról kap utánpótlást a hidegből, akkor van esély az alföldnek is esőre.
Amúgy nekem tök mindegy hogy hol mennyi esik, csak néha beböfögök pár hülyeséget hátha segít valakin. Rajtad biztos nem.
Válasz Gumóka #50818. hozzászólásáraVagy az lesz, amit már írtak itt annó. Minden területet csak minden második évben vet be..
Tehát egy évet pihen, gyüjti a csapadékot, meg felkészül, kap mondjuk 2 sor tárcsát.
Így lesz tavasszal normális földed is, ami könnyen vethető, víz is van benne, tápanyag is táródott fel, aztán a melóval se kell nagyon kapkodni tavasszal mert fele meló van ugye. Kevesebb kapacitás, gép, ember, költség is elég. Kisebb pénz, de sokkal biztosabban..
Válasz Gumóka #50818. hozzászólásáraTavaly aratás előtt volt még egy nagy vihar, na az csinált a 6 tonnás árpából 3-at...
Válasz fexco #50815. hozzászólásáraÚgy legyen!
Kapásokat én is megekéztem, a poén az, hogy nekem nincs vetve, de az idén többet ekéztem, mint az elmúlt 2 évben összesen
Egyébként nálunk eddig rendben a határ, de azért látszik, tavasszal ki, mikor vetett.
Lucernák most nagyon jók, a második kaszálás is jó lesz, talán kompenzálja a széna hiányát.
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólásáraFejezd már be sírást ember, főleg úgy hogy mindig bele is rugsz valakibe.
Nálam kevesebb eső esett minimum 40 literel mint nálad és nem hibaztatok senkit. Ez van. Tavaly előtt is volt ez az elhárító íze és mégis usztunk a vizben, nyáron is meg ősszel is.
Jah és igen, Romániában is van jegelharito. Ha jól tudom, Szatmár Szabolcsal telepített közösen, vagyis ilyen határon átnyúló program volt.
Válasz #bandi #50813. hozzászólásáraKalászos is eddig látványra lesz, a mérleg majd mondja a tutit. Igen, akinek még ennyi se esett, nagyobb szarban van.
Szerintem a fő probléma az, hogy évről évre csökken az évi csapadékmennyiség, illetve az elosztása is nagyon rossz. Télen se volt nálunk semmi.
Namost ha kevesebb esik, több hiányzik a talajból, tehát amíg ott nem áll helyre a háztartás, addig a növénynek is nehezebb felvenni.
Nekem az ásott kutam jó pár éve 8,5 méternél szakadt be, itt volt a nyugvója, most alatta van 6 gyűrű, ebből 2 a néhai alja alatt és nincs benne víz.
Ugyanitt 6db kútgyűrű eladó
Válasz hasutas1 #50814. hozzászólásáraHa lehetne fogadni arra, hogy az Alföld még ebben az évben megázik, mennyit tennél rá?
A kalászosok rotty, a kapások még 1 hét, és rotty.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólásárade kíváncsi lennék ha nem ülnél a mocsok sok eső közepén akkor milyen cikkeket szednél elő...
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraCsak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
Válasz Gatti #50810. hozzászólásáraA feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólásáraAzt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraÉn elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Válasz #bandi #50803. hozzászólásáraTavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólásáraPersze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Válasz Gatti #50807. hozzászólásáraHa tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.