Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraAmeddig Ő az erdőgazdálkodó, addig a felújítási kötelezettség őt terheli. Az egy más kérdés, ha megszűnik a közös tulajdon, akkor az erdőgazdálkodási jogviszony is meg fog szünni szerintem.
Ebben az esetben viszont el kell számolni a tulajdonos társakkal. Ha nem, akkor az igényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni.
Ami a megosztást illeti. A Foktftv. rendelkezik arról, hogy erdő esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Erre az osztóprogramban van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti AK értéktől el fog térni a megosztás során kialíkított önálló ingatlan(ok) AK értéke. Ehhez azon tulajdonostársnak, akinek kevesebb AK jut - mert olyan területet kap pl. amin nagyobb a fatömeg - hozzá kell járulni. Ha ez elmarad, és a földhivatal így elfogadja, akkor bírósághoz lehet fordulni.
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraA költségek tekintetében sem kellett fizetni egy tulajtársnak sem semmit soha,akkor valószinű többe kerül a leves mint a hús fenyőnél ez előfordulhat. viszont a letermelt területet ujra kell neki erdősíteni,ez a minimum.
Válasz Erdőjaro #2607. hozzászólásáraŐ a bejelentett gazdálkodó, letermelt 10ha. fenyvest , senkinek még soha nem fizetett, még a tuskózást sem végezte el, és most elindította a megosztási eljárást. Egy tulajdont bekebelez az értéket, csak a fa értékében számolta a földterületet nem vette figyelembe. Aki erdőt kap, az egy gyenge akácost.
Válasz Őszpapa #2606. hozzászólásáraha eddig ő volt a bejelentett erdőgazdálkodó és többlethasználati vagy egyéb formában végezte,és elszámolt a többi tulajdonos felé minden évben,akkor a letermelt területre eső tulajdonos a letermelt fatömeg ellenértékére jogosult,vagy a lábon álló erdőbe került tulajdonosoknak akkor vissza kell fizetniük a már letermelt fa értékét . Elviekben,,, ezt peren kivül már nehéz lesz megoldani.
Erdő esetében, megosztásos eljárással, a többségi tulajdonú társunk, megindította az megosztási eljárást. Csak egy a problémám, a terület feléről letermelte az erdőt, nem számolt el, és a telepítési kötelezettségnek sem tett eleget. Van társunk akinek fás területet osztott, van akinek üres terület jutott. Az ügyvédje nem hajlandó ezzel foglalkozni, azt mondja Ő csak a megosztást végzi az okiratba nem írja bele, hogy üres a terület. Mit tehetünk?
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, lehet olyan értesítőleveleket készíteni, amelyek alapján a problémát ki lehet bekkelni a 3. alcím esetében is.
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHa a 3. alcím szerinti eljárásról van szó, akkor szerintem a földhivatalok is így értelmezik, bár erre nem fogadnék. A földhivatali jogértlemezések ugyan is ezer sebből véreznek.
Válasz D-Csaba #2600. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sajnos ettől félek, hogy a többi tulajnak is emelnem kell esetleg ha többet hoz ki az értékelő. Annak ellenére ,h elfogadták az árat...Amúgy a járásban irányadó Ak árat kínáltam. Üdv!
Válasz cfan01 #2599. hozzászólásáraAkkor kell neked fizetni az értékbecslési szakvéleményt, ha az legalább 20 %-al magasabb értéket állapít meg, mint az ajánlat, amit tettél.
Szerintem, ha az értékbecslési összeg magasabb, akkor az alapján kell megfizetni az ellenértéket minden bekebelezett tulajdonostársnak. Ugyan ez igaz akkor is, ha alacsonyabb.
Válasz D-Csaba #2594. hozzászólásáraÜdv! Bekebelezni szeretném. Egy kivétellel az összes tulajdonos elfogadta az árat amit ajánlottam( köztük a Magyar Állam). Aki nem, az igazságügyi szakértőt kért. Kérdés ha a szakértő magasabb árat jelól meg az vonatkozik-e az egész területre,vagy csak a kifogásoló tulajdonostárs hányadára? Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz Sylva #2597. hozzászólásáraMegvan rá az esély. Sok más ok mellett ezért is nem vállalják a helyi ügyvédek. Az én megbízásaim is inkább "messziről" érkeznek. Ugyan akkor rengeteg előnye van. Az osztatlan egy elátkozott történet. Sokszor találkozom olyannal, hogy nincs művelés alá vonva, mert a helyi gazdák nem vacakolnak azzal, hogy levelezgessenek a tulajdonosokkal. Amint azonban 1/1-es földek lesznek, már bérbeadhatók.
Válasz Pont #2595. hozzászólásáraEgy osztatlanban? Elég gyakori, csak gondold végig.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy egy megosztás után, ha a bérlő jelentkezik a földhivatalnál mondjuk 5 új szerződéssel, amelyekben at alapul fekvő szerződéshez viszonyítva semmi nem stimmel - bárbadó, hrsz., terület, esetleg művelési ág - mit fognak lépni.
Válasz Sylva #2590. hozzászólásáraKét lehetőség van az osztatlan közös tulajdon felszámolására. Mindkét lehetőséget ma már a 2020. évi. LXXI. törvény szabályozza. Az egyik lehetőség a már hosszú évek óta húzódó államilag finanszírozott megosztás. A másik lehetőség, amikor a tulajdonostársak önállóan rendelkeznek az osztatlan felszámolásáról. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége a használati rendnek. A Te esetedben viszont miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztás jóváhagyásához - mármint a 2. alcím szerinti eljárás esetében - nem tudnak megkerülni, vagyis érvényesítheted az akaratod. De ha kisebbségben lennél, akkor a többségi akarat érvényesül.
Az államilag finanszírozott esetben a használati megosztást figyelembe kell venni.
"48. § * Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraHa nincs akarat a megegyezésre akkor persze nehéz, de a megszerzett jogokat pl. földbérleti jog nem lehet csak úgy megszüntetni. Ilyen erővel, ha banki hitel fedezete ként volt a föld, akkor nem kell visszafizetni a hitelt.... ugyan úgy szerződéses kötelmek terhelték egy földbérlettel is mint banki fedezetként. Sok minden nyilvántartási dolog változik, de maga a föld ott van, ha van rá (akár bírói) akarat lehet rendezni. Persze mivel a bérlet lejártával úgyis az új tulaj rendelkezik vele, legtöbben elengedik az ügyet.....
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraSzia! Többségi tulajdonosként használati rend alapján jelenleg is müvelek saját területet. Az hol van leírva,hogy ez a használati rend felbomlik az osztatlan megszüntetése után? Ha a használati megállapodásban külön pontban van leirva,hogy a későbbiekben osztatlan közös felszámolásakor a használati rend alapján lesz az ingatlan alakítva,akkor az sem ér semmit? Ezt valahogy nem akarom elhinni.
Üdv! Bekebelezendő tul. társ szakértőt kért. Azt szeretném kérdezni, h a tiszteletdija kinek a költsége, és akkor ha magasabb árat hozna ki akkor az az egész területre vonatkozna -e? Csak egy érdekesség: Magyar Állam is volt benne , Ők elfogadtág az ajánlott árat...:-) Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz QRQ #2584. hozzászólásáraAzt nem tudtam, hogy a többlethasználati szerződés az nem földhasználati szerződés, hisz az alapján bejegyzik a földhasználatot. Mert egyébként szerintem az általam idézett paragrafus egyértelmű, maga a megosztás nem rendez semmit, de a korábbi szerződések figyelembevételével új szerződéseket kell kötni, eleve változik a hrsz. Célszerű megegyezni, de ha valaki akadékoskodik, a törvény írja elő, hogy a bíróság majd rendezi.
Válasz T. Attila #2585. hozzászólásáraMost sem fognak sokat mondani. Teljes a tudatlanság a földhivataloknál az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról. Tegnap kaptam egy határozatot az egyik földrészlettel kapcsolatban, amit csinálok, hogy feljegyezték a megosztás tényét. Két dolgot felejtett el az ügyintéző. Megadni az osztóprogramhoz a hozzáférési kódot, illetve föltenni a Magyarország.hu-ra a hirdetményt az osztatlan közös tulajdon felszámolásánakk megindításáról.
Válasz Pont #2582. hozzászólásáraSok más mellett ez a törvény egyik neuralgikus pontja. Gyakorlatilag betarthatatlan, talán egy esetben van erre lehetőség, ha a teljes földrészletet egy harmadik személky haszonbérelte. Nem véletlenül passzolta le a jogalkotó a problémát a bíróaágokra.
Viszont miután a megosztás során nem kell figyelembe venni a használati rendet - ha van -, és miután a többlethasználati megállapodás nem minősül a Fftv. és a Fétv. szerint nem földhasználati szerződés. így véleményem szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása után nem bír relevanciával.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az osztatlanok megszüntetése sok más mellett földhasználati lehetőséget is rejt.
Válasz T. Attila #2581. hozzászólásáraSzia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban, mert a többlethasználati megállapodás az az eredeti osztatlan közösön alapszik, azon a tényen, hogy te is és a "bérbeadó" is tulajdonostársak vagytok. Ha ez a tény megszűnik, mert szétméritek, és pl már nem lesztek tulajdonostársak, akkor nincs jogalap. Ez nem egy haszonbérleti szerződés, ami mondjuk még 8 évig él. Az olyat egy adatmódosítással (hrsz, terület, Ak) átjegyzitek. A többlethasználat szerintem nem ilyen egyértelmű, kérdezz rá a földhivatalnál, nehogy meglepetés érjen. Üdv
Válasz T. Attila #2581. hozzászólására"13. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti út kialakítására szolgáló területet. Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként bekövetkezett módosulása miatt a szerződő feleknek három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről. A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása a bíróságtól kérhető."
Üdv!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy osztatlan közös tulajdon, amiben van használati rend. Én is kötöttem a tulajdonostársak közül hárommal töblethasználati megállapodást, illetve egy másik tulajdonostársamnak is van ilyen szerződése. Ha megszüntetjük a közös tulajdont, mi lesz ezekkel a szerződésekkel? Élnek tovább, vagy újakat kell kötni?
Válasz UE-28 #2576. hozzászólásáraAzt kalkuláld be, ha valaki megsúgja a konkurenciának, hogy sokkal egyszerúűbb lenne megszüntetni a közös tulajdont, könnyen előfordulhat, hogy még abból a területből is szerez, amit művelsz.
Próbáltam megegyezni vele, de abszurdnak tartom,h nekem volt kimeneti és szántás koltsegem ,nem kevés, szóltam h ne vessen be és most még én karteritsem. Erre mondják, h a lofsznak is van vége.
Sziasztok! Él még az a törvény miszerint osztatlan közös tulajdon megszüntetésénél nem kell kifüggeszteni? Lenne egy területem amelyben 2en vagyunk tulajdonosok, én venném meg a másik tul.társ. területét. Ez gyorsabban átmegy a hivatalokon?
Válasz UE-28 #2572. hozzászólásáraEzt megnyugtatóan rendezni igazából megosztással lehetne. Ott is és egyébként is aranykoronára osztanak, tehát a gyengébb minőségű földből több jut. Szerintem az olyan használati rend ami tisztán hektár alapú, az törvénytelen, nem tudom a földhivatal hogy hagyhatta jóvá. Azért a bíróságot kihagynám, üljenek le az ügyvédeitek, mindenkinek az az érdeke, hogy egyszer és mindenkorra el legyen rendezve.
Ti hogy látjátok a küövetkező problémát, volt e valakinek hasonló esete?
10 évvel ezelőtt egy osztatlan közös tulajdonban elkezdtem bérelni több tulajdonostól egy nagyobb területet, akkor az egész táblának kb a 30 %-át használtam én és egy másik gazda, a többi terület parlagon volt.
Én akkor 10 évvel ezelőtt fogadtam földmérőt, aki földhivatalból kikért adatokból (földhasználat) kimérte nekem a már előttem ott gazdálkodó mellé a területet, mivel a táblában több szántó osztály volt, igy AK alapján mérte, igy helyből buktam 3 hektárt, mert magasabb szántó osztályba tartozott a terület.
Múltak az évek, bekerült a táblába (AK cserével) egy játékos, aki ezután elkezdte felvásárolni a területeket, és keverni a lapokat. Pár évvel ezelőtt elkészített egy használati rendet, térképpel, hogy ki hol használja majd a területet, mivel nagy területet tulajdonol, nem volt sok fejvakarás. 2022 őszén (az általa földhivatalba leadott és elfogadott használati rendhez igazodva) megbíztam egy földmérőt, aki ráadásul ebben a hivatalban földmérő, hogy mérje már ki nekem, hogy akkor a vázrajz alapján az én használatom hova is esne . Erre azért is volt szükség, mert bár elvileg nem kell földmérővel kiméretni, de a tábla szabálytalan alakú, és ismerve kekec emberünket ragaszkodni szerettem volna az általa beadottakhoz és a pontossághoz.
Szóval ősszel kimérte a földmérő, jelen volt más földhasználó is, sőt értesítettem emberünket is, aki nem jelent meg.
DE mivel most is AK alapján lett a kimérés és mivel saját magát a legjobb terültre rajzolta be (ez esetben szántó6) én igy a rajz alapján java részt szántó 4 és 5 be kerültem. Igy jött a meglepetés, hogy az ő általa használt részbe beleér majd egy másfél hektárt az én területem.
Kikaróztuk, szóltam neki, hogy mi a helyzet, ha learattak akkor hagyja ott a tarlót majd leszántom már én.
(az egybeesés azért lehetett, mert az ő földmérője hektár alapján mérte ki neki a területet).
Egyébként ősszel még küldtem neki egy levelet, hogy a kikarózott részt legyen szives ott hagyni, ez nem történt meg, és bevetette. A csavar még az, hogy egyébként a területeket nem is ő műveli meg, mert gépei sincsenek
Utána jött az éven egy másik csavar, kiértesített mindenkit, hogy ő szeretne egy új használati rendet, igy a tulajdonosok jelenjenek meg az ő ügyvédjénél.
Mivel jelentős részt tulajdonol, igy tulajdonképpen lényegtelen volt, hogy mi az elképzelésünk, engem a terület egybeesés miatt átrajzolt most máshova, és kérte, hogy fizessem ki neki a kiszántott búzát,amit az után vetett be, hogy kértem, hogy hagyja ott a területet, mert az ő térképe alapján kimérte földmérő
Összefoglalva: osztatlan közös tulajdon esetében, de több szántó osztályba tartozó földnél volt 2012 ben AK alapján használat kimérése, most a "jóbarátnak" terület (ha) alapján, mondván abban kapjuk a támogatást, majd én az ő térképe alapján szintén Ak alapján mérettem ki (nem történt megosztás).
Válasz Pont #2560. hozzászólására"Ha jól tudom legalább egy hektár kell az igényléshez, de így látatlanban azért elég sokféle eset lehetséges. Egyáltalán nem biztos, hogy jogalap nélküli az a földhasználat."
Így van. Minden lehetséges.
De így ki lehet ugrasztani a nyulat a bokorból. Meg lehet nézni, hogy ki adja be a területalapút a hrsz-on belül, ja és persze, hogy hol és mekkora területre. Általában minden kiderül egy túligénylés során, hirtelen még a telefonszámok is előkerülnek...
Nekem még mindig megoldódtak ezek a gondok.
Következő évben legalábbis mindenki pont annyira adta be, amennyire jogosult volt.
Válasz agrohelp #2568. hozzászólásáraPontosan. Ha már bent vagy, jöhet a többlethasználati szerződés. Aztán megvárod, hogy leteljen a 3 év, utána vásárolhatsz, bekebelezhetsz. Az okosok így csinálják.
Válasz csabahegeszt #2566. hozzászólásáraAnnyi a teendő, hogy keresni kell azokat a földeket, amik nincsenek művelve, vagy nincs bejelentett gazdálkodójuk. Ha találsz ilyet, és osztatlanban van, akkor már viszonylag egyszerűen meg tudod szerezni használatra. Vagy az egészet, vagy egy részét.
De igazán könnyen úgy tudsz földhöz jutni, ha bevásárolod magad egy osztatlan közösbe, bármilyen kis területtel.
Válasz csabahegeszt #2566. hozzászólásáraHa mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, és a földhivatal veled hagyja jóvá a szerződést, akkor igen. De ez már évek óta így működik.
Válasz csabahegeszt #2563. hozzászólásáraAz osztatlan közös tulajdonok esetében bármely tulajonostárs tehet többlethasználati ajánlatot bármely másik tulajdonostársnak/társaknak. Ugyan ezt kivülálló, harmadik személy is megteheti. A törvény konkrétan meghatározza, hogy ezen ajánlatok mikor számítanak elfogadottnak. Ilyen például ha a tualjdonostárs címe nem teljes a tulajdoni lapon, vagy "nem kereste" vagy a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza az ajánlat, stb. De akkor is elfogadottnak tekintendő az ajánlat, ha a címzett átvette, de 60 napon belül nem reagált.
Ígyy előfordulhat olyan eset is, amikor egyik tulajdonostárstól sem érkezik reagálás, ennek ellenére az ajánlatot szerződésbe lehet foglalni.
A földhivatalok ezt nem nagyon szeretik, de a Törvényt nekik is be kell tartani.
3060 hozzászólás
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraAmeddig Ő az erdőgazdálkodó, addig a felújítási kötelezettség őt terheli. Az egy más kérdés, ha megszűnik a közös tulajdon, akkor az erdőgazdálkodási jogviszony is meg fog szünni szerintem.
Ebben az esetben viszont el kell számolni a tulajdonos társakkal. Ha nem, akkor az igényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni.
Ami a megosztást illeti. A Foktftv. rendelkezik arról, hogy erdő esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Erre az osztóprogramban van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti AK értéktől el fog térni a megosztás során kialíkított önálló ingatlan(ok) AK értéke. Ehhez azon tulajdonostársnak, akinek kevesebb AK jut - mert olyan területet kap pl. amin nagyobb a fatömeg - hozzá kell járulni. Ha ez elmarad, és a földhivatal így elfogadja, akkor bírósághoz lehet fordulni.
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraA költségek tekintetében sem kellett fizetni egy tulajtársnak sem semmit soha,akkor valószinű többe kerül a leves mint a hús fenyőnél ez előfordulhat. viszont a letermelt területet ujra kell neki erdősíteni,ez a minimum.
Válasz Erdőjaro #2607. hozzászólásáraŐ a bejelentett gazdálkodó, letermelt 10ha. fenyvest , senkinek még soha nem fizetett, még a tuskózást sem végezte el, és most elindította a megosztási eljárást. Egy tulajdont bekebelez az értéket, csak a fa értékében számolta a földterületet nem vette figyelembe. Aki erdőt kap, az egy gyenge akácost.
Válasz Őszpapa #2606. hozzászólásáraha eddig ő volt a bejelentett erdőgazdálkodó és többlethasználati vagy egyéb formában végezte,és elszámolt a többi tulajdonos felé minden évben,akkor a letermelt területre eső tulajdonos a letermelt fatömeg ellenértékére jogosult,vagy a lábon álló erdőbe került tulajdonosoknak akkor vissza kell fizetniük a már letermelt fa értékét . Elviekben,,, ezt peren kivül már nehéz lesz megoldani.
Erdő esetében, megosztásos eljárással, a többségi tulajdonú társunk, megindította az megosztási eljárást. Csak egy a problémám, a terület feléről letermelte az erdőt, nem számolt el, és a telepítési kötelezettségnek sem tett eleget. Van társunk akinek fás területet osztott, van akinek üres terület jutott. Az ügyvédje nem hajlandó ezzel foglalkozni, azt mondja Ő csak a megosztást végzi az okiratba nem írja bele, hogy üres a terület. Mit tehetünk?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-26 09:47:56
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 18:53:55
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, lehet olyan értesítőleveleket készíteni, amelyek alapján a problémát ki lehet bekkelni a 3. alcím esetében is.
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHa a 3. alcím szerinti eljárásról van szó, akkor szerintem a földhivatalok is így értelmezik, bár erre nem fogadnék. A földhivatali jogértlemezések ugyan is ezer sebből véreznek.
Válasz D-Csaba #2600. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sajnos ettől félek, hogy a többi tulajnak is emelnem kell esetleg ha többet hoz ki az értékelő. Annak ellenére ,h elfogadták az árat...Amúgy a járásban irányadó Ak árat kínáltam. Üdv!
Válasz cfan01 #2599. hozzászólásáraAkkor kell neked fizetni az értékbecslési szakvéleményt, ha az legalább 20 %-al magasabb értéket állapít meg, mint az ajánlat, amit tettél.
Szerintem, ha az értékbecslési összeg magasabb, akkor az alapján kell megfizetni az ellenértéket minden bekebelezett tulajdonostársnak. Ugyan ez igaz akkor is, ha alacsonyabb.
Válasz D-Csaba #2594. hozzászólásáraÜdv! Bekebelezni szeretném. Egy kivétellel az összes tulajdonos elfogadta az árat amit ajánlottam( köztük a Magyar Állam). Aki nem, az igazságügyi szakértőt kért. Kérdés ha a szakértő magasabb árat jelól meg az vonatkozik-e az egész területre,vagy csak a kifogásoló tulajdonostárs hányadára? Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz Sylva #2597. hozzászólásáraMegvan rá az esély. Sok más ok mellett ezért is nem vállalják a helyi ügyvédek. Az én megbízásaim is inkább "messziről" érkeznek. Ugyan akkor rengeteg előnye van. Az osztatlan egy elátkozott történet. Sokszor találkozom olyannal, hogy nincs művelés alá vonva, mert a helyi gazdák nem vacakolnak azzal, hogy levelezgessenek a tulajdonosokkal. Amint azonban 1/1-es földek lesznek, már bérbeadhatók.
Válasz D-Csaba #2593. hozzászólásáraKöszi! Hu de sok asztalcsapkodás lesz még ezekből.
Válasz Pont #2595. hozzászólásáraEgy osztatlanban? Elég gyakori, csak gondold végig.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy egy megosztás után, ha a bérlő jelentkezik a földhivatalnál mondjuk 5 új szerződéssel, amelyekben at alapul fekvő szerződéshez viszonyítva semmi nem stimmel - bárbadó, hrsz., terület, esetleg művelési ág - mit fognak lépni.
Válasz D-Csaba #2592. hozzászólásáraBiztos sok helyen ez is előfordul, de azért a b. pont-os eset nem általános.
Válasz cfan01 #2588. hozzászólásáraA 2. alcím szerinti megosztás, vagy a 3. alcím szerinti bekebelezés?
Válasz Sylva #2590. hozzászólásáraKét lehetőség van az osztatlan közös tulajdon felszámolására. Mindkét lehetőséget ma már a 2020. évi. LXXI. törvény szabályozza. Az egyik lehetőség a már hosszú évek óta húzódó államilag finanszírozott megosztás. A másik lehetőség, amikor a tulajdonostársak önállóan rendelkeznek az osztatlan felszámolásáról. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége a használati rendnek. A Te esetedben viszont miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztás jóváhagyásához - mármint a 2. alcím szerinti eljárás esetében - nem tudnak megkerülni, vagyis érvényesítheted az akaratod. De ha kisebbségben lennél, akkor a többségi akarat érvényesül.
Az államilag finanszírozott esetben a használati megosztást figyelembe kell venni.
"48. § * Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Válasz Pont #2591. hozzászólásáraOlvasd el a 2013. évi CCXXII. törvény 60. § (1) bekezdését.
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraHa nincs akarat a megegyezésre akkor persze nehéz, de a megszerzett jogokat pl. földbérleti jog nem lehet csak úgy megszüntetni. Ilyen erővel, ha banki hitel fedezete ként volt a föld, akkor nem kell visszafizetni a hitelt.... ugyan úgy szerződéses kötelmek terhelték egy földbérlettel is mint banki fedezetként. Sok minden nyilvántartási dolog változik, de maga a föld ott van, ha van rá (akár bírói) akarat lehet rendezni. Persze mivel a bérlet lejártával úgyis az új tulaj rendelkezik vele, legtöbben elengedik az ügyet.....
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraSzia! Többségi tulajdonosként használati rend alapján jelenleg is müvelek saját területet. Az hol van leírva,hogy ez a használati rend felbomlik az osztatlan megszüntetése után? Ha a használati megállapodásban külön pontban van leirva,hogy a későbbiekben osztatlan közös felszámolásakor a használati rend alapján lesz az ingatlan alakítva,akkor az sem ér semmit? Ezt valahogy nem akarom elhinni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 19:02:47
Üdv! Bekebelezendő tul. társ szakértőt kért. Azt szeretném kérdezni, h a tiszteletdija kinek a költsége, és akkor ha magasabb árat hozna ki akkor az az egész területre vonatkozna -e? Csak egy érdekesség: Magyar Állam is volt benne , Ők elfogadtág az ajánlott árat...:-) Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz QRQ #2584. hozzászólásáraAzt nem tudtam, hogy a többlethasználati szerződés az nem földhasználati szerződés, hisz az alapján bejegyzik a földhasználatot. Mert egyébként szerintem az általam idézett paragrafus egyértelmű, maga a megosztás nem rendez semmit, de a korábbi szerződések figyelembevételével új szerződéseket kell kötni, eleve változik a hrsz. Célszerű megegyezni, de ha valaki akadékoskodik, a törvény írja elő, hogy a bíróság majd rendezi.
Válasz T. Attila #2585. hozzászólásáraMost sem fognak sokat mondani. Teljes a tudatlanság a földhivataloknál az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról. Tegnap kaptam egy határozatot az egyik földrészlettel kapcsolatban, amit csinálok, hogy feljegyezték a megosztás tényét. Két dolgot felejtett el az ügyintéző. Megadni az osztóprogramhoz a hozzáférési kódot, illetve föltenni a Magyarország.hu-ra a hirdetményt az osztatlan közös tulajdon felszámolásánakk megindításáról.
Köszönöm a válaszokat, még rákérdezek a földhivatalban, bár korábban nem tudtak mit mondani.
Válasz Pont #2582. hozzászólásáraSok más mellett ez a törvény egyik neuralgikus pontja. Gyakorlatilag betarthatatlan, talán egy esetben van erre lehetőség, ha a teljes földrészletet egy harmadik személky haszonbérelte. Nem véletlenül passzolta le a jogalkotó a problémát a bíróaágokra.
Viszont miután a megosztás során nem kell figyelembe venni a használati rendet - ha van -, és miután a többlethasználati megállapodás nem minősül a Fftv. és a Fétv. szerint nem földhasználati szerződés. így véleményem szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása után nem bír relevanciával.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az osztatlanok megszüntetése sok más mellett földhasználati lehetőséget is rejt.
Válasz T. Attila #2581. hozzászólásáraSzia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban, mert a többlethasználati megállapodás az az eredeti osztatlan közösön alapszik, azon a tényen, hogy te is és a "bérbeadó" is tulajdonostársak vagytok. Ha ez a tény megszűnik, mert szétméritek, és pl már nem lesztek tulajdonostársak, akkor nincs jogalap. Ez nem egy haszonbérleti szerződés, ami mondjuk még 8 évig él. Az olyat egy adatmódosítással (hrsz, terület, Ak) átjegyzitek. A többlethasználat szerintem nem ilyen egyértelmű, kérdezz rá a földhivatalnál, nehogy meglepetés érjen. Üdv
Válasz T. Attila #2581. hozzászólására"13. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti út kialakítására szolgáló területet. Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként bekövetkezett módosulása miatt a szerződő feleknek három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről. A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása a bíróságtól kérhető."
Üdv!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy osztatlan közös tulajdon, amiben van használati rend. Én is kötöttem a tulajdonostársak közül hárommal töblethasználati megállapodást, illetve egy másik tulajdonostársamnak is van ilyen szerződése. Ha megszüntetjük a közös tulajdont, mi lesz ezekkel a szerződésekkel? Élnek tovább, vagy újakat kell kötni?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-27 10:37:12
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-27 10:37:55
Válasz UE-28 #2576. hozzászólásáraAzt kalkuláld be, ha valaki megsúgja a konkurenciának, hogy sokkal egyszerúűbb lenne megszüntetni a közös tulajdont, könnyen előfordulhat, hogy még abból a területből is szerez, amit művelsz.
Válasz UE-28 #2576. hozzászólásáraKimeneti= kimérési
Válasz Pont #2574. hozzászólásáraKöszönöm a válaszodat.

Próbáltam megegyezni vele, de abszurdnak tartom,h nekem volt kimeneti és szántás koltsegem ,nem kevés, szóltam h ne vessen be és most még én karteritsem. Erre mondják, h a lofsznak is van vége.
Sziasztok! Él még az a törvény miszerint osztatlan közös tulajdon megszüntetésénél nem kell kifüggeszteni? Lenne egy területem amelyben 2en vagyunk tulajdonosok, én venném meg a másik tul.társ. területét. Ez gyorsabban átmegy a hivatalokon?
Válasz UE-28 #2572. hozzászólásáraEzt megnyugtatóan rendezni igazából megosztással lehetne. Ott is és egyébként is aranykoronára osztanak, tehát a gyengébb minőségű földből több jut. Szerintem az olyan használati rend ami tisztán hektár alapú, az törvénytelen, nem tudom a földhivatal hogy hagyhatta jóvá. Azért a bíróságot kihagynám, üljenek le az ügyvédeitek, mindenkinek az az érdeke, hogy egyszer és mindenkorra el legyen rendezve.
Válasz Pont #2560. hozzászólásáraNem kell 1 hektár.
0,25.
Üdv!
) egy játékos, aki ezután elkezdte felvásárolni a területeket, és keverni a lapokat. Pár évvel ezelőtt elkészített egy használati rendet, térképpel, hogy ki hol használja majd a területet, mivel nagy területet tulajdonol, nem volt sok fejvakarás. 2022 őszén (az általa földhivatalba leadott és elfogadott használati rendhez igazodva) megbíztam egy földmérőt, aki ráadásul ebben a hivatalban földmérő, hogy mérje már ki nekem, hogy akkor a vázrajz alapján az én használatom hova is esne . Erre azért is volt szükség, mert bár elvileg nem kell földmérővel kiméretni, de a tábla szabálytalan alakú, és ismerve kekec emberünket ragaszkodni szerettem volna az általa beadottakhoz és a pontossághoz.



, majd én az ő térképe alapján szintén Ak alapján mérettem ki (nem történt megosztás).
Ti hogy látjátok a küövetkező problémát, volt e valakinek hasonló esete?
10 évvel ezelőtt egy osztatlan közös tulajdonban elkezdtem bérelni több tulajdonostól egy nagyobb területet, akkor az egész táblának kb a 30 %-át használtam én és egy másik gazda, a többi terület parlagon volt.
Én akkor 10 évvel ezelőtt fogadtam földmérőt, aki földhivatalból kikért adatokból (földhasználat) kimérte nekem a már előttem ott gazdálkodó mellé a területet, mivel a táblában több szántó osztály volt, igy AK alapján mérte, igy helyből buktam 3 hektárt, mert magasabb szántó osztályba tartozott a terület.
Múltak az évek, bekerült a táblába (AK cserével
Szóval ősszel kimérte a földmérő, jelen volt más földhasználó is, sőt értesítettem emberünket is, aki nem jelent meg.
DE mivel most is AK alapján lett a kimérés és mivel saját magát a legjobb terültre rajzolta be (ez esetben szántó6) én igy a rajz alapján java részt szántó 4 és 5 be kerültem. Igy jött a meglepetés, hogy az ő általa használt részbe beleér majd egy másfél hektárt az én területem.
Kikaróztuk, szóltam neki, hogy mi a helyzet, ha learattak akkor hagyja ott a tarlót majd leszántom már én.
(az egybeesés azért lehetett, mert az ő földmérője hektár alapján mérte ki neki a területet).
Egyébként ősszel még küldtem neki egy levelet, hogy a kikarózott részt legyen szives ott hagyni, ez nem történt meg, és bevetette. A csavar még az, hogy egyébként a területeket nem is ő műveli meg, mert gépei sincsenek
Utána jött az éven egy másik csavar, kiértesített mindenkit, hogy ő szeretne egy új használati rendet, igy a tulajdonosok jelenjenek meg az ő ügyvédjénél.
Mivel jelentős részt tulajdonol, igy tulajdonképpen lényegtelen volt, hogy mi az elképzelésünk, engem a terület egybeesés miatt átrajzolt most máshova, és kérte, hogy fizessem ki neki a kiszántott búzát,amit az után vetett be, hogy kértem, hogy hagyja ott a területet, mert az ő térképe alapján kimérte földmérő
Összefoglalva: osztatlan közös tulajdon esetében, de több szántó osztályba tartozó földnél volt 2012 ben AK alapján használat kimérése, most a "jóbarátnak" terület (ha) alapján, mondván abban kapjuk a támogatást
Valószínű bíróság lesz a vége a dolognak.
Járt már így valaki? Mi a véleményetek?
Válasz Pont #2560. hozzászólására"Ha jól tudom legalább egy hektár kell az igényléshez, de így látatlanban azért elég sokféle eset lehetséges. Egyáltalán nem biztos, hogy jogalap nélküli az a földhasználat."
Így van. Minden lehetséges.
De így ki lehet ugrasztani a nyulat a bokorból. Meg lehet nézni, hogy ki adja be a területalapút a hrsz-on belül, ja és persze, hogy hol és mekkora területre. Általában minden kiderül egy túligénylés során, hirtelen még a telefonszámok is előkerülnek...
Nekem még mindig megoldódtak ezek a gondok.
Következő évben legalábbis mindenki pont annyira adta be, amennyire jogosult volt.
Válasz agrohelp #2568. hozzászólásáraPontosan. Ha már bent vagy, jöhet a többlethasználati szerződés. Aztán megvárod, hogy leteljen a 3 év, utána vásárolhatsz, bekebelezhetsz. Az okosok így csinálják.
Válasz agrohelp #2568. hozzászólásáraTulaj vagyok benne.
Nincs rá bejelentett földhasználó.
Én használom jegyzői igazolással
Válasz csabahegeszt #2566. hozzászólásáraAnnyi a teendő, hogy keresni kell azokat a földeket, amik nincsenek művelve, vagy nincs bejelentett gazdálkodójuk. Ha találsz ilyet, és osztatlanban van, akkor már viszonylag egyszerűen meg tudod szerezni használatra. Vagy az egészet, vagy egy részét.
De igazán könnyen úgy tudsz földhöz jutni, ha bevásárolod magad egy osztatlan közösbe, bármilyen kis területtel.
Válasz csabahegeszt #2566. hozzászólásáraHa mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, és a földhivatal veled hagyja jóvá a szerződést, akkor igen. De ez már évek óta így működik.
Válasz agrohelp #2565. hozzászólásáraAkkor ha tértivevényesen kiküldöm,hogy bérbe veszem 20évre,és nem reagál akkor bejegyzik a használatot?
Válasz csabahegeszt #2563. hozzászólásáraAz osztatlan közös tulajdonok esetében bármely tulajonostárs tehet többlethasználati ajánlatot bármely másik tulajdonostársnak/társaknak. Ugyan ezt kivülálló, harmadik személy is megteheti. A törvény konkrétan meghatározza, hogy ezen ajánlatok mikor számítanak elfogadottnak. Ilyen például ha a tualjdonostárs címe nem teljes a tulajdoni lapon, vagy "nem kereste" vagy a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza az ajánlat, stb. De akkor is elfogadottnak tekintendő az ajánlat, ha a címzett átvette, de 60 napon belül nem reagált.
Ígyy előfordulhat olyan eset is, amikor egyik tulajdonostárstól sem érkezik reagálás, ennek ellenére az ajánlatot szerződésbe lehet foglalni.
A földhivatalok ezt nem nagyon szeretik, de a Törvényt nekik is be kell tartani.
Válasz vasut #2555. hozzászólásáraHa nem titok, merre van a terület?
Válasz agrohelp #2561. hozzászólásáraEzt ha kifejtenéd bővebben?!
Válasz agrohelp #2561. hozzászólásáraEz igaz a többlethasználati megállapodásra is.
Válasz Pont #2560. hozzászólásáraEz most is így van. Lehet úgy haszonbérleti szerződést kötni, hogy a tulajdonostársak közül senki sem írja alá.