Hirdetés
Fórum
- Direktvetés, no-till. új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
- SPC-6 vetőgépek új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Claas Lexion vélemények új
Cikkajánló
Lassan alig marad növényvédő szer – újabb 30 hatóanyagot tiltottak be
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra.
Hirdetés
3035 hozzászólás
Válasz Ebcsont #1884. hozzászólásáraMelyek azok a tulajdonváltási jogcímek, amelyekhez az Inyt. ügyvédi ellenjegyzést igényel?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1881. hozzászólására1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról *
Az okiratok kellékei
32. §
(3) * A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.
És ezzel a jogszabályhellyel mi lesz?
Válasz Rabó001 #1882. hozzászólásáraElég a kifüggesztés
Válasz D. Csaba(Quercus) #1877. hozzászólásáraIgen, ez volt az. És hogy ezt is valamelyik hivatal ez előtt is egységesen kezelte, valamelyik meg nem.
A föld adásvételes topikban került elő, hogy az osztatlan közösben való eladáskor is elég-e a kifüggesztés a társtulajok értesítésére, vagy külön is kell-e nyilatkozniuk.
Szerintem megoldódik a korábban tárgyalt kérdés is, miszerint kell-é ügyvédi ellenjegyzés a bekebelezéshez. Az én álláspontom szerint nem. Ezt erősíti meg a módosító törvény is:
") A Foktftv. 16. §-a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak az Inytv. 32. § (1) bekezdés
a) és b) pontja szerinti adatokat csak a bekebelező, valamint a bekebelezés tárgyában létrejött szerződés esetén
a szerződést aláíró tulajdonostársak esetében kell tartalmaznia. Egyoldalú jognyilatkozat esetén az okiratnak
a tulajdonostársak tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia."
Tehát egyoldalú jognyilatkozat is alkalmas lesz a tulajdonszerzés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére, ha a teljes földrészlet bekebelezéssel kerül egyetlen tulajdonostárs tulajdonába.
Megjegyzem, megjelent a Magyar közlönyben a 2021. évi LX. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról. Vannak benne érdekes módosítások a földforgalmi-, az erdő-, az NFA-, és a közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvényekkel kapcsolatban is.
Sok száj tátva fog maradni.
Válasz lkunfurminta #1876. hozzászólásáraIgen, erre van esély.
Ami érdekes, hogy ha van lehetőség a megosztásra, akkor a területméretet el nem érő tulajdoni hányadokat meg is lehet venni, megegyezéses áron. Viszont ha nincs lehetőség a megosztásra, csak a bekebelezésre, akkor erre nincs lehetőség.
Válasz Rabó001 #1875. hozzászólásáraEz egyébként a szokásos mederben zajlik. Összetákolnak egy törvényt, amely ezer sebből vérzik. Módosítgatják, de inkább az a jellemző, hogy bedobják a gyeplőt a lovak közé. Aztán kezdődnek a bírósági perek, egészen a Kúriáig. Mikor már kezd kialakulni egy egységes ítélkezési gyakorlat akkor azokat vagy beemelik a törvénybe, vagy ha nem tetszik, akkor úgy módosítanak, hogy az nem egyezik a bírói véleménnyel, mert a "jogalkotó" mást szeretne elérni.
Erre nagyon jó példa a földforgalmi törvény. De ugyan erről fog szólni a közös tulajdon megszüntetéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény is. Mert ebben van akkora káosz, hogy a valami csuda.
Válasz Rabó001 #1875. hozzászólásáraIgen, volt olyan Kúria ítélet, amely úgy értelmezte a törvényi előírásokat, hogy az elfogadó nyilatkozat tevőkre az elővásárlási jog tekintetében szigorúbb elvárások vonatkoznak, m int a szerződés szerinti vevőre. Pl. ha a vevő nem jelölte meg pontosan az elővásárlási ranghelyét, és nem érkezett elfogadó, az bocsánatos bűn volt, de ha az elfogadót tevő követte el ezt a hibát, akkor azt nem fogadták el.
A jogegységi arról szól, hogy nincs ilyen különbség, a vevőt, és az elfogadót tevőket is ugyan olyan feltételek alapján kell vizsgálni.
Ezt már az Fftv. is tisztába tette a tavalyi törvénymódosítással.
Válasz Quercus voltam #1516. hozzászólásáraElkezdődött.Mohó embereknek van ez a bekebelezés kitalálva. Akkor lesz az első pofon mikor az eljárást meginditó leirja az Ő "árát" megvétózzák és készitenek I.Ü.szakvéleményt és nem csak 20% lesz az eltérés hanem 200%-ék. Mit csinál a bekebelezést inditó,Kifizeti,mivel a leirtak után az a szám a minimál ár. Ugyan dehogy,azt mondja neki akkor már nem is kell. Még a szakértői dijat sem tudják tőle bevasalni,mert elérhetetlen lesz. Indul egy uj menet. A bekebelezést inditó egyenként közeliti meg a a tulajokat,de már szabadárasan. Ez fog bekövetkezni,erre ki mit lépne?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1872. hozzászólásáraMaximálisan egyetértek.
A napokban olvastam egyik agrárújságban egy cikket, amely a Kúria állásfoglalását elemezte az elővásárlási jogokkal kapcsolatban. Szerintem te is tudod miről szól. A lényege hogy azonosan kell elbírálni a szerződés szerinti vevőt és az előváráslásra jogosult rájelentkezőt. Mert eddig nem minden esetben egyformán bírálták el.
Válasz hegesztocsabi #1865. hozzászólásáraHa a bekebelezés elinditva,de közben az egyik tulaj nem vár adásvételivel megvásárolhatja tőle a bekebelező "szabadáron",nem a szakértői minimáláron?
Válasz .!?@ #1854. hozzászólásáraSzia es igaz, hogy amit anno az állam elkezdett kimerni pl több éve ( küldték értesitést hogy kimerik) de nem került még rá sor ott meg a régi azaz 0,3ha terület minimum az érvényes nem az 1ha?
Válasz Ebcsont #1870. hozzászólásáraMég annyit tennék hozzá, évek óta mondom, Magyarországon nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik. Vagy ahogyan Tölgyessy Péter megfogalmazta, személyre szabott jogalkotás.
Na ezért nem jogállam Magyarország.
Válasz Ebcsont #1870. hozzászólásáraEbben van igazság.
A gond inkább az, hogy rendkívüli módon elszabadultak a hatóságok. Kényükre, kedvükre értelmezhetnek jogszabályokat, akár két szomszédos járásban is egymásnak homlokegyenes módon ellentétesen. Ami annak köszönhető, hogy a jogászaik dilettánsok, tisztelet a kivételnek. Ha a kőművesek között annyi kontár lenne, mint a jogászok között, akkor naponta lehetne olvasni arról, hogy házak dőlnek össze.
Na ezért kell minden "beadványt" szájbarágósan megfogalmazni, ezért kell elvinni ügyeket a köz. ig. bíróságokra.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1869. hozzászólásáraNincs baj a jogértéssel..
A probléma inkább abból adódik, hogy a rendelet és a vonatkozó törvények között ellentmondás van. Ilyen esetekben viszont a jogszabályi hierarchia miatt a magasabb rendű jogszabály érvényesül.
A jogalkotó szándékai sajnos rengeteg esetben még a béljóslás tudományos szintjét se érik el.
Nem ellened beszélek, csak kiegészítem a te meglátásaidat.
Válasz Ebcsont #1868. hozzászólásáraAkkor ott a jogértéssel baj van. A rendelet világosan fogalmazott:
"1. §
A földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok
jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz."
Tehát a törvény 2. alcím szerinti eljárás esetén. A bekebelezést nem kell bejelenteni a földhivatalnak. A bekebelezés a 3. alcímben található.
A 2020. évi LXXI. törvény módosította az Ingatlannyilvántartási törvényt is.
"1-. §
(3) * E törvény rendelkezéseit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényben (a továbbiakban: 2020. évi LXXI. törvény) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Ha az osztatlan megszüntetése kapcsán minden esetben szükség lenne az ügyvédi ellenjegyzésre, akkor ezt fölösleges lett volna külön kihangsúlyozni a törvényben. De miután a jogalkotónak nem ez volt a szándéka, ezért csak a 2. alcímhez rendelt ilyen kötelezettséget. A 3. alcímhez, a bekebelezéshez viszont nem.
De ezt majd a bíróság fogja tisztába tenni szerintem.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1867. hozzászólására"Sajna a földhivatalok jelentős része ezt kiterjesztette a bekebelezésre is, vagyis az ilyen iratokat sem fogadta be."
Szerintem és jó néhány joghoz értő szerint is helyesen, hiszen ez is az osztatlan közös tulajdon felszámolása.
"Például van olyan földhivatal, amely a bekebelezést is ügyvédi ellenjegyzéshez köti, ami nincs a törvényben."
Tulajdonjog bejegyzése mindig is ügyvéi ellenjegyzéshez volt kötött.
Úgy látom még sokan nem értik.
A 2020.évi. LXXI. törvény szabályozza a többek között a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon fölszámolásának szabályait.
Ez kétféle képpen történhet. Vagy megosztással, vagy bekebelezéssel. A megosztásra akkor van lehetőség, ha azzal legalább két olyan önálló ingatlant ki lehet alakítani, amely területmérete megfelel a törvényben meghatározott feltételnek.
Ha erre nincs lehetőség, akkor egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet a teljes földrészlet. Ezt hívjuk bekebelezésnek.
A megosztás megkezdését be kell jelenteni a földhivatalnak (a bekebelezést nem).
Ezt a bejelentési lehetőséget függesztette föl az 547/2020. Korm. rendelet. Sajna a földhivatalok jelentős része ezt kiterjesztette a bekebelezésre is, vagyis az ilyen iratokat sem fogadta be.
Ez a kormányrendelet máj. 25-tel hatályát veszítette, tehát meg lehet indítani a megosztást.
Viszont. Közben elfogadott a parlament egy salátatörvényt, amely többe között az LXXI. törvényt is módosítja. Ez a módosítás még nem lett kihirdetve, de érdemes megvárni, és az alapján elindulni.
Vannak azért még problémák. Például van olyan földhivatal, amely a bekebelezést is ügyvédi ellenjegyzéshez köti, ami nincs a törvényben. De összességében nézve is, kemény dió lesz egy osztatlan megszüntetést végigvinni.. Főleg, ha valaki nem jártas a jogban.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1859. hozzászólásáraElvileg eddig is lehetett volna csak sehol nem fogadták be. Mi változott?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1862. hozzászólásáraUgye eddig nem lehetett?
Nekem van most kifüggesztve vètel.
Ami hamarosan lejár akkor az hamarabb van mint a bekebelezès inditása,vagy nem?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1863. hozzászólásáraSzerintem mindegyik.
Válasz gcastle #1861. hozzászólásáraAzért kíváncsi lennék, hány földhivatal van ezzel tisztában.
Válasz hegesztocsabi #1860. hozzászólásáraEzt nem egészen értem. Ha följegyzésre kerül a megosztás megkezdése, akkor ha jól emlékszem már csak öröklés, vagy kisajátítás ténye lehet a széljegyen.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1859. hozzászólásáraKedd óta szabad a pálya, elméletileg...
Válasz D. Csaba(Quercus) #1859. hozzászólásáraÜdv mester.
Ha jól olvasom akkor ha van adásvètel egy osztatlanba akkor nem lehet meginditani a bekebelezèst?
De ha csak ki van függesztve az mèg nincs szèljegyen szerintem.
Olyankor mivan?
Mert akkor ezt el lehet húzni rendesen.
2 havonta veszek belőle darabot ès már nem is tudják tölem elvenni senki.
Kíváncsi vagyok, mennyi idő múlva fog leesni a tantusz, hogy már lehet indítani az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését.
Válasz Bigyófelügyelő #1857. hozzászólásáraDe föl lehet. Meg kell csinálni a használati megosztást, ahhoz elég az egyszerű többség, esetleg 2/3, és az osztatlan megosztása majd ez alapján történik.
Válasz én 11 #1856. hozzászólásáraErre nem lehet felkészülni! Óriási vicc az egész! Az esetek többségében nincs megegyezés, sorsolás lesz belőle, aztán ki mit húz oda kerül...Persze ha van egy olyan tábla ami teljesen egyforma( nincs benne vízállás, gyep, fás rész) ott nincs gond mert meg lehet egyezni! Mi is voltunk: kb 50 hektáros tábla, 2 hosszan futó kaszálóval, tábla közepén gyümölcsös, és 15-20 földtulajdonos! 2,5 óra vita után sorsolás lett belőle...
Válasz .!?@ #1854. hozzászólásáraIrhatnál róla,hagy készüljünk fel.
Válasz .!?@ #1854. hozzászólására2019-ben volt kettő is...
Valaki volt már ilyen bulin !?
Ma megvolt az életem első ilyen egyeztetője, amit valószínűleg még 2012-ben lett kérve/igényelve…..
Válasz csontii #1852. hozzászólásáraNincs mit.
Egyébként ha jól látom 25-tel hatályát veszíti a 547-es korm. rendelet, indulhat az osztatlanok megszüntetése.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1851. hozzászólásáraKöszönöm a segítséged. Így már felszállt a köd.
Válasz csontii #1850. hozzászólásáraHa az erdőbirtokossági társulat tagja és a társulat között jön létre a 40. § (2) bekezdése szerinti szerződés, az nem hatósági jóváhagyáshoz kötött.
"59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez;"
Vagyis azt csináltok, amit akartok szerintem. Az erdészeti hatóságot meg lehet kérdezni, hogy nekik be kell-é a hosszabbítást jelenteni. Ha határozott időre szól az eredeti szerződés, akkor szerintem igen.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1849. hozzászólásáraIgazából az itt a kérdés.hogy azok a tulajdonosok is meghosszabbíthatják a bérleti szerződést akiknek még nem telt le az öt év a tulajdonszerzéstől? Ezen tulajdonosok bérlet hosszabbítását ki kell-e függeszteni?
Válasz csontii #1848. hozzászólásáraHa a tulajdonos az erdőbirtokosság tagja, akkor nem kell erdőkezeléssel foglalkozni, ahhoz ugyan is erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás kell, amihez erdőmérnök kell.
Viszont ha a tulajdonos tag, akkor a tulajdonát haszonbérletbe adhatja a társulatnak.
"38. § (1) * A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott módon és mértékben az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá az (1a) bekezdésben meghatározott rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a Fétv.-ben meghatározott jogcímen engedheti át.
11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke
40. § (1) * A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek, továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.
(2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti."
Tehát szerintem a társulat tagjai haszonbérletbe adhatják az erdeiket az erdőbirtokosságnak, meghosszabbíthatják annak időtartamát is.
Előhaszonbérleti jog ilyenkor nem játszik.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1847. hozzászólásáraA 2/b bekezdésen van a hangsúly.Erdőkezelésen érthető-e az is amikor a tulajdonosok az erdejük egy részét erdőgazdálkodási hadzonbérletbe adják az erdőbirtokossagnak a másik részüket meg bent tartják a birtokosságban. Ezt a haszonbérletes részt kellene meghosszabbítani. Ehez vajon kell-e már erdőmérnök közreműködő?
Válasz csontii #1846. hozzászólására"Fftv.
5. § E törvény alkalmazásában
25a. * társult erdőgazdálkodás: a föld használati jogosultságának erdőbirtokossági társulat részére történő átengedése;
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja"
Tehát nincs jelentősége annak, hogy ki mikor szerezte meg az erdő tulajdonjogát, azt átengedheti az erdőbirtokossági társulásnak.
Vagyis minden további nélkül meghosszabbítható a szerződés akár 50 évre is. Arra figyelni kell, hogy a szerződés hosszabbításba bele kell írni, hogy nem határozható meg a földrészleten található erdőrészletek egységes vágásérettségi kora, ezért alkalmazzátok az 50 évet.
Ha jól emlékszem a birtokossághoz is elegendő a tulajdonosok 2/3-os többsége, így szerintem ez a hosszabbításhoz is elég.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1845. hozzászólásáraA paragrafust is meg tudnád mondani?
Válasz csontii #1827. hozzászólásáraAz erdőbirtokosságoknál meg lehet hosszabbítani a szerződést akkor is, ha valaki az új földtörvény hatályba lépése után szerzett tulajdonjogot. Ha balog natália másképpen mondta, az nem igaz. Az Fftv. egyértelműen fogalmaz.
Válasz Selvin #1843. hozzászólásáraIgen .kösz.
Válasz én 11 #1836. hozzászólásáraIgen. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700017.tv
44/7 pont írja, hogy az mvh felé mivel lehet igazolni a jogszerű földhasználatot. A földhivatali igazoláson kívül van még néhány. Tegnap beszéltem velük ugyanilyen ügyben (Nem bérlő hanem tulaj vagyok benne, de egyelőre nincs hasznalati) és elfogadják a többit is.
Válasz Dinci #1837. hozzászólásáraKöszönöm mégegyszer a segitséget
Válasz én 11 #1840. hozzászólásáraVéleményem szerint akár egyetlen tulajdonostárs is használhatja a teljes földrészletet, ha az ellen a többi tulajdonostárs nem emel kifogást. Ilyenkor a jegyző a teljes földrészletre is kiállíthatja a hatósági bizonyítványt, hiszen az csak a használat tényét igazolja.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1838. hozzászólásáraJó értem,akkor benne hagyom a kérelemben .Köszi.
Válasz Dinci #1837. hozzászólásáraAz alapkérdés az volt, hogy megteheti-é a kérdező, hogy egy osztatlanban kijelöli a saját tulajdoni hányadát, majd azt elfogadtatja a többiekkel. Erre írtam, hogy nem. Az egy más kérdés, amit te írsz. Ha ugyan is egy kívülálló harmadik személy használja több tulajdonostárs tulajdoni hányadát, akkor az a használati megosztásban egyben kijelölhető (Fétv. 71. § 2a bekezdés).
Ami az osztatlant illeti, látom nem hallottál még a 2020. évi. LXXI. törvényről.
Válasz én 11 #1836. hozzászólásáraSzerintem igen, mert ezt ha jól tudom, csak utólag ellenőrzik, ha....de ezt inkább azok tudják, akik már csináltak ilyet. Tudod ez Magyarország. Itt egy dolog mit mond a jogszabály,és egy más dolog, hogy a hivatal azt hogyan értelmezi.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1835. hozzászólásáraKedves Csaba,
én a lentiek szerint jártam el a földhivatal útmutatása szerint, működött. Volt is vele munka.
Nem kellett minden tulajdonosnak külön kijelölt terület, mert nagy részét egyben használja egy vállalkozó.
Arra vármi meg hogy az osztatlanokat megszüntessék..... a 10 évvel ezelötti kérvények vannak most soron, arra sincs ember...
Egyszóval arra kérem ne állítsa hogy bárkit félre vezetek, ha egyszer végig csináltam, köszönöm!
Válasz D. Csaba(Quercus) #1835. hozzászólásáraÉs abban az esetben ha a jegyzö az én aranykorona arányu területemre nyilatkozik arról hogy én használom osztatlanban .Akkor beadható területalapu támogatásra?