Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD395.26 FtCHF439.37 FtGBP495.29 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Bő egy éve megkerestek egy problémával. Adott egy kb. 8 ha-os szántó, amiben 4 tulajdonostárs volt. Az egyik tulajdonostárs - akinek kb. 6,7 ha-ja volt - meg szerette volna szüntetni a közös tulajdont. Miután a másik 3 tulajdonostárs egyikének sem volt meg az 1 ha-ja, így a 3. alcím szerinti bekebelezéssel. Volt azonban egy gond. Az egyik tulajdonostárs mögött felsejlett egy nem kispályás olichgarha. Félő volt, ha megindítjuk a bekebelezési eljárást, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor megtörténhet, ez az olichgarha beáll pénzzel a stróman mögé. beleáll a licitbe, és a megbízómnak ugrik a 6,7 ha-ja is.
Mit lehet tenni? Nos nem a 3. alcím szerinti bekebelezést indítottam el, hanem a 2. alcím szerinti megosztást. A megbízóm területét megosztottam, így ki tudtam alakítani két, 1-ha-nál nagyobb földrészletet, úgy, hogy bár mindkettőnek a megbízóm volt a tulajdonosa, de miután ezt nem tiltotta a jogszabály, így alkalmazni lehetett a 2. alcím szerinti eljárást. A 3 tulajdonostárs pedig bekebelezésre került. A dolog kiverte a biztosítékot a földhivatalba, nem akarták elfogadni. Mint ügyfél leírtam nekik pár jogértelmezési dolgot, amin vérig sértődtek, majd elkezdtek egyezkedni a megbízómmal. Nem tudom mi lett a dolog vége, de azt tudom, hogy bepanaszoltak az Agrárminisztériumban.
A minisztérium orvoslta a problémát, módisította a Vhr-t.
"1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Na most, tisztelettel jelentem az Agrárminisztériumnak, nekem ez sem akadály. Azóta másképpen, de megoldom az ilyen problémákat.....
Még adós vagyok a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás ismertetésével. Letudom az adósságom, és visszavonulok, mert nagyon elmaradtam a fészbuk miatt a fizetős munkákkal.
A 3. alcím szerinti eljárást akkor kell alkalmazni, ha egyrészről az érintett földrészlet nem osztható meg legalább két önálló ingatlanra. Ennek oka lehet az, hogy a területe nem ad erre lehetőséget. Például szántónál, erdőnél kevesebb, mint 2 ha. Ha több, de csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket, akkor is a 3. alcím szerint kell eljárni, de ebben az esetben van lehetőség áttérni a 2. alcím szerinti megosztásra is.
A bekebelezési eljárás egy teljesen más ügymenet, mit a megosztás, nem sok átfedés van közöttük. Gyakorlatilag a megosztásnál felsorolt korlátozások itt nem érvényesek. Ezt még sokan nem akarják elhinni, de szerintem így kell értelmezni a jogszabályi előírásokat. Már csak azért is, mert ebben az eljárásban nincs tényfeljegyzés a tulajdoni lapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs jogi védelem. Miután a 3. alcím szerinti eljárás alaphangon is minimum 30 nap, így igen sok buktató van benne. Pl. ha közben van egy adásvétel, vagy ajándékozás, akkor az adott tulajdoni hányad esetében elölről kell indítani az eljárást. És akkor még nem beszéltünk a széljegy ranghelyről. Mert itt az eljárás ideje alatt bármilyen kérelmet befogad a földhivatal, és sorrendiséget állít föl. Ez azért van, mert erről az eljárásról - miután ezt nem kell bejelenteni -, a földhivatal nem tud mindaddig, amíg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem be nem érkezik.
A közös tulajdon felszámolásáról – hasonlóan a 2. alcím szerinti eljáráshoz -, igazolt módon értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ezen eljárás keretében azonban a jogszabály meghatározza, mit kell tartalmaznia az értesítő levélnek. - A 2. alcím szerinti megosztás esetén ilyen meghatározás nincs -. A másik kötöttség, hogy itt a tulajdonostársaknak az értesítés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy reagáljanak. A 2. alcím szerinti megosztásnál a kezdeményező tulajdonostársra van bízva, erre mennyi időt ad. Az érintett tulajdonostársak ezen határidőn belül értesíthetik a kezdeményező tulajdonostársat például arról, hogy nem értenek egyet a megajánlott ellenértékkel, és szakértői értékbecslést kérnek. Ugyan csak van lehetőségük arra, hogy ha a feltételek adottak, akkor nyilatkozzanak arról, osztatlanban kívánnak maradni. 30 nap áll rendelkezésre, a licit megtételére is. Bármely tulajdonostárs – aki nem esik szerzési korlátozás alá – licitálhat. A licitnek legalább 10%-al meg kell haladni a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget, amelynek egyébként a teljes földrészletre kell vonatkoznia. Ha a kezdeményező tulajdonostárs beleáll a licitbe, akkor 15 napon belül új ajánlatot kell tenni, amelyre szintén érvényes a 10%os kikötés. Ez a licit – 15 napos határidőkkel – addig folytatódik, amíg a végén csak egy marad, mint a hegylakóban. Viszont, aki az első körben nem licitált, az már utána nem szállhat be.
Ha valamelyik tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlott ellenértékkel, akkor kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. Egy érdekes kérdés, ez hogyan viszonyul pl. a licithez. Szerintem ez két külön történet.
A bekebelezett tulajdonostársaknak meg kell adni az ellenérték kifizetésének módját, illetve annak átvételéről nyilatkozni kell. Azon tulajdonostársak részére, akik nem határozták meg a kifizetés módját, az ellenérték bírói letétbe kerül.
A folyamatot vagy minden tulajdonostárs által aláírt szerződés zárja le, vagy a bekebelező tulajdonostárs egyoldalú jognyilatkozata. Miután itt a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, így a bekebelezett tulajdoni hányadokat a tulajdoni lapon külön-külön kell nyilvántartani.
Remélem sikerült bebizonyítanom, hogy bár az ügyvédek mindent is jobban tudnak, én azért Dr. nélkül is értek ezekhez a dolgokhoz.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Tehát. A tagállami állampolgárok nincsenek elzárva az elől, hogy ha egy osztatlan magyar földben van tulajdoni hányduk, akkor ott megindítsák a közös tulajdon felszámolását, és korlátozás nélkül szerezzenek. Természetesen a holland, osztrák, olasz, stb. gazdák is megtehetik ezt.
Csak még nem tudnak róla. Még nem.....
Mint már írtam, gyakorlatilag bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon felszámolását. Szerezni – vagyis bekebelezni, egy másik tulajdonostárstól vásárolni – viszont csak az szerezhet, akinek a 3 év tulajdoni jogviszonya megvan, vagy örökölte a tulajdoni hányadot. Viszont, ha egy olyan földrészletről van szó, ahol minden tulajdonostárs tulajdoni hányada meghaladja a területi minimumot - vagyis senkit nem kell bekebelezni -, akkor ez a korlátozás nem opció, akár 1 napos tulajdonostárs is megindíthatja a megosztást.
A megosztás során azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek nem érik el a területi minimumot – szántó, legelő, rét, erdő, fásított terület 1 ha; szőlő, kert, gyümölcsös, nádas 3000 m2; zártkert esetében 1000 m2 – valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kérdés szokott lenni, hogy olyan tulajdonostárs, aki egyébként bekebelezendő, bekebelezhet-é, hogy a tulajdoni hányadát a minimum területi mérték fölé vigye. Szerintem igen. A másik lehetőség, ha ezen tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, és így a közös területük a minimum mértéket meghaladja.
A minimum bekebelezési ellenérték kiszámítását jogszabály határozza meg. A bekebelező ennél kevesebbet nem, többet viszont ajánlhat. Ha valamely érintett nem ért egyet a felajánlott ellenértékkel, kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. A tulajdonostársaknak van lehetősége egymástól vásárolni is. Egy tulajdonostárs eladhatja a teljes tulajdoni hányadát, de annak akár egy részét is. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, ez egy „zártkörű rendezvény”, amelyben csak a tulajdonostársak vehetnek részt.
Azt is tudni kell, hogy ebben a „történetben” a Földforgalmi törvény korlátozásai nem relevánsak. Ahhoz, hogy valaki szerezzen, ahhoz nem kell földművesnek lenni. Nincs területszerzési korlát, vagyis ha valaki nem földműves, akkor is szerezhet 1 ha-nál több földterületet, ide értve a tagállami állampolgárt is. De ugyan így, a 300 ha-os korlátot sem kell figyelembe venni. Nincs elővásárlási jog, mert nincs hatósági jóváhagyás, nincs kamarai állásfoglalás, nincs kifüggesztés. Nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek kilesz alakítva egy önálló földrészlet, azt már szabadon bérbe adhatja, nem kötelező a saját művelés. Nem kell vállalni az 5 éves más célú hasznosítási tilalmat.
Szóval…..a gengszterváltás óta a földprivatizáció után, ez az egyik legjobb buli.
Az egyezségi megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Itt van egy vitám a földhivatalokkal, mert ők ragaszkodnak a „zöld papírhoz”. Szerintem viszont erre nincs szükség.
Ha a kiindulás szerinti földrészleten volt földhasználó, akkor a Törvény szerint ez a földhasználat tovább él, csak a szerződést kell módosítani. Viszont ezt a szerződést az esetek többségében föl lehet mondani.
Még érdemes megjegyezni, hogy a megosztás módjáról, irányáról, arról, a tulajdonostársak részére hol kerüljön kialakításra az új, 1/1-es földrészlet…..arról a többség dönt. Vagyis ha pl. a kezdeményező tulajdonostárs egyedül „alkot” többséget, akkor ő.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Folytatás……
Szóval addig jutottunk, hogy a földhivatal feljegyezte a megosztás tényét, ezzel egyidőben elküldte az osztóprogram hozzáférési kódját. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, a 2. alcím szerinti megosztás „lelke” az osztóprogram. A program tartalmazza a megosztással érintett földrészlet tulajdoni lapját, térképi kimutatását, A tulajdonostársak felsorolását, tulajdoni hányadukat, a hozzá rendelhető terület hányadot, illetve azt, a megosztás során kik azok a tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk alapján bekebelezhetőek. Az alap, az aranykorona szerinti megosztás. Ez többek között azt jelenti, hogy a megosztás végén a kiindulási helyzethez képest jelentős eltérés mutatkozik az újonnan kialakított földrészletek területében. Ez azért lehetséges, mert ha egy földrészletben több minőségi osztály is található, akkor ezek AK értéke eltérő. Vagyis a jobb minőségi osztályok AK értéke magasabb, így ezekhez kevesebb, míg a rosszabb minőségi osztályok AK értéke alacsonyabb, így ezekhez több földterület rendelhető. Van lehetőség területarányos megosztásra is, de ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Kivéve az erdő művelési ágú földrészleteket, mert ezeknek sem AK értéke, sem minnőségi osztálya nincs, így ezeket csak területarányosan lehet megosztani. A Törvény előírja, hogy az erdők esetében figyelemmel kell lenni földön található fakészletre is. Miután az osztóprogram ez alapján nem tudja elvégezni a megosztást, így ez több, eltérő fakészletű erdőrészletek esetében szinte kivitelezhetetlen.
Az osztóprogrammal fel kell vinni a megosztási térképre, és területkimutatásra a jogokat, tényeket is. Ezek közül a szolgalmi jogokhoz – pl. vezetékjog – a földhivatalnak, vagy a vezetékjog jogosultjának adatokat kellene szolgáltatni. Ezt azonban gyakran nem tudnak. Ilyenkor valahogy fel kell ezeket varázsolni. Általában megoldható. A megosztás során már van arra lehetőség, hogy ha van olyan tulajdoni hányad, amelyet be kell kebelezni, akkor a bekebelezési ellenérték a végrehajtó részére legyen megfizetve, és ezek után a végrehajtás törlésre kerüljön. A jelzálogjog esetében ez ritkán működik.
Mint már mondottam, a 2. alcím szerinti megosztáshoz elegendő az egyszerű többség. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tulajdonostársnak több mint 50 % tulajdoni hányada van, akkor ő egyedül az „egyszerű többség”. De ez a többség kialakulhat másképpen is. A lényeg, hogy ez az egyszerű többség dönt mindenről. Vagyis arról is, hogyan, milyen formában történjen a megosztás. Bizony ez azt is jelenti, hogy a kisebbségnek ebbe nem sok beleszólása van.
Ha minden feladat megoldva, akkor le lehet zárni a megosztást. Az osztóprogram elkészíti a területkimutatást, a térképi kimutatásokat, és az AK kimutatást. Ezt egyrészről elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül meg kell küldeni az illetékes földhivatalnak, másrészről ki kell nyomtani, és ez a papír alapú kimutatás képezi az egyezségi okirat mellékeltét. A vezetékjogokról önálló kimutatás is készül, amit a jogosulttal jóvá kell hagyatni.
Az osztóprogram a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint végzi a megosztást, vagyis azt is mondhatjuk: mindent lehet, amit a program enged. Ennek azért van jelentősége, mert a földhivatalnak nincs ebbe belelátása. Ők kész anyagot kapnak, de a megosztás folyamatát nem látják. A megosztásra, mint már írtam, 120 nap áll rendelkezésre. Ebbe bele kell(ene) férni a megosztás elkészítésének, a szolgalmi jogok jóváhagyásának, az egyezségi okirat elkészítésének, de az esetleges bírósági letétek rendezésének is. Ez utóbbi az igazi buktató, amin elcsúszhat a dolog. De erre is van megoldás.
Innen folytatom…….
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Sokan csodálkoznak azon, habár eltelt bő 3 év földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását lehetővé tevő törvény – 2020. évi LXXI. törvény; Foktftv. – hatályba lépése óta, mégis alig van olyan tulajdonostárs, aki élne ezzel a lehetőséggel. Nincs ebben semmi meglepő. Sem a földhivatalok, sem az ügyvédek nem vették eddig maguknak a fáradságot, hogy komolyabban beleássák magukat a jogszabályok – törvény, végrehajtási rendelet – tanulmányozásába. A földhivatalok azért, mert abban érdekeltek, minél kevesebb ilyen ügyük legyen – van dolguk így is épp elég -, az ügyvédek meg azért, mert sokkal könnyebben is tudnak pénzt keresni. Így aki érdekelt lenne ebbe, nem tud sehonnan tájékozódni, információt kérni.
Miután én már 3. éve foglalkozom ezzel a témával is, és miután már több tucat megbízáson vagyok túl, mind termőföldek, mind erdők esetében, és miután létre hoztam ezt a csoportot…..tartozom annyival - bár nem igazán van erre időm -, hogy lépésről lépésre beavassam a csoport tagjait, és az itt olvasgatókat abba, miről is szól ez a lehetőség. Nem lesz rövid, több részletre is kell majd bontanom, de bízom benne, talán sikerül elérnem, hogy minél többen megértsék, nem ördögtől való dolog ez.
Mint már korábban leírtam, egy osztatlan közös termőföld estében két lehetőség van a közös tulajdon felszámolására. Mára már talán sikerült megértetni a földhivatalokkal is, hogy ez a két eljárás gyakorlatilag egymástól független dolog, kevés átjárással. Az egyik verzió a 2. alcím szerinti eljárás, amikor az ingatlan osztható, vagyis van lehetőség, két önálló földrészlet kialakítására. A másik verzió, amikor erre nincs lehetőség, ilyenkor a 3. alcím szerinti eljárásnak van helye, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt hívjuk bekebelezésnek.
Mire terjed ki a törvény hatálya?
Nos, minden olyan földrészletre, amely a Földforgalmi törvény szerint mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül. A Fftv. meghatározása szerint:
„mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;”
A Foktftv. felsorolja a kivételeket is. Így nem alkalmazható a törvény abban az esetben, ha egy földrészlet a fenti alrészletek mellett kivett terület alrészletet is tartalmaz, kivéve, az árok, út, csatorna. Ugyancsak nem alkalmazható a tanyák esetében. A zártkertek akkor vonhatók be a körbe, ha azokon tényleges mező-, vagy erdőgazdasági tevékenység folyik. Vagy akkor, ha ez nem áll fenn, de a tulajdonostársak egyöntetűen hozzájárultak a közös tulajdon megosztásához.
Akkor most nézzük a 2. alcím szerinti megosztást. Itt az első lépés, egy tényfeljegyzési kérelem benyújtása a földhivatalhoz. Ezt bármely tulajdonostárs megteheti. Ha a megosztás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapra, akkor az eljárás már élvez bizonyos jogi védelmet, hiszen a rangsorban a kisajátítást, és az öröklést kivéve minden eljárás a megosztás mögé kerül, vagyis parkolópályán lesz. Ugyan akkor a jogalkotó számtalan akadályt gördített a tényfeljegyzés elé. A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a tényfeljegyzési kérelmet vissza kell utasítani. Ezt most nem részletezném, csak annyit, ha pl. széljegy van a tulajdoni lapon, vagy ha tulajdonátruházás ténye van feljegyezve. A tényfeljegyzés eljárásidíj köteles, mely 15 000 Ft.
Ha nincs akadálya a tényfeljegyzésnek, akkor azt a földhivatal a tulajdoni lap III. részében feljegyzi, határozatot hoz, és a kérelmező, vagy megbízottja részére megküldi a osztóprogram kódját. Ezzel egyidőben gondoskodik a megosztás tényének hirdetményben történő közzétételéről. A megosztás lebonyolítására ettől az időponttól – a határozat meghozatalának napjától, számított 120 nap áll rendelkezésre.
Innen folytatom…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Végigjárja a környék ügyvédeit, de semnki nem vállalja, főleg ha erdőről van szó. Megkeres engem. Ha nincs akadálya elvállalom, megcsinálom. Miutám már belefáradtam a vitába a földhivatalokkal a "zöld papírról", így azt szoktam javasolni, mindenki keressen egy olyan ügyvédet, aki legalább a megosztást lezáró okiratot, vagy a bekebelezést lezáró egyoldalú jognyilatkozatot elkészíti.
Ilyet találnak. Aztán ezek az okiratkészítő ügyvédek tanulmányozva az általam ledokumentált megosztás, bekebelezés menetét már éreznek magukban annyi tehetséget, hogy a további megosztási, bekebelezési megbízásokat elvállalják. Látom a hirdetményekben. Pár hónap, és a korábbi megbízóm ismét keres. Mert a közös tulajdon felszámolásához a tehetség sajnos kevésnek bizonyult az ügyvédek réaszéről.....
Most van egy olyan megbízásom, ami arról szól, hogy két tulajdonostárs két különböző ingatlanban el szeretné cserélni a tulajdini hányadát. Erre is van lehetőség, de ilyenre eddig még nem igazán vállalkozott senki. Vagyis a közös tulajdonok felszámolása során a Földforgalmi törtvényben meghatározott cserére is van lehetőség.
Elkerülendő a fenntebb vázoltakat, most már azon gondolkodom, inkább beszervezek egy helyi ügyvédet, és azzal csináltatom az egyezségi okiratokat, jognyilatkozatokat. Macerásabb lesz, de nincs jobb ötletem. Illetve emellet perre viszek egy földhivatalt ezzel a "zöld papírral", meg az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatban.
Még mindig gondot okoz a termőföldek öröklésének kérdése. Nagyon kevesen vannak tisztába a 2023. január 1 óta hatályos szabályozással, illetve néha még a közjegyzők is tévesen értelmezik.
A fenti időponttól az olyan földrészletet amely kizárólag a Földforgami törvény 5. § 17. pontjában felsorolt művelési ágban nyivántartott földrészlet, vagy csak ilyen alrészleteket tartalmaz, már nem lehet megosztani az örökösök között. Vagyis ha öröklésre kerül a sor, akkor a termőföldet csak egy örökös örökölheti. Természetesen, ha több földrészlet is szerepel a hagyatékban, azokat az örökösök osztályos egyezség keretében megoszthatják egymás között. De egy konkrét földrészletet, vagy egy konkrét földrészleten belüli tulajdoni hányadot - közös tulajdon esetében - már nem lehet örökléssel tovább osztani.
Ez a szabály viszont csak akkor alkalmazandó, ha a földrészlet nem tartalmaz más művelési ágat, mint a 5. § 17. pontja. Tehát kivett alrészlet nem lehet, kivéve az utat, árkot, csatornát.
Vagyis ez azt jelenti, hogy ha egy földrészleten belül monjuk a szántó alrészlet mellet szerepel kivett gazdasági épület, udvar, lakóház stb., akkor az az öröklés során már megosztható. Ugyan így a tanya is, mert a törvényi korlátozás az ingatlan-nyilvántartásban tanyáként szereplő földrészletekre sem vonatkozik.
A zártkert viszont már kétesélyes. A törvényi előírás - vagyis, hogy nem osztható meg az öröklés során - csak abban az esetben alkalmazható, ha a zártkertben tényleges mezőgazdasági tevékenység folyik. Ha nem, mert pl. elhanyagolt, elhagyott, akkor már osztható.
Válasz csabahegeszt #2904. hozzászólásáraNem, mert a szántó nincs 1 ha. Viszint ha kiegészíted a megosztás sorám 1 ha-ra akkor már ki lehet alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet. Ezt megoldhatod úgy is, hogy 1 ha-t adsz el belőle, majd megszüntetitek a közös tulajdont.
Válasz ex lege #2902. hozzászólásáraPl van nekem szántó ,legelő,nádas terület amiből meg szeretnék venni a szántó részt.
Az kilehet belőle venni könnyen?
Milyen költségekkel jár ez kb?
0.8 hektár ebben a területben a szántó.
Válasz ex lege #2902. hozzászólásáraEz igazán érdekes lehet ha 1/1 tulajdonu ingatlant ,ezzel a törvénnyel fel lehet szabdalni .Pl.tanya kialakitására ,ez érdekelne.
Úgy gondolnánk, az osztatlan közös tulajdon felszámolását szabályozó törvény csak a közös tulajdonok megszüntetésére "használható". Nos nem egészen. Ez a törvény ugyan is megoldás abban az esetben is, ha valakinek 1/1-es földtulajdona van, de bizonyos okok miatt, szeretné azt földarabolni. Van persze lehetőség a telekalakításra, de az macerás, hosszadalmas, és főleg költséges dolog. Viszont ha a feltételek adottak, ez gyakorlatilag két lépcsőben, egyszerübben is megoldható.
Tegyük föl, hogy valakinek van több hektár termőföldje,erdeje 1/1-es tulajdonban. Szeretne kialakítani egy tanyát, vagy el akarja adni, de "darabokban" - mert pl. frekventált helyen van, beépíthető - sokal többet kaphatna érte, vagy van egy több ezer négyzetméteres zártkertje, ami több darabba bontva építési övezetben megtöbbszörözi az árát. De egy olyan belterület ingatlan esetében, amely területe több mint 1 ha, és osztatlanban van, szintén komoly előnyt tud biztosítani az osztatlan közös felszámolása során.
Szóval ez a Foktftv. egy igazi jolly joker, csak tudni kell alkalmazni....
Viszont, ha valaki egy ilyen tulajdoni hányadot vásárol, de több tulajdonostárssal is van már szóbeli megállapodása arra, hogy ezen tulajdonostársak elfogják adni a tulajdoni hányadukat neki, akkor van lehetőség arra, hogy ha egy tulajdonrészt megvásárol, és "kapun belülre" kerül, ezeket a tulajdoni hányadokat kimentse a maga számára.
Tehát, ha meg tudnál venni egy osztatlanban több tulajdoni hányadot is, de sanszos, hogy azt valaki elviszi előled elővásárlási jogával élve - főleg egy másik tulajdonostárs - akkor először csak egy tulajdoni hányadot kerll csalira tenni. Ha átmegy, és meg tudod szerezni, akkor ha a feltételek adottak, és a földrészlet osztható, ki lehet menekíteni a többi eladásra felajánlott, vagy arra esélyes többi tulajdoni hányadot is.
Ha valaki külsősként osztatlan közös tulajdonban vesz tulajdoni hányadot, és az nem éri el az 1ha-t, nem árt ha tisztában van azzal, 3 évig szabad préda. Vagyis, ha valamely másik tulajdonostárs megindítja a közös tulajdon felszámolását, akkor elúszik a tulajdoni hányada. Arra is van esély, hogy olcsóbban, mint ahogyan vette. Igaz, ebben az esetben van lehetőség igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttetni.
Válasz Belizár #2889. hozzászólásáramax 1 ha az egész van benne vagy 40 tulaj minimum plusz az állam akkor felesleges első körbe ajánlatot tenni az államnak és megvenni, hanem mehet a bekebelezés.?
Válasz Pont #2891. hozzászólásáraViszont ha megvan a minimum tulajdoni hányaduk, nem hajlandók a megosztás során eladni egy másik tul. társnak.
Most talán lesz erre is megoldás, a megbízómnál az első kör lement, amit tanácsoltam. 9 tul. társ van, ketten vannak benne akiknek megvan a minimum terület, az egyik az állam. Most megcsinálom úgy, hogy megszerezzük az állami tulajdonrészt is.
Válasz Pont #2891. hozzászólásáraSzerintem az NFK-nál is azon múlik kihez kerül a dolog. Én most is csinálok egy erdő megosztást, van benne 1 ha alatti állami tulajdonrész, nincs gond, elfogadták az ajánatot.
Ami húzósabb, az egyrészről a külföldi tulajdonostársak, másrészről, hogy az egyik tulajdoni hányadon van végrehajtás, de azt is rendezni tudtam.
Na meg természetesen van vezetékjog. Amit eddig csináltam osztatlan megszüntetést a 2. alcím szerinti megosztással, alig volt olyan, amin ne lett volna vezetékjog.
Válasz jogértő erdész #2890. hozzászólásáraA mi esetünkben egyetlen tulajdonostársi bekebelezésnél, az értesítési határidő lejárta előtt kéz nappal küldtek egy levelet, hogy a megosztást kezdeményező tájékoztassa őket, hogy érkezett-e ellenajánlat és az mennyi, akkor majd nyilatkoznak, hogy hogy döntenek, már mint az állam.
Na most a megszüntetést felvállaló iroda, írt nekik egy levelet, hogy ilyesmi adatkiadásra ez az eljárás nem tesz lehetőséget, és mivel a határidőig nem nyilatkoztak, hogy elfogadják-e az ajánlatot, új ajánlatot sem tettek, nem nyilatkoztak, hogy osztatlan közösben maradnának valakivel, így az állam része is bírósági letétbe került.
Válasz Belizár #2889. hozzászólásáraMihez képest?
Ha az állami tulajdoni hányad nem éri el a minimum területi mértéket,, vagyis bekebelezhető, akkor elfogadja az ajánlaotot, megadja a számlaszámot, ahová utalni kell.
Ha a 2. alcím szerinti eljárásról van szó, és megvan a területi minimuma az államnak, akkor passzív, nem fog licitálni.
Sziasztok! Csinált már valaki közös osztatlan megszüntetését bekebelezéssel?Pontosítva termőföld) a múlt évben? A tul. társak között a magyar állam is benn van. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem.
Válasz MTZ1221.3 #2885. hozzászólásáraMeg kell nézni a széljegyet, is, illetve a III.részben a jogok, és tények feljegyzését.
Na meg meg kell kérdezni a földmérőket....
Válasz jogértő erdész #2884. hozzászólásáraTullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Válasz MTZ1221.3 #2883. hozzászólásáraAkkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Válasz jogértő erdész #2882. hozzászólásáraAzert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Válasz MTZ1221.3 #2881. hozzászólásáraEzt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
Válasz jogértő erdész #2880. hozzászólásáraA megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Válasz MTZ1221.3 #2879. hozzászólásáraKi lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
Válasz jogértő erdész #2878. hozzászólásáraA tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Válasz MTZ1221.3 #2877. hozzászólásáraHa a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Válasz MTZ1221.3 #2875. hozzászólásáraMit értesz kiosztás alatt? A z állam által finaszírozott osztatlan felszámolást, vagy a tulakdonostársak közötti megszüntetést?
Válasz az őrző #2839. hozzászólásáraEgy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2867. hozzászólásáraIgen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Válasz az őrző #2860. hozzászólásáraÉn hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Válasz Koczka József #2865. hozzászólásáraIgen 10 évvel ezelőtt a 2012-ben az ossztatlanok ingyenes kimérése .de azt az állam csinálta a a bejelentkezés után néhány évvel.
Válasz az őrző #2864. hozzászólásáraItt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.
3014 hozzászólás
Bő egy éve megkerestek egy problémával. Adott egy kb. 8 ha-os szántó, amiben 4 tulajdonostárs volt. Az egyik tulajdonostárs - akinek kb. 6,7 ha-ja volt - meg szerette volna szüntetni a közös tulajdont. Miután a másik 3 tulajdonostárs egyikének sem volt meg az 1 ha-ja, így a 3. alcím szerinti bekebelezéssel. Volt azonban egy gond. Az egyik tulajdonostárs mögött felsejlett egy nem kispályás olichgarha. Félő volt, ha megindítjuk a bekebelezési eljárást, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor megtörténhet, ez az olichgarha beáll pénzzel a stróman mögé. beleáll a licitbe, és a megbízómnak ugrik a 6,7 ha-ja is.
Mit lehet tenni? Nos nem a 3. alcím szerinti bekebelezést indítottam el, hanem a 2. alcím szerinti megosztást. A megbízóm területét megosztottam, így ki tudtam alakítani két, 1-ha-nál nagyobb földrészletet, úgy, hogy bár mindkettőnek a megbízóm volt a tulajdonosa, de miután ezt nem tiltotta a jogszabály, így alkalmazni lehetett a 2. alcím szerinti eljárást. A 3 tulajdonostárs pedig bekebelezésre került. A dolog kiverte a biztosítékot a földhivatalba, nem akarták elfogadni. Mint ügyfél leírtam nekik pár jogértelmezési dolgot, amin vérig sértődtek, majd elkezdtek egyezkedni a megbízómmal. Nem tudom mi lett a dolog vége, de azt tudom, hogy bepanaszoltak az Agrárminisztériumban.
A minisztérium orvoslta a problémát, módisította a Vhr-t.
"1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Na most, tisztelettel jelentem az Agrárminisztériumnak, nekem ez sem akadály. Azóta másképpen, de megoldom az ilyen problémákat.....
Még adós vagyok a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás ismertetésével. Letudom az adósságom, és visszavonulok, mert nagyon elmaradtam a fészbuk miatt a fizetős munkákkal.
A 3. alcím szerinti eljárást akkor kell alkalmazni, ha egyrészről az érintett földrészlet nem osztható meg legalább két önálló ingatlanra. Ennek oka lehet az, hogy a területe nem ad erre lehetőséget. Például szántónál, erdőnél kevesebb, mint 2 ha. Ha több, de csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket, akkor is a 3. alcím szerint kell eljárni, de ebben az esetben van lehetőség áttérni a 2. alcím szerinti megosztásra is.
A bekebelezési eljárás egy teljesen más ügymenet, mit a megosztás, nem sok átfedés van közöttük. Gyakorlatilag a megosztásnál felsorolt korlátozások itt nem érvényesek. Ezt még sokan nem akarják elhinni, de szerintem így kell értelmezni a jogszabályi előírásokat. Már csak azért is, mert ebben az eljárásban nincs tényfeljegyzés a tulajdoni lapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs jogi védelem. Miután a 3. alcím szerinti eljárás alaphangon is minimum 30 nap, így igen sok buktató van benne. Pl. ha közben van egy adásvétel, vagy ajándékozás, akkor az adott tulajdoni hányad esetében elölről kell indítani az eljárást. És akkor még nem beszéltünk a széljegy ranghelyről. Mert itt az eljárás ideje alatt bármilyen kérelmet befogad a földhivatal, és sorrendiséget állít föl. Ez azért van, mert erről az eljárásról - miután ezt nem kell bejelenteni -, a földhivatal nem tud mindaddig, amíg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem be nem érkezik.
A közös tulajdon felszámolásáról – hasonlóan a 2. alcím szerinti eljáráshoz -, igazolt módon értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ezen eljárás keretében azonban a jogszabály meghatározza, mit kell tartalmaznia az értesítő levélnek. - A 2. alcím szerinti megosztás esetén ilyen meghatározás nincs -. A másik kötöttség, hogy itt a tulajdonostársaknak az értesítés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy reagáljanak. A 2. alcím szerinti megosztásnál a kezdeményező tulajdonostársra van bízva, erre mennyi időt ad. Az érintett tulajdonostársak ezen határidőn belül értesíthetik a kezdeményező tulajdonostársat például arról, hogy nem értenek egyet a megajánlott ellenértékkel, és szakértői értékbecslést kérnek. Ugyan csak van lehetőségük arra, hogy ha a feltételek adottak, akkor nyilatkozzanak arról, osztatlanban kívánnak maradni. 30 nap áll rendelkezésre, a licit megtételére is. Bármely tulajdonostárs – aki nem esik szerzési korlátozás alá – licitálhat. A licitnek legalább 10%-al meg kell haladni a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget, amelynek egyébként a teljes földrészletre kell vonatkoznia. Ha a kezdeményező tulajdonostárs beleáll a licitbe, akkor 15 napon belül új ajánlatot kell tenni, amelyre szintén érvényes a 10%os kikötés. Ez a licit – 15 napos határidőkkel – addig folytatódik, amíg a végén csak egy marad, mint a hegylakóban. Viszont, aki az első körben nem licitált, az már utána nem szállhat be.
Ha valamelyik tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlott ellenértékkel, akkor kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. Egy érdekes kérdés, ez hogyan viszonyul pl. a licithez. Szerintem ez két külön történet.
A bekebelezett tulajdonostársaknak meg kell adni az ellenérték kifizetésének módját, illetve annak átvételéről nyilatkozni kell. Azon tulajdonostársak részére, akik nem határozták meg a kifizetés módját, az ellenérték bírói letétbe kerül.
A folyamatot vagy minden tulajdonostárs által aláírt szerződés zárja le, vagy a bekebelező tulajdonostárs egyoldalú jognyilatkozata. Miután itt a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, így a bekebelezett tulajdoni hányadokat a tulajdoni lapon külön-külön kell nyilvántartani.
Remélem sikerült bebizonyítanom, hogy bár az ügyvédek mindent is jobban tudnak, én azért Dr. nélkül is értek ezekhez a dolgokhoz.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Tehát. A tagállami állampolgárok nincsenek elzárva az elől, hogy ha egy osztatlan magyar földben van tulajdoni hányduk, akkor ott megindítsák a közös tulajdon felszámolását, és korlátozás nélkül szerezzenek. Természetesen a holland, osztrák, olasz, stb. gazdák is megtehetik ezt.
Csak még nem tudnak róla. Még nem.....
Mint már írtam, gyakorlatilag bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon felszámolását. Szerezni – vagyis bekebelezni, egy másik tulajdonostárstól vásárolni – viszont csak az szerezhet, akinek a 3 év tulajdoni jogviszonya megvan, vagy örökölte a tulajdoni hányadot. Viszont, ha egy olyan földrészletről van szó, ahol minden tulajdonostárs tulajdoni hányada meghaladja a területi minimumot - vagyis senkit nem kell bekebelezni -, akkor ez a korlátozás nem opció, akár 1 napos tulajdonostárs is megindíthatja a megosztást.
A megosztás során azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek nem érik el a területi minimumot – szántó, legelő, rét, erdő, fásított terület 1 ha; szőlő, kert, gyümölcsös, nádas 3000 m2; zártkert esetében 1000 m2 – valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kérdés szokott lenni, hogy olyan tulajdonostárs, aki egyébként bekebelezendő, bekebelezhet-é, hogy a tulajdoni hányadát a minimum területi mérték fölé vigye. Szerintem igen. A másik lehetőség, ha ezen tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, és így a közös területük a minimum mértéket meghaladja.
A minimum bekebelezési ellenérték kiszámítását jogszabály határozza meg. A bekebelező ennél kevesebbet nem, többet viszont ajánlhat. Ha valamely érintett nem ért egyet a felajánlott ellenértékkel, kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. A tulajdonostársaknak van lehetősége egymástól vásárolni is. Egy tulajdonostárs eladhatja a teljes tulajdoni hányadát, de annak akár egy részét is. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, ez egy „zártkörű rendezvény”, amelyben csak a tulajdonostársak vehetnek részt.
Azt is tudni kell, hogy ebben a „történetben” a Földforgalmi törvény korlátozásai nem relevánsak. Ahhoz, hogy valaki szerezzen, ahhoz nem kell földművesnek lenni. Nincs területszerzési korlát, vagyis ha valaki nem földműves, akkor is szerezhet 1 ha-nál több földterületet, ide értve a tagállami állampolgárt is. De ugyan így, a 300 ha-os korlátot sem kell figyelembe venni. Nincs elővásárlási jog, mert nincs hatósági jóváhagyás, nincs kamarai állásfoglalás, nincs kifüggesztés. Nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek kilesz alakítva egy önálló földrészlet, azt már szabadon bérbe adhatja, nem kötelező a saját művelés. Nem kell vállalni az 5 éves más célú hasznosítási tilalmat.
Szóval…..a gengszterváltás óta a földprivatizáció után, ez az egyik legjobb buli.
Az egyezségi megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Itt van egy vitám a földhivatalokkal, mert ők ragaszkodnak a „zöld papírhoz”. Szerintem viszont erre nincs szükség.
Ha a kiindulás szerinti földrészleten volt földhasználó, akkor a Törvény szerint ez a földhasználat tovább él, csak a szerződést kell módosítani. Viszont ezt a szerződést az esetek többségében föl lehet mondani.
Még érdemes megjegyezni, hogy a megosztás módjáról, irányáról, arról, a tulajdonostársak részére hol kerüljön kialakításra az új, 1/1-es földrészlet…..arról a többség dönt. Vagyis ha pl. a kezdeményező tulajdonostárs egyedül „alkot” többséget, akkor ő.
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Folytatás……
Szóval addig jutottunk, hogy a földhivatal feljegyezte a megosztás tényét, ezzel egyidőben elküldte az osztóprogram hozzáférési kódját. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, a 2. alcím szerinti megosztás „lelke” az osztóprogram. A program tartalmazza a megosztással érintett földrészlet tulajdoni lapját, térképi kimutatását, A tulajdonostársak felsorolását, tulajdoni hányadukat, a hozzá rendelhető terület hányadot, illetve azt, a megosztás során kik azok a tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk alapján bekebelezhetőek. Az alap, az aranykorona szerinti megosztás. Ez többek között azt jelenti, hogy a megosztás végén a kiindulási helyzethez képest jelentős eltérés mutatkozik az újonnan kialakított földrészletek területében. Ez azért lehetséges, mert ha egy földrészletben több minőségi osztály is található, akkor ezek AK értéke eltérő. Vagyis a jobb minőségi osztályok AK értéke magasabb, így ezekhez kevesebb, míg a rosszabb minőségi osztályok AK értéke alacsonyabb, így ezekhez több földterület rendelhető. Van lehetőség területarányos megosztásra is, de ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Kivéve az erdő művelési ágú földrészleteket, mert ezeknek sem AK értéke, sem minnőségi osztálya nincs, így ezeket csak területarányosan lehet megosztani. A Törvény előírja, hogy az erdők esetében figyelemmel kell lenni földön található fakészletre is. Miután az osztóprogram ez alapján nem tudja elvégezni a megosztást, így ez több, eltérő fakészletű erdőrészletek esetében szinte kivitelezhetetlen.
Az osztóprogrammal fel kell vinni a megosztási térképre, és területkimutatásra a jogokat, tényeket is. Ezek közül a szolgalmi jogokhoz – pl. vezetékjog – a földhivatalnak, vagy a vezetékjog jogosultjának adatokat kellene szolgáltatni. Ezt azonban gyakran nem tudnak. Ilyenkor valahogy fel kell ezeket varázsolni. Általában megoldható. A megosztás során már van arra lehetőség, hogy ha van olyan tulajdoni hányad, amelyet be kell kebelezni, akkor a bekebelezési ellenérték a végrehajtó részére legyen megfizetve, és ezek után a végrehajtás törlésre kerüljön. A jelzálogjog esetében ez ritkán működik.
Mint már mondottam, a 2. alcím szerinti megosztáshoz elegendő az egyszerű többség. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tulajdonostársnak több mint 50 % tulajdoni hányada van, akkor ő egyedül az „egyszerű többség”. De ez a többség kialakulhat másképpen is. A lényeg, hogy ez az egyszerű többség dönt mindenről. Vagyis arról is, hogyan, milyen formában történjen a megosztás. Bizony ez azt is jelenti, hogy a kisebbségnek ebbe nem sok beleszólása van.
Ha minden feladat megoldva, akkor le lehet zárni a megosztást. Az osztóprogram elkészíti a területkimutatást, a térképi kimutatásokat, és az AK kimutatást. Ezt egyrészről elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül meg kell küldeni az illetékes földhivatalnak, másrészről ki kell nyomtani, és ez a papír alapú kimutatás képezi az egyezségi okirat mellékeltét. A vezetékjogokról önálló kimutatás is készül, amit a jogosulttal jóvá kell hagyatni.
Az osztóprogram a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint végzi a megosztást, vagyis azt is mondhatjuk: mindent lehet, amit a program enged. Ennek azért van jelentősége, mert a földhivatalnak nincs ebbe belelátása. Ők kész anyagot kapnak, de a megosztás folyamatát nem látják. A megosztásra, mint már írtam, 120 nap áll rendelkezésre. Ebbe bele kell(ene) férni a megosztás elkészítésének, a szolgalmi jogok jóváhagyásának, az egyezségi okirat elkészítésének, de az esetleges bírósági letétek rendezésének is. Ez utóbbi az igazi buktató, amin elcsúszhat a dolog. De erre is van megoldás.
Innen folytatom…….
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
Sokan csodálkoznak azon, habár eltelt bő 3 év földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását lehetővé tevő törvény – 2020. évi LXXI. törvény; Foktftv. – hatályba lépése óta, mégis alig van olyan tulajdonostárs, aki élne ezzel a lehetőséggel. Nincs ebben semmi meglepő. Sem a földhivatalok, sem az ügyvédek nem vették eddig maguknak a fáradságot, hogy komolyabban beleássák magukat a jogszabályok – törvény, végrehajtási rendelet – tanulmányozásába. A földhivatalok azért, mert abban érdekeltek, minél kevesebb ilyen ügyük legyen – van dolguk így is épp elég -, az ügyvédek meg azért, mert sokkal könnyebben is tudnak pénzt keresni. Így aki érdekelt lenne ebbe, nem tud sehonnan tájékozódni, információt kérni.
Miután én már 3. éve foglalkozom ezzel a témával is, és miután már több tucat megbízáson vagyok túl, mind termőföldek, mind erdők esetében, és miután létre hoztam ezt a csoportot…..tartozom annyival - bár nem igazán van erre időm -, hogy lépésről lépésre beavassam a csoport tagjait, és az itt olvasgatókat abba, miről is szól ez a lehetőség. Nem lesz rövid, több részletre is kell majd bontanom, de bízom benne, talán sikerül elérnem, hogy minél többen megértsék, nem ördögtől való dolog ez.
Mint már korábban leírtam, egy osztatlan közös termőföld estében két lehetőség van a közös tulajdon felszámolására. Mára már talán sikerült megértetni a földhivatalokkal is, hogy ez a két eljárás gyakorlatilag egymástól független dolog, kevés átjárással. Az egyik verzió a 2. alcím szerinti eljárás, amikor az ingatlan osztható, vagyis van lehetőség, két önálló földrészlet kialakítására. A másik verzió, amikor erre nincs lehetőség, ilyenkor a 3. alcím szerinti eljárásnak van helye, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt hívjuk bekebelezésnek.
Mire terjed ki a törvény hatálya?
Nos, minden olyan földrészletre, amely a Földforgalmi törvény szerint mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül. A Fftv. meghatározása szerint:
„mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;”
A Foktftv. felsorolja a kivételeket is. Így nem alkalmazható a törvény abban az esetben, ha egy földrészlet a fenti alrészletek mellett kivett terület alrészletet is tartalmaz, kivéve, az árok, út, csatorna. Ugyancsak nem alkalmazható a tanyák esetében. A zártkertek akkor vonhatók be a körbe, ha azokon tényleges mező-, vagy erdőgazdasági tevékenység folyik. Vagy akkor, ha ez nem áll fenn, de a tulajdonostársak egyöntetűen hozzájárultak a közös tulajdon megosztásához.
Akkor most nézzük a 2. alcím szerinti megosztást. Itt az első lépés, egy tényfeljegyzési kérelem benyújtása a földhivatalhoz. Ezt bármely tulajdonostárs megteheti. Ha a megosztás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapra, akkor az eljárás már élvez bizonyos jogi védelmet, hiszen a rangsorban a kisajátítást, és az öröklést kivéve minden eljárás a megosztás mögé kerül, vagyis parkolópályán lesz. Ugyan akkor a jogalkotó számtalan akadályt gördített a tényfeljegyzés elé. A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a tényfeljegyzési kérelmet vissza kell utasítani. Ezt most nem részletezném, csak annyit, ha pl. széljegy van a tulajdoni lapon, vagy ha tulajdonátruházás ténye van feljegyezve. A tényfeljegyzés eljárásidíj köteles, mely 15 000 Ft.
Ha nincs akadálya a tényfeljegyzésnek, akkor azt a földhivatal a tulajdoni lap III. részében feljegyzi, határozatot hoz, és a kérelmező, vagy megbízottja részére megküldi a osztóprogram kódját. Ezzel egyidőben gondoskodik a megosztás tényének hirdetményben történő közzétételéről. A megosztás lebonyolítására ettől az időponttól – a határozat meghozatalának napjától, számított 120 nap áll rendelkezésre.
Innen folytatom…..
Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Sokadszor jön szembe ugyan az a történet.
Valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Végigjárja a környék ügyvédeit, de semnki nem vállalja, főleg ha erdőről van szó. Megkeres engem. Ha nincs akadálya elvállalom, megcsinálom. Miutám már belefáradtam a vitába a földhivatalokkal a "zöld papírról", így azt szoktam javasolni, mindenki keressen egy olyan ügyvédet, aki legalább a megosztást lezáró okiratot, vagy a bekebelezést lezáró egyoldalú jognyilatkozatot elkészíti.
Ilyet találnak. Aztán ezek az okiratkészítő ügyvédek tanulmányozva az általam ledokumentált megosztás, bekebelezés menetét már éreznek magukban annyi tehetséget, hogy a további megosztási, bekebelezési megbízásokat elvállalják. Látom a hirdetményekben. Pár hónap, és a korábbi megbízóm ismét keres. Mert a közös tulajdon felszámolásához a tehetség sajnos kevésnek bizonyult az ügyvédek réaszéről.....
Most van egy olyan megbízásom, ami arról szól, hogy két tulajdonostárs két különböző ingatlanban el szeretné cserélni a tulajdini hányadát. Erre is van lehetőség, de ilyenre eddig még nem igazán vállalkozott senki. Vagyis a közös tulajdonok felszámolása során a Földforgalmi törtvényben meghatározott cserére is van lehetőség.
Elkerülendő a fenntebb vázoltakat, most már azon gondolkodom, inkább beszervezek egy helyi ügyvédet, és azzal csináltatom az egyezségi okiratokat, jognyilatkozatokat. Macerásabb lesz, de nincs jobb ötletem. Illetve emellet perre viszek egy földhivatalt ezzel a "zöld papírral", meg az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatban.
Még mindig gondot okoz a termőföldek öröklésének kérdése. Nagyon kevesen vannak tisztába a 2023. január 1 óta hatályos szabályozással, illetve néha még a közjegyzők is tévesen értelmezik.
A fenti időponttól az olyan földrészletet amely kizárólag a Földforgami törvény 5. § 17. pontjában felsorolt művelési ágban nyivántartott földrészlet, vagy csak ilyen alrészleteket tartalmaz, már nem lehet megosztani az örökösök között. Vagyis ha öröklésre kerül a sor, akkor a termőföldet csak egy örökös örökölheti. Természetesen, ha több földrészlet is szerepel a hagyatékban, azokat az örökösök osztályos egyezség keretében megoszthatják egymás között. De egy konkrét földrészletet, vagy egy konkrét földrészleten belüli tulajdoni hányadot - közös tulajdon esetében - már nem lehet örökléssel tovább osztani.
Ez a szabály viszont csak akkor alkalmazandó, ha a földrészlet nem tartalmaz más művelési ágat, mint a 5. § 17. pontja. Tehát kivett alrészlet nem lehet, kivéve az utat, árkot, csatornát.
Vagyis ez azt jelenti, hogy ha egy földrészleten belül monjuk a szántó alrészlet mellet szerepel kivett gazdasági épület, udvar, lakóház stb., akkor az az öröklés során már megosztható. Ugyan így a tanya is, mert a törvényi korlátozás az ingatlan-nyilvántartásban tanyáként szereplő földrészletekre sem vonatkozik.
A zártkert viszont már kétesélyes. A törvényi előírás - vagyis, hogy nem osztható meg az öröklés során - csak abban az esetben alkalmazható, ha a zártkertben tényleges mezőgazdasági tevékenység folyik. Ha nem, mert pl. elhanyagolt, elhagyott, akkor már osztható.
Válasz csabahegeszt #2904. hozzászólásáraNem, mert a szántó nincs 1 ha. Viszint ha kiegészíted a megosztás sorám 1 ha-ra akkor már ki lehet alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet. Ezt megoldhatod úgy is, hogy 1 ha-t adsz el belőle, majd megszüntetitek a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2903. hozzászólásáraKüldj egy e-mailt a :
foldjog@gmail.com címre....
Válasz ex lege #2902. hozzászólásáraPl van nekem szántó ,legelő,nádas terület amiből meg szeretnék venni a szántó részt.
Az kilehet belőle venni könnyen?
Milyen költségekkel jár ez kb?
0.8 hektár ebben a területben a szántó.
Válasz ex lege #2902. hozzászólásáraEz igazán érdekes lehet ha 1/1 tulajdonu ingatlant ,ezzel a törvénnyel fel lehet szabdalni .Pl.tanya kialakitására ,ez érdekelne.
Úgy gondolnánk, az osztatlan közös tulajdon felszámolását szabályozó törvény csak a közös tulajdonok megszüntetésére "használható". Nos nem egészen. Ez a törvény ugyan is megoldás abban az esetben is, ha valakinek 1/1-es földtulajdona van, de bizonyos okok miatt, szeretné azt földarabolni. Van persze lehetőség a telekalakításra, de az macerás, hosszadalmas, és főleg költséges dolog. Viszont ha a feltételek adottak, ez gyakorlatilag két lépcsőben, egyszerübben is megoldható.
Tegyük föl, hogy valakinek van több hektár termőföldje,erdeje 1/1-es tulajdonban. Szeretne kialakítani egy tanyát, vagy el akarja adni, de "darabokban" - mert pl. frekventált helyen van, beépíthető - sokal többet kaphatna érte, vagy van egy több ezer négyzetméteres zártkertje, ami több darabba bontva építési övezetben megtöbbszörözi az árát. De egy olyan belterület ingatlan esetében, amely területe több mint 1 ha, és osztatlanban van, szintén komoly előnyt tud biztosítani az osztatlan közös felszámolása során.
Szóval ez a Foktftv. egy igazi jolly joker, csak tudni kell alkalmazni....
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Viszont, ha valaki egy ilyen tulajdoni hányadot vásárol, de több tulajdonostárssal is van már szóbeli megállapodása arra, hogy ezen tulajdonostársak elfogják adni a tulajdoni hányadukat neki, akkor van lehetőség arra, hogy ha egy tulajdonrészt megvásárol, és "kapun belülre" kerül, ezeket a tulajdoni hányadokat kimentse a maga számára.
Tehát, ha meg tudnál venni egy osztatlanban több tulajdoni hányadot is, de sanszos, hogy azt valaki elviszi előled elővásárlási jogával élve - főleg egy másik tulajdonostárs - akkor először csak egy tulajdoni hányadot kerll csalira tenni. Ha átmegy, és meg tudod szerezni, akkor ha a feltételek adottak, és a földrészlet osztható, ki lehet menekíteni a többi eladásra felajánlott, vagy arra esélyes többi tulajdoni hányadot is.
Ha valaki külsősként osztatlan közös tulajdonban vesz tulajdoni hányadot, és az nem éri el az 1ha-t, nem árt ha tisztában van azzal, 3 évig szabad préda. Vagyis, ha valamely másik tulajdonostárs megindítja a közös tulajdon felszámolását, akkor elúszik a tulajdoni hányada. Arra is van esély, hogy olcsóbban, mint ahogyan vette. Igaz, ebben az esetben van lehetőség igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttetni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-12 08:55:02
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-06 08:19:13
Válasz Belizár #2895. hozzászólásáranem
Válasz Belizár #2894. hozzászólásáraigen
egy másik földben benne vagyok de még nem értem el a 3 évet, úgy néz ki hogy valaki elindította a bekebelezést, licitálhatok én is ?
Válasz Belizár #2889. hozzászólásáramax 1 ha az egész van benne vagy 40 tulaj minimum plusz az állam akkor felesleges első körbe ajánlatot tenni az államnak és megvenni, hanem mehet a bekebelezés.?
Válasz Pont #2891. hozzászólásáraViszont ha megvan a minimum tulajdoni hányaduk, nem hajlandók a megosztás során eladni egy másik tul. társnak.
Most talán lesz erre is megoldás, a megbízómnál az első kör lement, amit tanácsoltam. 9 tul. társ van, ketten vannak benne akiknek megvan a minimum terület, az egyik az állam. Most megcsinálom úgy, hogy megszerezzük az állami tulajdonrészt is.
Válasz Pont #2891. hozzászólásáraSzerintem az NFK-nál is azon múlik kihez kerül a dolog. Én most is csinálok egy erdő megosztást, van benne 1 ha alatti állami tulajdonrész, nincs gond, elfogadták az ajánatot.
Ami húzósabb, az egyrészről a külföldi tulajdonostársak, másrészről, hogy az egyik tulajdoni hányadon van végrehajtás, de azt is rendezni tudtam.
Na meg természetesen van vezetékjog. Amit eddig csináltam osztatlan megszüntetést a 2. alcím szerinti megosztással, alig volt olyan, amin ne lett volna vezetékjog.
Válasz jogértő erdész #2890. hozzászólásáraA mi esetünkben egyetlen tulajdonostársi bekebelezésnél, az értesítési határidő lejárta előtt kéz nappal küldtek egy levelet, hogy a megosztást kezdeményező tájékoztassa őket, hogy érkezett-e ellenajánlat és az mennyi, akkor majd nyilatkoznak, hogy hogy döntenek, már mint az állam.
Na most a megszüntetést felvállaló iroda, írt nekik egy levelet, hogy ilyesmi adatkiadásra ez az eljárás nem tesz lehetőséget, és mivel a határidőig nem nyilatkoztak, hogy elfogadják-e az ajánlatot, új ajánlatot sem tettek, nem nyilatkoztak, hogy osztatlan közösben maradnának valakivel, így az állam része is bírósági letétbe került.
Válasz Belizár #2889. hozzászólásáraMihez képest?
Ha az állami tulajdoni hányad nem éri el a minimum területi mértéket,, vagyis bekebelezhető, akkor elfogadja az ajánlaotot, megadja a számlaszámot, ahová utalni kell.
Ha a 2. alcím szerinti eljárásról van szó, és megvan a területi minimuma az államnak, akkor passzív, nem fog licitálni.
BEkebelezésnél az állam mit csinál?
Válasz Belizár #2887. hozzászólásáraTedd fel.....
Sziasztok! Csinált már valaki közös osztatlan megszüntetését bekebelezéssel?Pontosítva termőföld) a múlt évben? A tul. társak között a magyar állam is benn van. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem.
Válasz MTZ1221.3 #2885. hozzászólásáraMeg kell nézni a széljegyet, is, illetve a III.részben a jogok, és tények feljegyzését.
Na meg meg kell kérdezni a földmérőket....
Válasz jogértő erdész #2884. hozzászólásáraTullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Válasz MTZ1221.3 #2883. hozzászólásáraAkkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Válasz jogértő erdész #2882. hozzászólásáraAzert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Válasz MTZ1221.3 #2881. hozzászólásáraEzt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
Válasz jogértő erdész #2880. hozzászólásáraA megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Válasz MTZ1221.3 #2879. hozzászólásáraKi lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
Válasz jogértő erdész #2878. hozzászólásáraA tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Válasz MTZ1221.3 #2877. hozzászólásáraHa a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Válasz jogértő erdész #2876. hozzászólásáraA tulajdonos társak közötti megszüntetésre gondoltam. Elnézést egy lényegi információ lemaradt.
Válasz MTZ1221.3 #2875. hozzászólásáraMit értesz kiosztás alatt? A z állam által finaszírozott osztatlan felszámolást, vagy a tulakdonostársak közötti megszüntetést?
Válasz az őrző #2839. hozzászólásáraEgy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Válasz Pont #2868. hozzászólásáraEz érdekelne.
Bekebeleznék kicsit és nagyot.
Ezért a fórumért fölösleges a klaviatúrát koptatni.
erdoagro58@gmail.com
Ha valakinek gondja van........
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2867. hozzászólásáraIgen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
Válasz Pont #2868. hozzászólásáraAz alapvetés a következő:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Válasz az őrző #2860. hozzászólásáraÉn hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Válasz Koczka József #2865. hozzászólásáraIgen 10 évvel ezelőtt a 2012-ben az ossztatlanok ingyenes kimérése .de azt az állam csinálta a a bejelentkezés után néhány évvel.
Válasz Koczka József #2865. hozzászólásáraNa ezt a tudást, és tapasztalatot kell itt a fórumon megosztani.
Sok sikert!
Válasz az őrző #2864. hozzászólásáraItt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.