Hirdetés
Fórum
Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő!
Létrehozta: Márk23 , 2013-04-10 15:12:48
Kedvencekhez
Segítség
- Poénok új
- Fiat 180-90-es traktorok új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Grubber új
- Milyen gépek a JUMZ traktorok? új
- Talajművelés gépei - tárcsa választás: Horsch, Amazone vagy Väderstad? új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Búza termény felvásárlási árak új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
_fill_540x300_0.jpg)
Hálaadó Napon járt az agrárminiszter
Az új kenyeret és az új bort kézbe venni minden évben rendkívüli pillanat.
2168 hozzászólás
Válasz bandigh #661. hozzászólásáraMi mindig úgy lazítunk, hogy úszóban van a potméter és a henger lefeszűl a talajra, ollyan jó lezárt pálya van utána mint a mese. A függesztett grúbert is így húzzuk, akkor van értelmes munkája a hengernek hátul.
Ezt a stripcat-et úszóban húztam csak itt a kerekek határolnak a többi alkatrész meg rúgóval mocorog szépen.
Válasz Becő #665. hozzászólásáraSzerintem a kocsi talajkövetése kiváló, direkt húztam kombájn nyomon hosszában slégan összevissza mindenféle képpen és szépen zongoráztak a kocsik. A traktor nyomban az a baj, hogy 124 mázsa a traktor amivel húzom a videón és most nyers a talaj, előtapos rendesen neki.
A 6497-es traktorral fogom majd húzni egyébként az 217 lóerős, felesleges ez a nagy gép, ilyen omlósabb állapotoknál a 12soros kéne mögéje egyébként a 8-as minimum. Viszont amaz is tapos azért, annyi, hogy ez a gép kerékközéppel megy a sáv előtt az mag kerékszéltől vagy 8 centire csak, lehetne összébb tolni is a kerékagyakat hátul csak elől nem tudom szűkebbre forgatni mert fix a felni, egyébként mivel elől keskenyebb a gumi ott már csak vagy 4 centit tapos a sávon. Az a baj egy művelő ikerkerék szett több milliós beruházás, kicsit sokallom de ha ez kell, hogy spéci legyen a történet akkor megkell úgyis venni, mese nincs.
Majd kiderül, az biztos, hogy eddig kétszer húztam de nagyon könnyen vontatható a vas.
Ahogy néztem ha a támasztó orsót szét engedem jobban kicsit akkor hátra billentve mélyebben lehet húzatni a késeket, mivel elől fix a mélység határoló kerék pár, utána minden ezekre a kerekekre támaszkodva süllyed a mélységéig, ahogy néztem 5centit lehet így csalni vele munkamélységben majd
Válasz Sk Laci #660. hozzászólásáraFel fogom akasztani csak most nem volt kedvem mert EB pótkocsi van a kubun aztán emelővel megkell emelni úgy leállni róla hasihúzóról meg ilyenek, a nagy meg szabad volt, nomeg 22óra van még csak a kububan, 50óráig nemszabad nagyon megterhelni azt mondták.
Majd levideózom addigra talán szikkadtabb lesz a pálya is.
Válasz szanberg #659. hozzászólásáraSzia!
Nekünk az a beállítás volt a legjobb agyagon, amivel megkaptad. Állítsd szűkebbre, úgyis megülepszik. Nedves talajon ne húzd! A kés után nem fog összeomlani a talaj és kiszárad.
A kukorica ezt nagyon megsínylette, a tenyerem be tudtam dugni a résbe, pedig nagy lapátok. Amit tapasztaltunk, hogy mindenképpen kell egy sorközművelő hozzá, mert a talaj kirepedezik és a szártömegtől hagyományos kultivátorral nem tudsz elmenni a sorközben.
A kerekek mögött, az, hogy nem végez olyan jó munkát mint a többi sornál, az azért van, mert nem tud a kocsi mozogni megfelelően függőlegesen. Ez az Orthmannál is baj, FerroFlexes ebben sokkal jobb, de ezt azt hiszem tavasszal írtam. Megoldás művelőkerék.
190Lóerő nálunk is simán vitte a dombokon is, ez a három közül a legkisebb erőigényű szerintem. A legkönnyebb is azt hiszem.
Műtrágya kijuttatást, hogy sikerül megoldanod?
Válasz Sk Laci #663. hozzászólásáraCsak arra utaltam hogy a henger tüskéi belemennek ugyan a földbe, de maga a henger palástja nem tömöríti meg a talajt. És így lazábban marad, egyébeként ha visszatömörítené vagy 8 centivel a felszint, az mind megjelenne a valós munkamélységben. Ha súly van a hengeren, akkor van munkája. Vagy fel kellenne súlyoznod a kerekeket nagyon, mert ez az önsúly kevés ehhez.
Válasz bandigh #661. hozzászólásáraRégeben én is írtam, hogy van "olaszos" 7 késes lazítóm, középkötött talajon tényleg bele férek 20 L/ha fogyasztásba, és azt is tisztán megírtam, hogy a traktor tartsa a lazítót, mert terhelem a hátsó kerekeket. Ha leengedném a hengerekre 40 cm-nél középkötöt talajon nem nagyon mozogna a 180 Le 8,5 tonnás traktor. Elveszti a tapadóképességét. Kapirgálna mint tyúk a szemétdombon. Próbáltam, de az nem volt munka, csak kínlódás. Hiába írják az én lazítómnál azt, hogy max 180 Le traktor után való, valóságban ez egészen máskép van.
Szanbergnak csak kiváncsiságból írtam, ha ki akarná próbálni a munkaeszközt Kubotával is, jó lenne ha megosztaná, mert engemet is érdekel.
Válasz Sk Laci #660. hozzászólásáraÉn is 140 es traktorral próbáltam 6 sort stripcattal,de nem vitte.Úgyhogy bontás 4 sorra
Válasz Sk Laci #660. hozzászólásáraKicsit ide offtopic, de a munkamélység is befolyásolja a dolgot. A valós. Mert most elég sok lazítós (7 késes) olaszos rerenciát megnéztünk és van egy kis csalás a dologban. Mindenhol azt mondják h 45 centin húzgálják és 20 literrel vagy kevesebbel megcsinál egy hektárt, mondom az jó.. És úszóban vagy tartani kell? Hááát nem jó ha úszóban van... tartani kell.. De mondom miért? Tegye már le úszóba ha 45 ön van a tüskéshenger.. hoppá egyből leszaladt a zöld csík a terhelési skáláról a trakiban de ég és föld volt a különbség a munkaminőségben mert a henger tényleg porhanyított, nem maradtak meg a látható késnyomok.. Csak akkor nem 20 hektár hanem 15....
Ide ez nem jó példa, csak azért mondom mert a megművelt 25 centiben elmegy könnyen, csak a kemény rétegbe beleérve ugrik meg a vonóerőigény
Válasz szanberg #659. hozzászólásáraKubotával fogsz vetni?
Lejjeb írtad, hogy talán a Kubota is elvinné ezt a munkagépet, amit a nagytraktorral húzol. Ha felakasztanád kiváncsiságból, hogy el-e boldogulna, számolj be, én is kiváncsi vagyok
Válasz Becő #630. hozzászólásáraBecő!
Neked mi volt a tapasztalatod azzal, hogy a stripcat-en a legyező tárcsák szögét szűkebbre vagy lazábbra hagytad?
Gondolom bakhátasabb ha szűkebbre van állítva a két tárcsa meg jobban aprítja a földet de ha meg ragadós a pálya akkor jobb ha lazábban futnak ezek a tárcsák, én eddig ezt láttam meg.
Tavaszi alá végülis majdnem mindegy, de most repcét vetni utána lesz a nem mindegy, hogy jól sikerüljön.
Stripcat teszthúzás hántott repce tarlón.
Válasz szanberg #656. hozzászólásáraSzerintem vissza tömörít a hátsó kerék sor annyit hogy ne száradjon ki.
Válasz borda77 (Joe) #655. hozzászólásáraNekem is teccik, elvileg nemsokára hozzák az rtk-t is és akkor ezzel lesz repce elé dolgozva.
Annyi, hogy a tarlókat meghántom majd ápolom egy sorral, hagy éredjen alatta a talaj és abba húzom majd a sávokat amibe meg majd az rtk-val belevetünk szépen.
Azt nem tudom még, hogy vetés előtt közvetlen húzzunk sávot vagy minél hamarabb majd és úgy vessünk bele!?!?!?
Én arra tippelnék, hogy hamarabb kéne belehúzni hagy ülepedjen kicsit vetésig a sáv is, de van aki meg azt mondja, hogy kifog száradni, hát nemtudom.
Válasz szanberg #654. hozzászólásáraJó a cuccos!!!
Tegnap este esett 7-12mm változóan, ma nem arattunk. Felakasztottuk a Stripcat-et és kimentem próbálgatni kalászos tarlóba és rövidtárcsával hántott repce pályára is. Marha jó munkája van szerintem és nagyon könnyű húzni, nem is értem miért hiszi mindenki, hogy 300+ lóerő kell a 6 soroshoz, amikor a 140-es kubotával elhúznám. Nyílván rossz talajállapotnál fokozódik az igény de a letaposott forgóban is a 260-as Ferga szinte meg sem érzi maga mögött.
Amit tapasztaltam: most, hogy ragadósabb a két oldalon elhelyezkedő "legyező" tárcsák szögét kisebbre kell venni tehát, hogy párhuzamosabban fusson a késekkel, szabadabb legyen hátul a szűkülő oldala neki, hogy a ragadós vályog ne álljon meg közötte. Aztán elkezdtem gyorsabban húzni és akkor láttam, hogy ha 10körül megy akkor már nem ragad meg, egyszerűen kidarálja maga közül az anyagot, még ha nagyobb kötöttebb görcsöt is húz fel a kés akkor is elverődik tempónál jobban.
De egy rublikával lazábbra veszem majd a szögeket, egyik soron megcsináltam és látszott is ,hogy a nyersben így a jobb.
Továbbá a képeken is látszani fog, hogy a traktor nyomában picit rosszabb minőségű a sáv, gyúrtabb darabosabb valamelyest, ha most rögtön kéne repcét vetni utána akkor ez a két sor nem lenne nyerő a többinél igen jó a pálya. Nyílván kéne a trakira a művelő ikerkerék szett és akkor sorközét taposná vagy úgy összeforgatni a kerekeket, hogy sorközt fussonak csakhát akkor meg szűkebbre kéne venni a kormányszöget az meg zavarna, szóval ezen még kell majd agyalni kicsit, igaz ha ősszel tavaszi alá húzzuk akkor nincsen jelentősége neki, repce vetéshez pedig megkell hántani a tarlót, majd ápolni egy sorral és azt be strippelni, akkor a felső magágynak valóban már nem lesz rög meg darab meg miegymás, és az a megkeltebb földből olyan vetősáv lesz mint a mese.
25centi mélyen fut a kés, fogok gyártatni hozzá mélyítő bontócsúcsokat, hogy a 30-at el lehessen érni jó állapotoknál, valami hardoxból legyártatom.
Válasz szanberg #651. hozzászólásárakössz,én is 300e körül fogom vetni,és kapálni is fogom
Válasz lac* #650. hozzászólásáraMonosemmel vetettünk. Nem látja pontosan a szemeket illetve látja csak az agyában a minimum tőtáv ha jól emlékszem 4 centi én meg sűrűbbre vetettem talán 3,5 centire ha jól rémlik, a lényeg, hogy 330 ezerrel vetettük hektáronként.
Szerintem tök elég. Gondoltam, hogy a vaddal majd baj lesz és többel kéne vetni, hogy sűrűbb maradjon tavaszra is de ahogy elnéztem teljesen mindegy ahol rág ott tarol és mindent visz nem csak tizedel vagy ötödöl a szarvas.
Nagyobb cég környéken 280 körül vetette. Nekem van olyan táblarészem ahol alig maradt meg négyzetméterenként 10 tő talán de nagyon jól benőtte magát ugyanúgy nem tudok közte sétálni mint ahol semmi baja és 300ezer lazán megmaradt termőtő. Meglátjuk.
Egyszer hallottam egy valóban szakmai alapokra támaszkodó érvelést egy komoly szakembertől ahol annyit mondott, hogy a 76-os repce az 5-6tonnás termésszinteknél tud lejjebb maradni a sűrű sorostól talán, az alatt ugyan olyan jó.
Én azért vetettem tavaly is így mert főleg az egyik táblánk nagyon perc talaj és heterogén. Volt sártól kezdve troszka száraz állapot táblán belül ahová a legjobb a szemenkénti vetőgép. 4cm-mélyre vetettem a magot, illetve egyik táblánk annyira jó volt, hogy ott sekélyebbre vettük 3 körülire, de az igazi kötött földeken a rög alá kell rakni.
Nekem teccik, egyszer meg is kapáltuk tavasszal véknyan így az őszi gyomírtással karöltve két táblám arany tiszta és a harmadik is csak ott kamillás meg vadrepcés ahol kirohadt a víznyomástól a kultúrnövényem illetve tarra rágta a vad.
Szanberg
mekkora tőszámmal vetetted a repcét?
Én idén próbálom ki először 76-ra vetni.Most rendeltem eset tárcsákat a vetőgépre.De gondolom a monitor nem fogja mutatni a tőszámot.
A vetésellenőrzés működik nálad aprómagnál is?Látod a tényleges kivetett tőszámot?
A növénynek víz kell a tápanyag felvételhez és víz kell a tápanyag beépítéséhez is, túlzással élve, hiába ültetnék egy kukoricát a 700kilos NPK-s zsák közepébe, ha nem kap vizet.
Az éves csapadék 550-700mm volt tavaly ami nem volna rossz, csak az éves eloszlása gatya, itt lépne közbe a vízgazdálkodás ami nem nagyon van.
itt a csapadék
itt a középhőmérséklet eltérése
- 2016 csapadék
-legfelül lehet évet váltani
-alatta lévő sorban meg az adott év adatait nézegetni
Válasz .Feco. #646. hozzászólásáraO.K. Mivel általában É és D Dakotát hozzák fel példaként a no tillre, ill. É Karolina, Iowa Montana ami még számít ebben a témában, mármint a strip és no tillben. Én amit tapasztaltam (1 év alatt) Minnesotaban (ami Dakoták mellett van), hogy sokkalta több a csapadék, mint nálunk. Szerintem ahol szóját termesztenek ott nincs légköri aszály. 140km-re voltam Fargótól, simán kukoricaföldek között autóztam. Csak ők május végén vetik és októberben aratják. Dakotáról mesélték, hogy a téli fagyok (-35 volt két hétig) után tavasszal áll mindenhol a víz, mert nem tud elszivárogni. November közepétől április elejéig fagyott minden. Nyáron +30 fok, 90%-os páratartalommal.
De az az év biztos egy extra esős év volt. Biztos...
Válasz .Feco. #646. hozzászólásáraNem lehet csak az égövet nézni, más is befolyásolja. Mondjuk az angolok is északabra vannak tőlünk, és a búzáik télen sohase fagynak ki a Golf áramlatnak köszönhetően. Ugyan úgy a mi égövünkbe tartozó ázsiai területek Oroszország némely részei, vagy a délebbi államok télen jóval hidegeb van mint nálunk.
Sok múlik azon is, hogy milyen formában érkezik a csapadék. Ha hirtelen nagy mennyiségü eső érkezik, egyenes területeken nem nagyon folyik el, elég jól tud hasznosulni. De partos helyeken, mint nekem is van, hiába kaptam 10 perc alatt 36 mm-ert, az lezúdult a parcelláról, az előző évi kukorica szármaradványt megemelte, majd bemosta az útszéli árokba. Igaz hogy kaptam csapadékot, de hogy mennyi hasznosult....
Válasz Becő #645. hozzászólásáraBírom ezt... az első hogy az USA-ban több a csapadék.... meg annak ismeretében is meredek lenne hogy ha konkrét hely lenne megadva... colorado, Arizona vagy Arkansas sivatag, évi 250 mm sem hull, Nevadában pedig nem is termelnek szántóföldi növényeket. Illinois vagy Michingan csapadékosabb, ott esik 800-900 mm, északabbra mondjuk Minesota-ban meg több is, bár ott meg már kukoricát nem termelnek, inkább Kanadahoz hasonlóan kalaszosok és repce van.
Csak a középnyugaton több mezőgazdasági terület van mint egész Európában összesen, az ukránokkal együtt.. a legdélebbi területek marokkoval vagy Egyiptomnak vannak egy égövön, minesota pedig kb. Norvegiaval, minden létező időjárás, és minden létező talajtipus megtalálható... ilyet nem lehet mondani hogy Amerikában más mert ott más a talaj/tobb vagy kevesen a csapadék/ vagy bármi egyéb ilyen kijelentés..
Válasz szanberg #643. hozzászólásáraMinél kötöttebb a talaj annál kevésbé látszik az osztott előnye, átlagos évben. Homokon óriási az előnye, ez a mi tapasztalatunk.
Az usaban több a csapadék, többször keveset adnak ki, ha jól tudom. Egyébként 9 vagy magasabb pH val bírnak.
Válasz endypapa #636. hozzászólásáraszerintem meg a takaró növény...
Válasz Becő #639. hozzászólásáraHát azért van neki értelme akkor nem csinálnák amerikában sem ha semmit sem érne csak vizet növelne érted.
Megkésve lehet már nemkell foglalkozni vele(bár a hidasokról mélyre belógó injektálókkal még címerezés előtt is tolják bele a nitrót) de a lényeg, hogy ha 6 levél körül kap még egy kis pótlást az nagyon jól fog jönni mikor majd címerezik-csövezik a kukoricám.
Válasz _NB_ #641. hozzászólásáraMég nem találtam olyat,hogy napraforgóba használnák.Valaki?
Válasz Mf-es? #640. hozzászólásárahttps://www.youtube.com/results?search_query=Rotor-Striegel
Válasz Becő #639. hozzászólásáraKüllős kapa videókat keresem a neten.Onnan,sokat lehetne tanulni.
Agyagon nincs nagy különbség termésben, ha befolyatod a folyékonyat június második felében, "csak" a vize lesz magasabb aratáskor. kivéve aszályban, mert ott segít átvészelni a szárazabb időket. Tapasztalatom szerint ez 2-3 hét. Homokon mindig ís osztva adjuk a folyékonyat. 80kg hatóanyagot adunk ki a térdig érő állományba. Csak nedves évben nem éri meg.
Küllős kapán én is gondolkozom, de el kell menjek Bicsérdre megtanulni, hogy kell használni kapásoknál. FF-el is beszéltük, hogy egy Orthmanost kellene gyártani, az sem véletlen, hogy az usa-ban is így javasolják.
A sávművelőt pedig csak tavasszal tudtuk összehozni, ezért majd ősszel is meghúzzuk, hogy jó legyen. A sávművelőn a vágóél helyére lehet betenni hullámos tárcsát, ami a tavaszi cserepesedést szünteti meg. Ezt is felvetettük már a FF-eseknek.
Haverom művel tavasszal is homokot, de szerintem az őszi művelés mindig jobb eredményt ér el, még homokon is. Sávosnál ez kicsit árnyaltabb, ha nem veri le az eső.
Talán a nyárvégi alapművelés és utána sok pillangós takarónövény vetése lesz a legjobb.
Mármint Mf videóján tömör
Válasz Mf-es? #631. hozzászólásáraItt is tömör a talaj..teteje ,de ez egy ilyen év.Minden mindennel összefügg és aztán mégsem.Én mindig a pillanatnyi helyzetet kezelem de ehhez az kell hogy legyen mihez nyúlni.Talán éppen ezért találták ki astripet hogy kiszámíthatóbb tervezhetőbb legyen a művelés mert a magunkfajta "művészekből" egyre kevesebb van és nagy üzemekben így könnyebb lehet az élete az írányítóknak is.
Ez a küllöst itt húzták a Baranyában ahogy látom,de Radóc mondta talán hogy Feco a küllöskapa művésze.
Nitrosolt meg termés szempontjából mindegy hogy az egész területre szóród az alapkezeléssel egymenetben vagy csíkokba való bohóckodással,akkor meg minek?
Válasz szanberg #635. hozzászólásáraElőző évi tapasztalat az volt, hogy augusztusi lazításba vetett takarónövény után tavasszal tömör volt a talaj. Akkor meg az volt a baj.
Válasz endypapa #633. hozzászólásáraMondjuk ez a tavaszi lazítás meg akármilyen alapművelés nem tudom miért jó. Nyílván amikor megkésik ősszel a történet pl mint tavaly, akkor van, hogy marad tavaszra és az elmúlt télen meg alkalom sem volt kifótozni ezeket így itt is maradt tavaszra, de látom itt, hogy sokak rendszeresen meghagyják a munkákat. Nálunk kötött anyag talajok vannak, el sem tudom képzelni, hogy így dolgoznánk, most is meglátszik, hogy melyik volt őszi vagy tavaszi alapművelés.
Válasz bandigh #632. hozzászólásáraÉn is agyalok hasonló dolgon, írtam már, hogy télen egy strip injektálót fogok elkészíteni, egy 12 soros csukható gerendelyre felrakom a white 12 db műtrágya csoroszlyáit egyenletesen, hogy a sávokba fussonak, erre a gerendelyre ráépítem a függesztett régi permetezőnket plussz egy front tartályt a gépre, hogy nagyobb literszám menjen egy tankolásból. Tavasszal mikor megfelelő a talaj állapot belehúzom a sávokba a nitrosolt, a többit meg majd a belógó csővel mikor kezd zárni a sor 6-8 levél körül permetezővel lomb alá tolni.
No és a lényeg, hogy agyaltam hogy kéne valami símogató a csoroszlya mögé de szerintem egyszerű ujjas fésűs rúgós megoldással fogom megoldani. Abba a 20-25 centis sávba pár darab kell belőle, szerintem vagy 3 soronként, nem is kell kiengedni a sáv szélére, hogy onnan nehogy felcsomózzon mulcsot. Kicsit zár a csoroszlya nyomán meg seper a sávon és talán nem cserepesedik fel vetésre, igaz erre az esetre meg vannak a yetter tárcsák is vetőgépre, monosemre is csak egy lemez konzolt kell csinálni, hogy felrakhatóak legyenek majd.
Válasz Becő #630. hozzászólásáraEgyik
Kuk. után, tavasszal lazító, 2q péti, tárcsa, vetés, gyomírtás (principál), sarabolás egy q pétivel. Most jól néz ki, egy-két sorhiánytól eltekintve (spc)
Másik
Lazító tavasszal, 2q péti, grúber, vetés, gyomírtás (principal), sarabolás 1q pétivel.
Igaz, hogy homokosabb mint az előző, de sokkal szarabb az állomány az olaszperje is jobban feljött benne gyomírtásig. Sokkal szárazabb lett a talaj mint a tárcsázottnál. Valszeg ko lesz az egész tábla.
Válasz Becő #630. hozzászólásáraNe add fel! Ki fog derülni idővel, hogy adott területekre mi a megfelelő! Agyagon ősszel sávozz mindenképp, és lehet h tavasszal egy ilyennel kéne átjárni: Link
Válasz Becő #630. hozzászólásáraÉn ilyen gyomirtást tervezek,a no till-be.Magról kelőt kiviszi.Utána,egy komoly gyomirtás.https://www.youtube.com/watch?v=kGfvzPmpS30
Ezt,hogyan hívják külföldön?Használt gépes oldalakon,hogyan keressem?
Itt nálam a no-till élen jár,fejlődésbe.Most azon agyalok,hogy a zöldtrágya keveréket,egy mélyebb műveléssel,egyben vetem.Kb.20-25 cm-re grúberrel egy menetben.Ad egy fok talajlazultságot,és abba tavasszal direktbe vetni.
Sziasztok!
Az eddigi 2017-es tapasztalataimról írnék.
A siker:
Napraforgó homokon sávművelővel, homoki zab takarónövénybe vetve. Egyenletes kelés, fejlődés, gyomelnyomás. Most jelennek meg a parlagfüvek a sáv szélein (gyomírtóval kezelve), a növény kb 80cm. Itt majd a júli-aug lesz a döntő, de most 3cm-en víz van. Ez a táblánk kevesebb esőt kapott jóval, mint a másik homok (50-9), és nem volt csapóeső.
A kudarc:
Kukorica agyagon
Olajretek árvakelés 11nap! alatt elnyomta a kukoricát. Együtt keltek, AZ ÉN HIBÁM, hogy vártam az osztott poszt gyomírtással. Így a szántott (nem gyomosodó) kukorica szép a többi heterogén (K.O.-közepes magasság).
- A grubberezett már tavasz elején szárazabb volt, mint a többi technológia, oka szerintem, a virágzás végén beforgatott zöldtrágya.
- A tavaszi sávművelés agyagon a sáv néhol szétnyílt 25cm- mélyen. Itt is K.O. a kukinak. Ahol nem nyílt szét, ott közepes.
- A no-till, sajna a Monosem nem tudta mindenhol beletenni az 4-10cm mély magágyba a magot, nagyon kemény a kiszáradt agyag a gyökérnek. Itt is vannak jobb részek is.
-A lazított rendszernél az olajretek okoz problémát.
Így nem lesz objektív a kísérlet. Majd jövőre tapasztaltabban újra kezdem.
Homokon
A közel 50mm csapóeső megtette hatását, a terület mint a beton és mellette kiszáradva. Erre nem tudok pontos magyarázatot adni, mivel mikor esett, láttam, hogy nem folyt el a víz és nem is állt meg a területen. levezette volna mélyre? De a homok engedi fel a vizet. Ha tudtok adjatok megoldásokat, ti mit gondoltok. Ez is heterogén.
Sajnos kultivátorozni sem tudok, mivel annyi szármaradvány van a felső 10cm-be bekeverve, hogy 10m-en belül összehúzza.
Összegzésem:
-nagyon sok a kérdés
-takarónövényt vetni, nem szórni (soha nem értettem miért hozza ezt fel az amerikai, most megtanultam)gyomírtani akár hetente is specifikusan!
-RENDSZER, ezt már írtam, most durván kijött, minden esetre fel kell készülni- olyan sorközművelő kellene ami a sok szármaradvány mellett is tud dolgozni.
Taposás elkerülése. Nagyon látványos a nyom. Ott fele akkora a kukorica a not-tillnél.
-talajtípus: Agyag ilyen szárazságban akkor is megreped, ha csak rövidtárcsával mozgatod meg vetés előtt. Mivel vetéskor nedvesebb volt még, mint a szántott, nagyobb volt a térfogat veszteség. ebből következik, hogy
-sávot csak ősszel szárazon lehet húzni, törekedni kell rá
-homokon a nedvesebb részeken még mindig lehet gilisztát találni a felszín közelében.
-Április végi vetés, de még akkor is hűvös volt a talaj.
-Az ősszel soknak tűnő takarónövény is kevés lesz tavaszra. Nincs árnyékolás rendesen, lassabb fejlődés a hűvös talaj miatt, gyomok elhúzódó kelése.
Takarónövény adott egy nagy löketet a baktériumoknak, gombáknak, vagy most érett be a 6 év nem szántás, és a két nedvesebb év? Nem tudom, de a talajszerkezetek, illatok nagyon kedvesek mikor ásóval kiemeljük a talajt, csak a kuki senyved benne.
Az mindig is látszott, hogy mióta nem szántunk alacsonyabbak a kukik, de a habitus is gyengébb most.
Még nem adom fel, mert a szántás nélküli mindig a nyár vége felé előzött be, de már sajnos vannak olyan kukiegyedek kik feladták.
Most a legnedvesebb talajunk az, melyiket aug 5-én meglazítottunk és nem kelt ki a takarónövény benne, csak a gabona szármaradvány maradt bekeverve a felszín közelében.
Szórtunk Herémixet is Zsomborral 2ha-ra, még nem jött rá eső, meglátjuk ki tud e kelni a betonon.
Természetesen már nevetnek rajtam azok akik semmit nem hajlandók kísérletezni, csak a már jól bevált dolgokat l(op)esik el. Nem adom fel!
Válasz szanberg #628. hozzászólásáraItt nincs összefüggésben a korai vetés,a tőszám hiánnyal.
Válasz csoppika #627. hozzászólásáraMost sem volt túl jó ötlet a kori vetés sajnos, igaz fődben volt nem kelt ki így a kemény fagyok nem bántották de keservesen indult el és egy nagyobb táblámban kb. 60% tőszám ha megmaradt vagy csak a fele, van nagy foltokban is kirágás meg úgy általában mindenhol megritkult, amíg nem kelt ki és csírában volt majdnem egy hónapig, megette a féreg.
Válasz .Szabi. #624. hozzászólásáraTavaly korai vetés=cumi...
Idén kései vetés=cumi... Itt tartok most
Válasz Vinkó75 #625. hozzászólására Nekem kb. 15 hektáron ennél sokkal csúnyább, még a két héttel ezelőtti másodvetésből sem maradt sok, pedig a legmélyebb állásban vetettük a Monosemmel, kiették a varjak a riasztás ellenére. A kései vetéseknek víz nélkül nem fog menni idén.
Válasz .Szabi. #624. hozzászólásáraItt is van ilyen..sőt a dombtetőn már kukorica sincs.
Ovoda kiscsoport helyett a tények:
Tavaszi meló
Válasz Netparaszt #619. hozzászólásáraTudod az a baj még arra a szakmai kérdésre sem adtál választ, sőt mintha meg sem hallottad volna, amit Szabi kérdezett elsőnek de többen is már azóta.
ezzel ki is merítettük a valótlan fogalmát...
Válasz T180. #621. hozzászólásáraVagy ti vergődtök itt áll néven.Senki nem hirdet.
Válasz Czanik Sanyi #617. hozzászólásáraSándor bácsi töröld már,ez a fórum nem az üzletről szól,hírdessen az apróban,nem jön össze neki ,itt vergődik,kit érdekel,vagy akit igen menjem fizetni és tanulja az ámítást
Válasz Netparaszt #619. hozzászólásáraKérünk a jövőben is oszd meg számunkra a tapasztalataidat, sokan tanulunk belőle még ha nem is feltétlen szólunk hozzá.
Sokkal nagyobb figyelemmel kísérjük írásaidat mint a figyelem és elismerés hiánnyal küszködők fröcsögését.
Válasz Czanik Sanyi #617. hozzászólására Sanyi, ha végignézed a hozzászólásaim, 2015 nyarán kezdődtek a beszólások és a személyeskedések, addig szakmai dolgokról beszélgettünk. Akkor még egy ideig próbáltam humorral elütni, hogy egy baráti kör tagjai minden egyes szavam kiforgatják, a megosztott információkat hazugságnak minősítik, mindegy, hogy milyen forrásból osztom meg, s ez a folyamat máig nem állt meg.
Engem sokan kértek, hogy ne hagyjam abba, mert több információt kaptak a tolmácsolásomban az új technológiákról, mint bárki mástól.
Olyan ember viszont még nem keresett meg, hogy miattam kára származott volna.
Amikor meguntam a társaság stílusát, magam is felvettem a kesztyűt, oszt lehet szórakozni, nem szokásom a feladás. Szóval ez is csak úgy kezdődött, hogy visszaütöttem, mint az oviban.
Szerinted ez a fórum arra szolgálna, hogy a nem digitális analfabéta termelők tudást osszanak meg egymással? Hogy értesüljenek esetleg olyan fejlesztésekről is, amik esetleg hasznukra lehetnek?
Akkor miért engedi a moderáció, hogy információk megosztására személyeskedés és rágalmazás legyen a válasz? Miért elfogadható, ha felteszek képeket a gazdaságomból, akkor lehazugozzanak, miközben több cégnek és kutatóintézetnek végzek ellenőrzött kísérleteket? Ha felajánlom a biógazdálkodást rágalmazóknak, hogy jöjjenek el és győzödjenek meg a valóságról a saját szemükkel, akkor más témával folytatják a rágalmazást? Ez a társaság rajtam kívül már olyanokba is beleköt rendszeresen, akik sikeres gyakorlati alkalmazói már régóta az általam kedvelt technológiáknak, így erősen torzítják és blokkolják az információk áramlását. Sikeres forgatásnélküliek és notillesek vonultak vissza innen, akik nagy hasznára lettek volna a közösségnek néhány kocsmai kötekedő miatt.
Érdekes volna megvizsgálni ennek a kötekedésnek a gazdasági előnyét is, mert ilyen kitartóan csak valamilyen előnyért lehet nyilvános gyűlölethadjáratot indítani az új technológiák ellen.
Szóval szerinted ezekek a rágalmazóknak kedvesen kellene írogatnom? Vagy a moderációnak kellene inkább szakmai mederbe terelni a csevegést?