Hirdetés
Fórum
Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő!
Létrehozta: Márk23 , 2013-04-10 15:12:48
Kedvencekhez
Segítség
- Grubber új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Eke minden mennyiségben új
- AKG támogatás új
- Földeladás új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Figyelem! Így alakul 2024-ben a mezőgazdasági biztosítások támogatása
Típustól függően 40-70 százalékos támogatásra lehet számítani.
2168 hozzászólás
Válasz lakatos gabesz #467. hozzászólására
SUNCO Saber Tooth
13 colos a tárcsa
StripCat 2 alkatrész j.
-link
--link
-link
-link
-
Sunco weboldal
-link
Válasz szanberg #466. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszodat semmi probléma tudom hogy most van meló bőven.viszont ha lenne majd időd nem sürgős egy képet készítenél az eltolásról?
Előre is nagyon köszönöm!
Válasz lakatos gabesz #464. hozzászólásáraJa és úgy van felrakva, hogy elvannak tolva egymás mögé a tisztító csillagok, ha egy vonalba teszed őket akkor alul a metszéspontjuk messze lesz egymástól, így meg közelít jobban!
Válasz lakatos gabesz #462. hozzászólásáraSzia! nem sikerült megmérni, tegnap is 11-ig vetettünk, illetve a minap néztem rohanás közben, csak nem volt nálam mérőszallag, de a 360-as lap neked is jó lenne, ez is olyasmi kézzel "mérve"
Válasz bobo77 #463. hozzászólásáraAkkor a 360mm-nem is elégnek kellene lenni szerintem.
Válasz lakatos gabesz #462. hozzászólásáraAz orthman 16 colos gyárilag. Az olyan 400 mm
Uraim az első tárcsasor ami a szármaradványok kitolására szolgál egy 360mm átmérőjű csipkés tárcsalap megfelelne vagy nagyobbat kellene rakni?
Válasz Mf-es? #452. hozzászólásáraUgyanígy jártam a kenderrel. Zsombor azt mondta, késő a szeptember eleji vetés, éjszaka hidegek vannak. Nyáron lehetne vetni, közvetlen a kalászos után.kell neki a meleg.
Válasz Becő #458. hozzászólásáraNálam kikelt, de nitrogént nem kötött..
Valószínűleg előbb kell űltetni, s kellene a saját baktérium törzse hogy kössön...
A Tillage radish viszont nagyon jó!
Válasz szanberg #453. hozzászólására"Ha 15-20 liter gázolajat megtudok spórolni hektáronként úgy, hogy nincsen különösebben mérhető termésbéli különbségem akkor okés, ha viszont gyengébb egy tonnával a vége akkor az mínusz 35-40ezer míg a 20 liter gázolaj 5ezer. Ez már számottevő különbség, mert nem a 9 és 10tonna közötti differencia játszik itt hanem mondjuk 5-6 ahol már nagyon nem mindegy!"
A lényeg, hogy hasznod, megélhetésed legyen. Az unokádnak is! Ha csak az extra profitra hajtasz, előbb utóbb nem lesz megélhetése 10 000ha-on se senkinek.
Az sem mindegy, hogy talajon, vagy földben(termesztő közegben) gazdálkodunk.
Válasz Mf-es? #452. hozzászólásáraMi lehetett az oka, hogy nem kelt ki?
Szerintem Netparasztnak óriási összegző tudása van, amit nem tart magában. Az ő előadásainak gondolatébresztőnek kell lenni a hallgatókban, és mindenkinek a saját tapasztalataival, adottságaival kell használni.Nem kell vele egyetérteni, csak ki kell próbálni. Sok ilyen tanító kellene. Ezt írtam is, hogy az egyetemeinknek kellene ezeket a tudásokat megszerezni, kutatni, összegezni, átadni. De ez csak álom.
Nézd a youtubot, minden ott van angolul az usa körülményekre kutatva, és ott már sok tapasztalattal alátámasztva. Ezt kell adaptálni. Az oroszokat nézem (csak nem értem), hogy hogy belevetették magukat a no-tillbe. Pedig az száraz kontinentális éghajlat.
Mi homokon és agyagon gazdálkodunk. Az okosok szerint a két legnehezebben építhető talaj. Akkor ha minél később kezdem el, annál nehezebb lesz. Én ezt szűrtem le. Ezért próbálok minden táblán vagy kultúrában beállítani valamit amit kigondoltam és adaptáltam a saját adottságaimhoz. Ha bukta, akkor az is tapasztalat, ha keserű is, de ha jó akkor öröm.
A szűz kéz (majd) mindig szerencsés, és utána mikor finomítok rajta csak rosszabb lesz.
Válasz *** HM *** #456. hozzászólásáraNem nagyon tud senki hasonlítgatni mert aki egynél többet próbált az nincs is magyarországon hehe Najó Becő kolléga is kettővel vakarózot már, de elég kevesen vannak akik ezzel foglalkoznak/-tak
Nemsokkal később én is tudok majd mondani tapasztalatokat EGGYRŐL!
Na de mi a kül. a stripvasak között?
Ha vesszük mondjuk az 1. Stripp10et?
Hasonlitgassatok....
Válasz szanberg #454. hozzászólásáraNagyon nagy problémám, hogy nincs nitrogéngyűjtő baktérium a talajainkban. Szója is bukta lett, oltva volt, de nem alakultak ki rhizobiumok. Ezért is kell pillangós. Erre is csinálunk kísérletet idén. Próbálunk többen összedobni azt amit termelünk és lesz, talán így majd tudunk egy nagyobb mixet összeállítani.
Baktériumtrágyákban hisztek? 1 sebességgel jobban megy a traktor mesékben nem hiszek, és még nem láttam tartamkísérletet.
Tiger 5m, csak homokon tud vele vmit is kezdeni a magnum, agyagon opt körülmények között is csak 8-9km 30 cm-en 110%-os motorteljesítmény mellett. 450le kellene elé.
Válasz Becő #451. hozzászólásáraIgaz nem pillangós, de a pohánka szerintem jól beillene a képbe, most raktam fővetésbe 30 hektárt és a hűvösebb idő ellenére is hamar kikelt, melegben mégjobb a fejlődése, fagyra érzékeny a vetőmagos uriember szerint szóval biztosan kifagyó lesz, jól leárnyékol, gyomot elnyomja. Aztán rakjál szóját is bele ha van rhizóbium meg egy kis csapadék megindulni akkor lehet nitrót is gyűjt neked.
Válasz Becő #449. hozzászólásáraMekkora MT Tigert bírtok elhúzni???
Hogy vagy megelégedve ezzel az eszközzel?
Termésátlagok mit mutatnak úgy nagy átlagban? Mármint gondolok itt arra amit írsz, hogy gyakorlatilag nem művelsz talajt csak vetéskor rakod le a prontó tárcsasorát.
Kíváncsi leszek a zabra amit echte direktbe húztam földbe idén tavasszal, az ami kimondottan érdekel, hogy egy kalászost szója repce napraforóg után amikor elég jól szokta adni magát a talaj, szóval, hogy van e termésben érdemi különbség annál ahol mondjuk 20centit aládolgozunk tárcsával grúberrel bármivel, vagy így hogy belehúzom direktbe oszt jónapot.
Most a zab egynek jó lesz ilyen célra, mert került elsimított szántásba is meg ősszel egy sor tárcsával előművelve tavasszal féldirekt belehúzva, meg ez. Annyi, hogy utóbbinál a szója azért gazdagítja a talajt és nitrogént hagyhat maga után, míg a másik kettő kukorica és napraforgó után került ahol volt tápanyag vákuum tavaly, így nem 100% mérvadó a történet, csak egy év konklúziója lesz elénk tárva ebből.
Ha 15-20 liter gázolajat megtudok spórolni hektáronként úgy, hogy nincsen különösebben mérhető termésbéli különbségem akkor okés, ha viszont gyengébb egy tonnával a vége akkor az mínusz 35-40ezer míg a 20 liter gázolaj 5ezer. Ez már számottevő különbség, mert nem a 9 és 10tonna közötti differencia játszik itt hanem mondjuk 5-6 ahol már nagyon nem mindegy!
Válasz Becő #451. hozzászólásáraPróbálgatunk,több félét.Volt tillage radish,sziki kender is.Kender nem kelt ki,csak mutatóba.
Mennyire ismered,és tartod fontosnak,a Netparaszt elméletet?
Mennyire fontos beilleszteni a rendszerbe?
Válasz Mf-es? #450. hozzászólásáraTermeltünk olajretket, homoki zabot, rozsot. Ezek mind megoldották a takarónövényeket, mint árvakelésként és elszórva mint másodvetés. Én is eltöltöttem pár napot a youtube előtt nézve amerikai előadásokat, olvastam brazil és kanadai kutatásokat. Pillangósokat kell behoznom még,meg még nem tudom mit, remélem ebben segít majd netparaszt és D.Zsombor. Amit tapasztaltam, hogy egy keverék is másképpen viselkedik különböző táblákon adott évben is. A homoki zab tetszik, gyors növekedésű, és kifagyó. Közte tudott fejlődni a retek is. Rozs lassú fejlődésű volt.
Ti miket használtok? Van tudományos keveréketek, vagy mint én mindent bele ami a raktárban van? Tillage Radisht, sziki kendert vetettetek?
Válasz Becő #449. hozzászólásáraÉs a takarónövények?Saját elképzelés,vagy valahonnan tanult?
Válasz Mf-es? #442. hozzászólásáraAzzal dolgozunk ami van.Mert minden nagyon drága, én nem tudom kitermelni. Ha meg elrontom a választást, akkor MÉH-telepi áron adhatom tovább. Így szerintem az átlag magyar földműves nem képes beruházni komplett rendszert. Ha JD-t veszel előnyöd van előbb utóbb összeállhat ott egy rendszer.
Dondi lazítóval alapművelünk, kivéve gabonák, ott Horsch MT tigerrel készítünk talajt 310Le-vel húzzuk. Kukoricát vízszintes tengelyű szárzúzóval zúzunk. Prontóval vetünk gabonát, apró magot. Monosem a szemenkénti vetőgépünk. Semmi extra. Carrierrel tarlót hántunk, néha magágyazunk.
Válasz szanberg #445. hozzászólásáraIgazad van. Sajna csak ez van.
Így vetettünk olajretek után búzát is, az egyik kolléga kukorica után zúzás, és prontóval búza. A legmagasabb átlaga lett azonos technológia mellett.
Válasz szanberg #445. hozzászólásáraSokan az aprón is úgy hirdetik pronto rapid és társait hogy direkt vetőgép :)
Válasz Mf-es? #442. hozzászólásáraKét igazán spéci direktvető gép kegyetlen drága tud lenni, valamint egyéb ehhez igazított tápanyag kijuttató berendezés, RTK és nem kis traktor persze.
Mondjuk egy valamire való 5-6 fejes VF-eke is 10millió Ft szóval bármit kell venni minden kegyetlen drága rögtön.
Válasz Becő #441. hozzászólásáraNo mondjuk akkor ez rögtön nem direktvetés, mert magyarán elővan tárcsázva a vetősornak.
Ma néztem a szója tarlóba direkt vetett zabot, marhára jól néz ki, egészséges bokros, annyi a különbség a művelt földbe vetettel, hogy a színe egy árnyalattal haloványabb, viszont mintha magasabb lenne már mint amazok, pedig ugyan az a fajta és vetésidőben is 1-2nap differencia van köztük. Ősszel ahová búza kerül szója tarlóba megfogom próbálni egyik táblán ezt is direktbe elrakni, a többit egy sor grúberbe vetem majd, kíváncsi leszek a valós különbségre egyáltalán akad e!?!?!?
Tanyán is van 1 jó 200haos tábla mit lessek rajta ha rohadtul semmi dolgom nem lesz?
Válasz Becő #437. hozzászólásáraEzt írtad:"A rendszer legkegyetlenebb része a gépesítés"
Egy átlagos vetésforgónál,gabona,kukorica,napraforgó.Nálad,hogy áll össze a géppark?
Traktor LE-ben,munkaeszközök,és az kütyük,mármint az elektronikai része,RTK?
Melyik komplett rendszert ajánlanád?
Válasz szanberg #440. hozzászólásáraHorsch pronto
Válasz Becő #439. hozzászólásáraMilyen vetőgép?
Válasz szanberg #438. hozzászólásáraZab vetése szója tarlóba, március 17-én.
Válasz Becő #437. hozzászólásáraKülönben az is lehet, hogy ha jó sok apróra szecskázott mulcs van a sorközön leárnyékol és nem jön fel a gyom, csak majd látni kéne perszer.
A teljes notill-el nem vagyok kibékülve, azt látom az ott működik jól ahol marha nagy területeken dolgoznak és itt a jól kifejezés arra utal, hogy megélhetést biztosít, egy ember kuuvanagy géppel a százhektáros táblákban érted. Kipróbálnám ha lenne tartalékunk és nem lenne alkalmazott de így most ez nem menne.
Most próbáltam direktbe zabot vetni szója tarlóba, nagyon jól működik jó állomány van tőle de itt a Horsch Airseeder Co6-os gép az nem az a direktvető gép ami felülről bevág és benyomja a magot a földbe, hanem inkább egyfajta striptill-es vetőgép mert ahogy a vetőkulti duett kapák dolgoznak úgy néz ki, hogy középen egy vídiás bontócsúcs előbont mondjuk 12centi mélységben, ez után pedig egy kapa két oldalra befújja a magokat egyfajta keskenyebb sávokba majd rágereblyéz magtakaró pálcasorokkal és letapossa hátul a tömörítő keréksor. Ez elég sokat bolygat a talajon, lényegében előgrúberezik, illetve grúberezés közben vet, vagy 10 centivel a vetésmélység alá robbant a csúcs, lazít a gyökereknek illetve ha volna rajta műtrágyaszóró akkor oda tudnánk azt is pakolni.
Ezen amúgy gondolkoztam, hogy folyékony adagolóval felszerelném a gépet, a kapákban megvan a helye a csőnek ahol befolyatná a vetősávok közé-alá az anyagot oszt jónapot. Erre elég lenne egy villanymotoros adagoló ami a 24 kapához folyatná az anyagot, nem tudom mennyi értelme van de valami kisebb mennyiségű starter oldatot biztosan szeretne a kis csenevész fejlődő növény, van a Fitohorn-nak is ilyenje pl.: meg más helyütt is láttam ilyen anyagokat.
Szóval gép akár lenne is csak nem az a tárcsás direktvetős téma, ez egy köztes megoldás olyan mint a sávművelő, de nekem igen teccik amúgy. Szemenkénti vetőgépnél is sornyitó yettersor van, sávtisztító rendszer kéne rá meg új rúgók mert ha megfeszítem a 20éves anyagok elpattognak már a régi White-on, illetve hátra acél tömörítőkerék kellene még rá a jobb magárok zárásért, de még azzal is ahogy szikkadna a föld vissza nyílik ez, próbálgatták környéken de az agyag az ilyen.
Mi csináljuk napraforgónál is, mint már írtam, pedig nálunk az ambrosia durván veszélyes, de akkor is ki kell próbálnom. Nincs sávpermetezőm sem, felületre permeteztünk. Ami látszik, hogy a mulcs alatt nem jött fel a zab, de a bolygatott területen igen.
Szerintem a talajművelés is rendszer, amiben nem lehet hibázni, kihagyni egy elemet sem. A felismerésnek és megvilágosodásnak is vannak stációi szerintem.
-szántás,
-grubber,
-lazítás,
-sávművelés,
-no-till.
szántásnál csináljuk aztán a tél elintézi, szél elviszi.
grubbernél rájövünk, hogy a mélyben tömörödik,
lazítónál, hogy ez jó, de már sok,
közben pedig, hogy a réten a domboldalon soha nem hordja le a víz a földet, mindig laza, és nem műveljük. A pihent föld mindig jobban ad, mint az agyonműtrágyázott.
Az agyad még mantrázza a beidegződéseket, de közben rákapsz a sávművelésre, "hátha", "de", "mert kell működjön" és reménykedsz, hogy sikerül visszaállítanod azt ami a tábla széli "gazos" produkál.
Én most itt tartok, és reménykedem, hogy amit az usa és brazília farmerei már régóta csinálnak az a mi viszonyaink között is működik. Az oroszok is nagyon keményen nyomják..... a no-till-t!
A rendszer legkegyetlenebb része a gépesítés, de ha fejben eldöntöd akkor nem kell megállni. A leggyengébb pedig az ember.
A talajművelési kísérlet is ezért van nálam, hogy tisztábban lássak, kételyek gyengüljenek.
Válasz Becő #409. hozzászólásárasutnor@gmail.com velem is megosztanád a galériád? Köszi
Válasz _NB_ #433. hozzászólásáraEzt olvastam már!
Marhára jól néz ki ez a történet, annyi, hogy kint a roundup ready szóják gyom kérdése megoldott. Ha minden összeáll akkor ki fogom ám próbálni egy-egy táblán szója elébe is a sávművelőt főleg ha nem csúszik nagyon el a betakarítás és nem totál saras pálya lesz ősszel, de ha igen akkor is megnézem egy helyen tesztből, akkor tavaszi sávozással játszunk majd.
Válasz Netparaszt #432. hozzászólásáraHa jó a talajállapot akkor a szántás is és akkor nincsen nagy rombolás, egy kultivátor épen annyira káros vagy sem mint az eke ilyen esetekben.
Válasz szanberg #431. hozzászólására Tanítson még Mester, iszom szavait, mert fontos a hitelesség.
TMMG #7186 szanberg | 2017-04-30 18:32:54 "Egyébként amikor jó a szántás minősége akkor szakmailag és talajvédelmileg sem rossz dolog"
Válasz Netparaszt #429. hozzászólásáraMegint látszik az, hogy csak vagdalkózni tudsz, ráadásul olyannal amit te találtál ki hülyeséget és másra húzod rá, ismételgetsz egykét ilyen szót és próbálod vele leplezni azt, hogy van aki ellát feletted.
Válasz szanberg #428. hozzászólásáraNézd meg mikor nyitotta netparaszt a témát.Van olyan területem,amit legalább 10 éve nem szántottam.Grúber 5 éve megy.Meg szerintem,te fiatalabb is vagy,de nem ez a lényeg.Lényeg,hogy mégsóherebbek legyünk,vagyis csak a sorközt vakarjuk.Én is ebben gondolkodom,azért figyelek.
Válasz Claaastra #392. hozzászólásáraÁ, dehogy, csak néha visszanézek tanulni a Mestertől! Mindig tanulok újat, a legújabb fejlesztés a talajvédelmi szántás, majd megpróbálom beilleszteni a programba. Még jó, hogy ő ingyen osztja meg a nagy tudást, így mindenkihez könnyen eljut, mielőtt az USA és a nagyvilág megneszelné a korszakváltó magyar felfedezéseket.
Válasz Mf-es? #426. hozzászólásáraNem nem akarom elhinni csak én nem ebben gondolkodok, mondom neked én már akkor több éven csináltam ilyet amikor még hírből sem volt talajmegújító topic meg professzorok hehe meg a te nagy talajmegújításod is annyiba fulladt ki, hogy spóroltál és inputra nem áldoztál csak ami nagyon nagyon minimum, persze pont jól jött neked netparaszt mert felszentelte a sóherságodat hehe
Az biztos, hogy így van, kanadában akivel levelezek fiatal ember németből!!!! rendelnek bázisállomásokat de valami piszkosan olcsó árakon, küldött is róla linket meg be is raktam ide, és az automata kormány részegységeit is maguknak pakolgatják össze innen onnan aprópénzért mégis jó.
Az van, hogy drága de ha használod akkor megtérül, viszont kicsit abból mondjuk kezd elegem lenni, hogy mindig arra dolgozunk, hogy valami megtérüljön...
Jelenleg az Axiál van a legjobb árral a piacon legalábbis amit eddig kaptam eddig ezt mutatja. és gondolom ha valamelyik nap beugrok a kitébe attól ez nem is fog változni
Válasz Becő #416. hozzászólásáraÉs honnan az elmélet?Mert látom,van takarónövény,lazítsátok vele a sorközöket,amit szanberg nemigen akar elhinni.
Válasz Feri #424. hozzászólásáraÉs gyorsan rendelni kellett egyet a forgalmazónak a raktárkészlet pótlására, csájnából, 48 $-ért. Najó nem, de elég durca árak vannak, szerintem 10 év mulva csak nevetni fogunk a mai rtk rendszerek árain. Legalábbis remélem
Válasz szanberg #422. hozzászólásáraPélda: Elszált a kártyaolvasó modem:480000ft.
Válasz Becő #416. hozzászólásáraa zab is kifagy?
Válasz Fergás #414. hozzászólásárade mik ezek a bajok írd már meg!?
Mi romolhat el? mi szokott hézag lenni?
Válasz Becő #415. hozzászólásáraAzt mondod jobb a munkája ha direkt tarlóra húzom? Csak a gyomírtással mit csináljak???
Szója után kukorica elé lesz a leg tutibb, ott igen jól adja magát a talaj és van mit kilőni a tárból a gyomok ellen, de fordítva olajos növényeknél vannak félelmeim mint már írtam is.
Válasz Becő #419. hozzászólásáraHoppá hoppá...Átadom
Meg is nézem nézzük...
Válasz bobo77 #418. hozzászólásáraKürtöspusztán az út mellett meg is nézheted.
Endre bácsit üdvözlöm!