Hirdetés
Fórum
Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő!
Létrehozta: Márk23 , 2013-04-10 15:12:48
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiat 180-90-es traktorok új
- Grubber új
- Milyen gépek a JUMZ traktorok? új
- Talajművelés gépei - tárcsa választás: Horsch, Amazone vagy Väderstad? új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Búza termény felvásárlási árak új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- S.O.S. új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
_fill_540x300_0.jpg)
Hálaadó Napon járt az agrárminiszter
Az új kenyeret és az új bort kézbe venni minden évben rendkívüli pillanat.
2168 hozzászólás
Válasz Becő #416. hozzászólásáraKöszönöm uram! Megkaptam
Válasz szanberg #406. hozzászólásáraTalálkoztál már olyan emberrel aki bevallotta hogy valami mégse jó amiért súlyos pénzeket kiadott ?
Senki nem szereti bevallani ha az agyonsztárolt traktora mégse olyan sziper szuper.
Mondtam hogy gyere le és próbáld ki élőben mit tud illetve milyen a kezelőfelülete a zöld-sárgának amikor itt dolgozott tőled nem messze... de nem jött össze a dolog.
A többit majd privátban.
November 10-én így nézett ki a zab olajretek takaró. Ebből lett az ami a sávok között látszik. Nem kell semmit csinálni, a tél elintézi.
Válasz szanberg #405. hozzászólásáraMikor megtudtuk, hogy megveszed, akkor már képben volt, hogy hosszú távra kell egyet csinálnunk. Tehát a FF sávost is ki kellett próbálnunk. Csak annak bizonytalan volt az állapota. Aztán egy nap alatt munkára tudtuk fogni.
Az egyik kép is olyan amit már megtárcsáztak egyszer.
A legjobb ha nem csinál előtte semmit az ember. Legyen ülepedett.
A szögszenzort meg kell vennem, ha sávozunk. Eddig nem volt feltűnő a hiánya, talán a képeken is látszik, hogy nem rosszak a sorok.
Nekünk minden gépben megvan az előkészítés, a kormányt pakolgatjuk, hogy kinek fontosabb. Nagyon megkönnyíti a munkát. Megéri szerintem.
Válasz szanberg #406. hozzászólásáraNekünk trimble van már 5 éve, meg vagyunk vele elégedve, kisebb hibák azért voltak már, de megoldottuk, ha meg nagyobb van akkor agromatikék megoldják.
Vetéskor meg sorközkultizáskor használjuk leginkább meg permetezéshez illetve talajmunkákhoz is.
Válasz Becő #409. hozzászólásáraAkkor közel vagy helyileg.Én is Somogy Kaposvártól északra...
Válasz t.peti #404. hozzászólásáraEz így van! Bár mi már régóta nem szántunk.
"Belevetettem a gazosba." "Ebből lesz kukorica?" "Az út mellett kísérletezni?" -ilyen mondatokat kaptam, de a legjobb haverom apja volt: "Te G...r, ez nem is olyan ocsmány mint ahogy mondtad!"
Mellette mindenki talált gilisztákat amikor lehajoltak megnézni a gép munkáját. Bár a legrosszabb, hogy sokan csak szemre néznek nem koszolják össze kezüket.
Láttam képeid! Ez is életforma, tenni akarás, kísérletezgetés, botlás, siker.
Válasz Becő #409. hozzászólásáragyorfi7777@freemail.hu
Válasz szanberg #408. hozzászólásáranálam meg a piros
nem bántam meg a trimblét
Válasz bobo77 #403. hozzászólására11-ben húzta egy gazda homokon 120le-vel. 160-tól szerintem mindenhol, legalább nem siet! Mi amit megtapostunk tavaszi mésziszapszórásnál, ott a Magnum310 is 80%-os leterheltséggel ment 12km-el. Azt az ígéretet kaptuk, hogy vetés után összeülünk páran, kik használták most és/vagy akarunk ilyen gépet. Az elképzeléseinkből meg megmondják, hogy mennyi az annyi.
Képeim és videóim is vannak, csak lusta vagyok feltöltögetni. Adsz emilt megosztom guglival.
Somogyban, a Balaton alatt gazdálkodunk két talajtípuson. Homok sík, Agyag domb.
Válasz Mézga #407. hozzászólásáraNo ez így a fasza!
de van aki szerint csak a zöld működik jól
Válasz szanberg #406. hozzászólásáramegállított vetéskor egy koma, hogy elfelejtettem leengedni a nyomjelzőt. mondtam neki, hogy ennyi vetés után már ráállt a szemem és nincs szükségem rá
Válasz t.peti #397. hozzászólásáraNem csak az árát nézem, csak most kb. 18emberrel beszéltem akiknek a Trimble vagy a topcon redszer van és igazából mindenki megvolt elégedve azzal amit vett, de olyan gépésszel is kommunikáltam akinek semmi köze ahhoz mi van rajta, csak dolgozik vele és kész, de csak jól nyilatkozott (környékeden ih-s géppark...)
Be fogok menni hozzátok a napokban és kalkulálunk egy rendszert kompletten de amiker eddig hallottam ár tekintetében az már nem az volt, hogy 10%-al több vagy ilyesmi hanem 1,7-es szorzó mondjuk meg ilyenek... De ha jól alkudok akkor egy árából két traktorom is felszerjük és akkor meg nemkell szerelgetni innen oda onnan ide érted. Szóval az ár számít azért...
Meglátjuk, kampány időszak van, 1 komplett rendszer kell ide most plussz két gépbe komplett előkészítés, lehet matekozni.
Válasz Becő #401. hozzászólásáraBasszus amúgy ha mondja valaki, hogy még dolgoznátok vele élesben akkor felőlem maradhatott volna arra az időre én most nem fogom húzni, egyedül annyi hajtott, hogy lássam mit tud érintetlen kukorica tarlón, mert ebből maradt még a határban maszek darab egy-kettő aztán ha letárcsázták volna akkor már nem azt láttam volna amit akartam, de én dolgozni repce elébe fogok vele leghamarabb, itt viszont le lesz tárcsázva és vissza hengerezve a gabona tarló, hogy legyen művelt felső talajrész mert alap gyomírtani mindenképpen akarok e nélkül viszont értelmét veszíti a történet, tavaszi gyomírtás repcénél már olyan amilyen és bántja a kultúrnövényt is...
GPS rendszerhez szögszenzor kötelező! Amiket most árulnak RTK-s aut. kormány rendszereket mindegyikhez van ilyen alkatrész, innentől kezdve amúgy mindegy is, hogy kormányforgató motoros a műszer vagy beépített hidraulikás, mert nem csak a gép elmozdulásából dolgozik majd a korrekciós jellel, hanem a kormányszög elfordulásból rögtön kalkulál.
Jó képeket tettél fel, én is fogok, ezt szeretem amikor árad az infó és a valós szántóföldi helyzetek az ember elé tárulnak.
Válasz Becő #402. hozzászólására
A szomszédok meg gondolom értetlenül néznek hogy milyen hanyag gazda vagy hogy nem szántottál ki mindent.
Itt legalábbis ez megy, senki nem tud elszakadni még gondolati síkon se a hagyományos műveléstől.
Van aki a lazítóját se húzza hanem inkább az ekét.
Én szeretek kisérletezni, elszakadni a hagyományos megoldásoktól, bár kicsi a területi kapacitás és a gépi is hozzá.
Talajmegujjító topicba dokumentáltam az idei takarónövényes tapasztalatokat képpel kiegészítve.
Válasz Becő #400. hozzászólásáraEz igen!
Szerintem sokan vártunk erre.Mennyi a legkissebb Le ami elhúzná a sávművelőt?Főleg a Ff ét. Azt gyártják most is?A beállított kisérletről a későbbiekben is szívesen fogdnánk a képeket tapasztalatokat.Merre gazdálkodsz amúgy?
Mutatok pár képet a Ferroflexes sávművelőről. A késeket már mi raktuk fel, grubber kapákból készítettük, azért hajlítottak. Hegyeket laprugóból, terelőket szögvasból. Szerintem jó munkát végez, legalább is homokon. Már csak itt tudtuk így kipróbálni, elfogyott a terület.
Az első kép egy több éves parlag terület, második szántóföld.
Ezen a képen az eső utáni kipárolgás mértékét fotóztam, nem tudom mennyire kivehető,vékony szürke sáv a dombéleken, de félelmetes, hogy a köd csak a szántás feletti részen látható a grubberezett és a sávozott területek szélén mintha elvágták volna. Ezeket az "apróságokat" kellene kutatóknak kimérni, hogy mekkora is a párolgás. A műveletlen, takarónövényezett területet mikor sávoztuk, még ragadt, csakhát vissza kellett vinnünk a stripcatot, nem várhattunk ;),annyi nedvesség volt a talajban. Amit az őszi művelés miatt beforgattunk az meg száraz volt. Sőt a többi területünk mind nedvesebb volt, még ott is ahol nem sikerült a takarónövény vetése.
Stripcat agyagon. Kukorica vetés elé. A táblában idén talajművelési kísérletet állítottam be, Horsch tiger, szántás, Strip tilll, No-till, Dondi lazító (balról-jobbra)műveletekkel. Sajna nem találtam olyan kutatót, egyetemet, céget ki nem csak hitegetett volna és haszonlesőként várja, hogy mindent megcsinálok ő meg csak megírja belőle a cikkét, így nekiálltam magam. Az USA-ban, sőt az EU-ban is járásonként, talajtípusonként állítanak be kísérleteket, itthon meg.... kiábrándító.
Homoki zab takaró Stripcat sávművelő homoktalajon.
Válasz szanberg #395. hozzászólásáraHomki zab után sávműveltünk, és nf-t vetettünk bele. A zab összel kb 120cm magas volt, sajnos nagy részét lezúztam, de hagytunk meg kontrollt is szerencsére. Ha lesz erőm töltök fel képeket.
A Topconról, amerikai fórumokon olvastam, hogy nagyon meg vannak vele elégedve és a kormányba épített verzió is tetszett nekem. Nem volt még másnak ilyen itthon a piacon mikor mi vettük. Az első évben nagyon sok problémánk volt vele, majd mindent kicseréltek a rendszerbe, aztán a 13. hónapban rájöttek, hogy az akksira, direkbe kell kötni az áramot. Amit t.peti írt az az én tapasztalatom is. Lehet, hogy a szögszenzort is meg kellett volna vennünk (minden traktorba külön, fixen kell beépíteni), de a föld egyenetlenségeit nem tudja kezelni. Ha jó a talaj akkor ügyes domboldalon is. Nálunk a dombok között vannak olyan helyek ahol nincs térerő. Ott megáll. JD RTK jobban lefedett, de a kite nem tudott adni kormányt csak dörzskereket.
Válasz szanberg #396. hozzászólásáraÉn nem vagyok elájulva a topcon-tól.
Tudok neked mutatni keresztbe kombinátorozott vetést. A traktor döcögést nem igazán tudta szépen eltüntetni.
Ne csak az árát nézd az eszközöknek...
Válasz Becő #394. hozzászólásáraA topcon az axiálos cucc amit most lehet látni a katalógusokban?
Mennyire vagy megelégedve vele? mik az észrevételeid ezzel kapcsolatban?
Trimble, Topcon, Jd és társaik versenyeznek egyenlőre még.
Válasz Becő #394. hozzászólásárade a homoki zab alá miért sávműveltél főleg ha szórva vetetted???
Szerintem a front tartálynak semmi hátulütője nincsen, miért lenne, beletankolsz lezárod és dolgozol, zárt rendszer csak a talajban van nyitva ahová fújja bele.
Nekem teccene a szuszpenzió, csak ahogy írod nem egyszerű a kezelése, egyébként szerintem sok plussz van benne, van egy nagy cég ahol csak ezt nyomják, ha hozzájuk kerül föld akkor 8-10mázsát is adnak neki belőle de egyébként is igen sokat kitolnak minden kultúrához és 18-20tonnás kukoricáik vannak a csapadékosabb években.
Nitrosollal jól lehet bánni én erre tervezek és így ha sokat használnánk belőle kihoznak lencsét is, nemkell mindig köböstartályozni, veszek egy inox honda szivattyút kb 200ezer az ára és akkor pillanatok alatt tudjuk tankolni a gépet meg a kihordós járművet, igaz a lencséből kijön magától is elég gyorsan. Igazából itt lehetne szilárdazni is csak a folyékonyhoz mint írtam megvan minden amivel kitudom kellő mennyiségben juttatni, csak összekell állítani a teknikákat de nagyon kevés ráfordítással ez kihozható spécin és kézi erő nélkül tudjuk utána mozgatni a műtrágyát.
Válasz szanberg #390. hozzászólásáraRosszul fogalmaztam azt hiszem. Nem a sávhúzásnál van a gond, hanem utána a vetéssel. Ha kicsit is nedves (vályogon 3mm)akkor már a művelőkerék nem viszi el.aAz RTK-nk TOPCON komány. Mi NH TM190-nel húztuk a stripcatet, a FF-et Case Magnum 310, és TM-mel vetettünk. A 260le simán fogja vinni.TM is tudta agyagon, dombokon 15km-rel húzni. Fronttartályon és is gondolkodom, de a traktorosok szerint minden el fog rohadni a traktor elején. A homoki zab és az olajretek is szórva vetéssel lett kijuttatva. A strip till-t szerintem is csak akkor lehet elkezdeni, ha a penetrométer is lemegy mélyre. Nálunk ez homokon 30-50cm, vályogon, agyagon 90cm. legalábbis én azért mertem így belevágni, mert ha nem teszi bele a sávba vmi miatt, akkor is ott a laza talaj. Mi 2009-től tigerezünk és Dondi lazítózunk, 11 semmit nem szántunk. Mi régóta folyékonyat használunk, szuszpit nem, 1 órád van a kijuttatásra miután a kamion megállt. A folyékony megosztva kötött talajon 2-3 héttel is kitolja a vegetációt kukoricában, vigyázni kell vele.
Szerintem azzal nincs semmi baj, ha valaki az összegzett tudását "pénzér" adja tovább. Az utazási költség sem jön ki belőle, ha visszagondolsz, de én hálás vagyok Netparasztnak, megmutatta, hogy nem csak a kis járásunkban agyalgatunk ezen dolgokon néhányan. Többet nem akarok erről mondani, csak szakmázzunk!
Válasz Claaastra #392. hozzászólásáraNem fox röhögni ha nem lesz naftára zsé csak a notillre
Válasz Netparaszt #387. hozzászólásárakis......g visszataláltál,kevés a kuncsaft???
Üdv!
Arra lennék kiváncsi,hogy a traktorkerék nyomaiba,
illetve a kivül eső sorokban milyen a munka minősége.Nem vagyok hajlandó kerekezni,súlyokat pakolni.A vetőgépet vivő traktor meg van oldva.ott az ikerkerék közé megy a vetés,de az előkészitő trakeszt nem variálnám!
Válasz Becő #386. hozzászólásáraMilyen GPS illetve RTK rendszered van?
Műtrágyázáshoz azért írtam, hogy készíteni fogok egy sáv injektálót amit egyébként még hagyományos művelésnél is jól lehetne használni rtk nélkül is de azzal méginkább, egyszerűen a vetendő sorok alá nyomatom majd a nitrosolt, de akár szuszpenziót is, csak ahhoz még nincsen bejáratott tárolási-kezelési tankolási technológiánk, állítólag ott forgatni kel az anyagot mert leül hamar meg ilyenek...
No szóval, a másik megoldás a front tartály nekünk mindkét nagy gépen van fronthidraulika. Léteznek naggyon komoly teknikák ide de akár 3millió felett is elkérnek ezekért, viszont lehet venni jelentősen olcsóbb ugyanakkor jó megoldásokat.
Kukoricánál nem érdekel ez mert nem akarok csak nitrogént kijuttatni neki arra pedig ott lesz a sávinjektáló majdan ami készülni fog, ha repcét vetek ott monosemmel tudom sor mellé sávba rakni a komplexet illetve napraforgót is ezzel vetem, itt is.
Ezek az alap gondolatok.
Válasz Netparaszt #387. hozzászólásáraLátom ellőtted az összes tárad és már csak a gyerekes nyelvnyújtogatás maradt, de azért a pénz megint feljött ebben a hozzászólásodban is, látszik mi vezérel mi az ami motivál.
Válasz Becő #386. hozzászólásáraFigyelj majd kiderül én még csak fordultam vele tavalyi kukorica tarlón most mikor meghozták, teccett a munkája nagyon én húztam gyorsan is. Milyen géppel dolgoztatok vele?
Mert én 260-as 12,5tonnás trakira akasztottam múltkor no azt nem dobálta semennyire, itt a gép az úr, azért kell nagyobb traktor ezek elé mint a katalógus ír, hogy lendülettel lazán a gép irányítson. Az, hogy jó talaj kell elé az nem gond, úgyis kicsit reformálnom kellessz a pályákat mert a dolgozók nem nagy gondot fordítottak soha a jó barázda behúzásra ésatöbbi, nomeg sokszor a rossz minőségű szántás barázda nélkül is egyenőtlenné tette a talajt. Most már jobban kellessz figyelni, ez nem az a meló hogy legyen kész és annyi, itt a precizitás számít.
Írtam is, hogy 20centi széles a sáv, szerintem elég az, egy kés ebben még tud homogén roppantást végezni, szélesebb sáv széleinél már nem biztos, hogy az lenne így nagy értelmét sem látom szélesíteni.
Homoki zabot 76-ra vetettétek vagy mi? Vagy elmentél egy sorral aztán mégegyszer rá közöltél a sávművelővel?
Én csak 76-ra akarok dolgozni amúgy és ősszel elsősorban, nyílván ha nem lehet időjárási tényezők végett akkor marad tavaszra, elég már a gyilkos munkákból. A sávtisztítók kuuvára levoltak engedve amúgy, rendesen ortották a földet szerintem ezeken feljebb kellessz venni ahogy Te is írod de majd beállítgatom mielőtt élesbe játszik a téma.
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat ha bármi eszedbe jut jó és rossz egyaránt nyugodtan írd meg illetve ka tudsz készíts már képet az FF-es sávgépről. Emlékszem én arra néztem annó csak akkor még végképpen nem érett meg a gondolat semmi ilyesmire. Amit én is fogok tapasztalni úgy is leírom majd szépen, hátha tudunk összehozni egy felhasználói "anyagot" amivel könyebben boldogul a jövőben mindenki más is.
ja, és nem pénzért adjuk mint egyesek itt hehe
Válasz szanberg #377. hozzászólására Attól, mert a striptill máshol működik, miért működne nálad? A kite sem tudta működésre bírni, majd pont nálad működne a nehéz agyagon, amit szántani kell?
Tudod, a notill sem működik a magyar földeken, hiába dolgoznak így már 116+ millió hektáron világszerte.
Nem érdemes a pénzt pocsékolni strippelésre, maradj a talajvédelmi szántásnál.
Válasz szanberg #385. hozzászólásáraSzia(sztok)! Mi is húztuk most tavasszal a Te általad megvásárolt Stripcat-ot, mind homokon, mind agyag talajon. Homokon nagyon jól működött, homoki zab mulcsban, monosem vetőgéppel könnyedén tudtunk bele vetni. Viszont agyagon (olajretek-rozs) nem volt az igazi! Nagyon egyenletes talaj kell előtte, a 10cm-es talajegyenletlenséget már nem tudta kezelni. Mikor a FF szólt, hogy eladta a stripcat-et, elhoztuk a 11-ben általuk gyártott kiállítási példányt, ami egy Orthman szerű gép,és sokkal jobb munkát csinál szerintünk. A stripcat 25cm széles sávot húz, de inkább vékonyabb (a talajegyenletlenségek miatt). A FF sávművelővel már 60ha-t húztunk, kicsit át kellett alakítanunk (kiállításra nem anyagot, csak vasat tettek az eszközre),de már többünk is szeretne velük csináltatni ST-t. Most tesztüzem folyik.
Tapasztalataim: Beállításnál a sornyitó tárcsák ne dobjanak ki földet, mert az RTK nem tudja elvezetni a traktort, tavaszi ST-nél. A tapasztaltak szerint az őszinél nincs gond. Mi egy nap kétszer szereltünk vékony kerékről vastagra és vissza emiatt. A tavaszi ST után, ha a kerék belemegy a sávba visszatömörít nagyon. Kézzel a sávok között el lehet vezetni a traktort(GPS nem tudta) 7-8km/h-val. A takarónövényeket mindkét gép szépen elvágja és a sávokat kitisztítja, nem kell előtte zúzni. A stripcat-ot könnyebb húzni. Mi 25-30cm mélyen mentünk 12km/h-val, de az túl sok. 8-10-nél nem dob ki és szép a munkája is.
Kételyeim: Műtrágya kijuttatás. A 3-500literes dobozok semmire sem jók. Vmi MonTag féle vontatott adagoló kellene hozzá. Domboldal. Ez kemény dió szerintem, mert agyagon nem jó a tavaszi ST, és a csúszást nem tudom, hogy lehet kiküszöbölni.
Bocs a sok karakterért.
Egy sáv injektálót akarok még csinálni, függesztett csukhatós rendszert, van 12 db tárcsás műtrágya csoroszlyám a White vetőgépről konzolostól, ezeket raknám fel egy csukható gerendelyre aminek a tetejére pedig feltenném a 800 literes kis függesztett permetezőnket.
Kérdés a következő. 03-as kék fúvókával mittudomén 4 baron kiment 200 liter 9km/h-nál hektáronként, 15 méteres keretnél. Ezen ugye 30 db fúvóka volt. Ha ebből 12-őt hagynék meg másfajta csövezéssel szépen elosztva a csoroszlyákhoz és pl. úgy gondoltam, hogy a hosszúnyakú légbeszívásos fúvókára ráhúzok egy gumicsövet amit levezetek a lehelyező csőbe a csoroszlyákba.
No szóval itt a kijuttatott mennyiség szerintetek hogyan alakulna? Hogyan kéne fúvókázni?
Ezzel belehúznék a sávokba mittudomén 200 liter nitrót vagy inkább 300-at, a maradék 2-300-at meg kiadnám a belógó csöves megoldással 6 levél körül lomb alá a kukoricának, szója, napraforgó nem játszik ott elég ami a talajba kerül.
Válasz _NB_ #383. hozzászólásáraNa ez jó kis anyag, most nem bírtam végigolvasni csak egy részét, de azért megnyugtat, hogy vannak jó tapasztalatok.
Strip Till és a talajhőmérséklet
Strip-tillage
Strip Till Management
STRIP TILL .... FOR THE HUNGARIAN AGRICULTURE
A sávműveléses technológiák előnyei
-Tracking Air and Soil Temperatures in Soybeans
-
-
:)
-
-
Válasz Mf-es? #381. hozzászólásáraNem lesz itt semmi átállás. Soksok év óta lazítózunk rendszeresen és azóta a szántás is visszaesett jelentős mértékben, de elhagyni nem tudtuk eddig és persze nem is akartuk.
Eztán sem akarom elhagyni, amit szántani fogok azt azért fogom mert úgy akarom, nem mert hülye vagyok, ahol az látszik jónak ott azt fogom csinálni, amennyiben úgy ítélem meg.
Le fogom írni mit tapasztalok megnyugodhatsz, mindig meg teszem persze sokan azt hiszik villogni akar az ember vagy ilyesmi közben meg csak csapatjátékosnak gondolom magam és ahogy hasonló emberektől sokat tanultam és sok hibát elkerültem más tapasztalata alapján és néha kárán is sajnos, azt szeretném ha tőlem is más előnyére tudná avanzsálni.
Lesznek olyan területek mint írtam is ahol szeretném a kizárólagosságot elérni amennyiben jól hozza magát így a történet, tehát mindig ugyanoda vetni, ott hamarabb lesz majd konklúzió, annyi, hogy szóját egyenlőre csak kipróbálásképpen fogok így csinálni mert a gyomírtása nem kellően megoldott és szeretném látni milyen a gyomoodás erélye és merre tart ebben a rendszerben, lehet, hogy kedvezőbben fog alakulni mint azt gondolnám és a jó mulcs a sorok között megold nekem sokmindent és egy sávpermetezővel felszerelve a vetőgépeinket kis környezet terhelés mellett tudok alapkezelni vetéssel egy menetben!?!?!?
ezt majd az idő dönti el, mindenesetre van előttem példa több is, majd figyelem jobban a dolgokat.
Nem messze úgy vetettek most szóját, hogy egyik oldalon szántott kukorica tarló elmunkálva és rapiddal bevetve, másik oldalon most kora tavasszal letárcsázott és hengerezett szintén kukorica tarló, Orthmannal megsávozták és JD szemenkéntivel behúzták egy nap ment a másikkal minden. Így alapkezelni is tudták bár azért elég mulcsos a pálya kíváncsi leszek mit mutat a gyomosodás majd. Én full mulcsosan is ki akarom majd próbálni kis területen, ha ősszel sár lesz esetleg és nemlesz jó a sávhúzás akkor tavasszal teszem ezt meg, akkor a megfagyott kiengedett góré is jobban pereg és morzsolódik és szebben fed a sorok között. Egyébként abban biztos vagyok, hogy agrotechnikailag teljesen jó ez a rendszer, mondom, egyenlőre gyom kérdésnél van fenntartásom olajos növények esetében.
Válasz bobo77 #380. hozzászólásáraNem mondtam,hogy nem működik.De Ő is először a szántás nélkülit valósította meg,utána sávművelés.
Az átállás mikéntjére vagyok kíváncsi.
Remélem leírja.
Válasz Mf-es? #379. hozzászólásáraAnnyira nem müködok ez az egész hogy Feco kolléga terméscsúcsokat döntöget folyamatosan szántás nélküli és sávművelős technológiájával országos szinten...
Válasz szanberg #377. hozzászólásáraMűködik,csak a Netparaszt féle technológiával kellene kezdeni,hogy teljes keresztmetszetben lazult legyen a talaj.Utána lehetne vakargatni a sávokat.Sőtt,én menet közbe,még ugyan úgy beiktatnám a takarónövényeket.
Válasz Mf-es? #374. hozzászólásáraEzt nem az előző héten találták ki, csak működik valahogy :)
Az egyik lényege, hogy a sorköz takart marad, pl: kukoricánál ha nem cserepesedik fel a talaj már megérte, persze függ hogy mennyi szár marad, milyen vastagon takarja sorközt.
Értem az aggodalmadat, miszerint csak egy vályút lazítasz fel(a szélességét lehet állítani mekkora legyen), és ez szűkös lehet a gyökereknek, mert falba ütköznek, de pont ezért inkább lefelé fognak növekedni amerre könnyebb haladni, nem a talaj tetején terülnek el.
-Is strip tillage the new black for Manitoba farmers?
De a lényeg, hogy ha Szanberg lesz olyan rendes akkor tolja felfelé a tapasztalatait és abból lelehet szűrni a lényeget és tanulni belőle.
-Striptill Farmer
-Striptill.ru
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #376. hozzászólásáraEzt majd kikell próbálni de ha máshol működik itt miért ne működne!?!?!?!?!
Ne úgy képzeljétek el, hogy egy virágcserépben van a növény, attól, hogy itt egy sáv kerül meghúzásra attól a talaj többi részébe is bele fog gyökerezni a növényem, nemfog megállni a gyökér, hogy stop itt a vége eddig szól az útlevelem. Mi van azzal amikor tavasszal kapot kétsor rövidtárcsába vetettünk és 8 cm sekély átdolgozott talajt kaptam? Ilyen is volt és nemvolt baj igazából, vagy amikor olyan eketalp volt mindig mtz szántás után, hogy alig bírtuk áttörni? Ehhez képest itt egy kés robbantásába vetünk, ahol a két oldalsó saraboló tárcsa pár cm mélyre nyúl, ez tudna mancsolni talpalni esetleg saras pályán de így ez sem, a kés nyoma meg egy intenzíven lazított közvetlen környezet valamint körbe továbbhasadt, nem letalpalós távolabbi gyökérzóna. Igensok lazítón is nagyobb a késtávolság mint 76 centi.
Ha felszántom vagy grúberezem ősszel a pályát elmunkálom és utána akármilyen mélyen is megvolt járva a talaj, össze lesz ülve vetésre az is, vetésmélységen alul zömök szinte kemény a talaj ha lazítva volt elé akkor is, de az nem azt jelenti, hogy nemtud belegyökerezni.
Nem túl messze tőlünk alkalmazzák már ezt a technológiát, idénre van mindenféle vetésük így. Repce nagyon jól sikerült az biztos, arról tudtam eredmény konkrétan.
Válasz Mf-es? #374. hozzászólásáraNa pont ezt gondolom én is! És ha grúberozva lenne ősszel csak 15-20 cm mélyen és sávművelő(szerű) géppel a sorok alá mélyíteni 30-35 cm-re+műtrágya kijuttatás tavasszal?! (Itt a sávtisztítás része nyílván nem lenne tökéletes!)
Válasz Mf-es? #374. hozzászólására
Válasz szanberg #372. hozzászólásáraPontosan az a különbség,hogy nem csak a fő gyökér zónát kaparom.Mivel a gyökér,nem a megkapart zónádba szeretne élni.Annál távolabb is.
Válasz szanberg #366. hozzászólásáraMenj ki motrozni nincs erre itt szükség na
Válasz Mf-es? #371. hozzászólásáraés szerinted ha grúberezel 20-25centin kapás kultúra elé vagy ilyennel dolgozol ugyanilyen mélyen lesz különbséged? ugyan az a munka csak itt a fő gyökérzóna van megkaparva nem a teljes felület.
Válasz szanberg #367. hozzászólásáraRosszul írtam.Egyértelmű,hogy a lazítottba vetett.
Válasz Dave #369. hozzászólásáraVannak olyan területeim, ahol 7éve szója-kukorica vetésváltás van. Bi kultúra. Itt igen, ezeknél mindig ugyanoda akarok vetni és műtrágyázni.
Ahol meg van repce kalászosok között, vagy szója vagy napraforgó ott úgyis kicsit másképpen kellessz ezzel dolgozni, pl.: repce elé úgyis hántassz egy tarlót, azt hengerrel lezárom és ebbe húzom majd a sávokat, ez a terv. Így lesz barnára művelt felület, lehet őszi gyomírtást végezni, ésatöbbi....
Amikor a striptilles repce után meg kalászos kerül akkor kap majd egy középmély grúbert oszt jónapot.
Válasz szanberg #367. hozzászólásáraÉs a vetésforgódban csak 76cm-re vetett növények vannak?