#118 Radocz

2013-04-17 12:29:55

Válasz erre

Válasz #97. hozzászólásra

Nem a gyökér, nem a levél, hanem az egységnyi területről előállítható haszon számít.

Ha bekalkuláljuk a gép árát, amortizációs költségét, az azért nem hátrány.

#117 Radocz

2013-04-17 12:26:29

Válasz erre

Ha van valakinek személyes tapasztalata és tudása Nekünk Parasztoknak írhatna egy összefoglalót, az itt elhangzott véleményeket is belefoglalva.

Ez így elég bonyolult egy átlag halandó számára.

Majd megnézem a Böszörményi határban az eredményt, vagy eredménytelenséget.

(Kővel feltöltött területen is van termés. Igaz, hogy gyümölcs, vagy fa, de az is jó a tűzre).

#116 Jaja0

2013-04-17 12:01:14

Válasz erre

Válasz #114. hozzászólásra

crossnál nem az alényag ,hogy roncsol vagy nem .
Ők azt mondják nem az elvetett mag felett nyitja meg a mag árkot hanem egy kis padrahelyezi a magot melyben nagyobb a nedveség tartalom mind a hagyományosnál,külömben itt is van vissza tömörítés.

#115 Jaja0

2013-04-17 11:55:46

Válasz erre

Válasz #114. hozzászólásra

Lengyelben van egy komplett vetőgép.
az osztrákoknál van a videón is látható kukorica vetőgép ot a gazdával beszélgettem me8 éve igy dolgozik
round up ot használ gyomírtásra .Az utóbbi két évbe azt tapasztalta nem fejlődnek a növények (buza,kukorica,napra ) a területén és a round up gyanakszik.Ezért csak ovatosan a folyamatos totálissal.

#114 korzo

2013-04-17 10:06:04

Válasz erre

Mielőtt eltévednétek, tegyük tisztába: A CrossSlot technológiának csak kisebbik része, hogy hova, és hogyan teszi le a magot és a műtrágyát. A lényege nem ez, ezt mások máshogyan, de akkor is korrekten meg tudják oldani.
A lényeg, hogy CrossSlot-nál soha, semmilyen talajmunkát nem kell végezned! A vetőkocsi úgy működik, hogy végez egy vékony bemetszést, és a bemetszés aljának külön oldalára kiteszi magot és a műtrágyát. Ezután a talaj szinte magától visszazárul, hisz nem lett roncsolva, csak szépen elvágva. És itt jön a lényeg: mivel a talajt soha nem műveled, annak olyan lesz a szerkezete mint amilyen az őskorban, talajművelés megkezdése előtt volt (amilyen körülmények között kialakultak, amihez alkalmazkodtak a növények). A talaj lazaságát a növények gyökerei biztosítják. Itt jön be a technológia egyik hátránya: folyamatosan növénytakarónak kell lenni a területen. Tehát ha mondjuk learattad a búzát, de utána kukorica következik, akkor a köztes időre is vetned kell valamit (fogjuk fel zöldtrágyának). Viszont a másik oldalon ott van az, hogy nem kell talajművelésre költened:
- Vetés előtt lefújod totális gyomirtóval a területet
- Belehúzod a magot
- Elvégzed a növényvédelmet
- Learatod
- Elvetsz valami "zöldtrágyát" az átmeneti időszakra.
Ennyi, semmi több. Kell hozzá egy speciális vetőgép*, egy permetező, meg egy kombájn (opcionálisan szárzúzó és bálázó), és más semmi.

*: és jön be a CrossSlot titka: a szó szoros értelmében bármilyen talajba pontosan leteszi a magot. És amikor ezt firtattuk, hogy mégis mit jelent itt a bármilyen, fogta a holland paraszt és belehúzta a dülőútba...

#113 JOSEY

2013-04-17 07:33:06

Válasz erre

Válasz #112. hozzászólásra

#112 JOSEY

2013-04-17 07:22:20

Válasz erre

Válasz #111. hozzászólásra

a horschnak a problémája, hogy túl széles "magágyat" forgat, több lóerő, és ezáltal mindenféleképpen kell hozzá tömörítőkerék. a technotill rendszerrel remélem, hogy hétvégére kész leszek

#111 szanberg

2013-04-16 22:34:53

Válasz erre

Horsch Sprinter ST4-est választanék legszivesebben. Ahogy nézem ezt a technotill-t ugyanaz az elv.

Mulcsba vagy direktbe szója után vagy jól zúzott napraforgó után mint a mese úgy húznám bele a búzát!

Tavasszal is egy műveletből vetnék zabot vagy ha van árpát az ősszel letárcsázott vagy valami mással megkapart talajba.

Ja és ezek ugye szórják műtrágyát is sor mellé alá egymenetben.

Csakhát iggen borsos áruk van

#110 JOSEY

2013-04-16 08:27:11

Válasz erre

TECHNOTILL

#109 Jaja0

2013-04-16 08:12:43

Válasz erre

Cross elven működő ,kedvezőbb áron

#108 Jaja0

2013-04-16 08:08:16

Válasz erre

Válasz #107. hozzászólásra

A JD vetőgép átlett alakítva ,itt nyomólevegős

#106 JOSEY

2013-04-16 07:51:13

Válasz erre

Válasz #105. hozzászólásra

ennél szerintem jobb a technotill rendszere, nincs kerék, csak rugós tömörítő a csoroszlya mögött, a miénk is ehhez hasonló lesz

#105 korzo

2013-04-16 07:35:36

Válasz erre

Válasz #103. hozzászólásra

http://www.crossslot.com/

#104 JOSEY

2013-04-16 06:47:58

Válasz erre

Válasz #103. hozzászólásra

most épp egy hasonlót készítek, gabonavetőgépre.csak a tömöritőrésze a vetőcsoroszlyán van rajta

#103 szanberg

2013-04-15 22:12:23

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

Melyik is ez az Újzélandi téma???

videó esetleg?

#102 Jaja0

2013-04-15 11:38:03

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

2012 ár ajánlatban volt egy komplett" vetőkocsi" kukoricára 3800 EU

#101 korzo

2013-04-15 11:30:59

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

Én tudom
És, hogy legyen mihez viszonyítani: exkollégám volt megnézni egyet élőben, és a gazdája bizonyításként belehúzta a dülőútba, és simán vitte ...

Technológiát megnézted? Az az igazán vicces

#100 Márk23

2013-04-15 08:42:12

Válasz erre

Üdv!

Utánna jártam az újzélandi direkvetőgép körülbelüli árának. Kíváncsi vagyok mit tippeltek?

#99 .Man

2013-04-14 13:24:55

Válasz erre

Válasz #98. hozzászólásra

Bocs igen, azt akartam irni csak annyi tilitolit olvasok hogy belekeveredek ...

#98 szanberg

2013-04-14 10:56:47

Válasz erre

Válasz #97. hozzászólásra

nem.
bal oldali az striptill

#97 .Man

2013-04-14 10:03:34

Válasz erre

Válasz #92. hozzászólásra

A bal oldali a no-till, aminek a legnagyobb gyökere van... a legkisebb a forgatásosnak van, de ahogy drenthe is mondja, annak van a legtöbb élő levele.

#96 Dinnyés Laci

2013-04-14 08:23:50

Válasz erre

Válasz #95. hozzászólásra

Szerintem még az időjárás el a talaj is befolyásolja.
lehet egyik évbe az egyik jobb a másikban pedig a másik

#95 Holczy

2013-04-14 07:39:48

Válasz erre

Válasz #94. hozzászólásra

Pont amiatt rengeteg külömbség is lehet.Az egyéiknek nagyobb a zöldtömege, a másik jobban erősít gyökérre, a harmadik jobban neveli a csövet.Sokminden van már a genetikában.Ugyan annál a fajtánál lehet eldönteni hogy melyik mód a jobb.Nem külömbözőnél.Eredménynek szépek jók a képek, de nem korrekt!

#94 Márk23

2013-04-13 22:29:46

Válasz erre

Válasz #93. hozzászólásra

Mint feco említette az fajta jelleg...

#93 drenthe evo

2013-04-13 22:03:27

Válasz erre

Válasz #91. hozzászólásra

Az , hogy a jobb oldali a legszebb , legzöldebb és a legtöbb élő levelű...

#92 Márk23

2013-04-13 22:00:04

Válasz erre

Válasz #88. hozzászólásra

A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dusul, a gyökér zóna szegényedik tápanyagokban. Ez az első 2-4 évben jellemző, valószínűleg ez az oka a képeden látható kisebb gyökezet kialakulásának no-till ben

#91 szanberg

2013-04-13 21:55:21

Válasz erre

de a gyökértömeg különbségein kivül van más is???

#90 .Feco.

2013-04-13 21:50:50

Válasz erre

Válasz #89. hozzászólásra

különbözőek a fajták....

#89 szanberg

2013-04-13 21:47:38

Válasz erre

Válasz #88. hozzászólásra

a cső a lényeg mekkora van rajta

#88 .Feco.

2013-04-13 21:40:14

Válasz erre

Én is mutatok egy képet:





A baloldali a strip-till, a középső no-till, jobb szélső forgatásos művelés növénye, azonos talajtípus, azonos klíma, talajművelési tartamkísérlet egy nebraskai kutatóintézetben...

no komment..

#87 jamo

2013-04-13 21:25:47

Válasz erre

Válasz #86. hozzászólásra

Ez a kép egy marhaság. Vagy aki 15 centi mélyen szánt az meg is érdemli a termését...
mondom ez úgy, hogy én már negyedik éve elhagytam a szántást. Szóval nem vagyok elfogult.

#86 Márk23

2013-04-13 20:36:54

Válasz erre

Válasz #85. hozzászólásra

A kép magáért beszél!

#85 Dinnyés Laci

2013-04-13 19:54:33

Válasz erre

Válasz #84. hozzászólásra

És mi a bajod a szántással?

#84 Márk23

2013-04-13 19:24:07

Válasz erre

Vissza olvasva a hozzászólásokat itt Fecon kívül senki meg sem említi a precíziós műtrágya ki juttatást pedig az sem egy elhanyagolható pozitívuma ennek a technológiának. Kis hazánkban paradigmaváltásra van szükség a talajmuvelest tekintve de amíg szantoversenyeket rendeznek addig erre nincs esély... Nem tudom ti hogy éreznetek magatokat ha 3 számmal kisebb cipőt kellene hordanotok itt egy kép ami szemlélteti az eke hatását a talajra.

#83 Sk Laci

2013-04-13 08:38:55

Válasz erre

Válasz #82. hozzászólásra
Nekem a parcela fel volt szántva, igaz roszz volt a száraprítás a kombajn után. Tavaszal jöt az árvíz 28 ha-os parcelából 10 víz alá került. A szél hatására lerakta a parcela egyik sarkára a 15-20 cm-es réteg szármaradványt. Ugyan ez a gond volt a búzavetésemen is. A szomszéd kukoricaszárát az én vetésemen rakta le az árvíz. És az övé is meg volt szántva.

#82 Mf-es

2013-04-13 08:32:48

Válasz erre

Válasz #81. hozzászólásra

Ősszel tárcsázott tarlót hagyunk télire.Akkor nincs ilyen gond.Cellulozbontó bacival bedolgozva.

#81 Sk Laci

2013-04-13 08:31:03

Válasz erre

Válasz #79. hozzászólásra
Nálam 15-20 centi réteg kukorica szármaradványt kirakott a tábla sarkára az árvíz. El nem tudom képzalni hogy az ilyen réteget hogyan takarítaná el a sortisztító. Az ilyen tisztító az egyenletesen szétrakott szármaradványokat eltakarítja a sorból, de a nagy menyiségnél / öszehúzott/ ez gond.

#80 Sk Laci

2013-04-13 08:25:47

Válasz erre

Ettöl az Orthman féle sávos müveléstöl én jobnak találom a Hors Focus /remélem jól írtam a tipust/, ahol öszel kiteszik a P,K mütrágyákat és tavaszal az N vetésel együtt. Természetesen aki akar lazítani, grúberezni, vagy szántani akar mid kivitelezhetö. Nagy elöny a hors tartájkocsaja ami több tona mütrágyát elvisz és nem kell gyakran tankolni. Méretei pedig az Európai utaknak is megfelel. Nem kell 3m széleség felett kínlódni a szük utakon.

#79 Gergő1220

2013-04-13 07:55:12

Válasz erre

Válasz #78. hozzászólásra
Akkor a vetőgépen lévő sávtisztítók eltakarítják a szármaradványt és nincs vele gond.

#78 Vadmalac

2013-04-13 07:31:32

Válasz erre

Egy dolog van amit még senki nem hozott fel, mégpedig az hogy ezt gyakorlatilag csak vízállás mentes helyen lehet megcsinálni, mert mi van a sorközbe terelt szármaradvánnyal amikor az télen-tavasszal a víz tetején úszik? Hányszor van olyan hogy a vízfolt szélére a hullámzó víz kirakja a szármaradványt! Szerintem a strip till arra jó, hogy a no tillben a taposás hatására a fölső max. 20 cm-es rétegben kialakult tömör réteget áttörje, és a mag kezdeti fejlődését segítse, a sorban a gyökerek alámennek a tömör rétegnek és alatta szétterülnek.

#77 drenthe evo

2013-04-12 07:42:23

Válasz erre

Válasz #75. hozzászólásra

Ja , előfordulhat mindenhol kötött , de a nagy átlagjuk ránézésre is 50 alatt van simán...

#76 JOSEY

2013-04-12 07:36:58

Válasz erre

Válasz #74. hozzászólásra

csak akkor miért kivételeztek a kitések az ujvárosi földekkel?

#75 JOSEY

2013-04-12 07:33:37

Válasz erre

Válasz #74. hozzászólásra

50-60 ig ebben a térségben bármi előferdülhet, de komádi és zsadány között mértek 80-as!!!! kötöttséget is

#74 drenthe evo

2013-04-12 07:31:10

Válasz erre

Válasz #73. hozzászólásra

Azért nem olyan kötöttek még azok...

Talán a Nádudvari...

#73 JOSEY

2013-04-12 06:29:54

Válasz erre

Válasz #72. hozzászólásra

szia! hát ez eléggé vicces, és miért pont Balmaz new york? mivel másabb Nagyhegyes, Szoboszló, v inkább Nádudvar? itt mindenütt kötött földek vannak.

#72 Radocz

2013-04-12 06:15:12

Válasz erre

A KITE tájékoztatóból Én azt jegyeztem meg, hogy mióta elterjedt a pontos GPS attól kezdve van értelme a sávos művelésnek és ott, ahol nem olyan a talaj, mint Balmazújvároson.

De ez a korábbi hozzászólásokból nagyon jól leszűrhető.

Ja és Ők abból ének, hogy eladják a gépeket.

mi meg abból, hogy nyereséggel termelünk.

Innentől kezdve már csak számolni és vetni (bekakarítani) kell.

#71 Dinnyés Laci

2013-04-12 05:28:22

Válasz erre

Válasz #65. hozzászólásra

Szerintem is így van ahogy írtad.
Ezt a gépet csak ősszel szabad használni kötött földön,kivéve homok,de ha olcsóbb összetett műtrágyát akarsz szórni a sorra akkor ott is ősszel kell és akkor tavasszal lehet bele direkt vetni. szerintem gps nélkül is bármikor,és mehet a totális gyomirtó,de még a kukorica árvakelésel baj lehet kukorica után ha nem sorköznűvelűnk.

#70 papa maci

2013-04-11 23:56:55

Válasz erre

Nem voltam amcsiban. Elég az Olasz tapasztalat.. Ott mehetett a minimál-tavaszi, irány a szántásra egymenetben. Mért mert bőven van-volt csapadék. Nálunk tény nem mindig használható,ezen technika miről most beszélünk. De ha időszerű az aktuál klíma miatt kialakult helyzetnek köszönhetően. Akkor jó ha kéznél van. Ezzel csak az az egy bibi hogy már nem férni el a (célszerszámoktól) a telepen. Plusz egy rahedli lovetta. S írhatnék tapasztalt történetet hol a csilli villi kütyük megbuktak. A szomszéd barkácsolt földje pedig rekordot produkált. Vannak azért meglepetések. Hiába ki kell ezt tanulni. Az viszont nem egy két év.(sajnos)

#69 drenthe evo

2013-04-11 22:43:32

Válasz erre

Válasz #67. hozzászólásra

Konkrétabban :

Emlékszem egy videóra amiben egy Strip t. kulti egybe volt akasztva egy mono-val és azt mondtad , az szerinted mehetne tavasszal egy menetbe !

Ezek szerint ezt te is beláttad azóta, hogy rossz ötlet lenne...