Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.26 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Bocs. az előbb egy válasszal adós maradtam.
Az extrudálás költségeként fel kell számolni egy 5-6kw-os elektromotor fogyasztását, a kiszolgáló személy munkadíjját, aki az extrudálást felügyelvén, más mukát is végezhet, meg az amortizációt.
Válasz #184. hozzászólásra
Extrahált szója most 140.000 Ft/t a extrudáltnak még többnek kéne lennie ha terem csak 2 tonnát 300.000 Ft árbevétel, nem hangzik rosszul! (csak hangosan gondolkodok
Igen sajnos valamikor régen..!! Ezek szerint te ezt a nótát nem ismered?? A KÁRPÁTIA zenekar délvidéki szél cimü dalának egy rövid idézete.. Ajánlom ismerd meg. Üdv satyesz!!
Mi is csapadékhiánytól szenvedünk.
Az extrúder most kb.2500 Euró.
Az extrudált szójadara fehérjetartalma valamival kevesebb az extrahálthoz képest, de viszont az energiatartalma meg több, mert mi nem vonjuk ki belőle az olajat.
Az sem mellékes, hogy a vásárolt extrahált szójadara az élelmes kereskedők által, esetleg kukoricadarával,vagy mással van higgítva.Már ijet is láttam.
Válasz #179. hozzászólásra
Ezekszerint nem párásabba a klíma mint ált az alföldön?
Mennyibe kerülhet az extrúder,és lehet tudni mennyi az extrudálás költsége?
Állítólag az extrudált szója sokkal értékesebb takarmány mint a tápboltokban kapható extrahált,ez tényleg így van?
Heló Mindenkinek !
Én 4-5 éve termelek szóját Szerbiában, Szegedtől kb.30km-re, az utóbbi években az átlagtól csapadékszegényebb területeken öntözés nélkül.Az évtől függően 2-3tonna terem,de mivel az állatokkal feletetjük nekünk így is megéri.Csapadékosabb területeken sokan már csak szóját meg kukoricát termelnek, mert arra sokkal több terem,és jól megfizetik.Tapasztalatom szerint a szójának nem kell sok tápanyag és víz, csak a virágzás és a kötődéskor páradúsnak kell lenni a levegőnek.
Újvidéki(Novi Sad) nemesítésű fajtákat vetek gabonavetőgéppel, úgy hogy minden második sort elzárok(kb.25cm sortávolság),100-110kg/ha.Így vetve viszonylag hamar befedi a talajt és nem süt a sorok közé a nap. Kétszer végzek posztemergens gyomirtást és várom hogy aratni lehessen.
A párásabb területeken(Tisza és Duna mellett)itt is 40-50cm-es sortávra vetik, kb. hasonló magmennyiséggel, és sorközművelést végeznek.
A szójának 1 levélszáron 3 levele van, és 3-4 háromleveles állapotáig lehet permetezni.
Szerbiában sokan a "padlásról" vetik a szóját, és nem is csávázzák baktériumokkal, mert ahol már volt vetve, ott megtalálhatók a szükséges bacik.
Különben a Magyarországon megtalálható "BÁCSKUN" fajta is Újvidékről szármrzik.
A 3-4 levél a valódi összetett levelet jelenti. Egyébként egy kicsit lehet később is kitenni. Mivel a szója közel sem nő olyan gyorsan mint a kukorica addigra simán kijönnek a gyomok.
Mi sosem használunk alapgyomirtót. Bőven odaérünk postban még ha esős periódus is van, mert nem nő ugy mint a kuki.
Az imis napra árvakelés viszont kemény ellenfél!
Valaki kérdezte a Kutas elérhetőségét, integrációval Szabó Zolit kell keresni: 30/995-3068
mind a pulsar-hoz, mind a refine-hez az van írva, hogy 2-4 leveles állapotig...
de az gyakorlatilag közvetlen kelés után van... ami gyom akkor kinn van, azt pre-post-ban roundUp-pal is le tudom, nyomni, vagy mechanikusan, ezt hülyeség permetezni... (főleg hogy a puslar is van 8-9 eFt/ha)
de ha úgy számoljuk, hogy az összetett 3-as levélzetből lenne 2-4 db, az már jobban hangzik...
Válasz #169. hozzászólásra
Szerintem a pulsar használható később is mert a naprát se fogja meg második kezelésben mikor még éppen bele lehet menni trakival .
na jó, de a másik feltétel az, hogy alakuljon ki az első teljes levélzet (ami 3 db levél), és utána hozzáteszi, hogy erős gyomnyomás esetén osztott kezelés kell. engem is ez kavar meg...
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Most lehet hülyeséget kérdezek, de ami a gyomirtókhoz meg van adva, hogy alkalmazása max 4 leveles állapotig, az azt jelenti, hogy 4 db levél, vagy 4x a 3-as összetett levélzet? Ezt kb. mikorra éri el a növény, és onnantól kezdve mennyi idő még, amíg teljesen összezár a lombozat?
minden más növénnyel is ugyanígy vannak. részben túlművelik a földeket, részben pedig olyan magasak az ágazati költségeik, hogy az eszméletlen... A 4 tonnás naprán sem tudnak hasznot kimutatni...
Én is úgy tudom, hogy a mennyiségi vízigénye az nem sok, gyakorlatilag magyarországon mindenhol meglenne, csak az eloszlásával van baj. Ahol öntözik, ott jellemzően a mikroklíma miatt öntöznek. itt is volt szárazon is, meg lineár alatt is egy cégnek. Ők 3-4 tonnás terméseket értek el, de még így is azt mondták, hogy nekik nem volt rajta hasznuk....
nálunk volt probálkozás a lineáros öntözésre.. azt mondják nagyon álat volt én nem látam.. Namost azért nagyságrendekel kevesebb mint a kukinak de azért legyen elátva tiszteségel és persze meleg is.
Én nagyra becsülöm az ö fáradozásukat de szerintem a szoja az nem hozájuk való!! Az oda való ahol az idén is megtermett a 3.5 -4 T meg a 10-110 es kukorica!!
nézd, ha 8 q-t terem, akkor az 56 eFt termelési eredmény, ehhez hozzá teszünk a területalapú 43 eFt-ját, majd a az AKG 45 eFt-ját, az együtt 144 eFt. Ebből lazán meg lehet termelni, és még haszon is marad mellette...
a szójára érted gondolom !
én eddig nem figyeltem pedig nagy NAGISZOS táblák mellett járkálok nap mint nap de én mindig sok hüvelyt láttam eddig rajtuk !!mostmár figyelni fogom
6741 hozzászólás
Válasz #182. hozzászólásra
Bocs. az előbb egy válasszal adós maradtam.
Az extrudálás költségeként fel kell számolni egy 5-6kw-os elektromotor fogyasztását, a kiszolgáló személy munkadíjját, aki az extrudálást felügyelvén, más mukát is végezhet, meg az amortizációt.
Válasz #188. hozzászólásra
Reménykedem !
Válasz #188. hozzászólásra
Ha valaki be tudja teni ide azt megköszönjük.. tényleg oda való a szója!!!
Válasz #186. hozzászólásra
"látod e már a házak tetejét"
Válasz #184. hozzászólásra
Extrahált szója most 140.000 Ft/t a extrudáltnak még többnek kéne lennie ha terem csak 2 tonnát 300.000 Ft árbevétel, nem hangzik rosszul! (csak hangosan gondolkodok
Válasz #185. hozzászólásra
Igen sajnos valamikor régen..!! Ezek szerint te ezt a nótát nem ismered?? A KÁRPÁTIA zenekar délvidéki szél cimü dalának egy rövid idézete.. Ajánlom ismerd meg. Üdv satyesz!!
Válasz #183. hozzászólásra
Én Bácskai vagyok, de ez a 3 körzet valamikor egy központhoz tartozott.
Válasz #182. hozzászólásra
Mi is csapadékhiánytól szenvedünk.
Az extrúder most kb.2500 Euró.
Az extrudált szójadara fehérjetartalma valamival kevesebb az extrahálthoz képest, de viszont az energiatartalma meg több, mert mi nem vonjuk ki belőle az olajat.
Az sem mellékes, hogy a vásárolt extrahált szójadara az élelmes kereskedők által, esetleg kukoricadarával,vagy mással van higgítva.Már ijet is láttam.
Válasz #177. hozzászólásra
Szerémség- Bánság- Bácska.. Ne haragudj de mos eröl csak ez jutot eszembe!!!
Válasz #179. hozzászólásra
Ezekszerint nem párásabba a klíma mint ált az alföldön?
Mennyibe kerülhet az extrúder,és lehet tudni mennyi az extrudálás költsége?
Állítólag az extrudált szója sokkal értékesebb takarmány mint a tápboltokban kapható extrahált,ez tényleg így van?
Válasz #180. hozzászólásra
Az is lehet megoldás, csak a pörkölésnél nemigen lehet az optimális hőfokot eltalalni, ami elég is, meg nem is melegszik túl a mag.
Válasz #179. hozzászólásra
Én olyant hallottam, hogy betonkeverő és pörkölő !!!!
Válasz #178. hozzászólásra
Sajnos nem a Tisza mellett.
A szóját extrudáljuk egy kisüzemben gyártott extruderrel aminek kb.80kg/óra a kapacitása, de van aki csak pörköli.
Válasz #177. hozzászólásra
Akkor kérdeznék:
Tisza mellet vannak a földjeid? Hogyan dolgozod fel a szóját takarmányozás előtt?
Heló Mindenkinek !
Én 4-5 éve termelek szóját Szerbiában, Szegedtől kb.30km-re, az utóbbi években az átlagtól csapadékszegényebb területeken öntözés nélkül.Az évtől függően 2-3tonna terem,de mivel az állatokkal feletetjük nekünk így is megéri.Csapadékosabb területeken sokan már csak szóját meg kukoricát termelnek, mert arra sokkal több terem,és jól megfizetik.Tapasztalatom szerint a szójának nem kell sok tápanyag és víz, csak a virágzás és a kötődéskor páradúsnak kell lenni a levegőnek.
Újvidéki(Novi Sad) nemesítésű fajtákat vetek gabonavetőgéppel, úgy hogy minden második sort elzárok(kb.25cm sortávolság),100-110kg/ha.Így vetve viszonylag hamar befedi a talajt és nem süt a sorok közé a nap. Kétszer végzek posztemergens gyomirtást és várom hogy aratni lehessen.
A párásabb területeken(Tisza és Duna mellett)itt is 40-50cm-es sortávra vetik, kb. hasonló magmennyiséggel, és sorközművelést végeznek.
A szójának 1 levélszáron 3 levele van, és 3-4 háromleveles állapotáig lehet permetezni.
Szerbiában sokan a "padlásról" vetik a szóját, és nem is csávázzák baktériumokkal, mert ahol már volt vetve, ott megtalálhatók a szükséges bacik.
Különben a Magyarországon megtalálható "BÁCSKUN" fajta is Újvidékről szármrzik.
Válasz #175. hozzászólásra
Köszönöm a infót!
Válasz #172. hozzászólásra
A 3-4 levél a valódi összetett levelet jelenti. Egyébként egy kicsit lehet később is kitenni. Mivel a szója közel sem nő olyan gyorsan mint a kukorica addigra simán kijönnek a gyomok.
Mi sosem használunk alapgyomirtót. Bőven odaérünk postban még ha esős periódus is van, mert nem nő ugy mint a kuki.
Az imis napra árvakelés viszont kemény ellenfél!
Valaki kérdezte a Kutas elérhetőségét, integrációval Szabó Zolit kell keresni: 30/995-3068
Válasz #170. hozzászólásra
Ja arra gondolsz biztos, h. R.ozás után, mire 10 centis lesz a szója nemigen jön elő a gaz?
Hát az lehet.....
Válasz #172. hozzászólásra
Szóját mi idén kezdjük tanulni sajnos így nincs nagy tapasztalatom benne .
Válasz #171. hozzászólásra
mind a pulsar-hoz, mind a refine-hez az van írva, hogy 2-4 leveles állapotig...
de az gyakorlatilag közvetlen kelés után van... ami gyom akkor kinn van, azt pre-post-ban roundUp-pal is le tudom, nyomni, vagy mechanikusan, ezt hülyeség permetezni... (főleg hogy a puslar is van 8-9 eFt/ha)
de ha úgy számoljuk, hogy az összetett 3-as levélzetből lenne 2-4 db, az már jobban hangzik...
De az mikorra van
Válasz #169. hozzászólásra
Szerintem a pulsar használható később is mert a naprát se fogja meg második kezelésben mikor még éppen bele lehet menni trakival .
Válasz #169. hozzászólásra
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Erre mondom.
Mi nem a hatékony?
Válasz #168. hozzászólásra
hát nem igazán... a kukorica post gyomírtói használhatók 6-8 levélig (egyesek még tovább).
Ez bőven május végi, június eleji kezelés, amikor már nem várható újabb gyomflóra sokáig...
Válasz #167. hozzászólásra
Mé a kuk. .... nem így van permetezve?
Prebe kell azé vlm.t adni neki, mer hetekig gyéééééér a helyzet....
Válasz #166. hozzászólásra
na jó, de a másik feltétel az, hogy alakuljon ki az első teljes levélzet (ami 3 db levél), és utána hozzáteszi, hogy erős gyomnyomás esetén osztott kezelés kell. engem is ez kavar meg...
meg amúgy is, az nem lenne egy hatékony poszt gyomirtás, ahol 10 cm-es növényállományban permetezünk, 30-40 sm-es sortáv mellett...
Válasz #165. hozzászólásra
4db levél lesz az.
Összezárás meg elég erősen függ mondjuk attól, h. mennyire veted. hehehe
Most lehet hülyeséget kérdezek, de ami a gyomirtókhoz meg van adva, hogy alkalmazása max 4 leveles állapotig, az azt jelenti, hogy 4 db levél, vagy 4x a 3-as összetett levélzet? Ezt kb. mikorra éri el a növény, és onnantól kezdve mennyi idő még, amíg teljesen összezár a lombozat?
Válasz #163. hozzászólásra
ja tudom ! HB szöv.
szegények
Válasz #162. hozzászólásra
nem, ott egész más gondok voltak...
minden más növénnyel is ugyanígy vannak. részben túlművelik a földeket, részben pedig olyan magasak az ágazati költségeik, hogy az eszméletlen... A 4 tonnás naprán sem tudnak hasznot kimutatni...
Válasz #161. hozzászólásra
nem lehett tudni ök mennyiböl tudják a földig eljutatni a vizet !
Válasz #160. hozzászólásra
Én is úgy tudom, hogy a mennyiségi vízigénye az nem sok, gyakorlatilag magyarországon mindenhol meglenne, csak az eloszlásával van baj. Ahol öntözik, ott jellemzően a mikroklíma miatt öntöznek. itt is volt szárazon is, meg lineár alatt is egy cégnek. Ők 3-4 tonnás terméseket értek el, de még így is azt mondták, hogy nekik nem volt rajta hasznuk....
Válasz #159. hozzászólásra
nem tudom a vizigényét de ha a borsohoz viszonyitunk akkor nem vészes !!
Válasz #157. hozzászólásra
nálunk volt probálkozás a lineáros öntözésre.. azt mondják nagyon álat volt én nem látam.. Namost azért nagyságrendekel kevesebb mint a kukinak de azért legyen elátva tiszteségel és persze meleg is.
Válasz #156. hozzászólásra
Egy a lényeg a szójának is mint a kukoricának vizz kell meg nagyon jó termöföld!! A töbi részletkérdés..
de akkór ennyiért már nem szóját öntöznék!!
Válasz #155. hozzászólásra
meg vagy ha öntözik
Válasz #148. hozzászólásra
Én nagyra becsülöm az ö fáradozásukat de szerintem a szoja az nem hozájuk való!! Az oda való ahol az idén is megtermett a 3.5 -4 T meg a 10-110 es kukorica!!
Válasz #148. hozzászólásra
ilyen szépet sosem láttam még. Igaz, csak a haverét néztem még eddig.
Válasz #142. hozzászólásra
Ez tényleg így van ,leveleit is elhullajtja tapasztalat.
Válasz #148. hozzászólásra
Tudsz valamilyen konkrét elérhetőséget?
Válasz #148. hozzászólásra
igen, Jenet-re gondoltam...
Válasz #148. hozzászólásra
igen, Jenet-re gondoltam...
Válasz #147. hozzászólásra
nézd, ha 8 q-t terem, akkor az 56 eFt termelési eredmény, ehhez hozzá teszünk a területalapú 43 eFt-ját, majd a az AKG 45 eFt-ját, az együtt 144 eFt. Ebből lazán meg lehet termelni, és még haszon is marad mellette...
szerintem ez nem rossz...
Válasz #129. hozzászólásra
A Kutas Rt gazdasági vezetője Jenet László nem tudom hogy böszörményi-e, a főmérnök Szabó Zoli ő keresztesi.
A Kutas egyébként integrátorként is működik (szerintem már inkább ez a fő tevékenység nem a termelés). A szóját is megveszik. Korrekten is fizet.
Idén, hogy gyenge volt a kelés a Pio szója hibrid hasonlóan viselkedett mint a repce hibridek, nagyon sok elágazása volt.
Válasz #144. hozzászólásra
A havernak is öntözetlen volt idén, és kisülögetett, mégis asszem 8q-t adott neki, pedig lazább talajba vetette.
Válasz #144. hozzászólásra
pedig nádudvaron egyet nem öntöznek
Válasz #142. hozzászólásra
a szójára érted gondolom !
én eddig nem figyeltem pedig nagy NAGISZOS táblák mellett járkálok nap mint nap de én mindig sok hüvelyt láttam eddig rajtuk !!mostmár figyelni fogom
Válasz #143. hozzászólásra
pont mindenki azzal érvel a szója ellen, hogy egy aszályos forró augusztusban képes eldobálni minden kötését...
Válasz #142. hozzászólásra
attól h nem kötődik jól, de jól kelt m eg ilyesmi, akkor aratni is fogtok belőle.
Válasz #139. hozzászólásra
mondjuk én jobban aggódok attól, hogy a nyári aszályban rosszul kötődik, vagy a már bekötött hüvelyeket is eldobálja...
szerintem ez nagyobb veszély, mint hogy rosszul fejlődő, gyenge állományom lenne. Nekünk jó állapotban vannak a földjeink...