Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.26 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #2834. hozzászólásáraAz a gond, hogy már vannak olyan kutatások amik szerint erősen karcinogén, és ez Európában igen komoly indok egy hatóanyag visszavonására.
Válasz cimbike. #2839. hozzászólásáraamerikában a Dikamba-rezisztens szója az GMO, ez biztos. Viszont ha hallottál valami új, nem-gmo megoldásról akkor gyorsan mondjad csak, had tuggyuk csak mi is!
(mi előtt valami nyelvtannáci beleköt direkt "gy"!)
Válasz szanberg #2837. hozzászólásáraÉs ha megszokja a gyom a glifozátot is ahogy az amcsiknál, azután mivel fogod fújni a tarlókat és az ellenálló szóját? Aranyáru új csodaszerrel?
Ha a roundup ready szóját engednék itthon termelni én nagyon aláírnám!!!
Már énis régi szójás ember vagyok, főleg azokhoz képest akik a támogatási rendszer végett vetettek most először.
Elég jó állományokat sikerült eddig csinálnom, de vannak olyan táblák ahol egyszerűen lehetetlen tisztán tartani, mert annyira parlagfüves fekete ürmös gordonyos.....okés az évellőket dikambával, glifozáttal más kultúrák között lehet gyéríteni meg ki is iktatni nagyjából, pár év jó vetésforgó után ez megoldott, de a parlagfű nem.
Van olyan táblánk amiben 2011-ben volt utoljára parlagfű, azóta olyan kultúrák vannak benne ahol nem jön ki van ha igen könnyen írtható belőle. Tehát, most az 5. év, hogy nem volt a táblán egyetlen egy szárbaindult vagy virágzó parlagfű sem. Most zab van benne, direkt mert ebben sincsen gond a gyommal, erre a forgóban ahol foltosan kelt és van itt ott egykét négyzetméternyi hézag mintha vetve lenne, tengernyi tömeges kelés van és nem is értem honnan ez.
és bizony pont több nagy lapos táblám ami kimondottan ideális szójás terület, abba nemtudok vetni sajnos. Így hát megyek neki a domboknak ami egyáltalán nem szójás téma de ha itt nincs olyan gyomflóra ami kezelhető akkor csak ide tudok terjeszkedni vele.
Szojat csak pulsarral tisztan tartani nem lehet... Lehet van kivetel,de...
mi 4hatoanyagot keverunk, 2szeri, esetleg 3szori kijuttatassal. Felenk ez valik be. Nem mindig tokeletes, de megoldjuk gmo nelkul. :)
Válasz JD 4630 #2831. hozzászólásáraMi is baranyában vagyunk , északon, itt a helyi cégnél 2-3 tonnát tud a szója, igaz inkább a 3 hoz szokott közelebb lenni, gyomírtással van probléma rendesen, parlagfű, és ha 2-3 éve volt benne szotyi akkor az is visszajön amit a kapa visz csak ki, 10-15 ezerért csinálták hektárját.
amúgy én azt látom, hogy akkora csend lett a GMO körül, hogy hamarosan olyan fordulat lesz, hogy csak pislogunk. Mindig ez szokott lenni a nagy dolgok előtt. Én elleneztem a GMO-t sokáig, de az, hogy az EU gyakorlatilag ellehetetlenít mindenféle hagyományos védekezést nagyon a GMO irányába tereli a dolgokat! Gondolj csak a rovarölős csávázásra.. Mégis milyen hatása van a szeptemberben kiadott hektáronként néhány deci rovarölőnek az áprilisban repülő méhekre? vagy milyen méhek repülik az öntermékenyülő kukoricákat? Ez mind a GMO lobbi műve, és néhány év múlva annyi hatóanyagot vonnak ki, hogy úgysem lesz más út...
A glyfozátot nem fogják kivonni, mert azért amerika háborút is indítana.. ez a szabadkereskedemi tárgyalások és WTO tárgyalások sarkalatos pontja, szerintem érinthetetlen..
Válasz JD 4630 #2831. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett. Te azt mondod, hogy ismersz olyat aki kitűnően megoldja a szója gyomirtását hagyományos körülmények között, és jó eredményei vannak.
Én erre azt mondtam, hogy nem kétlem, hogy van ilyen, sőt én is ismerek, de keveset. Meg lehet oldani a szója gyomirtást pl. szántásos körülmények között, egy szójának kifejezetten kedvező helyen, különösen ahol régi termelési tapasztalat van.
Viszont én azt is mondom, hogy a kevésbé szójás területek, amik egyébként nagyon is alkalmasak szójatermelésre, de a gyomflórájuk a crealfield-es naprán, meg egyéb pulsar-os növényeken alakult ki már nehezebb helyzetben vannak. És ha tovább rontjuk a szója kompetitív esélyeit, mert mondjuk szántásnélküli tecnológiáról beszélünk, ne adj isten direktvetésről már kifejezetten nehezen oldható meg a gyommentesen tartás, ami pedig nagyban rontja a terméskilátásokat.
Viszont: a szója kifejezetten alkalmas direktvetésre vagy mulcsművelésre, és a korábban említett szója-kukorica bikultúra tovább erőssíti ezt a dolgot! (Ennek oka, hogy a direktvetéses technológiáknál a kukorca legnagyobb hátránya, hogy későn kerül le, és nem sok ideje van a szárnak bomlani, avasodni, hogy a direktvetőgép tisztán tudjon benne dolgozni. Ez a késői vetésű szója esetében, különösen ha széles sortávra vetjük, sokkal kisebb probléma, mint bármely más utóveteménynél. Ráadásul növényvédelmi szempontból is ideális vetésváltás, és itt zavarja legkevésbé a szármaradványon lévő gombák a következő növényt). A szója után direktvetett kalászos vagy kukorica szintén ideális vetésszerkezet. Aki pedig direktvet nem fog egyetlen növény kedvéért (még csak nem is a növény, csak annak a gyomirtása) kedvéért szántani!
Lényeg az egészben: ha engedélyezik a GMO-t a szója esetében az hatalmas löketet adhat a magyarországi szójatermelésnek és a direktvetés terjedésének is!
Válasz .Feco. #2830. hozzászólásáraAzt miből gondolod, h a szója termesztők nem szántanak?
mert biz a profibbak közt is ismerek olyat aki pl szánt szója alá, meg majdnem minden más alá
Válasz JD 4630 #2828. hozzászólásáranem azt mondom, hogy senki nem tud, azt mondom "közel" megoldhatatlan. Nálunk pl. a gyomok túlnyomó része mr nagyon jól tolerálja a Pulsar-t, így a gyomirtási lehetőségek közül a hatékonyabbat ki is lőttük. mivel nem szántunk (és egyre többen nem, jellemzően a szójatermelők egyébként sem szoktak) így szintén likőttük a talajhatású premergens szereket is, így lassan körbeér a kör...
Mint ahogy a napránál az trefluralin kivezetése óta szinte csak a felülkezelhető naprák termelhetőek széles körben bisztonságosan, ugyanígy a szója gyomirtása is a szántás háttérbe szorulása után leginkább a GMO fog megoldást nyújtani!
Válasz .Feco. #2824. hozzászólásáraNem kell hozzá GMO gyere le Baranyába mutatok pár céget ahol évek óta problémamentesen -4 t/ha termés szinttel termesztik.
A cukorrépára 7 napszámot számoltunk a gyomirtózás mellett egy hektár tisztán tartására.
A szója is ki jöhet ennyiből.
Ha magamnak csinálom, akkor nem terheli a közteher, és egészséges a mozgás.
Na jó nem az én koromban, de az unoka ha pénzt akar, akkor eldöntheti, hogy segít, vagy kevesebb lesz a Karácsonyi, névnapi, születésnapi, stb. ajándék.
Válasz Radocz #2825. hozzászólásáranem szeretet kérdése. Még a zöldségnövények sem igazán termelik ki a kézimunka költségét, pláne nem az olyan alacsony árbevételű növények, mint a szója! Egy hektár kézi tisztántartása 60-100e Ft-ot is elérhet, azt pedig gyengébb évben az árbevétel sem fedezi!
Már ha van, aki annyiért is megcsinálja, mert felénk nincs vállalkozó csapat már... mióta berendelték őket közmunkára nem lehet ilyesmivel tervezni. Persze a bevándorlók megcsinálhatnák, (mint ahogy nyugaton ők kapálnak, meg szedik a paradicsomot a fóliában) de az ugye itthon megint csak rendszerellenség...
jó, de ez ugyanaz a kormány, ami szerint Paks2-re is szükség van, meg az Európai értékrend zöme is hülyeség, szóval szerintem az ő véleményüket hagyjuk.
Szakmai szempontból viszont a szója gyomirtása közel megoldhatatlan GMO nélkül, ami nagyban kockázatossá teszi a termesztését, ellenben a GMO szója köztermesztése nagymértékben javítaná a teméshozamokat, továbbá kiszíélesítené a termelők körét, ami jelentősen csökkentené a hazai szójaimportot, javítaná az állatenyésztés helyzetét, stb.
Válasz Aprógazda #2817. hozzászólásáraEz napraforgós tapasztalat?
Akkor a wing-p miatt lehet mert a pulsarnak eredetileg sincs talajhatása. Egyszikűeket még gyökérváltásig is csak éppen megfogja.
Válasz ermike #2818. hozzászólásáravan. Úgy hívják RoundUp, meg úgy, hogy dikamba. csak végre be kellene látni a sötétzöldeknek, hogy van ahol kell a GMO, mint a RoundUp ready szója, és van ahol nem, mint a RR vagy a BT kukorica, ahol simán van nélküle is élet... Csak ahol láncfűrésszel faragjuk a fogpiszkálót a törvényhozásban sajnos vannak problémák...
Sajnos már tapasztaltam, ahhoz képest milyen drága szer nem hozza azt a hatást amit várna tőle az ember, kár, hogy nincs normális szer a növényvédelemnek szójára remélem ez változik majd a jövőben
nem tudom ti hogy vagytok vele de én utálom a pulsar-t fogja a szóját a gyomokat elengedi expresses naprát is pedig két sziklveles volt. egyébként nem rosz csak meleg kéne neki holnapután ra 3 fokot ígértek az időjóskák!
Válasz szanberg #2804. hozzászólásáraGabonavetőve , jövőre ha terem valamit veszek egy rípavetőt. Szerintem szarú kelt a mag bele lett téve csak nagy a szárazság erre(máig hehe), mílyebbre kellett vóna teni.
Egy hatalmas muhar fót van benne, arra mit kéne szórni?
Amúgy mondhatnak akármit is én tavaly is fújta virágzó szójára pulsart mert muszály volt és igen jó lett belőle.
Sőt volt aolyan, hogy osztott kezeléssel pulsar+refine ment ki kétszerre, emelt dózissal már tényleg nagy magas szójába. Az is jó volt. Nem mondom, hogy most is így lesz de ez még kis szójácska ha kell gyomírtsad. Egyébként így a képen nem látszik benne valami sok kétszikű dudva én várnék még vele
Válasz szanberg #2799. hozzászólásáraMester valami képet tóhatná, hogy pulsarral mekkorra szóját lehet még lenyomni, mer máma megint nem értünk oda.
A végén még vissza kő vigyem az összes kegyszört, s az árukbó kapásbrigádot fogadni hehe.
Válasz giuseppe #2793. hozzászólásáraKi ne műveld még nem látszik mi lesz belőle!
Hatalmas sokszoros dózis de kitudja... kíváncsi vagyok, majd tegyél fel képeket jövőhéten róla
Sziasztok.
Tudna nekem valaki segíteni?
Sajnos 15 g/ha dózis helyett 150 g/ha dózist
kapott (refine 50sx) Mit lehet várni? Van valami remény a
túlélésre?
6741 hozzászólás
Válasz .Feco. #2834. hozzászólásáraAz a gond, hogy már vannak olyan kutatások amik szerint erősen karcinogén, és ez Európában igen komoly indok egy hatóanyag visszavonására.
Válasz cimbike. #2839. hozzászólásáraamerikában a Dikamba-rezisztens szója az GMO, ez biztos. Viszont ha hallottál valami új, nem-gmo megoldásról akkor gyorsan mondjad csak, had tuggyuk csak mi is!
(mi előtt valami nyelvtannáci beleköt direkt "gy"!)
Válasz .Feco. #2834. hozzászólásáraAzok nem gmo-sok lesznek. Jovore itthon is lesz vetomag.
Válasz szanberg #2837. hozzászólásáraÉs ha megszokja a gyom a glifozátot is ahogy az amcsiknál, azután mivel fogod fújni a tarlókat és az ellenálló szóját? Aranyáru új csodaszerrel?
Ha a roundup ready szóját engednék itthon termelni én nagyon aláírnám!!!
Már énis régi szójás ember vagyok, főleg azokhoz képest akik a támogatási rendszer végett vetettek most először.
Elég jó állományokat sikerült eddig csinálnom, de vannak olyan táblák ahol egyszerűen lehetetlen tisztán tartani, mert annyira parlagfüves fekete ürmös gordonyos.....okés az évellőket dikambával, glifozáttal más kultúrák között lehet gyéríteni meg ki is iktatni nagyjából, pár év jó vetésforgó után ez megoldott, de a parlagfű nem.
Van olyan táblánk amiben 2011-ben volt utoljára parlagfű, azóta olyan kultúrák vannak benne ahol nem jön ki van ha igen könnyen írtható belőle. Tehát, most az 5. év, hogy nem volt a táblán egyetlen egy szárbaindult vagy virágzó parlagfű sem. Most zab van benne, direkt mert ebben sincsen gond a gyommal, erre a forgóban ahol foltosan kelt és van itt ott egykét négyzetméternyi hézag mintha vetve lenne, tengernyi tömeges kelés van és nem is értem honnan ez.
és bizony pont több nagy lapos táblám ami kimondottan ideális szójás terület, abba nemtudok vetni sajnos. Így hát megyek neki a domboknak ami egyáltalán nem szójás téma de ha itt nincs olyan gyomflóra ami kezelhető akkor csak ide tudok terjeszkedni vele.
Higgyétek el nagy bosszúság ez
Szojat csak pulsarral tisztan tartani nem lehet... Lehet van kivetel,de...
mi 4hatoanyagot keverunk, 2szeri, esetleg 3szori kijuttatassal. Felenk ez valik be. Nem mindig tokeletes, de megoldjuk gmo nelkul. :)
Válasz JD 4630 #2831. hozzászólásáraMi is baranyában vagyunk , északon, itt a helyi cégnél 2-3 tonnát tud a szója, igaz inkább a 3 hoz szokott közelebb lenni, gyomírtással van probléma rendesen, parlagfű, és ha 2-3 éve volt benne szotyi akkor az is visszajön amit a kapa visz csak ki, 10-15 ezerért csinálták hektárját.
Válasz JD 4630 #2833. hozzászólásáranem is a glifozát lesz a jó megoldás, hanem az új GMO-k, amelyek dikamba-rezisztensek...
amúgy én azt látom, hogy akkora csend lett a GMO körül, hogy hamarosan olyan fordulat lesz, hogy csak pislogunk. Mindig ez szokott lenni a nagy dolgok előtt. Én elleneztem a GMO-t sokáig, de az, hogy az EU gyakorlatilag ellehetetlenít mindenféle hagyományos védekezést nagyon a GMO irányába tereli a dolgokat! Gondolj csak a rovarölős csávázásra.. Mégis milyen hatása van a szeptemberben kiadott hektáronként néhány deci rovarölőnek az áprilisban repülő méhekre? vagy milyen méhek repülik az öntermékenyülő kukoricákat? Ez mind a GMO lobbi műve, és néhány év múlva annyi hatóanyagot vonnak ki, hogy úgysem lesz más út...
A glyfozátot nem fogják kivonni, mert azért amerika háborút is indítana.. ez a szabadkereskedemi tárgyalások és WTO tárgyalások sarkalatos pontja, szerintem érinthetetlen..
Válasz .Feco. #2832. hozzászólásáraNe legyen igazam, de a glifozát lehet az euban előbb lesz tiltólistás, mint M.o engedélyezve a GMO.
Szerintem tök fölösleges azon studírozni, mit , hogy lehetne jól megoldani, azt kell nézni mik a lehetőségek, és ehhez igazítani a technológiát.
Válasz JD 4630 #2831. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett. Te azt mondod, hogy ismersz olyat aki kitűnően megoldja a szója gyomirtását hagyományos körülmények között, és jó eredményei vannak.
Én erre azt mondtam, hogy nem kétlem, hogy van ilyen, sőt én is ismerek, de keveset. Meg lehet oldani a szója gyomirtást pl. szántásos körülmények között, egy szójának kifejezetten kedvező helyen, különösen ahol régi termelési tapasztalat van.
Viszont én azt is mondom, hogy a kevésbé szójás területek, amik egyébként nagyon is alkalmasak szójatermelésre, de a gyomflórájuk a crealfield-es naprán, meg egyéb pulsar-os növényeken alakult ki már nehezebb helyzetben vannak. És ha tovább rontjuk a szója kompetitív esélyeit, mert mondjuk szántásnélküli tecnológiáról beszélünk, ne adj isten direktvetésről már kifejezetten nehezen oldható meg a gyommentesen tartás, ami pedig nagyban rontja a terméskilátásokat.
Viszont: a szója kifejezetten alkalmas direktvetésre vagy mulcsművelésre, és a korábban említett szója-kukorica bikultúra tovább erőssíti ezt a dolgot! (Ennek oka, hogy a direktvetéses technológiáknál a kukorca legnagyobb hátránya, hogy későn kerül le, és nem sok ideje van a szárnak bomlani, avasodni, hogy a direktvetőgép tisztán tudjon benne dolgozni. Ez a késői vetésű szója esetében, különösen ha széles sortávra vetjük, sokkal kisebb probléma, mint bármely más utóveteménynél. Ráadásul növényvédelmi szempontból is ideális vetésváltás, és itt zavarja legkevésbé a szármaradványon lévő gombák a következő növényt). A szója után direktvetett kalászos vagy kukorica szintén ideális vetésszerkezet. Aki pedig direktvet nem fog egyetlen növény kedvéért (még csak nem is a növény, csak annak a gyomirtása) kedvéért szántani!
Lényeg az egészben: ha engedélyezik a GMO-t a szója esetében az hatalmas löketet adhat a magyarországi szójatermelésnek és a direktvetés terjedésének is!
Válasz .Feco. #2830. hozzászólásáraAzt miből gondolod, h a szója termesztők nem szántanak?
mert biz a profibbak közt is ismerek olyat aki pl szánt szója alá, meg majdnem minden más alá
Válasz JD 4630 #2828. hozzászólásáranem azt mondom, hogy senki nem tud, azt mondom "közel" megoldhatatlan. Nálunk pl. a gyomok túlnyomó része mr nagyon jól tolerálja a Pulsar-t, így a gyomirtási lehetőségek közül a hatékonyabbat ki is lőttük. mivel nem szántunk (és egyre többen nem, jellemzően a szójatermelők egyébként sem szoktak) így szintén likőttük a talajhatású premergens szereket is, így lassan körbeér a kör...
Mint ahogy a napránál az trefluralin kivezetése óta szinte csak a felülkezelhető naprák termelhetőek széles körben bisztonságosan, ugyanígy a szója gyomirtása is a szántás háttérbe szorulása után leginkább a GMO fog megoldást nyújtani!
Válasz JD 4630 #2828. hozzászólásárajav.:
3-4 t/ha
Válasz .Feco. #2824. hozzászólásáraNem kell hozzá GMO gyere le Baranyába mutatok pár céget ahol évek óta problémamentesen -4 t/ha termés szinttel termesztik.
Válasz .Feco. #2826. hozzászólására"Egy hektár kézi tisztántartása 60-100e Ft-ot is elérhet, azt "
Ha nem éri meg, akkor nem kell termelni.
A cukorrépára 7 napszámot számoltunk a gyomirtózás mellett egy hektár tisztán tartására.
A szója is ki jöhet ennyiből.
Ha magamnak csinálom, akkor nem terheli a közteher, és egészséges a mozgás.
Na jó nem az én koromban, de az unoka ha pénzt akar, akkor eldöntheti, hogy segít, vagy kevesebb lesz a Karácsonyi, névnapi, születésnapi, stb. ajándék.
Válasz Radocz #2825. hozzászólásáranem szeretet kérdése. Még a zöldségnövények sem igazán termelik ki a kézimunka költségét, pláne nem az olyan alacsony árbevételű növények, mint a szója! Egy hektár kézi tisztántartása 60-100e Ft-ot is elérhet, azt pedig gyengébb évben az árbevétel sem fedezi!
Már ha van, aki annyiért is megcsinálja, mert felénk nincs vállalkozó csapat már... mióta berendelték őket közmunkára nem lehet ilyesmivel tervezni. Persze a bevándorlók megcsinálhatnák, (mint ahogy nyugaton ők kapálnak, meg szedik a paradicsomot a fóliában) de az ugye itthon megint csak rendszerellenség...
Válasz .Feco. #2824. hozzászólására" Paks2-re is szükség van,"
ezt a dühöngőben vagy máshol kellene.
Szerinted cukorrépát lehet-e vegyszer nélkül termelni?
Anno mi még térdepelve egyesítettük és gyomláltuk az 0,6 ha- területet.
Ehhez képest a szántatlan földbe vetett 2,8 ha szója egyszeri gyomirtózás után igazán könnyen kapálható lesz.
A baj, hogy kétkezi munkát kevesen szeretnek végezni.
Válasz Radocz #2823. hozzászólására"És a kormány szerint sem szabad bevezetni."
jó, de ez ugyanaz a kormány, ami szerint Paks2-re is szükség van, meg az Európai értékrend zöme is hülyeség, szóval szerintem az ő véleményüket hagyjuk.
Szakmai szempontból viszont a szója gyomirtása közel megoldhatatlan GMO nélkül, ami nagyban kockázatossá teszi a termesztését, ellenben a GMO szója köztermesztése nagymértékben javítaná a teméshozamokat, továbbá kiszíélesítené a termelők körét, ami jelentősen csökkentené a hazai szójaimportot, javítaná az állatenyésztés helyzetét, stb.
Válasz .Feco. #2819. hozzászólására
"hogy van ahol kell a GMO,"
Szerintem nem. És a kormány szerint sem szabad bevezetni.
Válasz az aktuális topikban.
Szója után sokkal jobban látszik,de látható napra után is. Wing nem lehet, mert nem volt használva.
Válasz 4964 #2820. hozzászólásáraDe van talajhatása csak nem 100% -os
Válasz Aprógazda #2817. hozzászólásáraEz napraforgós tapasztalat?
Akkor a wing-p miatt lehet mert a pulsarnak eredetileg sincs talajhatása. Egyszikűeket még gyökérváltásig is csak éppen megfogja.
Válasz ermike #2818. hozzászólásáravan. Úgy hívják RoundUp, meg úgy, hogy dikamba. csak végre be kellene látni a sötétzöldeknek, hogy van ahol kell a GMO, mint a RoundUp ready szója, és van ahol nem, mint a RR vagy a BT kukorica, ahol simán van nélküle is élet... Csak ahol láncfűrésszel faragjuk a fogpiszkálót a törvényhozásban sajnos vannak problémák...
Sajnos már tapasztaltam, ahhoz képest milyen drága szer nem hozza azt a hatást amit várna tőle az ember, kár, hogy nincs normális szer a növényvédelemnek szójára remélem ez változik majd a jövőben
A Pulsar majd a jövő évi b7zát fogja meg igazán,-1 t/ha minimum.
Válasz Radocz #2815. hozzászólásáraa KM szerint semmi baj nincs a szója-kukorica bikultúrával... A korábbi AKG akadéoskodott ilyesmin.
Válasz ermike #2813. hozzászólására"de én utálom a pulsar-t fogja a szóját a gyomokat elengedi"
Minden gyomirtó fogja valamilyen mértékben a növényt.
Az enyémen nem vettem észre, de így hogy mondod megfigyelem, hogy ha esetleg nem kapott a pulsar-ból ott nagyobb-e?
A 15 cm-es évelő xy gyom szépen sárgult négy nap után.
A folyófű az még egészségesnek látszott, de 10 nap után érdemes eredményt hirdetni.
Én mintha azt olvastam volna itt a Fórumon, hogy a pulsar nem viszi a naprát.
Akkor meg nem kell csodálkoznod, hogy be kell tartani az elővetemény javaslatot.
Betegség, gyom, stb.
Igaz hogy Amarikában Szója-Kukorica megy, nálunk ezt nem engedi a KM előírás.
Pedig ezt terveztem én is, amikor elkezdtem a szójázást.
Vagy én változtatok, vagy addigra megváltozik a KM előírás.
"Álmodik a nyomor."
Ki milyen egy szíkű irtót használ(javasol),magról kelő (vadköles,kakasláb fű) ellen?
nem tudom ti hogy vagytok vele de én utálom a pulsar-t fogja a szóját a gyomokat elengedi expresses naprát is pedig két sziklveles volt. egyébként nem rosz csak meleg kéne neki holnapután ra 3 fokot ígértek az időjóskák!
Válasz Peti1230 #2760. hozzászólásáranice work! :)
Válasz Bandita29 #2810. hozzászólásáraok, sorry!
Válasz alizkiss22 #2809. hozzászólásáraÉrtjük,értjük...Viszont ha az egész fórumot telerakod ezzel a hirdetéssel,az kifogja verni a biztosítékot....
Moderálási elveink miatt törölve: 2015-05-22 09:09:40
Válasz szanberg #2807. hozzászólásáraPantera mehet? A pulsart meg később?
Fótozni nem szoktunk semmit.
Válasz Sötét Paraszt #2806. hozzászólásáraBármelyik egyszikűírtót, de szerintem az egészet fújd le vele mert mindenhol van benne muhar azmeg problémás lesz...
Válasz szanberg #2804. hozzászólásáraGabonavetőve , jövőre ha terem valamit veszek egy rípavetőt. Szerintem szarú kelt a mag bele lett téve csak nagy a szárazság erre(máig hehe), mílyebbre kellett vóna teni.
Egy hatalmas muhar fót van benne, arra mit kéne szórni?
Válasz Sötét Paraszt #2803. hozzászólásáraA pulsar az egy sziküt 1-3 levélig viszi!
Válasz Sötét Paraszt #2803. hozzászólásáraEzt mivel vetetted? elég foghíjjas.
Amúgy mondhatnak akármit is én tavaly is fújta virágzó szójára pulsart mert muszály volt és igen jó lett belőle.
Sőt volt aolyan, hogy osztott kezeléssel pulsar+refine ment ki kétszerre, emelt dózissal már tényleg nagy magas szójába. Az is jó volt. Nem mondom, hogy most is így lesz de ez még kis szójácska ha kell gyomírtsad. Egyébként így a képen nem látszik benne valami sok kétszikű dudva én várnék még vele
Válasz szanberg #2802. hozzászólására
Válasz Sötét Paraszt #2800. hozzászólásáraNincsen neked még akkora szójád, hogy ne lehessen fújni...
mellesleg Te rakd fel a fotót és jól megmondjuk, hogy fújjad hehe
Válasz giuseppe #2793. hozzászólásáraMost nem azért..De te nem szoktad el olvasni ami a dobozra vagy a kannára van irva???
Válasz szanberg #2799. hozzászólásáraMester valami képet tóhatná, hogy pulsarral mekkorra szóját lehet még lenyomni, mer máma megint nem értünk oda.
A végén még vissza kő vigyem az összes kegyszört, s az árukbó kapásbrigádot fogadni hehe.
Válasz giuseppe #2793. hozzászólásáraKi ne műveld még nem látszik mi lesz belőle!
Hatalmas sokszoros dózis de kitudja... kíváncsi vagyok, majd tegyél fel képeket jövőhéten róla
Vasárnap le lett gyomirtva a terület pulsarral.
Volt benne nagyobb folyófű (apró szulák) és ló sóska.
Hány nap múlva lesz látható a fejlett gyomon a vegyszer hatás?
Mennyi dózissal kellett volna menni, hogy hasson?
Meg akarom ismételni háti permetezővel, hogy biztos legyen a hatása. A növényvédős szerint várjak vele.
Szerintetek? kb. egy napos munka.
Válasz giuseppe #2793. hozzászólásáraGondolkozz mit vetsz a helyére!
Válasz giuseppe #2793. hozzászólására
Válasz giuseppe #2793. hozzászólására Ez ütött !
Válasz giuseppe #2793. hozzászólásáranem volt gyanús, hogy 50.000 Ft a hektárköltség?
Sziasztok.
Tudna nekem valaki segíteni?
Sajnos 15 g/ha dózis helyett 150 g/ha dózist
kapott (refine 50sx) Mit lehet várni? Van valami remény a
túlélésre?
Köszönettel Giuseppe.
Sziasztok.
Tudna nekem valaki segíteni?
Sajnos 15 g/ha dózis helyett 150 g/ha dózist
kapott!!! Mit lehet várni? Van valami remény a
túlélésre?
Köszönettel Giuseppe.