Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR403.06 FtUSD389.11 FtCHF426.08 FtGBP483.79 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraA grúber pedig nem lazító, hiába tartod annak.
Semmi köze egymáshoz a két eszköznek, teljesen más a hatásmechanizmusa nekik és teljesen más munkát végeznek. Lazító esetében ne a Gaspardo/Vogel katgóriára gondolj mert igazából az sem az a lazító amiről ebben a témakörben beszélünk. Itt a Fralaz, Flatliner, Agrisem ami lazító és tényleg klasszikus lazító eszközök.
A Grúber keveri a földet mint az eke, ken, bár nem annyira mint egy eke de majdnem, végighúzza a föld csíkot maga előtt a késen és kihajintja szíjj formájában, legalább olyan károsan tömörít mint a szántás, annyi, hogy kisebb a talpalás és az elkent felület némileg, de az, hogy egy grúbertől várjuk itt a csodát az öngól maradjunk ennyiben, az pont annyira nem talajmegújító mint a szántás.
A duotill már egy lépéssel előrébb jár ebben a témában, viszont itt meg aki szárbekeverést vár az nem lesz megoldva.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraNem látom mert itthon vagyok, csak soksok év óta párbeszédet tartok fenn kint élő gazdákkal. Egyébként amerikáról sem lehet általánosságbn beszélni, sok helyen mai napig ugyanúgy szántanak az ih-ekével mint itthon mi magunk és mennek a tárcsák is, eleve ott vannak az övezetek, búza övezet, akkor a kukorica hazája ésatöbbi, megkülönböztetünk dryland és irrigated technológiát rögtön szóval ennyi, de hidd el, a lazító ott van a törzscsuklós traktoron és használják is 99%-ban.
Kolléga meg jól írja, hogy a kukorica-szója bi kultúra esetében pl nem is tudsz érdemben takarónövényezni, csak Kökény tudott itthon két év két kukorica kultúra után is eltüntetni mezei acatot a tábláról és tápanyag nélkül rekordtermés produkálni, persze azt már nem tudjuk ebből a takaró növény mit hozott...
Válasz Vinkó75 #10401. hozzászólásáraHa csak elvétve itt ott kell lazítani,akkor se vennék nagy traktort.
Kisebb traktor menjen kevesebb késsel.
Nálam,pótkocsi nem megy tarlóra.Mindíg kint ürítek.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraHáát én megásom a talajt. És bizony le kellett menni 50cm alá. Egy agyon vert területet kaptam meg...Hol előtte pár héttel a 660-as lexik majd 30cm-es nyomokat hagytak. A végeit úgy le forogva...a tárcsa alig akart bele menni. Egy jól karban tartott talajban már felénk is elszalad a 2 késes Helti 105 pacival 50cm-en. De ahhoz mindennek stimmelni kell előtte..mikor és hogy sikerült a talajt megjárnod. Mennyire volt agyonművelve. Vagy mennyire mosta, össze vissza a csapadék. A TR piszok egy növény,de egy masszív talp azt is megfogja. Idővel valószínűleg már elég lesz a kisebb paripa. De ehhez törekedni kell a folyamatos lazultságra. De egy csapadékos őszön..mire a talaj állapota ideális lenne,már az eltelt idővel harcol az ember. Így nyilván csak meg tapossa jobban. És ne feledjük mára kombájnban is a 6m feletti adapterekkel és ahhoz tartozó bösszmével rohangálunk. zömében. Nyom az is egy rendeset. Nem beszélve a bitang nagy kocsikról. Már nem az 50-es Iván egy 6.5 MBP-vel cibálja le azt a 6T gabonát kocsinként. Természetesen lehetnek eltérő viszonyok. De nyilván a lazító megmarad a kert végében.
Válasz Vinkó75 #10397. hozzászólásáraÉn a grúbert tartom lazítónak.Ha lazítani akarok,leengeden 35 cm.-re.Ha magágyat,vagy takarónövény vetése,sekélyen járatni.
Valahogy úgy érzem,nem kell nagy traktor a portán.
Egy középkategóriásból,2-3 db,kb.130-160 Le közt valahol,amivel mindent meg lehetne oldani.
Válasz Praetor #10398. hozzászólásáraEz így van...az ideál állapot 50-50%...Nem jósol csapadékot, csak borús időt,erre lotty a mérőből ömlött ki az esővíz.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraEz akkor igaz, ha könnyű gépkapcsolataid vannak. De amikor rámegy egy 13t-ás kombájn, vagy egy 9-10t-ás JD traktor, akkor a kiválónak nem nevezhető talajok nem fognak kirugózni, és szépen úgy marad összenyomva a talaj. Ha élő a talaj és már jó a szerkezete, akkor lehet, hogy elviseli, ha nem közvetlenül 100mm eső után mész rá.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraFélig ezzel egyet értek. De nálam is mint kiderült a föld végébe lazán beletapostak egy kisebb földutat. Ott a lazító ismét kell hogy dolgozzon. Valamint minden precizitás ellenére lehet malőr egy takarónövény vetéssel...vagy annak fejlődésével. Így a lazító szerintem marad az udvarokban,a biztonság kedvéért. Bár lehet rosszul láttam,de ki sávművel, az nem takarónövényezett. Legalább is az Amcsi videók alapján ez jön le,zömében. Természetesen lehetnek kivételek.
Vannak területek Amerikában ahol a szója, kukorica vetésforgó megy. Ebben a rendszerben nem illeszthető be a takarónövény ami segítene a talajszerkezet javításában. Itt lehet szükséges a lazítás.
Válasz Praetor #10394. hozzászólásáraVolt róla szó,hogy az első lépés,a lazítás.Utána,megfelelő talajépítéssel,takarónövények használata után nem szükséges.
Amerikainak is csak vetőgépe,meg betakarító gépe van.
Ha a teljes rendszert használod, akkor is szükség lehet a lazításra. Penetrométer, vagy a 8-as betonvas megmondja. Idővel - talajtól függően akár pár év után is - elhagyható a lazítás is, de pl felénk kötött réti öntéstalajokon ez valószínűleg évtizedeket is jelenthet.
Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
Válasz petrol #10383. hozzászólásáraA talajjavítás nem 1-2 év és soha nincs vége.
Érett trágya, állandó élő gyökér(ebbe a kultúrnövény is beletartozhat), komposzt, takarónövény, komposzt tea. Nagy valószínűséggel öntözött kultúra (zöldség, stb) lehet kifizetődő.
A talajépülés nyár vége ősz folyamán jól működik. Annak nem sok értelme van, hogy betrágyázod tavasszal és nem kerül bele semmi. A takarónövények szintén ősszel működnek áldásosan.
Vdénes: én kertésznek tanulok, szóval valahol el kell kezdeni. :D
Az a kérdés, hogy mit kellene vele kezdeni. Nem feltétlenül termelésre gondoltam első körben, eszembe jutott, hogy először megpróbálkoznék valamiféle talajjavítással.
Válasz VDénes #10374. hozzászólásáraHárom éve kaszáló előtte rendes szántó volt... Pöttinger synkro 3030-as meg variopalos Lemken eke meg 4,5heva croskill gyűrűkkel!Rövidtárcsa tervben van de sajnos abból ősztől előbb nem lesz semmi...van V-tárcsánk esetleg!
Válasz Radocz #10377. hozzászólásáraLeírás mindenhez van. És akit érdekel a téma olvasta is. Csak az a baj, hogy a komposztnak, földnek, növénynek nincs internet kapcsolata és nem olvasta. Így az esetek nagy részében nem is úgy fog viselkedni ahogy az le van írva.
Most rakok össze komposztot, és ki fogom vinni a tabletet, hátha megtanulja, hogy kell viselkedni.
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
15357 hozzászólás
Válasz Mf-es? #10406. hozzászólásáraHa rendben van nem számít a kor!
Válasz szanberg #10404. hozzászólásáraCsak kár,hogy nem 20 évvel fiatalabb.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraA grúber pedig nem lazító, hiába tartod annak.
Semmi köze egymáshoz a két eszköznek, teljesen más a hatásmechanizmusa nekik és teljesen más munkát végeznek. Lazító esetében ne a Gaspardo/Vogel katgóriára gondolj mert igazából az sem az a lazító amiről ebben a témakörben beszélünk. Itt a Fralaz, Flatliner, Agrisem ami lazító és tényleg klasszikus lazító eszközök.
A Grúber keveri a földet mint az eke, ken, bár nem annyira mint egy eke de majdnem, végighúzza a föld csíkot maga előtt a késen és kihajintja szíjj formájában, legalább olyan károsan tömörít mint a szántás, annyi, hogy kisebb a talpalás és az elkent felület némileg, de az, hogy egy grúbertől várjuk itt a csodát az öngól maradjunk ennyiben, az pont annyira nem talajmegújító mint a szántás.
A duotill már egy lépéssel előrébb jár ebben a témában, viszont itt meg aki szárbekeverést vár az nem lesz megoldva.
Válasz Mf-es? #10402. hozzászólásáraA 4650-es traktor az egy mai 250-es gépnek a megfelelője az nem is nagy dehogy...
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraNem látom mert itthon vagyok, csak soksok év óta párbeszédet tartok fenn kint élő gazdákkal. Egyébként amerikáról sem lehet általánosságbn beszélni, sok helyen mai napig ugyanúgy szántanak az ih-ekével mint itthon mi magunk és mennek a tárcsák is, eleve ott vannak az övezetek, búza övezet, akkor a kukorica hazája ésatöbbi, megkülönböztetünk dryland és irrigated technológiát rögtön szóval ennyi, de hidd el, a lazító ott van a törzscsuklós traktoron és használják is 99%-ban.
Kolléga meg jól írja, hogy a kukorica-szója bi kultúra esetében pl nem is tudsz érdemben takarónövényezni, csak Kökény tudott itthon két év két kukorica kultúra után is eltüntetni mezei acatot a tábláról és tápanyag nélkül rekordtermés produkálni, persze azt már nem tudjuk ebből a takaró növény mit hozott...
Válasz Vinkó75 #10401. hozzászólásáraHa csak elvétve itt ott kell lazítani,akkor se vennék nagy traktort.
Kisebb traktor menjen kevesebb késsel.
Nálam,pótkocsi nem megy tarlóra.Mindíg kint ürítek.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraHáát én megásom a talajt. És bizony le kellett menni 50cm alá. Egy agyon vert területet kaptam meg...Hol előtte pár héttel a 660-as lexik majd 30cm-es nyomokat hagytak. A végeit úgy le forogva...a tárcsa alig akart bele menni. Egy jól karban tartott talajban már felénk is elszalad a 2 késes Helti 105 pacival 50cm-en. De ahhoz mindennek stimmelni kell előtte..mikor és hogy sikerült a talajt megjárnod. Mennyire volt agyonművelve. Vagy mennyire mosta, össze vissza a csapadék. A TR piszok egy növény,de egy masszív talp azt is megfogja. Idővel valószínűleg már elég lesz a kisebb paripa. De ehhez törekedni kell a folyamatos lazultságra. De egy csapadékos őszön..mire a talaj állapota ideális lenne,már az eltelt idővel harcol az ember. Így nyilván csak meg tapossa jobban. És ne feledjük mára kombájnban is a 6m feletti adapterekkel és ahhoz tartozó bösszmével rohangálunk. zömében. Nyom az is egy rendeset. Nem beszélve a bitang nagy kocsikról. Már nem az 50-es Iván egy 6.5 MBP-vel cibálja le azt a 6T gabonát kocsinként. Természetesen lehetnek eltérő viszonyok. De nyilván a lazító megmarad a kert végében.
Válasz Vinkó75 #10397. hozzászólásáraÉn a grúbert tartom lazítónak.Ha lazítani akarok,leengeden 35 cm.-re.Ha magágyat,vagy takarónövény vetése,sekélyen járatni.
Valahogy úgy érzem,nem kell nagy traktor a portán.
Egy középkategóriásból,2-3 db,kb.130-160 Le közt valahol,amivel mindent meg lehetne oldani.
Válasz Praetor #10398. hozzászólásáraEz így van...az ideál állapot 50-50%...Nem jósol csapadékot, csak borús időt,erre lotty a mérőből ömlött ki az esővíz.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraEz akkor igaz, ha könnyű gépkapcsolataid vannak. De amikor rámegy egy 13t-ás kombájn, vagy egy 9-10t-ás JD traktor, akkor a kiválónak nem nevezhető talajok nem fognak kirugózni, és szépen úgy marad összenyomva a talaj. Ha élő a talaj és már jó a szerkezete, akkor lehet, hogy elviseli, ha nem közvetlenül 100mm eső után mész rá.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraFélig ezzel egyet értek. De nálam is mint kiderült a föld végébe lazán beletapostak egy kisebb földutat. Ott a lazító ismét kell hogy dolgozzon. Valamint minden precizitás ellenére lehet malőr egy takarónövény vetéssel...vagy annak fejlődésével. Így a lazító szerintem marad az udvarokban,a biztonság kedvéért. Bár lehet rosszul láttam,de ki sávművel, az nem takarónövényezett. Legalább is az Amcsi videók alapján ez jön le,zömében. Természetesen lehetnek kivételek.
Vannak területek Amerikában ahol a szója, kukorica vetésforgó megy. Ebben a rendszerben nem illeszthető be a takarónövény ami segítene a talajszerkezet javításában. Itt lehet szükséges a lazítás.
Válasz Praetor #10394. hozzászólásáraVolt róla szó,hogy az első lépés,a lazítás.Utána,megfelelő talajépítéssel,takarónövények használata után nem szükséges.
Amerikainak is csak vetőgépe,meg betakarító gépe van.
Moderátor által módosítva: 2018-02-09 11:34:33
Válasz Mf-es? #10393. hozzászólásáraSimán lehet, hogy szundítottál, mert volt róla szó. Bár Attila nem tartozik az unalmas előadók közé.
Ha a teljes rendszert használod, akkor is szükség lehet a lazításra. Penetrométer, vagy a 8-as betonvas megmondja. Idővel - talajtól függően akár pár év után is - elhagyható a lazítás is, de pl felénk kötött réti öntéstalajokon ez valószínűleg évtizedeket is jelenthet.
Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
https://youtu.be/kWh8SPCUhTs?t=1623
Gondolatok a talajművelésről.
Válasz Marti Miklós #10387. hozzászólásáraInkább a késes henger vs szárzúzón vacilálok.
front hidraulika van, tlt nincs.
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
Késes henger frontra + rt alkalmas lehet zöldtrágya bedolgozására egy menetben?
Mennyire tudja összeaprítani a még zöld, lágy szárat?
Válasz petrol #10383. hozzászólásáraA talajjavítás nem 1-2 év és soha nincs vége.
Érett trágya, állandó élő gyökér(ebbe a kultúrnövény is beletartozhat), komposzt, takarónövény, komposzt tea. Nagy valószínűséggel öntözött kultúra (zöldség, stb) lehet kifizetődő.
A talajépülés nyár vége ősz folyamán jól működik. Annak nem sok értelme van, hogy betrágyázod tavasszal és nem kerül bele semmi. A takarónövények szintén ősszel működnek áldásosan.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraA pöttinger meg a henger jó is lesz szerintem.
Válasz Berente Antal #10375. hozzászólásáraHumusztartalmat sajnos nem tudok, de nem lehet valami magas. Egyébként homoktalaj, abból is inkább a szegényesebb.
Vdénes: én kertésznek tanulok, szóval valahol el kell kezdeni. :D
Az a kérdés, hogy mit kellene vele kezdeni. Nem feltétlenül termelésre gondoltam első körben, eszembe jutott, hogy először megpróbálkoznék valamiféle talajjavítással.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraÉn a Pöttingert választanám ebből az eszközparkból, előtte totális.
Válasz Gazda12 #10380. hozzászólásáraTúl komplikáljátok.Este műtrágyaszórás éjjel 12-15 centi mély szántás reggel 2x kombinátor délben vetés,délután hengerezés.
Válasz VDénes #10374. hozzászólásáraHárom éve kaszáló előtte rendes szántó volt... Pöttinger synkro 3030-as meg variopalos Lemken eke meg 4,5heva croskill gyűrűkkel!Rövidtárcsa tervben van de sajnos abból ősztől előbb nem lesz semmi...van V-tárcsánk esetleg!
Válasz MrPoke #10378. hozzászólásáraOFF
Ez jó volt :-))))
USB KOMPOSZT átalakító kábelt honnan rendeltek ?
Válasz Radocz #10377. hozzászólásáraLeírás mindenhez van. És akit érdekel a téma olvasta is. Csak az a baj, hogy a komposztnak, földnek, növénynek nincs internet kapcsolata és nem olvasta. Így az esetek nagy részében nem is úgy fog viselkedni ahogy az le van írva.
Most rakok össze komposztot, és ki fogom vinni a tabletet, hátha megtanulja, hogy kell viselkedni.
Válasz MrPoke #10366. hozzászólásáraVan hozzá információ itt is.
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://www.agrofutura.hu/hirek
A Hírek végén 3. pont alatt.
"Alapanyagok
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő."
Vagy http://talajdoktor.blogspot.hu/
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Talán a 2015 évben írta Attila a komposztálást. Most kerestem, de nem találtam meg.
Itt az agorinformon fórumon a kezdetekben tettem fel képeket a sajátomról.
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraHelló.
Ha kertészeti kultúrában gondolkozol van olyan ember aki ért is hozzá? Érdemes utána olvasni milyen kúltúrához milyen gép, kézi munka erő és a felvevő piac. Itt felénk nem igazán van már kézi munkaerő. Csak urak és primadonnák vannak
Válasz petrol #10367. hozzászólásáraMennyi a humusz tartalom? homok, vagy kötött?
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraMi volt benne tavaly és milyen gépek közül választhatsz?
Rövidtárcsa van? Én csak olyasmivel húznám. Attól nem lesz baj.
Válasz .Richard. #10372. hozzászólásáraIgaz. Nekünk is volt egy parcella ami csak napraforgó után egy nehéztárcsát kapott, aztán úgymaradt, kimaradt. A tél végén durván állt rajta a belvíz. Felszáradt, két sor borona, ugyanannyi kukoricát adott mint a szántott.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáravíz maradjon, az a lényeg. szerintem max sekély tárcsa. tömörség meg a gyomok, nem akkora hátrány szerintem, mint az, hogy egy hónapig bírja,aztán elfogy a víz. akkor vége.
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraTavaly tavasszal szántottam+egyből henger, hogy majd úgyis esik...esett a lóf@szt! A kukorica jó szarul kelt benne, meg meg is csünt...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraVetés előtti órákban gruber, aztán aznap vetés+henger...
Válasz Gazda12 #10368. hozzászólásáraJa igen van olyan opció is,hogy gruber után rögtön henger (HE-VA CC) vagy ez hülyeség?
Lenne egy kérdésem tudom ez a topic pont a szántás elhagyásáról szól és a talajélet ujraélesztéséröl,de tavasszal mit ajánlatok inkább: EKe+henger vagy inkább gruberoljam?tudom jobb ősszel de most van kilátásban egy parcella és tanakodunk,hogy mi is lenne a helyes főleg nedvesség megőrzés céljából! Vélemény?
Halihó!
Lenne egy kérdésem. Barátnőmnek van két területen összesen 1,5 ha földje Kecskemét mellett. Utóbbiból adódik, hogy nem túl jó minőségű a talaj. Szerintetek mit lenne érdemes kezdeni vele? Szántóföldi szempont kis területéből adódóan nem opció, kertészet esetleg? Vagy mindenféle keverékkel bevetni talajjavítás céljából?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraNyugodtan komposztáld. Az anaerob baktériumok fognak elsőnek elpusztulni a komposztálás során 2-4 nap után elmúlik az ammónia képződés.
Mikor komposztálsz akkor is szaporodnak fel anaerob baktériumok, főleg a komposztálás elején. Valamint később is vannak a komposztban, az aggregátumok belsejében. Humuszképződés lényege tömören, hogy a 2 állapot folyamatosan váltja egymást és így intenzív a baktériumok pusztulása, és ebből lesz a friss humusz.
Nyúltrágyával, még nem dolgoztam. De ne vidd túlzásba a szénforrásokat, van egy egyszerű ökölszabály. 1/3 trágya, 1/3 zöld, 1/3 szén forrás. De mivel minden trágya más biztos, hogy adagolni kell valamit a komposztba. Én a zöldet jelenleg jó leveles lucerna szénával pótolná.
Ha van lehetőséged ALKO (extractum) készítésre véletlenül sem dobj ki pénzt baktériumtrágyákra, a kettő közti különbség ég és föld.
Válasz Levente2000 #10364. hozzászólásáraEz az oldalt ismerős?
http://regagrihun.top-talk.com/forum
Onnan van egy link ami elvisz a komposztkészítéshez.
Ha van mikroszkóp a közelben, akkor érdemes lenne megnézni, hogy milyen baktérium van benne.
Levegőztetni és ismét megvizsgálni, hogy tényleg elpusztul-e ami nem jóindulatú.
De vannak itt sokan, (vagy voltak), akik ezt sokkal magasabb szinten űzik, mint én.
Válasz Kémlelő #10350. hozzászólásáraA tràgya tömören rothadt. Büdös ammòniàs. Vennék szènàt, szalmàt fakèrget ès felraknàm, rètegeznèm a rothadt tràgyàval az arànyokat betartva. Ha anaeròb baktriumok szaporodtak tùl màr a legelejèn, szabad e komposztàlni utàna az ALKO-hoz? Vagy kezdjek ùj rakàst inkàbb friss anyagbòl? Sajnàlnàm a nyùl tràgyàt kidobni...
Válasz Kémlelő #10362. hozzászólásáraIlyenért nem adunk pénzt.Hízót se veszünk a disznóvágásra.Malacot,és azt felneveljük.
Szerintem sokan más kegyszereket használunk.
http://agrobio.hu/
A teljesség igénye nélkül.
A kecskeméti cégé is nagyon jó. Most nem jut eszembe a nevük, de ....
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraMi megbeszélni való van a konferenciával kapcsolatban?Mindenki meghallgatta,és a kirakósdit fojtassa otthon,az elhangzottak alapján.
Válasz Kémlelő #10359. hozzászólásáraAz ott elhangzottak kb. 80%-áról valamilyen formában volt már itt szó, vagy épp Netparaszt előadásain.
Válasz Mf-es? #10358. hozzászólására10 órától 16 óráig talajmegújításról szól az előadás.
Ha úgy gondolod, hogy nincs rá érdeklődés felőlem le is törölheted.
Ez a topik úgy lett szr, ahogy van.
A talajegészség konferencián elhangzottakat megbeszélte valaki a másikkal? Szerintem nem nagyon. (vagy elkerülte a figyelmem).
Válasz Kémlelő #10357. hozzászólásáraAkkor töröljem,a tied?