Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.34 FtUSD390.63 FtCHF433.46 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraNincs tuti receptem, amit akkor használtam, az a bíborhere, pohánka, facélia, mustár, olajretek volt. Akkor látszott, hogy óvatosan kell bánnom a mustárral és az olajretekkel is, mert még a 2 kg/ha mennyiséggel is dominánssá vált, bár el nem nyomta a keverék többi összetevőjét. A nevemre kattintva megtalálod a képeket is valahol. Akkor írtam, hogy mikor a szomszéd szántása már csonttá volt fagyva, ez alatt a talaj még élt, a giliszták hemzsegtek, a gombafonalak szemmel jól láthatóan bontották az elővetemény búza szalma maradványokat.
A löttyökhöz hozzászólva, valóban erős hittel kell annak rendelkeznie, aki azt hiszi, hogy ér valamit. Hacsak az agrobiot nézzük, az egész cég 12 törzsre alapozza működését. Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ettől azért lényegesen több minden van a talajokban. Arról nem is beszélve, hogy a szántás elhagyásáról szinte soha nem tesznek említést, és nyugodt lelkiismerettel ajánlják oda is, ahol minden évben szántanak, feketére művelik a talajt. Nyilván, üzletileg ez a legjobb számukra. Én gyakorlatilag majdnem az összes nevesebb "löttyöt" kipróbáltam, kontrolloztunk, de semmi eltérést nem tapasztaltunk. Ellenben a fentebb említett takarónövényezés után, olyan szembetűnő különbség alakult ki, mintha a terület egyik fele kapott volna nitrogén műtrágyát, a másik meg nem. Ez is megtalálható a korábbi hozzászólásaim között.
Válasz Kémlelő #9941. hozzászólásáraEzek a nitrogén megkötések mint főnövényre értendő, köztesnövényként jóval alacsonyab a nitrogén kötése. Aki fel tudja hasznosítani a N kötő növényeket állattartásban, megértem, hogy foglalkozik vele. Nekem volt 3 éve borsóm, nem kelet a kutyának se, mert mindenki kamion menyiséget akart. Jó egy hópapig tartott még találtam rá vevőt, az is csak búza árában vete meg. Volt egy jókora ráfizetés. Azóta se próbálkozok hüvelyesel.
És főleg 2018 tól, ha nem lehet lesz használni ńövényvédőszert eu-s támogatásnál, jöval le fog csökeni a vetésterület. Herét-lucernát esetleg az fog teni ha nincsen hová értékesíteni, aki a területjeit nem akarja tisztán ugaron hagyni a gyom részére. De ezt az 5% ugaroltatást is hülyeségnek tartom. A szántóföld azért van, hogy növényeket termeljünk és ne gyomot.
Ilyen bactifitos vagy hasonló mutatvány volt nálunk is a helyi TSZ-ben. Nem kell mütrágya, a baktérium megtermeli. Betakarításkor volt görbeszáj, meg morgás. Nekem mütrágyával majd háromszoros termésem volt mint a TSZ-nek. Akkor adták meg a TSZ kezdeti kegyelmi döfését. Azóta egy nagy cég/növényvédőszer forgalmazó/ megszerezte a TSZ töbségi tulajdonát, és az elnök mára a saját 100% cégjéből csak kisebségi tulaj.
"II. A búza vetése előtt a beoltjuk talajt olyan baktérium készítménnyel, amely megköti a nitrogént (Azotobacter, Azospirillum) és az immobilis foszfort is mobilissá teszi.
Nagyszámú szabadalom alapján fejlesztették ki azokat a baktérium készitményeket amelyek felhasználnak 1-20 liter/hektár mennyiségben. Ilyen készítmény például a Bactofil.
38. kép. Bactofil – egy baktériumokat tartalmazó készítmény"
"35. ábra. A nitrogénformák ideális eloszlása a talajban
A talaj nitrogén vesztesége pazarlásnak tekinthető, emellett szennyezés forrása is lehet. Törekedni kell arra, hogy a talajban csak annyi nitrogén maradjon amennyi a növények által felhasználható. Egy kg nitrogén megkötéséhez szükséges energia egyenlő egy 50 km távolságú út gépkocsival történő megtételével (Knut Schmidtke – Dresda- Pillnitz).
A kutatók által napjainkban támogatott elv az, hogy a következő 20-30 évben az energia igényes nitrogénműtrágya előállítása szűnjön meg, helyét a szimbiotikus és az asszociatív biológiai megkötés vegye át.
Néhány adat a különböző mikroorganizmusok által különböző növényeken megkötött nitrogén mennyiségére vonatkozóan:
Szántóföldi bab 17,9 → 379,7 kg/ha (193 kg/ha átlagosan)
Borsó 18,3 → 334,5 (141,3 kg/ha átlagosan)
Sárga csillagfürt 53,7 → 291,8 (153,5 kg/ha átlagosan)
Lóhere 257 kg/ha átlagosan
Lucerna 277 kg/ha átlagosan
Szója 142 kg/ha átlagosan.
Professzor Schmidtke azt állítja, hogy a szimbiotikus és asszociatív úton megkötött nitrogén mennyisége annál nagyobb, minél szegényebb a talaj nitrogénben. A nitrogén fixálás előtt alkalmazott nitrogén műtrágyázás (+ 5oC felett) szignifikánsan csökkenti a megkötött nitrogén mennyiségét.
Saját kutatási eredményekre alapozva azért ellenezzük tehát az őszi és a téli műtrágyázást, mert azzal ellátjuk a talajt ásványi nitrogénnel azelőtt, mielőtt az Azospirillium asszociatív baktériumok megkezdték volna a 80 kg/ha nitrogén hektáronkénti megkötését(36. és 37.ábra –saját kutatási eredmények).
36. ábra. Az asszociativ úton megkötött nitrogén (összesített) dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
37. ábra. Az asszociatív úton megkötött nitrogén dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
Fontos lenne, hogy a pillangós növények (a borsó vagy bab) betakarítását követően a megkötött nagy nitrogénmennyiség felhasználásra kerüljön egy köztes növénnyel. Így nem veszne el a megkötött nitrogén, hanem a növény immobilizálja azt szerves formában és aztán visszajuttatja a talajba fokozatos mineralizációval, a beforgatást követően."
Válasz Netparaszt #9934. hozzászólásáraPedig eléggé értelmezhető. Bactifille nagyob fogyasztása esetén lehet számolni esetleges provízióról, teafőzésből nem nagyon csepegne ösze, mert mindenki magának megcsinálja otthon.
Én is voltam olyan előadáson, ahol az egyetemi profeszor anak termékét istenítete akinek a rendezvényén volt.
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraNem tudom az általad művelt homok milyen homok, de saját tapasztalataim szerint szűk vetésforgóval is látványos javulás érhető el, megfelelő összetételű takarónövények beiktatásával. Repcét miért nem próbálod meg betenni a forgóba? A mi homok területeinken mind a napraforgó, mind a repce elfogadható eredményeket produkál. Napraforgó elé nagyon jó takarónövényezni, 2 évvel ezelőtt takarónövény után 3,5 t/ha napraforgót sikerült betakarítani. Kalászosoknál a kezdeti 1,5-2 tonnás eredményeket búzánál már sikerült 4-4,5 tonnára feltornázni, árpánál hasonló növekedés tapasztalható. Repce után, ha az időjárás kegyes, akkor búza, árpa elé még belefér egy keverék vetése is, ami nyilván nem fog akkora zöldtömeget eredményezni, de legalább addig is takarva van a felszín, és októberig folyamatosan él a talaj, és abban az időszakban már nem kell attól tartani, hogy kiszárad a talaj. Ugyanezt meg lehet csinálni két kalászos között is.
Egyébként itt is a búza, árpa, tritikálé megy kalászosból, sajnos a tritikálét nem igazán keresik, így jobban az előbbi kettő a népszerűbb.
Szóval szerintem véghez lehet vinni
Ha viszem a Fórumtalira a mikroszkópot talán megnézzük a kísérleti talajom változásait.
Szemmel nagyon látszik, mert betelepültek a földigiliszták.
Mit tegyek, hogy a vakondokok kint maradjanak?
Ismerősöm őszi vetésében 10 négyzetméterre 3 vakondtúrás jut.
Ez nem baj a kombájnnak, de vajon más növénykultúra mennyire fogja díjazni a vakondtúrást?
Válasz Berkó_ #9922. hozzászólására Pillangós vetőmagra volna igény, ha vetésforgóról beszélünk.
Egyébként a megfigyelés tényleg az hogy 5-6, jól összeválogatott növénynél indul el az a szinergikus hatás, ami miatt megemelkedik az elérhető tápanyagkészlet is a talajban.
2-3 növénynél is jelentkezhetnek pozitív hatások, ha jól állítod össze a kiegészítő hatást, de a homok eléggé leszűkíti a lehetőségeket, a vetésforgód pedig olyan szűknek tűnik, amibe nem fér teljes téli takarónövény, hacsak a búza-napra közé be nem szúrsz valamit.
Jó volna tartamkísérleteket látni ebben az ügyben, de a kutatók mindig csak 1-1 paramétert változtatgatnak, a tmmg lényege pedig az összetett változtatás, külön használva nem sok változik, együtt viszont megjelenik a hatás.
A mulcshagyás volna az első lépés, ami segít és a mikrobiológiai oltás is fontos volna, ha valóban gyenge homokról van szó.
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraA takarónövények használata kimaradt az írásomból, de azért nem írtam, mert hát annak használata egyértelmű számomra ebben a technológiában, még mielőtt bárki is írná hogy 2 növényből (főnövény) nem lehet tmmg-t csinálni, mert arra már mindenki rájött
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraA takarónövények használata kimaradt az írásomból, de azért nem írtam, mert hát annak használata egyértelmű számomra ebben a technológiában, még mielőtt bárki is írná hogy 2 növényből (főnövény) nem lehet tmmg-t csinálni, mert arra már mindenki rájött
Az istállótrágyát EM BIO-val kezelte, ami komposztálódott. Ezt vizsgáltuk Bíró Borbála professzor asszony jelenlétében Szőllősi Gáborral. Bővebben a Debreceni Fórumtalin.
Kátai professzor úr megkérdezte tőlem: Honnan tudom hogy melyik baktérium, egysejtű, stb. hasznos a talajban?
Onnan, hogy Netparaszt azt mondta. Nem sikerült meggyőznöm a válaszommal.
Mennyire igaz, illetve kijelethető-e, hogy talajmegújítást 2 esetleg 3 féle növény termesztésével nem lehet kivitelezni "véghez vinni", vagy csak sokkal lassabban, mint pl 5 növénynél, ahol nem minden második évben váltják egymást?? Homokra egyszerűen nem tudok normális vetésforgót csinálni búza-napraforgó-árpa-tritikálé, de a búzát sem feltétlen erőltetném... Azt látom kezdi unni a föld a kalászosokat.
Válasz Becő #9921. hozzászólására"Környékünkön idén a júli végi aug elejei vetések adtak nagy zöldtömeget."
Itt azt olvastam hogy ez nem szokott kikelni.
Mindenki másképp csinálja. Én a szeptember eleji vetést akarom kipróbálni, és a zöldtömeg növelésére N hatóanyagot kijuttatni a területre.
A problémám hogy 2014 november elseje óta most tanultam meg ezt. Lehet hogy ezt is rosszul.
Látom, hogy a sávművelő topikban sok okosságot írtál. Ugyanezt írja Kátai professzor is.
Csak eddig nem értettem, hogy miről is ír. (De tegnapelőtt sokat okosodtam).
Leírta, hogy 50-60 cm mélylazítás, majd búza vetés és kezelni baktériumtrágyával, ami mikorrhizát állít elő. Erről a Dr Pénzes Éva már sokat mesélt nekem, de eddig nem próbáltam.
Ma a piacon megtudtam, hogy Hajdúszoboszlón már 10 éve is használták termelők a baktériumtrágyát.
Czina György videóját ha megnézed Ő szintén hisz benne és használja.
Az idén keresztben fogok kipróbálni különböző kegyszereket búzában.
Termésbecslést végeztetek F Misivel. Ő a kutató. Anno tőle kaptam a vetőmagot is. Talán fog okosságot is mondani.
Mennyire igaz, illetve kijelethető-e, hogy talajmegújítást 2 esetleg 3 féle növény termesztésével nem lehet kivitelezni "véghez vinni", vagy csak sokkal lassabban, mint pl 5 növénynél, ahol nem minden második évben váltják egymást?? Homokra egyszerűen nem tudok normális vetésforgót csinálni búza-napraforgó-árpa-tritikálé, de a búzát sem feltétlen erőltetném... Azt látom kezdi unni a föld a kalászosokat.
Válasz Mf-es? #9893. hozzászólásáraSzia! Mi tavaly kipróbáltuk műtrágya szóróval aratás előtt 2 héttel szórtunk ki olajretek-rozs keveréket búzában. 50kg/ha dózisban, mivel azt írják szórva min kétszeres dózist kell kijuttatni.
Tapasztalataim:
-nyáron generatív részre hajt a növény ahogy érzi a nappalok rövidülését.
-nem egyenletes a kelés, nem tudod, hogy most determinálj vagy várj,
-nincs zöldtömeg, mert generatívra hajt, de lesz magtermés
-következő tavasszal
-sávművelésnél kisebb, magágykészítésnél óriási probléma az árvakelés
Nem kell ki minden mag ősszel, ha bolygatod a talajt tavasszal tömegével kelnek ki.
Szerintem nem lehet megúszni a külön menetben történő vetést. Költségben meg kb azonos a kevesebb magnorma miatt.
Idén a másik véglet volt, későn aug vége szept vége között vetettük el a keverékeket. Ez késői volt zöldtömeg képzésére.
A technológia most aratás után lazítás (dondi) és vetőgéppel (pronto) lezárás. Környékünkön idén a júli végi aug elejei vetések adtak nagy zöldtömeget.
Bár azóta azt tanultam, hogy szeptemberben érdemes felénk vetni a takarónövényeket.
2017-ben sem volt sikeres a korán vetett állomány. Ki kelt és amilyen gyorsan jött ugyanolyan gyorsan el is ment.
2016-ban is elvitte volna a ... ha nem előzzük meg egy lucerna vetéssel.
Válasz Dave #9907. hozzászólásáraA nyári takaró növény nekem már kétszer nem jött be. Az egyiket Makón elmeséltem a másodikat, (2017 évit) Debrecenben a Fórumtalin szintén elmesélem.
Úgy és olyat vetek, amit nem visz el a ....
Valamint ne kelljen terminálni, csak esetleg tavasszal, a kukorica vetés előtt. Amit mondtam rövid nappalos és hosszú nappalos növények).
Válasz Berkó_ #9905. hozzászólásáraAz egyik előadáson beszéltek nyári és téli takarónövényekről, a nyárit akár együtt vetik a főnövénnyel(pl: lucerna) vagy aratás után, és gondolom mikor kell terminálják, aztán vetnek megint, és ez lesz a télre megmaradó.
Válasz Mf-es? #9901. hozzászólásáraEzt még emésztem kell... bárcsak a környéken valaki művelné ezt ... Első körben elhagytam a szántást.. ez is nagy szó, aztán meglátjuk...
Válasz Mf-es? #9901. hozzászólásáraMilyen növényeket szórnál/"vetnél" így ki a gabonákra? Nekem a korai zt vetéssel csak az a gondom, hogy hamar magot hoznak, és akkor oda az értelme az egésznek. Így ezért nekem ez nem tetszik. Igaz a tudatlanságom is biztos közrejátszik, de ha mondtok pár növényt, ami nem fog idejekorán magot hozni, és normális zt. tömeget fejleszt, akkor azt kipróbálnám!
15347 hozzászólás
Válasz otis #9946. hozzászólásáraILyet egyik csodaszer után sem láttam:
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraNincs tuti receptem, amit akkor használtam, az a bíborhere, pohánka, facélia, mustár, olajretek volt. Akkor látszott, hogy óvatosan kell bánnom a mustárral és az olajretekkel is, mert még a 2 kg/ha mennyiséggel is dominánssá vált, bár el nem nyomta a keverék többi összetevőjét. A nevemre kattintva megtalálod a képeket is valahol. Akkor írtam, hogy mikor a szomszéd szántása már csonttá volt fagyva, ez alatt a talaj még élt, a giliszták hemzsegtek, a gombafonalak szemmel jól láthatóan bontották az elővetemény búza szalma maradványokat.
A löttyökhöz hozzászólva, valóban erős hittel kell annak rendelkeznie, aki azt hiszi, hogy ér valamit. Hacsak az agrobiot nézzük, az egész cég 12 törzsre alapozza működését. Szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy ettől azért lényegesen több minden van a talajokban. Arról nem is beszélve, hogy a szántás elhagyásáról szinte soha nem tesznek említést, és nyugodt lelkiismerettel ajánlják oda is, ahol minden évben szántanak, feketére művelik a talajt. Nyilván, üzletileg ez a legjobb számukra. Én gyakorlatilag majdnem az összes nevesebb "löttyöt" kipróbáltam, kontrolloztunk, de semmi eltérést nem tapasztaltunk. Ellenben a fentebb említett takarónövényezés után, olyan szembetűnő különbség alakult ki, mintha a terület egyik fele kapott volna nitrogén műtrágyát, a másik meg nem. Ez is megtalálható a korábbi hozzászólásaim között.
Válasz Kémlelő #9941. hozzászólásáraEzek a nitrogén megkötések mint főnövényre értendő, köztesnövényként jóval alacsonyab a nitrogén kötése. Aki fel tudja hasznosítani a N kötő növényeket állattartásban, megértem, hogy foglalkozik vele. Nekem volt 3 éve borsóm, nem kelet a kutyának se, mert mindenki kamion menyiséget akart. Jó egy hópapig tartott még találtam rá vevőt, az is csak búza árában vete meg. Volt egy jókora ráfizetés. Azóta se próbálkozok hüvelyesel.
És főleg 2018 tól, ha nem lehet lesz használni ńövényvédőszert eu-s támogatásnál, jöval le fog csökeni a vetésterület. Herét-lucernát esetleg az fog teni ha nincsen hová értékesíteni, aki a területjeit nem akarja tisztán ugaron hagyni a gyom részére. De ezt az 5% ugaroltatást is hülyeségnek tartom. A szántóföld azért van, hogy növényeket termeljünk és ne gyomot.
Ilyen bactifitos vagy hasonló mutatvány volt nálunk is a helyi TSZ-ben. Nem kell mütrágya, a baktérium megtermeli. Betakarításkor volt görbeszáj, meg morgás. Nekem mütrágyával majd háromszoros termésem volt mint a TSZ-nek. Akkor adták meg a TSZ kezdeti kegyelmi döfését. Azóta egy nagy cég/növényvédőszer forgalmazó/ megszerezte a TSZ töbségi tulajdonát, és az elnök mára a saját 100% cégjéből csak kisebségi tulaj.
Válasz Kémlelő #9943. hozzászólásáraVan aki csak hisz benne. Nem tudja bizonyítani, hogy műkösik csak használja.
Felénk a Philazonit nem hozott kimutatható eredményt.
Ezt kerestem az előbb, de nem találtam.
"II. A búza vetése előtt a beoltjuk talajt olyan baktérium készítménnyel, amely megköti a nitrogént (Azotobacter, Azospirillum) és az immobilis foszfort is mobilissá teszi.
Nagyszámú szabadalom alapján fejlesztették ki azokat a baktérium készitményeket amelyek felhasználnak 1-20 liter/hektár mennyiségben. Ilyen készítmény például a Bactofil.
38. kép. Bactofil – egy baktériumokat tartalmazó készítmény"
És működik is.
Válasz Mf-es? #9940. hozzászólásáraMennyiért adsz 1 000 négyzetméterre valót?
Hogy csinálod? Ha elárulnád azt megfizetném.
Válasz Sk Laci #9939. hozzászólásáraEzért van az, hogy mindig a 2 helyezettet kell választani.
idézet Kátai Proftól.
"35. ábra. A nitrogénformák ideális eloszlása a talajban
A talaj nitrogén vesztesége pazarlásnak tekinthető, emellett szennyezés forrása is lehet. Törekedni kell arra, hogy a talajban csak annyi nitrogén maradjon amennyi a növények által felhasználható. Egy kg nitrogén megkötéséhez szükséges energia egyenlő egy 50 km távolságú út gépkocsival történő megtételével (Knut Schmidtke – Dresda- Pillnitz).
A kutatók által napjainkban támogatott elv az, hogy a következő 20-30 évben az energia igényes nitrogénműtrágya előállítása szűnjön meg, helyét a szimbiotikus és az asszociatív biológiai megkötés vegye át.
Néhány adat a különböző mikroorganizmusok által különböző növényeken megkötött nitrogén mennyiségére vonatkozóan:
Szántóföldi bab 17,9 → 379,7 kg/ha (193 kg/ha átlagosan)
Borsó 18,3 → 334,5 (141,3 kg/ha átlagosan)
Sárga csillagfürt 53,7 → 291,8 (153,5 kg/ha átlagosan)
Lóhere 257 kg/ha átlagosan
Lucerna 277 kg/ha átlagosan
Szója 142 kg/ha átlagosan.
Professzor Schmidtke azt állítja, hogy a szimbiotikus és asszociatív úton megkötött nitrogén mennyisége annál nagyobb, minél szegényebb a talaj nitrogénben. A nitrogén fixálás előtt alkalmazott nitrogén műtrágyázás (+ 5oC felett) szignifikánsan csökkenti a megkötött nitrogén mennyiségét.
Saját kutatási eredményekre alapozva azért ellenezzük tehát az őszi és a téli műtrágyázást, mert azzal ellátjuk a talajt ásványi nitrogénnel azelőtt, mielőtt az Azospirillium asszociatív baktériumok megkezdték volna a 80 kg/ha nitrogén hektáronkénti megkötését(36. és 37.ábra –saját kutatási eredmények).
36. ábra. Az asszociativ úton megkötött nitrogén (összesített) dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
37. ábra. Az asszociatív úton megkötött nitrogén dinamikája a CAPO búzafajta rizoszférájában, műtrágya felhasználása nélkül
Fontos lenne, hogy a pillangós növények (a borsó vagy bab) betakarítását követően a megkötött nagy nitrogénmennyiség felhasználásra kerüljön egy köztes növénnyel. Így nem veszne el a megkötött nitrogén, hanem a növény immobilizálja azt szerves formában és aztán visszajuttatja a talajba fokozatos mineralizációval, a beforgatást követően."
Válasz Sk Laci #9939. hozzászólásáraBaktofilt is megcsinalom itthon.
Válasz Netparaszt #9934. hozzászólásáraPedig eléggé értelmezhető. Bactifille nagyob fogyasztása esetén lehet számolni esetleges provízióról, teafőzésből nem nagyon csepegne ösze, mert mindenki magának megcsinálja otthon.
Én is voltam olyan előadáson, ahol az egyetemi profeszor anak termékét istenítete akinek a rendezvényén volt.
Válasz borda77 (Joe) #9937. hozzászólásáraEz engem is érdekelne...
Válasz otis #9936. hozzászólásáranapra elő milyen keveréket teszel?
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraNem tudom az általad művelt homok milyen homok, de saját tapasztalataim szerint szűk vetésforgóval is látványos javulás érhető el, megfelelő összetételű takarónövények beiktatásával. Repcét miért nem próbálod meg betenni a forgóba? A mi homok területeinken mind a napraforgó, mind a repce elfogadható eredményeket produkál. Napraforgó elé nagyon jó takarónövényezni, 2 évvel ezelőtt takarónövény után 3,5 t/ha napraforgót sikerült betakarítani. Kalászosoknál a kezdeti 1,5-2 tonnás eredményeket búzánál már sikerült 4-4,5 tonnára feltornázni, árpánál hasonló növekedés tapasztalható. Repce után, ha az időjárás kegyes, akkor búza, árpa elé még belefér egy keverék vetése is, ami nyilván nem fog akkora zöldtömeget eredményezni, de legalább addig is takarva van a felszín, és októberig folyamatosan él a talaj, és abban az időszakban már nem kell attól tartani, hogy kiszárad a talaj. Ugyanezt meg lehet csinálni két kalászos között is.
Egyébként itt is a búza, árpa, tritikálé megy kalászosból, sajnos a tritikálét nem igazán keresik, így jobban az előbbi kettő a népszerűbb.
Szóval szerintem véghez lehet vinni
Válasz Netparaszt #9930. hozzászólásáraMikrobiológiai oltással ellátott zt.keverékeket kellene forgalmaznotok.
Válasz Radocz #9932. hozzászólására A Bactofillel történő "talajoltás" értelmezhetetlen.
Válasz Netparaszt #9929. hozzászólásáraSzerintem Kátai Úr nem vizsgálja a mikrobiológiát. Azt professzorasszony nézi.
Ha viszem a Fórumtalira a mikroszkópot talán megnézzük a kísérleti talajom változásait.
Szemmel nagyon látszik, mert betelepültek a földigiliszták.
Mit tegyek, hogy a vakondokok kint maradjanak?
Ismerősöm őszi vetésében 10 négyzetméterre 3 vakondtúrás jut.
Ez nem baj a kombájnnak, de vajon más növénykultúra mennyire fogja díjazni a vakondtúrást?
Válasz Netparaszt #9930. hozzászólására"és a mikrobiológiai oltás is fontos volna, ha valóban gyenge homokról van szó."
Az oltásra Professzor Úr a Bactofilt említi, én meg említettem neki TEA főzést.
Válasz Netparaszt #9929. hozzászólásáraMindent én sem tudhatok. És nem is törekszem rá. Meg nekem K A Úr azt mondta, hogy az amerikai segít neki.
Már ott tartok hogy három oldal kérdést összegyűjtöttem a professzor Úr számára.
Azt mondta, hogy a feltett kérdéseinkre válaszolni fog. Ha nem úgy lesz, akkor nem adom át neki az ajándékot, amit kigondoltam a számára.
Válasz Berkó_ #9922. hozzászólására Pillangós vetőmagra volna igény, ha vetésforgóról beszélünk.
Egyébként a megfigyelés tényleg az hogy 5-6, jól összeválogatott növénynél indul el az a szinergikus hatás, ami miatt megemelkedik az elérhető tápanyagkészlet is a talajban.
2-3 növénynél is jelentkezhetnek pozitív hatások, ha jól állítod össze a kiegészítő hatást, de a homok eléggé leszűkíti a lehetőségeket, a vetésforgód pedig olyan szűknek tűnik, amibe nem fér teljes téli takarónövény, hacsak a búza-napra közé be nem szúrsz valamit.
Jó volna tartamkísérleteket látni ebben az ügyben, de a kutatók mindig csak 1-1 paramétert változtatgatnak, a tmmg lényege pedig az összetett változtatás, külön használva nem sok változik, együtt viszont megjelenik a hatás.
A mulcshagyás volna az első lépés, ami segít és a mikrobiológiai oltás is fontos volna, ha valóban gyenge homokról van szó.
Válasz Radocz #9925. hozzászólására
Miért nem mondtad, hogy a Netparaszt meg a Kátai féle Talajökológiából is tudja?
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraA takarónövények használata kimaradt az írásomból, de azért nem írtam, mert hát annak használata egyértelmű számomra ebben a technológiában, még mielőtt bárki is írná hogy 2 növényből (főnövény) nem lehet tmmg-t csinálni, mert arra már mindenki rájött
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraA takarónövények használata kimaradt az írásomból, de azért nem írtam, mert hát annak használata egyértelmű számomra ebben a technológiában, még mielőtt bárki is írná hogy 2 növényből (főnövény) nem lehet tmmg-t csinálni, mert arra már mindenki rájött
Válasz Berkó_ #9924. hozzászólásáraAz árva kelésekkel mit csinálsz?
Válasz Berkó_ #9922. hozzászólásáraGál László, aki több előadáson elmondta, hogy ő milyen vetésforgót használ.
Az istállótrágyát EM BIO-val kezelte, ami komposztálódott. Ezt vizsgáltuk Bíró Borbála professzor asszony jelenlétében Szőllősi Gáborral. Bővebben a Debreceni Fórumtalin.
Kátai professzor úr megkérdezte tőlem: Honnan tudom hogy melyik baktérium, egysejtű, stb. hasznos a talajban?
Onnan, hogy Netparaszt azt mondta. Nem sikerült meggyőznöm a válaszommal.
Mennyire igaz, illetve kijelethető-e, hogy talajmegújítást 2 esetleg 3 féle növény termesztésével nem lehet kivitelezni "véghez vinni", vagy csak sokkal lassabban, mint pl 5 növénynél, ahol nem minden második évben váltják egymást?? Homokra egyszerűen nem tudok normális vetésforgót csinálni búza-napraforgó-árpa-tritikálé, de a búzát sem feltétlen erőltetném... Azt látom kezdi unni a föld a kalászosokat.
Válasz Becő #9921. hozzászólására"Környékünkön idén a júli végi aug elejei vetések adtak nagy zöldtömeget."
Itt azt olvastam hogy ez nem szokott kikelni.
Mindenki másképp csinálja. Én a szeptember eleji vetést akarom kipróbálni, és a zöldtömeg növelésére N hatóanyagot kijuttatni a területre.
A problémám hogy 2014 november elseje óta most tanultam meg ezt. Lehet hogy ezt is rosszul.
Látom, hogy a sávművelő topikban sok okosságot írtál. Ugyanezt írja Kátai professzor is.
Csak eddig nem értettem, hogy miről is ír. (De tegnapelőtt sokat okosodtam).
Leírta, hogy 50-60 cm mélylazítás, majd búza vetés és kezelni baktériumtrágyával, ami mikorrhizát állít elő. Erről a Dr Pénzes Éva már sokat mesélt nekem, de eddig nem próbáltam.
Ma a piacon megtudtam, hogy Hajdúszoboszlón már 10 éve is használták termelők a baktériumtrágyát.
Czina György videóját ha megnézed Ő szintén hisz benne és használja.
Az idén keresztben fogok kipróbálni különböző kegyszereket búzában.
Termésbecslést végeztetek F Misivel. Ő a kutató. Anno tőle kaptam a vetőmagot is. Talán fog okosságot is mondani.
Mennyire igaz, illetve kijelethető-e, hogy talajmegújítást 2 esetleg 3 féle növény termesztésével nem lehet kivitelezni "véghez vinni", vagy csak sokkal lassabban, mint pl 5 növénynél, ahol nem minden második évben váltják egymást?? Homokra egyszerűen nem tudok normális vetésforgót csinálni búza-napraforgó-árpa-tritikálé, de a búzát sem feltétlen erőltetném... Azt látom kezdi unni a föld a kalászosokat.
Válasz Mf-es? #9893. hozzászólásáraSzia! Mi tavaly kipróbáltuk műtrágya szóróval aratás előtt 2 héttel szórtunk ki olajretek-rozs keveréket búzában. 50kg/ha dózisban, mivel azt írják szórva min kétszeres dózist kell kijuttatni.
Tapasztalataim:
-nyáron generatív részre hajt a növény ahogy érzi a nappalok rövidülését.
-nem egyenletes a kelés, nem tudod, hogy most determinálj vagy várj,
-nincs zöldtömeg, mert generatívra hajt, de lesz magtermés
-következő tavasszal
-sávművelésnél kisebb, magágykészítésnél óriási probléma az árvakelés
Nem kell ki minden mag ősszel, ha bolygatod a talajt tavasszal tömegével kelnek ki.
Szerintem nem lehet megúszni a külön menetben történő vetést. Költségben meg kb azonos a kevesebb magnorma miatt.
Idén a másik véglet volt, későn aug vége szept vége között vetettük el a keverékeket. Ez késői volt zöldtömeg képzésére.
A technológia most aratás után lazítás (dondi) és vetőgéppel (pronto) lezárás. Környékünkön idén a júli végi aug elejei vetések adtak nagy zöldtömeget.
Ez talajmegújítónak számít?Kipufogó gáz a talajba!
Válasz Mf-es? #9895. hozzászólásáraSzerinted 2,5 ha területre milyen eszközt érdemes beruházni?
Válasz csferri #9916. hozzászólásáraA figura meg ez akart lenni:
Válasz Mf-es? #9909. hozzászólásáraNa ez még pont annyira hiányozna a kombájnosnak mint üveges tótnak a hanyattesés
, így is egy túlélőshow az egész.
Válasz Vinkó75 #9897. hozzászólásáraEzért a javaslatáért vittem a tavalyi fórumtalálkozóra Szanberg mesternek egy üveg HP-t.
Bár azóta azt tanultam, hogy szeptemberben érdemes felénk vetni a takarónövényeket.
2017-ben sem volt sikeres a korán vetett állomány. Ki kelt és amilyen gyorsan jött ugyanolyan gyorsan el is ment.
2016-ban is elvitte volna a ... ha nem előzzük meg egy lucerna vetéssel.
Válasz borda77 (Joe) #9900. hozzászólásáraMinden mechanikai beavatkozás károsan hat a talaj életre.
Válasz Berkó_ #9905. hozzászólásáraa Nitrogén kijuttatás mindkét gondodon segít.
A késői vetés csak az egyiken.
Válasz Dave #9907. hozzászólásáraA nyári takaró növény nekem már kétszer nem jött be. Az egyiket Makón elmeséltem a másodikat, (2017 évit) Debrecenben a Fórumtalin szintén elmesélem.
Úgy és olyat vetek, amit nem visz el a ....
Valamint ne kelljen terminálni, csak esetleg tavasszal, a kukorica vetés előtt. Amit mondtam rövid nappalos és hosszú nappalos növények).
Válasz Mf-es? #9909. hozzászólásáraIgen hasonlókat látni a neten. Van hol kicsikét a vágóasztalra szerelnek fel.
Válasz Mf-es? #9909. hozzászólásáraBeszarás
Válasz Vinkó75 #9897. hozzászólására
Válasz Dave #9907. hozzászólásáraAmit én elképzeltem "nyári" takarónövénynek, nem biztos h elég, a szórás...
Válasz Berkó_ #9905. hozzászólásáraAz egyik előadáson beszéltek nyári és téli takarónövényekről, a nyárit akár együtt vetik a főnövénnyel(pl: lucerna) vagy aratás után, és gondolom mikor kell terminálják, aztán vetnek megint, és ez lesz a télre megmaradó.
Válasz Mf-es? #9901. hozzászólásáraEzt még emésztem kell... bárcsak a környéken valaki művelné ezt ... Első körben elhagytam a szántást.. ez is nagy szó, aztán meglátjuk...
Válasz Mf-es? #9901. hozzászólásáraMilyen növényeket szórnál/"vetnél" így ki a gabonákra? Nekem a korai zt vetéssel csak az a gondom, hogy hamar magot hoznak, és akkor oda az értelme az egésznek. Így ezért nekem ez nem tetszik. Igaz a tudatlanságom is biztos közrejátszik, de ha mondtok pár növényt, ami nem fog idejekorán magot hozni, és normális zt. tömeget fejleszt, akkor azt kipróbálnám!
Válasz borda77 (Joe) #9898. hozzászólásáraHogy nemkell beledolgozni
Válasz Ares 826 #9902. hozzászólásáraAz emberi tudatlanság,a legnagyobb baromság.
Válasz bandigh #9894. hozzászólásáraHát eléggé az az tuti, baromságok vannak leírva azt látni!
Válasz borda77 (Joe) #9900. hozzászólásáraSokan nem értik,de no-till-be nincs sekély tarlóhántás se.
Válasz Mf-es? #9899. hozzászólásáraMERT? meg hát azért sekély tarlóhántás szükséges nem?
Válasz borda77 (Joe) #9898. hozzászólásáraÍgy nem kell RT.
Válasz dr.T #9896. hozzászólásáraÉs ebbe mi is a jó?
Én aratás után szoktam tarlóra szórni 15kg-al majd RT és tökéletes...