Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólására Az oroszok akkor hogy notilleznek? Meg a finnek, spanyolok, franciák és egyéb EU országok termelői, ahol nincs gmo?
A 34 növényes inkább takarmányozási és költségorientált adatokkal van spékelve, persze nem elfelejtve az erózióvédelmet és a tápanyagmegkötő, -felvevő tulajdonságok számszerűsítését.
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraSzerintem annyira senki nem hülye, hogy unalomból és nemtetszésből forgassa le a mulcsot. Már csak a költségek miatt sem. a + művelet költségéhez képest elhanyagolható pl egy sávtisztító beszerzése...
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraA kép alapján a mi klímánkhoz hasonló kukoricaövben 35-50% a notill/striptill aránya. Felteszem ott is van akit rohadtul zavar ha lát a föld tetején sok szármaradványt, és azért is beforgatja valamennyire, meg unatkozik is, valamit csinálni kell a nagy törzscsulkóssal néha. Egyébként onnan lenne érdemes nagygépet behozni, csomó 10 éves 3000 órás van
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraNem mondanám hogy a glifó lenne az "alapja". Gyakorlatilag akár kukorica...vagy kalászos..esetleg napra vegyszer is kipucolja tökéletesen az ilyen parcellákat. Ezt látom-tapasztalom. Itt igen komoly szalonnás talajok szépen átalakultak a No-Till hatására már pár év alatt, látható a különbség. Én látom azt, ki elkezdi..nem panaszkodik,megvan a kezdeti lendület. Majd unalmas esős észosztós reggeli kávézásuk után.Kiszalad az ekével. És szétbarmolja mit odáig elért. Vagy 40 éves lemaradás az oktatásban,ilyen téren is,megbosszulja magát. Költséghatékonyság lesz a kulcs a jövőben...Vagy jön egy nem kívánt globális háború. És újra osszák a lapokat. Nem hitte volna senki 20 éve hogy az Iván feltöri a húsos szteppét. Megtette...és tanul, de rohamléptekben. Előre lépés mindig technika és technológia ésszerű alkalmazásával ment, és így is fog menni.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraJa es el ne felejcsuk ha majd betiltjak veletlen a Glyfosatok na akkor lessz itt majd a baj a no till kedvelőknek .
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraEbben teljesen eggyet ertek veled,az a problema,hogy azert mint latni alltalaban olyan helyeken vannak ezek a no till muvelesek ahol eleve nincs ertelme szantani pl nezzuk kecskemet környeket a minap voltam arra na azt a homokbanya minösegű termeketlen talajt biztos,hogy ensem szantanam,mert nem volna ertelme,csak itt sokan ezt nem veszik figyelembe es azt hiszik mindenhol olyn van ahol pl. a nagy no till hívő tagjai gazdallkodnak.Sok esetben neha olcsobban kijosz ha felszantod a talajt mindt ha szenvedsz a szarmaradvannyal ha pl ninvsenek olyan szerszamaid amivel eltudnal vetni bele.
„The U.S. Department of Agriculture estimates more than 35 percent of farmers who plant the eight major crops — wheat, barley, corn, oats, rice, cotton, soybeans and sorghum — were using no-till methods in 2009, although only about 10 percent used no-till methods full-time. „
Azaz:
„Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint a nyolc legfontosabb növény - a búza, az árpa, a kukorica, a zab, a rizs, a gyapot, a szója és a cirok – termesztő gazdálkodók több mint 35 százaléka használta a no-till módszert 2009-ben, bár csak mintegy 10 százalék használt no-till módszereket teljes időben. „
2016-os cikkek is hivatkoznak 5-6 éves adatokra, ugyanis az USDA (Am.Mezőg. Minisztérium) 5 évente készít becslést, felmérést a témáról.
„As of 2012, there were more than 389 million acres of total cropland in the U.S. and 279 million tillable acres, with 96 million acres falling under no-till practices — up from about 88 million acres that the USDA’s Economic Research Service (ERS) estimated in 2010. That report used figures compiled from 2000 to 2007.
Another 76 million acres — or 27% of the U.S. total crop acres — fell under “conservation tillage.” This means 173 million acres — or 62% — of U.S. tillable acres saw some type of conservation tillage practice when the Census was taken.”
Vagyis:
----279 millió ha művelhető terület
----96 millió ha no-till (88 millió ha no-till az USDA által 2010-ben 2000-2007 adatok alapján becsült)
----további 76 millió ha talajmegőrző művelés
----A művelt terület 62%-a azaz 173m ha „látott valamilyen” (saw some !) talajmegőrző gyakorlatot.
Tehát no-till és „conservation” jelen van a művelés 62%-ában, de nem kizárólagos módon a hagyományos műveléssel „conventional” szemben. Ugyanis a 35% no-till alkalmazóknak is csak 10%-a használja kizárólag csakis a no-tillt.
Ez országos adat és az 50 államból van néhány ahol 50% körüli a no-till, de sok államban viszont csak 10% vagy kevesebb. Ezekben az adatokban benne van az is, hogy ha az amerikai gazdák egy része nem alkalmazna mulcsot és takarónövényt akkor az erózió hajléktalant csinálna belőle.
A no-tillben nem az elmaradottságunk legújabb bizonyítékát kellene látni, főként a téma nagykövetének nem.
A no-till sem kivétel az alól, hogy úgy van beállítva ez is mint sok minden más dolog is, hogy Amerikában ez megy meg a világ nagy részén, és csak mi vagyunk ilyen elmaradottak, a talaj és a saját zsebünk ellensége.
Vannak itt gazdák akik korrekt módon leírják, hogyan csinálják évek óta szántás nélkül.
Ez teljesen rendben van, és követhető megoldások lehetnek.
Az nincs rendben, hogy mit lehet kezdeni a „népszerű notillesek” meghatározásával, mert ha sikeres , vagy eredményes notillesekről lenne szó azt érteném. Ki számít népszerű notillesnek?
A notilles találkozóról az egyik „fontos” információ ez volt: „A konferencia egyik amerikai előadója még ma is megjegyezte, hogy soha nem látott ennyi szántott földet, mint a magyar útján„ De gondolom , ennyi fekete színű földet sem látott. Amerikai videókon néha látok barna földet, de sokszor olyan vöröset mint a Mars, vagy mint egy bauxit bánya felszíne.
Volt már szó ebben a topikban az 1930-as évek amerikájának "Dust Blow" nevű tragédiájáról, ami gazdasági válságot és 3,5 millió ember belső menekültté válását okozta. Ma is nagyobb százalékban ott az északi nagy síkságokon és a dél-keleti partvidék hurrikánok járta homoktalajain csinálják a no-tillt és a sávművelést. Nem a no-till ellen vagyok, de ne tegyünk úgy mintha nem lenne különbség a Kárpát-medence és az amerikai Alföld földrajzi viszonyai között.
Az amerikai gazdáknak sem csak a tíz százaléka műveli a földet hagyományos módon.
Ott is vannak pártolói és ellenzői, és fórumokon ugyanilyen viták folynak ellene vagy mellette mint ami itt is. Sőt az egyik videó alatti kommentcsörtében az Usa és Kanada mellett Európát hozták fel példaként a no-till művelőjeként.
Válasz Tomszi #8796. hozzászólásáraNyilván amíg el sak mindent és nem költ szinte semmit az olcsóbb csak semmiképp sem jó megoldás. Az ilyen telepet én elvenném a gazdájától mert ez szándékos környezetszennyezés tudatosan hosszú évek alatt.
Attól hogy egy telep gazdája tirpak surmó a hígtrágya egy hasznos anyag, tele tapanyaggal, baktériumokkal, gombakkal stb.
Válasz .Feco. #8787. hozzászólásáraÉrdekes ez a hígtrágya téma.
Biztos úgy van ahogy mondod, sok előnye van, korábban is beszélgettünk róla itt. Meg lehet csinálni működőképesen az állattartás oldaláról is és lehet a hígtrágyát normálisan kezelni a növénytermesztésben. Sok példa van rá nyugaton.
Viszont Magyarországon szerintem felemásan működik, ez is, mint sok más. Én nem járom az országot, de a környékbeli gazdaságok nem mindegyikében kezelik rendesen a hígtrágyát, sőt, az istállótrágyát sem. Talán 1-2 van a környezetemben ahol mondjuk rá lehet fogni. De sok helyen kimerül a megoldás abban, hogy megcsinálták a kötelező betonozott istállótrágya-tárolót és a fóliával szigetelt hígtrágyatárolókat. De a hivatalosan megépített trágyatároló 2-3 hónap alatt betelik, utána meg rakják ugyanoda a trágyát ahová addig is (ami szerintem nem lenne akkora baj, csak a törvényalkotók ezt nem így gondolják). A hígtrágyatároló meg ha megtelik kiöntözik Bauerekkel tarlóra, legelőre, vagy csak csöveken szabad kifolyással valahova. Szóval a rendszer egy részét megcsinálták, ami kötelező volt, de az üzemeltetésével már nem foglalkoznak.
Szerintem a beruházáson kívül a hozzáállásnak kéne változni nagyon sok helyen hazánkban. És a szabályozás is túl életszerűtlen. Azért az túlzás hogy februárban meglátnak egy trágyakazlat a határban a föld szélén, rendesen összerakva mondjuk egy búzatábla sarkán, várva hogy majd aratás után elszórják, aztán megbüntetik a gazdálkodót.
Válasz Mf-es? #8793. hozzászólásáraHát ha abból indulunk ki hogy egy klasszikus 3 méteres grúbert nem igen húzna el a 110 lóerő akkor nem nehéz húzni szerintem.
A 40-es osztás így a 23 centi kapákkal megfelelő, szépen átdolgozza a talajt, nem csíkol.
Különbség szerintem abban rejlik hogy kevésbé forgat mint a grúberek.
Ha olyanok a körülmények akkor lehet vetni utána, búzát tárcsasor nélküli rapid vetette nekünk a Reptill után, jól sikerült.
Válasz Netparaszt #8782. hozzászólásáraAkkor a no-till és a talajmegújítás sem egy világmegváltó és tökéletes megoldás. Ilyesmi céllal tettem fel a kérdésem. Nem mondom hogy nem működik/működhet, mert működik, ott vannak rá a példák.
De: a Világ egészének mezőgazdaságát nem lehetne átállítani rá. Tudom hogy ez nagyon elméletinek tűnik, de nem.
Pár ok: hogy állítanád elő a Világ tej, tojás, hússzükségletét (sertés, baromfi). Oké hogy az Angus és a magyar szürkemarha elvan a a hó alatt a -30°C-ban, de más nem nagyon. Az meg érdekes környezetvédelem, hogy a notill növénytermesztő ugyan védi a talajt és a környezetet, mellette az állattenyésztő telep meg nem tud mit csinálni a trágyájával (mint írod az USA példát). Szóval globálisan nem hiszem hogy működne az egész mezőgazdaság.
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraMilyen nehéz húzni?Elég a 40 cm kés osztás?Mi a különbség a reptill,és grúber közt?
Egy menetes munkaeszköznek használható?
Ami viszont meg is lett csinálva és úgyhagyva tavaszra az kapott egy sekély tárcsázást és rá 2 hétre csináltam meg 20-22 centi körül a Reptill-el.
Így nézett ki mikor megcsináltam.
Nem feltétlenül lett jobb a tárcsázástól, tarlón is hasonló munkája volt.
Válasz Netparaszt #8788. hozzászólásáraValójában csak a pályázati pénzek miatt működnek....és az ezzel járó előnyök miatt. Terület bebiztosítás-szerzés. Valamint egy normális géppark beállítása..stb. Ez így megy itt is a szomszédban. Valamikor az volt a módi,több telephellyel rendelkező az ellenőrzések előtt fuvaroztatta az állományt..stb.
Válasz .Feco. #8787. hozzászólására Magyarország második legmodernebb tejelő tehenészetének gazdasági eredményeire is volt rálátásom, full veszteséges a gazdálkodásuk a pályázati pénzek és támogatások ellenére is, a hígtrágyát csak az N határérték mértéktelen túllépésével tudják eltüntetni, a szeparátumot meg problémaként kezelik, az állatok egészsége drámaian gyenge. Ha ez a legmodernebb, milyen a többi?
Ebben semmi bio nincs, csak a számok.
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólására“Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.”
Ne haragudj a de ez tipikus szűklátókörű bio-s sötétzöld vélemény... semmi alapja nincs csak lózung, amit sokan hangosan ismetelgetnek.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólásáraHa úgy építed meg a telepet akkkr nincs. A pihenőboxox lehetnek homokosak, forgacsosak vagy matracosak is, de ha szalma van (és nem darálják le) az is olyan kevés hogy a szivattyuk apritokesei elgyozik. (Nekünk a hígtrágya kocsi injektoranak az elosztojaban is van apritokes, szóval legkésőbb ott darabolodik)
Válasz dr.T #8758. hozzászólására Ezt a vetőgépet azért kezdtem el, hogy legyen egy elérhető árú, faék egyszerűségű direktvetőgép alternatíva azoknak, akik a 3 méteres és az alatti vetőgépet vásárolják a kisebb gazdaságméretükhöz. Ez fele harmadába kerül, mint egy nagyobb nevű gyártmány és jobban ki is szolgálja a tmmg eljárásait a sokféle vetőmag kezelésével.
Egy 3 méteressel simán elvan egy 150-200 hektáros kis gazdaság, mert a mintill+vetés vagy notill kevesebb időt vesz igénybe, mint a több menetes konvencionális művelés.
A talajkövetés kevéssé lényeges a magszinten tömörítés miatt, a minimum művelésben nem várható szántás után 10-15 cmre süllyedő traktorkerék.
Az új árat pedig továbbra is az új árakhoz érdemes hasonlítani.
Egy ilyen méretű, de csak egy tartályos, tárcsás, egyedi gyártású direktvető gép 30.000 euró felett van, késesben is hasonló az ár.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólására Jártam néhány szuperkorszerű hígtrágyás tehenészetben. Áll a betonon az állat kevés szalmán, amit időnként a toronyból lecsapatnak a szeparált trágyalével, hasaljig felcsapva a szarlét, tőgygyulladásra tolják az antibiotikumot, mert nem tudják lehúzni a szomatikus sejtszámot. A szeparátumot visszaszórják alomnak, de már mindent kipróbálnak arra, hogy eltüntessék, szenesítés, komposztálás, égetés, de a maradékot megpróbálják trágyaszóróval kiszórni.
A hígtrágyához biogázüzem kellene, az onnan kikerülő anyagok jobban hasznosíthatóak, mondjuk azokban már csak kevés N marad.
Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Válasz .Feco. #8779. hozzászólásáraEgyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
Válasz MrPoke #8776. hozzászólásáraÉs ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Válasz bandigh #8773. hozzászólásáraNem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraÉn próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólására Az oroszok akkor hogy notilleznek? Meg a finnek, spanyolok, franciák és egyéb EU országok termelői, ahol nincs gmo?
Válasz Tomszi #8806. hozzászólásáraAz összefüggésekből csak az ok hiányzik, amiért mindenhol a minimum művelés felé próbálják terelni a termelőket.
Válasz kace1 #8818. hozzászólásáraMert ugye a növények latin névvel lesznek korrektek és akkor nincs vita.
A 34 növényes inkább takarmányozási és költségorientált adatokkal van spékelve, persze nem elfelejtve az erózióvédelmet és a tápanyagmegkötő, -felvevő tulajdonságok számszerűsítését.
Válasz kace1 #8818. hozzászólására
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraSzerintem annyira senki nem hülye, hogy unalomból és nemtetszésből forgassa le a mulcsot. Már csak a költségek miatt sem. a + művelet költségéhez képest elhanyagolható pl egy sávtisztító beszerzése...
Válasz Vinkó75 #8816. hozzászólásáraEz még jobb :-)
Mééé szopat a wifiiim?!!!
Takaró/köztesnövények adatai 36 faj/fajta
Válasz kace1 #8815. hozzászólásáraToljad neki !
Az előző a 34 fajos volt a 36 fajos talán hasznosabb .pdf most jön.
Válasz kace1 #8813. hozzászólásáraNagyon baba !
Na látom nagyon unatkoztok :-)
Takaró/köztesnövények adatai németországi (északközép, északnyugat) több éves kísérletsorok után 36 faj/fajta
Válasz .Szabi. #8811. hozzászólásáraEgyik 110 ha.A másik,valami 4000 farmot irányít.
Válasz Mf-es? #8810. hozzászólásáraMekkora területen gazdálkodik?
Válasz .Szabi. #8809. hozzászólásáraAz előadó nem használ gmo.-st.
Válasz bandigh #8808. hozzászólásáraNo-till hez kell a GMO- s cucc, kukoricából és szójából is az usában.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraA kép alapján a mi klímánkhoz hasonló kukoricaövben 35-50% a notill/striptill aránya. Felteszem ott is van akit rohadtul zavar ha lát a föld tetején sok szármaradványt, és azért is beforgatja valamennyire, meg unatkozik is, valamit csinálni kell a nagy törzscsulkóssal néha. Egyébként onnan lenne érdemes nagygépet behozni, csomó 10 éves 3000 órás van
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraMiért?
Adott kultúra gyom irtóját használjuk.
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraKorrekt és objektív hozzászólások!
Amik összefüggésében világítják meg a dolgokat. Köszönöm.
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraNem mondanám hogy a glifó lenne az "alapja". Gyakorlatilag akár kukorica...vagy kalászos..esetleg napra vegyszer is kipucolja tökéletesen az ilyen parcellákat. Ezt látom-tapasztalom. Itt igen komoly szalonnás talajok szépen átalakultak a No-Till hatására már pár év alatt, látható a különbség. Én látom azt, ki elkezdi..nem panaszkodik,megvan a kezdeti lendület. Majd unalmas esős észosztós reggeli kávézásuk után.Kiszalad az ekével. És szétbarmolja mit odáig elért. Vagy 40 éves lemaradás az oktatásban,ilyen téren is,megbosszulja magát. Költséghatékonyság lesz a kulcs a jövőben...Vagy jön egy nem kívánt globális háború. És újra osszák a lapokat. Nem hitte volna senki 20 éve hogy az Iván feltöri a húsos szteppét. Megtette...és tanul, de rohamléptekben. Előre lépés mindig technika és technológia ésszerű alkalmazásával ment, és így is fog menni.
Válasz dr.T #8802. hozzászólásáraAmerikában téma a herbicid-rezisztencia kérdése is.
Válasz D-032-a #8800. hozzászólásáraJa es el ne felejcsuk ha majd betiltjak veletlen a Glyfosatok na akkor lessz itt majd a baj a no till kedvelőknek .
Válasz D-032-a #8799. hozzászólásáraEbben teljesen eggyet ertek veled,az a problema,hogy azert mint latni alltalaban olyan helyeken vannak ezek a no till muvelesek ahol eleve nincs ertelme szantani pl nezzuk kecskemet környeket a minap voltam arra na azt a homokbanya minösegű termeketlen talajt biztos,hogy ensem szantanam,mert nem volna ertelme,csak itt sokan ezt nem veszik figyelembe es azt hiszik mindenhol olyn van ahol pl. a nagy no till hívő tagjai gazdallkodnak.Sok esetben neha olcsobban kijosz ha felszantod a talajt mindt ha szenvedsz a szarmaradvannyal ha pl ninvsenek olyan szerszamaid amivel eltudnal vetni bele.
„The U.S. Department of Agriculture estimates more than 35 percent of farmers who plant the eight major crops — wheat, barley, corn, oats, rice, cotton, soybeans and sorghum — were using no-till methods in 2009, although only about 10 percent used no-till methods full-time. „
Azaz:
„Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint a nyolc legfontosabb növény - a búza, az árpa, a kukorica, a zab, a rizs, a gyapot, a szója és a cirok – termesztő gazdálkodók több mint 35 százaléka használta a no-till módszert 2009-ben, bár csak mintegy 10 százalék használt no-till módszereket teljes időben. „
2016-os cikkek is hivatkoznak 5-6 éves adatokra, ugyanis az USDA (Am.Mezőg. Minisztérium) 5 évente készít becslést, felmérést a témáról.
„As of 2012, there were more than 389 million acres of total cropland in the U.S. and 279 million tillable acres, with 96 million acres falling under no-till practices — up from about 88 million acres that the USDA’s Economic Research Service (ERS) estimated in 2010. That report used figures compiled from 2000 to 2007.
Another 76 million acres — or 27% of the U.S. total crop acres — fell under “conservation tillage.” This means 173 million acres — or 62% — of U.S. tillable acres saw some type of conservation tillage practice when the Census was taken.”
Vagyis:
----279 millió ha művelhető terület
----96 millió ha no-till (88 millió ha no-till az USDA által 2010-ben 2000-2007 adatok alapján becsült)
----további 76 millió ha talajmegőrző művelés
----A művelt terület 62%-a azaz 173m ha „látott valamilyen” (saw some !) talajmegőrző gyakorlatot.
Tehát no-till és „conservation” jelen van a művelés 62%-ában, de nem kizárólagos módon a hagyományos műveléssel „conventional” szemben. Ugyanis a 35% no-till alkalmazóknak is csak 10%-a használja kizárólag csakis a no-tillt.
Ez országos adat és az 50 államból van néhány ahol 50% körüli a no-till, de sok államban viszont csak 10% vagy kevesebb. Ezekben az adatokban benne van az is, hogy ha az amerikai gazdák egy része nem alkalmazna mulcsot és takarónövényt akkor az erózió hajléktalant csinálna belőle.
A no-tillben nem az elmaradottságunk legújabb bizonyítékát kellene látni, főként a téma nagykövetének nem.
A no-till sem kivétel az alól, hogy úgy van beállítva ez is mint sok minden más dolog is, hogy Amerikában ez megy meg a világ nagy részén, és csak mi vagyunk ilyen elmaradottak, a talaj és a saját zsebünk ellensége.
Vannak itt gazdák akik korrekt módon leírják, hogyan csinálják évek óta szántás nélkül.
Ez teljesen rendben van, és követhető megoldások lehetnek.
Az nincs rendben, hogy mit lehet kezdeni a „népszerű notillesek” meghatározásával, mert ha sikeres , vagy eredményes notillesekről lenne szó azt érteném. Ki számít népszerű notillesnek?
A notilles találkozóról az egyik „fontos” információ ez volt: „A konferencia egyik amerikai előadója még ma is megjegyezte, hogy soha nem látott ennyi szántott földet, mint a magyar útján„ De gondolom , ennyi fekete színű földet sem látott. Amerikai videókon néha látok barna földet, de sokszor olyan vöröset mint a Mars, vagy mint egy bauxit bánya felszíne.
Volt már szó ebben a topikban az 1930-as évek amerikájának "Dust Blow" nevű tragédiájáról, ami gazdasági válságot és 3,5 millió ember belső menekültté válását okozta. Ma is nagyobb százalékban ott az északi nagy síkságokon és a dél-keleti partvidék hurrikánok járta homoktalajain csinálják a no-tillt és a sávművelést. Nem a no-till ellen vagyok, de ne tegyünk úgy mintha nem lenne különbség a Kárpát-medence és az amerikai Alföld földrajzi viszonyai között.
Az amerikai gazdáknak sem csak a tíz százaléka műveli a földet hagyományos módon.
Ott is vannak pártolói és ellenzői, és fórumokon ugyanilyen viták folynak ellene vagy mellette mint ami itt is. Sőt az egyik videó alatti kommentcsörtében az Usa és Kanada mellett Európát hozták fel példaként a no-till művelőjeként.
Válasz Tomszi #8796. hozzászólásáraNyilván amíg el sak mindent és nem költ szinte semmit az olcsóbb csak semmiképp sem jó megoldás. Az ilyen telepet én elvenném a gazdájától mert ez szándékos környezetszennyezés tudatosan hosszú évek alatt.
Attól hogy egy telep gazdája tirpak surmó a hígtrágya egy hasznos anyag, tele tapanyaggal, baktériumokkal, gombakkal stb.
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraA kapaszár milyen széles? Nem bírja bedolgozni a yetter sor a nyomát?
Válasz .Feco. #8787. hozzászólásáraÉrdekes ez a hígtrágya téma.
Biztos úgy van ahogy mondod, sok előnye van, korábban is beszélgettünk róla itt. Meg lehet csinálni működőképesen az állattartás oldaláról is és lehet a hígtrágyát normálisan kezelni a növénytermesztésben. Sok példa van rá nyugaton.
Viszont Magyarországon szerintem felemásan működik, ez is, mint sok más. Én nem járom az országot, de a környékbeli gazdaságok nem mindegyikében kezelik rendesen a hígtrágyát, sőt, az istállótrágyát sem. Talán 1-2 van a környezetemben ahol mondjuk rá lehet fogni. De sok helyen kimerül a megoldás abban, hogy megcsinálták a kötelező betonozott istállótrágya-tárolót és a fóliával szigetelt hígtrágyatárolókat. De a hivatalosan megépített trágyatároló 2-3 hónap alatt betelik, utána meg rakják ugyanoda a trágyát ahová addig is (ami szerintem nem lenne akkora baj, csak a törvényalkotók ezt nem így gondolják). A hígtrágyatároló meg ha megtelik kiöntözik Bauerekkel tarlóra, legelőre, vagy csak csöveken szabad kifolyással valahova. Szóval a rendszer egy részét megcsinálták, ami kötelező volt, de az üzemeltetésével már nem foglalkoznak.
Szerintem a beruházáson kívül a hozzáállásnak kéne változni nagyon sok helyen hazánkban. És a szabályozás is túl életszerűtlen. Azért az túlzás hogy februárban meglátnak egy trágyakazlat a határban a föld szélén, rendesen összerakva mondjuk egy búzatábla sarkán, várva hogy majd aratás után elszórják, aztán megbüntetik a gazdálkodót.
Válasz Mf-es? #8793. hozzászólásáraHát ha abból indulunk ki hogy egy klasszikus 3 méteres grúbert nem igen húzna el a 110 lóerő akkor nem nehéz húzni szerintem.
A 40-es osztás így a 23 centi kapákkal megfelelő, szépen átdolgozza a talajt, nem csíkol.
Különbség szerintem abban rejlik hogy kevésbé forgat mint a grúberek.
Ha olyanok a körülmények akkor lehet vetni utána, búzát tárcsasor nélküli rapid vetette nekünk a Reptill után, jól sikerült.
Válasz Netparaszt #8782. hozzászólásáraAkkor a no-till és a talajmegújítás sem egy világmegváltó és tökéletes megoldás. Ilyesmi céllal tettem fel a kérdésem. Nem mondom hogy nem működik/működhet, mert működik, ott vannak rá a példák.
De: a Világ egészének mezőgazdaságát nem lehetne átállítani rá. Tudom hogy ez nagyon elméletinek tűnik, de nem.
Pár ok: hogy állítanád elő a Világ tej, tojás, hússzükségletét (sertés, baromfi). Oké hogy az Angus és a magyar szürkemarha elvan a a hó alatt a -30°C-ban, de más nem nagyon. Az meg érdekes környezetvédelem, hogy a notill növénytermesztő ugyan védi a talajt és a környezetet, mellette az állattenyésztő telep meg nem tud mit csinálni a trágyájával (mint írod az USA példát). Szóval globálisan nem hiszem hogy működne az egész mezőgazdaság.
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraMilyen nehéz húzni?Elég a 40 cm kés osztás?Mi a különbség a reptill,és grúber közt?
Egy menetes munkaeszköznek használható?
Válasz Mf-es? #8728. hozzászólásáraÉn próbáltam kukorica tarlón ispróbaképp.
Ami viszont meg is lett csinálva és úgyhagyva tavaszra az kapott egy sekély tárcsázást és rá 2 hétre csináltam meg 20-22 centi körül a Reptill-el.
Így nézett ki mikor megcsináltam.
Nem feltétlenül lett jobb a tárcsázástól, tarlón is hasonló munkája volt.
Válasz Netparaszt #8788. hozzászólásáraValójában csak a pályázati pénzek miatt működnek....és az ezzel járó előnyök miatt. Terület bebiztosítás-szerzés. Valamint egy normális géppark beállítása..stb. Ez így megy itt is a szomszédban. Valamikor az volt a módi,több telephellyel rendelkező az ellenőrzések előtt fuvaroztatta az állományt..stb.
Harmadik éve tartom a marháimat szalmafelhasználás nélkül.egész éves legelön ill. szántón való tartással, trágya kezelés zéró.És működik.
Válasz .Feco. #8786. hozzászólására Ezt is taníthatnátok a nagyoknak...
Válasz .Feco. #8787. hozzászólására Magyarország második legmodernebb tejelő tehenészetének gazdasági eredményeire is volt rálátásom, full veszteséges a gazdálkodásuk a pályázati pénzek és támogatások ellenére is, a hígtrágyát csak az N határérték mértéktelen túllépésével tudják eltüntetni, a szeparátumot meg problémaként kezelik, az állatok egészsége drámaian gyenge. Ha ez a legmodernebb, milyen a többi?
Ebben semmi bio nincs, csak a számok.
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólására“Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.”
Ne haragudj a de ez tipikus szűklátókörű bio-s sötétzöld vélemény... semmi alapja nincs csak lózung, amit sokan hangosan ismetelgetnek.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólásáraHa úgy építed meg a telepet akkkr nincs. A pihenőboxox lehetnek homokosak, forgacsosak vagy matracosak is, de ha szalma van (és nem darálják le) az is olyan kevés hogy a szivattyuk apritokesei elgyozik. (Nekünk a hígtrágya kocsi injektoranak az elosztojaban is van apritokes, szóval legkésőbb ott darabolodik)
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólásáraHomok az álom ami visszanyerhető
Válasz dr.T #8758. hozzászólására Ezt a vetőgépet azért kezdtem el, hogy legyen egy elérhető árú, faék egyszerűségű direktvetőgép alternatíva azoknak, akik a 3 méteres és az alatti vetőgépet vásárolják a kisebb gazdaságméretükhöz. Ez fele harmadába kerül, mint egy nagyobb nevű gyártmány és jobban ki is szolgálja a tmmg eljárásait a sokféle vetőmag kezelésével.
Egy 3 méteressel simán elvan egy 150-200 hektáros kis gazdaság, mert a mintill+vetés vagy notill kevesebb időt vesz igénybe, mint a több menetes konvencionális művelés.
A talajkövetés kevéssé lényeges a magszinten tömörítés miatt, a minimum művelésben nem várható szántás után 10-15 cmre süllyedő traktorkerék.
Az új árat pedig továbbra is az új árakhoz érdemes hasonlítani.
Egy ilyen méretű, de csak egy tartályos, tárcsás, egyedi gyártású direktvető gép 30.000 euró felett van, késesben is hasonló az ár.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólására Jártam néhány szuperkorszerű hígtrágyás tehenészetben. Áll a betonon az állat kevés szalmán, amit időnként a toronyból lecsapatnak a szeparált trágyalével, hasaljig felcsapva a szarlét, tőgygyulladásra tolják az antibiotikumot, mert nem tudják lehúzni a szomatikus sejtszámot. A szeparátumot visszaszórják alomnak, de már mindent kipróbálnak arra, hogy eltüntessék, szenesítés, komposztálás, égetés, de a maradékot megpróbálják trágyaszóróval kiszórni.
A hígtrágyához biogázüzem kellene, az onnan kikerülő anyagok jobban hasznosíthatóak, mondjuk azokban már csak kevés N marad.
Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Válasz .Feco. #8780. hozzászólásáraÉs a hígtrágyás marhatartásnál nincs szilárd fázis?
Szeparátor sem kell ?
Mivel almozol a tehén alá?
Válasz .Feco. #8779. hozzászólásáraEgyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraSzóval:
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
Válasz MrPoke #8776. hozzászólásáraÉs ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
Válasz Mf-es? #8764. hozzászólásáraAz nem "szabdalva" hanem roppantva van a növény szára több helyen.(a szár folytonossága nem szakad meg..)
Válasz Tomszi #8775. hozzászólásáraHasonló cipőben járok, csak 60-as állománnyal.
2 megoldás van.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Szép álom........
Válasz bandigh #8773. hozzászólásáraNem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Mindenkiére külön nem reagálok, ne haragudjatok
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraÉn próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
https://www.kramp.com/shop-hu/hu/262015/655182/490146/CP781GP+Talajlaz%C3%ADt%C3%B3+ekevas+300x40x16