Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.01 FtUSD390.17 FtCHF432.15 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #8787. hozzászólásáraÉrdekes ez a hígtrágya téma.
Biztos úgy van ahogy mondod, sok előnye van, korábban is beszélgettünk róla itt. Meg lehet csinálni működőképesen az állattartás oldaláról is és lehet a hígtrágyát normálisan kezelni a növénytermesztésben. Sok példa van rá nyugaton.
Viszont Magyarországon szerintem felemásan működik, ez is, mint sok más. Én nem járom az országot, de a környékbeli gazdaságok nem mindegyikében kezelik rendesen a hígtrágyát, sőt, az istállótrágyát sem. Talán 1-2 van a környezetemben ahol mondjuk rá lehet fogni. De sok helyen kimerül a megoldás abban, hogy megcsinálták a kötelező betonozott istállótrágya-tárolót és a fóliával szigetelt hígtrágyatárolókat. De a hivatalosan megépített trágyatároló 2-3 hónap alatt betelik, utána meg rakják ugyanoda a trágyát ahová addig is (ami szerintem nem lenne akkora baj, csak a törvényalkotók ezt nem így gondolják). A hígtrágyatároló meg ha megtelik kiöntözik Bauerekkel tarlóra, legelőre, vagy csak csöveken szabad kifolyással valahova. Szóval a rendszer egy részét megcsinálták, ami kötelező volt, de az üzemeltetésével már nem foglalkoznak.
Szerintem a beruházáson kívül a hozzáállásnak kéne változni nagyon sok helyen hazánkban. És a szabályozás is túl életszerűtlen. Azért az túlzás hogy februárban meglátnak egy trágyakazlat a határban a föld szélén, rendesen összerakva mondjuk egy búzatábla sarkán, várva hogy majd aratás után elszórják, aztán megbüntetik a gazdálkodót.
Válasz Mf-es? #8793. hozzászólásáraHát ha abból indulunk ki hogy egy klasszikus 3 méteres grúbert nem igen húzna el a 110 lóerő akkor nem nehéz húzni szerintem.
A 40-es osztás így a 23 centi kapákkal megfelelő, szépen átdolgozza a talajt, nem csíkol.
Különbség szerintem abban rejlik hogy kevésbé forgat mint a grúberek.
Ha olyanok a körülmények akkor lehet vetni utána, búzát tárcsasor nélküli rapid vetette nekünk a Reptill után, jól sikerült.
Válasz Netparaszt #8782. hozzászólásáraAkkor a no-till és a talajmegújítás sem egy világmegváltó és tökéletes megoldás. Ilyesmi céllal tettem fel a kérdésem. Nem mondom hogy nem működik/működhet, mert működik, ott vannak rá a példák.
De: a Világ egészének mezőgazdaságát nem lehetne átállítani rá. Tudom hogy ez nagyon elméletinek tűnik, de nem.
Pár ok: hogy állítanád elő a Világ tej, tojás, hússzükségletét (sertés, baromfi). Oké hogy az Angus és a magyar szürkemarha elvan a a hó alatt a -30°C-ban, de más nem nagyon. Az meg érdekes környezetvédelem, hogy a notill növénytermesztő ugyan védi a talajt és a környezetet, mellette az állattenyésztő telep meg nem tud mit csinálni a trágyájával (mint írod az USA példát). Szóval globálisan nem hiszem hogy működne az egész mezőgazdaság.
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraMilyen nehéz húzni?Elég a 40 cm kés osztás?Mi a különbség a reptill,és grúber közt?
Egy menetes munkaeszköznek használható?
Ami viszont meg is lett csinálva és úgyhagyva tavaszra az kapott egy sekély tárcsázást és rá 2 hétre csináltam meg 20-22 centi körül a Reptill-el.
Így nézett ki mikor megcsináltam.
Nem feltétlenül lett jobb a tárcsázástól, tarlón is hasonló munkája volt.
Válasz Netparaszt #8788. hozzászólásáraValójában csak a pályázati pénzek miatt működnek....és az ezzel járó előnyök miatt. Terület bebiztosítás-szerzés. Valamint egy normális géppark beállítása..stb. Ez így megy itt is a szomszédban. Valamikor az volt a módi,több telephellyel rendelkező az ellenőrzések előtt fuvaroztatta az állományt..stb.
Válasz .Feco. #8787. hozzászólására Magyarország második legmodernebb tejelő tehenészetének gazdasági eredményeire is volt rálátásom, full veszteséges a gazdálkodásuk a pályázati pénzek és támogatások ellenére is, a hígtrágyát csak az N határérték mértéktelen túllépésével tudják eltüntetni, a szeparátumot meg problémaként kezelik, az állatok egészsége drámaian gyenge. Ha ez a legmodernebb, milyen a többi?
Ebben semmi bio nincs, csak a számok.
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólására“Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.”
Ne haragudj a de ez tipikus szűklátókörű bio-s sötétzöld vélemény... semmi alapja nincs csak lózung, amit sokan hangosan ismetelgetnek.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólásáraHa úgy építed meg a telepet akkkr nincs. A pihenőboxox lehetnek homokosak, forgacsosak vagy matracosak is, de ha szalma van (és nem darálják le) az is olyan kevés hogy a szivattyuk apritokesei elgyozik. (Nekünk a hígtrágya kocsi injektoranak az elosztojaban is van apritokes, szóval legkésőbb ott darabolodik)
Válasz dr.T #8758. hozzászólására Ezt a vetőgépet azért kezdtem el, hogy legyen egy elérhető árú, faék egyszerűségű direktvetőgép alternatíva azoknak, akik a 3 méteres és az alatti vetőgépet vásárolják a kisebb gazdaságméretükhöz. Ez fele harmadába kerül, mint egy nagyobb nevű gyártmány és jobban ki is szolgálja a tmmg eljárásait a sokféle vetőmag kezelésével.
Egy 3 méteressel simán elvan egy 150-200 hektáros kis gazdaság, mert a mintill+vetés vagy notill kevesebb időt vesz igénybe, mint a több menetes konvencionális művelés.
A talajkövetés kevéssé lényeges a magszinten tömörítés miatt, a minimum művelésben nem várható szántás után 10-15 cmre süllyedő traktorkerék.
Az új árat pedig továbbra is az új árakhoz érdemes hasonlítani.
Egy ilyen méretű, de csak egy tartályos, tárcsás, egyedi gyártású direktvető gép 30.000 euró felett van, késesben is hasonló az ár.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólására Jártam néhány szuperkorszerű hígtrágyás tehenészetben. Áll a betonon az állat kevés szalmán, amit időnként a toronyból lecsapatnak a szeparált trágyalével, hasaljig felcsapva a szarlét, tőgygyulladásra tolják az antibiotikumot, mert nem tudják lehúzni a szomatikus sejtszámot. A szeparátumot visszaszórják alomnak, de már mindent kipróbálnak arra, hogy eltüntessék, szenesítés, komposztálás, égetés, de a maradékot megpróbálják trágyaszóróval kiszórni.
A hígtrágyához biogázüzem kellene, az onnan kikerülő anyagok jobban hasznosíthatóak, mondjuk azokban már csak kevés N marad.
Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Válasz .Feco. #8779. hozzászólásáraEgyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
Válasz MrPoke #8776. hozzászólásáraÉs ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Válasz bandigh #8773. hozzászólásáraNem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraÉn próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraIlyen, hogy relatíve sok trágyád van de azért nem tudod hovatenni mert full no-till van, szerintem európában egyáltalán nincs. De tegyük fel. Mondjuk a területed x részébe nagyon sekélyen bedolgozod tárcsával. De ha tényleg no-till akkor eladod a trágyát és az árát beletolod a no-till rendszerbe. Vagy, közészórod a fedőnövénynek és ráfekteted hengerrel, nitrogén úgyis elmegy, a többi hasznosul. Csak elmélkedek.
Tisztelt talajmegújító kollégák! Megfogalmazódott Bennem egy kérdés: egy teljes területén No-Till talajművelési technológiát alkalmazó gazdaság mit csinál a szervestrágyával? Ha teszem fel jelentős méretű tehenészete van, almos tartásmóddal. Mert ugye a No-Till rendszerben csak direktvető, permetező és betakarítógép van, meg persze traktor.
És az nem válasz hogy ne tartson állatot, vagy maximum legeltetve húsmarhát.
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraNekem is volt ilyen, most már egy letákot is elhúznák benne eső után két nappal, Ja több mint nyolc éve nem látott ekét...
Humusz 5% felett...
Válasz Mf-es? #8736. hozzászólásáraÉn reptillt nem ajánlom takarónövény terminálásra.Nagyon felszabdalja hosszába a növényi szárat, levelet ergo csírázást gátló anyagok akár be is mosódhatnak a csíranövénig. Roller crimpert a termináláshoz jobbnak láttam a videók alapján.
Ez IH 6200-al vetve,11.03.-án.
RAD-al,10.30.-án vetettünk.
Mélyebbre,és erősebb.Ha valaki nagy területen mérné,van e plusz termés,hogy hamarabb tud a rad vetni,lehet behozza az árát.
De nem rad reklám,mert bármelyik csoroszlyás tudott volna vetni.Mondjuk köckerling,horsh co,stb.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólásáraNeztem a youtobon videokat rola az eggyik hibaja ugye a talajkovetes aasik meg ha sok a szar akkor azert hianyzik ra elöre egy vágó tarcsasor.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólásáraJo ez aegoldas de ez tenyleg csak kis gazdaknak a talajkovetes a nagy hatranya,3m meg szaladgallni nagy parcellakban total kín,de amugy szep a keles
Válasz VDénes #8753. hozzászólásáraVetéskor,nedves volt,az IH beragadt.Azért próbáltuk ezzel.Semmi rögtörő nem ment utána.Ha az lett volna,még jobbat mutatna.
Válasz .Szabi. #8750. hozzászólására32-35 cm 8km/h 10-14 liter kötöttségtől függően.
9 év forgatás nélkül, nálam már más a talaj.
Másik kapánál 16-20 liter volt.
![Digitális átállás: "Pénz, paripa, fegyver" adott](https://static.agroinform.net/data/cikk/7/9123/cikk_79123/kerekasztal-prega-lead_jpg_fill_540x300_0.webp "Digitális átállás: "Pénz, paripa, fegyver" adott")
15347 hozzászólás
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraA kapaszár milyen széles? Nem bírja bedolgozni a yetter sor a nyomát?
Válasz .Feco. #8787. hozzászólásáraÉrdekes ez a hígtrágya téma.
Biztos úgy van ahogy mondod, sok előnye van, korábban is beszélgettünk róla itt. Meg lehet csinálni működőképesen az állattartás oldaláról is és lehet a hígtrágyát normálisan kezelni a növénytermesztésben. Sok példa van rá nyugaton.
Viszont Magyarországon szerintem felemásan működik, ez is, mint sok más. Én nem járom az országot, de a környékbeli gazdaságok nem mindegyikében kezelik rendesen a hígtrágyát, sőt, az istállótrágyát sem. Talán 1-2 van a környezetemben ahol mondjuk rá lehet fogni. De sok helyen kimerül a megoldás abban, hogy megcsinálták a kötelező betonozott istállótrágya-tárolót és a fóliával szigetelt hígtrágyatárolókat. De a hivatalosan megépített trágyatároló 2-3 hónap alatt betelik, utána meg rakják ugyanoda a trágyát ahová addig is (ami szerintem nem lenne akkora baj, csak a törvényalkotók ezt nem így gondolják). A hígtrágyatároló meg ha megtelik kiöntözik Bauerekkel tarlóra, legelőre, vagy csak csöveken szabad kifolyással valahova. Szóval a rendszer egy részét megcsinálták, ami kötelező volt, de az üzemeltetésével már nem foglalkoznak.
Szerintem a beruházáson kívül a hozzáállásnak kéne változni nagyon sok helyen hazánkban. És a szabályozás is túl életszerűtlen. Azért az túlzás hogy februárban meglátnak egy trágyakazlat a határban a föld szélén, rendesen összerakva mondjuk egy búzatábla sarkán, várva hogy majd aratás után elszórják, aztán megbüntetik a gazdálkodót.
Válasz Mf-es? #8793. hozzászólásáraHát ha abból indulunk ki hogy egy klasszikus 3 méteres grúbert nem igen húzna el a 110 lóerő akkor nem nehéz húzni szerintem.
A 40-es osztás így a 23 centi kapákkal megfelelő, szépen átdolgozza a talajt, nem csíkol.
Különbség szerintem abban rejlik hogy kevésbé forgat mint a grúberek.
Ha olyanok a körülmények akkor lehet vetni utána, búzát tárcsasor nélküli rapid vetette nekünk a Reptill után, jól sikerült.
Válasz Netparaszt #8782. hozzászólásáraAkkor a no-till és a talajmegújítás sem egy világmegváltó és tökéletes megoldás. Ilyesmi céllal tettem fel a kérdésem. Nem mondom hogy nem működik/működhet, mert működik, ott vannak rá a példák.
De: a Világ egészének mezőgazdaságát nem lehetne átállítani rá. Tudom hogy ez nagyon elméletinek tűnik, de nem.
Pár ok: hogy állítanád elő a Világ tej, tojás, hússzükségletét (sertés, baromfi). Oké hogy az Angus és a magyar szürkemarha elvan a a hó alatt a -30°C-ban, de más nem nagyon. Az meg érdekes környezetvédelem, hogy a notill növénytermesztő ugyan védi a talajt és a környezetet, mellette az állattenyésztő telep meg nem tud mit csinálni a trágyájával (mint írod az USA példát). Szóval globálisan nem hiszem hogy működne az egész mezőgazdaság.
Válasz t.peti #8792. hozzászólásáraMilyen nehéz húzni?Elég a 40 cm kés osztás?Mi a különbség a reptill,és grúber közt?
Egy menetes munkaeszköznek használható?
Válasz Mf-es? #8728. hozzászólásáraÉn próbáltam kukorica tarlón ispróbaképp.
Ami viszont meg is lett csinálva és úgyhagyva tavaszra az kapott egy sekély tárcsázást és rá 2 hétre csináltam meg 20-22 centi körül a Reptill-el.
Így nézett ki mikor megcsináltam.
Nem feltétlenül lett jobb a tárcsázástól, tarlón is hasonló munkája volt.
Válasz Netparaszt #8788. hozzászólásáraValójában csak a pályázati pénzek miatt működnek....és az ezzel járó előnyök miatt. Terület bebiztosítás-szerzés. Valamint egy normális géppark beállítása..stb. Ez így megy itt is a szomszédban. Valamikor az volt a módi,több telephellyel rendelkező az ellenőrzések előtt fuvaroztatta az állományt..stb.
Harmadik éve tartom a marháimat szalmafelhasználás nélkül.egész éves legelön ill. szántón való tartással, trágya kezelés zéró.És működik.
Válasz .Feco. #8786. hozzászólására Ezt is taníthatnátok a nagyoknak...
Válasz .Feco. #8787. hozzászólására Magyarország második legmodernebb tejelő tehenészetének gazdasági eredményeire is volt rálátásom, full veszteséges a gazdálkodásuk a pályázati pénzek és támogatások ellenére is, a hígtrágyát csak az N határérték mértéktelen túllépésével tudják eltüntetni, a szeparátumot meg problémaként kezelik, az állatok egészsége drámaian gyenge. Ha ez a legmodernebb, milyen a többi?
Ebben semmi bio nincs, csak a számok.
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólására“Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.”
Ne haragudj a de ez tipikus szűklátókörű bio-s sötétzöld vélemény... semmi alapja nincs csak lózung, amit sokan hangosan ismetelgetnek.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólásáraHa úgy építed meg a telepet akkkr nincs. A pihenőboxox lehetnek homokosak, forgacsosak vagy matracosak is, de ha szalma van (és nem darálják le) az is olyan kevés hogy a szivattyuk apritokesei elgyozik. (Nekünk a hígtrágya kocsi injektoranak az elosztojaban is van apritokes, szóval legkésőbb ott darabolodik)
Válasz Netparaszt #8783. hozzászólásáraHomok az álom ami visszanyerhető
Válasz dr.T #8758. hozzászólására Ezt a vetőgépet azért kezdtem el, hogy legyen egy elérhető árú, faék egyszerűségű direktvetőgép alternatíva azoknak, akik a 3 méteres és az alatti vetőgépet vásárolják a kisebb gazdaságméretükhöz. Ez fele harmadába kerül, mint egy nagyobb nevű gyártmány és jobban ki is szolgálja a tmmg eljárásait a sokféle vetőmag kezelésével.
Egy 3 méteressel simán elvan egy 150-200 hektáros kis gazdaság, mert a mintill+vetés vagy notill kevesebb időt vesz igénybe, mint a több menetes konvencionális művelés.
A talajkövetés kevéssé lényeges a magszinten tömörítés miatt, a minimum művelésben nem várható szántás után 10-15 cmre süllyedő traktorkerék.
Az új árat pedig továbbra is az új árakhoz érdemes hasonlítani.
Egy ilyen méretű, de csak egy tartályos, tárcsás, egyedi gyártású direktvető gép 30.000 euró felett van, késesben is hasonló az ár.
Válasz kovacsmihaly0905 #8781. hozzászólására Jártam néhány szuperkorszerű hígtrágyás tehenészetben. Áll a betonon az állat kevés szalmán, amit időnként a toronyból lecsapatnak a szeparált trágyalével, hasaljig felcsapva a szarlét, tőgygyulladásra tolják az antibiotikumot, mert nem tudják lehúzni a szomatikus sejtszámot. A szeparátumot visszaszórják alomnak, de már mindent kipróbálnak arra, hogy eltüntessék, szenesítés, komposztálás, égetés, de a maradékot megpróbálják trágyaszóróval kiszórni.
A hígtrágyához biogázüzem kellene, az onnan kikerülő anyagok jobban hasznosíthatóak, mondjuk azokban már csak kevés N marad.
Az egész hígtrágya rendszer szerintem egy ökológiai rémálom és elnézve a járulékos költségeket, ezt senki nem tudná kigazdálkodni támogatások nélkül.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólására1. A notill nem vallás, hanem egy lehetőség.
2. A népszerű notillesek a takarónövényesben legeltetnek, ergo nincs trágyakezelés. Igen, Észak Dakotában a -30C-ban is kikapartatják a takarmányt az anguszokkal a hó alól, mint tették az ősmagyarok is a szürkékkel.
3. A koncentrált állattelepeken (CAFO) olyan trágyatavakba gyűjtik az ott totál felesleges elfolyó trágyát, amiért az mvh fejbelőné az embert helyben, de ezekhez nem tartozik termelés.
4. Kisebb állattelepek hígtrágyáznak és injektálnak vagy locsolnak vagy biogáz termelés után a fermentumot locsolják és szórják.
5. A tradicionális kisgazdaságok vagy akiknek nincs pénzük fejlesztésre, azoknál van csak szilárd trágya, amit vagy sekélyen bedolgoznak vagy komposztálnak, amit felszínre is lehet szórni. A komposztálásnál CO2+víz távozik, ha N is távozna, az nem komposztálás, hanem rothasztás, mint az anaerob trágyakezelésben.
A szilárd trágyások általában mintilleznek, ahogy a biósok is, ez együtt jár az állattartással.
A notillesek injektálnak vagy legeltetnek.
Válasz .Feco. #8780. hozzászólásáraÉs a hígtrágyás marhatartásnál nincs szilárd fázis?
Szeparátor sem kell ?
Mivel almozol a tehén alá?
Válasz .Feco. #8779. hozzászólásáraEgyébként tényleg nem életszerű ez a felvetés: a legtöbben azért kezdenek a no-till-be mert kevés az ember/gép/idő márpedig akkor az allattartasban is ugyanez lesz a helyzet, sokkal gazdaságosabb megcsinalni a telepet hivtragyasra és kétszer egy évben kihordani mint geccsolni szalmával, bealmozas, kiszedése, kihordas, kiszoras be forgatás stb.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraSzóval:
1, nincs almostragyad mert nincs szalmád, az ugyanis ott maradt a föld tetején felapritva és elteregetve. —) a telepet megcsinalod rendesen hígtrágyasra (mint a legtöbb valamire való telep) aminek a felhasználása tökéletesen illeszkedik bármilyen talajmuvelesi rendszerbez
Vagy 2: Lehordod a szalmat az állatok alá, de akkor úgyis bukik a no-till, akkor kiszórod és sekélyek bekevered.
3. Esetleg hagyod a szalmat a földön, más gazdaval cserelsz szalmat tragyara: szalmad is van a földön és az olakban is, és a trágyát is megoldottad.
Válasz MrPoke #8776. hozzászólásáraÉs ha tényleg "bekomposztálom" azt az 1000q trágyát abból azért rengeteg nitrogén elillan míg kialakul a morzsalékos oxigéndús komposzt, és míg idáig eljutsz kell egy darabig gyurmázni vele..Sok a fehér volt még ebben a no till szervestrágyázásban.
Hiába, a legeltetésnek nincsen párja.
Válasz Mf-es? #8764. hozzászólásáraAz nem "szabdalva" hanem roppantva van a növény szára több helyen.(a szár folytonossága nem szakad meg..)
Válasz Tomszi #8775. hozzászólásáraHasonló cipőben járok, csak 60-as állománnyal.
2 megoldás van.
-Kompromisszumot kell kötni és bizony egy sekély forgatást be kell iktatni a rendszerbe. Különben sincs manapság érett szerves trágya, ahoz több év kell az pedig megoldhatatlan.
A telep átalakítása hígtrágyára, és injektálni. Csak ez meg hatalmas összeg, amit tejtermelésből nehéz kigazdálkodni. De ez lehet a jó megoldás. A szalma maradhat a földön és nincs vele költség. Az almozás, kitrágyázás költsége tovább csökken. Ezután biogáz üzemet csinálsz. Lecseréled a traktorokat gázmotorosokra stb... Jaj bele ért a bilibe a kezem :)
Szép álom........
Válasz bandigh #8773. hozzászólásáraNem arról van szó hogy van ilyen europában vagy nincs.
Ez egy felvetés, hogy hogyan oldható meg egy ilyen helyzet a no-till művelésnél. És az nem megoldás hogy eladod a gazdaságodban megtermelődött szerves tápanyagot, és az se hogy nem kell állatot tartani, ez mindkettő önellentmondás. A mezőgazdaság növénytermesztésből és állattenyésztésből áll. Plusz ha nem forgatom be a trágyát elillan a hatóanyaga, a felszabaduló gázok szennyezik a környezetet, stb. Ha csak egy 600-as tehenészetet veszek+ a növendékek az komoly trágyamennyiség.
Mindenkiére külön nem reagálok, ne haragudjatok
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraÉn próbáltam. Bérmunkába búzatarlón. Eredménye az volt, hogy le kellet súlyozni a grubert, hogy belemenjen. 135Le 11-kés 25cm mélység. Kevesebb mint 1ha/óra teljesítmény, 27L/ha :) De a tavasszal csak szinte vetni kell.
Saját, cirok tarló kb megvolt 17L/ha-ból.
De mért nem próbálod ki 2500Ft-os kapa is van.
És egész jól bírja. 40ha után még nem látható rajta jelentős kopás.
https://www.kramp.com/shop-hu/hu/262015/655182/490146/CP781GP+Talajlaz%C3%ADt%C3%B3+ekevas+300x40x16
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraIlyen, hogy relatíve sok trágyád van de azért nem tudod hovatenni mert full no-till van, szerintem európában egyáltalán nincs. De tegyük fel. Mondjuk a területed x részébe nagyon sekélyen bedolgozod tárcsával. De ha tényleg no-till akkor eladod a trágyát és az árát beletolod a no-till rendszerbe.
Vagy, közészórod a fedőnövénynek és ráfekteted hengerrel, nitrogén úgyis elmegy, a többi hasznosul. Csak elmélkedek.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraMi a baj vele? Kiszórod aztán kész. Ha kell valamivel sekélyen bekevered.
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraOda nem kell trágya. Újítja magát a talaj...
Válasz Tomszi #8769. hozzászólásáraKomposztáld.
Tisztelt talajmegújító kollégák! Megfogalmazódott Bennem egy kérdés: egy teljes területén No-Till talajművelési technológiát alkalmazó gazdaság mit csinál a szervestrágyával? Ha teszem fel jelentős méretű tehenészete van, almos tartásmóddal. Mert ugye a No-Till rendszerben csak direktvető, permetező és betakarítógép van, meg persze traktor.
És az nem válasz hogy ne tartson állatot, vagy maximum legeltetve húsmarhát.
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraNekem is volt ilyen, most már egy letákot is elhúznák benne eső után két nappal, Ja több mint nyolc éve nem látott ekét...
Humusz 5% felett...
Válasz bandigh #8766. hozzászólásáraEnnél a talajállapotnál meg típusnál nem tudom mi képest érdemleges munkát végezni?
Van nekünk is ilyen nem is kevés.
Válasz Agrárteenager #8739. hozzászólásáraEzt szivesen kipróbálnám
Itt:
(Nem saját, de akár az is lehetne)
Mi a helyzet a komposzt teával? Főzőcskézi még valaki?
Válasz Muskátliszájú #8762. hozzászólásáraÉs amit keresztbe szabdalnak,késes hengerrel?
Válasz Mf-es? #8761. hozzászólásáraTudom de azert nem olyan mindt a soros talajkovetes
Válasz Mf-es? #8736. hozzászólásáraÉn reptillt nem ajánlom takarónövény terminálásra.Nagyon felszabdalja hosszába a növényi szárat, levelet ergo csírázást gátló anyagok akár be is mosódhatnak a csíranövénig. Roller crimpert a termináláshoz jobbnak láttam a videók alapján.
Válasz dr.T #8759. hozzászólásáraTalajkövetést csinálja hátul az ékgyűrűs henger.Az újabbakon van.
Ezen is jól működött a mankós kerék.
RAD-al,10.30.-án vetettünk.
Mélyebbre,és erősebb.Ha valaki nagy területen mérné,van e plusz termés,hogy hamarabb tud a rad vetni,lehet behozza az árát.
De nem rad reklám,mert bármelyik csoroszlyás tudott volna vetni.Mondjuk köckerling,horsh co,stb.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólásáraNeztem a youtobon videokat rola az eggyik hibaja ugye a talajkovetes aasik meg ha sok a szar akkor azert hianyzik ra elöre egy vágó tarcsasor.
Válasz Mf-es? #8757. hozzászólásáraJo ez aegoldas de ez tenyleg csak kis gazdaknak a talajkovetes a nagy hatranya,3m meg szaladgallni nagy parcellakban total kín,de amugy szep a keles
Válasz Mf-es? #8756. hozzászólására
Válasz VDénes #8753. hozzászólásáraVetéskor,nedves volt,az IH beragadt.Azért próbáltuk ezzel.Semmi rögtörő nem ment utána.Ha az lett volna,még jobbat mutatna.
Válasz .Szabi. #8754. hozzászólásáraAz a sörárpásba tettem.
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólásáraMutasd a nemradossat is!
Válasz Mf-es? #8752. hozzászólásáraA vetéskori talajállapotot nem ismerem, de szerintem ez nagyon jó kelés. Elég jó egyformák.
Válasz .Szabi. #8750. hozzászólására32-35 cm 8km/h 10-14 liter kötöttségtől függően.
9 év forgatás nélkül, nálam már más a talaj.
Másik kapánál 16-20 liter volt.
Válasz .Szabi. #8749. hozzászólására?
Válasz Agrárteenager #8748. hozzászólásáraKönnyebben viszi, mint a széles heggyel szárnyak nélkül
Válasz .Szabi. #8747. hozzászólásáraA hegy, plusz felette több sorban fel van hegesztve, a sima gyári 22.