Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz Netparaszt #7518. hozzászólásáraLehetni lehetne csernozjom de az is csak olyan homokos vályog mint nálunk... Az a kép a kukiról ma esti nem tavalyi...
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.
Válasz .Richard. #7516. hozzászólásáraa földel nem foglalkoznak. nem tápanyag.stb trágya,műtrágya a valami. szinte üresség ezen túl a talaj. valahogy ez jön ki a dologbol.
Válasz Netparaszt #7513. hozzászólásárahát,kiváncsiság képpen próbáltam földműveléshez köze lévő emberekkel a szántás elhagyásáról beszélni,nem rábeszélni,csak feltenni témának,hát szomorú a helyzet. csak a lóerő és az eke jelenti a termékenységet. az aha,meg biztoson, meg néha meg kell szántani.. tovább nem jutottunk. ha nem muszály,takarónövény sem legyen. pénzkidobás. ez lett az eredmény. ennyit a kiváncsiságról.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólására A takarónövény mentes és veszteségmentes átállásról majd mutass példát, mindig tanulok újat.
Nincs semmiféle hiba az ausztrálok, észak és délameriakiak vagy bármilyen kontinens átállásában, mindenki annyit vállal, ami belefér neki a kockázatba.
Én csak igyekszem az elmúlt 50-60 év notilles tapasztalatából a legjobb gyakorlatokat alkalmazni, hogy ne legyen veszteség.
Nem csak az átállás idején, de soha nem hagyjuk csupaszon a talajt.
A kukoricával sincs gond, a legtöbben gabona-takarónövény-kukoricával állnak bele az első évbe, de mondjuk a napra jobban kontrollálható gyomszempontból.
A biós talajpusztítást kell csinálni, de a konvencionálisoknak kiváló gyomirtók vannak, amelyek segítenek a minél állandóbb takarás kontrollálásában.
Amit én csinálok és javaslok, elég jól működik, bármelyik talajon.
Most is van új kihívás, kiváló humuszú, de egyébként totálisan terméketlen békési földből termékeny talajt építeni. Végig kellett járni néhány száz hektárt és beszélni a területek történelméről másokkal, hogy az apró jelekból ki lehessen sakkozni, hogy mire reagál a terület és mi hiányzik neki, mert a talajvizsgálat szerint minden a legnagyobb rendben. Ezért ha valaki a tuti receptet várja, nagyot fog csalódni, minden területnek saját szolgáltatási készlete van, amit ahhoz alkalmazkodva kell javítani.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólásáraHa valaki veszi a fáradtságot és hőzöngés helyett foglalkozik egy kicsit a témával, Takarónövényékkel, csak profitál belőle. A kétkedők próbálják ki kicsiben, azután alkossanak véleményt.
Válasz T180. #7510. hozzászólására Van időd, kivárhatod, mire a MÁK és a NAK majd ingyen tanfolyamokat szervez neked amerikai módra állami és alapítványi tízmilliárdokból, hogy tudsz olcsóbban és fenntarthatóbban termelni vagy épp notillre áttérni. Kérdezheted a falugazdászod is ingyen, hogy milyen takarónövényeket is használj a mintill földjeiden és hogyan tudod gyarapítani a nitrogént a földjeiden műtágya nélkül. Hajrá!
Teli az internet ingyenes információval is, használd bátran, senki nem akadályoz meg benne.
Pont erről beszélünk... igen vagyis hogy nem,nem kell gondolkozni!Átlehet lehet állni veszteség mentesen, takarónövényzet nélkül is.
Amihez az Ausztrálok hibáján(megvártam amíg te mond ki) is mindenkinek tanulva "ÖKÖLSZABÁLY" lehetne hogy ősszel az ÁTÁLLÁS IDEJÉN nem engedjük csak úgy menni a CSÚPASZ tarlót a télbe!Mindegy hogy mivel csak ne ekével így finoman átvezethetjűk akár "vertikál tilligbe" vertikál tilliggel" a notillighez...
Minimális pofára esés veszélyével.
(persze ha nem feltétlen fontos akkor ne kukorica legyen az első vetendő növény ilyenkor majd tavasszal!)
A másik mód meg amit te csinálsz DE ez igenis nem egyszerű és rengeteg veszélye van egy amatőr esetén.
Az első az szinte ingyen van és veszély mentes a másik meg akár "VAGYONOKAT HOZHAT" vagy "vihet".
Válasz T180. #7510. hozzászólásáraA fogadott szaktanácsadód, talán ingyen írja a receptet ? Vagy ajándékba learatnál nekem ? Komolyan még mindig ezen megy a matek ?
Válasz Pilátus #7507. hozzászólásáraAz elején próbálták cibálni a tigert...de néhol csak 20cm-re ment bele...az az annál mélyebben csak kaparászott előtte a traki. Láttam 3 évig, arra felé is mozogtam. Majd később jött a lazító. Azért Erdőfűn nem volt ritka kemény őszön a 260 paci 3 ekefej. Gyakorlatilag egy agyonver földekről beszélünk.
Válasz Pilátus #7501. hozzászólására Az ausztráloknál és a legtöbb más országban konkrétan úgy néz ki az átállás, hogy következő évtől direktbe vetnek és van 1-2-3 szar évük.
Ez szerintem nem nyerő.
A legkisebb kár elvét érdemes követni szerintem, ami a takarónövények és a talajélet újrakeltése nélkül nem fog menni.
Az pedig alap, hogy mindenkinek más a helyzete és akár pár ezer m2-ként más a talaja, ezért nincs univerzális recept.
Itt gondolkozni és tanulni kell.
Na ebben erősebbek a külhoni gazdálkodók és rengeteg intézmény, szervezet segíti őket a tanulásban.
Válasz Mf-es? #7502. hozzászólásáraÁtállásról beszéltem... miért is, mert itt pld 3 év alatt összejöhett mínusz 400ezer.(de pld 4-5 év az ahogy a Bólyiaknál látom hogy tök mindegy mit csinálnak,minden rendben van... de az elején is megcsinálták amit kell de nem volt tökéletes és ez csak egy szántásról vakaróra átállás volt.)
Válasz Netparaszt #7490. hozzászólásáraBelső somogyi haldokló kukikat láttál elmondásod szerint mostanában. Akkor itt egy... És tudod mi a különbség Becő kollégájéhoz képest? Hogy itt volt kevéske eső ott 20 km-e meg semmi...!!!!Eső nélkül csinálhatsz amit akarsz...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraaz ok,nem tudni,mi van a földben,ami tartja a vizet,vagy épp odaviszi,stb. pl,a házunk elött lejtő van. fent a kút,7 méter. lent,kb a szántók alatt,2 méterre a talajvíz. mégis szárad minden. vetéseknél,dombtető,30 méter a talajvíz,él minden,mint írtam. én erre lennék kiváncsi,hogy a talaj milyen képességekkel rendelkezik, merre,hol található víz,aszály esetén. függetlenül,hogy szántott,vagy nem. ezt kisilabizálni,lehet,jól zsebbe kéne nyúlni. neked megy forgatássaL,örülj neki. én többet meg sem próbálom.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólásáraNem akartam tarlóhántást... tesztelem a Radot hogy mire képes, s mire nem..
S a videókat is e célból csinálon..
Amúgy a szívószálas elmélet..ok hogy a föld felszinéig, képen az újamig szívószál a nóduszoktól eltekintve..
De lefelé?
A másik régen melegvizes napkollektorozás foglalkoztatott.. A matt fekete nyeli el legjobban a fényt..(kilencvenpár százalék)
S az ugarolt, tarlóhántolt... föld jobban közelít a feketéhez, mint a sárga tarló..
Válasz Netparaszt #7489. hozzászólásáraSzerintem egyáltalán nem kell következetes munka hanem egyszerűen türelem(persze ha másból van a kenyér az asztalon)a notill ÁTÁLLÁSNÁL.Magátol kialakul ott az élet, persze jólesik mindenben magunkat igazolni...
A lényeg hogy ne legyen nagy hiba és vesztesége senkinek hogy a rövidtárcsát repíteni kell többször is valamint okkal móddal tavasszal akár egy Multivás(ez jobbnak tünik mint az NZ! de nekem az utobbi van ) finom szerkezetű földréteg kilakítás ill FŐLEG megőrzés mert ha keményre szárad akkor már nagy hiba!
De ehhez nem kell doktori hanem ki kell szállni táblánként a terpjáróból és bele kell túrni a cipő orrát a földbe... ennyi a tudomány(os része )
Akkor okozzuk a legkisebb kárt ha harsogjuk hogy pár évig tessék piszkálni a tetejét ami van ahol elég és ahol szemlátomást nem ott egy pld Terradiggel elkezdeniaz átállást.Erre ne lehet tanácsot adni mert ezt látnia KELL mindenkinek magától.
Erről kellene beszélni vagyis hogy az Ausztráloknál KONKRÉTAN mi és hogyan történt az első években mert ezeknek az ismeretében mindenkinek könnyebb döntést hozni.
Válasz .Szabi. #7499. hozzászólásáraSzerintem meg pont eléggé alapon megy a marketing bringa. Két nyílt napon dolgoztam...ki tudja lehet pont ott lehettél mikor az adott gépről tartottam némi információ szolgáltatást. A marketingbe sok minden belefér, az a legszebb mikor nem is sejted és beleszaladtál. Ez külön tanítják. Majd csiszol rajta a kolléga. Mivel hozhat de vihet is ha nem jól alkalmazzák.
Válasz csoppika #7494. hozzászólásáraEzen nem is csodálkozom. Itt is van szántott mi "szép"...ja csak az eketalpon semmi gyökér nem akar át menni. Ezért egy rakás pénz rajta..(pacsulik). Hogy a két esőnek nem nevezhető békahúgy közt kihúzza. A hagyományos műveléssel foglalkozók, egyre többet költenek itt felénk.Pláne ki zsigerből értelmetlennek tartja még a lazítót is. Ez nem fikció....ez tény és számok.Ilyen mértékben még nem fogytak pacsuli szerek, mint az elmúlt 5-6 évben. Valamint csak a gázolajat számolni önköltség kén és ennyi...a gépek kopása-felesleges menetszámok-taposás-talaj szárítás-munkabér..stb már nem is költség ? Ez önámítás...Felreppen egy hír 16T/H búza és elindul a káosz. Megbolydul a méh kas. Ömlik a pénz a földekre. A gabona ára pedig a béka segge alatt. Nem 4000...ami most még annyi sem,a mai árak mellett 6-7000-nek kellene lennie a prémium búzának.
Válasz T180. #7492. hozzászólására Pontosan erről van szó. Jó években elég a legszarabb föld, hanyag technológiával, mégis jó lesz a termés.
Az ideihez hasonló években válik el, hogy kinek van vizet tartani képes, termékeny talaja és az vagy alapból 30+ aranykoronás vagy olyanná felépített talaj.
A kőzetlisztesek többsége egyenlőre vesztésre áll idén.
Klárafalva mellett mondjuk láttam most szép szántós kukoricákat, de oda egész télen öntötték a hígrágyát, brutális mennyiségű tápanyagot juttatnak ki minden évben, semmibe véve a nitrátérzékeny besorolást is.
Így is lehet szép állomány.
Válasz .Szabi. #7491. hozzászólására Az előbb hülyéztél le Agrártini kukoricájánál. Szerinted is ez egy átlagos párbeszéd alapja?
Sok embernek válaszolok levélben, akik legalább a minimális tiszteletet megadják.
Ellenvélemény meg nyugodtan lehet, ha van alapja és nem afféle komolytalanság, mint a szívószál meg a repedés ellenszere, hogy behúzzuk a tetejét és máris nem látjuk.
Ennél azért komolyabb eredmények is vannak...
Válasz Vinkó75 #7487. hozzászólásáratavalyi évet ne számold,aki nem felejtett el vetni annak a 12-13 tnna bejött bármi fajta műveléssel,majd az idei év sajnos megmutatja,itt ha valaki valami műveletet elspóról,eltrehánykodik,aszályban semmije nem lesz,
Válasz Netparaszt #7489. hozzászólásáraSemmi baj a tmmg-vel , meg a talajmegújítással se, mindenki ezt akarja,ezen agyal hidd el.
A gond az,hogy kérdezni se lehet, ill nem lehet ellenvélemény.
Vagy behódol mindenki a talajdoktornak, vagy mehet a faszba
Válasz bobo77 #7488. hozzászólására Az jó, ha nincs rá bizonyítékod.
Az állandó aszályokkal vert ausztrálok meg mind bolondok, hogy egyre többen épp csak a kalászt tépik le és a teljes szalmát otthagyják állva, hogy minél több nedvességet őrizzen a talaj.
Ott a területek 35%-a notilles mellesleg.
Szívószál, az. A teljesen zárt nóduszon is gondolom átmegy a levegő, mint a kéményen.
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraFel tudnék én is tenni striptillest, ami eléggé küzd, ami mellett egyenlőre sokkal szebb a grubberos.
De ezek egyike sem termőtalaj még, ahol kijönnének az előnyök, csak a szokásos élettelen kőzetliszt.
Az életet megteremteni 2-3 év következetes munkája kell legalább, anélkül a semmiből csak semmi lesz.
Én azokat a példákat szeretem feltenni, ahol már sikerrel dolgoznak és költenek kevesebbet és az állomány is szépen néz ki,nem egy esetben szebben, mint az intenzívek.
Persze ez a hosszú távú haszonról szól, ezért gondolom érthetetlen, miért volna erre szükség.
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraOlyan itt is van, kicsit félre értelmezte a dolgot, a lazító kimaradt. Majd én is dobok fel pár képet, bár a no till-es 15-16T/h kukoricáról már nincs meg. Majd idén megőrzöm.
Válasz .Szabi. #7483. hozzászólásáraTakaronövèny tavalyi szòra sem èrdemes. Mustàr,olajretek,facèlia napra. Jègesőt kapott,szerintem kifagyott a csíra. Napra lett jó, többi szinte eltünt.bùza utàn lazitottba vetettem. Tavaly elött hatalmas lett. Otthon kertben elszòrt,az kikelt. Talán majd az idèn.
Válasz .Richard. #7479. hozzászólásáraBeszélgetéseim során azt szűrtem le. Ha a megszokott...input kereskedők jönnének ezzel, mára elfogadottabb lenne. De mivel egy kolléga kezdeményezése ezért kérdőjelezik. Kíváncsiságból hagyományos szántásos receptre. Az input kereskedőtől olyan ajánlatok jöttek. Hogy nem nagyon maradna rajta semmi.Csak pucolódjon a raktára.....(tisztelet a kivételnek).
Válasz .Szabi. #7481. hozzászólásáraMit irhatnék. Föld tetejèt kaparàszom. Egy 5kapàs lazító, meg tàrcsa. Kukut sajna vetettem,mert a bogàr miatt fertőtlenítő kell,3màzsa műtrágya vetèssel egyben. Kivàncsi leszek, a földszomszèd,nem fertőtlenítőz. Nekem,így is nèhol dűlt tavaly. De a csövet leszedte a kombàjn. Nàla nem dűl majd? Kalàszos ugyan az. Tavasszal tàrcsa,ennyi.
Továbbra is 1:0 netparaszt fèle geccsolàsnak. nyugati rèsz,október òta nem volt 100mili. Legtöbb Szàntàsos kaktuszformàba alakult.nem nől. KB. 20-50 centi közt megàlt. Zalàban is.Lazított,hwjenkènt,foltokban kB. 10 nègyzetmètetes foltokban szürkül. De,nől. Vèlemènyem szerint,nekem vège lenne a kukunak, ha màsképp csinàlnàm. Màskor több vízbe kihalt az agyagban. Nem vita miatt írtam,ez a valòsàg.
Válasz határjáró #7469. hozzászólására Mutatom a példát.
Ez egy lerombolt talaj, az a bizonyis kőzetliszt, amiben hiába van 3.5-4% humusz, szögletesen törik csak, teljesen művelhetetlen. A repedés több, mint egy méter mély.
Ez ugyanaz a talaj, csak jobb állapotban, ahol már nem reped, finom morzsalékos, szalad bele most is az ásó.
A két terület hozama közt 2-3 szoros a hozamkülönbség és feltűnően szebb a másodikon az állomány.
Válasz Mf-es? #7454. hozzászólásáraProfi vagy...(csak szerencsés)
A CO vetőgép a mag alatt(ill elött egy kicsivel) meg is lazítja a földet így az jobb lehet Mint a Gege féle?
Én sem szántom a felét már rég mert 30centi mélyen megy a tárcsa azonnali záróhengerrel egybeépítve és általában kétszer, utána rövidtárcsa.
A többi szántás egy NZ és vetés.Nem láttam különbséget,egyforma.
Akkor ez most mi "mint(ÉN)" till vagy nonotill"??
Válasz Netparaszt #7473. hozzászólásáraNagyon vissza se kell olvasni:"
A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon."
Ha talajodban már nincs semmi szerves csak egy barna lisztszerű anyag ami ha kiszárad méter mélyen reped, míg Netparaszt arra törekszik, hogy erdőszéli, réttalaj szerű földje legyen ami nem reped, mert más a szerkezete.
Te a tiedet látod és nem érted miért mondja, hogy nem kell tárcsa hisz ott a repedés, ő meg a sajátját látja, miközben ismeri a tiedet és mondja, hogy neki már nem kell, mert feljavította a földjeit.
15323 hozzászólás
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Válasz bandigh #7519. hozzászólására Ezzel.
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz Netparaszt #7518. hozzászólásáraLehetni lehetne csernozjom de az is csak olyan homokos vályog mint nálunk... Az a kép a kukiról ma esti nem tavalyi...
A legkönnyebben?? Hidrovetéssel címeres kukoricába!
Válasz Netparaszt #7515. hozzászólásáraKukorica túlsúlyos vetésforgóba hogy lehet beszorítani a takarónövényeket?
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.
Válasz .Richard. #7516. hozzászólásáraa földel nem foglalkoznak. nem tápanyag.stb trágya,műtrágya a valami. szinte üresség ezen túl a talaj. valahogy ez jön ki a dologbol.
Válasz Netparaszt #7513. hozzászólásárahát,kiváncsiság képpen próbáltam földműveléshez köze lévő emberekkel a szántás elhagyásáról beszélni,nem rábeszélni,csak feltenni témának,hát szomorú a helyzet. csak a lóerő és az eke jelenti a termékenységet. az aha,meg biztoson, meg néha meg kell szántani.. tovább nem jutottunk. ha nem muszály,takarónövény sem legyen. pénzkidobás. ez lett az eredmény. ennyit a kiváncsiságról.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólására A takarónövény mentes és veszteségmentes átállásról majd mutass példát, mindig tanulok újat.
Nincs semmiféle hiba az ausztrálok, észak és délameriakiak vagy bármilyen kontinens átállásában, mindenki annyit vállal, ami belefér neki a kockázatba.
Én csak igyekszem az elmúlt 50-60 év notilles tapasztalatából a legjobb gyakorlatokat alkalmazni, hogy ne legyen veszteség.
Nem csak az átállás idején, de soha nem hagyjuk csupaszon a talajt.
A kukoricával sincs gond, a legtöbben gabona-takarónövény-kukoricával állnak bele az első évbe, de mondjuk a napra jobban kontrollálható gyomszempontból.
A biós talajpusztítást kell csinálni, de a konvencionálisoknak kiváló gyomirtók vannak, amelyek segítenek a minél állandóbb takarás kontrollálásában.
Amit én csinálok és javaslok, elég jól működik, bármelyik talajon.
Most is van új kihívás, kiváló humuszú, de egyébként totálisan terméketlen békési földből termékeny talajt építeni. Végig kellett járni néhány száz hektárt és beszélni a területek történelméről másokkal, hogy az apró jelekból ki lehessen sakkozni, hogy mire reagál a terület és mi hiányzik neki, mert a talajvizsgálat szerint minden a legnagyobb rendben. Ezért ha valaki a tuti receptet várja, nagyot fog csalódni, minden területnek saját szolgáltatási készlete van, amit ahhoz alkalmazkodva kell javítani.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólásáraHa valaki veszi a fáradtságot és hőzöngés helyett foglalkozik egy kicsit a témával, Takarónövényékkel, csak profitál belőle. A kétkedők próbálják ki kicsiben, azután alkossanak véleményt.
Válasz T180. #7510. hozzászólására Van időd, kivárhatod, mire a MÁK és a NAK majd ingyen tanfolyamokat szervez neked amerikai módra állami és alapítványi tízmilliárdokból, hogy tudsz olcsóbban és fenntarthatóbban termelni vagy épp notillre áttérni. Kérdezheted a falugazdászod is ingyen, hogy milyen takarónövényeket is használj a mintill földjeiden és hogyan tudod gyarapítani a nitrogént a földjeiden műtágya nélkül. Hajrá!
Teli az internet ingyenes információval is, használd bátran, senki nem akadályoz meg benne.
Pont erről beszélünk... igen vagyis hogy nem,nem kell gondolkozni!Átlehet lehet állni veszteség mentesen, takarónövényzet nélkül is.
Amihez az Ausztrálok hibáján(megvártam amíg te mond ki) is mindenkinek tanulva "ÖKÖLSZABÁLY" lehetne hogy ősszel az ÁTÁLLÁS IDEJÉN nem engedjük csak úgy menni a CSÚPASZ tarlót a télbe!Mindegy hogy mivel csak ne ekével így finoman átvezethetjűk akár "vertikál tilligbe" vertikál tilliggel" a notillighez...
Minimális pofára esés veszélyével.
(persze ha nem feltétlen fontos akkor ne kukorica legyen az első vetendő növény ilyenkor majd tavasszal!)
A másik mód meg amit te csinálsz DE ez igenis nem egyszerű és rengeteg veszélye van egy amatőr esetén.
Az első az szinte ingyen van és veszély mentes a másik meg akár "VAGYONOKAT HOZHAT" vagy "vihet".
Válasz T180. #7510. hozzászólásáraA fogadott szaktanácsadód, talán ingyen írja a receptet ? Vagy ajándékba learatnál nekem ? Komolyan még mindig ezen megy a matek ?
Válasz Netparaszt #7508. hozzászólásáraDE INGYEN!!!!!!!
Válasz Pilátus #7507. hozzászólásáraAz elején próbálták cibálni a tigert...de néhol csak 20cm-re ment bele...az az annál mélyebben csak kaparászott előtte a traki. Láttam 3 évig, arra felé is mozogtam. Majd később jött a lazító. Azért Erdőfűn nem volt ritka kemény őszön a 260 paci 3 ekefej. Gyakorlatilag egy agyonver földekről beszélünk.
Válasz Pilátus #7501. hozzászólására Az ausztráloknál és a legtöbb más országban konkrétan úgy néz ki az átállás, hogy következő évtől direktbe vetnek és van 1-2-3 szar évük.
Ez szerintem nem nyerő.
A legkisebb kár elvét érdemes követni szerintem, ami a takarónövények és a talajélet újrakeltése nélkül nem fog menni.
Az pedig alap, hogy mindenkinek más a helyzete és akár pár ezer m2-ként más a talaja, ezért nincs univerzális recept.
Itt gondolkozni és tanulni kell.
Na ebben erősebbek a külhoni gazdálkodók és rengeteg intézmény, szervezet segíti őket a tanulásban.
Válasz Mf-es? #7502. hozzászólásáraÁtállásról beszéltem... miért is, mert itt pld 3 év alatt összejöhett mínusz 400ezer.(de pld 4-5 év az ahogy a Bólyiaknál látom hogy tök mindegy mit csinálnak,minden rendben van... de az elején is megcsinálták amit kell de nem volt tökéletes és ez csak egy szántásról vakaróra átállás volt.)
Válasz Gege #7503. hozzászólásáraNem feketére gondoltam hanem éppen megkapatni pár cm re hogy a lehető legnagyobb része mulcs legyen
Válasz Netparaszt #7490. hozzászólásáraBelső somogyi haldokló kukikat láttál elmondásod szerint mostanában. Akkor itt egy... És tudod mi a különbség Becő kollégájéhoz képest? Hogy itt volt kevéske eső ott 20 km-e meg semmi...!!!!Eső nélkül csinálhatsz amit akarsz...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraaz ok,nem tudni,mi van a földben,ami tartja a vizet,vagy épp odaviszi,stb. pl,a házunk elött lejtő van. fent a kút,7 méter. lent,kb a szántók alatt,2 méterre a talajvíz. mégis szárad minden. vetéseknél,dombtető,30 méter a talajvíz,él minden,mint írtam. én erre lennék kiváncsi,hogy a talaj milyen képességekkel rendelkezik, merre,hol található víz,aszály esetén. függetlenül,hogy szántott,vagy nem. ezt kisilabizálni,lehet,jól zsebbe kéne nyúlni. neked megy forgatássaL,örülj neki. én többet meg sem próbálom.
Válasz bobo77 #7447. hozzászólásáraNem akartam tarlóhántást... tesztelem a Radot hogy mire képes, s mire nem..
S a videókat is e célból csinálon..
Amúgy a szívószálas elmélet..ok hogy a föld felszinéig, képen az újamig szívószál a nóduszoktól eltekintve..
De lefelé?
A másik régen melegvizes napkollektorozás foglalkoztatott.. A matt fekete nyeli el legjobban a fényt..(kilencvenpár százalék)
S az ugarolt, tarlóhántolt... föld jobban közelít a feketéhez, mint a sárga tarló..
Válasz Pilátus #7501. hozzászólásáraJó talaj,nem szárad keményre.Felszívja a vizet,és tárolja.A vályog téglába,miért tettek polyvát,szalmát?Hogy ne repedjen.Talaj,se reped,ha teli van gyökér,és száraprítékkal.
Válasz Netparaszt #7489. hozzászólásáraSzerintem egyáltalán nem kell következetes munka hanem egyszerűen türelem(persze ha másból van a kenyér az asztalon)a notill ÁTÁLLÁSNÁL.Magátol kialakul ott az élet, persze jólesik mindenben magunkat igazolni...
)
A lényeg hogy ne legyen nagy hiba és vesztesége senkinek hogy a rövidtárcsát repíteni kell többször is valamint okkal móddal tavasszal akár egy Multivás(ez jobbnak tünik mint az NZ! de nekem az utobbi van ) finom szerkezetű földréteg kilakítás ill FŐLEG megőrzés mert ha keményre szárad akkor már nagy hiba!
De ehhez nem kell doktori hanem ki kell szállni táblánként a terpjáróból és bele kell túrni a cipő orrát a földbe... ennyi a tudomány(os része
Akkor okozzuk a legkisebb kárt ha harsogjuk hogy pár évig tessék piszkálni a tetejét ami van ahol elég és ahol szemlátomást nem ott egy pld Terradiggel elkezdeniaz átállást.Erre ne lehet tanácsot adni mert ezt látnia KELL mindenkinek magától.
Erről kellene beszélni vagyis hogy az Ausztráloknál KONKRÉTAN mi és hogyan történt az első években mert ezeknek az ismeretében mindenkinek könnyebb döntést hozni.
Válasz .Szabi. #7499. hozzászólásáraSzerintem meg pont eléggé alapon megy a marketing bringa. Két nyílt napon dolgoztam...ki tudja lehet pont ott lehettél mikor az adott gépről tartottam némi információ szolgáltatást. A marketingbe sok minden belefér, az a legszebb mikor nem is sejted és beleszaladtál. Ez külön tanítják. Majd csiszol rajta a kolléga. Mivel hozhat de vihet is ha nem jól alkalmazzák.
Válasz Netparaszt #7496. hozzászólásáraMert túltolod a marketingbiciklit!
Válasz csoppika #7494. hozzászólásáraEzen nem is csodálkozom. Itt is van szántott mi "szép"...ja csak az eketalpon semmi gyökér nem akar át menni. Ezért egy rakás pénz rajta..(pacsulik). Hogy a két esőnek nem nevezhető békahúgy közt kihúzza. A hagyományos műveléssel foglalkozók, egyre többet költenek itt felénk.Pláne ki zsigerből értelmetlennek tartja még a lazítót is. Ez nem fikció....ez tény és számok.Ilyen mértékben még nem fogytak pacsuli szerek, mint az elmúlt 5-6 évben. Valamint csak a gázolajat számolni önköltség kén és ennyi...a gépek kopása-felesleges menetszámok-taposás-talaj szárítás-munkabér..stb már nem is költség ? Ez önámítás...Felreppen egy hír 16T/H búza és elindul a káosz. Megbolydul a méh kas. Ömlik a pénz a földekre. A gabona ára pedig a béka segge alatt. Nem 4000...ami most még annyi sem,a mai árak mellett 6-7000-nek kellene lennie a prémium búzának.
Válasz T180. #7492. hozzászólására Pontosan erről van szó. Jó években elég a legszarabb föld, hanyag technológiával, mégis jó lesz a termés.
Az ideihez hasonló években válik el, hogy kinek van vizet tartani képes, termékeny talaja és az vagy alapból 30+ aranykoronás vagy olyanná felépített talaj.
A kőzetlisztesek többsége egyenlőre vesztésre áll idén.
Klárafalva mellett mondjuk láttam most szép szántós kukoricákat, de oda egész télen öntötték a hígrágyát, brutális mennyiségű tápanyagot juttatnak ki minden évben, semmibe véve a nitrátérzékeny besorolást is.
Így is lehet szép állomány.
Válasz .Szabi. #7491. hozzászólására Az előbb hülyéztél le Agrártini kukoricájánál. Szerinted is ez egy átlagos párbeszéd alapja?
Sok embernek válaszolok levélben, akik legalább a minimális tiszteletet megadják.
Ellenvélemény meg nyugodtan lehet, ha van alapja és nem afféle komolytalanság, mint a szívószál meg a repedés ellenszere, hogy behúzzuk a tetejét és máris nem látjuk.
Ennél azért komolyabb eredmények is vannak...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraMint minden technológiát, a no-till-t is el lehet rontani.
Válasz Vinkó75 #7487. hozzászólásáraEzért nem mertem szántatlanba vettetni kukoricát. Nem volt lazitó, meg pillanatnyilag gruber sem...
Válasz T180. #7492. hozzászólásáraMár most látszik, ki nem spórolt a vízzel annál vannak gondok.
Válasz Vinkó75 #7487. hozzászólásáratavalyi évet ne számold,aki nem felejtett el vetni annak a 12-13 tnna bejött bármi fajta műveléssel,majd az idei év sajnos megmutatja,itt ha valaki valami műveletet elspóról,eltrehánykodik,aszályban semmije nem lesz,
Válasz Netparaszt #7489. hozzászólásáraSemmi baj a tmmg-vel , meg a talajmegújítással se, mindenki ezt akarja,ezen agyal hidd el.
A gond az,hogy kérdezni se lehet, ill nem lehet ellenvélemény.
Vagy behódol mindenki a talajdoktornak, vagy mehet a faszba
Válasz bobo77 #7488. hozzászólására Az jó, ha nincs rá bizonyítékod.
Az állandó aszályokkal vert ausztrálok meg mind bolondok, hogy egyre többen épp csak a kalászt tépik le és a teljes szalmát otthagyják állva, hogy minél több nedvességet őrizzen a talaj.
Ott a területek 35%-a notilles mellesleg.
Szívószál, az. A teljesen zárt nóduszon is gondolom átmegy a levegő, mint a kéményen.
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraFel tudnék én is tenni striptillest, ami eléggé küzd, ami mellett egyenlőre sokkal szebb a grubberos.
De ezek egyike sem termőtalaj még, ahol kijönnének az előnyök, csak a szokásos élettelen kőzetliszt.
Az életet megteremteni 2-3 év következetes munkája kell legalább, anélkül a semmiből csak semmi lesz.
Én azokat a példákat szeretem feltenni, ahol már sikerrel dolgoznak és költenek kevesebbet és az állomány is szépen néz ki,nem egy esetben szebben, mint az intenzívek.
Persze ez a hosszú távú haszonról szól, ezért gondolom érthetetlen, miért volna erre szükség.
Válasz Netparaszt #7449. hozzászólásáraNem lesz tudományos munka csak sima gyakorlati tapasztalat...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraOlyan itt is van, kicsit félre értelmezte a dolgot, a lazító kimaradt. Majd én is dobok fel pár képet, bár a no till-es 15-16T/h kukoricáról már nincs meg.
Majd idén megőrzöm.
Válasz .Szabi. #7483. hozzászólásáraTakaronövèny tavalyi szòra sem èrdemes. Mustàr,olajretek,facèlia napra. Jègesőt kapott,szerintem kifagyott a csíra. Napra lett jó, többi szinte eltünt.bùza utàn lazitottba vetettem. Tavaly elött hatalmas lett. Otthon kertben elszòrt,az kikelt. Talán majd az idèn.
Válasz .Richard. #7479. hozzászólásáraakkor holnap mutatok ellenpéldát,két hónapja nem volt 1 csepp eső,notillesek 40-50cm és felszáradtak szántásos 2 méter,és csak estefele "furulyáznak"reggelre visszanyerik "szépségüket"
Válasz .Richard. #7479. hozzászólásáraBeszélgetéseim során azt szűrtem le. Ha a megszokott...input kereskedők jönnének ezzel, mára elfogadottabb lenne. De mivel egy kolléga kezdeményezése ezért kérdőjelezik. Kíváncsiságból hagyományos szántásos receptre. Az input kereskedőtől olyan ajánlatok jöttek. Hogy nem nagyon maradna rajta semmi.Csak pucolódjon a raktára.....(tisztelet a kivételnek).
Válasz .Richard. #7482. hozzászólásáraSemmi takarónövény,se alko?
Válasz .Szabi. #7481. hozzászólásáraMit irhatnék. Föld tetejèt kaparàszom. Egy 5kapàs lazító, meg tàrcsa. Kukut sajna vetettem,mert a bogàr miatt fertőtlenítő kell,3màzsa műtrágya vetèssel egyben. Kivàncsi leszek, a földszomszèd,nem fertőtlenítőz. Nekem,így is nèhol dűlt tavaly. De a csövet leszedte a kombàjn. Nàla nem dűl majd? Kalàszos ugyan az. Tavasszal tàrcsa,ennyi.
Válasz .Richard. #7480. hozzászólásáraLeirnád a technológiádat !
Válasz .Richard. #7479. hozzászólásáraKimaradt. Vèkony felső repedèsek vannak a bùzaföldön,őszin,tavaszin.
Továbbra is 1:0 netparaszt fèle geccsolàsnak.
nyugati rèsz,október òta nem volt 100mili. Legtöbb Szàntàsos kaktuszformàba alakult.nem nől. KB. 20-50 centi közt megàlt. Zalàban is.
Lazított,hwjenkènt,foltokban kB. 10 nègyzetmètetes foltokban szürkül. De,nől. Vèlemènyem szerint,nekem vège lenne a kukunak, ha màsképp csinàlnàm. Màskor több vízbe kihalt az agyagban. Nem vita miatt írtam,ez a valòsàg.
Válasz határjáró #7469. hozzászólására Mutatom a példát.
Ez egy lerombolt talaj, az a bizonyis kőzetliszt, amiben hiába van 3.5-4% humusz, szögletesen törik csak, teljesen művelhetetlen. A repedés több, mint egy méter mély.
Ez ugyanaz a talaj, csak jobb állapotban, ahol már nem reped, finom morzsalékos, szalad bele most is az ásó.
A két terület hozama közt 2-3 szoros a hozamkülönbség és feltűnően szebb a másodikon az állomány.
Válasz Mf-es? #7454. hozzászólásáraProfi vagy...(csak szerencsés)
A CO vetőgép a mag alatt(ill elött egy kicsivel) meg is lazítja a földet így az jobb lehet Mint a Gege féle?
Én sem szántom a felét már rég mert 30centi mélyen megy a tárcsa azonnali záróhengerrel egybeépítve és általában kétszer, utána rövidtárcsa.
A többi szántás egy NZ és vetés.Nem láttam különbséget,egyforma.
Akkor ez most mi "mint(ÉN)" till vagy nonotill"??
Válasz Tobszi #7475. hozzászólásáraKi vannak táblázva a szántásos parcellák országszerte, te nem vetted még észre?????
Válasz Netparaszt #7473. hozzászólásáraNagyon vissza se kell olvasni:"
A múlt héten tettem egy kört az országban, gyalázatosan néznek ki a hagyományos művelésűz állományok minden növénynél, különösen a Dél Dunántúlon."
Válasz határjáró #7469. hozzászólásáraOk-okozatot nem látod.
Ha talajodban már nincs semmi szerves csak egy barna lisztszerű anyag ami ha kiszárad méter mélyen reped, míg Netparaszt arra törekszik, hogy erdőszéli, réttalaj szerű földje legyen ami nem reped, mert más a szerkezete.
Te a tiedet látod és nem érted miért mondja, hogy nem kell tárcsa hisz ott a repedés, ő meg a sajátját látja, miközben ismeri a tiedet és mondja, hogy neki már nem kell, mert feljavította a földjeit.