Válasz Géza15 #7552. hozzászólására Vetésforgóban mit termelsz? Takarónövényr nincs káros hatása, ha legalább 2-3 hét eltelik a kezelés és a vetés között (aprómagok érzékenyek!)
Válasz Mf-es? #7550. hozzászólására Két hete 5 alkalommal és helyszínen kaphattak volna ingyen pogácsát a délutáni beszélgetések során, Nyíregyházától Somogyfajszig. Egyik sem volt éhes úgy látszik, de voltak helyettük néhány százan, akik már gondolkoznak.
Válasz Géza15 #7534. hozzászólásáraAjj ez a fórum! Fel tesz az ember egy kérdést és mindenki elsiklik felette, mert megy ez a huza vona. A hozzászólások 70 %-a kb sz.. se ér mert az a lényege, hogy egy nagy hülyeség.... Az a 30 %-pedig már elveszti a folytonosságában rejlő segítségét, mert egy pár ember azonnal elmozdítja a szálakat!!!
Nem is értem miért akarjátok bizonygatni, hogy ez egy hazugság, varázslat, hisz nem is a ti pénzetekről van szó, nektek ebben semmi károtok nincs! Aki pedig kísérletezni akar annak meg csak felesleges köröket kell futni miattatok, tök felesleges. Nekem eddig egy forintomba se került, mégis kísérletezek, és látom a különbséget!
Na szal, ki hogy teszi gyommentessé a búzatarlóját. Két sor rövidtárcsa nem teszi azzá, grúber nincs. Kemikáliák közül esetleg? Javaslat a technológiára?
Válasz MrPoke #7543. hozzászólásáraHagyjuk ez az egész farokméregetést hogy kinél mennyi eső volt!
Szép az állományod, azt áruld el hogy milyen műveletekkel, mennyi tápanyaggal, mennyi csapadékkal érted ezt el!
Válasz ermike #7533. hozzászólására A képen egy 800 hektáros gazdaság földje, aki megkért, hogy segítsek, mert elakadtak a klasszikus mezőgazdasággal, hiába rendelkeznek mintill és notill eszközzel.
Valamiért nem titeket kértek meg a nagy tudásotok ellenére.
Rendberakjuk a talajt és nyereségessé tesszük a gazdaságot.
Válasz Tobszi #7538. hozzászólásáraAz a baj az egész vita hülyeség, a szántás az egésznek csak egy összetevője. És én sosem tartottam jó ötletnek képeket mutogatni milyen az állomány, talaj stb...
Aki érti a TMMG lényegét az tudja merre induljon el, aki nem érti, nem itt a fórumon fogja megérteni. Aki nem tartja Netparasztot hiteles jó előadónak. Vannak a neten akár online (angol) előadások pár ezed USD ért. Néha Európában is van de az is minimum 1000euro-tól indul, és kb ugyanazt adják le mint amit Netparaszt.
Én sem értek egyet Netparaszttal pár dologban, de attól még alkalmazom amiket leírt. Igaz, hogy a szalmát bálázom, kukorica nagy részét szecskázom, és nem nagy területen vetek takarónövényt.
És én sem értem mért néz ki így a kukoricám, pedig nem kapott semmi tápanyagot, és csapadékot. Siló legalább már lesz, a többi meg nem lényeg.
Válasz ermike #7532. hozzászólására Ezzel a szövegértelmezési képességgel átengedtek az elemiből? Azonos 50 Ha tábla, 1 méter különbség a fotók között, teljesen vízszintes, egy különbség van csak a méterig repedt 99% művelhetetlen és az aprómorzsás 1% között.
Találós kérdés, mi lehet az, ha ilyen okosak vagytok?
Válasz Dave #7537. hozzászólásáraKb 68-70 e szem. A csövek a forgóban vannak ahol természetesen ritkább, beljebb azért még nem ilyen!
70+ mili az már szépén már 7-nek is örülnék, csak most megint elment mellettünk az eső!
Válasz MrPoke #7536. hozzászólásáraAkkor mi a lópisztoly?
Errefelé az árpákat 40-45q megállította, búzák felsültek már hetekkel ezelőtt a fű kiégve mindenfelé akácfáról hullik a levél mint ősszel!
Ebben a hónapban 8mm volt a legnagyobb eső az is két nap alatt. A többi 1-2mm annyit ért, ahogy másik topicban írták:"mintha forró rezsóra köptek volna".
Az eredeti téma nem ez hanem hogy mitől bírja jobban a forgatásnélküli mint a szántott!! Én csak megmutattam hogy nálam a szántott hogy bírja a kevés csapadékot és a forróságot.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólásáraElég ritka a tőtáv nem kell semmin csodálkozni... mennyivel lett vetve? Tennék fel képet hasonlóan szép kukoricáról ami még sűrűbb is de csövet messze nem hoz, elég előre vagy, itt 1 hónapja 1-1mm esett, de éjjel hála istennek kaptunk 70+ mm.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólásáraMai képek, hagyományos művelés, vetés óta 150mm csapadék ebből az utóbbi 3-4 hétben szinte semmi. Ez akkor mitől bírja az aszályt?
Válasz Netparaszt #7531. hozzászólásáraMost komolyan azt gondolod hogy táblaszinten azonos teljesen homogén talajok vannak? Pláne nem sík területen? Nekem van olyan táblám aminek a teteje közethatású talaj, a közepe barna erdőtalaj és az alja öntéstalaj !!!!!
Netparaszt a cél és az eszme a talajmegújításban, dicséretes dolog de te olyan messze vagy a tudománytól és a talajoktól mint Makó Jeruzsálemtől!
A takarónövényeket baszhatod ha a klíma mint legfőbb talajképző tényező ebben nincs segítségre! Szeged mellett alig esett pár mm csapadék az éven! Tegyél már fel képeket a földjeidről!!!! Hogyan néznek ki! de táblaszintű átnézeti képeket is!
Válasz szanberg #7529. hozzászólásáraLáttad a #7478?
Egy méterre egymástól, ugyanabban a művelhetetlenül homogén táblában.
A különbség okát tudod-e?
Mert olyan okos vagy, biztos erre is okosan tudsz válaszolni.
Ugye szerinted az egyik agyagos, a másik meg homokos, nem?
Válasz szanberg #7529. hozzászólásáraNem is erőltetném tovább ezt a témát. Én elhiszem, hogy amit ők csinálnak az jó. Szerintem amit én csinálok az számomra jó, vagyis ezzel picit jobbá teszem. De inkább no komment, csinálja mindenki ahogy akarja.
Válasz határjáró #7467. hozzászólásáraTudod tarlóhántás között is van különbség, egy jól meghántott és lezárt tarló jelentősen kevesebb vizet enged el magából mint ha nem csinálsz vele semmit. Ez nyílvánvaló és egyértelmű, akik karatéznak most veled ebben a témában ott homokos a talaj és nem hasad de az agyagnak akkora a térfogat változása nedvességcsökkenés-nevekedés közepette, hogy szét reped. Nekem pl bizonyos repce földjeimben most akkora repedések vannak, hogy a 47-es bakkancsommal belefordult a bokám a minap, egyik táblám viszont omlósabb barna erdei talaj ott ez sokallta kisebb, ott alig hasad a föld.
Nomeg amit írtam is, el lehet húzni az IH tárcsát oszt úgy hagyni felszaggatottan az biztos, hogy ki fog száradni de ha jól lezárod az más kategória.
Válasz monolit #7525. hozzászólásáraOké, akkor legyen fizikaóra.
Az 50 kg , az hány N?
Mi a nyomóerő mértékegysége?
Vagy talajnyomásra gondolsz?akkor annak mi?
Válasz csoppika #7394. hozzászólásáraNe csak az önsúlyt nézd, hanem azt is vedd figyelembe hogy a kapatagok kialakításuk miatt belehúzzák magukat a talajba. Ott is keletkezik erő.
Végre egy értelmes gépről is egy fotó ami lassan már mindenkinél kötelező "kellesz" használni(ki is használta ezt a kifejezést köztünk "északról"?Csak nem el lett üldözve ebből a topicból)...
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz Netparaszt #7518. hozzászólásáraLehetni lehetne csernozjom de az is csak olyan homokos vályog mint nálunk... Az a kép a kukiról ma esti nem tavalyi...
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.
Válasz .Richard. #7516. hozzászólásáraa földel nem foglalkoznak. nem tápanyag.stb trágya,műtrágya a valami. szinte üresség ezen túl a talaj. valahogy ez jön ki a dologbol.
Válasz Netparaszt #7513. hozzászólásárahát,kiváncsiság képpen próbáltam földműveléshez köze lévő emberekkel a szántás elhagyásáról beszélni,nem rábeszélni,csak feltenni témának,hát szomorú a helyzet. csak a lóerő és az eke jelenti a termékenységet. az aha,meg biztoson, meg néha meg kell szántani.. tovább nem jutottunk. ha nem muszály,takarónövény sem legyen. pénzkidobás. ez lett az eredmény. ennyit a kiváncsiságról.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólására A takarónövény mentes és veszteségmentes átállásról majd mutass példát, mindig tanulok újat.
Nincs semmiféle hiba az ausztrálok, észak és délameriakiak vagy bármilyen kontinens átállásában, mindenki annyit vállal, ami belefér neki a kockázatba.
Én csak igyekszem az elmúlt 50-60 év notilles tapasztalatából a legjobb gyakorlatokat alkalmazni, hogy ne legyen veszteség.
Nem csak az átállás idején, de soha nem hagyjuk csupaszon a talajt.
A kukoricával sincs gond, a legtöbben gabona-takarónövény-kukoricával állnak bele az első évbe, de mondjuk a napra jobban kontrollálható gyomszempontból.
A biós talajpusztítást kell csinálni, de a konvencionálisoknak kiváló gyomirtók vannak, amelyek segítenek a minél állandóbb takarás kontrollálásában.
Amit én csinálok és javaslok, elég jól működik, bármelyik talajon.
Most is van új kihívás, kiváló humuszú, de egyébként totálisan terméketlen békési földből termékeny talajt építeni. Végig kellett járni néhány száz hektárt és beszélni a területek történelméről másokkal, hogy az apró jelekból ki lehessen sakkozni, hogy mire reagál a terület és mi hiányzik neki, mert a talajvizsgálat szerint minden a legnagyobb rendben. Ezért ha valaki a tuti receptet várja, nagyot fog csalódni, minden területnek saját szolgáltatási készlete van, amit ahhoz alkalmazkodva kell javítani.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólásáraHa valaki veszi a fáradtságot és hőzöngés helyett foglalkozik egy kicsit a témával, Takarónövényékkel, csak profitál belőle. A kétkedők próbálják ki kicsiben, azután alkossanak véleményt.
Válasz T180. #7510. hozzászólására Van időd, kivárhatod, mire a MÁK és a NAK majd ingyen tanfolyamokat szervez neked amerikai módra állami és alapítványi tízmilliárdokból, hogy tudsz olcsóbban és fenntarthatóbban termelni vagy épp notillre áttérni. Kérdezheted a falugazdászod is ingyen, hogy milyen takarónövényeket is használj a mintill földjeiden és hogyan tudod gyarapítani a nitrogént a földjeiden műtágya nélkül. Hajrá!
Teli az internet ingyenes információval is, használd bátran, senki nem akadályoz meg benne.
Pont erről beszélünk... igen vagyis hogy nem,nem kell gondolkozni!Átlehet lehet állni veszteség mentesen, takarónövényzet nélkül is.
Amihez az Ausztrálok hibáján(megvártam amíg te mond ki) is mindenkinek tanulva "ÖKÖLSZABÁLY" lehetne hogy ősszel az ÁTÁLLÁS IDEJÉN nem engedjük csak úgy menni a CSÚPASZ tarlót a télbe!Mindegy hogy mivel csak ne ekével így finoman átvezethetjűk akár "vertikál tilligbe" vertikál tilliggel" a notillighez...
Minimális pofára esés veszélyével.
(persze ha nem feltétlen fontos akkor ne kukorica legyen az első vetendő növény ilyenkor majd tavasszal!)
A másik mód meg amit te csinálsz DE ez igenis nem egyszerű és rengeteg veszélye van egy amatőr esetén.
Az első az szinte ingyen van és veszély mentes a másik meg akár "VAGYONOKAT HOZHAT" vagy "vihet".
Válasz T180. #7510. hozzászólásáraA fogadott szaktanácsadód, talán ingyen írja a receptet ? Vagy ajándékba learatnál nekem ? Komolyan még mindig ezen megy a matek ?
Válasz Pilátus #7507. hozzászólásáraAz elején próbálták cibálni a tigert...de néhol csak 20cm-re ment bele...az az annál mélyebben csak kaparászott előtte a traki. Láttam 3 évig, arra felé is mozogtam. Majd később jött a lazító. Azért Erdőfűn nem volt ritka kemény őszön a 260 paci 3 ekefej. Gyakorlatilag egy agyonver földekről beszélünk.
Válasz Pilátus #7501. hozzászólására Az ausztráloknál és a legtöbb más országban konkrétan úgy néz ki az átállás, hogy következő évtől direktbe vetnek és van 1-2-3 szar évük.
Ez szerintem nem nyerő.
A legkisebb kár elvét érdemes követni szerintem, ami a takarónövények és a talajélet újrakeltése nélkül nem fog menni.
Az pedig alap, hogy mindenkinek más a helyzete és akár pár ezer m2-ként más a talaja, ezért nincs univerzális recept.
Itt gondolkozni és tanulni kell.
Na ebben erősebbek a külhoni gazdálkodók és rengeteg intézmény, szervezet segíti őket a tanulásban.
Válasz Mf-es? #7502. hozzászólásáraÁtállásról beszéltem... miért is, mert itt pld 3 év alatt összejöhett mínusz 400ezer.(de pld 4-5 év az ahogy a Bólyiaknál látom hogy tök mindegy mit csinálnak,minden rendben van... de az elején is megcsinálták amit kell de nem volt tökéletes és ez csak egy szántásról vakaróra átállás volt.)
Válasz Netparaszt #7490. hozzászólásáraBelső somogyi haldokló kukikat láttál elmondásod szerint mostanában. Akkor itt egy... És tudod mi a különbség Becő kollégájéhoz képest? Hogy itt volt kevéske eső ott 20 km-e meg semmi...!!!!Eső nélkül csinálhatsz amit akarsz...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraaz ok,nem tudni,mi van a földben,ami tartja a vizet,vagy épp odaviszi,stb. pl,a házunk elött lejtő van. fent a kút,7 méter. lent,kb a szántók alatt,2 méterre a talajvíz. mégis szárad minden. vetéseknél,dombtető,30 méter a talajvíz,él minden,mint írtam. én erre lennék kiváncsi,hogy a talaj milyen képességekkel rendelkezik, merre,hol található víz,aszály esetén. függetlenül,hogy szántott,vagy nem. ezt kisilabizálni,lehet,jól zsebbe kéne nyúlni. neked megy forgatássaL,örülj neki. én többet meg sem próbálom.
15403 hozzászólás
Válasz Géza15 #7552. hozzászólására Vetésforgóban mit termelsz? Takarónövényr nincs káros hatása, ha legalább 2-3 hét eltelik a kezelés és a vetés között (aprómagok érzékenyek!)
Válasz Netparaszt #7549. hozzászólásáraNem nem biozok, főleg szerbtövis, csattanó maszlag, cirok, selyemmályva jön ki, kisebb foltokban aszott.
Ennek a glyfozátnak nincs negatív hatása, a fedőnövény csírázóképességére?
Válasz Mf-es? #7550. hozzászólására Két hete 5 alkalommal és helyszínen kaphattak volna ingyen pogácsát a délutáni beszélgetések során, Nyíregyházától Somogyfajszig. Egyik sem volt éhes úgy látszik, de voltak helyettük néhány százan, akik már gondolkoznak.
Válasz Géza15 #7547. hozzászólásáraNetparaszt személyével van problémájuk,mert nem kapnak ingyen ebédet.
Amúgy glifozáttal csináld gyom mentesre.
Válasz Géza15 #7547. hozzászólására Géza, évelő vagy egynyári gyomjaid vannak és biózol-e? Mi a gyomflórád összetétele?
Ja az meg kimaradt. hogy kit érdekel, milyen a szántottban, ha nagyon kíváncsi vagyok, akkor kimegyek a határba, s megnézem.
Válasz Géza15 #7534. hozzászólásáraAjj ez a fórum! Fel tesz az ember egy kérdést és mindenki elsiklik felette, mert megy ez a huza vona. A hozzászólások 70 %-a kb sz.. se ér mert az a lényege, hogy egy nagy hülyeség.... Az a 30 %-pedig már elveszti a folytonosságában rejlő segítségét, mert egy pár ember azonnal elmozdítja a szálakat!!!
Nem is értem miért akarjátok bizonygatni, hogy ez egy hazugság, varázslat, hisz nem is a ti pénzetekről van szó, nektek ebben semmi károtok nincs! Aki pedig kísérletezni akar annak meg csak felesleges köröket kell futni miattatok, tök felesleges. Nekem eddig egy forintomba se került, mégis kísérletezek, és látom a különbséget!
Na szal, ki hogy teszi gyommentessé a búzatarlóját. Két sor rövidtárcsa nem teszi azzá, grúber nincs. Kemikáliák közül esetleg? Javaslat a technológiára?
Válasz MrPoke #7543. hozzászólásáraHagyjuk ez az egész farokméregetést hogy kinél mennyi eső volt!
Szép az állományod, azt áruld el hogy milyen műveletekkel, mennyi tápanyaggal, mennyi csapadékkal érted ezt el!
Válasz Netparaszt #7544. hozzászólásáraErre ne vegyél mérget!
Válasz ermike #7533. hozzászólására A képen egy 800 hektáros gazdaság földje, aki megkért, hogy segítsek, mert elakadtak a klasszikus mezőgazdasággal, hiába rendelkeznek mintill és notill eszközzel.
Valamiért nem titeket kértek meg a nagy tudásotok ellenére.
Rendberakjuk a talajt és nyereségessé tesszük a gazdaságot.
Válasz Tobszi #7538. hozzászólásáraAz a baj az egész vita hülyeség, a szántás az egésznek csak egy összetevője. És én sosem tartottam jó ötletnek képeket mutogatni milyen az állomány, talaj stb...
Aki érti a TMMG lényegét az tudja merre induljon el, aki nem érti, nem itt a fórumon fogja megérteni. Aki nem tartja Netparasztot hiteles jó előadónak. Vannak a neten akár online (angol) előadások pár ezed USD ért. Néha Európában is van de az is minimum 1000euro-tól indul, és kb ugyanazt adják le mint amit Netparaszt.
Én sem értek egyet Netparaszttal pár dologban, de attól még alkalmazom amiket leírt. Igaz, hogy a szalmát bálázom, kukorica nagy részét szecskázom, és nem nagy területen vetek takarónövényt.
És én sem értem mért néz ki így a kukoricám, pedig nem kapott semmi tápanyagot, és csapadékot. Siló legalább már lesz, a többi meg nem lényeg.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólására Én mezőségi talajt látok, vetés óta 150 mm csapadékkal. Te mit?
Felém egész évben nem volt ennyi csapadék.
Válasz ermike #7532. hozzászólására Ezzel a szövegértelmezési képességgel átengedtek az elemiből? Azonos 50 Ha tábla, 1 méter különbség a fotók között, teljesen vízszintes, egy különbség van csak a méterig repedt 99% művelhetetlen és az aprómorzsás 1% között.
Találós kérdés, mi lehet az, ha ilyen okosak vagytok?
Válasz Dave #7537. hozzászólásáraKb 68-70 e szem. A csövek a forgóban vannak ahol természetesen ritkább, beljebb azért még nem ilyen!
én már 7-nek is örülnék, csak most megint elment mellettünk az eső!
70+ mili az már szép
Válasz Dave #7537. hozzászólásáraAz öreg nagy mondása: a ritka ritkán, a sűrű sűrűn csap be :D
Válasz MrPoke #7536. hozzászólásáraAkkor mi a lópisztoly?
Errefelé az árpákat 40-45q megállította, búzák felsültek már hetekkel ezelőtt a fű kiégve mindenfelé akácfáról hullik a levél mint ősszel!
Ebben a hónapban 8mm volt a legnagyobb eső az is két nap alatt. A többi 1-2mm annyit ért, ahogy másik topicban írták:"mintha forró rezsóra köptek volna".
Az eredeti téma nem ez hanem hogy mitől bírja jobban a forgatásnélküli mint a szántott!! Én csak megmutattam hogy nálam a szántott hogy bírja a kevés csapadékot és a forróságot.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólásáraElég ritka a tőtáv nem kell semmin csodálkozni... mennyivel lett vetve? Tennék fel képet hasonlóan szép kukoricáról ami még sűrűbb is de csövet messze nem hoz, elég előre vagy, itt 1 hónapja 1-1mm esett, de éjjel hála istennek kaptunk 70+ mm.
Válasz Tobszi #7535. hozzászólásáraNe nyitogass bicskát ezzel a kijelentéssel.
Vetés óta 150mm nem aszály.
Van itt olyan aki örülne ha idén összesen kapott volna 150mm-et, többek közt én is.
Válasz Netparaszt #7458. hozzászólásáraMai képek, hagyományos művelés, vetés óta 150mm csapadék ebből az utóbbi 3-4 hétben szinte semmi. Ez akkor mitől bírja az aszályt?
Ki hogy teszi gyommentesség a búzatarlóját a takarónövények számára?
Válasz Netparaszt #7531. hozzászólásárane röhögtess,mindkét táblában gaztenger,kultúra nuku,ezt tudod ?ezért kár 50ezreket harácsolni másoktól
Válasz Netparaszt #7531. hozzászólásáraMost komolyan azt gondolod hogy táblaszinten azonos teljesen homogén talajok vannak? Pláne nem sík területen? Nekem van olyan táblám aminek a teteje közethatású talaj, a közepe barna erdőtalaj és az alja öntéstalaj !!!!!
Netparaszt a cél és az eszme a talajmegújításban, dicséretes dolog de te olyan messze vagy a tudománytól és a talajoktól mint Makó Jeruzsálemtől!
A takarónövényeket baszhatod ha a klíma mint legfőbb talajképző tényező ebben nincs segítségre! Szeged mellett alig esett pár mm csapadék az éven! Tegyél már fel képeket a földjeidről!!!! Hogyan néznek ki! de táblaszintű átnézeti képeket is!
VAgy már azért is fizetni kell!?????
Válasz szanberg #7529. hozzászólásáraLáttad a #7478?
Egy méterre egymástól, ugyanabban a művelhetetlenül homogén táblában.
A különbség okát tudod-e?
Mert olyan okos vagy, biztos erre is okosan tudsz válaszolni.
Ugye szerinted az egyik agyagos, a másik meg homokos, nem?
Válasz szanberg #7529. hozzászólásáraNem is erőltetném tovább ezt a témát. Én elhiszem, hogy amit ők csinálnak az jó. Szerintem amit én csinálok az számomra jó, vagyis ezzel picit jobbá teszem. De inkább no komment, csinálja mindenki ahogy akarja.
Válasz határjáró #7467. hozzászólásáraTudod tarlóhántás között is van különbség, egy jól meghántott és lezárt tarló jelentősen kevesebb vizet enged el magából mint ha nem csinálsz vele semmit. Ez nyílvánvaló és egyértelmű, akik karatéznak most veled ebben a témában ott homokos a talaj és nem hasad de az agyagnak akkora a térfogat változása nedvességcsökkenés-nevekedés közepette, hogy szét reped. Nekem pl bizonyos repce földjeimben most akkora repedések vannak, hogy a 47-es bakkancsommal belefordult a bokám a minap, egyik táblám viszont omlósabb barna erdei talaj ott ez sokallta kisebb, ott alig hasad a föld.
Nomeg amit írtam is, el lehet húzni az IH tárcsát oszt úgy hagyni felszaggatottan az biztos, hogy ki fog száradni de ha jól lezárod az más kategória.
csak már kuuva okosak a csávók...
Válasz monolit #7525. hozzászólásáraOké, akkor legyen fizikaóra.
Az 50 kg , az hány N?
Mi a nyomóerő mértékegysége?
Vagy talajnyomásra gondolsz?akkor annak mi?
Válasz Pilátus #7524. hozzászólására Ez nem hidrovetőgép.
Válasz csoppika #7394. hozzászólásáraNe csak az önsúlyt nézd, hanem azt is vedd figyelembe hogy a kapatagok kialakításuk miatt belehúzzák magukat a talajba. Ott is keletkezik erő.
Válasz .Szabi. #7393. hozzászólásárap= F/A
p= nyomóerő
Ahol F az erő
A az a nyomott felület.
Mivel kicsi a nyomott felület, nagy nyomóerő jön létre. Lásd ugyanazon erőnél a tűt és a gyufát.
Válasz Netparaszt #7522. hozzászólásáraMondom szépen hogy (akár) egy ilyen "hidrovetőgéppel"!
Végre egy értelmes gépről is egy fotó ami lassan már mindenkinél kötelező "kellesz" használni(ki is használta ezt a kifejezést köztünk "északról"?Csak nem el lett üldözve ebből a topicból)...
Válasz bobo77 #7521. hozzászólására Iszapolj le néhány csernozomot - elég sok homokos vályog lesz. A különbség a szén és a biológia.
Az én képem sem tavalyi...
Válasz bandigh #7519. hozzászólására Ezzel.
Takarónövény nélkül is lehet fejleszteni a talajt, csak kell hozzá sok oltott trágya, mikrobiális oltóanyag, komposzt, stb. Szerintem macerásabb, mint a vetés meg a magoltás.
Válasz Netparaszt #7518. hozzászólásáraLehetni lehetne csernozjom de az is csak olyan homokos vályog mint nálunk... Az a kép a kukiról ma esti nem tavalyi...
A legkönnyebben?? Hidrovetéssel címeres kukoricába!
Válasz Netparaszt #7515. hozzászólásáraKukorica túlsúlyos vetésforgóba hogy lehet beszorítani a takarónövényeket?
Válasz bobo77 #7505. hozzászólására Becő földjét leiszapoltuk, akár csernozjom is lehetne a szemcseösszetétel alapján.
A vitaindító kép kukoricájánál azonban nem volt több csapadék, mint nála, pedig ott kifejezetten homokos talajok vannak.
A különbség a talajélet és víztartó képesség.
Jól eloszlású esős évben mindenki tud termelni, de az idei évben meg lehet nézni, kinek marad aratnivalója és mi volt hozzá a technológia.
Válasz .Richard. #7516. hozzászólásáraa földel nem foglalkoznak. nem tápanyag.stb trágya,műtrágya a valami. szinte üresség ezen túl a talaj. valahogy ez jön ki a dologbol.
Válasz Netparaszt #7513. hozzászólásárahát,kiváncsiság képpen próbáltam földműveléshez köze lévő emberekkel a szántás elhagyásáról beszélni,nem rábeszélni,csak feltenni témának,hát szomorú a helyzet. csak a lóerő és az eke jelenti a termékenységet. az aha,meg biztoson, meg néha meg kell szántani.. tovább nem jutottunk. ha nem muszály,takarónövény sem legyen. pénzkidobás. ez lett az eredmény. ennyit a kiváncsiságról.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólására A takarónövény mentes és veszteségmentes átállásról majd mutass példát, mindig tanulok újat.
Nincs semmiféle hiba az ausztrálok, észak és délameriakiak vagy bármilyen kontinens átállásában, mindenki annyit vállal, ami belefér neki a kockázatba.
Én csak igyekszem az elmúlt 50-60 év notilles tapasztalatából a legjobb gyakorlatokat alkalmazni, hogy ne legyen veszteség.
Nem csak az átállás idején, de soha nem hagyjuk csupaszon a talajt.
A kukoricával sincs gond, a legtöbben gabona-takarónövény-kukoricával állnak bele az első évbe, de mondjuk a napra jobban kontrollálható gyomszempontból.
A biós talajpusztítást kell csinálni, de a konvencionálisoknak kiváló gyomirtók vannak, amelyek segítenek a minél állandóbb takarás kontrollálásában.
Amit én csinálok és javaslok, elég jól működik, bármelyik talajon.
Most is van új kihívás, kiváló humuszú, de egyébként totálisan terméketlen békési földből termékeny talajt építeni. Végig kellett járni néhány száz hektárt és beszélni a területek történelméről másokkal, hogy az apró jelekból ki lehessen sakkozni, hogy mire reagál a terület és mi hiányzik neki, mert a talajvizsgálat szerint minden a legnagyobb rendben. Ezért ha valaki a tuti receptet várja, nagyot fog csalódni, minden területnek saját szolgáltatási készlete van, amit ahhoz alkalmazkodva kell javítani.
Válasz Pilátus #7512. hozzászólásáraHa valaki veszi a fáradtságot és hőzöngés helyett foglalkozik egy kicsit a témával, Takarónövényékkel, csak profitál belőle. A kétkedők próbálják ki kicsiben, azután alkossanak véleményt.
Válasz T180. #7510. hozzászólására Van időd, kivárhatod, mire a MÁK és a NAK majd ingyen tanfolyamokat szervez neked amerikai módra állami és alapítványi tízmilliárdokból, hogy tudsz olcsóbban és fenntarthatóbban termelni vagy épp notillre áttérni. Kérdezheted a falugazdászod is ingyen, hogy milyen takarónövényeket is használj a mintill földjeiden és hogyan tudod gyarapítani a nitrogént a földjeiden műtágya nélkül. Hajrá!
Teli az internet ingyenes információval is, használd bátran, senki nem akadályoz meg benne.
Pont erről beszélünk... igen vagyis hogy nem,nem kell gondolkozni!Átlehet lehet állni veszteség mentesen, takarónövényzet nélkül is.
Amihez az Ausztrálok hibáján(megvártam amíg te mond ki) is mindenkinek tanulva "ÖKÖLSZABÁLY" lehetne hogy ősszel az ÁTÁLLÁS IDEJÉN nem engedjük csak úgy menni a CSÚPASZ tarlót a télbe!Mindegy hogy mivel csak ne ekével így finoman átvezethetjűk akár "vertikál tilligbe" vertikál tilliggel" a notillighez...
Minimális pofára esés veszélyével.
(persze ha nem feltétlen fontos akkor ne kukorica legyen az első vetendő növény ilyenkor majd tavasszal!)
A másik mód meg amit te csinálsz DE ez igenis nem egyszerű és rengeteg veszélye van egy amatőr esetén.
Az első az szinte ingyen van és veszély mentes a másik meg akár "VAGYONOKAT HOZHAT" vagy "vihet".
Válasz T180. #7510. hozzászólásáraA fogadott szaktanácsadód, talán ingyen írja a receptet ? Vagy ajándékba learatnál nekem ? Komolyan még mindig ezen megy a matek ?
Válasz Netparaszt #7508. hozzászólásáraDE INGYEN!!!!!!!
Válasz Pilátus #7507. hozzászólásáraAz elején próbálták cibálni a tigert...de néhol csak 20cm-re ment bele...az az annál mélyebben csak kaparászott előtte a traki. Láttam 3 évig, arra felé is mozogtam. Majd később jött a lazító. Azért Erdőfűn nem volt ritka kemény őszön a 260 paci 3 ekefej. Gyakorlatilag egy agyonver földekről beszélünk.
Válasz Pilátus #7501. hozzászólására Az ausztráloknál és a legtöbb más országban konkrétan úgy néz ki az átállás, hogy következő évtől direktbe vetnek és van 1-2-3 szar évük.
Ez szerintem nem nyerő.
A legkisebb kár elvét érdemes követni szerintem, ami a takarónövények és a talajélet újrakeltése nélkül nem fog menni.
Az pedig alap, hogy mindenkinek más a helyzete és akár pár ezer m2-ként más a talaja, ezért nincs univerzális recept.
Itt gondolkozni és tanulni kell.
Na ebben erősebbek a külhoni gazdálkodók és rengeteg intézmény, szervezet segíti őket a tanulásban.
Válasz Mf-es? #7502. hozzászólásáraÁtállásról beszéltem... miért is, mert itt pld 3 év alatt összejöhett mínusz 400ezer.(de pld 4-5 év az ahogy a Bólyiaknál látom hogy tök mindegy mit csinálnak,minden rendben van... de az elején is megcsinálták amit kell de nem volt tökéletes és ez csak egy szántásról vakaróra átállás volt.)
Válasz Gege #7503. hozzászólásáraNem feketére gondoltam hanem éppen megkapatni pár cm re hogy a lehető legnagyobb része mulcs legyen
Válasz Netparaszt #7490. hozzászólásáraBelső somogyi haldokló kukikat láttál elmondásod szerint mostanában. Akkor itt egy... És tudod mi a különbség Becő kollégájéhoz képest? Hogy itt volt kevéske eső ott 20 km-e meg semmi...!!!!Eső nélkül csinálhatsz amit akarsz...
Válasz T180. #7485. hozzászólásáraaz ok,nem tudni,mi van a földben,ami tartja a vizet,vagy épp odaviszi,stb. pl,a házunk elött lejtő van. fent a kút,7 méter. lent,kb a szántók alatt,2 méterre a talajvíz. mégis szárad minden. vetéseknél,dombtető,30 méter a talajvíz,él minden,mint írtam. én erre lennék kiváncsi,hogy a talaj milyen képességekkel rendelkezik, merre,hol található víz,aszály esetén. függetlenül,hogy szántott,vagy nem. ezt kisilabizálni,lehet,jól zsebbe kéne nyúlni. neked megy forgatássaL,örülj neki. én többet meg sem próbálom.