Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraNapraforgó tarlóra egy tárcsa is elég... felénk elég szokott lenni. Kukorica tarlóra grúber és tárcsa,esetleg két gruber. Természetesen ez attól függ mikor meddig maradt-"bomlott" le a tarló az ősszel. Ez akkor lehetséges ideálisan ha időben lehetett aratni,valamint volt csapadék és így megtudott indulni a pamalék.De ilyenkor tavaszi lenne már bele. Gabona tarlót lazítani. Ez lehetne az alap mivel lehetne indulni. Majd a tarlóba mehetne a takarónövény keverék akár. Ha a takarónövény sikeresen indult és elérte a várt eredményt. Már csak a felszínt kellene kapirgálni, a következő növénynek. A többi már adja magát,mikor mivel mit és hogyan tegyek elé. Ebben segítenek itt a gyakorlott kollégák is. Lazító-gruber-(Rt tárcsa ha lehet). Talán ez lehetne az alap. Ezeket akár egy Iván után is meg lehet kapni.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraÉn azt mondom hogy működik talajkészítés nélkül is! Nálam kikelt minden nélkül.
Felteszem ide is a képet. De nekem nincs több éves tapasztalatom. Ez az első évem.
Válasz Berente Antal #6470. hozzászólásáraAkkor mondjuk azt választom hogy nem.
Szerinted milyen, mekkora gépekre lenne szükségem hogy megfelelő talajt tudjak készíteni napraforgó után búza elé, de a kukoricatarlót is meg tudjam jól művelni?
Válasz Berkó_ #6468. hozzászólásáraRánézésre hasonló talajokon gazdálkodsz mint amilyen nekem is van, kíváncsi volnék hogy szerinted a grúber teljesen ki tudja váltani az ekét? Vagy kell mellé egy lazító is? A tavaszi magágykészítést hogy oldod meg? Írhatnál egy pár mondatot az általad használt technológiáról!
Mtz után most vásároltam egy nagyobb erősebb trakit, és kacérkodom a szántás-ha nem is teljesen elhagyásával- de minimalizálásával.
Válasz KisMiska #6467. hozzászólásáraAkkor vegyél egy ekét, hogy aztán jó messzire elhagyítsd! Nekem pl most a kukorica tarló gruberezése olyan lett mint egy csúnya rossz szántás, legalábbis úgy néz ki.
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraHa valóban végigolvastad, akkor tudhatnád hogy az eke eldobásával kezdődik a talajmegújítás. (Persze akkor bocsánatos bűn, ha szántás után olvastad ezt a topicot)
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ősszel kukoricából 80mázsa/ha adó, ágyekével széttrandzsérozott ,enyhén lejtős,szikes(mozaik szerűen),betonkemény,érpart meletti parcellámon hogyan kezdjem el a talajmegújítást?
Gondoltam valami szudánifű keverékre takarónövényként,de az csak ősszel jó nem?
Ősszel búzát szeretnék vetni,tavasszal zödíteném valami változatos flórával.1.5hektárról van szó.
Az egész topicot elolvastam(1hónapba telt),az ajánlott könyvek közül a Kátai féle talaj ökológiát tudom kinyomtattatni,a többit könyv formájában szeretném beszerzni, eddig sajnos eredménytelenül.
Mikroszkópot(max600-1000x),penetrométert,egyéb talajvizsgálati kütyüket hol tudok beszerni értelmes áron?
Netparaszt!Köszönöm a fáradságos munkádat!Mindig is éreztem ,hogy ez az egész növényélettan,amit mi az iskolába tanulunk az valahol sántít..ha igaz amiket írsz akkor ez nem az évszázad hanem az évezred "találmánya" lesz.
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólásáraAttól függ milyen az alapanyag. Ha nincs tele fertőtlenítővel, antibiotikummal a trágya, akkor elég sok baktérium tud benne lenni, ami minimálisan alkalmas lehet talajoltásra is. Ha viszont tele van szermaradékkal, akkor nem nagyon különb egy istállótrágyától.
Ha van saját istállótrágyád, amit gilisztákkal átrágatsz, és nyers gané helyett giliszta komposztot szórsz, az előnyösebb lesz.
Nagyapám hat ökröt hajtott , párban azok is húzták az igát a gazdánál, csak enni kellett adni nekik , na a gépet is etetni kell ám, aztán újul a talaj!!
Én meg maradok a trágyánál, épp most leltároztam le az állataimat.
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásáraEzeket az új vasakat nem ismerem... Nekünk 7 körmös ih van,de képes ugy megakasztani a 8kerekü rábát,hogy egy centit sem tudja húzni,ha nem optimális a talaj állapot. Pedig nincsenek kötött földjeink.
A nyáron beszéltem erről egy kités emberrel, ő azt mondta hogy Nádudvaron egy 110 vagy 120 lovas john deere húzta az 5 késes pinocchiót. Nálunk is hasonló földek vannak 15 km re. Hát mindenesetre nem fogok úgy semmit venni amíg ki nem lesz próbálva.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6454. hozzászólásáraItt viszont 5 késes Agromerkuros lazítót 100 lovas nhval és 820.2 mtzvel húzzák. 115 lovas case ihval pedig 5 késes pinocciot ők úgy mint a rongyot. Az mtz azért szokott küzdeni, de viszi
Válasz Géza15 #6453. hozzászólásáraAmúgy 5 kés sok lesz, itt 3db van a faluba omikronos 3 késes és jd 6410,claas ares510, jd6220 húzza (sokszor kínlódva)
Köszönöm a válaszokat!
Úgy érzem még emészteni fogom egy kicsit a dolgokat :)
Meg körbenézek a környéken, hogy kinek mivan, s meg kéne húzni saját géppel. Csak ebben nincs jó tapasztalatom. Sajnálják, hogy kipróbáljak bármit is a saját földjükön 100 méter hosszan :(
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraKésosztás tekintetében szerintem 45cm-től 65-ig lenne ideális, ritkább se és sűrűbb se jó. Akés formát illetően egy egyszerű és nagyszerű tanácsom lenne. Mindenki ezen vacilál, hogy melyiket is válassza?! (Én is) Ha sikerülne olyan találni a "ferde/keverő hatású"-ból, amit ha megvásárolsz és maszekban legyártatsz hozzá egyenes késeket minden második helyére, akkor kompromisszumok nélküli géped lenne! Mindíg az optimálissal húzod!
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraAttól függ mire akarod használni. Egyáltalán nem nagy az a késosztás. Nekem 70cm van közte és szépen átrepeszt.
Viszont ha kukorica után búza elé akarsz dolgozni oda minden féle képpen keverő lazító kell ez pedig nem az. Amit írtál gaspardo pinoccio vagy agromerkuros lazítóból választanék 2,5m-est.
De a legtutibb egy ecolaz és egy gruber de az már 2 gép nagyobb költség
Válasz kis Zombi #6446. hozzászólásáraAttól tartok, attól a géptől, hogy nagyon ritka a késosztása.
Az ilyen gaspardo pinoccio, vagy a kühnének az 5 késes 2 soros lazítójáról esetleg valami vélemény?
Lazító vásárlásban gondolkodunk, de kicsit tanácstalanok is vagyunk, hogy a sokféle gép közül, mit is lenne érdemes választani.
Egy 130 lovas gépünk van, s olyan 40-45 cm-ig szeretnénk lazítani, emiatt a középmély lazítók felé kacsintgatunk, van ezekkel valakinek tapasztalata? Kühne, gaspardo, agromerkur?
S milyen késsel lenne érdemes vásárolni? Egyenes késsel, vagy az ívelt típussal?
Az elején búzatarlóban használnánk kukorica vetése előtt, esetleg kuki tarlóra búzavetés elé (ez azonban az időtől függ persze)
Válasz ND #6430. hozzászólásáraTavaly vettem egy ilyet ,hamar a kukában kötött ki.az alu pálca olyan gyenge,hogy hamar elgörbül,az alu cső ahol találkozik a műa.házzal talán 1,5-es csavar foglya egy papir vékony lapra strapabírás egyenlő a nullával.ipari hulladék.
Válasz ND #6420. hozzászólására"mert ugye ez folyadék PH-ját méri"
Halkan jegyzem meg és nem kötekedésképpen, hogy a PH csak folyadék fázisban értelmezhető, egy szilárd anyagnak nincs Ph-ja, nem értelmezhető.
Válasz ND #6428. hozzászólására Egyszerűbb, ha az ökológiából indulsz ki a szervetlen kémia helyett.
A ribizli erdőszéleken tanyázó cserjeféle, amely szereti a gyökérzónájában az enyhén gombás túlsúlyú talajéletet.
Az erdei gombák többsége a ligninben gazdagabb szervesanyag bontására specializáltak, a lebontást a savas enzimeikkel végzik. Az erdei talaj miattuk is savasabb, mint az alapkőzet maga.
Ha azt szeretnéd, hogy a ribizli jól érezze magát, teremts neki erdőszéli talajt.
Szórd meg vékonyan komposzttal a sort, kapard be kicsit és kezdd el takarni szecskázott falevéllel, szalmával, gallyaprítékkal, adj neki kis nitrogént, hogy legyen miből építkeznie a gombáknak.
Szórhatsz rá utána kevés meszet is, mert azt is a gombák fogják ott tartani a gyökérzónában.
A pH elkezd emelkedni, a talajod morzsalékosabbá fog válni, egyre több csapadékot fog befogadni és eltárolni, a növényeid kondija javulni fog és már csak annyi lesz a dolgod, hogy fenntartsd a rendszert. A fűkaszát is úgy állítsd be, hogy a sorra fújja a kaszálékot, hogy oda menjen a nitrogénban gazdag friss fű is.
Ez az ökológiai út.
van egy feltételezésem, miszerint a gyengébb részek azért gyengébbek, mert sokkal savasabb a talaj, ezt szeretném igazolni, és ha lehet, célirányosan tenni ellene.
A talajvizsgálat ugye 2x2 minta (0-15, 15-30cm) a 7ha-ra, az nem ad valós képet.
ill azokat a sorközökből vettük, a dugdosós gyorsmérővel meg célzottan a gyenge bokrok gyökérzónáját venném célba - legalábbis ez a cél. A nagyobb és célzottabb adattömeg meg statisztikailag is jobban értékelhető.
Bár lehet, hogy hülyeség az egész.
Várom a kritikákat, véleményeket :-)
Az üzemméret kérdését szerintem neked nem is szükséges most még feszegetni (kivéve, ha a jelenlegi teremelési körülmények indokolják), mert ahhoz, hogy néhány hektárt beállítst kísérleti területnek (a te esetedben akár 10-20ha, de kontroll mellett), ez üzemi szinten nem jelentene érdemi szerkezetváltoztatást.
Viszont ezeken a kísérleti területeken talajépítés szemléletű termelést tudnál kialakítani, olyan módszerekkel, ami felétek működő képes lehet. Szerintem a fralaz, co vetőgép, rövidtárcsa, grubber kiváló eszközpark ehhez.
Az embereid az üzem többi területét kezelhetik a "megszokott" rutin szerint, és ezeket a területeket meg külön odafigyelés mellett elkülönítve kezelnéd. Ha esetleg valami balul sülne el, egy fele termés még nem ütné agyon az üzemi eredményt.
Egy 3-5 éven belül úgyis jelentkeznének az átállás jótékony "tünetei", és sok tapasztalattal és tudással gyarapodnál ahhoz, hogy később akár az egész üzemet átállítsd, rentábilis működés mellett. Az üzemméret és az emberek foglalkoztatása a jövőre nézve úgyis kialakul benned ezekben az években. Szerintem ha az átállított területeken sikereket érnél el, az később az üzemi szinten alkalmazva az üzemi eredményre jótékony hatással lenne. Ez az emberek megtartását elősegítené, még ha kevesebb munkájuk is lenne a földeken (de szerintem úgy is találsz nekik munkát más területen).
A környezetemhez képest téged jóval nyitottabb szemléletűnek látlak így a fórumon keresztül (a viták ellenére is). Ezért úgy gondolom hogy sikeres tudsz lenni ebben, akár a rosszabb tulajdonságú területeken is. Nyilván komoly kihívás, de nem hiszem, hogy Netparaszt, vagy a többi kolléga ne osztaná meg szivesen a tapasztalatit veled.
15323 hozzászólás
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraNapraforgó tarlóra egy tárcsa is elég... felénk elég szokott lenni. Kukorica tarlóra grúber és tárcsa,esetleg két gruber. Természetesen ez attól függ mikor meddig maradt-"bomlott" le a tarló az ősszel. Ez akkor lehetséges ideálisan ha időben lehetett aratni,valamint volt csapadék és így megtudott indulni a pamalék.De ilyenkor tavaszi lenne már bele. Gabona tarlót lazítani. Ez lehetne az alap mivel lehetne indulni. Majd a tarlóba mehetne a takarónövény keverék akár. Ha a takarónövény sikeresen indult és elérte a várt eredményt. Már csak a felszínt kellene kapirgálni, a következő növénynek. A többi már adja magát,mikor mivel mit és hogyan tegyek elé. Ebben segítenek itt a gyakorlott kollégák is. Lazító-gruber-(Rt tárcsa ha lehet). Talán ez lehetne az alap. Ezeket akár egy Iván után is meg lehet kapni.
Válasz Tobszi #6471. hozzászólásáraÉn azt mondom hogy működik talajkészítés nélkül is! Nálam kikelt minden nélkül.
Felteszem ide is a képet. De nekem nincs több éves tapasztalatom. Ez az első évem.
Válasz Berente Antal #6470. hozzászólásáraAkkor mondjuk azt választom hogy nem.
Szerinted milyen, mekkora gépekre lenne szükségem hogy megfelelő talajt tudjak készíteni napraforgó után búza elé, de a kukoricatarlót is meg tudjam jól művelni?
Válasz Tobszi #6469. hozzászólására
Választanod kellene: vagy szántasz, vagy nem. A "minimalizált" szántással elrontod a szántás nélküli eredményt.
Válasz Berkó_ #6468. hozzászólásáraRánézésre hasonló talajokon gazdálkodsz mint amilyen nekem is van, kíváncsi volnék hogy szerinted a grúber teljesen ki tudja váltani az ekét? Vagy kell mellé egy lazító is? A tavaszi magágykészítést hogy oldod meg? Írhatnál egy pár mondatot az általad használt technológiáról!
Mtz után most vásároltam egy nagyobb erősebb trakit, és kacérkodom a szántás-ha nem is teljesen elhagyásával- de minimalizálásával.
Válasz KisMiska #6467. hozzászólásáraAkkor vegyél egy ekét, hogy aztán jó messzire elhagyítsd!
Nekem pl most a kukorica tarló gruberezése olyan lett mint egy csúnya rossz szántás, legalábbis úgy néz ki. 
Válasz Berkó_ #6466. hozzászólásáraKisbátyám!nincs ekém
amúgy ezt a topicot szántatás után kezdtem olvasni
Válasz KisMiska #6465. hozzászólásáraHa valóban végigolvastad, akkor tudhatnád hogy az eke eldobásával kezdődik a talajmegújítás. (Persze akkor bocsánatos bűn, ha szántás után olvastad ezt a topicot)
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni, hogy ősszel kukoricából 80mázsa/ha adó, ágyekével széttrandzsérozott ,enyhén lejtős,szikes(mozaik szerűen),betonkemény,érpart meletti parcellámon hogyan kezdjem el a talajmegújítást?
Gondoltam valami szudánifű keverékre takarónövényként,de az csak ősszel jó nem?
Ősszel búzát szeretnék vetni,tavasszal zödíteném valami változatos flórával.1.5hektárról van szó.
Az egész topicot elolvastam(1hónapba telt),az ajánlott könyvek közül a Kátai féle talaj ökológiát tudom kinyomtattatni,a többit könyv formájában szeretném beszerzni, eddig sajnos eredménytelenül.
Mikroszkópot(max600-1000x),penetrométert,egyéb talajvizsgálati kütyüket hol tudok beszerni értelmes áron?
Netparaszt!Köszönöm a fáradságos munkádat!Mindig is éreztem ,hogy ez az egész növényélettan,amit mi az iskolába tanulunk az valahol sántít..ha igaz amiket írsz akkor ez nem az évszázad hanem az évezred "találmánya" lesz.
Na még majd kérdezek!
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólására Ha jó minőségű, segíthet a talajélet gazdagításában. Csak azt találd ki, hogy jó minőségű-e.
Válasz golyó 2 #6460. hozzászólására Nem teszünk tápanyag- és vízkonkurrenst sorközbe.
Válasz saca19800204 #6461. hozzászólásáraAttól függ milyen az alapanyag. Ha nincs tele fertőtlenítővel, antibiotikummal a trágya, akkor elég sok baktérium tud benne lenni, ami minimálisan alkalmas lehet talajoltásra is. Ha viszont tele van szermaradékkal, akkor nem nagyon különb egy istállótrágyától.
Ha van saját istállótrágyád, amit gilisztákkal átrágatsz, és nyers gané helyett giliszta komposztot szórsz, az előnyösebb lesz.
Azt szeretném kérdezni,hogy gilisztahumusszal kapcsolatban van valakinek valami tapasztalata, az mennyire talajmegújító?
Netparaszt-tól kérdezném:
Most fejlesztünk sorközművelő kultivátorra magszóró berendezést.Kisérlet képpen kukorica kultivátorozáskor(2.alkalommal)szeretnék kb 10 ha-on köztesnövényt vetni, valami kis költségvetésüt.A kinti videókat nézve retek+here.Napraforgó megy utána.Vélemény??
https://www.youtube.com/watch?v=3vpV9MH7Ak4
Válasz kovacsmihaly0905 #6457. hozzászólásáraJa meg utána jön az mtz-és kolléga ,hogy nézzük-hallgassuk már meg a gépét, mert nem tetszik a hangja, meg valami kattog is!
Megtörtént!
Nagyapám hat ökröt hajtott , párban azok is húzták az igát a gazdánál, csak enni kellett adni nekik , na a gépet is etetni kell ám, aztán újul a talaj!!
Én meg maradok a trágyánál, épp most leltároztam le az állataimat.
BUÉK mindenkinek!
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásáraEzeket az új vasakat nem ismerem... Nekünk 7 körmös ih van,de képes ugy megakasztani a 8kerekü rábát,hogy egy centit sem tudja húzni,ha nem optimális a talaj állapot. Pedig nincsenek kötött földjeink.
Válasz Géza15 #6456. hozzászólásárapersze hogy húzta csak nem mindegy hogy milyen mélyen
A nyáron beszéltem erről egy kités emberrel, ő azt mondta hogy Nádudvaron egy 110 vagy 120 lovas john deere húzta az 5 késes pinocchiót. Nálunk is hasonló földek vannak 15 km re. Hát mindenesetre nem fogok úgy semmit venni amíg ki nem lesz próbálva.
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6454. hozzászólásáraItt viszont 5 késes Agromerkuros lazítót 100 lovas nhval és 820.2 mtzvel húzzák. 115 lovas case ihval pedig 5 késes pinocciot ők úgy mint a rongyot. Az mtz azért szokott küzdeni, de viszi
Válasz Géza15 #6453. hozzászólásáraAmúgy 5 kés sok lesz, itt 3db van a faluba omikronos 3 késes és jd 6410,claas ares510, jd6220 húzza (sokszor kínlódva)
Köszönöm a válaszokat!
Úgy érzem még emészteni fogom egy kicsit a dolgokat :)
Meg körbenézek a környéken, hogy kinek mivan, s meg kéne húzni saját géppel. Csak ebben nincs jó tapasztalatom. Sajnálják, hogy kipróbáljak bármit is a saját földjükön 100 méter hosszan :(
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraKésosztás tekintetében szerintem 45cm-től 65-ig lenne ideális, ritkább se és sűrűbb se jó. Akés formát illetően egy egyszerű és nagyszerű tanácsom lenne. Mindenki ezen vacilál, hogy melyiket is válassza?! (Én is) Ha sikerülne olyan találni a "ferde/keverő hatású"-ból, amit ha megvásárolsz és maszekban legyártatsz hozzá egyenes késeket minden második helyére, akkor kompromisszumok nélküli géped lenne! Mindíg az optimálissal húzod!
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraKühne 5 kés biztos hogy sok meg a többi ehhez hasonló féle.
3 késnél nem kell több az 100%.
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraAttól függ mire akarod használni. Egyáltalán nem nagy az a késosztás. Nekem 70cm van közte és szépen átrepeszt.
Viszont ha kukorica után búza elé akarsz dolgozni oda minden féle képpen keverő lazító kell ez pedig nem az. Amit írtál gaspardo pinoccio vagy agromerkuros lazítóból választanék 2,5m-est.
De a legtutibb egy ecolaz és egy gruber de az már 2 gép nagyobb költség
Válasz Géza15 #6447. hozzászólására60 cm a késosztása de nagyon jó munkája van még vizesebb körülmények között is...
Válasz Géza15 #6447. hozzászólásáraNem ritka az,emelve tör ,szépen megdolgozza a talajt.
Válasz kis Zombi #6446. hozzászólásáraAttól tartok, attól a géptől, hogy nagyon ritka a késosztása.
Az ilyen gaspardo pinoccio, vagy a kühnének az 5 késes 2 soros lazítójáról esetleg valami vélemény?
Válasz Géza15 #6445. hozzászólásárahttp://www.agroinform.com/gepeszet/talajlazitok-valasszunk-korultekintoen-29905-001
3 késes Fralanzt talán bírná a 130 ló. Ha a felső réteg nem túl száraz szép munkája van, de ha csonttá ki van száradva, ez is rögöl.
Sziasztok!
Lazító vásárlásban gondolkodunk, de kicsit tanácstalanok is vagyunk, hogy a sokféle gép közül, mit is lenne érdemes választani.
Egy 130 lovas gépünk van, s olyan 40-45 cm-ig szeretnénk lazítani, emiatt a középmély lazítók felé kacsintgatunk, van ezekkel valakinek tapasztalata? Kühne, gaspardo, agromerkur?
S milyen késsel lenne érdemes vásárolni? Egyenes késsel, vagy az ívelt típussal?
Az elején búzatarlóban használnánk kukorica vetése előtt, esetleg kuki tarlóra búzavetés elé (ez azonban az időtől függ persze)
Várom a válaszokat, köszönöm.
Válasz Netparaszt #6443. hozzászólásáraAbból gondoltam, hogy a testek kivétel nélkül összenyomhatóak, ruganyosak, és kezdenek barnulni.
Válasz Ndaniel #6438. hozzászólására Ez még messze van a 100% fagykártól
Válasz dr.T #6441. hozzászólásáraEzek 4x50 cm-es ágyások, kertészeti kultúrát szeretnék ültetni a sorokba, ha elbontódnak a növényi maradványok.
Válasz Ndaniel #6440. hozzászólásáraMivel vetetted es miert igy,nemlett volna jo szorva?most van eloszor?
Válasz dr.T #6439. hozzászólásáraTillage radish július 20.-i vetés, 50 cm sortávval, 10 cm tőtávval.
Válasz Ndaniel #6438. hozzászólásáraMilyen retek?
Válasz Ndaniel #6437. hozzászólására
Sziasztok! Szerencsére már közel 100%-os már a "fagykár"
Válasz kis Zombi #6435. hozzászólásáraKöszi,visszaveszek a tervből.4 minta 4,9-5,1 pH eredményt hozott
Válasz oprita #6434. hozzászólására2 t / ha felett
Kérdezném,korábban előjött,hogy a meszezés engedélyköteles?!Minden esetben?7 hektár agyag szántóra 20 tonnát terveztem szórni tavasszal,lucerna alá.
Válasz ND #6430. hozzászólásáraTavaly vettem egy ilyet ,hamar a kukában kötött ki.az alu pálca olyan gyenge,hogy hamar elgörbül,az alu cső ahol találkozik a műa.házzal talán 1,5-es csavar foglya egy papir vékony lapra strapabírás egyenlő a nullával.ipari hulladék.
Válasz ND #6420. hozzászólására"mert ugye ez folyadék PH-ját méri"
Halkan jegyzem meg és nem kötekedésképpen, hogy a PH csak folyadék fázisban értelmezhető, egy szilárd anyagnak nincs Ph-ja, nem értelmezhető.
Válasz ND #6428. hozzászólására Egyszerűbb, ha az ökológiából indulsz ki a szervetlen kémia helyett.
A ribizli erdőszéleken tanyázó cserjeféle, amely szereti a gyökérzónájában az enyhén gombás túlsúlyú talajéletet.
Az erdei gombák többsége a ligninben gazdagabb szervesanyag bontására specializáltak, a lebontást a savas enzimeikkel végzik. Az erdei talaj miattuk is savasabb, mint az alapkőzet maga.
Ha azt szeretnéd, hogy a ribizli jól érezze magát, teremts neki erdőszéli talajt.
Szórd meg vékonyan komposzttal a sort, kapard be kicsit és kezdd el takarni szecskázott falevéllel, szalmával, gallyaprítékkal, adj neki kis nitrogént, hogy legyen miből építkeznie a gombáknak.
Szórhatsz rá utána kevés meszet is, mert azt is a gombák fogják ott tartani a gyökérzónában.
A pH elkezd emelkedni, a talajod morzsalékosabbá fog válni, egyre több csapadékot fog befogadni és eltárolni, a növényeid kondija javulni fog és már csak annyi lesz a dolgod, hogy fenntartsd a rendszert. A fűkaszát is úgy állítsd be, hogy a sorra fújja a kaszálékot, hogy oda menjen a nitrogénban gazdag friss fű is.
Ez az ökológiai út.
Válasz ND #6429. hozzászólásárana ezt elszúrtam PH mérő
Válasz Bandita29 #6422. hozzászólásáraKöszönöm Bandita,
ennyit nem gondoltam érte első körben.
Nekem ez szúrt szemet, 8e HUF nem a világ, kérdés ér-e vmithttp://ekszer-ora.vatera.hu/asztali_fali_allo_ora/egyeb/talaj_ph_mero_keszulek_4_az_1_ben_q_1100_672506_2190080252.htmlhttp://ekszer-ora.vatera.hu/asztali_fali_allo_ora/egyeb/talaj_ph_mero_keszulek_4_az_1_ben_q_1100_672506_2190080252.html
Válasz Netparaszt #6426. hozzászólásáraKedves Netparaszt,
van egy feltételezésem, miszerint a gyengébb részek azért gyengébbek, mert sokkal savasabb a talaj, ezt szeretném igazolni, és ha lehet, célirányosan tenni ellene.
A talajvizsgálat ugye 2x2 minta (0-15, 15-30cm) a 7ha-ra, az nem ad valós képet.
ill azokat a sorközökből vettük, a dugdosós gyorsmérővel meg célzottan a gyenge bokrok gyökérzónáját venném célba - legalábbis ez a cél. A nagyobb és célzottabb adattömeg meg statisztikailag is jobban értékelhető.
Bár lehet, hogy hülyeség az egész.
Várom a kritikákat, véleményeket :-)
Válasz szanberg #6410. hozzászólásáraSzerintem ez becsülendő benned, hogy ebben a darálós világban igyexel tekintettel lenni az emberre is.
Az üzemméret kérdését szerintem neked nem is szükséges most még feszegetni (kivéve, ha a jelenlegi teremelési körülmények indokolják), mert ahhoz, hogy néhány hektárt beállítst kísérleti területnek (a te esetedben akár 10-20ha, de kontroll mellett), ez üzemi szinten nem jelentene érdemi szerkezetváltoztatást.
Viszont ezeken a kísérleti területeken talajépítés szemléletű termelést tudnál kialakítani, olyan módszerekkel, ami felétek működő képes lehet. Szerintem a fralaz, co vetőgép, rövidtárcsa, grubber kiváló eszközpark ehhez.
Az embereid az üzem többi területét kezelhetik a "megszokott" rutin szerint, és ezeket a területeket meg külön odafigyelés mellett elkülönítve kezelnéd. Ha esetleg valami balul sülne el, egy fele termés még nem ütné agyon az üzemi eredményt.
Egy 3-5 éven belül úgyis jelentkeznének az átállás jótékony "tünetei", és sok tapasztalattal és tudással gyarapodnál ahhoz, hogy később akár az egész üzemet átállítsd, rentábilis működés mellett. Az üzemméret és az emberek foglalkoztatása a jövőre nézve úgyis kialakul benned ezekben az években. Szerintem ha az átállított területeken sikereket érnél el, az később az üzemi szinten alkalmazva az üzemi eredményre jótékony hatással lenne. Ez az emberek megtartását elősegítené, még ha kevesebb munkájuk is lenne a földeken (de szerintem úgy is találsz nekik munkát más területen).
A környezetemhez képest téged jóval nyitottabb szemléletűnek látlak így a fórumon keresztül (a viták ellenére is). Ezért úgy gondolom hogy sikeres tudsz lenni ebben, akár a rosszabb tulajdonságú területeken is. Nyilván komoly kihívás, de nem hiszem, hogy Netparaszt, vagy a többi kolléga ne osztaná meg szivesen a tapasztalatit veled.
Válasz ND #6420. hozzászólására Mi értelme van a több száz mérőpontnak?
Válasz ND #6420. hozzászólásáraHűha.Ennyi mintát még gyorsmérővel is kemény dolog megcsinálni.
Válasz Netparaszt #6383. hozzászólásáraLehet már tudni, hogy hol és mikor lesznek az említett előadások? Melyik oldalon lehet ezekről értesülni?