Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR411.69 FtUSD399.52 FtCHF438.21 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraHa szükséges szárzúzó, utána gruber, tavasszal ásóborona, vagy rövidtárcsa, vagy könnyű gruber (ami van, vagy kölcsön tudsz kérni ) és vetheted a zabot. Aratás után tarlóhántás, altalajlazítás, ha szükséges. Utána esetleg takarónövény, ha van csapadék, vagy kémiai tarlóápolás. Ősszel ha szükséges akkor gruber, ha nincs tömörödött réteg akkor rövidtárcsa, és mehet a tritikálé. Tritikálé után takarónövény keverék, és megint mehet bele a kukorica.
HA KOMOLYAN ÉRDEKEL A TÉMA, JAVASLOM KEZD EL OLVASNI A TOPIKOT. DE NE AZ ELMÚLT FÉL ÉV TERMÉSÉT, HANEM AZ ELEJÉT OLVASSAD, OTT TALÁLSZ INFORMÁCIÓT.
azt szeretném kérdezni,hogy learatott kukorica után,mit kezdjek az egész talajjal, vagy tarlóval hogy ha át szeretnék állni a forgatás nélküli talajművelésre,kötött csernozjomos talaj,csak már valami oknál fogva nem akar teremni,nem tudom mi lehet a probléma,válaszokat előre is köszönöm Sanyi Kárpátaljáról.
Válasz oprita #6015. hozzászólására"Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat."
Ha Netparaszt ezt javasolja, akkor ezt kell elsőre kipróbálni. A talajélet bevitele és fenntartása lenne a fontos.
Az én kísérleti parcellám nem BIO-s, hanem konvencionális. Most megkapta az EMBIO-val kezelt istállótrágyát, repce szépen ki van kelve. Sajnos kaphatott műtrágyát is teljes dózisban, mert kijuttatás előtt nem figyelmeztettem kellőképpen a KFT-t főnökét.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNem terveztem ezzel tavaszig semmit, majd csak magágykészíteni. Ha ezt lefújom, mielőtt a gyomok magot hoznak, mondjuk 1 hónap múlva, akkor tavaszra mitől lesz nekem fellazult vethető talajom? Hatni fog-e még a gyomírtó akkor is?
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNemtudok ramenni a videodra,legyszives linkeld be valahogy ugy hogy zolden jelenjen meg csak ugy tudok ramenni megnezni.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraEgyertelmuen a tapanyag hianyzik amit a buza kivett a talajbol a masik meg a szalmaban bennemaradt kemikalia ami banthatja a novenyt
Válasz Netparaszt #6007. hozzászólásáraVetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?így néz ki az ugaroltatottba vetett.és így a gabona tarlós.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólásáraEz faxa, de hosszútávon mondjuk egy nagygép után valami kőbiztosítás nagyon kéne, nálunk vannak kövek bőven, előbbutóbb valami törne. Ha másnem nyírócsavar, csak azzal meg az a baj, hogy munka közben nem látod ha középen eltörik egykettő mondjuk.
Nemlehetne megrúgáztatni a csúszótalpat rajta? és akkor ha a kapaszár mocorogna kicsit az ellendolgozna neki, mindig volna folyamatos símogatás a magnak.
Talajkövetést írtad valahol, hogy a Horschon sincen megoldva, írtam valahová, hogy megvan, 3db 2méteres tagból áll a gép, ami fel és negatívban le is tud billenni, viszont mélységhatároló kerék van mindenhol elől hátul így mélyebbre kapni nemtud.
Ez egyszerű és profi technika, ha attól nagyobb padlany van a fődön amit ez nembír lekövetni akkor oda vetni sem kell hehe
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólásáraMár csak az a kérdés mikortól vásárolható maga a vetőgép. Vagy legalább az alapja. Mivel pár kisgazdát nyilván érdekelne.
Szikes szántó 50 mm után.
https://www.youtube.com/watch?v=fh1EhqHXmfM
Ugyanez a szikes gyepben, ahol a traktor üresen is kipörög.
https://www.youtube.com/watch?v=3cQQdQbeJlo
Válasz djohn #5995. hozzászólásáraTudunk mikroszkópot adni. Az ingyenes előadást nem rögzítjük, az valójában a többi előadás része. Fontos lenne azon is részt venni, mert azzal az elmélettel együtt lesz kezelhető a mikroszkópos, komposztálós és talajműveléses tudás.
A mikroszkoposra debrecen környékéről én mennék. Mikroszkopot tudtok biztositani? Van nálam az autóban 3 szabad hely.
Az ingyenes előadásokat streamelitek e? (de szép magyar szó :))
Meghirdetjük a 2016. őszi-téli tanfolyam sorozatunkat a teljes Talaj Humusz Menedzsment témakörben. Ezúttal a SZIE gödöllői épületeiben leszünk. Az előadók Kökény Attila (netparaszt) és Szőllősi Gábor. Az első alkalom egy általános tájékoztatás, hogy mindenki tudja pontosan mire is számítson. A többi oktatás. Jelentkezni a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címen vagy telefonon a 06704343601-en lehet, vagy keressétek fel a www.agrofutura.hu oldalunkat. Minden témában kezdőt és profit várunk sok szeretettel!
Válasz Dave #5992. hozzászólásáraTudom, hogy nem egyszerű, eddig csak ZT-ként tapasztaltam amit magunknak vetettünk 8 hektáron tavaly. Márciusi vetés az esők miatt nagyon szép volt, hatalmas zöld tömeggel. Ezt többször tárcsázás után sikerült bedolgozni a talajba. Igazából nem vetettünk utána semmit, mert szándékosan lett árvakelés megvárva hogy újra keljen és egész a decemberi fagyokig újra nőtt is szépen. Burgonya előveteménye volt és első évben azonnal el is tűntek a burgonya gombás betegségei és a fonalféreg is.
Válasz madle #5991. hozzászólásáraTritikálé, napraforgó, ezeket pl, lehetne homokon is termelni, olajretek termesztést csak 1-2 hektáron próbáld ki, utána rájössz mennyire nem egyszerű.
Olajretekmag termesztéssel szeretnék foglalkozni a közeljövőben, mivel felénk totálisan a homok uralkodik és másra gazdaságosan nem-igen lenne lehetőség. Kertészetünk van csak adódott egy 35-40ha területet művelni. Most csöppentem bele a fórumba és látom mennyi hasznos dolog van itt.
Eszközöket folyamatosan szerzem be a műveléshez, de elsősorban a technológiát szeretnék kitanulni, hogy összeálljon a fejemben a jó irány.
Arra lennék kíváncsi, hogy március közepe fele vetett olajretek, júliusi-augusztusi aratását követően, milyen növénnyel/keverékkel lehetne megoldani a takarást?
Másodsorban a talajmunkálással kapcsolatban, ha jól értelmeztem a dolgot, akkor egy őszi mélylazítást követően, tavasszal magágykészítés és vetés, majd henger.
Viszont, homokon milyen eszközzel lenne érdemes a magágyat elkészíteni? Grúber megfelelő erre a célra? Vagy ilyenkor elégséges egy rövidtárcsa is, amivel később a tarlót is tudom hántani?
Válasz Mf-es? #5988. hozzászólásáraMit akarnak ezzel elérni? Az eddigi 5% is szerintem felesleges. A vad úgy el van szaporodva, hogy már a házikertekbe is bejárnak minden félelem nélkül, az ugaroltatott területekről terjed a gyom....
Most hogy túltermelés van az ugaroltatott területek növelésén filozófálnak, de ha beütne 2-3 év szárazság úgy hogy egész Európát érintené, akkor meg azon fognak jajgatni hogy kicsi volt a termés, veszélyeztetve lehet az élelmiszer ellátás.
Válasz Radocz #5983. hozzászólásáraMásik dolog, mindenki azt mond amit akar, nem tudod leellenőrizni, az ilyen dolgozókkal kapcsolatban csak annyi, hogy nagyon sokat tudnak ferdíteni...
Beszédbe elegyedtem a szomszéd területét szántó dolgozóval.
Messziről nem láttam jól, hogy 8 ekefejjel szántott 32 cm mélyen, így megvártam, hogy közelebb jöjjenek. (jól számoltam).
Tavaly zöldített, mustár olajretek keverékkel.
Idén napraforgót vetett. "Nem hitte volna, hogy a leszántott ZTN után 20 cm nagyobb és zöldebb volt a napra."
Betakarításkor is külön fogja mérni.
Próbáltam meggyőzni, hogy hagyjon kontrollnak, olyat, ami szántatlan marad és az mit fog neki mutatni.
Egyébként .Feco. mellett is van területe, ami szántva több termést hoz, mint forgatás nélkül. 11 AK földön 38 q napra volt tavaly, a jobb helyeken 42 q/ha. és ez mind hagyományos módon. Amit most szántottak, ebbe búza után repcét szerettek volna, de nem tudtak eddig magágyat készíteni.
A szántás olyasmi, mint Netparaszt feltett ijesztőnek. Majd a tél "megdolgozza".
Igényes magkeverék szept 05-én.
Mikor és hogyan érdemes terminálni?
Egy héttel korábbi képek:
A regagrihun.com fórumon olvastam a bíborhere kicsi és nem kellett volna a keverékbe? Így utólag valószínű, hogy igaz az állítás, és nálam is beigazolódni látszik.
15328 hozzászólás
Válasz 2266 #6027. hozzászólásáraMiért nem tartjátok be a talajmegújító topicban leírtakat?
Te is olvashattad,ott nincs belvíz gond......
Most aztán lehet majd talaj meg újitózni mivel az egész alföld egy kiterjedt sártengerré változott!!
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraHa szükséges szárzúzó, utána gruber, tavasszal ásóborona, vagy rövidtárcsa, vagy könnyű gruber (ami van, vagy kölcsön tudsz kérni ) és vetheted a zabot. Aratás után tarlóhántás, altalajlazítás, ha szükséges. Utána esetleg takarónövény, ha van csapadék, vagy kémiai tarlóápolás. Ősszel ha szükséges akkor gruber, ha nincs tömörödött réteg akkor rövidtárcsa, és mehet a tritikálé. Tritikálé után takarónövény keverék, és megint mehet bele a kukorica.
HA KOMOLYAN ÉRDEKEL A TÉMA, JAVASLOM KEZD EL OLVASNI A TOPIKOT. DE NE AZ ELMÚLT FÉL ÉV TERMÉSÉT, HANEM AZ ELEJÉT OLVASSAD, OTT TALÁLSZ INFORMÁCIÓT.
Válasz Dinnyés Laci #6024. hozzászólásárakukorica,zab,tritikálé
Válasz saca19800204 #6023. hozzászólásáraMilyen növényeket termelsz?
Mi a vetésforgó?
azt szeretném kérdezni,hogy learatott kukorica után,mit kezdjek az egész talajjal, vagy tarlóval hogy ha át szeretnék állni a forgatás nélküli talajművelésre,kötött csernozjomos talaj,csak már valami oknál fogva nem akar teremni,nem tudom mi lehet a probléma,válaszokat előre is köszönöm Sanyi Kárpátaljáról.
Ez így elég talajmegúj1tó?
Tavalyi búza szalma 1 kis gomba stb.
Válasz oprita #6015. hozzászólására"Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat."
Ha Netparaszt ezt javasolja, akkor ezt kell elsőre kipróbálni. A talajélet bevitele és fenntartása lenne a fontos.
Az én kísérleti parcellám nem BIO-s, hanem konvencionális. Most megkapta az EMBIO-val kezelt istállótrágyát, repce szépen ki van kelve. Sajnos kaphatott műtrágyát is teljes dózisban, mert kijuttatás előtt nem figyelmeztettem kellőképpen a KFT-t főnökét.
Válasz Netparaszt #6017. hozzászólásáraKérhetek tőled egy email címet?
Egyetértek veled, hogy némely dolgokat inkáb privátban beszéljük meg.
Válasz PéZé #6018. hozzászólására Ezzel már semmit ne csinálj, a tarlót javasoltam volna fújni, mikor már az összes gyom elég nagyra nőtt.
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNem terveztem ezzel tavaszig semmit, majd csak magágykészíteni. Ha ezt lefújom, mielőtt a gyomok magot hoznak, mondjuk 1 hónap múlva, akkor tavaszra mitől lesz nekem fellazult vethető talajom? Hatni fog-e még a gyomírtó akkor is?
Válasz Sk Laci #6011. hozzászólására Élettartamra nem tudok neked pontos számot mondani, ez talajtól függ, de az anyagokból a legnagyobb kopásállóságúakat használjuk a gyártás során.
A cserélhető orr és takarólemez kb. HRC54-re edzett, Hardox kategóriás acélból kovácsolt, nem tudod megfúrni sem.
A kopófelületek támadási vonalain keményfém felhordás van.
Amikor megvettem 140 USD-ért az Atomjet CB15 csoroszlyát az első prototípushoz, elhűltem, amikor megláttam, hogy egy szerkezeti acélból hajtogatott, kézzel hajlítható, csak az éleken keményfém erősített vackot kapok érte.
Azzal műtrágyát injektálnak ezer hektárokon.
Ez jelentősen minőségibb kivitelben készül és ha kopik, felhegesztesz rá egy újabb keményfém réteget, örök élet meg egy nap.
Árat meg egyebeket privátban kérdezz, nem szeretnék itt marketingelni, összedobunk egy oldalt az eszközről.
Válasz oprita #6014. hozzászólására Nem szoktál permetezni? Egy menet totállal kevesebb kárt okoz a talajéletben, mint én három menet rtvel, hogy bióban kezelni tudjam a gyomokat.
Válasz oprita #6014. hozzászólásáraEz ám talajmegújítás.Radocz!!!!
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraFújd le?
Válasz Netparaszt #6010. hozzászólásáraNemtudok ramenni a videodra,legyszives linkeld be valahogy ugy hogy zolden jelenjen meg csak ugy tudok ramenni megnezni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraNálam is hasonló búza után. Aratás után lazító, tárcsa, vetés, henger.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa megkérdezhetem milyen árban van egy vetőegység legyártva, mennyi vetőegység-kés kel 3 m szélességü gép elkészítéséhez, 3m-nél milyen teljesítményü traktort igényelne a vetőgép kötött vályogtalajokon partos helyen?
Próbáltátok már a vetőegységek élettartamát abrazív körülményeknél? Mondjuk homokos talajban, vagy száraz körülmények között, amik képeset a talajmüvelő eszközöket is rendesen igénybe venni.
Válasz PéZé #6008. hozzászólására Ki lett szárítva szerintem a tarló a munkálatokkal és az említett tápanyaghiány is jelentkezik. Ha nem biózol, érdemes minimumra szorítani a fizikai munkálatokat, inkább csak fújd le, mielőtt magot hoznának a gyomok.
Van még tenyészideje, hagyd növekedni.
Válasz PéZé #6006. hozzászólásáraEgyertelmuen a tapanyag hianyzik amit a buza kivett a talajbol a masik meg a szalmaban bennemaradt kemikalia ami banthatja a novenyt
Válasz Netparaszt #6007. hozzászólásáraVetés mindkét esetben 08.29-én volt.1 héttel vetés után kapott először 15 mm csapadékot. vetés előtti 2 hétben nem volt csapadék. A tarló esetében aratás után tárcsa henger, majd vetés előtt grúber, vetés és hengerezés. Az ugart tavaly ősszel az előző tulaj még megszántotta, nyáron sekélyen grúberoztam ha már gazos volt. Tény, hogy jobb volt vetéskor a magágy. Kísérlet képpen tettem a kétféle keveréket. Az egyikbe terv szerint napraforgó megy a másikba kukorica. Egyébként a képen nem nagyon látszik, de a pohánkás melletti kukorica már takarónövényes technológiával lett vetve a tavasszal.
Válasz PéZé #6006. hozzászólására Milyen talajművelést kapott vetés előtt a két terület? Mi a vetés időpontja? Vetés előtt-után mikor volt és mennyi eső? Miért tettél két különféle keveréket?
Sziasztok. egyidőben vetetem takarónövény keveréket (zab, pohánka, facélia,retek, mustár, kevés borsóval)gabona tarlóba és ugaroltatott szántóba is(zab, pohánka, facélia). A gabona tarlóban a pohánka magom gyalázatosan kelt és nem is fejlődik, míg az ugarban elég szép állományt nevelt. Mi a véleményetek, ez mitől lehet? Hiszen a magágy a körülményekhez képest jó volt, az aprómag mind kikelt. A másik kérdésem, hogy érdemes így beengedni a télbe? Lesz hatása?
így néz ki az ugaroltatottba vetett.
és így a gabona tarlós.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz Netparaszt #6002. hozzászólásáraHa a csoroszlyák ritkábban lennének, akkor a kukorica szár sem kellene, hogy gondot okozzon szerintem.
Válasz szanberg #6001. hozzászólására Ezt a rendszert a kis gépesek és állati erővel dolgozók számára dolgoztam ki, ahol kis hektárokon a legolcsóbban fix felfüggesztéssel valósítható meg a belépő a mintillbe és notillbe.
A nagygépeseknek tudunk rugós kőbiztosítást tervezni, de nekik nem okoz gondot megvenni a 750-est vagy bármelyik vérbeli direktvetőt a barkácsolás helyett.
Egy 3 méteres direktvető legalább 100 lóerőt igényel és 10 milliónál kezdődik még késes verzióban is.
Ezzel a megoldással a töredékéért lehet bármelyik régi vetőgépből akár egy mtzvel is elhúzható 3 méteres direktvetőt készíteni, amely érzéketlen a talajnedvességre és extrém helyzetekben (porba vagy iszapba vetés, ami egyre többet esik meg a szélsőséges klíma miatt) jobban teljesít bármelyik általam ismert vetőgépnél
A csúszótalp rugózik rajta, de az orral bezárt szöge nem változhat, csak parallel felfüggesztéssel mozoghat a padkába tömörítés miatt.
Talajkövetésre szerintem nem elég a 2 méteres tag, mert például a videóban látható húzott naprában 70 centinként lehet akár 10 cm szintkülönbség is. Az szintén soronkénti paralellel volna tökéletes. Kompromisszumként 6 soronként lehetne billenő keretet gyártani, utána már csak a talajkopírozó egyedi felfüggesztés maradna jóval drágábban.
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására Egyenlőre nincs kapacitás teljes vetőgép készítésére, csak a vetőrendszer megfelelő minőségű legyártására.
Az bármikor rendelhető, írjon akit érdekel és elfogadja, hogy kukorica után nem tud notillben búzát vetni vele, amíg nincs vágótárcsa sor hozzá.
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólásáraEz faxa, de hosszútávon mondjuk egy nagygép után valami kőbiztosítás nagyon kéne, nálunk vannak kövek bőven, előbbutóbb valami törne. Ha másnem nyírócsavar, csak azzal meg az a baj, hogy munka közben nem látod ha középen eltörik egykettő mondjuk.
Nemlehetne megrúgáztatni a csúszótalpat rajta? és akkor ha a kapaszár mocorogna kicsit az ellendolgozna neki, mindig volna folyamatos símogatás a magnak.
Talajkövetést írtad valahol, hogy a Horschon sincen megoldva, írtam valahová, hogy megvan, 3db 2méteres tagból áll a gép, ami fel és negatívban le is tud billenni, viszont mélységhatároló kerék van mindenhol elől hátul így mélyebbre kapni nemtud.
Ez egyszerű és profi technika, ha attól nagyobb padlany van a fődön amit ez nembír lekövetni akkor oda vetni sem kell hehe
Válasz Vinkó75 #5999. hozzászólására
Válasz Netparaszt #5998. hozzászólásáraMár csak az a kérdés mikortól vásárolható maga a vetőgép. Vagy legalább az alapja. Mivel pár kisgazdát nyilván érdekelne.
Szikes szántó 50 mm után.
https://www.youtube.com/watch?v=fh1EhqHXmfM
Ugyanez a szikes gyepben, ahol a traktor üresen is kipörög.
https://www.youtube.com/watch?v=3cQQdQbeJlo
Válasz djohn #5995. hozzászólásáraTudunk mikroszkópot adni. Az ingyenes előadást nem rögzítjük, az valójában a többi előadás része. Fontos lenne azon is részt venni, mert azzal az elmélettel együtt lesz kezelhető a mikroszkópos, komposztálós és talajműveléses tudás.
Ha nem is stream, de felvételről később nagyon hasznos lenne megtekinteni.
A mikroszkoposra debrecen környékéről én mennék. Mikroszkopot tudtok biztositani? Van nálam az autóban 3 szabad hely.
Az ingyenes előadásokat streamelitek e? (de szép magyar szó :))
Meghirdetjük a 2016. őszi-téli tanfolyam sorozatunkat a teljes Talaj Humusz Menedzsment témakörben. Ezúttal a SZIE gödöllői épületeiben leszünk. Az előadók Kökény Attila (netparaszt) és Szőllősi Gábor. Az első alkalom egy általános tájékoztatás, hogy mindenki tudja pontosan mire is számítson. A többi oktatás. Jelentkezni a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címen vagy telefonon a 06704343601-en lehet, vagy keressétek fel a www.agrofutura.hu oldalunkat. Minden témában kezdőt és profit várunk sok szeretettel!
Válasz Dave #5992. hozzászólásáraTudom, hogy nem egyszerű, eddig csak ZT-ként tapasztaltam amit magunknak vetettünk 8 hektáron tavaly. Márciusi vetés az esők miatt nagyon szép volt, hatalmas zöld tömeggel. Ezt többször tárcsázás után sikerült bedolgozni a talajba. Igazából nem vetettünk utána semmit, mert szándékosan lett árvakelés megvárva hogy újra keljen és egész a decemberi fagyokig újra nőtt is szépen. Burgonya előveteménye volt és első évben azonnal el is tűntek a burgonya gombás betegségei és a fonalféreg is.
Válasz madle #5991. hozzászólásáraTritikálé, napraforgó, ezeket pl, lehetne homokon is termelni, olajretek termesztést csak 1-2 hektáron próbáld ki, utána rájössz mennyire nem egyszerű.
Sziasztok,
Olajretekmag termesztéssel szeretnék foglalkozni a közeljövőben, mivel felénk totálisan a homok uralkodik és másra gazdaságosan nem-igen lenne lehetőség. Kertészetünk van csak adódott egy 35-40ha területet művelni. Most csöppentem bele a fórumba és látom mennyi hasznos dolog van itt.
Eszközöket folyamatosan szerzem be a műveléshez, de elsősorban a technológiát szeretnék kitanulni, hogy összeálljon a fejemben a jó irány.
Arra lennék kíváncsi, hogy március közepe fele vetett olajretek, júliusi-augusztusi aratását követően, milyen növénnyel/keverékkel lehetne megoldani a takarást?
Másodsorban a talajmunkálással kapcsolatban, ha jól értelmeztem a dolgot, akkor egy őszi mélylazítást követően, tavasszal magágykészítés és vetés, majd henger.
Viszont, homokon milyen eszközzel lenne érdemes a magágyat elkészíteni? Grúber megfelelő erre a célra? Vagy ilyenkor elégséges egy rövidtárcsa is, amivel később a tarlót is tudom hántani?
Köszönök előre minden választ! Üdv
Válasz Sk Laci #5989. hozzászólásáraSzerintem, azt hitték hogy majd nekiállunk fákat ültetni a táblák szélére, közepére
Válasz Mf-es? #5988. hozzászólásáraMit akarnak ezzel elérni? Az eddigi 5% is szerintem felesleges. A vad úgy el van szaporodva, hogy már a házikertekbe is bejárnak minden félelem nélkül, az ugaroltatott területekről terjed a gyom....
Most hogy túltermelés van az ugaroltatott területek növelésén filozófálnak, de ha beütne 2-3 év szárazság úgy hogy egész Európát érintené, akkor meg azon fognak jajgatni hogy kicsi volt a termés, veszélyeztetve lehet az élelmiszer ellátás.
http://www.agrotrend.hu/piac/agrarpenzek/enyhulhetnek-a-zolditesi-szabalyok-de-nohet-a-kotelezo-terulet
Válasz Dave #5986. hozzászólásáraIgazad van.
"messziről jött ember azt mond, amit akar.
Nekünk tavaly 130 eFt haszon volt egy ha repcén. A napra, egy kicsit jobb lett.
Egyébként a saját földjében tapasztalta, mert kötelező neki zöldíteni.
Rájött arra, amiről egyesek itt beszélnek.
A lucernám ma 4 hete lett kaszálva. Helyenkét térdig ér, máshol bokáig.
Milyen teát főzzek neki és mikor, hogy egységesen jobb legyen az állomány?
Válasz Radocz #5983. hozzászólásáraMásik dolog, mindenki azt mond amit akar, nem tudod leellenőrizni, az ilyen dolgozókkal kapcsolatban csak annyi, hogy nagyon sokat tudnak ferdíteni...
Most már tudom.
Sőt azt is, hogy a zab, borsó és szója az nem apró meg és a föld tetejére szórva nem kel ki.
Csak 2,5 ha-ra kiszórva (álló búzába) kicsit drága tandíj lett.
Sebaj, jövőre lesz ez még rosszabb is.
A jó, hír, hogy a tegnap elvetett lucerna két óra múlva meg is ázott. a másik helyen meg két nappal vetés után kapta az esőt.
"gazdálkodni tudni kell nem csak szeretni".
Válasz Radocz #5983. hozzászólásáraA bibor here az ősszel nem is nagyon lesz nagyobb, majd tavasszal.
Beszédbe elegyedtem a szomszéd területét szántó dolgozóval.
Messziről nem láttam jól, hogy 8 ekefejjel szántott 32 cm mélyen, így megvártam, hogy közelebb jöjjenek. (jól számoltam).
Tavaly zöldített, mustár olajretek keverékkel.
Idén napraforgót vetett. "Nem hitte volna, hogy a leszántott ZTN után 20 cm nagyobb és zöldebb volt a napra."
Betakarításkor is külön fogja mérni.
Próbáltam meggyőzni, hogy hagyjon kontrollnak, olyat, ami szántatlan marad és az mit fog neki mutatni.
Egyébként .Feco. mellett is van területe, ami szántva több termést hoz, mint forgatás nélkül. 11 AK földön 38 q napra volt tavaly, a jobb helyeken 42 q/ha. és ez mind hagyományos módon. Amit most szántottak, ebbe búza után repcét szerettek volna, de nem tudtak eddig magágyat készíteni.
A szántás olyasmi, mint Netparaszt feltett ijesztőnek. Majd a tél "megdolgozza".
Igényes magkeverék szept 05-én.
Mikor és hogyan érdemes terminálni?
Egy héttel korábbi képek:
A regagrihun.com fórumon olvastam a bíborhere kicsi és nem kellett volna a keverékbe? Így utólag valószínű, hogy igaz az állítás, és nálam is beigazolódni látszik.
Válasz Mf-es? #5981. hozzászólásáraMég mindig nagy a sötétség, de legalább már próbálkoznak..
http://www.origo.hu/kornyezet/20160903-vegyszer-mikroba-termofold-mta-konferencia.html
Válasz t.peti #5957. hozzászólásáraKöszönöm szépen! :)
Válasz VDénes #5978. hozzászólásáraSzia!
t.peti989@gmail.hu ra irj emailt