Válasz termelo #16336. hozzászólásáraCsak hogy segítsek egy kicsit az önismeretben:
A valóéletben is ilyen elviselhetetlen alak vagy?
Nemcsodálom, ennyi terület mellett ottrohadsz a traktorban.
Válasz termelo #16336. hozzászólásáraAkkor a vízgazdálkodáshoz is értessz?
Estleg urológus vagy nőgyógyászati munkát nemvàlalsz???
Van egy olyan régi mondás:
"Aki mindenhez ért az nemért semmihez!"
Válasz termelo #16334. hozzászólásáraBélám!
Én nemértek hozzá ezért kerdezek.
De ezekszerint te sem.
Ez hogylehet???
Pedig lassan abroncsot kell csinálni a fejedre, hogy a tudomány szért ne vesse!
Mondjad Bélám!
Neked milyen iskolád van?
Faiskolád?
Válasz termelo #16331. hozzászólásáraGondolkodjunk Bélám!
Ez nem okoskodás ez amit leírtál pont az ellenkzőjére való.
A fizika kegyetlen tudomány, a közlekedő edény elve elég régóta ismert és tapasztalt.
Ha átjárható a talaj ha telítődik fennmarad, ha fogy akkor lejjebbmegy.
Ha meglazítom akkor is feljön és ha drént ások akkor is.
Ha a talajvízet ígytudom elvezetni akkor a talajfelszin és az altalaj között vízzáró réteg van.
Ez lehet eke vagy bármilyen talp vagy agyagréteg.
Haviszont egy hirtelen leesett eső után fennmarad a víz akkor ott tehnológiai hiba van.
Válasz Radocz #16319. hozzászólásáraA földtörténet alapja a változás. Az a faj amelyik nem változtatott kihalt vagy a léte az ember kegyeire van bízva.
Nem tudom, hogy jó lesz-e de legalább megpróbáltam összerakni, hogy a takarónövény
egyszeri költség legyen(éves költség minimális)
a talajjavításon kívül más hasznot is hozzon(kaszálék)
gyomelnyomó
támogatások szempontjából is kedvező (AÖP, Akg-Öko) stb.
A fekete föld (szántott-lazított-tárcsázott-gruberozott-ecet) jobb lett volna?
Válasz termelo #16326. hozzászólásáraBélám, gondolkodjuk!
Ha víznyomásos a terület, és művelni sem lehet akkor a függőleges drénezés hová vezeti a vizet???
Kínába a másikoldalra?
A függőleges drénezésen visszacsapó szelep kevés van, tehát feljön a talajvíz rajta.
Akkor a lazítózáson feljön, a drénezésen nem?
Válasz Sanyiii70 #16321. hozzászólásáraMindenki máképp csinálja!
Én lazítózok, levezetem a vizet a talajba és utána mehet a gyökér is.
Itt nincs talajvíz, nincs szikfolt.
Maga a talaj pufferjára lehet csak számítani.
Sokszor elgondolkodom, nem-e elírás a neve?
Regeneratív gazdálkodás vagy degeneratív gazdálkodás?
Na ezért megint leveszik rólam a keresztvizet!
Víz nélkül nincs talajélet, se talajmegújítás, se semmi.
Az M30 láda méretű hantok így mentek szét egy hét alatt az öntözéstől (nov.3.):
8 nappal a vetés után már ilyen volt a hagyma benne:
Tegnap beszéltem kollégával aki ásógépezett földbe vetett fokhagymát bérmunkában.
Megbánta, hogy elvállalta olyan nagy rögök voltak benne.
Itt most az is csak beöntözés után csinál jó aprómorzsás talajt.
Beszéltem no-till-es kollégával is aki 30 éve kötött földeken gazdálkodik és azt mondta, hogy neki 8-10 év volt amikorra láthatóak lettek a pozitívumok. (A talajállapotot nézve.)
Válasz MTZ1221.3 #16290. hozzászólásáraNem mondtam, hogy pénzkidobás. Szert tettél egy olyan eszközre, ami pont elvégzi azt a munkàt amit szeretnél. Akkor ez egy siker. Arra utaltam, hogy attól olyan apró és egyenletes a talaj, mert a tárcsa úgy pörög mint a ventillátor, és kézenfekvő hogy szétaprítja a röget. Ha nem száraz. Úgy került ide a talajmarós hasonlat is, csak nem értették. Én azt látom, hogy mi nem tudnánk alkalmazni ezt a gépet, a menetsebesség igénye miatt, de attól még ez nem rossz termék. Kukoricában nem használom az aprítót, így ott nem is jön ki a hibàja. Amúgy egyre több ilyen eszköz elérhető, ami kimondottan igényli a nagy tempót, szóval ebbe az irányba megy a világ, hogy minél kevesebbet a talajon lenni, és lerepülni a parcellát egy 10 méteres eszközzel, nagy tempóval. Mindenki haladni akar.
Ugyanitt: a kelly jellegű làncos tárcsàról van valami tapasztalat vagy vélemény, ilyen hasonló sekély melóban?
16394 hozzászólás
Válasz Radocz #16320. hozzászólásáraVajon kinek szidtam az Anyukájàt, hogy lefekvés előtt a Módi javított?
Ezer bocs meg egy anya medve .
Lényeg, hogy esik az eső és délután megyek az unokámhoz.
Ez a nap is jól kezdődik.
Válasz Radocz #16307. hozzászólásáraNem talajvíz.
Az esővíz nem szivárog be a talajba.
Emiatt (illetve V. Dénes mondta, hogy felülről épül a talaj) a felszínre hordtam mindenféle szerves anyagot.
Valamint a 40 AK földemről hordtam át gilisztás talajt.
Nagyon rég lovaskocsival vittek dunántúlra innen javítani földet.
Egyszerű most már mint a faék.
A fenti esővizet kell levezetni a vízzáró réteg alá.
Már csak a hogyan kérdésre kell találnom megoldást.
Ez nehezebb mint a magömlés nélküli orgazmus.
Válasz termelo #16341. hozzászólásáraÉs kerülgetjük?
Ezért temettem be.
Másik topikba már tettem fotókat .
Válasz Radocz #16320. hozzászólásáraAz üzenetedre reagálva ha ez talajvíz akkor a felszín megnyitása a legkézenfekvőbb.
Tanács:
mivel keskeny és hosszú a föld elég lehet a mélyebb szélébe egy kb. 2x2-es szikkasztó
Válasz rtamas1976 #16338. hozzászólására
Mi az hogy ott rohadsz?
Kb. annyit rohadok a traktorban 1 évben mint te a munkahelyeden 1 hónapban
Válasz rtamas1976 #16337. hozzászólásáraVeled ellentétben csak annak járok utána amivel találkozom a munkám során lásd ez is
Válasz termelo #16336. hozzászólásáraCsak hogy segítsek egy kicsit az önismeretben:
A valóéletben is ilyen elviselhetetlen alak vagy?
Nemcsodálom, ennyi terület mellett ottrohadsz a traktorban.
Válasz termelo #16336. hozzászólásáraAkkor a vízgazdálkodáshoz is értessz?
Estleg urológus vagy nőgyógyászati munkát nemvàlalsz???
Van egy olyan régi mondás:
"Aki mindenhez ért az nemért semmihez!"
Válasz rtamas1976 #16335. hozzászólásáraSegítek neked az önismeretben:
tengerszint feletti magasságai segítség lenne Radocz számára? 
A "dilettáns" szó jelentése hozzá nem értő, szaktudás nélküli.
Mivel más Radocz területeinek a vízellátottsága, talajvízszint stb. mint az enyém ezért küldtem az ottani vízügyhöz.
Vagy szerinted az én 10 éves talajvízszint értékeim és az itteni vízállások mért
Válasz termelo #16334. hozzászólásáraBélám!
Én nemértek hozzá ezért kerdezek.
De ezekszerint te sem.
Ez hogylehet???
Pedig lassan abroncsot kell csinálni a fejedre, hogy a tudomány szért ne vesse!
Mondjad Bélám!
Neked milyen iskolád van?
Faiskolád?
Válasz rtamas1976 #16332. hozzászólásáraTe agyoniskolázott, miért csak a mélyedésben van "technológiai" hiba.
Ha eszed lenne nem égetnéd magad olyannal amihez nem értesz.
Radocznak elmondtam korábban, hogy keresse a vízügyet és mint írta így is tett.
Gondolom a Vízügy ért annyira hozzá mint te
Válasz termelo #16331. hozzászólásáraElfelejtettem
Mondjad Bélám!
Válasz termelo #16331. hozzászólásáraGondolkodjunk Bélám!
Ez nem okoskodás ez amit leírtál pont az ellenkzőjére való.
A fizika kegyetlen tudomány, a közlekedő edény elve elég régóta ismert és tapasztalt.
Ha átjárható a talaj ha telítődik fennmarad, ha fogy akkor lejjebbmegy.
Ha meglazítom akkor is feljön és ha drént ások akkor is.
Ha a talajvízet ígytudom elvezetni akkor a talajfelszin és az altalaj között vízzáró réteg van.
Ez lehet eke vagy bármilyen talp vagy agyagréteg.
Haviszont egy hirtelen leesett eső után fennmarad a víz akkor ott tehnológiai hiba van.
Válasz rtamas1976 #16328. hozzászólásáraMivel nálatok nincs talajvíz minek okoskodsz bele olyan paraszt dolgába akinek van vagy volt?
A nyitott vízfelület elpárolog a levegőbe, nem kínába Bélám
Válasz rtamas1976 #16328. hozzászólásáraElfelejtettem.
Mondjad Bélám!
Válasz Radocz #16319. hozzászólásáraA földtörténet alapja a változás. Az a faj amelyik nem változtatott kihalt vagy a léte az ember kegyeire van bízva.
Nem tudom, hogy jó lesz-e de legalább megpróbáltam összerakni, hogy a takarónövény
egyszeri költség legyen(éves költség minimális)
a talajjavításon kívül más hasznot is hozzon(kaszálék)
gyomelnyomó
támogatások szempontjából is kedvező (AÖP, Akg-Öko) stb.
A fekete föld (szántott-lazított-tárcsázott-gruberozott-ecet) jobb lett volna?
Válasz termelo #16326. hozzászólásáraBélám, gondolkodjuk!
Ha víznyomásos a terület, és művelni sem lehet akkor a függőleges drénezés hová vezeti a vizet???
Kínába a másikoldalra?
A függőleges drénezésen visszacsapó szelep kevés van, tehát feljön a talajvíz rajta.
Akkor a lazítózáson feljön, a drénezésen nem?
Válasz Sanyiii70 #16322. hozzászólásáraviccet félre téve megnéztem újból de nem az árpa sárgul
lehet rozsdás az évelő vagy a szárazság
Válasz rtamas1976 #16323. hozzászólásáraRadocz szakszerűen járt el.
Talajvíznyomott területen kárt okoz a lazító. A kések csak elkenik a talajt de még ha repesztene is csak még több víz jönne fel…
Válasz Sanyiii70 #16322. hozzászólásáraNem tudom, azt hiszem ha piros akkor kenőcs kell rá
Válasz Radocz #16320. hozzászólásáraÉrdekes egy fickó vagy te, érdeklődik valaki, erre ködösitesz és nekiállsz sértegetni az érdeklődőt.
Válasz Sanyiii70 #16321. hozzászólásáraMindenki máképp csinálja!
Én lazítózok, levezetem a vizet a talajba és utána mehet a gyökér is.
Itt nincs talajvíz, nincs szikfolt.
Maga a talaj pufferjára lehet csak számítani.
Sokszor elgondolkodom, nem-e elírás a neve?
Regeneratív gazdálkodás vagy degeneratív gazdálkodás?
Na ezért megint leveszik rólam a keresztvizet!
Válasz termelo #16317. hozzászólásáraMitől sárgul a hegye?
Rozsdának korai, nem?
Válasz Radocz #16311. hozzászólásáraSzerintem nagyon sokan irigylik a problémádat. A legkisebb gondjuk a víz elszikkasztása, elvezetése...
Válasz Rabó001 #16316. hozzászólásáraA szelvényt úgy temettem vissza, hogy tettem bele …….
...Te mit tettél volna bele?
Megyek is a másikhoz .
Moderátor által módosítva: 2025-11-16 20:35:44
Válasz termelo #16318. hozzászólásáraSzerintem, nagyon okos.
Anno én álló búzába vetettem 9 fajta takaró növény keveréket.
Kiszáradt,
Megette a bogár,
Elnyomta a gyom. (Akkor még nem tudtam, hogy a gyom is jó takaró növény).
Egy is elég lett volna, hogy ne sikerüljön.
Válasz termelo #16317. hozzászólásáraévelő takaró plusz árpa
Válasz Radocz #16315. hozzászólásáraAkkor szelvény vagy drén?
Válasz Rabó001 #16313. hozzászólásáraEz egy talaj szelvény.
Kb. 1,5 m mély.
Ettől 50 méterre, van egy másik, amit, még nem ástam elég mélyre.
Folyamatban van.
Válasz Rabó001 #16312. hozzászólásáraNem titkos egyik sem.
Agroinform Fórum csoport.
Bárki tudja olvasni.
Hozzászólni, csak regisztrált tud.
Bárki, bárkit meg tud hívni.
Válasz Radocz #16311. hozzászólásáraJó. És akkor ebben mi van, hogy néz ki, hogy kell elképzelni?
Válasz Radocz #16310. hozzászólásáraRohadt titkos valami lehet....
Válasz Radocz #16307. hozzászólásáraA vízállás kozepén van a függőleges drénezés.
Ebben.
Válasz Rabó001 #16309. hozzászólásáraAz a befarafi Facebook csoportban lesz.
Meg a giliszta számlálás is.
Talán az Agroinform fórum csoportba is feltesszük.
Válasz Radocz #16307. hozzászólásáraMit kell nézni? Hol van a függőleges drén?
Víz nélkül nincs talajélet, se talajmegújítás, se semmi.
Az M30 láda méretű hantok így mentek szét egy hét alatt az öntözéstől (nov.3.):
8 nappal a vetés után már ilyen volt a hagyma benne:
Válasz Radocz #16202. hozzászólásáraTöbb mint 300 kg mag lett, ami alkalmas vetni.
Megjelent a giliszta három év után.
Függőleges drénezés az eső víz levezetésére.
Válasz kisparasztkaim #16305. hozzászólására"Az OrganicLife technológia alapját egy természetes eredetű melléktermék, a baromfitoll adja "
Akkor mostmár naponta jönnek a toll felvásárlók a hangszórós autóval?
https://agraragazat.hu/hir/a-talajelet-ujrainditasa-a-mikroszervezetek-segitsegevel/
Talajélet?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-11-10 14:43:41
Válasz termelo #16301. hozzászólásáraSokszor azért kell változtatni, hogy valami ne változzon...
https://www.agroinform.hu/szantofold/20-ezer-hektaros-kiserlet-gazdak-es-szakertok-tesztelik-az-uj-modszert-87284-001
A lengyelek állami segítséggel kezdték el a kísérletezést.
Amit nem változtatsz meg, azt valójában te magad választod...
Válasz MTZ1221.3 #16290. hozzászólására"nem jelentene megoldást az ásógép?"
Tegnap beszéltem kollégával aki ásógépezett földbe vetett fokhagymát bérmunkában.
Megbánta, hogy elvállalta olyan nagy rögök voltak benne.
Itt most az is csak beöntözés után csinál jó aprómorzsás talajt.
Beszéltem no-till-es kollégával is aki 30 éve kötött földeken gazdálkodik és azt mondta, hogy neki 8-10 év volt amikorra láthatóak lettek a pozitívumok. (A talajállapotot nézve.)
Válasz termelo #16080. hozzászólásáraKisparasztkáimnak:
lázító ugyanez
Válasz MTZ1221.3 #16290. hozzászólásáraNem mondtam, hogy pénzkidobás. Szert tettél egy olyan eszközre, ami pont elvégzi azt a munkàt amit szeretnél. Akkor ez egy siker. Arra utaltam, hogy attól olyan apró és egyenletes a talaj, mert a tárcsa úgy pörög mint a ventillátor, és kézenfekvő hogy szétaprítja a röget. Ha nem száraz. Úgy került ide a talajmarós hasonlat is, csak nem értették. Én azt látom, hogy mi nem tudnánk alkalmazni ezt a gépet, a menetsebesség igénye miatt, de attól még ez nem rossz termék. Kukoricában nem használom az aprítót, így ott nem is jön ki a hibàja. Amúgy egyre több ilyen eszköz elérhető, ami kimondottan igényli a nagy tempót, szóval ebbe az irányba megy a világ, hogy minél kevesebbet a talajon lenni, és lerepülni a parcellát egy 10 méteres eszközzel, nagy tempóval. Mindenki haladni akar.
Ugyanitt: a kelly jellegű làncos tárcsàról van valami tapasztalat vagy vélemény, ilyen hasonló sekély melóban?
Válasz Sanyiii70 #16294. hozzászólásáraCsoda, hogy valaki megcsinálta. Ekkora területre errefelé rá se néznek.
Válasz termelo #16295. hozzászólására
Beöntözöm.
Az most segít.
Ha lesz eső jővőre nem lesz gond, ha meg akkor se, valamit nagyon másképp kell csinálni.
Válasz Sanyiii70 #16294. hozzászólásáraAz korrekt. Az őszinteséghez hozzá tartozik, fogalmam sincs mivel lehetne 1 menetben "mélyebben" valamit mókolni.
Ha nem akarsz 5 cm-től nagyobb rögöket akkor sajnos fokozatosan kell menni lefelé ekkora léptékkel.