Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD390.32 FtCHF429.55 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz termelo #15275. hozzászólásáraNálam az a nem mindegy, hogy milyen mélyen alakul ki a tömörödött réteg. Nagy különbség, hogy 30 centin van és addig tárolja és mozgatja a vizet vagy 60 centiig.
Válasz Gandhy #15279. hozzászólásáraDe miért is kéne vele foglalkozni ??? Ez miatt ha nem áll belvíz a területeiden, akkor mihez nem elég ha 45 centit le tud a gyökér menni ?
Válasz termelo #15275. hozzászólásáraJön hozzám egy Cat kiiszapolni egy vízelvezető árkomat. Ha lesz időm, kedvem, ásunk egy gödröt réteg nézegetésre.
Én sem gondolom, hogy ezzel a 45 centin tömörödéssel foglalkoznom kéne, nem is tudnék. Normál körülmények közt is csak 42-ig engedem le, azt is csak 3-4 évente adja ki.
Válasz MrPoke #15234. hozzászólásáraEz az "ekézés" onnan kezdődött, hogy mtz1221 próbálta tárcsáznia földjét, de a tárcsa tengelyig süllyedt és azon agyalt mi mással lehetne megoldani, miközben a szomszédos településen látott egy öreget aki 8 fejes ekét csinált kicsi lovasekékből és az működött . . .
Nálunk az eketalp a beéredés (vagy valamilyen sci-fi dolog) végett magától eltűnik.
Korábban beleszaladtam abba, hogy ez időnként a fagytól van de kaptam is a többiektől mert nálunk sajnos már ritkán fagy át 30-35 cm mélyen a talaj.
Igaz, usánkában nem ritka a mínusz 40 így könnyebben el is boldogulnak a no-till-el.(ezt még a Kite is így adja elő...)
de
azt itteni tapasztalatok szerint lehetetlen, hogy a 90-es évekből maradt volna vissza valami.
Az biztos, hogy a penetrométer nem ment le az esőkig, utána is a leesett mm feléig centiben ázott át a talaj és vette be az ásót és a szondát.
Ha ez nálatok is így van akkor idővel fel fog lazulni az alsó tömörödés magától de ha nem akkor sem lehet a végtelenségig orvosolni ezt lazítóval. Ha művelőeszköz nem járt 45 centin akkor és kialakult a tömör réteg akkor máskor más mélységben fog kialakulni azt viszont már nem biztos h eléri a lazító.
Válasz Radocz #15263. hozzászólásáraAkkor azt mondták, hogy a belgrádi reptér mellett találták az első imágókat de mivel az amerikai utasszállítókba elvileg zárt folyosón szállnak be így onnét "véletlen" nem jöhetett...
Válasz Radocz #15271. hozzászólásáraCsak egy szűk lyukat ástam, hogy lássam meddig nedves és hol tömör. Amúgy nem igazán találkoztam gyökérmaradvánnyal.
Válasz Radocz #15270. hozzászólásáraNem. Annyit sem. Rengeteg helyen,divatból egy van. Vagy,a testvèrrel való versengès miatt kell. De kènyelem szerint többet nem. Pompa fèny,csillogás,ami mindent visz.
Válasz termelo #15227. hozzászólásáraÍgy van. Tényleg nem válaszoltam, mert úgy egy hete mindenbe belekötöttél, amit írtam. Gondoltam most elkerülöm ezt a helyzetet.
De akkor mégis:
Borisszal és utána 242 mm-t mértem cca. 40 nap alatt.
Mint írtam, a talaj színe, jellege homogénen barna, semmilyen rétegződést nem láttam. Az ásóval könnyedén lementem 25 centire, onnan persze már egyre feszesebb lett, majd 45 centi környékén a még mindig nedves talajt már vésnem kellett, bár érdekes, de még az is morzsolható volt. 50 pár centi alá már nem mentem. Hogy ott ez miért van, ötletem sincs, meg nem is értem a geológus szakmát. Azt sem igazán tudom, hogy nekem abban a mélységben lazítanom kellene, vagy sem.
Az viszont jelenthet valamit, hogy a 90-es években nálam még Rábával(ágyekével) szántottak ősszel és a barázda majd térdig ért.
Válasz Radocz #15255. hozzászólásáraNekem volt olyan nemrég szerzett földem pár éve, amiben akkor egész nyáron esett az eső, és nem bírtuk a szalmát fel bàllázni júliusban. Kijött a gyom, szomszéd elkérte kaszálásra rendestől etetni. Kaszálás után megint 3 hétig szórakozott az eső, mikor kiment sodorni, akkor látta hogy valamelyik geci juhász mint felzabáltatta lejárta. Előtte nekem a leggyengébb földem volt, utánna meg 2 évig a legjobban termő. Annyi elég volt hogy a lekaszált szalma és gyom, beinduljon a ráhajtott dögöktől.
Válasz Gandhy #15236. hozzászólásáraBocsi nem akarlak zaklatni de nem válaszoltál a kérdésemre pedig fontos lenne mert én is ezeket a dolgokat tapasztaltam és nem 100 % egyértelmű mi miért van...
Válasz Radocz #15257. hozzászólásáraÉs akkor mivan kezdők nem szólhatnak bele, nagyon régi olvasó vagyok attól hogy nem irkalok minden nap van más dolgom is,te és pár nanyokos mondhat véleményt aki nem tud számtani az adja el az ekét ,azok nem szeretik
Válasz mtz1221 #15248. hozzászólásáraBele vittek a mókuskerékbe...
Ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy direkt terjesztették el az amerikai kukorica bogarat, meg a parlagfuvet.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraAzt is tedd hozzá hogy azokban a dicsőséges régi időkben milyen alacsony volt az átlag életkor és milyen magas a gyermekhalandosag.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraNem kellett itt a 90es években, meg nem is volt ilyesmi a háborúk miatt. Égettük a tarlókat szántottunk 2x 3x trágyáztunk és eső is esett. És mégis termett. Parlagfűvet sem láttam fiatal koromban, mint ahogy amerikai kukoricabogarat sem. Mondjon kimit akar, szépen bele vittek minket a mókuskerékbe.
Válasz Gumóka #15245. hozzászólásáraDehogynem zöldítettek. Ugaroltatas volt a neve, amit legeltettek joszagokkal. Két és háromnyomásos gazdálkodásban. De ez már történelem.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraBiztos egészségesebb volt a Hungazin pk vagy a BI 58 meg tudom is én még mi. Mert a Hungazint még a mai napig kimutatjak pedig 30 éve nincs forgalomban.
Válasz .Richard. #15243. hozzászólásáraAz kimaradt valóban. Cserébe az az élelmiszer egészséges volt, a mai hibridekkel szemben.
Nem kellett gombaölőzni, a rovar sem ette úgy. A káposztában még volt vitamin, a mostani káposztákkal szemben, de sorolhatnánk napestig.
Az akkor volt, most most van tudom. Most a termés mennyiség a lényeg, az egészség senkit nem érdekel.
Ha lenne élő talaj, talán máshogy is lehetne termelni és egészségesebb volna a növény, termény is. Tudom, ez egy álom.
Válasz mtz1221 #15237. hozzászólásáraAzért a békebeli idők szántását amit lóval végeztek nem is lehet talajpusztítónak nevezni. De hát a lovacska nem is bírta a lovasekét sem egy arasznál mélyebben húzni az biztos. Aztán mikor bejött a nagyüzemi mezőgazdaság a mélyszántó ekékkel onnantól lehet számítani a komoly és jelentős talajdegradációt azért is "szentségtörés" ebben a topikban pont a szántásról beszélni.
A lovas ekével való szántás abban az időben még talajkímélő volt, de ugye akkor még volt ugaroltatás, trágyázás és nem sok műtrágya jutott a talajokra. A talajtaposás is kevesebb volt jóval, mivel kaszával arattak és a lehordó kocsi is ló hajtású volt.
Ez az idő elmúlt már régen, bár az ugaroltatás lassan nálunk kötelező elem lesz az EU-s követelmények miatt. Viszont lehet, hogy lehet ennek is jó oldalát keresni.
A lovasekében viszont a romantikát nem keresném, mert attól még az eke irtózatosan porosít, inkább egy sekélyen húzható kultivátorban gondolkodnék.
A mély lazítással sem értek annyira egyet, inkább valami változatos növényflóra kéne, az lehet jobban lazít. A meloratív mélylazítás sem túl gázolaj spórolós tevékenység, mégis egyre többször van rá szükség. Lehet, hogy más a megoldás nem mindig csak a vas, lehet kis szervesanyag is kéne mellé. A vas szükséges, de lehet nem úgy, és nem annyi, mint először gondoljuk. Na most jól megmondtam a tutit (semmit)
Válasz _NB_ #15228. hozzászólásáraHa már szóba hoztam a tarlóvirágot eszembe jutott hogy az öreg mondta a falusi méhészeknek volt akkor tarlóvirágokból méze.
Anno 1900-as évek elején még nem voltak kemikáliák gyomirtásra, így a mechanikai gyomirtást kellett jól időzíteni, itt segített a tarlóhántó eke és a legeltetés is.
Ma már tudjuk, hogy két kultúra közt a barna földnél még a gazos is jobb, persze ha tudjuk kontrollálni a gazok fajtáit akkor még segítségünkre is lehetnek.
A tarló virág azért furcsa számomra, mert én már a kemikáliák korába születtem amikor a perzselő nyári aratás után semmilyen növény nem hajtott a tarlón, ott virított sárgán .
A széleit még aratáskor letárcsázták a tűz miatt, majd később jöttek a trakik és összehúzták a szalmát kazlakba rakták, majd utána esetleg letárcsázták, de lehet vártak ganéhordásig és utána leszántották..
Válasz trikolor5 #15232. hozzászólásáraTudom évekig én is azzal csináltam. az a gond a itt nem nagyon lehet, mert ha nincs föld a ragad a nagy kormánylemez ilyenkor. Régen a 35-ös fogással a tükörlemezes imt és regentekkel nem volt ilyen gond.
Válasz MrPoke #15234. hozzászólásáraSzerintem nem porosítja annyira a földet, jobb magágy lesz, bogarakat is jobban leforgatja stb. Vicc az egészben most jutott eszembe hogy belemélyedtem, nincs is itt új a nap alatt. 80-as években minden tszben volt tarlóhántó imt eke 10-18 ekefejű 25 centi fogásszéleségű , a nagy csuklós imt-ék után. Annyira nem kellettek senkinek az árveréseken, hogy mind öntödében végezte. Kérdeztem itt tegnap az egyik öreget hogy milyenek voltak, azt mondta akkor az a volt a szlogen, lazíts mélyen, szánts sekélyen. Honnan a faszból ismerős nekem ez a mondás 40-50 évre rá, az övékétől ???
Válasz Radocz #15231. hozzászólásáraNem kell eladni, elég csak elhagyni. Enyém is meg van. Mielőtt letettem, raktam rá új vasakat is. Amúgy tök jól néz ki, egy iparművészeti alkotás egy szobor. VN 3-as vf.
Most, így az emlékeimben kutatva bevillant, hogy a PLN35-ös ekém is meg van még, valahol egy rejtett zugban.
15335 hozzászólás
Válasz termelo #15275. hozzászólásáraNálam az a nem mindegy, hogy milyen mélyen alakul ki a tömörödött réteg. Nagy különbség, hogy 30 centin van és addig tárolja és mozgatja a vizet vagy 60 centiig.
Válasz mtz1221 #15283. hozzászólásáraHogy erre nem gondoltam.
Válasz Gandhy #15282. hozzászólásáraVegyél olyan fajtát, ahol 45 centi magasan van a cső.
Válasz mtz1221 #15280. hozzászólásáraÚgy szeretem a kukoricát, ha olyan mélyen van a gyökere, mint amilyen magasan a cső.
Tegnap láttam egy 4 méteres fűggesztett regent rövidtárcsát dolgozni, ekét napoljuk abból kell nekem egy 3 méteres.
Válasz Gandhy #15279. hozzászólásáraDe miért is kéne vele foglalkozni ??? Ez miatt ha nem áll belvíz a területeiden, akkor mihez nem elég ha 45 centit le tud a gyökér menni ?
Válasz termelo #15275. hozzászólásáraJön hozzám egy Cat kiiszapolni egy vízelvezető árkomat. Ha lesz időm, kedvem, ásunk egy gödröt réteg nézegetésre.
Én sem gondolom, hogy ezzel a 45 centin tömörödéssel foglalkoznom kéne, nem is tudnék. Normál körülmények közt is csak 42-ig engedem le, azt is csak 3-4 évente adja ki.
Válasz _NB_ #15277. hozzászólásáraErre van a rövidtárcsa. V tárcsát el kell felejteni.
Válasz MrPoke #15234. hozzászólásáraEz az "ekézés" onnan kezdődött, hogy mtz1221 próbálta tárcsáznia földjét, de a tárcsa tengelyig süllyedt és azon agyalt mi mással lehetne megoldani, miközben a szomszédos településen látott egy öreget aki 8 fejes ekét csinált kicsi lovasekékből és az működött . . .
Válasz MrPoke #15234. hozzászólásáraUtálom amikor igazad van
Válasz Gandhy #15268. hozzászólásáraÓvatosan kell véleményt alkotnom az ittenitől eltérő talajok esetében.
Nálunk az eketalp a beéredés (vagy valamilyen sci-fi dolog) végett magától eltűnik.
Korábban beleszaladtam abba, hogy ez időnként a fagytól van de kaptam is a többiektől mert nálunk sajnos már ritkán fagy át 30-35 cm mélyen a talaj.
Igaz, usánkában nem ritka a mínusz 40 így könnyebben el is boldogulnak a no-till-el.(ezt még a Kite is így adja elő...)
de
azt itteni tapasztalatok szerint lehetetlen, hogy a 90-es évekből maradt volna vissza valami.
Az biztos, hogy a penetrométer nem ment le az esőkig, utána is a leesett mm feléig centiben ázott át a talaj és vette be az ásót és a szondát.
Ha ez nálatok is így van akkor idővel fel fog lazulni az alsó tömörödés magától de ha nem akkor sem lehet a végtelenségig orvosolni ezt lazítóval. Ha művelőeszköz nem járt 45 centin akkor és kialakult a tömör réteg akkor máskor más mélységben fog kialakulni azt viszont már nem biztos h eléri a lazító.
Válasz Radocz #15263. hozzászólásáraAkkor azt mondták, hogy a belgrádi reptér mellett találták az első imágókat de mivel az amerikai utasszállítókba elvileg zárt folyosón szállnak be így onnét "véletlen" nem jöhetett...
Válasz Radocz #15271. hozzászólásáraCsak egy szűk lyukat ástam, hogy lássam meddig nedves és hol tömör. Amúgy nem igazán találkoztam gyökérmaradvánnyal.
Válasz Radocz #15270. hozzászólásáraNem. Annyit sem. Rengeteg helyen,divatból egy van. Vagy,a testvèrrel való versengès miatt kell. De kènyelem szerint többet nem. Pompa fèny,csillogás,ami mindent visz.
Válasz Gandhy #15268. hozzászólásáraElhalt gyökér maradvány mennyi volt, és milyen mélységben?
Válasz .Richard. #15243. hozzászólásáraAkkor manapság csak fele annyi gyereket nevelünk, mint nagyszüleink.
Válasz Radocz #15254. hozzászólásáraApámèk 4en voltak. Öregapám lovakat meg tehenet tartott.
Válasz termelo #15227. hozzászólásáraÍgy van. Tényleg nem válaszoltam, mert úgy egy hete mindenbe belekötöttél, amit írtam. Gondoltam most elkerülöm ezt a helyzetet.
De akkor mégis:
Borisszal és utána 242 mm-t mértem cca. 40 nap alatt.
Mint írtam, a talaj színe, jellege homogénen barna, semmilyen rétegződést nem láttam. Az ásóval könnyedén lementem 25 centire, onnan persze már egyre feszesebb lett, majd 45 centi környékén a még mindig nedves talajt már vésnem kellett, bár érdekes, de még az is morzsolható volt. 50 pár centi alá már nem mentem. Hogy ott ez miért van, ötletem sincs, meg nem is értem a geológus szakmát. Azt sem igazán tudom, hogy nekem abban a mélységben lazítanom kellene, vagy sem.
Az viszont jelenthet valamit, hogy a 90-es években nálam még Rábával(ágyekével) szántottak ősszel és a barázda majd térdig ért.
Válasz Praetor #15264. hozzászólásáraÉn nem vitatkoztam csak hozzá szóltam
Válasz Radocz #15255. hozzászólásáraNekem volt olyan nemrég szerzett földem pár éve, amiben akkor egész nyáron esett az eső, és nem bírtuk a szalmát fel bàllázni júliusban. Kijött a gyom, szomszéd elkérte kaszálásra rendestől etetni. Kaszálás után megint 3 hétig szórakozott az eső, mikor kiment sodorni, akkor látta hogy valamelyik geci juhász mint felzabáltatta lejárta. Előtte nekem a leggyengébb földem volt, utánna meg 2 évig a legjobban termő. Annyi elég volt hogy a lekaszált szalma és gyom, beinduljon a ráhajtott dögöktől.
Válasz termelo #15260. hozzászólásáraIgen.
Válasz Krisztalos16245 #15259. hozzászólásáraAkkor nem kell ugyanazokat a vitákat 1001-edszerre is lefolytatni...
Válasz termelo #15260. hozzászólásáraAzt nem tudom.
És azt tudod, hogy lett a Covid?
De ez másik topik témája.
Válasz Rabó001 #15251. hozzászólásáraTe a világ melyik részéről írkálsz ???
Válasz Gandhy #15236. hozzászólásáraBocsi nem akarlak zaklatni de nem válaszoltál a kérdésemre pedig fontos lenne mert én is ezeket a dolgokat tapasztaltam és nem 100 % egyértelmű mi miért van...
Válasz Rabó001 #15252. hozzászólásáraAmúgy tudod, hogy hogy került Amerikából ide a kukoricabogár? Olvastál róla?
Válasz Radocz #15257. hozzászólásáraÉs aztán mi lesz radozc ur
Válasz Radocz #15257. hozzászólásáraÉs akkor mivan kezdők nem szólhatnak bele, nagyon régi olvasó vagyok attól hogy nem irkalok minden nap van más dolgom is,te és pár nanyokos mondhat véleményt aki nem tud számtani az adja el az ekét ,azok nem szeretik
Válasz Krisztalos16245 #15233. hozzászólásáraÚgy látom, kezdő vagy a topikban.
Olvasd végig, majd aludj rá kettőt.
Aztán kérdezz, és..
...
Válasz Rabó001 #15235. hozzászólásáraAz enyém még meg van.
Öcsém adta el az övét.
Válasz MTZ1221.3 #15247. hozzászólásáraA 100 db anyajuh termése mind kikerült a két köblös szántóföldre.
Ez a föld termett közel 30 q száraz babot.
Magasan a legmagasabb humusz tartalmú földem.
Válasz .Richard. #15243. hozzászólásáraÖt-hat gyereket felneveltek a termésből.
Válasz mtz1221 #15248. hozzászólásáraAz biztos, a mókuskerék sajna nagyon így van.
Válasz mtz1221 #15248. hozzászólásáraBele vittek a mókuskerékbe...
Ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy direkt terjesztették el az amerikai kukorica bogarat, meg a parlagfuvet.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraAzt is tedd hozzá hogy azokban a dicsőséges régi időkben milyen alacsony volt az átlag életkor és milyen magas a gyermekhalandosag.
Válasz mtz1221 #15249. hozzászólásáraMeg jut szembe giliszta is dögivel. Volt aki hozta a dobozát, és szedegette őket hétvégi pecázásra.
Válasz mtz1221 #15248. hozzászólásáraJa meg volt atrazin és monosan permet, meg kapálni akaró egészséges ember számtalanúl.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraNem kellett itt a 90es években, meg nem is volt ilyesmi a háborúk miatt. Égettük a tarlókat szántottunk 2x 3x trágyáztunk és eső is esett. És mégis termett. Parlagfűvet sem láttam fiatal koromban, mint ahogy amerikai kukoricabogarat sem. Mondjon kimit akar, szépen bele vittek minket a mókuskerékbe.
Válasz Gumóka #15245. hozzászólásáraDehogynem zöldítettek. Ugaroltatas volt a neve, amit legeltettek joszagokkal. Két és háromnyomásos gazdálkodásban. De ez már történelem.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraBiztos egészségesebb volt a Hungazin pk vagy a BI 58 meg tudom is én még mi. Mert a Hungazint még a mai napig kimutatjak pedig 30 éve nincs forgalomban.
Válasz MTZ1221.3 #15244. hozzászólásáraIlletve szervestrágya.
Ma zöldítünk szervesanyag, humuszképződésért, akkor ezt még nem is ismerték
Válasz .Richard. #15243. hozzászólásáraAz kimaradt valóban. Cserébe az az élelmiszer egészséges volt, a mai hibridekkel szemben.
Nem kellett gombaölőzni, a rovar sem ette úgy. A káposztában még volt vitamin, a mostani káposztákkal szemben, de sorolhatnánk napestig.
Az akkor volt, most most van tudom. Most a termés mennyiség a lényeg, az egészség senkit nem érdekel.
Ha lenne élő talaj, talán máshogy is lehetne termelni és egészségesebb volna a növény, termény is. Tudom, ez egy álom.
Válasz MTZ1221.3 #15242. hozzászólásáraCsak az maradt ki,hogy mennyi termett a lovas művelès után.
Válasz mtz1221 #15237. hozzászólásáraAzért a békebeli idők szántását amit lóval végeztek nem is lehet talajpusztítónak nevezni. De hát a lovacska nem is bírta a lovasekét sem egy arasznál mélyebben húzni az biztos. Aztán mikor bejött a nagyüzemi mezőgazdaság a mélyszántó ekékkel onnantól lehet számítani a komoly és jelentős talajdegradációt azért is "szentségtörés" ebben a topikban pont a szántásról beszélni.
A lovas ekével való szántás abban az időben még talajkímélő volt, de ugye akkor még volt ugaroltatás, trágyázás és nem sok műtrágya jutott a talajokra. A talajtaposás is kevesebb volt jóval, mivel kaszával arattak és a lehordó kocsi is ló hajtású volt.
Ez az idő elmúlt már régen, bár az ugaroltatás lassan nálunk kötelező elem lesz az EU-s követelmények miatt. Viszont lehet, hogy lehet ennek is jó oldalát keresni.
A lovasekében viszont a romantikát nem keresném, mert attól még az eke irtózatosan porosít, inkább egy sekélyen húzható kultivátorban gondolkodnék.
A mély lazítással sem értek annyira egyet, inkább valami változatos növényflóra kéne, az lehet jobban lazít. A meloratív mélylazítás sem túl gázolaj spórolós tevékenység, mégis egyre többször van rá szükség. Lehet, hogy más a megoldás nem mindig csak a vas, lehet kis szervesanyag is kéne mellé. A vas szükséges, de lehet nem úgy, és nem annyi, mint először gondoljuk. Na most jól megmondtam a tutit (semmit)
Válasz mtz1221 #15237. hozzászólásáraElőtte meg nem is tudtak mélyebben szántani.
Válasz _NB_ #15228. hozzászólásáraHa már szóba hoztam a tarlóvirágot eszembe jutott hogy az öreg mondta a falusi méhészeknek volt akkor tarlóvirágokból méze.
VOLT EGYSZER EGY TISZTESFŰMÉZ pdf
https://wes.sze.hu/images/Tarlovirag/%C3%89T-cikk-2020.pdf
Elődeink nyomdokain - Tarlóvirág termesztése méhes közelében
https://www.biokontroll.hu/elodeink-nyomdokain/
Anno 1900-as évek elején még nem voltak kemikáliák gyomirtásra, így a mechanikai gyomirtást kellett jól időzíteni, itt segített a tarlóhántó eke és a legeltetés is.
Ma már tudjuk, hogy két kultúra közt a barna földnél még a gazos is jobb, persze ha tudjuk kontrollálni a gazok fajtáit akkor még segítségünkre is lehetnek.
A tarló virág azért furcsa számomra, mert én már a kemikáliák korába születtem amikor a perzselő nyári aratás után semmilyen növény nem hajtott a tarlón, ott virított sárgán .
A széleit még aratáskor letárcsázták a tűz miatt, majd később jöttek a trakik és összehúzták a szalmát kazlakba rakták, majd utána esetleg letárcsázták, de lehet vártak ganéhordásig és utána leszántották..
Válasz trikolor5 #15232. hozzászólásáraTudom évekig én is azzal csináltam. az a gond a itt nem nagyon lehet, mert ha nincs föld a ragad a nagy kormánylemez ilyenkor. Régen a 35-ös fogással a tükörlemezes imt és regentekkel nem volt ilyen gond.
Válasz _NB_ #15229. hozzászólására
Válasz MrPoke #15234. hozzászólásáraSzerintem nem porosítja annyira a földet, jobb magágy lesz, bogarakat is jobban leforgatja stb. Vicc az egészben most jutott eszembe hogy belemélyedtem, nincs is itt új a nap alatt. 80-as években minden tszben volt tarlóhántó imt eke 10-18 ekefejű 25 centi fogásszéleségű , a nagy csuklós imt-ék után. Annyira nem kellettek senkinek az árveréseken, hogy mind öntödében végezte. Kérdeztem itt tegnap az egyik öreget hogy milyenek voltak, azt mondta akkor az a volt a szlogen, lazíts mélyen, szánts sekélyen. Honnan a faszból ismerős nekem ez a mondás 40-50 évre rá, az övékétől ???
Válasz Radocz #15231. hozzászólásáraNem kell eladni, elég csak elhagyni.
Enyém is meg van. Mielőtt letettem, raktam rá új vasakat is. Amúgy tök jól néz ki, egy iparművészeti alkotás egy szobor. VN 3-as vf. 
Most, így az emlékeimben kutatva bevillant, hogy a PLN35-ös ekém is meg van még, valahol egy rejtett zugban.