Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR407 FtUSD392 FtCHF433.28 FtGBP489.48 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nagy cég szépen etette az embereket túlméretezett pl. kultival ami hamar nagyobb traktor vásárlásával végződött. A traktorosok meg fél évig szotyiztak mert nem lett annyi meló de erre már ki emlékszik.
Válasz Csavarkulcs #14388. hozzászólásáraÉrdekes nekem még sosem volt olyan hogy a forgatásos ahogy írod 4-5 menettel jussak el a tavaszi vetésig de ami forgatâsnélküli ott az a minimum hogy 5 ször rá kell menni tavaszi vetés elōtt.
Válasz Krisztalos16245 #14392. hozzászólásáraAusztriából utánfutón behozott...Pöttinger-lansberg-vogel...stb. Általában 2-2,2méteres. Amúgy nincs velük probléma..itt is szépen mennek pár kisgazdaságba.
Válasz Radocz #14390. hozzászólásáraLátom a videókat..nem csak a pocok a száraz ősz is ritkitotta rendesen az elvetett takarót. Bár nem monták ki de gondolom itt is van olyan % arány ahol ha kell..valami emelő rendszerű lazítóval oda kell nyúlni. Bár mint mondtam a talaj majd megmondja.
Mivel szétcsesztem kicsit a témát..ha a taakarónövényeketmegeszi a pocok-cefetül ritkán kel ki. Akkor ott sajnos az egy plusz költég..és előkerúl a vakaró. Ha a talaj annak állapota szemlézés alkalmával nem kielégítő. Igen itt gyakorlatilag max a direktvetés és a mag költsége utazik a szivárványon túlra. Ha viszont kapott egy komplett gépsort a vetés elé..akkor abban már benne van szintén 10 hektáros példával élve vagy 30 hektár munka ami elment a levesbe. Namost előkerül a vakaró..majd tavasszal magágy az még minimum 20 hektár munka-költség. Szóval ha félrement a dolog akkor már most egy 50 hektár meló valamint a magköltség. Ami egy takaró esetében középáron lehhet kb 30 ezer ?...és majd tavaszra jöhet a vetés.
Válasz MTZ1221.3 #14385. hozzászólásáraA forgatás nélkülit is meg kell tanulni...hinni a templomban szokás..ez is egy mondás errefelé. Megpróbálod nem tetszik,körül nézel mit kellene csiszolni rajta. Jellemzően úgy indul veszünk egy 1000 Eurós vakarót. (Az 1000 Eurós vakaró után is volt már 13 tonnás kukorica)Majd félbeszakad a mutatvány..nem azért mert rossz lenne a szisztéma az adott szerszám megválasztása-annak a használata-idózítése vitte félre a dolgot...pl. Vagy azt hitte elég ha eldobja az ekét máris megoldódott a kérdés. Alapjaiban túl van agyalva a föld művelése-nem művelése. A talaj állapota határozza meg hogy mit kapjon-ne kapjon művelésként. Valamint a tenyész idő alatt miként kap vizet-esetleg perzselő napsütést. Esetemben 2-3 műveletből jutok el ősztől a tavaszi vetésig. Ez hagyományos módszerrel 4-5 művelet. Vagyis pl......10 hektárnyi területbe nem mindegy hogy 20-30 hektárnyi munkát -gépamortizációt-időt-költséget teszek bele...vagy 40-50 hektárnyi költséget. És akkor csak 10 hektáros példával éltem.. Leszűkül a haszonkulcs..mindenkinek agyalni kell hogy a saját gazdasági lehetőségei mentén..mi lenne a leg költséghatékonyabb. Tápanyagon kevés a mozgástér,végletekig nem lehet zsigerelni a földet. Növényvédelem szintén nem maradhat el még akor sem ha a vegyszereket is sorra cseszegetik. A gép-alkatrész nem lesz olcsóbb az értékesítés is hektikusan mozog.Ha van alkalmazott annak is folyamatosan emelkedik a bére. Bérmunka vagy fizet vagy nyűg és kicsi lesz a haszonkulcs. Szóval marad a menetszám csökkentés.
Válasz MTZ1221.3 #14385. hozzászólásáraKorábban már írtam arra törekszem, hogy 25%-ra csökkentsem a szántott területeim nagyságát. Megjegyzendő, erre eddig 10X annyit költöttem mint a szántásra
Én senkit nem nézek hülyének, hogy milyen módon gazdálkodik de azt utálom amikor ez visszafelé megtörténik bármilyen technológia is legyen az.
Erre az idézetedre:
"Ha nincs hited, hogy elérd a célodat, ha nem ez az igazi vágyad, akkor felejtsd el - a siker egész életedben el fog kerülni."
az jut eszembe, hogy amíg várt valaki a 10 éves átállásra addig én ez idő alatt megdupláztam a gazdaságom méretét.
Ezt nem azért mondom mert szerintem nincs létjogosultsága a no.till-nek hanem azért mert utálom azt a felfogást, hogy csak 1 helyes irány van. Nekem pl. tetszik a vegyes no-till/strip till is.
Európában is terjed a no-till jelenleg a termőterületek 4%-án van. Lehet itt más a birtokméret, más az éghajlat stb.-és így lassabban nől ezt nem tudom.
A hagyományos művelés csökken de nem a no-till növekszik jobban hanem reduced tillage.
Megint máshol azt írja, hogy no-till-ből is többféle van kint.
-amit 4 évent túl nem művelnek
-amit 4 éven belül művelnek
-van vegyes no till is sávműveléssel
Ezek arányára viszont már nem találtam adatot de látszik, hogy ott máshogy funkcionál mint itt. Mint írtam alig használnak takarónövényt...
Itthon a talaj javításáról szól, ott meg úgytűnik pont leszarják csak olcsó legyen
Válasz termelo #14372. hozzászólásáraHelló
Nem bántásképp, de nekem erről a szántás létjogosultságának bizonyításáról az alábbi idézet jut eszembe.
----------
"Ha nincs hited, hogy elérd a célodat, ha nem ez az igazi vágyad, akkor felejtsd el - a siker egész életedben el fog kerülni."
----------
Én nem akarlak megváltoztatni, nem is akarlak győzködni sem. De ha valaki a szántásban hisz, az biztosan nem fogja objektíven jól kezelni azt a pici forgatás nélküli parcelláját, amit azért csinál, hogy bizonygassa a szántás okszerűségét. Ami valószínű ugyanúgy agyon lesz dúrva, mintha szántott volna, így jóhogy több lesz a költség. (ezt általánosan írom, nem konkrét személyre.)
Megj.: én a grúberben sem hiszek már, hogy megfelelő talajművelő lenne mélyen (15cm-től).
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraPockok mindenhol ott vannak szántott-nem szántott-útszél..stb. 3 éve hozzám került darab 38-40cm-en húzott lazító "olaszos 5 kés" a 200 paci szenvedett előtte 35 liter körüli fogyasztással. Idén ugyanaz a darab...175 paci ugyan az a lazító 38-40cm-en Szaladt vele a traktor....16literes fogyasztással hektáronként. 1,7 hektár/órás teljesítménnyel. Jobban nem lehetett mert már árkot dobott a lazítókés,ha jobban mentem. Tavasszal vetés előtt magágy....majd vetés. Szóval az alapműveléstől a vetésig hektáronkén jövőre annyi gázolaj elmegy,vagy kevesebb mint 3 éve csak a lazításra.
Válasz termelo #14380. hozzászólásáraÉn kb azt olvasom ki ebből, hogy a hagyományos művelés a legkisebb területen van(28%), és az elmúlt években ez csökkent a legnagyobbat. Tehát lehet it jönni az ekével, de máshol nem ez megy, sőt. Az meg hogy a no-till önmagában a legnagyobb, ami itthon még kábé szinte nulla hektáron megy, az azért érdekes adalék.
Válasz termelo #14380. hozzászólásáraDe ez sem számít nállunk mert mi ebben is meg akarjuk váltani a világot mint annyi más dologban. És sosem az issza meg a levét aki ki találja hanem akire rá erőltetik. És majd 50 év múlva ki sül hogy felesleges volt. Mert ha ép eszű ember belegondol mekkora ez a terület és mekkora az ahol semmi sem számít rá jön hogy csepp a tengerben. Pont mint annak idején a gmo, mindenhol vetették csak Európa kiabált és lassan itt is vetik mindenhol.
A vizsgált időszak 5 éve alatt no-till használat aránya nagyságrendileg nem változott, a csökkentett művelés aránya viszont valamelyest nőtt.
Valahol máshol azt olvastam, hogy az USA-ban (ami szerintem agrotechnikailag globálisan meghatározó) a takarónövényt mindössze a területek 6%-án használják.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy jelenleg nincs akkora különbség a talajművelési rendszerek között, hogy bármelyik a közeljövőben egyeduralkodóvá váljon.
Valamint összességében a takarónövény bekerülési költségének és hasznosságának az aránya jelenleg gátat szab a nagyobb felületen történő alkalmazásának...
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraRáadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraSzia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraHa nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Válasz Koczka József #14364. hozzászólásáraEz nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Válasz hashtag #14363. hozzászólásáraValamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraEz nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Válasz hashtag #14361. hozzászólásáraHát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Válasz Koczka József #14360. hozzászólásáraNem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Válasz termelo #14359. hozzászólásáraJó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Válasz Radocz #14358. hozzászólásáraAz általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Válasz barazdabetyar. #14349. hozzászólásáraAnno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
15347 hozzászólás
Válasz Csavarkulcs #14388. hozzászólásáraA tanulópénzt a forgatásnélkülibe a legelején nagyon meg kellett fizetni a gépesítésnél is.
Nagy cég szépen etette az embereket túlméretezett pl. kultival ami hamar nagyobb traktor vásárlásával végződött. A traktorosok meg fél évig szotyiztak mert nem lett annyi meló de erre már ki emlékszik.
Válasz MTZ1221.3 #14385. hozzászólásáraTelitalálat volt az írásod az objektív kezelést illetően.
A 15 cm-től nem mélyebb grúberral is egyetértek bár én a lazítót még nem merném eladni attól függetlenül, hogy alig használom...
Viszont 15 cm-re nagyobb géppel már olcsóbb tárcsázni mint grúberozni, talán tévedek?
Válasz Koczka József #14394. hozzászólásáraNálad így van de ez általánosságban véve nem igaz, sőt a kolléga még említette is a
#14385 MTZ1221.3 2023-12-20 17:14:50
hozzászólásában, hogy a "szántósok" agyonművelik a talajt a forgatás nélküli próbálkozásoknál és így nyilván nem érnek el kielégítő eredményt.
Válasz Csavarkulcs #14388. hozzászólásáraÉrdekes nekem még sosem volt olyan hogy a forgatásos ahogy írod 4-5 menettel jussak el a tavaszi vetésig de ami forgatâsnélküli ott az a minimum hogy 5 ször rá kell menni tavaszi vetés elōtt.
Válasz Krisztalos16245 #14392. hozzászólásáraAusztriából utánfutón behozott...Pöttinger-lansberg-vogel...stb. Általában 2-2,2méteres. Amúgy nincs velük probléma..itt is szépen mennek pár kisgazdaságba.
Válasz Csavarkulcs #14388. hozzászólásáraMilyen lehet az 1000 eurós vakaro
Válasz Radocz #14390. hozzászólásáraLátom a videókat..nem csak a pocok a száraz ősz is ritkitotta rendesen az elvetett takarót. Bár nem monták ki de gondolom itt is van olyan % arány ahol ha kell..valami emelő rendszerű lazítóval oda kell nyúlni. Bár mint mondtam a talaj majd megmondja.
Válasz Csavarkulcs #14389. hozzászólásáraŐsszel, Gádoroson, a TMG-s bemutatón, mondták, hogy a pocok miatt nem lesz bevetve az egész tábla.
Mivel szétcsesztem kicsit a témát..ha a taakarónövényeketmegeszi a pocok-cefetül ritkán kel ki. Akkor ott sajnos az egy plusz költég..és előkerúl a vakaró. Ha a talaj annak állapota szemlézés alkalmával nem kielégítő. Igen itt gyakorlatilag max a direktvetés és a mag költsége utazik a szivárványon túlra. Ha viszont kapott egy komplett gépsort a vetés elé..akkor abban már benne van szintén 10 hektáros példával élve vagy 30 hektár munka ami elment a levesbe. Namost előkerül a vakaró..majd tavasszal magágy az még minimum 20 hektár munka-költség. Szóval ha félrement a dolog akkor már most egy 50 hektár meló valamint a magköltség. Ami egy takaró esetében középáron lehhet kb 30 ezer ?...és majd tavaszra jöhet a vetés.
Válasz MTZ1221.3 #14385. hozzászólásáraA forgatás nélkülit is meg kell tanulni...hinni a templomban szokás..ez is egy mondás errefelé. Megpróbálod nem tetszik,körül nézel mit kellene csiszolni rajta. Jellemzően úgy indul veszünk egy 1000 Eurós vakarót. (Az 1000 Eurós vakaró után is volt már 13 tonnás kukorica)Majd félbeszakad a mutatvány..nem azért mert rossz lenne a szisztéma az adott szerszám megválasztása-annak a használata-idózítése vitte félre a dolgot...pl. Vagy azt hitte elég ha eldobja az ekét máris megoldódott a kérdés. Alapjaiban túl van agyalva a föld művelése-nem művelése. A talaj állapota határozza meg hogy mit kapjon-ne kapjon művelésként. Valamint a tenyész idő alatt miként kap vizet-esetleg perzselő napsütést. Esetemben 2-3 műveletből jutok el ősztől a tavaszi vetésig. Ez hagyományos módszerrel 4-5 művelet. Vagyis pl......10 hektárnyi területbe nem mindegy hogy 20-30 hektárnyi munkát -gépamortizációt-időt-költséget teszek bele...vagy 40-50 hektárnyi költséget. És akkor csak 10 hektáros példával éltem.. Leszűkül a haszonkulcs..mindenkinek agyalni kell hogy a saját gazdasági lehetőségei mentén..mi lenne a leg költséghatékonyabb. Tápanyagon kevés a mozgástér,végletekig nem lehet zsigerelni a földet. Növényvédelem szintén nem maradhat el még akor sem ha a vegyszereket is sorra cseszegetik. A gép-alkatrész nem lesz olcsóbb az értékesítés is hektikusan mozog.Ha van alkalmazott annak is folyamatosan emelkedik a bére. Bérmunka vagy fizet vagy nyűg és kicsi lesz a haszonkulcs. Szóval marad a menetszám csökkentés.
Válasz MTZ1221.3 #14385. hozzászólásáraKorábban már írtam arra törekszem, hogy 25%-ra csökkentsem a szántott területeim nagyságát. Megjegyzendő, erre eddig 10X annyit költöttem mint a szántásra
Én senkit nem nézek hülyének, hogy milyen módon gazdálkodik de azt utálom amikor ez visszafelé megtörténik bármilyen technológia is legyen az.
Erre az idézetedre:
"Ha nincs hited, hogy elérd a célodat, ha nem ez az igazi vágyad, akkor felejtsd el - a siker egész életedben el fog kerülni."
az jut eszembe, hogy amíg várt valaki a 10 éves átállásra addig én ez idő alatt megdupláztam a gazdaságom méretét.
Ezt nem azért mondom mert szerintem nincs létjogosultsága a no.till-nek hanem azért mert utálom azt a felfogást, hogy csak 1 helyes irány van. Nekem pl. tetszik a vegyes no-till/strip till is.
Európában is terjed a no-till jelenleg a termőterületek 4%-án van. Lehet itt más a birtokméret, más az éghajlat stb.-és így lassabban nől ezt nem tudom.
Válasz hashtag #14383. hozzászólásáraNyilván nem az összes linket másoltam be.
pl. ezt googlizd be :
u.s. tillage practices
A hagyományos művelés csökken de nem a no-till növekszik jobban hanem reduced tillage.
Megint máshol azt írja, hogy no-till-ből is többféle van kint.
-amit 4 évent túl nem művelnek
-amit 4 éven belül művelnek
-van vegyes no till is sávműveléssel
Ezek arányára viszont már nem találtam adatot de látszik, hogy ott máshogy funkcionál mint itt. Mint írtam alig használnak takarónövényt...
Itthon a talaj javításáról szól, ott meg úgytűnik pont leszarják csak olcsó legyen
Válasz termelo #14372. hozzászólásáraHelló
Nem bántásképp, de nekem erről a szántás létjogosultságának bizonyításáról az alábbi idézet jut eszembe.
----------
"Ha nincs hited, hogy elérd a célodat, ha nem ez az igazi vágyad, akkor felejtsd el - a siker egész életedben el fog kerülni."
----------
Én nem akarlak megváltoztatni, nem is akarlak győzködni sem. De ha valaki a szántásban hisz, az biztosan nem fogja objektíven jól kezelni azt a pici forgatás nélküli parcelláját, amit azért csinál, hogy bizonygassa a szántás okszerűségét. Ami valószínű ugyanúgy agyon lesz dúrva, mintha szántott volna, így jóhogy több lesz a költség. (ezt általánosan írom, nem konkrét személyre.)
Megj.: én a grúberben sem hiszek már, hogy megfelelő talajművelő lenne mélyen (15cm-től).
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraPockok mindenhol ott vannak szántott-nem szántott-útszél..stb. 3 éve hozzám került darab 38-40cm-en húzott lazító "olaszos 5 kés" a 200 paci szenvedett előtte 35 liter körüli fogyasztással. Idén ugyanaz a darab...175 paci ugyan az a lazító 38-40cm-en Szaladt vele a traktor....16literes fogyasztással hektáronként. 1,7 hektár/órás teljesítménnyel. Jobban nem lehetett mert már árkot dobott a lazítókés,ha jobban mentem. Tavasszal vetés előtt magágy....majd vetés. Szóval az alapműveléstől a vetésig hektáronkén jövőre annyi gázolaj elmegy,vagy kevesebb mint 3 éve csak a lazításra.
Válasz termelo #14380. hozzászólásáraÉn kb azt olvasom ki ebből, hogy a hagyományos művelés a legkisebb területen van(28%), és az elmúlt években ez csökkent a legnagyobbat. Tehát lehet it jönni az ekével, de máshol nem ez megy, sőt. Az meg hogy a no-till önmagában a legnagyobb, ami itthon még kábé szinte nulla hektáron megy, az azért érdekes adalék.
Válasz termelo #14380. hozzászólásáraDe ez sem számít nállunk mert mi ebben is meg akarjuk váltani a világot mint annyi más dologban. És sosem az issza meg a levét aki ki találja hanem akire rá erőltetik. És majd 50 év múlva ki sül hogy felesleges volt. Mert ha ép eszű ember belegondol mekkora ez a terület és mekkora az ahol semmi sem számít rá jön hogy csepp a tengerben. Pont mint annak idején a gmo, mindenhol vetették csak Európa kiabált és lassan itt is vetik mindenhol.
Válasz trikolor5 #14376. hozzászólásáraPontosan!
Az utolsó info amit az USA talajművelési rendszerének változásáról találtam:
https://farmdocdaily.illinois.edu/2019/07/tillage-practices-2017-us-census-of-agriculture.html
A vizsgált időszak 5 éve alatt no-till használat aránya nagyságrendileg nem változott, a csökkentett művelés aránya viszont valamelyest nőtt.
Valahol máshol azt olvastam, hogy az USA-ban (ami szerintem agrotechnikailag globálisan meghatározó) a takarónövényt mindössze a területek 6%-án használják.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy jelenleg nincs akkora különbség a talajművelési rendszerek között, hogy bármelyik a közeljövőben egyeduralkodóvá váljon.
Valamint összességében a takarónövény bekerülési költségének és hasznosságának az aránya jelenleg gátat szab a nagyobb felületen történő alkalmazásának...
Válasz kis Zombi #3495. hozzászólásáraEzt találtam.
Válasz barazdabetyar. #14377. hozzászólásáraMég van egy évem.
Válasz Radocz #14375. hozzászólásáraEke eladástól kezdődik a 10 év.És bérbe nem szántatunk.
Válasz Radocz #14375. hozzászólására10 év múlva 20-at mondanak
Válasz barazdabetyar. #14374. hozzászólására2014-ben, amikor kezdődött a TMMG, öt az-az öt évet mondtak.
Honnan számít a 10 év?
Amikor Székkutason találkozó volt.........
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólására10 év múlva lesz olyan mértékű pozitív eredmény,hogy azt mondod,többet soha forgatásos talajművelés.
Válasz Traktoros30 #14371. hozzászólásáraRáadásul plusz adminisztráció is. Bejelentett takarónövény után ráadásul, ha aszály, gyom vagy pocok miatt nem lesz semmi és a szentinel nem találja még jön a szankció is.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn az ilyen hozzáállást tartom a legtöbbre. Nem mondasz le az alternatívákról, párhuzamosan alkalmazod, mérlegelsz.
Vajon a szántás nélküli technológiát istenítők közül hánynak van szántott kontroll táblája?
Én vegyes technológiát alkalmazok, szerintem mindegyik talajművelési módnak van létjogosultsága. De azt nagyon utálom amikor valaki azt mondja, hogy hülye aki szánt és perzse ez fordítva is igaz...
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraÉn is pont így vagyok vele. Nem olcsóbb semmivel. Az idén 100%-ban kiették a pockok a takarónövényt, így hát extra költségem lett, mert vetőágyat készítettem, elvetettem stb, most meg alapművelnem kellett. De egyébként a forgatás nélküli egy forinttal nem olcsóbb, mint a szántás. Lazításnál a gázolaj ugyan annyi és általában két munka kell utána, mint a szántásnál. Az idén ki akartam próbálni a min till-t és csak 10 cm-en meg lett tárcsázva a terület, de a búzám nagyrészét a pockok kiették, ezért ott is lett alapművelés, mert tavasszal nagy baj lenne ott. Jövőre az a terv, hogy veszek egy grubert és azt húzom 15-20 centin. Max ott spórolok gázolajat és hátha csak egy tavaszi munka kell neki, akkor ott megint spórolok. De a a művelésnél max annyit lehet 5-15 ezer ft/ ha. És hogy olcsón tartsam a költségeket a legolcsóbb vetőmagot fogom bele venni és nem adok neki 280 kg pétit, hanem vagy 150-180 kg-ot.
De azt senki nem tudja megmondani, hogy a végén tényleg spóroltam, vagy plusz műtrágyával, plusz művelettel extra termés többlet lett volna.
Válasz Koczka József #14369. hozzászólásáraNe add fel!
Ha mégis kontroll területet hagyjál.
Tiszacsegei gazdálkodó a sziken most vetett takarónövényt.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraSzia hát nem sok 8-10 éve szarakodok egy 7ha táblával a többi forgatásos vagyis szántom és igen szoktam vetni takaró növényt. De ahogy írtam már régebben csak a költség több rajta a hozam ugyan annyi mint a többin de a zöld trágya, plusz glifozát és plusz talaj munka 15-20% többlet költség. Ja és az idén ki is akartam szántani de a lazítás után elszakadt az ég így úgy maradt. A talajvíz ugyan úgy áll rajta mint amit évek óta szántok.
Válasz .Richard. #14367. hozzászólásáraNekem még igazán nem siker a történet.
Január 10-11-en Jakabszallason lesz egy két napos TMG előadás sorozat.
Ott lesz Berend Ferenc. Vele beszélgess!
Javaslom, előtte hallgasd meg az előadásait.
Ő már sikeres no-till gazdálkodó.
Valamint Reto ő is no-till, de az ő sikeres gazdálkodása még nem tudom, hogy milyen.
Amikor kezdte egy rossz adottságu volt a terület.
Ha nem hiszed, nézzd meg velem együtt. Időpont, akkor legyen, amikor vettem a talaj mintát.
A szomszédos nagy cég éppen műtrágyát szórt.
Talán tavasz volt, de nem biztos.
Válasz Radocz #14366. hozzászólásáraHa nem a bukszád kárára csinálod, akkor hogy hozod ki haszonba a plusz vetès árát, a magot, esetleg kukorica vetèst talajfertőtlenítő nélkül,hogy arathass is valamit?
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraHány éves tapasztalatod van a forgatás nélküli művelésben?
Takarónövényt vetettél- közben?
Az eddigi tudásom szerint mindig kell élő gyökér a talajba.
Válasz Koczka József #14364. hozzászólásáraEz nem ősszel derült ki, mindenki tudta mik a szabályok. Egy köpésre vagyunk, de okt közepére le volt vágva a tengeri, és szárításra szinte semmit nem költöttem. A trágyaszórás, búzavetés, aratás, talajmunka az tény hogy eléggé sűrű volt, kimerítő. Nyilván nem lehetett ígysem mindent úgy és akkor megcsinálni ahogy szerettem volna, de nem tudsz mit csinálni, ehez kell alkalmazkodni.
Válasz hashtag #14363. hozzászólásáraValamit nagyon félre értettél. Senki nem vet 400 faos kukoricát legalábbis felénk. De ha okt 1ig nem forgathatsz akkor kicsit össze torlódnak a dolgok trágya szórás talaj előkészítés a buzavetéshez, őszi szántás, vagy lazítás és örülök neki hogy felétek fagyott és tudtál dolgozni. Ja itt is volt már kétszer mínusz egy. De pont hogy a forgatásnélkülit nyomja most minden pozícióban lévő mert ezért fizeti a lobbi. Én mindig kiszántottam már szeptember végéig és sosem csúszott össze semmi mint az idén, bár az idén is végeztem csak nem úgy ahogy én szerettem volna és nem annyi üzemanyagból.
Válasz Koczka József #14362. hozzászólásáraEz nem a forgatásnélküliséggel függ össze, szántani se lehetett meg mást se. Annyi változott, hogy mostmár értelme sincs jónéhány helyen. Itt november elején lett annyi eső hogy meg kellett állni, de a fagyon még utána is lehetett mozogni. Tehát volt egy hónap. Tudom, nem sok, de aki kihasználta, szinte semmi nem maradt kinn, és meg is van művelve nagyjából. Namost ha valaki eleve olyan agrotechnikát választ, amiben bele van kódolva, hogy november közepén arat leghamarabb, azzal én innen nem tudok mit kezdeni. Senki nem közelez arra, hogy 400 környéki faot vessél, vagy mondjuk arra, hogy megvárjad amíg magától leszárad a tengeri. Nyilván okoskodásnak veszik sokan, pedig csak végig kell gondolni, hogyan tudja a sajàt gazdasàgában ezt a kockázatot csökkenteni, amit ez az őszi szűkebb időkapu okoz.
Válasz hashtag #14361. hozzászólásáraHát ezért tartom semmire ezt a forgatásnélkülit. Mert szerintem minden termőhely adotsága más és szerintem a talaj művelést is ahoz kell igazítani. Itt az idei év elő példa hogy szeptember 30. Nem lehet szántani vagy lazítani csak ha vetel bele. És lőn világosság a fél határ műveletlen mert október közepétől rá sem lehet menni, legalábbis felénk. Na ezt teszi ha valaki csak papírból ismeri a mezőgazdaságot.
Válasz Koczka József #14360. hozzászólásáraNem mindenki lakik a tisza mellett. Viszont ha egy sekély termőrétegű szoloncsákos, vagy réti szolonyec talajjal indulsz neki a harcnak, eleve meg vagy lőve. És lehet nézni a kutakat, de hiába, ha lejön egy nagyobb eső, egyből megáll a víz, pedig kicsivel alatta száraz por van. Olyan vékonyak a talaj rétegek, és olyannyira különbözőek a fizikai tulajsonságaik is, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mivel nyúlsz hozzá, azt is milyen mélységben..
Válasz termelo #14359. hozzászólásáraJó gondolat menet mi a Tiszaparton pont így vagyunk.A Tisza mindenkori vízállása határozza meg a talajvíz magasságát .Az idei rengeteg eső után a lazított föld is víz alatt van és van ahol a szántott meg nincs .A talajvíz magassága sokat befolyásol azon hogy mennyi vizet tud a föld befogadni.
Válasz Radocz #14358. hozzászólásáraAz általad hivatkozott link csak azokon a területeken értelmezhető ahol az átlag talajvízszint egy meghatározott tengerszint feletti magasság alatt van.
Ennek a meghatározásához kell a talajod legmélyebb pontjának tengerszint feletti magassága és a vízügy legközelebbi talajkútjának a táblázata. Mivel régebb óta fennáll nálad a probléma érdemes lenne ezt több évre visszamenőleg elkérni.
Igazából szakember sem kell hozzá ha felírtad volna hogy mikor álltak meg a vizek és ez korrelációban van a vízügy adataival.
Amire rálátok, a környéken mindenhol eltűnt a vízállás az elmúlt 3 évben természetesen művelési módtól függetlenül. Ha emelkedik a talajvízszint ugyanúgy visszajönnek a vízállások (belvíz) mint mindig. Ez nem agrotechnológiai hanem hidrológiai kérdés...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Talajv%C3%ADz
Válasz termelo #14357. hozzászólásáraA kereső több oldalt hozott a vízgazdálkodásra.
Van, ami a Stefanovits-ra hivatkozott.
Ez nekem új.
http://www.moe.hu/kepzes2017/12_a_talaj_vzgazdlkodsi_jellemzit_befolysol_tnyezk.html
Ez
Válasz Radocz #14356. hozzászólásáraAz általad felsorol emberek egyike sem ismeri a te területed vízgazdálkodását és te sem.
A vízügy több évtizedre visszamenőleg pontos adatokkal rendelkezik a talaj vízháztartását illetően.
Rajtad áll, hogy merre tovább. Szakmailag helyes út vagy a hókuszpók.
Válasz termelo #14355. hozzászólásáraA felső kép másik terület. 5 Km-re.
A gyepen a talaj miatt áll meg a víz. Eddig így gondoltam.
Most hogy mondod, az erdőben is áll a víz. Igaz korábban nádas volt, de átalakult az elmúlt években.
Amit lazítottam, azon a részen nem volt igazán művelve a terület, mert nem terem még a gyom sem.
Szikes. Lehet, hogy van egy vízzáró réteg, amit nem ért el a lazítás.
Ha lesz segítségem kimegyünk ásóval.
Ki lehet a megfelelő ember?
Egy pár ismerősöm.
Professzor: Kátai, Dobos, Pepo.
TMMG-s: Kökény, Diriczi, Agrofutura, Reto, stb.
Tegyük fel megkérdezem a múltban mi volt.
Attól még nem fogom tudni mi a helyes lépés.
És sajnos azt sem, hogy kinek higgyek.
Ha lesz komolyabb fagy lesz fotó! Az erdő szélén is álló vízről is.
Válasz Radocz #14354. hozzászólásáraMitől lenne egyértelmű, hogy a művelés miatt van ha az előzőleg feltett kérdésekre nem tudod a választ?
Vagy pl. szerinted miért áll meg a víz egy ősgyepen amikor az még sohasem volt művelve?
Mivel magyarázod, hogy a lazítás ellenére sem ment el a víz?
Ez esetben végül is megszűnt a "minden bajt okozó eketalp" csak a probléma nem oldódott meg...
Egyébként én nem találkoztam a mezőgazdaságban megmagyarázhatatlan dolgokkal, csak a megfelelő emberhez kell fordulni.
Éppen ezért:
Ne higgy nekem, ne higgy itt másnak sem, kérd szakember véleményét!
Az ottani a területileg illetékes vízügy tud neked segíteni akár több évtizednyi adattal...
Válasz Radocz #14351. hozzászólásáraA felső kép mellett kb. 20 méteres csíkban áll a víz.
Egyértelmű, hogy a művelés mód miatt van.
Ha lesz fagy akkor......
Válasz termelo-nek.
Nem tudom.
Nem tudom.
Úgy gondolom, a talaj minőséget kellene javítani a hajlásban.
Idén az a rész meg lett lazítva.
A szomszéd csak tárcsázta, és nála is kisebb vízállás van, mint február hónapban volt.
Privátban írok, ha akarod.
Vissza olvastam, azokat a hozzászólásokat, amiben a takaró növény (így külön írva) szerepel.
https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=Takar%C3%B3%20n%C3%B6v%C3%A9ny&page=1
Íme
Közös munka a szomszédos kft-vel.
Nitrogén gyűjto takaró növény sáv művelő eszközzel megművelve.
Válasz barazdabetyar. #14349. hozzászólásáraAnno, együtt ebédeltem egyik előadóval. Ha most is sikerül vele meginni egy kávét, nem 35 000 Ft-ot ér nekem.
Mindenki maga tudja.
És Reto Stocker gépe is érdekel.
Válasz Radocz #14348. hozzászólására35 ezret nekem nem ér.Ezt az utat,mindenkinek maga kell kitaposni.
Válasz barazdabetyar. #14346. hozzászólásáraEddig úgy van, hogy augusztus 24-en megyek Gádoros településre.
Találkozzunk ott, ha megoldható!