Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR408.83 FtUSD390.47 FtCHF430.85 FtGBP484.73 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraHa te kérdezed, akkor biztos 1.5L glypo + nitrogén, meg esetleg valami felületnövelő. Az idő meg talán Talán augusztus eleje...
Válasz beekeeperp #5470. hozzászólásáraA természet élni akar, a gyomok is, a gyommagok több évig képesek a talajban elleni anélkül, hogy elveszítenék a csírázó képességüket, valamint a szél, madarak stb... folyamatosan hordják a magokat.
A totális gyomirtó közvetlen hatása minimális a talajéletre, a probléma akkor van mikor ezzel csupaszon van tartva a talaj.
Van jó pár videó amiben egyszikű méternél is nagyobb takarónövény közé vetnek, és ezt is totális gyomirtóval lefújják, de a tápanyag körforgásban átveszi a helyét a kultúrnövény.
Van egy kérdésem hozzátok ,van 3db 1hekis föld ami le van szórva szerves trágyával úgy rendesen ,2db fekete föld ,1db föveny,nincs kiszántva mit csináljak vele kuki menne bele.?
Az alábbi képen két árpa tarló van, egymás mellett. Aratás után egyikhez sem nyúltak. A kettő között egyetlen különbség van, egy permetezés. A kép szeptember 23-án készült.
Találós kérdés: Mennyi Glypho-t kapott szerintetek és mikor?
Válasz MrPoke #5468. hozzászólásáraMiért van az, hogy iszonyatos mennyiségű mérget használnak a mezőgazdaság és még le is forgatják 30-40 cm mélyre és kikel újra és újra a gyom?
Ha termőtalaj egy összetett élőközösség tekinthetjük élőlénynek is akkor a totális gyomirtással nem gyengítjük le a védekező képességét?
Válasz 4964 #5465. hozzászólásáraA gesztenye ültetésnek vannak korlátjai a talaj meszesége nagyban korlátozza. Egy jó talaj feltárással meglehet állapítani, hogy érdemes-e ültetni. Magyarországon több tájfajta létezik én azt javasolnám elsősorba. És mindenféleleképpen vírusrezinste legyen a talajt bizonyos esetekbe tölgy alannyal át lehet lépni de a terület éves csapadék mennyiségét jó szem előtt tartani mert sok léhát nevel.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraHa ennyit glifosatra van szükséged a gyomok ellen, valószínű kialakult már egy rezisztencia a gyomokban. Használj mást, keverd valamivel.
Simán termelek tritikalé + őszi bükköny keveréket egy szem gyomirtó nélkül. A Mezei acat jelent gondot, de ott is csak az ami áttelel, 3-5 évente egy tarló kezeléssel azt is ki szoktam végezni.
Nyáron 4x? Amíg nem hoz magot engem nem zavar, de a takarónövény el fogja nyomni. Különben is például a Parlagfű igen jó talajtakaró növény, simán lehetne használni másodvetésnek, csak páran tüsszögnek tőle.
Tavasszal pedig csak örülni szoktam neki, belehúzom a gazos földbe kap egy totálist és jól van.
Válasz 4964 #5461. hozzászólásáraSzerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Válasz beekeeperp #5459. hozzászólásáraValaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraEgy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraValaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
Válasz .Feco. #5454. hozzászólásáraA grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólásáraHa sok esőt kap a vetés után akkor előnyösebb ha felkapálja mélyen.
Ha viszont nem kap eleget akkor KO.
Itthoni viszonyok között én egy kevéssé forgató de mélyen lazító eszköz és a no-till kombinálásának látnám a legtöbb értelmét.
Egyszerű módszer mint a faék, eszköz igénye sem elérhetetlen. Szárazságban és vizes évjáratban is működik. Hozamilag is simán versenyképes lenne ugyanakkor talajkímélő.
Válasz 4964 #5453. hozzászólásárafussunk ennek neki mégegyszer. Mit is hagy el? mert mi ilyet nem tapasztaltunk. Oda-vissza sosem járattuk még, gyakorlatilag arra is kínosan ügyelünk, hogy a táblavégi fordulóknál a hosszanti gépaljakat ne húzzuk a keresztsorba, mert alapvetően káros kétszer elhúznni ugyanott.
év 3x4 liter glifo-t 4 hketárra juttatsz ki, ilyet szerintemmég soha senki nem csinált, érrtelme sincs. Káros lenne, de mutass bármilyen vegyszert amiből nem káros 3x-os dózis.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólásáraEz a problémák egyike. A grubber egyszerűen hagy el gyomot miközben szántási mélységen megy.
Még oda-vissza használva sincs olyan gyomszabályozó hatása mint a szántásnak.
Igazából ez csak kukorica és napraforgó esetén gond de ott nem kis problémát okoz.
Tökéletesen kezelhető a helyzet évi 3x4 liter glifozát kijuttatásával, a megfelelő időpontokban.
Csak az a kérdés hogy akkor melyik károsabb a talajra és a környezetre?
A szántás vagy ez utóbbi? Lehet még a gyomokat és a fedőnövényeket szabályozni az ekén kívül sok egyéb eszközzel is, de itt is az a kérdés hogy hányszor és hány menetben illetve milyen hatékonysággal.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólásáraTalajtömörödöttségtől jobban félek,minthogy kiszárítom.Tavaly,100%-ba vetés előtt ment a grúber,és jó lett.Ahol több éve nem volt szántva,mintha őszi szántást csinált volna.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraA direktvetésnek azért több értelme volna, mint 25-30 cm-re felkapálni... úgy kiszárítod semmi sem lesz belőle. A reteknek meg nem árt az sem.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraNembeszélve arról, hogy ilyen jó talajokon ahol vetés előtt meglehet grúberezni és minden jó lesz, itt mindegy mit csinálsz.
Eljönnél az agyagra a nyirokba, aztán szépen ellehet felejteni mindent ami 5cm-nél mélyebbre fut a fődben, mert csak galuskázik. No az ilyen talajon kell erősen agyalni, nem ahol mindegy mit csinálsz vele semmiképpen nem lesz rossz.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraAzt gondolod majd jövőre meg leszalad méterig a bot?
akkor sosem tudod elkezdeni ha erre vársz. Szerintem ha most grubberezel épn az ellenkezőjét teszed mint amire hitvallassz itt keményen. Attól, hogy mégegyszer takarózol majd idén jövő tavasszal sem lesz jobb a pálya. Gondold el. Ahol fővetésben szerepelnek ezek a növények melyeket másodba pár hónapig nevelsz a földeden, tehát olyan helyeken minden heppi? Nekem mustárom is volt fővetésben mégsem lett csoda tőle, ugyanígy ha beveted a tarlóba búza után ott sem leszel semmivel előrrébb. Ez az igazság.
Ha folyamatban így dolgozol és közben már a vasat sem élezed a fődnek akkor majd alakul elvileg.
Egyébként a zabnak van nagyon jó parabolikus gyökere ami átszövi keményen a talajt, ráadásul kifagyó és egy sűrű gyepes zab takaróval ha nekimész a télnek akkor abból tavasszal is sokáig lesz takarás mert egyébként meg az úgymondom "fűfélék" nehezebben tűnnek el a talajfelszínről mint a napraforgó vagy egyéb más szár.
A fotón amit beszúrtál, abba már direktbe kéne vetni, azt mondod régóta nem ekézel, elvileg nincsen feltalpalva a pálya, ebben az esetben meg nincs akadály.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólásáraMég nem kellően laza a talaj,ezért lesz grúber.Egy talált fagallyal néztem,a szomszéd búzába is úgy ment a bot,mint az enyémbe.
Nyáron az a terv,szárny nélküli lazító,utána keverék vetése.Ebbe szudáni füvet is tervezek,ha jól emlékszem,erre mondta Attila,hogy legjobb a talajlazításra.
Ha a szonda szerint jó lenne,csak rövid tárcsa lesz.Vagy,egy JD direkt vető.
Válasz Mf-es? #5443. hozzászólásáraEzek szerint te csak melegni,vagy az ingyenpogácsáért jártál az előadásokra.
Az elmélet szerint hazavágod azt a kis talajmegújítást is a grubereddel.
Válasz Pici #5393. hozzászólásáraEz sajátos hazai hozzáállás. Tapasztaltam. Mikor kezdett be jönni a GPS szisztéma. Oltári műsorok voltak a környezetemben. Az akkori ellenzők..mára a megmondó emberek lettek. Sőt szinte elfelejtették hogy egykor aláásták a megújulást-fejlődést. Tipikus, az indiánok és a vasút esete. Valóban már vagy 10 éve vannak kik valami formában tapasztalatokat buktatókat éltek meg de mára nevetnek az ellenük áradozókon. Próbáltam meggyőzni gazda társat ossza meg a tapasztalatait. Válasz "Minek ? Azért hogy kérdőjelezzenek le oltsanak ?" Még a földszomszédja is le ócsárolja pedig szemmel láthatók az eredményei. Költség hatékonysága. A kereskedői és gyártói,input anyag előállító-kereskedő potenciálnak,nem felel meg a talajmegújító gondolkozás mód ezen verziója. Hajlamosak vagyunk belemenni a marketing játékba. Csak a böhöm-csak a nagy. Mért van az ahol a javuló talajállapot mellett mára már elég a kisebb traki is ? Vagy úgy rendeli a farmer a 8000-es őzikét hogy nincs első hajtása ? A lényeg, az élelmezés nagy lóvé. Sokszereplős játék. Pont ezért sokan szeretnének lenyúlni belőle. A gyártók mára elektronikus kütyükkel tudnak érdemben előállni. Mivel a keréken-csapágyon-fogaskeréken sokat túlgondolni már nem kell. Természetesen hasznos dolgok. De még mindig azon megy a matek hogy bár precízebben dolgozol a földeken jelentkezik a költség hatékonyság. Egészen az első egérig-beázásig. És akkor előkerül a faék. Tehát ismét sakk matt. Csak kapkodom a fejem mikor látom az holdjáróra emlékeztető vetőgépeket. Mit használtan már a kutya sem akar meg venni. Miközben azok a fránya Amcsik hajlamosak megvenni a mechanikus kivitelű új vetőgépet. Vagy egyszerűen van cég ki továbbra is gyártja a JD 71-es vetőgépét. Akár Quad után is 2-3 sorral. Kicsit túlgondoltuk a dolgokat, jól dolgozol.Jön a plusz pénz. Költeni is kell, mivel könyvelőt ha tartasz ,akkor az dolgozzon is. De meddig megy ez így ? Alternatívák kellenek...Erre már körülöttünk nyitottabbak a farmerek. Még a muszkák is Elég érdekes direkt dolgokat gyártanak használnak. Tanulnak, alkalmazkodnak . Erre volna jó a szakmai fórum. Terep tapasztalatok. Mások vagy saját hibáink kijavítása. Szét offolni nem kellene. Pláne bele állni a másikba. Ez nyitott fórum. Bárki be néz ide rögtön le méri mennyire van talpon maradási potenciál a gazdákban. Természetesen ez csak egy aprócska szelete a hazai vagy határon túli kollégáknak. De számokban abból adódóan, százalék arányban már lehet látni. Az irányt. Ez az irány természetesen más piaci szereplőket is bevonz. Ami nem biztos hogy káros. De a sárkányfű árusokkal csak finoman.
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem olajretek,az elfagyott.Tillage radish ami túlélte.Expresszes napraforgó,meg van ahová tök fog kerülni.
Nem aggódok,nem mindenütt,csak foltokba élte túl.Vetés előtt kap egy teljes mélység grúbert.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólásáraAkkor innentől kell nagyon észnél lenni, ugyanis az olajretek kultúrgyomnak kifejezett rohadék valami. Jártam már én is így, ugyanígy későn vetett zöldtrágyával. Tavasszal kapott roundup-ot, amit kihevert, majd a kombinátor két sorral feketére dolgozta a felszint. Mire kikelt a répa szépen visszaállt a retek a föld alól...
Egész évben fújtuk rá a gyomirtót, de csak fogta, nem tudta kiölni, kapálni meg nem lehetett, mert a dzsuva szedte ki a répákat... elég xar volt...
az első képen a talajba forgatás látsik, első sorral, de kapot mégegyet ellenkező szögben, majd a második képen a kelő állomány, ahol még tiszta a föld, a harmadik képen a jobb széle érdekes, ott látszik, hoyg bőven beelőzte a répát. ekkorra már legalább 5 posztkezelést kapott, mégis alig csak fogta...
Válasz szanberg #5418. hozzászólásáraPicit ki van sarkítva. Az állandóan ismétlődő kérdésekre adott ugyanazon válaszok a fárasztóak. Ezért is lett ajánlva az előadás, amely ingyenes volt.
Át kell rágni magát a fórumon akit érdekel a téma, mielőtt kérdez az illető. A kérdésfeltevésből már látszik ki volt hajlandó rá.
Zöldtrágyázhatsz ötletszerűen és tervszerűen is. Akkor már az utóbbi.
Teát főzni nem kell, de szükséges. A komposztot váltod ki vele. Utóbbiból 25-50 m3/ha a javasolt mennyiség, a közelembe 4.500Ft + ÁFA áron adják. Számolj, melyik éri meg. 1.000 évet írtál a komposztálódásra. A folyamatot fel kell gyorsítani, ha nem akarod ezt az időt kivárni
Műtrágyára szinte senki nem sajnálja a pénzt, de ezekre igen. Az utat amelyre lép, mindenki eldöntheti.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólásáraKár, hogy nem raktad fel hamarabb, kíváncsi lettem volna mi lett volna erre a szakvélemény, merthogy egy hajszállal sem jobb mint a Tajbor komáé az hótziher, se nem roszabb, de itt valszeg leborulás lett volna meg ária
Válasz szanberg #5435. hozzászólásáraKülhoni videók között érdemes megnézni a svájci. osztrák és németket is. Mert van ahol már több mint harminc éve gazdálkodnak így.
A csapadék viszonyokba teljesen igazad van sajnos. Tapasztalatból tudom, hogy ausztriába hótól hóig méreg zöld minden.
A gödör azoknak is segít akik nem nagyban gazdálkodnak így jelentős anyagi kiadást spórolnak meg. Szemmel látható a talaj rétegezettsége láthatófajok sokszínűsége, eketalp rétegek, altalj és a termőtalaj arányai.
Valamint a főnövény és takarónövények gyökérzónája ebből is sok következtetést lehet levonni, feltéve ha minél többen osztják meg velünk az alkalmazott technológiával együtt.
Válasz kis Zombi #5422. hozzászólásáraZombikám egyenlőre a külhoni videók csak ébresztők legyenek iletve irányelv, mert az óceáni klímák nagyon mások ám. Lehet itt a franciákkal példálózni, én jártam kint szakmai rendezvényen, olyan poros köves nulla talajon amit végülis csak egy gyapottáblának lehetett értékelni nem élettel teli földnek, szóval olyanban aratták szemem láttára a 7-8tonnás búzákat. Mondtam az ottani fejesnek ezt, hogy nálunk az ilyen földön akarmennyit adsz neki 3-4tonna lesz belőle, tényleg rettenetesen xar föld volt, higgyétek el. Mosolygott a fickó és annyit mondott erre, hogy látatlanba biztos benne, hogy ott náluk Beauvais-ban minimum kétszer annyi csapadék hullik le mint nekünk tenyészidőben, de inkább kevesebbet mondott...
Viszont az meg tény, hogy sokan vagyunk itt akik régóta nem szántanak(bár én nyúltam ekéhez 7éve nem szántott területen mert így tudtam talajt csinálni és vetni bele aprómagot következő esztendőben) szóval látod van aki 14éve forgatás nélkül dolgozik és nincsen semmi csoda, nem a mutogatós kategória, mára főleg egy elterjedt ésszerű logikus gazdaságos technológia. Meg ne haragudj, egy zöldtrágyával csináltál ettől többet, semmi extra ezért nem értettem sosem az erőteljes példálózásokat, meg épen olyan emberek felé mint pl.: tajbor koléga aki szintén régóta lazít, grubberezik ésszel odafigyelve.
csak megint mondom, a másik ember nézőpontját sosem vettétek figyelembe
Eleve honnan veszed, hogy nálam nem működött a téma? Ki mondta? Én? Egy szóval sem.
Nekem nagyon is jó eredményeim voltak az olajretkes takarónövényekkel viszont írtam már, hogy gyakorlatilag klasszikusan ez csak nyáron lekerülő kultúra jellemzően kalászosok után tud működni kukorica elé, aztán nem mindig így jön ki a lépés.
Továbbá ahol erős a vadkár ott annyira széttapossák a földet a takarónövényért, hogy abba tavasszal nehéz esz vetni itt agyag van nem homok, ezt ha meggyúrod akkor KO.
A linkekről meg annyit, hogy én az angol ajkúakat mind végigolvastam végignéztem videókat, de egyébként ezeket meg már sokéve láttam mindet.
Szóval be lehet fogni és a másik ember nézőpontját is elfogadni picikém
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólásáraMondjuk itt évek óta csinálunk vetésidő kísérleteket, ugyanazon kukoricákat elvetjük mondjuk aprilis elején közepén végén, másuj elején, kb 2hetes eltolásokkal.
Tavaly csak egy volt, április 25 kontra május mittudomén 9. Lehet tippelni de inkább megírom, az utóbbi vetés 2tonnával kevesebbet adott, de korábban is hasonló eredmények játszottak.
Nem mellékesen ahol öntözve 6tonnát alig bírnak elérni ott más egyéb hiba is volt, de tényleg nem tinédzser ellen szól ez, hanem maradjon meg a realitás.
Válasz szanberg #5421. hozzászólásáraSzerintem amugy ott rontottad el hogy neked csondben kellett volna olvasni a forumot hogy megtudd neked miert nem sikerult mikor meg senki nem csinalta itthon csak te , igy kiderultek volna a hibak de nem hallgatjatok meg az embert csak fujjatok a magatoket mert azt hiszed hogy mindent lattal mar.... aztan kiderulnek a hianyossagok ... leirta volna Netparaszt is a magyarazatot csak ahhoz 1 hetig gepelni kellene ... erre linkeltek be hogy olvasni is lehetne , de erre meg lustak az emberek , elvarjak hogy kiosszak a nyertes lottoszamokat .....
Válasz .Feco. #5429. hozzászólásáraSzerintem,a szántás,a legdrágább,és legnyűgösebb munkafolyamat.Aki ebbe bele sokall,az elindul más irányba.
Valószínű,nálatok bejött a nem szántás.Akkor másnál is befog.
Akkor már megérte váltani.
Válasz Mf-es? #5427. hozzászólásáraNekünk a lázító-rovidtarcsa-kultivator kiegészítve zoldtragyaval, szerves tárgyával es tényleg sok növényes vetesforgoval 14 ev folyamatos szántás nélküli művelés mellett humusztartalomban nem emelt 1%-ot sem, szervesanyagban talán vagy 2%-ot de az nem humusz! Persze művelni sokkal könyebb lett, néha direktvetni is lehet mar rajta, es az biztos hogy a talaj a közelében nem jár az egykorinak.
Hidd el, 13-14 éves forgatatlan talajaink vannak, tudom mit beszélek.
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólásáraHagyd Zombi, felesleges vitázni és bizonygatni, mert biztos hazudok és amit nálam láttál az sem valós.
Tudod jól, hogy szívesen segítek, de ezt ezután privát vonalon oldom meg, aki eddig elért ezután is elfog. Ezt már néhány hete megírtam, de még adtam egy esélyt a dolognak, Felesleges!
15328 hozzászólás
Válasz Mf-es? #5467. hozzászólásáraNekem van egy :
82es MTZ 2mFt
Eke:150eFt
Tárcsa :750eFt
Kombinátor:350eFt
Lajt vetőgép:500eFt
Összesen:3750eFt
Direktvetőgép használtan is 10mFt
Ami húzza az is alaphangon 10mFt
Összesen 20000eFt
Nekem nem éri meg
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraSzerintem egy litert kapott :)
Válasz .Feco. #5471. hozzászólásáraHa te kérdezed, akkor biztos 1.5L glypo + nitrogén, meg esetleg valami felületnövelő.
Az idő meg talán Talán augusztus eleje... 
Válasz .Feco. #5471. hozzászólására{:hum:}
szerintem még aratáselőtt
Válasz beekeeperp #5470. hozzászólásáraA természet élni akar, a gyomok is, a gyommagok több évig képesek a talajban elleni anélkül, hogy elveszítenék a csírázó képességüket, valamint a szél, madarak stb... folyamatosan hordják a magokat.
A totális gyomirtó közvetlen hatása minimális a talajéletre, a probléma akkor van mikor ezzel csupaszon van tartva a talaj.
Van jó pár videó amiben egyszikű méternél is nagyobb takarónövény közé vetnek, és ezt is totális gyomirtóval lefújják, de a tápanyag körforgásban átveszi a helyét a kultúrnövény.
Van egy kérdésem hozzátok ,van 3db 1hekis föld ami le van szórva szerves trágyával úgy rendesen ,2db fekete föld ,1db föveny,nincs kiszántva mit csináljak vele kuki menne bele.?
Az alábbi képen két árpa tarló van, egymás mellett. Aratás után egyikhez sem nyúltak. A kettő között egyetlen különbség van, egy permetezés. A kép szeptember 23-án készült.
Találós kérdés: Mennyi Glypho-t kapott szerintetek és mikor?
Válasz MrPoke #5468. hozzászólásáraMiért van az, hogy iszonyatos mennyiségű mérget használnak a mezőgazdaság és még le is forgatják 30-40 cm mélyre és kikel újra és újra a gyom?
Ha termőtalaj egy összetett élőközösség tekinthetjük élőlénynek is akkor a totális gyomirtással nem gyengítjük le a védekező képességét?
Válasz 4964 #5465. hozzászólásáraA gesztenye ültetésnek vannak korlátjai a talaj meszesége nagyban korlátozza. Egy jó talaj feltárással meglehet állapítani, hogy érdemes-e ültetni. Magyarországon több tájfajta létezik én azt javasolnám elsősorba. És mindenféleleképpen vírusrezinste legyen a talajt bizonyos esetekbe tölgy alannyal át lehet lépni de a terület éves csapadék mennyiségét jó szem előtt tartani mert sok léhát nevel.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraHa ennyit glifosatra van szükséged a gyomok ellen, valószínű kialakult már egy rezisztencia a gyomokban. Használj mást, keverd valamivel.
Simán termelek tritikalé + őszi bükköny keveréket egy szem gyomirtó nélkül. A Mezei acat jelent gondot, de ott is csak az ami áttelel, 3-5 évente egy tarló kezeléssel azt is ki szoktam végezni.
Nyáron 4x? Amíg nem hoz magot engem nem zavar, de a takarónövény el fogja nyomni. Különben is például a Parlagfű igen jó talajtakaró növény, simán lehetne használni másodvetésnek, csak páran tüsszögnek tőle.
Tavasszal pedig csak örülni szoktam neki, belehúzom a gazos földbe kap egy totálist és jól van.
És rájövünk,olcsóbb egy direktvető,mint a sok ócskavas a portán.
Válasz 4964 #5455. hozzászólásáracsak akkor az nem no-till,hanem minimum tillage.
Válasz beekeeperp #5464. hozzászólásáraMilyen fajtát érdemes gesztenyéből ültetni?
Válasz 4964 #5461. hozzászólásáraSzerintem tévedsz megoldás van csak a helyes utat kell megtalálni, ez a fórum is azért van. A talajművelésen lehet változtani sőt szükséges de annak mértékét egyénileg kell megállapítani.
A dió fánál jobb a szelídgesztenye többet ad hozzamba mint a búza hektáronként és mézel is.
Úgy látom eddig vak voltam és nem láttam, hogy méreggel etettnek végeredmény az önellátás saját magam és a családomnak.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraSimba és Fralaz lazítók
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraSimba és Fralaz lazítók
Válasz beekeeperp #5459. hozzászólásáraValaki biztos tudja a választ.
Azt tudom hogy 20 éve negyed ennyit nem permeteztünk mint manapság.
Igaz hogy fele ennyit is termeltünk kb.
A permetezés is káros. A művelés is káros mert elégeti a humuszt és eróziót, deflációt okoz.
Akkor diófákat kell telepíteni a szántókra, utána egy darabig biztos nem kell bolygatni alatta a talajt. Ehető az is, ráadásul gluténmentes és laktózmentes.
Biztos valami ilyesmi jellegű megoldást kell keresni mert a jelenlegi rendszer enyhén szólva sem fenntartható.
Válasz Mf-es? #5456. hozzászólásáraEgy paraplow vagy ferdekéses lazítóval csinálnám, tüskés vagy dd hengerrel. Vágótárcsa az kellene a kések elé hogy ne szedjék össze a kések a szárat.
Vogel ssd 4 lazítóval és tume vetőgéppel próbáltam ezt a dolgot. Csak az az egy gond volt vele hogy nem elég sima a felszín. Egy stx simán menne rajta de a 160 lovas traktort eléggé dobálja 12-13 km/óránál.
Válasz 4964 #5457. hozzászólásáraValaki megtudná mondani az ilyen módon végrehajtott vegyszerezés milyen hatással van a talaj életre. És milyen takaró növény keverékkel volna lehetséges ezt a méreg mennyiséget kiváltani vagy esetleg van valakinek tapasztalat erről?
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem jó választás volt zöldtrágyának az olajretek ezek szerint.Cukorrépának jobb lett volna facélia rozs, biborhere stb keverék. Ebből is tanulhatunk, ha kiemeled a negatív eredményt.
Válasz .Feco. #5454. hozzászólásáraA grubber a gyomot hagyja el, vagy a zöldtrágyát ami vetés után már gyomként szerepel.
Nekem legalábbis a horsch grubberem hagy el gazot.
A 3x4 litert arra írtam hogy ha van mondjuk egy ősziárpa tarlóm amibe jövőre kukoricát szeretnék akkor azt a kukorica vetésig érdemes meglocsolnom 3 alkalommal 4 liter körüli glifó adaggal. Amennyiben minimum művelést akarok alkalmazni és nem szeretném hogy a takarónövényben vagy a kukoricában komolyabb gyomosodás legyen.
Esős nyáron 4x gazosodik fel egy tarló a télig.
Tavasszal meg még 2x.
Válasz 4964 #5455. hozzászólásáraÉs melyik az az eszköz?
Válasz .Feco. #5450. hozzászólásáraHa sok esőt kap a vetés után akkor előnyösebb ha felkapálja mélyen.
Ha viszont nem kap eleget akkor KO.
Itthoni viszonyok között én egy kevéssé forgató de mélyen lazító eszköz és a no-till kombinálásának látnám a legtöbb értelmét.
Egyszerű módszer mint a faék, eszköz igénye sem elérhetetlen. Szárazságban és vizes évjáratban is működik. Hozamilag is simán versenyképes lenne ugyanakkor talajkímélő.
Válasz 4964 #5453. hozzászólásárafussunk ennek neki mégegyszer. Mit is hagy el? mert mi ilyet nem tapasztaltunk. Oda-vissza sosem járattuk még, gyakorlatilag arra is kínosan ügyelünk, hogy a táblavégi fordulóknál a hosszanti gépaljakat ne húzzuk a keresztsorba, mert alapvetően káros kétszer elhúznni ugyanott.
év 3x4 liter glifo-t 4 hketárra juttatsz ki, ilyet szerintemmég soha senki nem csinált, érrtelme sincs. Káros lenne, de mutass bármilyen vegyszert amiből nem káros 3x-os dózis.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólásáraEz a problémák egyike. A grubber egyszerűen hagy el gyomot miközben szántási mélységen megy.
Még oda-vissza használva sincs olyan gyomszabályozó hatása mint a szántásnak.
Igazából ez csak kukorica és napraforgó esetén gond de ott nem kis problémát okoz.
Tökéletesen kezelhető a helyzet évi 3x4 liter glifozát kijuttatásával, a megfelelő időpontokban.
Csak az a kérdés hogy akkor melyik károsabb a talajra és a környezetre?
A szántás vagy ez utóbbi? Lehet még a gyomokat és a fedőnövényeket szabályozni az ekén kívül sok egyéb eszközzel is, de itt is az a kérdés hogy hányszor és hány menetben illetve milyen hatékonysággal.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólásáraMeg a tököt,3 x kellene sorművelni.Direktbe vetettnél,nem működne.Kapálni se ártana.
Válasz .Feco. #5450. hozzászólásáraTalajtömörödöttségtől jobban félek,minthogy kiszárítom.Tavaly,100%-ba vetés előtt ment a grúber,és jó lett.Ahol több éve nem volt szántva,mintha őszi szántást csinált volna.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraA direktvetésnek azért több értelme volna, mint 25-30 cm-re felkapálni... úgy kiszárítod semmi sem lesz belőle. A reteknek meg nem árt az sem.
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraNembeszélve arról, hogy ilyen jó talajokon ahol vetés előtt meglehet grúberezni és minden jó lesz, itt mindegy mit csinálsz.
Eljönnél az agyagra a nyirokba, aztán szépen ellehet felejteni mindent ami 5cm-nél mélyebbre fut a fődben, mert csak galuskázik. No az ilyen talajon kell erősen agyalni, nem ahol mindegy mit csinálsz vele semmiképpen nem lesz rossz.
Válasz Mf-es? #5443. hozzászólásáraA tillage radish olajretek. Az a fajta, és nem a faj neve. mintha a Neoma nem számítana napraforgónak...
Válasz Mf-es? #5446. hozzászólásáraAzt gondolod majd jövőre meg leszalad méterig a bot?
akkor sosem tudod elkezdeni ha erre vársz. Szerintem ha most grubberezel épn az ellenkezőjét teszed mint amire hitvallassz itt keményen. Attól, hogy mégegyszer takarózol majd idén jövő tavasszal sem lesz jobb a pálya. Gondold el. Ahol fővetésben szerepelnek ezek a növények melyeket másodba pár hónapig nevelsz a földeden, tehát olyan helyeken minden heppi? Nekem mustárom is volt fővetésben mégsem lett csoda tőle, ugyanígy ha beveted a tarlóba búza után ott sem leszel semmivel előrrébb. Ez az igazság.
Ha folyamatban így dolgozol és közben már a vasat sem élezed a fődnek akkor majd alakul elvileg.
Egyébként a zabnak van nagyon jó parabolikus gyökere ami átszövi keményen a talajt, ráadásul kifagyó és egy sűrű gyepes zab takaróval ha nekimész a télnek akkor abból tavasszal is sokáig lesz takarás mert egyébként meg az úgymondom "fűfélék" nehezebben tűnnek el a talajfelszínről mint a napraforgó vagy egyéb más szár.
A fotón amit beszúrtál, abba már direktbe kéne vetni, azt mondod régóta nem ekézel, elvileg nincsen feltalpalva a pálya, ebben az esetben meg nincs akadály.
Válasz .Szabi. #5445. hozzászólásáraMég nem kellően laza a talaj,ezért lesz grúber.Egy talált fagallyal néztem,a szomszéd búzába is úgy ment a bot,mint az enyémbe.
Nyáron az a terv,szárny nélküli lazító,utána keverék vetése.Ebbe szudáni füvet is tervezek,ha jól emlékszem,erre mondta Attila,hogy legjobb a talajlazításra.
Ha a szonda szerint jó lenne,csak rövid tárcsa lesz.Vagy,egy JD direkt vető.
Válasz Mf-es? #5443. hozzászólásáraEzek szerint te csak melegni,vagy az ingyenpogácsáért jártál az előadásokra.
Az elmélet szerint hazavágod azt a kis talajmegújítást is a grubereddel.
Válasz Pici #5393. hozzászólásáraEz sajátos hazai hozzáállás. Tapasztaltam. Mikor kezdett be jönni a GPS szisztéma. Oltári műsorok voltak a környezetemben. Az akkori ellenzők..mára a megmondó emberek lettek. Sőt szinte elfelejtették hogy egykor aláásták a megújulást-fejlődést. Tipikus, az indiánok és a vasút esete. Valóban már vagy 10 éve vannak kik valami formában tapasztalatokat buktatókat éltek meg de mára nevetnek az ellenük áradozókon. Próbáltam meggyőzni gazda társat ossza meg a tapasztalatait. Válasz "Minek ? Azért hogy kérdőjelezzenek le oltsanak ?" Még a földszomszédja is le ócsárolja pedig szemmel láthatók az eredményei. Költség hatékonysága. A kereskedői és gyártói,input anyag előállító-kereskedő potenciálnak,nem felel meg a talajmegújító gondolkozás mód ezen verziója. Hajlamosak vagyunk belemenni a marketing játékba. Csak a böhöm-csak a nagy. Mért van az ahol a javuló talajállapot mellett mára már elég a kisebb traki is ? Vagy úgy rendeli a farmer a 8000-es őzikét hogy nincs első hajtása ? A lényeg, az élelmezés nagy lóvé. Sokszereplős játék. Pont ezért sokan szeretnének lenyúlni belőle. A gyártók mára elektronikus kütyükkel tudnak érdemben előállni. Mivel a keréken-csapágyon-fogaskeréken sokat túlgondolni már nem kell. Természetesen hasznos dolgok. De még mindig azon megy a matek hogy bár precízebben dolgozol a földeken jelentkezik a költség hatékonyság. Egészen az első egérig-beázásig. És akkor előkerül a faék. Tehát ismét sakk matt. Csak kapkodom a fejem mikor látom az holdjáróra emlékeztető vetőgépeket. Mit használtan már a kutya sem akar meg venni. Miközben azok a fránya Amcsik hajlamosak megvenni a mechanikus kivitelű új vetőgépet. Vagy egyszerűen van cég ki továbbra is gyártja a JD 71-es vetőgépét. Akár Quad után is 2-3 sorral.
Kicsit túlgondoltuk a dolgokat, jól dolgozol.Jön a plusz pénz. Költeni is kell, mivel könyvelőt ha tartasz ,akkor az dolgozzon is. De meddig megy ez így ? Alternatívák kellenek...Erre már körülöttünk nyitottabbak a farmerek. Még a muszkák is 
Elég érdekes direkt dolgokat gyártanak használnak. Tanulnak, alkalmazkodnak . Erre volna jó a szakmai fórum. Terep tapasztalatok. Mások vagy saját hibáink kijavítása. Szét offolni nem kellene. Pláne bele állni a másikba. Ez nyitott fórum. Bárki be néz ide rögtön le méri mennyire van talpon maradási potenciál a gazdákban. Természetesen ez csak egy aprócska szelete a hazai vagy határon túli kollégáknak. De számokban abból adódóan, százalék arányban már lehet látni. Az irányt. Ez az irány természetesen más piaci szereplőket is bevonz. Ami nem biztos hogy káros. De a sárkányfű árusokkal csak finoman. 
Válasz .Feco. #5442. hozzászólásáraNem olajretek,az elfagyott.Tillage radish ami túlélte.Expresszes napraforgó,meg van ahová tök fog kerülni.
Nem aggódok,nem mindenütt,csak foltokba élte túl.Vetés előtt kap egy teljes mélység grúbert.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólásáraAkkor innentől kell nagyon észnél lenni, ugyanis az olajretek kultúrgyomnak kifejezett rohadék valami. Jártam már én is így, ugyanígy későn vetett zöldtrágyával. Tavasszal kapott roundup-ot, amit kihevert, majd a kombinátor két sorral feketére dolgozta a felszint. Mire kikelt a répa szépen visszaállt a retek a föld alól...
Egész évben fújtuk rá a gyomirtót, de csak fogta, nem tudta kiölni, kapálni meg nem lehetett, mert a dzsuva szedte ki a répákat... elég xar volt...
az első képen a talajba forgatás látsik, első sorral, de kapot mégegyet ellenkező szögben, majd a második képen a kelő állomány, ahol még tiszta a föld, a harmadik képen a jobb széle érdekes, ott látszik, hoyg bőven beelőzte a répát. ekkorra már legalább 5 posztkezelést kapott, mégis alig csak fogta...
Válasz szanberg #5418. hozzászólásáraPicit ki van sarkítva. Az állandóan ismétlődő kérdésekre adott ugyanazon válaszok a fárasztóak. Ezért is lett ajánlva az előadás, amely ingyenes volt.
Át kell rágni magát a fórumon akit érdekel a téma, mielőtt kérdez az illető. A kérdésfeltevésből már látszik ki volt hajlandó rá.
Zöldtrágyázhatsz ötletszerűen és tervszerűen is. Akkor már az utóbbi.
Teát főzni nem kell, de szükséges. A komposztot váltod ki vele. Utóbbiból 25-50 m3/ha a javasolt mennyiség, a közelembe 4.500Ft + ÁFA áron adják. Számolj, melyik éri meg. 1.000 évet írtál a komposztálódásra. A folyamatot fel kell gyorsítani, ha nem akarod ezt az időt kivárni
Műtrágyára szinte senki nem sajnálja a pénzt, de ezekre igen. Az utat amelyre lép, mindenki eldöntheti.
Válasz szanberg #5439. hozzászólásáraEz nem az.
Válasz Mf-es? #5438. hozzászólásáraKár, hogy nem raktad fel hamarabb, kíváncsi lettem volna mi lett volna erre a szakvélemény, merthogy egy hajszállal sem jobb mint a Tajbor komáé az hótziher, se nem roszabb, de itt valszeg leborulás lett volna meg ária
Ez a Radócz földje?
A kései vetésnél,túlélte a telet a retek,meg a facélia.
Válasz szanberg #5435. hozzászólásáraKülhoni videók között érdemes megnézni a svájci. osztrák és németket is. Mert van ahol már több mint harminc éve gazdálkodnak így.
A csapadék viszonyokba teljesen igazad van sajnos. Tapasztalatból tudom, hogy ausztriába hótól hóig méreg zöld minden.
Válasz kis Zombi #5423. hozzászólásáraIgen van jogosítványom és van kitől megtanulni a mikroszkóp használatát és a külömböző fajok felismerését is.
A gödör azoknak is segít akik nem nagyban gazdálkodnak így jelentős anyagi kiadást spórolnak meg. Szemmel látható a talaj rétegezettsége láthatófajok sokszínűsége, eketalp rétegek, altalj és a termőtalaj arányai.
Valamint a főnövény és takarónövények gyökérzónája ebből is sok következtetést lehet levonni, feltéve ha minél többen osztják meg velünk az alkalmazott technológiával együtt.
Válasz kis Zombi #5422. hozzászólásáraZombikám egyenlőre a külhoni videók csak ébresztők legyenek iletve irányelv, mert az óceáni klímák nagyon mások ám. Lehet itt a franciákkal példálózni, én jártam kint szakmai rendezvényen, olyan poros köves nulla talajon amit végülis csak egy gyapottáblának lehetett értékelni nem élettel teli földnek, szóval olyanban aratták szemem láttára a 7-8tonnás búzákat. Mondtam az ottani fejesnek ezt, hogy nálunk az ilyen földön akarmennyit adsz neki 3-4tonna lesz belőle, tényleg rettenetesen xar föld volt, higgyétek el. Mosolygott a fickó és annyit mondott erre, hogy látatlanba biztos benne, hogy ott náluk Beauvais-ban minimum kétszer annyi csapadék hullik le mint nekünk tenyészidőben, de inkább kevesebbet mondott...
Válasz Agrárteenager #5428. hozzászólásáraKár, hogy ezt így fogod fel és lelépsz.
Viszont az meg tény, hogy sokan vagyunk itt akik régóta nem szántanak(bár én nyúltam ekéhez 7éve nem szántott területen mert így tudtam talajt csinálni és vetni bele aprómagot következő esztendőben) szóval látod van aki 14éve forgatás nélkül dolgozik és nincsen semmi csoda, nem a mutogatós kategória, mára főleg egy elterjedt ésszerű logikus gazdaságos technológia. Meg ne haragudj, egy zöldtrágyával csináltál ettől többet, semmi extra ezért nem értettem sosem az erőteljes példálózásokat, meg épen olyan emberek felé mint pl.: tajbor koléga aki szintén régóta lazít, grubberezik ésszel odafigyelve.
csak megint mondom, a másik ember nézőpontját sosem vettétek figyelembe
Válasz Pici #5431. hozzászólásáraSzerintem meg nem rontottal el, és pont nem én vagyok az aki várja a potya lottószámokat...
Eleve honnan veszed, hogy nálam nem működött a téma? Ki mondta? Én? Egy szóval sem.
Nekem nagyon is jó eredményeim voltak az olajretkes takarónövényekkel viszont írtam már, hogy gyakorlatilag klasszikusan ez csak nyáron lekerülő kultúra jellemzően kalászosok után tud működni kukorica elé, aztán nem mindig így jön ki a lépés.
Továbbá ahol erős a vadkár ott annyira széttapossák a földet a takarónövényért, hogy abba tavasszal nehéz esz vetni itt agyag van nem homok, ezt ha meggyúrod akkor KO.
A linkekről meg annyit, hogy én az angol ajkúakat mind végigolvastam végignéztem videókat, de egyébként ezeket meg már sokéve láttam mindet.
Szóval be lehet fogni és a másik ember nézőpontját is elfogadni picikém
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólásáraMondjuk itt évek óta csinálunk vetésidő kísérleteket, ugyanazon kukoricákat elvetjük mondjuk aprilis elején közepén végén, másuj elején, kb 2hetes eltolásokkal.
Tavaly csak egy volt, április 25 kontra május mittudomén 9. Lehet tippelni de inkább megírom, az utóbbi vetés 2tonnával kevesebbet adott, de korábban is hasonló eredmények játszottak.
Nem mellékesen ahol öntözve 6tonnát alig bírnak elérni ott más egyéb hiba is volt, de tényleg nem tinédzser ellen szól ez, hanem maradjon meg a realitás.
Válasz szanberg #5421. hozzászólásáraSzerintem amugy ott rontottad el hogy neked csondben kellett volna olvasni a forumot hogy megtudd neked miert nem sikerult mikor meg senki nem csinalta itthon csak te , igy kiderultek volna a hibak de nem hallgatjatok meg az embert csak fujjatok a magatoket mert azt hiszed hogy mindent lattal mar.... aztan kiderulnek a hianyossagok ... leirta volna Netparaszt is a magyarazatot csak ahhoz 1 hetig gepelni kellene ... erre linkeltek be hogy olvasni is lehetne , de erre meg lustak az emberek , elvarjak hogy kiosszak a nyertes lottoszamokat .....
Válasz .Feco. #5429. hozzászólásáraSzerintem,a szántás,a legdrágább,és legnyűgösebb munkafolyamat.Aki ebbe bele sokall,az elindul más irányba.
Valószínű,nálatok bejött a nem szántás.Akkor másnál is befog.
Akkor már megérte váltani.
Válasz Mf-es? #5427. hozzászólásáraNekünk a lázító-rovidtarcsa-kultivator kiegészítve zoldtragyaval, szerves tárgyával es tényleg sok növényes vetesforgoval 14 ev folyamatos szántás nélküli művelés mellett humusztartalomban nem emelt 1%-ot sem, szervesanyagban talán vagy 2%-ot de az nem humusz! Persze művelni sokkal könyebb lett, néha direktvetni is lehet mar rajta, es az biztos hogy a talaj a közelében nem jár az egykorinak.
Hidd el, 13-14 éves forgatatlan talajaink vannak, tudom mit beszélek.
Válasz kis Zombi #5426. hozzászólásáraHagyd Zombi, felesleges vitázni és bizonygatni, mert biztos hazudok és amit nálam láttál az sem valós.
Tudod jól, hogy szívesen segítek, de ezt ezután privát vonalon oldom meg, aki eddig elért ezután is elfog. Ezt már néhány hete megírtam, de még adtam egy esélyt a dolognak, Felesleges!