Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.01 FtUSD390.17 FtCHF432.15 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz horvath.agro #13768. hozzászólásáraEz a mese szerintem, de úgy csinálod ahogy akarod! meg én is ahogy akarom! Mit csinálsz azzal a rengeteg kucca szárral ősszel, megeszed vagy megeteted a lángoló piros tehénnel vagy mit???????????:thumbupcool:}
Válasz MrPoke #13794. hozzászólásáraFelesleges a számokat ide tenni.Mert félrevezető nagyon.Itt a tavaszi grúber 30%-al több lett a szántásos full technológiával szembe.De írhatnék fordított eredményt is.De egyik sem a talajművelésre vezethető vissza.
Én ennyit mértem. Természetesen kukorica tenyészidőben konkrétan nulla csapadékkal. (5 mm-es záporoktól eltekintve). És nyáron 42fokos rekord hő hullámmal.
Válasz barazdabetyar. #13781. hozzászólásáraTavaszig a vadak hol végigjárták-legelték..foltokat feküdtek ki a gazdabot jó hogy nem hajlott el. Egy tehén esetében az 5 mázsa súly...kb 4 tenyérnyi területen oszlik el,nincs alatta gumiheveder. Ma voltam a villanypásztort körbejárni-javítani...hol betörtek a vetésben legalább 3-7cm mély lábnyomok,rendes szarvasok lehetek,de termetes vaddisznó is tud szép nyomokat csinálni.
Válasz MrPoke #13784. hozzászólásáraSzerintem igazán ott műkodik, ahonnan származik is. Kisebb termésátlag, de nagyságrandekkel kevesebb költségből. És most nem az egy sor szántás vagy lazítás árára gondolok. Hanem munkaidőben és gépkapacitásban. Tipikus kinti példa, az apa két fiával megcsinál 2000 hektárt. És nem is kapkodnak. Úgy elhiszem, hogy nem akarja felszántani minden évben, hamar beleunnának.
Válasz barazdabetyar. #13782. hozzászólásáraAzért egy gyökérzettel átszőtt legelőt ne hasonlítsd össze egy szántóval.
Nekem rendszeresen lelegeltetik a kukoricámat tehénnel. Tavaszra úgy le van döngöltetve, hogy a lazítót 20cm-en nem tudom húzni a traktorral. Mellette a legelőn meg laza a talaj. Pedig ott jár be a jószág a szántóra.
Válasz bandigh #13780. hozzászólásáraÉrdekes számításokat lehetne végezni.Porból élet könyvben,pont a legeltetett területeken volt a legjobb talajjavulás.És úgy,hogy tonnákban,ami 1000 tonna,meg több súlyú marha mászkált rajta hektáronként.Pata felületet arányosítani a kombájn gumi felületével.És a marhák súlyát a kombájn súlyával.Lehet,a kombájn nem tapos annyit mint a szarvasmarhák.
Válasz MrPoke #13779. hozzászólásáraTalajtaposás? Olyan nincs is. Egy kombájn a 6 soros asztallal a terület 1/3-át megtapossa, aztán eléggé mem mindegy hogy 15 centi mélyen, vagy 25 centi mélyen lesz üvegkemény a föld a keréknyomban. Legyen inkább 25, mert akkor nem reped ki a gumi csak 15 évesen
Nem azzal a talppal van gond amit a talajművelő eszköz végez. Hanem a gépek taposási kára. Amik az évek folyamán összeadódik. Van talaj ami ezt elég sokáig bírja, de rendszerint mind pár éven belül megadja magát.
Válasz horvath.agro #13776. hozzászólásáraaki idén az esőhöz tudta igazítani felénk, az vagy varázsló, vagy október közepén vetette volna
a kompaktor nagyságrenddel keményebb talpat csinál kukoricánál, minél mélyebben járatom, szerintem exponenciális nő a tömörítés, búzánál 4 centin ez nem feltűnő, 8 centin már nagyon
Az a baj, hogy évekig csak 5 cm-t művelt, a napraforgó karó gyökerű, hamarabb átmegy mindenen. 10 cm-es grúberezés is megoldotta volna a talp problémát.
A rövidtárcsa jó eszköz, sokkal egyenletesebb felszínt hagy, mint más tárcsa típus, sokkal jobb elmunkálásra, sőt magágykészítésre is jó kompromisszum lehet, amíg nincs más. A gömb süveges tárcsa talpait, pedig át kell szakítani periodikusan, de ez művelési rendszertől független. A szántással csak lejjebb teszed a talpat.
Én az erózióvédelem, szervesanyag gyarapítás, jobb vízgazdálkodás miatt vágtam bele a forgatás nélkülibe. Egyelőre nem rosszabbak a termések, és az olaszos lazító 45 centinél sem hozza fel a vadföldet a 'B' szintből, pedig mellettem, a szántottakban sok helyütt eléri az eke, és cirmos a szántás.
Válasz Gandhy #13773. hozzászólásáraszerintem a kompaktor nem csinal kemenyebb talpat egyeltalan.
a takaro meg 10bol 2x kel ki. esohoz kell idoziteni a vetest es talan kikel
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraÉs a napraforgó át töri?És 5cm.-re lehet verti-till ben művelni.Valami nem világos számomra.5 cm.a baj,vagy az 5 cm.-hez rosz munkaeszköz választás??
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásárakukorica alá kompaktorral(27-es lúdtalp asszem) készítem a magágyat, ami nagyságrendekkel keményebb talpat csinál, mint a rövidtárcsa(búza alá ezzel), ebbe a tömör rétegbe nyomja bele a vetőgép a magot 7-8 centi mélyre és simán begyökerezik alá 22-23 centire még az idei aszályban is, 52-56-os kötött nagyrészt barna erdei talaj, részben fekete gyurmával kiegészítve
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraErre megint csak azt tudom mondani,hogy olyan RT-t kell venni ami nem talpal! Gömbsüvegessek ebben a rendszerben nem jók! Csak is SÍK lapos! Annak csak az éle ér le és nem talpal ezt sajat tapasztalat mint ahogy az is mikor egy gömbsüvegest próbáltunk nedvesebb időben ami fokban még be is volt döntvve na ott látszott szabályossan megnyomják a lapok a földet...DÖngölt rendessen! Igaz emez nem fog olyan fekete földet csinálni de nem is az a cél!
Válasz horvath.agro #13768. hozzászólásáraén idén belevágtam a takarónövényes, kifagyó terminológiás verzióba, november közepén nyomokban láttam néhány kikelt tillage radish-t, etióp herét, szudáni füvet, meg 80%-ban búza árvakelést, kénytelen voltam felszántani, pedig mindent elkövettem, hasonlóan előkészített talaj, mint búza alá, gabona vetőgép, henger, na azért egy apró hiba becsúszott így is, 2 hónapig nem adtam neki egy csepp csapadékot sem
lehet, hogy türelmetlen voltam és erre is igaz lett volna a régi mondás, mint a búzánál, hogy majd a hó alatt kikel?
Válasz Ares 826 #13767. hozzászólásáraa rövidtárcsa csak kalászosnál működik, az meg hogy 3 évente felszántod a legrosszabb amit tehetsz, 3 év alatt szépen kezd helyreállni, kezd biológia beindulni és az ekével ezt 3 évente felborítod és tönkreteszed, majd kezdődik minden előről.
az ekét teljesen el kell felejteni ha hosszú távon akar az ember földet művelni, pár év bohóckodásra jó, ha valaki nem ebből akar megélni, de ha valakinek fontos hogy teremjen és hagyni akar valamit a gyerekeire akkor elfelejti az ekét örökre.
nekem ez a véleményem
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraSzemfényvesztés az egész forgatás nélküli rövidtárcsás megoldás szerintem, egy két "szakembernek" mondott embert vastagon megkennek a gépgyártók egy része s azok meg úgy fújják a rövidtárcsa használatát minden növénykultúrához hogy csak csuda! Van az a pénz "amiért az ember haja korpásodik" mondta anno a Prokov Dóra mikor a hajmosó sampont reklámozta! Néha lehet csak tárcsázgatni de szántani is kell legalább három évente főleg kucca alá napra alá! Minden amit írtam saját véleményem és meglátásom!
Válasz barazdabetyar. #13765. hozzászólásáraazért mert a rövidtárcsa talpat csinál amit nem tud áttörni a kukorica, így megreked a felső 5-6 centiben.
a csatolt képen láthatod, ahol a vetőgép áttörte a talpat ott lement, mellette felfeküdt.
Válasz horvath.agro #13763. hozzászólásáraja ès csak kukoricában nem működött az 5cm és ez most az én körülményeimre értendő, máshol lehet működik.
kalászosban és naprában viszont tökéletesen megy a dolog.
Válasz mtz1221 #13761. hozzászólásáramiért ne vallanám be, ha valami nem megy? nem titok ez, de most nem erről van szó. az eke eldobása működik 9 éve és ez nem kérdés. nem is értem azt aki még szánt, az ég világon semmi sem indokolja.
minden jobb mióta nem szántok.
Válasz mtz1221 #13759. hozzászólásáraTavaly,mindenben megygőzött vagy ugyan az vagy jobb volt mint a szomszédok!Most ősszel is öröm volt 20-22 vel leszaladni 3 centin! Ha esős évben is működik szerintem nem kérdés,hogy ez a jó út! Két olyan gazdaságot tudok nem tudom melyikre gondolsz de egyik sem egy nagy TMMG-s...
Válasz Gazda12 #13758. hozzászólásáraVan tőletek aki kék traktorral pöttinger gruberral, ha felénk jön dolgozni fent vannak a szárnyak a gruberon. Itt kötelező hogy talp legyen. De téged figyellek, ha 5 év múlva is működni fog a teknológiád, akkor én is eladok mindent.
Válasz barazdabetyar. #13728. hozzászólásáraDe lehet elég lenne leszedni róla az előhántolókat meg a leforgató lemezeket. Kezdem úgy látni 3 év okoskodás után, hogy az egész egy kitalált dolog. Azt akarom mondani szerintem az előhántoló feltalálása mindennek a kezdete. Utána jött hogy nem rothad el a szár a földben vegyél szár lebontót is. Azután jött a gruber mánia, majd a vésőeke. Ezt mint el kell adni. Én azt ajánlom minden szántósnak pár táblát felezve próbáljon meg nagyon csúnyán szántani, hogy legalább 20%-ék szár fent maradjon a föld tetején. 3 év múlva meg fog a giliszta is jelenni, következő évben nem fog félig megrothadt szár darabokot visszaforgatni, meg sokkal lazább lesz a föld, nagyobb/mélyebb gyökeret fog a kuki pl ereszteni. Beszéltem itt róla egy növényvédőssel, jót nevetett rajta hogy most már látom én is az emberi hiúság ( enyém legyen a legszebb szántás a határban) hova vezet. Állítása szerint azért nem rothad el a szár 1 év alatt ha a barázda alján van, mert azokat a baktériumokat is leforgatom, amik csak a föld felső 15 centijében érzik jól magukat.
Válasz MrPoke #13746. hozzászólásáraLegfeljebb magam alá tudnék almolni. Két éve felszámoltam a marha állományt.
Viszont maradt kb. 10 pótnyi ganyé, azzal keverve gondoltam komposztálni.
Válasz otis #13750. hozzászólásáraSzerintem arra gondolt, hogy vetéskor abba 3 centis sávba szórsz rovarölőt, hogy mégis legyen mit aratni, ne csak vessél
Válasz bandigh #13749. hozzászólásáraA talajélethez hozzátartoznak a hasznos ízeltlábúak is, amikből lényegesen több van, mint kártevőkből, és lényegesen érzékenyebben reagálnak a rovarölőkre, mint a kártevők, amikben viszonylag gyorsan ki szokott alakulni a rezisztencia is.
Ezért nem szerencsés a rovarölő szerek alkalmazása, pláne nem megszokásból, minden kezeléshez lökök valami olcsó piretroidot, ártani nem árt felkiáltással, mert igen is árt, nagyon sokat.
Válasz trikolor5 #13725. hozzászólásáraA talajfertötlenítő a rovarok idegsejtjei közti ingerületátvitelt módosítja, folyamatos ideg ingerületet hoz létre, így a kártevő mozgása rendellenessé válik, majd elpusztul. Nem tudom, hogy a talajéletet alkotó gombák, baktériumok és úgy eleve a növények számára fontos táplálékhálót ez milyen formában zavarja.
Válasz MrPoke #13747. hozzászólásáraNem szántunk kb. 8 éve, úgyhogy azzal nincs gond (csak az ekéket nem tudom eladni ). Gyomosodásra úgy gondoltam, hogy ha nem fagy ki a takarónövény, akkor plusz műveletre van szükség, esetleg újrahajt stb. Az általános gyomosodással együtt kell élni, az ekéhez szerintem nem sok köze van.
15347 hozzászólás
Válasz horvath.agro #13768. hozzászólásáraEz a mese szerintem, de úgy csinálod ahogy akarod! meg én is ahogy akarom! Mit csinálsz azzal a rengeteg kucca szárral ősszel, megeszed vagy megeteted a lángoló piros tehénnel vagy mit???????????:thumbupcool:}
Akkor mi alapján tudunk hasonlítani?
Giliszta?
Válasz MrPoke #13794. hozzászólásáraFelesleges a számokat ide tenni.Mert félrevezető nagyon.Itt a tavaszi grúber 30%-al több lett a szántásos full technológiával szembe.De írhatnék fordított eredményt is.De egyik sem a talajművelésre vezethető vissza.
Válasz Apáé #13791. hozzászólására20-50% terméskiesés volt a lazítotthoz képest a 15cm re gruberezetben.
A szántothoz pedig 0-10%
Én ennyit mértem. Természetesen kukorica tenyészidőben konkrétan nulla csapadékkal. (5 mm-es záporoktól eltekintve). És nyáron 42fokos rekord hő hullámmal.
Válasz MrPoke #13792. hozzászólására100 mázsát konkrétan leírta,kukoricából.
Válasz barazdabetyar. #13789. hozzászólásáraJa nem 30q/ha hanem 36q.... Élj meg belőle...
Milyenek lettek tavaly a sekélyen (15 cm-ig) müvelt területen a kukoricák?
Válasz dnsv #13783. hozzászólásáraOlvastad a könyvet?Pont azért betonkemény,mert döglött a talajod.
Válasz bandigh #13785. hozzászólására20%-al több a termése a dakotai farmernek,az ottani megyei átlagtól.0 műtrágyával.
Válasz dnsv #13783. hozzászólásáraHa valaki profin csinálja a legelőt,mert kaszál is róla,az vesz hozzá spéci lazítót.
Válasz bandigh #13785. hozzászólására
Válasz barazdabetyar. #13781. hozzászólásáraTavaszig a vadak hol végigjárták-legelték..foltokat feküdtek ki a gazdabot jó hogy nem hajlott el. Egy tehén esetében az 5 mázsa súly...kb 4 tenyérnyi területen oszlik el,nincs alatta gumiheveder. Ma voltam a villanypásztort körbejárni-javítani...hol betörtek a vetésben legalább 3-7cm mély lábnyomok,rendes szarvasok lehetek,de termetes vaddisznó is tud szép nyomokat csinálni.
Válasz MrPoke #13784. hozzászólásáraSzerintem igazán ott műkodik, ahonnan származik is. Kisebb termésátlag, de nagyságrandekkel kevesebb költségből. És most nem az egy sor szántás vagy lazítás árára gondolok. Hanem munkaidőben és gépkapacitásban. Tipikus kinti példa, az apa két fiával megcsinál 2000 hektárt. És nem is kapkodnak. Úgy elhiszem, hogy nem akarja felszántani minden évben, hamar beleunnának.
Válasz barazdabetyar. #13782. hozzászólásáraLegeltetett területen biztos javul a talaj. Csak éppen abból a gazda nem fog megélni.....
Mindíg elfelejtik ezek a nagy no-till es gazdák elmondani mekkora a termésátlaguk.....
Válasz barazdabetyar. #13782. hozzászólásáraAzért egy gyökérzettel átszőtt legelőt ne hasonlítsd össze egy szántóval.
Nekem rendszeresen lelegeltetik a kukoricámat tehénnel. Tavaszra úgy le van döngöltetve, hogy a lazítót 20cm-en nem tudom húzni a traktorral. Mellette a legelőn meg laza a talaj. Pedig ott jár be a jószág a szántóra.
Válasz bandigh #13780. hozzászólásáraÉrdekes számításokat lehetne végezni.Porból élet könyvben,pont a legeltetett területeken volt a legjobb talajjavulás.És úgy,hogy tonnákban,ami 1000 tonna,meg több súlyú marha mászkált rajta hektáronként.Pata felületet arányosítani a kombájn gumi felületével.És a marhák súlyát a kombájn súlyával.Lehet,a kombájn nem tapos annyit mint a szarvasmarhák.
Egy kb. 500 kg.-os szarvasmarhának,mennyi mázsa ürüléke van 365 napban?Legelőn,mennyit potyogtat egy éven át?
Válasz MrPoke #13779. hozzászólásáraTalajtaposás? Olyan nincs is. Egy kombájn a 6 soros asztallal a terület 1/3-át megtapossa, aztán eléggé mem mindegy hogy 15 centi mélyen, vagy 25 centi mélyen lesz üvegkemény a föld a keréknyomban. Legyen inkább 25, mert akkor nem reped ki a gumi csak 15 évesen
Nem azzal a talppal van gond amit a talajművelő eszköz végez. Hanem a gépek taposási kára. Amik az évek folyamán összeadódik. Van talaj ami ezt elég sokáig bírja, de rendszerint mind pár éven belül megadja magát.
Válasz horvath.agro #13776. hozzászólásáraaki idén az esőhöz tudta igazítani felénk, az vagy varázsló, vagy október közepén vetette volna
a kompaktor nagyságrenddel keményebb talpat csinál kukoricánál, minél mélyebben járatom, szerintem exponenciális nő a tömörítés, búzánál 4 centin ez nem feltűnő, 8 centin már nagyon
Az a baj, hogy évekig csak 5 cm-t művelt, a napraforgó karó gyökerű, hamarabb átmegy mindenen. 10 cm-es grúberezés is megoldotta volna a talp problémát.
A rövidtárcsa jó eszköz, sokkal egyenletesebb felszínt hagy, mint más tárcsa típus, sokkal jobb elmunkálásra, sőt magágykészítésre is jó kompromisszum lehet, amíg nincs más. A gömb süveges tárcsa talpait, pedig át kell szakítani periodikusan, de ez művelési rendszertől független. A szántással csak lejjebb teszed a talpat.
Én az erózióvédelem, szervesanyag gyarapítás, jobb vízgazdálkodás miatt vágtam bele a forgatás nélkülibe. Egyelőre nem rosszabbak a termések, és az olaszos lazító 45 centinél sem hozza fel a vadföldet a 'B' szintből, pedig mellettem, a szántottakban sok helyütt eléri az eke, és cirmos a szántás.
Válasz Gandhy #13773. hozzászólásáraszerintem a kompaktor nem csinal kemenyebb talpat egyeltalan.
a takaro meg 10bol 2x kel ki. esohoz kell idoziteni a vetest es talan kikel
Válasz barazdabetyar. #13774. hozzászólásáraa gömbsüveg tárcsalap a rossz választás, ami valóban döngöl. főleg úgy hogy az 5 méteres 56q.
ezt elfelejtem és jó lesz.
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraÉs a napraforgó át töri?És 5cm.-re lehet verti-till ben művelni.Valami nem világos számomra.5 cm.a baj,vagy az 5 cm.-hez rosz munkaeszköz választás??
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásárakukorica alá kompaktorral(27-es lúdtalp asszem) készítem a magágyat, ami nagyságrendekkel keményebb talpat csinál, mint a rövidtárcsa(búza alá ezzel), ebbe a tömör rétegbe nyomja bele a vetőgép a magot 7-8 centi mélyre és simán begyökerezik alá 22-23 centire még az idei aszályban is, 52-56-os kötött nagyrészt barna erdei talaj, részben fekete gyurmával kiegészítve
Válasz Gandhy #13770. hozzászólásáraszeptember 1-én vetve és a művelt területem közel 1/3-án volt, kukorica megy bele, túl nagy volt a rizikó
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraErre megint csak azt tudom mondani,hogy olyan RT-t kell venni ami nem talpal! Gömbsüvegessek ebben a rendszerben nem jók! Csak is SÍK lapos! Annak csak az éle ér le és nem talpal ezt sajat tapasztalat mint ahogy az is mikor egy gömbsüvegest próbáltunk nedvesebb időben ami fokban még be is volt döntvve na ott látszott szabályossan megnyomják a lapok a földet...DÖngölt rendessen! Igaz emez nem fog olyan fekete földet csinálni de nem is az a cél!
Válasz horvath.agro #13768. hozzászólásáraén idén belevágtam a takarónövényes, kifagyó terminológiás verzióba, november közepén nyomokban láttam néhány kikelt tillage radish-t, etióp herét, szudáni füvet, meg 80%-ban búza árvakelést, kénytelen voltam felszántani, pedig mindent elkövettem, hasonlóan előkészített talaj, mint búza alá, gabona vetőgép, henger, na azért egy apró hiba becsúszott így is, 2 hónapig nem adtam neki egy csepp csapadékot sem
lehet, hogy türelmetlen voltam és erre is igaz lett volna a régi mondás, mint a búzánál, hogy majd a hó alatt kikel?
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraEgy mélyebben járatott elővágó tárcsa nem segített volna ?
Válasz Ares 826 #13767. hozzászólásáraa rövidtárcsa csak kalászosnál működik, az meg hogy 3 évente felszántod a legrosszabb amit tehetsz, 3 év alatt szépen kezd helyreállni, kezd biológia beindulni és az ekével ezt 3 évente felborítod és tönkreteszed, majd kezdődik minden előről.
az ekét teljesen el kell felejteni ha hosszú távon akar az ember földet művelni, pár év bohóckodásra jó, ha valaki nem ebből akar megélni, de ha valakinek fontos hogy teremjen és hagyni akar valamit a gyerekeire akkor elfelejti az ekét örökre.
nekem ez a véleményem
Válasz horvath.agro #13766. hozzászólásáraSzemfényvesztés az egész forgatás nélküli rövidtárcsás megoldás szerintem, egy két "szakembernek" mondott embert vastagon megkennek a gépgyártók egy része s azok meg úgy fújják a rövidtárcsa használatát minden növénykultúrához hogy csak csuda! Van az a pénz "amiért az ember haja korpásodik" mondta anno a Prokov Dóra mikor a hajmosó sampont reklámozta! Néha lehet csak tárcsázgatni de szántani is kell legalább három évente főleg kucca alá napra alá! Minden amit írtam saját véleményem és meglátásom!
Válasz barazdabetyar. #13765. hozzászólásáraazért mert a rövidtárcsa talpat csinál amit nem tud áttörni a kukorica, így megreked a felső 5-6 centiben.
a csatolt képen láthatod, ahol a vetőgép áttörte a talpat ott lement, mellette felfeküdt.
Válasz horvath.agro #13764. hozzászólásáraÉs miért nem működik kukoricában?Értelmes magyarázatra kíváncsi vagyok.
Válasz horvath.agro #13763. hozzászólásáraja ès csak kukoricában nem működött az 5cm és ez most az én körülményeimre értendő, máshol lehet működik.
kalászosban és naprában viszont tökéletesen megy a dolog.
Válasz mtz1221 #13761. hozzászólásáramiért ne vallanám be, ha valami nem megy? nem titok ez, de most nem erről van szó. az eke eldobása működik 9 éve és ez nem kérdés. nem is értem azt aki még szánt, az ég világon semmi sem indokolja.
minden jobb mióta nem szántok.
Válasz mtz1221 #13759. hozzászólásáraTavaly,mindenben megygőzött vagy ugyan az vagy jobb volt mint a szomszédok!Most ősszel is öröm volt 20-22 vel leszaladni 3 centin! Ha esős évben is működik szerintem nem kérdés,hogy ez a jó út! Két olyan gazdaságot tudok nem tudom melyikre gondolsz de egyik sem egy nagy TMMG-s...
Válasz horvath.agro #13760. hozzászólásáraTudom. De eddig te vagy az első aki őszintén bevallotta hogy az 5-10 centis tárcsázgatás hosszútávon, nem működik.
Válasz mtz1221 #13759. hozzászólására5 év áldozatos munkával azért nagy kárt tud okozni a talajban az ember...
Válasz Gazda12 #13758. hozzászólásáraVan tőletek aki kék traktorral pöttinger gruberral, ha felénk jön dolgozni fent vannak a szárnyak a gruberon. Itt kötelező hogy talp legyen. De téged figyellek, ha 5 év múlva is működni fog a teknológiád, akkor én is eladok mindent.
Válasz mtz1221 #13757. hozzászólásáraDe akkor miért kell erővel csak azért is megszántani azt a földet ha te is észre vetted,hogy jó ha fent az anyag?
Válasz barazdabetyar. #13728. hozzászólásáraDe lehet elég lenne leszedni róla az előhántolókat meg a leforgató lemezeket. Kezdem úgy látni 3 év okoskodás után, hogy az egész egy kitalált dolog. Azt akarom mondani szerintem az előhántoló feltalálása mindennek a kezdete. Utána jött hogy nem rothad el a szár a földben vegyél szár lebontót is. Azután jött a gruber mánia, majd a vésőeke. Ezt mint el kell adni. Én azt ajánlom minden szántósnak pár táblát felezve próbáljon meg nagyon csúnyán szántani, hogy legalább 20%-ék szár fent maradjon a föld tetején. 3 év múlva meg fog a giliszta is jelenni, következő évben nem fog félig megrothadt szár darabokot visszaforgatni, meg sokkal lazább lesz a föld, nagyobb/mélyebb gyökeret fog a kuki pl ereszteni. Beszéltem itt róla egy növényvédőssel, jót nevetett rajta hogy most már látom én is az emberi hiúság ( enyém legyen a legszebb szántás a határban) hova vezet. Állítása szerint azért nem rothad el a szár 1 év alatt ha a barázda alján van, mert azokat a baktériumokat is leforgatom, amik csak a föld felső 15 centijében érzik jól magukat.
Válasz MrPoke #13746. hozzászólásáraLegfeljebb magam alá tudnék almolni.
Két éve felszámoltam a marha állományt.
Viszont maradt kb. 10 pótnyi ganyé, azzal keverve gondoltam komposztálni.
Válasz Gandhy #13754. hozzászólásáraKeresztréses fúvókával ki lehet szórni?
Válasz bandigh #13753. hozzászólásáraszia uram, nagytételben szenteltvíz érdekel? csodát tesz a degradált, erodált talajoddal
Válasz Gandhy #13752. hozzászólásáraMóni kivagyok idegileg merűlve
Válasz bandigh #13749. hozzászólásáraszegények úgy járnak mint a cigányok, idegállapotba kerülnek?
Válasz otis #13750. hozzászólásáraSzerintem arra gondolt, hogy vetéskor abba 3 centis sávba szórsz rovarölőt, hogy mégis legyen mit aratni, ne csak vessél
Válasz bandigh #13749. hozzászólásáraA talajélethez hozzátartoznak a hasznos ízeltlábúak is, amikből lényegesen több van, mint kártevőkből, és lényegesen érzékenyebben reagálnak a rovarölőkre, mint a kártevők, amikben viszonylag gyorsan ki szokott alakulni a rezisztencia is.
Ezért nem szerencsés a rovarölő szerek alkalmazása, pláne nem megszokásból, minden kezeléshez lökök valami olcsó piretroidot, ártani nem árt felkiáltással, mert igen is árt, nagyon sokat.
Válasz trikolor5 #13725. hozzászólásáraA talajfertötlenítő a rovarok idegsejtjei közti ingerületátvitelt módosítja, folyamatos ideg ingerületet hoz létre, így a kártevő mozgása rendellenessé válik, majd elpusztul. Nem tudom, hogy a talajéletet alkotó gombák, baktériumok és úgy eleve a növények számára fontos táplálékhálót ez milyen formában zavarja.
Válasz MrPoke #13747. hozzászólásáraNem szántunk kb. 8 éve, úgyhogy azzal nincs gond (csak az ekéket nem tudom eladni
). Gyomosodásra úgy gondoltam, hogy ha nem fagy ki a takarónövény, akkor plusz műveletre van szükség, esetleg újrahajt stb. Az általános gyomosodással együtt kell élni, az ekéhez szerintem nem sok köze van.