Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak597 FtEUR393.39 FtUSD355.62 FtCHF418.41 FtGBP466.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #12253. hozzászólásáraÉn ugy vagyok gepeim naggyából megvannak épület szaritó nem kell igy csak annyit költök a gazdaságra amit muszalylyly mar a többi meg a hobbi család... nekem nem kell 1000 heki föld minek ebböl is jól élek... 5 év bérmunkát bevállaltam és utana annyi annak is. aztán marad a saját ezzel a gépparkal meg majd pár nap alatt megcsinalom és jól élek aranylag fiatalon majd kell ennél több nem. Nekem nem kell 8 lakas meg 4 pótkosi meg tököm tudja mi.
Válasz MrPoke #12244. hozzászólásáraAz utolsó resszel egyetertek ha van 20 misi mi a f...nak épitsek száritot stb.. de adozni sem akar az ember igy vasárolezt azt a többi meg a könyvelő dolga...
miért lenne az ember bárkinek is a rabja? nem azért veszünk meg bármit mert el kell költeni a pénzt hanem azért veszünk valamit mert szükség van rá. csak bizonyos szint alatt hiába van rá szükség, nem lehet előteremteni a fedezetet...
Voltunk kis termelők, és fizettünk súlyos, néha kitermelhetetlen összegeket hogy legyen egy használható erőgépünk a szockós vacakok helyett... nem sírom vissze hidd el...
A pénz mennyisége meg csak egy szintig érdekes, ha az ember megél egy általa megálmodott szinten akkor nem azt nézi hogy 10 milliót keresett vagy 20.at vagy 2-t, nem a megélhetés múlik rajta és nem a harácsolás a cél... (pl. földet már egy ideje nem veszek, számtalanszor kibeszéltük már hogy miért.) Ellenben egy pont után az embernek már van egy nagyfokú anyagi szabadsága, amely lehetővé teszi hogy megvalósítsa az elképzeléseit, terveit, álmait, ne úgy gazdálkodjon ahogy tud, hanem ahogy akar, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére rendelkezésére áll a szükséges összeg. és nem kell RAD vetőgép, meg házibarkács, hanem bármilyen john deere vagy vaderstad vagy Claas cucc kitermelhető... nekem ez épp biztonságot ad, mintsem kockázat vagy szolgaság lenne...
Ugyanez a véleményem az inputok végnélküli csökkentéséről is! Nem az a spórolás hogy nem csinálok meg egy 15eFt-os gombaölést, hanem épp az a kockázatos ha hagyom hogy kimenjen a kezem közül az irányítás...
Válasz Mf-es? #12242. hozzászólásáraTe 3 éve nem is akartál hallani az őszi alaptrágyázásról.Most meg olyan vetőgépet akarsz venni ami tudja vetéssel egy menetben szórni.Téged ismerve ez mellett nem kevés kísérletezgetés van az npk-val.
Azt ugye tudod, hogy ez így nettó hülyeség?
Ez akkor lehet igaz, ha kitolcs 250 kg N hatóanyagot, megnő a szár mellkas magaségig, majd jön egy áprilisi aszály és megszorulnak a szemek. De akkor sem a 0 műtrágyához képest lesz kevesebb, nem a 180 kg N hatóanyag fog többet adni vagy ugyanannyit, mint amelyik 240kg-ot kapott!
nagyon magasan van az a szint, ami esetén kedvezőtlen időjárás mellett teméscsökkenést okoz a műtrágya, és az is elsősorban ott jelentkezik, ahol eszetlenül 3-4-500 kg-okat tesznek ki egyben tavaszi fejtrágya címen! Ilyen termelő szerintem 1.2% lehet max
Válasz .Feco. #12238. hozzászólásáraÉn úgy gondolkodom, hogy ha mondjuk ráköltök a földre 100eFt-ot és terem 200eFt az 100% haszon.
De ha ráköltök 90eFt-ot és terem 180eFt-ot az szintén 100%
Emelhetném a kiadásokat, és ezzel nőne a bevétel is. De mire költsem az extra bevételt? Vegyek földet? A több földhöz nagyobb gépeket? Vegyek fel embert? Építsek szárítót? Stb..... Jó ez nekem?
Sőt megkérdezlek jó ez neked?
Tegyük fel lenne 200ha földed, és stabilan tudod a 100eft/ha tiszta nyereséget. Természetesen úgy számolva, hogy a gépi munka költségeket bérmunka tarifán számolnád, és kialakítod azt a gépi háttért ami kitermeli a gépek árát.
Tehát évente 20MFt-ot tehetsz zsebre...... Miért is küzdesz jelenleg? Van értelme annak a mókuskeréknek amibe belehajszoltad magad? És a gépgyártók, kereskedők önkéntes rabszolgájának lenni?
Van esztendő amikor eredményes tud lenni az őszi nitrogén műtrágya. De az idén? Mikor még csak most bujkál a gabona? És valószínű rá lehet menni időben a tavaszi fejtrágyázások elvégzésére.
Válasz mtz1221 #12240. hozzászólásáraMert esett az eső,azért hozott a műtrágyázott.Ha aszály van,10 mázsával kevesebb.Ezt nem merjük bevállalni,nem a szántás elhagyását.
Válasz MrPoke #12234. hozzászólásáraOké ez így korrekt. De ha 10 mázsával több van 1 mázsa pétiből,akkor miért nem alkalmazod ?? 2 azon a részen ahol 3x16 lett szórva,ott másod/harmad évben is lett nézve a termés a többihez képest ??
Tisztában vagyok vele, hogy pl gombaölővel tovább tudnám növelni a termés, és az is megérné.
Ha nem csak 5-10cm kapargatnám a felszínt szintén növekedne a termés, és megérné.
Őszi gyomirtás szintén megérné.
Intenzív gabona fajtákkal szintén tudnék pluszt kihozni.
Rengeteg biostimulátor, speciális lombtrágya van ami szintén megéri.
És ennek sosem lenne vége, és nem érzem úgy, hogy ez 100-1000 év múlva is fent tartható.
Ebben nem látok kihívást, ezt bárki meg tudja csinálni, csak pénz kérdése. Kíváncsi vagyok mire is képes az anyatermészet szinte csak önerőből.
Válasz mtz1221 #12228. hozzászólásáraVolt próba. És az NPK-zot területen jobb volt a termés szűk 10q-val. Viszont 3 db-ra volt bontva a terület.
1 semmi
2 150kg 3x16
3 1q pétisó
Válasz Mf-es? #12200. hozzászólásáraHali. Na én itt vagyok közelben.
Nagyon jól ismerem Attilát (túlságosan is gyerekorunk óta).
Sokat szoktunk beszélni össze ülünk átragni dolgokat, de már kb 10 km- el odébb légvonalban kb 5km nem lehet ugyanúgy gazdálkodni mint pl itt Sajóvölgy-én.
Ezt azért tudom állítani mert ott nőttem fel a faluban (Szuhavölgy) és van ott 38 ha föld a cégnek ami csak "kinlódva" tudunk művelni sokkal kissebb haszonnal más teknológiával.
Van itt cég Tiszavasvári-ból voltak traktorosaik, és pl azt mondogatták itt az időjárást vezérlik a hegyek, ami igaz.
Másik közelűnkbe gazdálkodó akit ismerek Szanzberg (Máté) ott megint másabb a történet ő kb 50 km van tőlűnk Bódva völgy. Dolgoztam azon a vidéken is majd 10 évig, én már ezt az észak Borsodi rész bejártam.
Lehet beszélgetni tapasztalatokat adni,megosztani, kell is, de adott éghajlat adott területein mindenki döntse el maga mi a jó neki mit alkalmaz.
Szép napot nektek! Norbi!
Válasz MrPoke #12227. hozzászólására wellnessen megbeszéljük, készülök egy részletes előadással, hogy hol tartunk és milyen lehetőségeket látok a szekta számára.
Szanberg okos, mindenhez is ért, ő nem kér tőlem tanácsot.
Válasz szanberg #12222. hozzászólására az a szép az internetben, hogy lehet keresni. Így aki keres, az láthatja, hogy ezen a fórumon vitavaxról rajtad kívül senki nem beszél, kizárólag a te hozzászólásaidban fordul elő.
A szójatechnológiámról volt szó egy előadásban a novemberi Talajélet Konferencián. A kolléga a saját technológiájú 36 mázsás szójahozama helyett 52 mázsát aratott az általam javasolt technológiával. Első éves volt a tábla, sosem volt előtte benne szója. Sok helyen a különbséget is elfogadnák, de szerintem náluk megcsináljuk a magyar szója rekordot éveken belül.
Emlékeztetnélek, hogy még mindig nem írtad le a mellélövéseim listáját.
Ha tudod, mit kellene csinálnod és mégsem teszed, annak ellenére, hogy ezzel kárt okozol magadnak...nos ez már nem agrárprobléma...
Válasz Földönfuto #12225. hozzászólásáraIgen tudom. Azért írtam rá az én költségemet. Pedig most már én is eljutottam addig, hogy a lehető legkevesebbszer bolygatom a talajt. Ha lehet 2 max 3 művelet, de a harmadik már a vetés. A költség nagyobb része az input anyagok...
Válasz MrPoke #12227. hozzászólásáraMég 1X megkérdezem,de nem kötözködésből csak hogy tanuljak.Miért ellenzed az alaptrágyát ?? Próbáltad hogy mindent úgy csináltál hogy írtad,csak ősszel kapott vetéssel egymenetben pl 150-200 kg Npk-t is.Nem hozná vissza az árát,vagy valamit rontana a tmmg rendszeren ??
Válasz Netparaszt #12216. hozzászólásáraEzzel egyet értek, viszont nem szabad elriasztani az embereket. Én sem tartok ott hogy a TMMG minden irányelvét betartsam. A lényeg, hogy elkezdje valaki, ha más nem pár hektáron. Ha hirtelen valaki szántásról csak úgy átáll a TMMG re, lecsökkenti a műtrágya növényvédőszer mennyiségét akkor inkább tegye ki a táblát, hogy eladó a gazdaság.
Nem szabad kijelenteni, hogy az olajretek mustár takarónövény semmit nem ér. Mivel hasznos információt szerezhet a gazdálkodó, hogyan kell elvetni, megsemmisíteni, mik a gépi feltételei. Csak mikor jönnek a problémák akkor kel segítséget nyújtani finoman, hogy is lehetett volna jobban csinálni. Ez egy tanulási folyamat. Én is tudom, hogy korán vetve ennek a keveréknek nagyobb a káros hatása mint az előnye, de nem szabad senkit letorkolni, hogy hülye vagy....
És ez a TMMG minden részére igaz. Így persze lassabb a változás, de jobb egy lassú változás mint a semmilyen.
Pl szenbergnek azt mond meg mik azok a mérgező takarónövények amikkel sikeresen tudná elriasztani a vadakat. Én kerestem, de nem találtam. De hátha lassan meg jelen a könyv
Válasz szanberg #12223. hozzászólásáraA takarónövénynek nem csak a föld feletti része számít! A gyökérre teszik a talajjavító hatást. A vadak a föld feletti részeket lerágják, megtapossák a területet sírni volna kedve az embernek mikor látja az 50-120-as rudlikat, majd tavasszal mikor alig lehet elmenni a földön traktorral, meghogy nem lehet érte vadkárt kérni, mert nem haszonnövény. Most ezen dolgozom, hogy ez is forintosítható legyen.
De amiért írok, tavasszal takaró után nem akartam sekély talajművelést sem, csak direktvetővel kukoricát vetni, de a vadjárás miatt 6-8cm mély rövidtárcsázásra volt szükség. Hagytam kontrollt kicsit több mint 1ha-t, közben morgolódtam, hogy vasat kell használnom. A terméseredmény az lett, hogy a tárcsázott 10%-al adott többet mint amit nem bolygattunk. És ez az agyag fizikai tulajdonsága miatt volt, nemcsak a vadtaposás miatt. Mi akkor is vetünk takarót, ha a vadőr bíróság előtt is elismerte, hogy nem vadásznak a területeinken, sőt áthajtják a vadat hozzánk. Mivel a gyökerek is sokat változtatnak a szerkezeten, giliszta számon.
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraItt is van közel semleges kémhatású talajunk de egyébként sosem vettem észre mérhető különbséget azonos kijuttatott műtrágya mennyiségek mellett, ezt most jobban meg fogom figyelni idén, ki gyűjtöttem talajminták eredményeit visszakerestem melyik parcella a leg savanyúbb és leg semlegesebb.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraAttila!
Nálad a legnagobb baj azzal lesz, hogy állatok...
Első körben a vadkárokkal, te tudod miről beszélek. Én takaró növényt vetettem már nagyon régen több évben is. Sajnos amire rájár a vad egész télen abból nemlesz énekes halott, úgy összetiproja betömöríti szét mancsolja az agyagot, hogy több kárt okozol vele mint bármilyen rossz szántással és ez szó szerint így van! Nem mellékesen utána következő tavaszon azokból a földekből nagy csodát kihozni nem lehet, nekem is lettek félterméseim ebből kifolyólag, hát nem esett jól...
Másik meg a juh állományod. Azt is saját példából gondolom ami a telephelyed környékén vannak tarlók azokat járatjátok, mert a jószágnak enni kell. Én minden évben vetek zöldtrágyát ilyen helyekre legelőnek, hogy a árvakelésen kívül legyen még zöld anyag a juhnak, de ebből sem lesz kívánatos takarónövény viszont mást nem tehetsz mert fenn kell tartanod az állományt.
Én ezeket látom akadálynak illetve komoly direkt vető gépek de mindenképpen mulcsvető gépek hiányát, mert igazából csak azzal megy ez a szisztéma és ez itt nem homok nálunk jól írod, itt a leg komolyabb szerszám is meg tud bukni.
Továbbá a saras mancsos csak azért is megcsinálom munkákat kell próbálni le redukálni első körben, mert nem a leg szalonnásabb szántás a jó, hiába látványos és hiába mély.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNe haragudj meg de sosem adtál nekem tanácsot és nem is kérek tőled. Írtam már, attól, hogy hülyének nézed a másikat, attól tisztában vagyunk azzal mit lehet tenni egy savanyú talajjal. Én tanultam is felsőoktatási intézményben.
Azt, hogy miért nem csináltuk azzal neked nem kell foglalkozni, az legyen a saját problémám, te csak oltsad továbbra is vitavaxal a szója vetőmagot hehe
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraNe hidd el, nem véletlen mondják a 6,5-7,5pH tartományt. Lúgos közegben is csökken a tápanyagok felvehetősége, mert ott a Na++ ami mindenkit kiüt a kolloidok felületéről. googlezz kicsit.
Válasz Sk Laci #12214. hozzászólásáraA sok Mg a Ca, K és a Fe ionok felvételét gátolja amellett, hogy a szerkezetet rombolja a szerkezetalakító Ca blokkolásával.
Olyan mésztrágyát kell szórnod amiben nincs Mg. Mivel a pH-d is jó lehet gipszet is kell szórnod, hogy savas bomlás legyen. Egy talajtanossal beszélj, kevesebb pénz megfizetni egy tervet, mint tönkretenni a talajt. CaO mindig gyors oldódású (1-2év) a CaCO3 (2-5év szemcseméret!) meg lassú. Nem fogsz annyi Ca-ot kiszórni, hogy baj legyen. Az olajos növények durván meghálálják a mésztrágyát. Amennyibe a 2-3q-s formázott mésztrágyák kerülnek, abból simán kiszórsz 5-10t mészkövet.
De erről a témáról volt már szó, mikor szandberg gondolkozott ezen is.
Válasz Filler #12211. hozzászólására Többszöri kis adaggal hatékonyabb lenne a meszezésed, a csapadékkal gyorsan mozog a mész. Meszet csak sűrű vetésű növényzet elé szabad szórni, hogy azonnal fel is vegye valamilyen növény és szerves kötésben eltárolja, ezért jó takarónövény előtt szórni.
Válasz kovacsmihaly0905 #12215. hozzászólásáraNem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáraItt van egy kertész,azt mondta,ha a lombtrágyás kannára rá van írva,hogy 5 liter/ha.,akkor legalább 15 liter/ha.-al kell szórni.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraTermészetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Válasz Tomi81 #12209. hozzászólásáraIgen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraCsak én azt nem értem, hogy ott van a szomszédba nálatok a mész és mégsem szórjátok. (Mármint az ismerőseidre értem)
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraCsak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Válasz .Feco. #12205. hozzászólásáraNem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.
15006 hozzászólás
Válasz J.D. Borda #12255. hozzászólására5 év után mi lesz? Csinálhatnád tovább is, vagy rajtad kivülálló dolog miatt kell abbahagyni?
Válasz .Feco. #12253. hozzászólásáraÉn ugy vagyok gepeim naggyából megvannak épület szaritó nem kell igy csak annyit költök a gazdaságra amit muszalylyly mar a többi meg a hobbi család... nekem nem kell 1000 heki föld minek ebböl is jól élek... 5 év bérmunkát bevállaltam és utana annyi annak is. aztán marad a saját ezzel a gépparkal meg majd pár nap alatt megcsinalom és jól élek aranylag fiatalon majd kell ennél több nem. Nekem nem kell 8 lakas meg 4 pótkosi meg tököm tudja mi.
Válasz MrPoke #12244. hozzászólásáraAz utolsó resszel egyetertek ha van 20 misi mi a f...nak épitsek száritot stb.. de adozni sem akar az ember igy vasárolezt azt a többi meg a könyvelő dolga...
Válasz MrPoke #12244. hozzászólásárahát ebben annyi demagógia van amennyit én tőled eddig még összesen sem hallottam, szerintem...
miért lenne az ember bárkinek is a rabja? nem azért veszünk meg bármit mert el kell költeni a pénzt hanem azért veszünk valamit mert szükség van rá. csak bizonyos szint alatt hiába van rá szükség, nem lehet előteremteni a fedezetet...
Voltunk kis termelők, és fizettünk súlyos, néha kitermelhetetlen összegeket hogy legyen egy használható erőgépünk a szockós vacakok helyett... nem sírom vissze hidd el...
A pénz mennyisége meg csak egy szintig érdekes, ha az ember megél egy általa megálmodott szinten akkor nem azt nézi hogy 10 milliót keresett vagy 20.at vagy 2-t, nem a megélhetés múlik rajta és nem a harácsolás a cél... (pl. földet már egy ideje nem veszek, számtalanszor kibeszéltük már hogy miért.) Ellenben egy pont után az embernek már van egy nagyfokú anyagi szabadsága, amely lehetővé teszi hogy megvalósítsa az elképzeléseit, terveit, álmait, ne úgy gazdálkodjon ahogy tud, hanem ahogy akar, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére rendelkezésére áll a szükséges összeg. és nem kell RAD vetőgép, meg házibarkács, hanem bármilyen john deere vagy vaderstad vagy Claas cucc kitermelhető... nekem ez épp biztonságot ad, mintsem kockázat vagy szolgaság lenne...
Ugyanez a véleményem az inputok végnélküli csökkentéséről is! Nem az a spórolás hogy nem csinálok meg egy 15eFt-os gombaölést, hanem épp az a kockázatos ha hagyom hogy kimenjen a kezem közül az irányítás...
Válasz Mf-es? #12250. hozzászólásáraNem kell semmi kép,én tudom miért kérdezgetem.A másik oldalra vagyok kíváncsi hogy miért ellenzik.
Válasz mtz1221 #12247. hozzászólásáraVedd rá gegét,tegye fel a fényképet.Mindenkit meggyőzne.
Válasz bandigh #12248. hozzászólásáraÉs az baj lenne? Szerintem nem :D
Válasz MrPoke #12244. hozzászólásáraHa mindenki így gondolkodna, nem lennének lőrincek, 30 ezer hektárral.
Válasz Mf-es? #12242. hozzászólásáraTe 3 éve nem is akartál hallani az őszi alaptrágyázásról.Most meg olyan vetőgépet akarsz venni ami tudja vetéssel egy menetben szórni.Téged ismerve ez mellett nem kevés kísérletezgetés van az npk-val.
Válasz MrPoke #12243. hozzászólásáraOk értem.
Válasz Mf-es? #12242. hozzászólására".Ha aszály van,10 mázsával kevesebb."
Azt ugye tudod, hogy ez így nettó hülyeség?
Ez akkor lehet igaz, ha kitolcs 250 kg N hatóanyagot, megnő a szár mellkas magaségig, majd jön egy áprilisi aszály és megszorulnak a szemek. De akkor sem a 0 műtrágyához képest lesz kevesebb, nem a 180 kg N hatóanyag fog többet adni vagy ugyanannyit, mint amelyik 240kg-ot kapott!
nagyon magasan van az a szint, ami esetén kedvezőtlen időjárás mellett teméscsökkenést okoz a műtrágya, és az is elsősorban ott jelentkezik, ahol eszetlenül 3-4-500 kg-okat tesznek ki egyben tavaszi fejtrágya címen! Ilyen termelő szerintem 1.2% lehet max
Válasz .Feco. #12238. hozzászólásáraÉn úgy gondolkodom, hogy ha mondjuk ráköltök a földre 100eFt-ot és terem 200eFt az 100% haszon.
De ha ráköltök 90eFt-ot és terem 180eFt-ot az szintén 100%
Emelhetném a kiadásokat, és ezzel nőne a bevétel is. De mire költsem az extra bevételt? Vegyek földet? A több földhöz nagyobb gépeket? Vegyek fel embert? Építsek szárítót? Stb..... Jó ez nekem?
Sőt megkérdezlek jó ez neked?
Tegyük fel lenne 200ha földed, és stabilan tudod a 100eft/ha tiszta nyereséget. Természetesen úgy számolva, hogy a gépi munka költségeket bérmunka tarifán számolnád, és kialakítod azt a gépi háttért ami kitermeli a gépek árát.
Tehát évente 20MFt-ot tehetsz zsebre...... Miért is küzdesz jelenleg? Van értelme annak a mókuskeréknek amibe belehajszoltad magad? És a gépgyártók, kereskedők önkéntes rabszolgájának lenni?
Válasz mtz1221 #12240. hozzászólásáraSzerinted a mostani időjárás viszonyok mellet lehet bármilyen hosszútávú kísérletet csinálni?
Van esztendő amikor eredményes tud lenni az őszi nitrogén műtrágya. De az idén? Mikor még csak most bujkál a gabona? És valószínű rá lehet menni időben a tavaszi fejtrágyázások elvégzésére.
Válasz mtz1221 #12240. hozzászólásáraMert esett az eső,azért hozott a műtrágyázott.Ha aszály van,10 mázsával kevesebb.Ezt nem merjük bevállalni,nem a szántás elhagyását.
Válasz mtz1221 #12240. hozzászólásáraOff. emil ment.
Válasz MrPoke #12234. hozzászólásáraOké ez így korrekt.
De ha 10 mázsával több van 1 mázsa pétiből,akkor miért nem alkalmazod ?? 2 azon a részen ahol 3x16 lett szórva,ott másod/harmad évben is lett nézve a termés a többihez képest ??
Válasz .Feco. #12237. hozzászólásáraRöviden mert hülye vagyok.
Tisztában vagyok vele, hogy pl gombaölővel tovább tudnám növelni a termés, és az is megérné.
Ha nem csak 5-10cm kapargatnám a felszínt szintén növekedne a termés, és megérné.
Őszi gyomirtás szintén megérné.
Intenzív gabona fajtákkal szintén tudnék pluszt kihozni.
Rengeteg biostimulátor, speciális lombtrágya van ami szintén megéri.
És ennek sosem lenne vége, és nem érzem úgy, hogy ez 100-1000 év múlva is fent tartható.
Ebben nem látok kihívást, ezt bárki meg tudja csinálni, csak pénz kérdése. Kíváncsi vagyok mire is képes az anyatermészet szinte csak önerőből.
Válasz .Feco. #12237. hozzászólásáraúgy általában, amíg 1 ft többletráfordítás 1 Ft-ot meghaladó többletet hoz nem értem miért ne érné meg csinálni...
Válasz MrPoke #12234. hozzászólásáraha 1q pétisó +10q termést hozott, akkor miért nem éri meg?
Válasz Mf-es? #12235. hozzászólásárade ő igen....
Válasz JD Lipi #12233. hozzászólásáraNem vagyok Norbi!
Válasz mtz1221 #12228. hozzászólásáraVolt próba. És az NPK-zot területen jobb volt a termés szűk 10q-val. Viszont 3 db-ra volt bontva a terület.
1 semmi
2 150kg 3x16
3 1q pétisó
A 2-es és a 3-as között nem volt különbség.
Válasz Mf-es? #12200. hozzászólásáraHali. Na én itt vagyok közelben.
Nagyon jól ismerem Attilát (túlságosan is gyerekorunk óta).
Sokat szoktunk beszélni össze ülünk átragni dolgokat, de már kb 10 km- el odébb légvonalban kb 5km nem lehet ugyanúgy gazdálkodni mint pl itt Sajóvölgy-én.
Ezt azért tudom állítani mert ott nőttem fel a faluban (Szuhavölgy) és van ott 38 ha föld a cégnek ami csak "kinlódva" tudunk művelni sokkal kissebb haszonnal más teknológiával.
Van itt cég Tiszavasvári-ból voltak traktorosaik, és pl azt mondogatták itt az időjárást vezérlik a hegyek, ami igaz.
Másik közelűnkbe gazdálkodó akit ismerek Szanzberg (Máté) ott megint másabb a történet ő kb 50 km van tőlűnk Bódva völgy. Dolgoztam azon a vidéken is majd 10 évig, én már ezt az észak Borsodi rész bejártam.
Lehet beszélgetni tapasztalatokat adni,megosztani, kell is, de adott éghajlat adott területein mindenki döntse el maga mi a jó neki mit alkalmaz.
Szép napot nektek! Norbi!
Válasz MrPoke #12227. hozzászólására wellnessen megbeszéljük, készülök egy részletes előadással, hogy hol tartunk és milyen lehetőségeket látok a szekta számára.
Szanberg okos, mindenhez is ért, ő nem kér tőlem tanácsot.
Válasz szanberg #12222. hozzászólására az a szép az internetben, hogy lehet keresni. Így aki keres, az láthatja, hogy ezen a fórumon vitavaxról rajtad kívül senki nem beszél, kizárólag a te hozzászólásaidban fordul elő.
A szójatechnológiámról volt szó egy előadásban a novemberi Talajélet Konferencián. A kolléga a saját technológiájú 36 mázsás szójahozama helyett 52 mázsát aratott az általam javasolt technológiával. Első éves volt a tábla, sosem volt előtte benne szója. Sok helyen a különbséget is elfogadnák, de szerintem náluk megcsináljuk a magyar szója rekordot éveken belül.
Emlékeztetnélek, hogy még mindig nem írtad le a mellélövéseim listáját.
Ha tudod, mit kellene csinálnod és mégsem teszed, annak ellenére, hogy ezzel kárt okozol magadnak...nos ez már nem agrárprobléma...
Válasz Földönfuto #12225. hozzászólásáraIgen tudom. Azért írtam rá az én költségemet. Pedig most már én is eljutottam addig, hogy a lehető legkevesebbszer bolygatom a talajt. Ha lehet 2 max 3 művelet, de a harmadik már a vetés. A költség nagyobb része az input anyagok...
Válasz Filler #12210. hozzászólásáraTedd azt Attila, én is azt teszem!
Válasz MrPoke #12227. hozzászólásáraMég 1X megkérdezem,de nem kötözködésből csak hogy tanuljak.Miért ellenzed az alaptrágyát ?? Próbáltad hogy mindent úgy csináltál hogy írtad,csak ősszel kapott vetéssel egymenetben pl 150-200 kg Npk-t is.Nem hozná vissza az árát,vagy valamit rontana a tmmg rendszeren ??
Válasz Netparaszt #12216. hozzászólásáraEzzel egyet értek, viszont nem szabad elriasztani az embereket. Én sem tartok ott hogy a TMMG minden irányelvét betartsam. A lényeg, hogy elkezdje valaki, ha más nem pár hektáron. Ha hirtelen valaki szántásról csak úgy átáll a TMMG re, lecsökkenti a műtrágya növényvédőszer mennyiségét akkor inkább tegye ki a táblát, hogy eladó a gazdaság.
Nem szabad kijelenteni, hogy az olajretek mustár takarónövény semmit nem ér. Mivel hasznos információt szerezhet a gazdálkodó, hogyan kell elvetni, megsemmisíteni, mik a gépi feltételei. Csak mikor jönnek a problémák akkor kel segítséget nyújtani finoman, hogy is lehetett volna jobban csinálni. Ez egy tanulási folyamat. Én is tudom, hogy korán vetve ennek a keveréknek nagyobb a káros hatása mint az előnye, de nem szabad senkit letorkolni, hogy hülye vagy....
És ez a TMMG minden részére igaz. Így persze lassabb a változás, de jobb egy lassú változás mint a semmilyen.
Pl szenbergnek azt mond meg mik azok a mérgező takarónövények amikkel sikeresen tudná elriasztani a vadakat. Én kerestem, de nem találtam. De hátha lassan meg jelen a könyv
Válasz szanberg #12223. hozzászólásáraA takarónövénynek nem csak a föld feletti része számít! A gyökérre teszik a talajjavító hatást. A vadak a föld feletti részeket lerágják, megtapossák a területet sírni volna kedve az embernek mikor látja az 50-120-as rudlikat, majd tavasszal mikor alig lehet elmenni a földön traktorral, meghogy nem lehet érte vadkárt kérni, mert nem haszonnövény. Most ezen dolgozom, hogy ez is forintosítható legyen.
De amiért írok, tavasszal takaró után nem akartam sekély talajművelést sem, csak direktvetővel kukoricát vetni, de a vadjárás miatt 6-8cm mély rövidtárcsázásra volt szükség. Hagytam kontrollt kicsit több mint 1ha-t, közben morgolódtam, hogy vasat kell használnom. A terméseredmény az lett, hogy a tárcsázott 10%-al adott többet mint amit nem bolygattunk. És ez az agyag fizikai tulajdonsága miatt volt, nemcsak a vadtaposás miatt. Mi akkor is vetünk takarót, ha a vadőr bíróság előtt is elismerte, hogy nem vadásznak a területeinken, sőt áthajtják a vadat hozzánk. Mivel a gyökerek is sokat változtatnak a szerkezeten, giliszta számon.
Válasz horesz #12193. hozzászólására70e ft-nál a vetőmagon kívűl már nem sok mindenre lehet költeni.
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraItt is van közel semleges kémhatású talajunk de egyébként sosem vettem észre mérhető különbséget azonos kijuttatott műtrágya mennyiségek mellett, ezt most jobban meg fogom figyelni idén, ki gyűjtöttem talajminták eredményeit visszakerestem melyik parcella a leg savanyúbb és leg semlegesebb.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraAttila!
Nálad a legnagobb baj azzal lesz, hogy állatok...
Első körben a vadkárokkal, te tudod miről beszélek. Én takaró növényt vetettem már nagyon régen több évben is. Sajnos amire rájár a vad egész télen abból nemlesz énekes halott, úgy összetiproja betömöríti szét mancsolja az agyagot, hogy több kárt okozol vele mint bármilyen rossz szántással és ez szó szerint így van! Nem mellékesen utána következő tavaszon azokból a földekből nagy csodát kihozni nem lehet, nekem is lettek félterméseim ebből kifolyólag, hát nem esett jól...
Másik meg a juh állományod. Azt is saját példából gondolom ami a telephelyed környékén vannak tarlók azokat járatjátok, mert a jószágnak enni kell. Én minden évben vetek zöldtrágyát ilyen helyekre legelőnek, hogy a árvakelésen kívül legyen még zöld anyag a juhnak, de ebből sem lesz kívánatos takarónövény viszont mást nem tehetsz mert fenn kell tartanod az állományt.
Én ezeket látom akadálynak illetve komoly direkt vető gépek de mindenképpen mulcsvető gépek hiányát, mert igazából csak azzal megy ez a szisztéma és ez itt nem homok nálunk jól írod, itt a leg komolyabb szerszám is meg tud bukni.
Továbbá a saras mancsos csak azért is megcsinálom munkákat kell próbálni le redukálni első körben, mert nem a leg szalonnásabb szántás a jó, hiába látványos és hiába mély.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNe haragudj meg de sosem adtál nekem tanácsot és nem is kérek tőled. Írtam már, attól, hogy hülyének nézed a másikat, attól tisztában vagyunk azzal mit lehet tenni egy savanyú talajjal. Én tanultam is felsőoktatási intézményben.
Azt, hogy miért nem csináltuk azzal neked nem kell foglalkozni, az legyen a saját problémám, te csak oltsad továbbra is vitavaxal a szója vetőmagot hehe
Válasz Mf-es? #12217. hozzászólásáraNe hidd el, nem véletlen mondják a 6,5-7,5pH tartományt. Lúgos közegben is csökken a tápanyagok felvehetősége, mert ott a Na++ ami mindenkit kiüt a kolloidok felületéről. googlezz kicsit.
Válasz Sk Laci #12214. hozzászólásáraA sok Mg a Ca, K és a Fe ionok felvételét gátolja amellett, hogy a szerkezetet rombolja a szerkezetalakító Ca blokkolásával.
Olyan mésztrágyát kell szórnod amiben nincs Mg. Mivel a pH-d is jó lehet gipszet is kell szórnod, hogy savas bomlás legyen. Egy talajtanossal beszélj, kevesebb pénz megfizetni egy tervet, mint tönkretenni a talajt. CaO mindig gyors oldódású (1-2év) a CaCO3 (2-5év szemcseméret!) meg lassú. Nem fogsz annyi Ca-ot kiszórni, hogy baj legyen. Az olajos növények durván meghálálják a mésztrágyát. Amennyibe a 2-3q-s formázott mésztrágyák kerülnek, abból simán kiszórsz 5-10t mészkövet.
De erről a témáról volt már szó, mikor szandberg gondolkozott ezen is.
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáramilyen lobtrágyákat használsz?
Válasz Filler #12211. hozzászólására Többszöri kis adaggal hatékonyabb lenne a meszezésed, a csapadékkal gyorsan mozog a mész. Meszet csak sűrű vetésű növényzet elé szabad szórni, hogy azonnal fel is vegye valamilyen növény és szerves kötésben eltárolja, ezért jó takarónövény előtt szórni.
Válasz kovacsmihaly0905 #12215. hozzászólásáraNem hiszem el,de az tény,hogy magas ph biztos több hasznosul,mint egy savanyú talajon.Tavaly volt egy darab búzám,granstar gyomirtón kívül semmit nem kapott.Lett rajta 47 mázsa/ha.
Csak érdekesség képpen,két gazda,mikor itt látatlanba hajba kap.Talán csak egy kis PH különbség van,amit nem tisztáznak előre,és megy a szálykarate.
Válasz Filler #12207. hozzászólására a előadásoktól behálózott ismerőseid akkor nem figyeltek különösebben az előadásokon, mert minden alkalommal számos alkalommal hangsúlyozom, hogy a fizikai-kémia-biológia minden elemének rendben kell lennie. Attól, hogy valaki ekéről grubberre vált, még nem sok csoda fog történni, de ezt is sokszor leírtam már itt is. A TMMG lényege, hogy mindhárom terület összefüggéseit meg kell érteni és hatékonyan alkalmazni, ehhez tanulni kell, amihez több kell, mint ezt a fórumot olvasgatni. Például hiába takarónövényezik és vakarózik valaki, ha mellette a mikrobiológiára és a kémiára nem fordít gondot - nem fog emelkedni a humusza, nem fog javulni a művelhetőség és nem tudja csökkenteni a műtrágya és a növényvédő szerek mennyiségét.
Válasz Mf-es? #12208. hozzászólásáraNálad sem hasznosul 100%ban a műtrágya. El ne hidd már az összes marhaságot!
Ha már a PH szóbakerült, akor én is kérdeznék. Van egy parcellám, ahol az évek során nen sikerült javítanom a szerkezetén /szerkezet nélküli fekete ártéri talaj/. Nagyon nehezen müvelhető. Mg értéke nagyon magas 800-900, ami szakirodalom szerint elősegíti az ilyen talajok tömörödését-öszeállását. PH értékek 6,2-7,4 között vanak a talajvizsgálatok eredményei szerint. Jelenleg búza van bele vetve. Aratás után gondoltam a meszezést 4 tona/ha adagban, hogy valamit javítsak az öszeálódáson. Mütrágyaforgalmazók ajánlotak granulált krétaport, és ezt állitólag lehet tavaszal a búzában is szórnom. Próbálta valaki?
Másik dolog, meszezés után milyen takarónövényeket vethetek, amiknek nem lesz gondjuk 4 T/ha adagú mész kijutatásától. Nincsen e csíragátló hatása? Edig facéliát, mustárt, alexandriai herét, pohánkát, napraforgót és repcét /ezen keverékeket/ használtam. Mehetnek ezen takarónövények, vagy másmilyet vesek?
Válasz MrPoke #12212. hozzászólásáraItt van egy kertész,azt mondta,ha a lombtrágyás kannára rá van írva,hogy 5 liter/ha.,akkor legalább 15 liter/ha.-al kell szórni.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraTermészetes nem azt mondom, hogy mindenhol el lehet ezt érni, de mindenholl lehet javítani a talajon. Amit itt látok, hogy évről évre emelik a műtrágya mennyiségeket, egyre több talajmunkát végeznek, és szinten sem tudják tartani a terméseket. Amíg én minden évben tudom emelni a termést. Fogalmam sincs mi lesz a vége, de próbálom a költségeket úgy növelni, hogy az ne vásárolt alapanyagok legyenek. Komposzt készítés, takarónövény, stb. Amit viszont látok a lombtrágyák mennyiségét nagyon meg kell emelnem.
És megy az agyalás mik lehetnek azok a növénytársítások amik működnek. És értékesíthető. Ebben még nagy lehetőséget látok.
Válasz Tomi81 #12209. hozzászólásáraIgen én is ezt mondtam nekik. Nekem sajnos eddig nem volt anyagi hátterem hozzá. Most már idén szeretnék 1 területet elkezdeni 4,2ph alapján és a földvizsgálati eredmények alapján 5t\ha kiszórni. Aztán haladunk tovább és 3 év múlva meglátjuk mi lesz belőle, kell-e majd még később ennyi, vagy elég egy kis javító 1-2t pluszban.
Köszönöm a válaszokat, de nem szeretném tovább offolni a topikot, inkább csak olvasgatom és próbálok tanulni belőle.
Válasz Filler #12207. hozzászólásáraCsak én azt nem értem, hogy ott van a szomszédba nálatok a mész és mégsem szórjátok. (Mármint az ismerőseidre értem)
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraCsak érdekesség képpen,nálam 7 felett van a PH.Akkor ezek szerint a műtrágya 100%-a hasznosul.
Akkor ezért állítottak néha hazugnak engem,hogy itt 40-50 kg hatóanyag nitrogénből is van 5 tonna búza.
Mert ahol 5 a PH ugyanennyi terméshez,3 szor annyi nitrogén kell.
Válasz .Feco. #12205. hozzászólásáraNem azt mondom, hogy nálunk vannak a legrosszabb földek. Se azt, hogy nálunk nem működne, csak azt hogy mennyi időt és pénzt kell még ebbe beleölni, hogy maga a talaj megfeleljen ehhez, hogy belevághassunk és ezt sokan nem számítják bele. Voltak már itt próbálkozások, de elfelejtették, hogy nem úgy működik, hogy igen ledobom az ekét lazítót grubert, 2 sor tárcsa és kész van. Előbb a talajt kell ilyen állapotba hozni. Az AK ismerem nem kell bemutatni, még anno működő malmok távolságát is beleszámították. Inkább irány adó mint pontos szám. Vannak jól művelhető és jó földek, de sajnos van olyan is ahol 30ha rétről 40 120-as bálát takarítottak be. Nem hiába a régi paraszti elnevezése sem, hogy "ritka".
Amit leírtam én csak azt mondom, amit kiolvastam az elmúlt oldalakon, hogy igen is így kell csinálni és működik. Azon a talajon ami neki van igen, de nekünk azért még sokat kell tenni, hogy meg legyen a megfelelő talajunk. Ezt csak azért írom, mert nem 1-2 jó ismerősömet behálózta az előadások varázsa, hogy ők 2 évig lazítanak gruberoznak és utána már csak direktvetés, holott hasonló 4-5 közötti ph földjeik vannak.