Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.88 FtUSD404.37 FtCHF439.95 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem ismerjük egymást személyesen sajnos, bár szeretném ha az ismerőseim soraiban tudhatnálak.
Azon embercsoporthoz tartozol akiket nem tud
megtéveszteni, az alábbiakban leírt jelenség.
És ,hogy ne tűnjön személyeskedésnek ,egy a tudósok által felfedezett jelenséggel definiálnánk, amit észleltünk a felületen, három hónap tesztelése alatt. Ez idő alatt, nekünk is a mimikri stratégiát kellet alkalmazni.
Üdvözlettel.
Nyanyó
Mimikri,és Kamuflázs.
Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését.
A megtévesztő alkalmazkodás célja lehet önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti. Az önvédelem másik módja a Mertens-féle mimikri, amikor az élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét ölti fel, elriasztva így a rá nézve fenyegető ellenfeleket. A megtévesztés másik lehetséges célja a zsákmány sikeres megközelítése, aminek egy válfaja a Peckham-féle vagy agresszív mimikri, ilyenkor a ragadozó a zsákmány fajtához vagy egy arra veszélytelen előlényfajtához válik hasonlóvá (farkas a báránybőrben).
Az alkalmazkodás aktív formájának a sebessége változatos lehet. A polip egyetlen másodperc alatt képes a terep színéhez, mintázatához igazodni,[1] más élőlények egy új terepen való huzamosabb tartózkodás esetén igazítják a külsejüket a környezethez. Az evolúciós mimikri viszont számos generáción át formálódik, és a természetes szelekció elve alapján éri el végül a fajta az olykor megdöbbentően tökéletes hasonulást. Az evolúciós mimikri is változhat az egyed élete folyamán, például a rejtőszín cseréje az évszaknak, az időszaki növényzetnek megfelelően, illetve a változó életkor, életmód szerinti rejtőszín viselése.
Válasz szanberg #12176. hozzászólásáraA sávművelés jó dolog. És én megértem, hogy kellenek a nagy terméseredmények mert a gazdaságodat így építetted fel.
En amit fontosnak tartok a kiadás bevátel aránya. A TMMG lényege a minimális kiadás és közepes termés. TMMG rendszerben kb 70-80eFt ból megvan 1 ha gabona 50-60q terméssel. Én kb itt tartok. De látok még bőven lehetőséget a költségek átcsoportosítására, és a termés növelésére.
Az amit ti most próbálgattok az Forgatás nélküli talajművelés, és csak minimális köze van a TMMG-hez.
Nekem a sávművelés az amiben látok lehetőséget. Tengeren túli "ismerős" írta, hogy kint azért alkották meg ezt a talajművelési rendszert, hogy ki tudják javítani a direktvetés hibáit. Fecó is járt amerikában pár éve, Ő is írta ugyanezt, hogy kint erről volt szó. Persze itt nem talajmegújítás volt az irányelv, hanem a rekord termelés, hiszen a Monsanto referencia farmjain jártak, ahol egy számít, a hozam maximum.
Nekem a saját helyzetemben egyenlőre az a legfontosabb, hogy az elért termelési színvonalat, hozamokat illetve ezzel együtt járó árbevételt hozni tudjam úgy, hogy sokkal kevesebb időt töltsünk a földön és keccsolással.
Az árbevételt most nem kell véres szemmel nézni mert nem az a summája a mondani valómnak, viszont nagyon fontos, mert egy működő üzem vagyunk ahol 10ember dolgozik és szeretne is, nem utolsó sorban bár nagyon nem élünk nagy lábon, de ennyi munka és ekkora befektetés, kockázat eredménye nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha csak annyi jutna belőle a végén amit átlagos polgári állás mellett megtudnék keresni, mert akkor xart sem ér az egész, egy egészséges emberi törekvés és jólét nekem életcélom de ez távol áll a harácsolástól vagy attól, hogy 10 db papírpénzzel több legyen a párnába tömve, igaz egyenlőre az infrastruktúrális és gépi berendezkedések fejlesztése miatt folyamatos banki "háttértámogatást" kell, hogy igénybe vegyek ahová viszont fizetni kell keményen vissza szóval megint oda jutunk, hogy kell a bevétel, de nem ez a leg fontosabb.
Ebből kell kihozni valamit és ez az amit nem tanítanak az egyetemen sem, ott a szakma száraz alapját belédverik amire lehet építeni később és magadtól azt nem tudod megtanulni, viszont amit előbb írtam az egy továbbtanulás és életpálya mű amire csak egy esély van, újra nem indul 30-40-50... év múlva...
Válasz szanberg #12170. hozzászólásáraAttila komonikációja igen rossz a fórumon. Sokan nem értik meg, hogy itt senkik beszélgetnek senkikkel, mert csak egy nick név van, ami nem hiteles.
Az állta meglátogatott gazdák jelenlegi termelési rendszeréről beszél, és hogy ezt csak így lehet. Arról viszont ritkán, hogyan kezdték. De ez egy hosszú téma.
Válasz szanberg #12173. hozzászólásáraAnnyira fent tarthetó mint az amerikai gazdaság, társadalom. Véleményem szerint összeomlásra van itélve. Szerencsére ott is vannak "Netparasztok" akik próbálnak más szemléletet bemutatni. Maga a talajművelés jó, csak a többi kérdéses.
A kukorica termesztés rákfenéje a nitrogén utánpótlás. Én is igyekszek elosztani a nitrogént minnél több részletben, ezért is van az 5 éves tervben egy hidas gép beszerzése.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraArról mit gondolsz kérlek, hogy amerikában meg a világ nagyobb részén a notill farmerek akik intenzíven termelnek és rekord terméseket hoznak, azok talajművelési kultúrája mennyire fenntartható?
Mert okés, hogy direktvetnek, nincsen talajrombolás tömörítés, sőt az ikerkerekes vagy hevederes gépekkel vetősor között járnak, azokba a sorokba ahová a mag kerül ott -a forgó kivételével- nincsen rálépés, okszerű a történet, viszont már aratás után húzzák bele az ammóniát a vetősorba, ahová vetéskor meg utána is tolják bele a nitrosolt és még a hidassal is a yetter karokkal két-háromszor is akár.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraÉs amit kihagytál,romlik az egészségünk,öregszünk,nincs normális utánpótlás.
Nemrég beszéltem egy vizsgaállomást,kamionszervízt,mosót üzemeltető ügyvezetőjével.Elmondta,nincs megfelelő szakember.Ha beáll egy kamion,hogy mondjuk váltó javítás,a dolgozók,a yutubon szerzett videók alapján szedik szét,meg javítsák.
Válasz szanberg #12170. hozzászólásáraSzerintem Lipi pökhendi stílusa csípte a szemét, arra reagált.
Egyébként meg úgy van, ahogy írod. Nem fekete, meg fehér a dolog.
Minden vitató fél leírta, hogy maga a talaj kímélő, legalábbis a leg kevésbé talaj-környezet romboló termelés az egy kívánatos dolog számára, ha meg tudjuk találni azt a ballanszot ahol a kis üzemméretektől nagyobb helyeken is fenntartható a történet. Maga a szakmai része mellé szerintem mindenki egytől-egyig odaáll és támogatja azt, ha kialakultak a körülmények akkor műveli is de sokkal nagyobb dolog az erre való ráállás minthogy annyit mondjuk, hogy nem ismerek lehetetlent csak tehetetlent.... -ahogy szokta írni arogánsan Attila...
Unokáink eldöntik kinek van most igaza.
Tény:
-változik a klíma.
-romlanak a földek nagy része.
-az ipari termelésből kikerülő élelmiszerek beltartalma, katasztrófális.
-rohamosan emelkedik a gépek, input anyagok ára
-folyamatosan vonnak ki növényvédő szereket
Mindenki döntse el, ezen kihívásokat hogyan küzdi le.
Valamint mindkét fél maradjon tárgyilagos, és próbáljon meg ne személyeskedni.
Válasz szanberg #12164. hozzászólásáraKísérlet ok tanul belőle az ember. De mivel a klímaváltozás stb pontos konkrét tanulmányt aki tud adni írni annak megeszem a kalapját. Itt saccper kb lehet valamit összedobni szerintem, és itt mindig tanul a "paraszt míg él!
Emberek! Kísérlet kísérlet kísérlet! Amikor ez megvan és legalább háromszori ismétléssel amiből már lehet kezdeni egy korrekt konklúzió levonást, tanulmányt írni belőle, hiba feltárást végezni, eredményeket hitelesen dokumentálni, ráfordítás-megtérülési számítások miegymás...
Erről lehet beszélni mögöttes tartalommal, előadás anyag alapját képezheti de jelenleg csak egy kókler fontoskodásról van szó.
Válasz Tomszi #12162. hozzászólásáraEz nyílvánvaló, ezért nem is mélyülnék jobban bele...
Viszont Attilának semmiféle üzemszervezési rálátása nincsen, egyszerűen egy idegen dolog neki a történet, még gyermek cipőben sem jár, nemhogy bármiféle üzemet is vinne a hátán úgy amblokk teljes kerek egészben a mai maszek világban.
Lehet itt jönni a lehetetlen tehetetlen szójátékkal meg bármilyen mással is, az jól hangzó marketing fogás mögöttes taralom nélkül, ez megy...
Válasz szanberg #12161. hozzászólásáraHát, ha a meszezes volt a nagy tanács, az nem egy akkora dolog. 50 éve meszeznek, vagy több. Nálunk is évről évre alkalmazta a Tsz. Minden középsulis Mg.ismeret tankönyvben le van írva hogy a műtrágyazas savanyitja a talajt, ennek ellensúlyozására mesztartalmu anyagokat lehet alkalmazni, meg annak is aki gepesznek tanul, nem kimondott agráros.
Írtam már köszönöm mester, írd meg az árát a tanácsnak kifizetem, jó, hogy kitaláltad ezt és ki kísérletezted a soksok év alatt., de vigyázz mert sokan olvashatták, nemtudsz majd perelni senkit jogdíj miatt...
Válasz Radocz #12155. hozzászólásáraNeked aztán van bőr a képeden öreg!
Volt, hogy kifejezetten rászerveztél a "hivatalos" fórumtalálkozóra, és még büszkélkedsz is vele?
Ha jól veszem ki, idén is ez volt a terv, csak most nem találtad el a hétvégét.
Csoda, hogy még nem vágtak ki innen!
Válasz Mf-es? #12147. hozzászólásáraMar en is keresgeltem hasonlokat. Ukranoknal lenne egesz jo arban, tobb gyarto is van naluk, aki gondolom nem sporolja ki az anyagot belole...
Csak a kerdes felmerult bennem, hogy a gyomfesu vagy ez a jobb megoldas?
Gabonaban talan a gyomfesu, kukorivaban meg a videon berakott, ami csak a sorkozoket muveli?
Ki hogyan latja ezt?
Mit csinal ez egy savmuvelt kukorica tablaban? Oda talan ez nem is kell? Lehetne ezt valahogy kombinalni valami folyekony kijuttatoval? A 40 centis kukinal mehetne a plussz nitrogen.
Netparasztnak köszönhetően a cikk mindkét szerzőjét ismerem személyesen. Meggyőztek annyira, hogy a jövedelmezőség mellett fontos a talajom állapota is. Nem lehet egyszerű megközelíteni a tudomány oldaláról sem ezt a TMMG-t.
A gyakorlatban egyes példák azt bizonyítják, hogy működik. Négy év alkalmazás után 2019-ben én is megpróbálkozom napra direktvetésével.
Január másodikán különböző előéletű (közvetlen egymás mellett levő területből) vettem talajmintát.
Az /1 számú a felső 0-20 cm rétegből a /2 számú a 20-40 cm-es rétegből van.
Hét "gödröt" ástam.
Az 1. és 2.-ik mintának csak a 0-20 cm-es rétegéből lett véve minta, mert közben este lett, és elfáradtam.
Látható, hogy az 5-ös és 6 os minta 20-40 cm-es rétegéből vett minta színe sokkal "sárgább".
Az 1 minta búzával bevetett területből van. Ennek a rögössége szembetűnő. Tiszta sár volt mintavételkor, míg a közvetlen mellett levő 2 minta, ami csak tárcsázott talaj, kevésbé volt sáros.
Válasz Drisa #12151. hozzászólásáraÚgy tűnik, hogy nem sok fogalma volt az illetőnek a direktvetésről. Nem vagyok meglepődve, jellemző errefelé.
Ez hasonló ahhoz, mikor az egyig SGS-es fazon valamikori benyögése, hogy nem érti miért fordulnak el a gazdák a prémium búza fajtáktól a takarmány irányába, hiszen milyen felára van a jó minőségű búzának.
Úgy tűnik, hogy a gépértékesítő nem ismeri a gépeit, meg a termesztéstechnológiákat, a hitelesítő cégnél, meg a matekkal vannak gondok...
Válasz Tomszi #12150. hozzászólásáraNa igen és mikor a Horsch ostól kérdeztem az avatart akkor mondta hogy nekünk nem kell mert az oda kell csak ahol nem lehet mag ágyat csinálni.
Válasz Mf-es? #12147. hozzászólásáraAz ukránok előrébb jártak min-till, no tillben meg kellene találni a megfelelő importőrt és sok mindent be lehetne hozatni.
Válasz agrárproletár #12143. hozzászólásáraAlapból is jónak gondolom, akar tarló ápolásra akar arra hogy egy hirtelen eső után kicsit porositson, akar a legkorábbi sorkozmuveles helyett... akar gabonakat átjárni tavasszal...
Válasz Mf-es? #12139. hozzászólásáraMár ez a yetter vagy ugyanilyen gép magában? 3 millát simán ér, sokkal többre gondoltam volna alapból... mondjuk az sem mindegy hogy 3 m merev vagy 9 m csukhato...
Válasz Becő #12126. hozzászólásáraAzért a trópusokon kicsit másnak a körülmények mint nálunk.
Pl 3.pont, nedvesség (mennyiség és eloszlás) . Meg nem igen van tél.
+ nehezen hihető h az őserdőből kiszakított 100nm-én pont sivatag volt.
Inkább az h kiírtotta a növényzetet és jól elpusztult az addig termékeny talaj, Pl elvitte a monszun a kopaszra művelt talajt, és rájött ha gazosan hagyja akkor az eső nem mossa el.
Válasz .Szabi. #12124. hozzászólásáraValóban sok minden változott, de egy nem: már az első hozzászólásomban a talajélet és a gyökérkapcsolatos gombák szerepét emeltem ki.
Én az elmúlt 9-10 évben még többet tanultam a talajéletről és egyre kerekebb a rendszer, amihez a szektások az egyesúlet megalakulásával már mind hozzá fognak férni.
Szakmai javaslatot te is kaptál tőlem, ingyen és bérmentve, úgy hallottam a mai napig nem csináltad meg, annak ellenére, hogy évente milliókat szórsz ki az ablakon, ha nem teszed meg, amit mondtam. Arra is van indokod?
15328 hozzászólás
Válasz MrPoke #12175. hozzászólásáraKedves MrPoke.
Nem ismerjük egymást személyesen sajnos, bár szeretném ha az ismerőseim soraiban tudhatnálak.
Azon embercsoporthoz tartozol akiket nem tud
megtéveszteni, az alábbiakban leírt jelenség.
És ,hogy ne tűnjön személyeskedésnek ,egy a tudósok által felfedezett jelenséggel definiálnánk, amit észleltünk a felületen, három hónap tesztelése alatt. Ez idő alatt, nekünk is a mimikri stratégiát kellet alkalmazni.
Üdvözlettel.
Nyanyó
Mimikri,és Kamuflázs.
Az evolúció során a mimikri az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját, szagát, viselkedését.
A megtévesztő alkalmazkodás célja lehet önvédelem, ilyen eset az álcázás, más néven kamuflázs, ami a környezetbe való beolvadást jelenti. Az önvédelem másik módja a Mertens-féle mimikri, amikor az élőlény egy másik, veszélyes élőlény külsejét ölti fel, elriasztva így a rá nézve fenyegető ellenfeleket. A megtévesztés másik lehetséges célja a zsákmány sikeres megközelítése, aminek egy válfaja a Peckham-féle vagy agresszív mimikri, ilyenkor a ragadozó a zsákmány fajtához vagy egy arra veszélytelen előlényfajtához válik hasonlóvá (farkas a báránybőrben).
Az alkalmazkodás aktív formájának a sebessége változatos lehet. A polip egyetlen másodperc alatt képes a terep színéhez, mintázatához igazodni,[1] más élőlények egy új terepen való huzamosabb tartózkodás esetén igazítják a külsejüket a környezethez. Az evolúciós mimikri viszont számos generáción át formálódik, és a természetes szelekció elve alapján éri el végül a fajta az olykor megdöbbentően tökéletes hasonulást. Az evolúciós mimikri is változhat az egyed élete folyamán, például a rejtőszín cseréje az évszaknak, az időszaki növényzetnek megfelelően, illetve a változó életkor, életmód szerinti rejtőszín viselése.
Válasz szanberg #12176. hozzászólásáraA sávművelés jó dolog. És én megértem, hogy kellenek a nagy terméseredmények mert a gazdaságodat így építetted fel.
En amit fontosnak tartok a kiadás bevátel aránya. A TMMG lényege a minimális kiadás és közepes termés. TMMG rendszerben kb 70-80eFt ból megvan 1 ha gabona 50-60q terméssel. Én kb itt tartok. De látok még bőven lehetőséget a költségek átcsoportosítására, és a termés növelésére.
Az amit ti most próbálgattok az Forgatás nélküli talajművelés, és csak minimális köze van a TMMG-hez.
Válasz MrPoke #12175. hozzászólásáraHosszú és már többször megjáródott odavissza, szerintem mellőzzük, beszéljünk a szakmáról.
Nekem a sávművelés az amiben látok lehetőséget. Tengeren túli "ismerős" írta, hogy kint azért alkották meg ezt a talajművelési rendszert, hogy ki tudják javítani a direktvetés hibáit. Fecó is járt amerikában pár éve, Ő is írta ugyanezt, hogy kint erről volt szó. Persze itt nem talajmegújítás volt az irányelv, hanem a rekord termelés, hiszen a Monsanto referencia farmjain jártak, ahol egy számít, a hozam maximum.
Nekem a saját helyzetemben egyenlőre az a legfontosabb, hogy az elért termelési színvonalat, hozamokat illetve ezzel együtt járó árbevételt hozni tudjam úgy, hogy sokkal kevesebb időt töltsünk a földön és keccsolással.
Az árbevételt most nem kell véres szemmel nézni mert nem az a summája a mondani valómnak, viszont nagyon fontos, mert egy működő üzem vagyunk ahol 10ember dolgozik és szeretne is, nem utolsó sorban bár nagyon nem élünk nagy lábon, de ennyi munka és ekkora befektetés, kockázat eredménye nem hiszem, hogy helyénvaló lenne, ha csak annyi jutna belőle a végén amit átlagos polgári állás mellett megtudnék keresni, mert akkor xart sem ér az egész, egy egészséges emberi törekvés és jólét nekem életcélom de ez távol áll a harácsolástól vagy attól, hogy 10 db papírpénzzel több legyen a párnába tömve, igaz egyenlőre az infrastruktúrális és gépi berendezkedések fejlesztése miatt folyamatos banki "háttértámogatást" kell, hogy igénybe vegyek ahová viszont fizetni kell keményen vissza szóval megint oda jutunk, hogy kell a bevétel, de nem ez a leg fontosabb.
Ebből kell kihozni valamit és ez az amit nem tanítanak az egyetemen sem, ott a szakma száraz alapját belédverik amire lehet építeni később és magadtól azt nem tudod megtanulni, viszont amit előbb írtam az egy továbbtanulás és életpálya mű amire csak egy esély van, újra nem indul 30-40-50... év múlva...
Válasz szanberg #12170. hozzászólásáraAttila komonikációja igen rossz a fórumon. Sokan nem értik meg, hogy itt senkik beszélgetnek senkikkel, mert csak egy nick név van, ami nem hiteles.
Az állta meglátogatott gazdák jelenlegi termelési rendszeréről beszél, és hogy ezt csak így lehet. Arról viszont ritkán, hogyan kezdték. De ez egy hosszú téma.
Válasz szanberg #12173. hozzászólásáraAnnyira fent tarthetó mint az amerikai gazdaság, társadalom. Véleményem szerint összeomlásra van itélve. Szerencsére ott is vannak "Netparasztok" akik próbálnak más szemléletet bemutatni. Maga a talajművelés jó, csak a többi kérdéses.
A kukorica termesztés rákfenéje a nitrogén utánpótlás. Én is igyekszek elosztani a nitrogént minnél több részletben, ezért is van az 5 éves tervben egy hidas gép beszerzése.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraArról mit gondolsz kérlek, hogy amerikában meg a világ nagyobb részén a notill farmerek akik intenzíven termelnek és rekord terméseket hoznak, azok talajművelési kultúrája mennyire fenntartható?
Mert okés, hogy direktvetnek, nincsen talajrombolás tömörítés, sőt az ikerkerekes vagy hevederes gépekkel vetősor között járnak, azokba a sorokba ahová a mag kerül ott -a forgó kivételével- nincsen rálépés, okszerű a történet, viszont már aratás után húzzák bele az ammóniát a vetősorba, ahová vetéskor meg utána is tolják bele a nitrosolt és még a hidassal is a yetter karokkal két-háromszor is akár.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraÉs amit kihagytál,romlik az egészségünk,öregszünk,nincs normális utánpótlás.
Nemrég beszéltem egy vizsgaállomást,kamionszervízt,mosót üzemeltető ügyvezetőjével.Elmondta,nincs megfelelő szakember.Ha beáll egy kamion,hogy mondjuk váltó javítás,a dolgozók,a yutubon szerzett videók alapján szedik szét,meg javítsák.
Válasz szanberg #12170. hozzászólásáraSzerintem Lipi pökhendi stílusa csípte a szemét, arra reagált.
Egyébként meg úgy van, ahogy írod. Nem fekete, meg fehér a dolog.
Válasz MrPoke #12169. hozzászólásáraRosszul értelmezed!
Nincsen két fél! -ami a szakmát illeti.
Minden vitató fél leírta, hogy maga a talaj kímélő, legalábbis a leg kevésbé talaj-környezet romboló termelés az egy kívánatos dolog számára, ha meg tudjuk találni azt a ballanszot ahol a kis üzemméretektől nagyobb helyeken is fenntartható a történet. Maga a szakmai része mellé szerintem mindenki egytől-egyig odaáll és támogatja azt, ha kialakultak a körülmények akkor műveli is de sokkal nagyobb dolog az erre való ráállás minthogy annyit mondjuk, hogy nem ismerek lehetetlent csak tehetetlent.... -ahogy szokta írni arogánsan Attila...
Válasz JD Lipi #12168. hozzászólására"Boldogok a lelki szegények..."
Ez is örök igazság.....
Unokáink eldöntik kinek van most igaza.
Tény:
-változik a klíma.
-romlanak a földek nagy része.
-az ipari termelésből kikerülő élelmiszerek beltartalma, katasztrófális.
-rohamosan emelkedik a gépek, input anyagok ára
-folyamatosan vonnak ki növényvédő szereket
Mindenki döntse el, ezen kihívásokat hogyan küzdi le.
Valamint mindkét fél maradjon tárgyilagos, és próbáljon meg ne személyeskedni.
Válasz *** HM *** #12165. hozzászólásáraAki nem tudja oktatja, aki tudja csinálja! Örök igazság!
Válasz szanberg #12164. hozzászólásáraKísérlet ok tanul belőle az ember. De mivel a klímaváltozás stb pontos konkrét tanulmányt aki tud adni írni annak megeszem a kalapját. Itt saccper kb lehet valamit összedobni szerintem, és itt mindig tanul a "paraszt míg él!
Válasz *** HM *** #12165. hozzászólásáraAz marad nekünk, majd toljuk tovább
Válasz szanberg #12164. hozzászólásáraHát a fkivan a tanítókkal is...
DOLGOZNI KI FOG?
DOLGOZNI SENKI NEM AKAR HE???
Válasz Radocz #12155. hozzászólásáraTe mit akarsz előadni a Tmmg-ről? Elmondod mit beszélgettél a talajoddal éveken át?
Emberek! Kísérlet kísérlet kísérlet! Amikor ez megvan és legalább háromszori ismétléssel amiből már lehet kezdeni egy korrekt konklúzió levonást, tanulmányt írni belőle, hiba feltárást végezni, eredményeket hitelesen dokumentálni, ráfordítás-megtérülési számítások miegymás...
Erről lehet beszélni mögöttes tartalommal, előadás anyag alapját képezheti de jelenleg csak egy kókler fontoskodásról van szó.
Válasz Tomszi #12162. hozzászólásáraEz nyílvánvaló, ezért nem is mélyülnék jobban bele...
Viszont Attilának semmiféle üzemszervezési rálátása nincsen, egyszerűen egy idegen dolog neki a történet, még gyermek cipőben sem jár, nemhogy bármiféle üzemet is vinne a hátán úgy amblokk teljes kerek egészben a mai maszek világban.
Lehet itt jönni a lehetetlen tehetetlen szójátékkal meg bármilyen mással is, az jól hangzó marketing fogás mögöttes taralom nélkül, ez megy...
Válasz szanberg #12161. hozzászólásáraHát, ha a meszezes volt a nagy tanács, az nem egy akkora dolog. 50 éve meszeznek, vagy több. Nálunk is évről évre alkalmazta a Tsz. Minden középsulis Mg.ismeret tankönyvben le van írva hogy a műtrágyazas savanyitja a talajt, ennek ellensúlyozására mesztartalmu anyagokat lehet alkalmazni, meg annak is aki gepesznek tanul, nem kimondott agráros.
Válasz Netparaszt #12129. hozzászólásáraJa mert hülyének nézel, te a nagy megmondó tudomásomra juttattad, hogy mivel savanyú a talaj meszezni kell
Írtam már köszönöm mester, írd meg az árát a tanácsnak kifizetem, jó, hogy kitaláltad ezt és ki kísérletezted a soksok év alatt., de vigyázz mert sokan olvashatták, nemtudsz majd perelni senkit jogdíj miatt...
Válasz Bárány #12159. hozzászólásáraSzetintem ezzel pont az ellenkezőjét eri el.
Válasz J.D. Borda #12158. hozzászólására+2 fillér
Válasz Bárány #12157. hozzászólásáraDe ez miert jó neki?
Válasz Radocz #12155. hozzászólásáraNeked aztán van bőr a képeden öreg!
Volt, hogy kifejezetten rászerveztél a "hivatalos" fórumtalálkozóra, és még büszkélkedsz is vele?
Ha jól veszem ki, idén is ez volt a terv, csak most nem találtad el a hétvégét.
Csoda, hogy még nem vágtak ki innen!
Válasz Mf-es? #12147. hozzászólásáraMar en is keresgeltem hasonlokat. Ukranoknal lenne egesz jo arban, tobb gyarto is van naluk, aki gondolom nem sporolja ki az anyagot belole...
Csak a kerdes felmerult bennem, hogy a gyomfesu vagy ez a jobb megoldas?
Gabonaban talan a gyomfesu, kukorivaban meg a videon berakott, ami csak a sorkozoket muveli?
Ki hogyan latja ezt?
Mit csinal ez egy savmuvelt kukorica tablaban? Oda talan ez nem is kell? Lehetne ezt valahogy kombinalni valami folyekony kijuttatoval? A 40 centis kukinal mehetne a plussz nitrogen.
2018 januárjában Debrecenben, volt egy Fórumtali nem csak talajmegújítóknak.
2019 Január 17-én lesz egy kerekasztal beszélgetés talajmegújítóknak. Helyszín: Debrecen Tessedik S. u. 8. (NAK oktatóterme).
Most ingyenes lesz.
15 óra A 2018 évi rendezvényen hallottak felfrissítése, ki mit próbált ki a gazdaságában?
15 óra 45 perc Drónok használata a magyar mezőgazdaságban: előadó felkérés alatt.
16 óra Direktvetésről: A beszélgetést irányítja dr. Kátai János professzor.
17 óra Talajvizsgálat otthon: Szőllősi Gábor (fizikai és mikrobiológiai vizsgálat).
18 óra Forgatás nélküli talajművelésről.
19 óra TMMG-ről: Radócz István
20-21 Kötetlen beszélgetés
Tisztelettel: Radócz István
70/453-6883
Válasz MrPoke #12149. hozzászólásáraHunyán a Cond Coop Kft pl foglalkozik keletről behozatallal.
http://mezohir.hu/hir/talajegeszseget-jelzo-talajbiologiai-tulajdonsagok?
http://mezohir.hu/hir/talajegeszseget-jelzo-talajbiologiai-tulajdonsagok?
Netparasztnak köszönhetően a cikk mindkét szerzőjét ismerem személyesen. Meggyőztek annyira, hogy a jövedelmezőség mellett fontos a talajom állapota is. Nem lehet egyszerű megközelíteni a tudomány oldaláról sem ezt a TMMG-t.
A gyakorlatban egyes példák azt bizonyítják, hogy működik. Négy év alkalmazás után 2019-ben én is megpróbálkozom napra direktvetésével.
Január másodikán különböző előéletű (közvetlen egymás mellett levő területből) vettem talajmintát.
Az /1 számú a felső 0-20 cm rétegből a /2 számú a 20-40 cm-es rétegből van.
Hét "gödröt" ástam.
Az 1. és 2.-ik mintának csak a 0-20 cm-es rétegéből lett véve minta, mert közben este lett, és elfáradtam.
Látható, hogy az 5-ös és 6 os minta 20-40 cm-es rétegéből vett minta színe sokkal "sárgább".
Az 1 minta búzával bevetett területből van. Ennek a rögössége szembetűnő. Tiszta sár volt mintavételkor, míg a közvetlen mellett levő 2 minta, ami csak tárcsázott talaj, kevésbé volt sáros.
Válasz Drisa #12151. hozzászólásáraÚgy tűnik, hogy nem sok fogalma volt az illetőnek a direktvetésről. Nem vagyok meglepődve, jellemző errefelé.
Ez hasonló ahhoz, mikor az egyig SGS-es fazon valamikori benyögése, hogy nem érti miért fordulnak el a gazdák a prémium búza fajtáktól a takarmány irányába, hiszen milyen felára van a jó minőségű búzának.
Úgy tűnik, hogy a gépértékesítő nem ismeri a gépeit, meg a termesztéstechnológiákat, a hitelesítő cégnél, meg a matekkal vannak gondok...
Válasz Tomszi #12150. hozzászólásáraNa igen és mikor a Horsch ostól kérdeztem az avatart akkor mondta hogy nekünk nem kell mert az oda kell csak ahol nem lehet mag ágyat csinálni.
Válasz MrPoke #12149. hozzászólásáraDehát az nem menő nálunk, akinek nincs Horsch, Vaderstad, John Deere, MF és hasonló cuccai vannak.
Válasz Mf-es? #12147. hozzászólásáraAz ukránok előrébb jártak min-till, no tillben meg kellene találni a megfelelő importőrt és sok mindent be lehetne hozatni.
Pl direkt vetőgep
Válasz Mf-es? #12147. hozzászólásáraEzt a nem túl acélos állományt még megritkítja.
Válasz MrPoke #12145. hozzászólásáraÉs ez?
Válasz .Feco. #12141. hozzászólásárahttps://www.machinerypete.com/tillage/rotary-hoes/yetter
Csak mire idekerül....
Ádám és társa forgalmazza az olaszt de az egy vicc árban.....
Válasz Mf-es? #12139. hozzászólásáraTípus? Mert az igen jó ár magyar viszonylatban.
Én a EXPOM ASTRA ra kaptam ajánlatot nem rég a 6M-es 2,8M nettó. De az egy vicc.....
Tavaly az expón néztem a küllőskapát és a 6m-esre nettó 5M-Ft-ot mondtak...
Amerikában van belöllük dögivel, pl találtam 12m-est JD $4,800 ért használtan.
Válasz agrárproletár #12143. hozzászólásáraAlapból is jónak gondolom, akar tarló ápolásra akar arra hogy egy hirtelen eső után kicsit porositson, akar a legkorábbi sorkozmuveles helyett... akar gabonakat átjárni tavasszal...
Válasz .Feco. #12142. hozzászólásáraOda kell, ahol dobbal öntöztök?
Válasz J.D. Borda #12140. hozzászólásáraSzinten zenész...
Válasz Mf-es? #12139. hozzászólásáraMár ez a yetter vagy ugyanilyen gép magában? 3 millát simán ér, sokkal többre gondoltam volna alapból... mondjuk az sem mindegy hogy 3 m merev vagy 9 m csukhato...
Válasz Mf-es? #12133. hozzászólásáraEz küllős kapa ugye? Szerintem k..va jó cucc... én kacerkodom vele...
Válasz MrPoke #12137. hozzászólására500 ezer/ méter újonnan.
Válasz MrPoke #12137. hozzászólására0<
Válasz Mf-es? #12135. hozzászólásáraMitt jelent, hogy drága? Az új ára ~1MFt/m.
Válasz Mf-es? #12135. hozzászólásáraMég rajta a festék a fogakon. Nem sokat használhatták, lehet nem vált be.
Válasz Tobszi #12134. hozzászólásáraNéztem.Az drága.
Válasz Mf-es? #12133. hozzászólásáraHa Csabán jársz, a Szarvasi úti kereskedőnél van letéve egy hasonló használtba.
Tavasszal,ez mennyire működne?5 cm.mélységet írnak róla.
Válasz Becő #12126. hozzászólásáraAzért a trópusokon kicsit másnak a körülmények mint nálunk.
Pl 3.pont, nedvesség (mennyiség és eloszlás) . Meg nem igen van tél.
+ nehezen hihető h az őserdőből kiszakított 100nm-én pont sivatag volt.
Inkább az h kiírtotta a növényzetet és jól elpusztult az addig termékeny talaj, Pl elvitte a monszun a kopaszra művelt talajt, és rájött ha gazosan hagyja akkor az eső nem mossa el.
Válasz Becő #12128. hozzászólásáraHmm....
Lökd félre a havat...
Válasz .Szabi. #12124. hozzászólásáraValóban sok minden változott, de egy nem: már az első hozzászólásomban a talajélet és a gyökérkapcsolatos gombák szerepét emeltem ki.
Én az elmúlt 9-10 évben még többet tanultam a talajéletről és egyre kerekebb a rendszer, amihez a szektások az egyesúlet megalakulásával már mind hozzá fognak férni.
Válasz szanberg #12125. hozzászólásáraErmikétől a neveket kértem, te sorolhatod a mellélövéseim.
Kezdd, lássam a listát.
Szakmai javaslatot te is kaptál tőlem, ingyen és bérmentve, úgy hallottam a mai napig nem csináltad meg, annak ellenére, hogy évente milliókat szórsz ki az ablakon, ha nem teszed meg, amit mondtam. Arra is van indokod?