Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.56 FtUSD400.96 FtCHF441.31 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Berente Antal #11669. hozzászólásáraÉn nem tudom alkalmazni a takarónövényes témát ezért nem is gondolkodom ebben, félretéve azt, hogy működik e vagy sem....
A vadak miatt nem. Amikor 20-40-70szarvas tiporná télen keresztül abból minden lenne tavasszal csak direktvethető pálya nem. Tudom mert több évben próbáltam, ahol nem volt vad épen akkor jól működött de másutt nagy károkat okoztam magamnak komoly hektárszámon...
Válasz horesz #11667. hozzászólásáraA direktvetés takarónövénnyel működik igazán jól, a vízállások is ettől szünnek. Még nyugaton sem általános a növények használata. Ha nem taposod feleslegesen és csak a megfelelő időpontban, nem lesz talp.
Válasz MrPoke #11665. hozzászólásáraItt a gyakorlat azt mutatja, ha takarónövény van a tavaszi előtt, felesleges 15-20cm-re művelni. Az idén is 1 hónappal tovább volt zöld a kukorica, mint a szomszédé (ő meg sárga )
Válasz MrPoke #11665. hozzászólásáraEgy ideje, olvasgatom ezt a fórumot, meg még néhány a témához tartozó részt. Bár eddig a háttérből figyeltem, de amit itt most leírtál lépéseket, most először látok egy olyan sémát amit idehaza adaptálhatok. Lényegébe most tartok kb 3. pont körül. De számomra még mindig furán hangzik a csak vess és arass dolog.
Sok videót néztem, és szemet szúrt, hogy ahol talajmunka nélkül csak direkt vetés van egyenest a tarlóba, akárhányszor jött nekik egy kiadós eső ültek szépen a tó közepén, mert az lett a földjeikből. Egy másik videóban meg azt magyarázták hogy át kell törni a 10 centin kialakult "eketalpat" amit a direkt vetőgép okozott... és ezt a great plaints (remélem jól írtam) cégnél láttam. Ezért kiadtak egy kultivátor szerűséget ami mélyebben dolgozik mint a vető és ezt áttöri. Akkor ez csak marketing fogás, hogy eladja a gépet vagy esetleg tényleg van ilyen problémájuk?
Semmi kötözködés nincs az írásomba, félre ne értsd pusztán érdeklődök, hátha valaki meg tudja magyarázni. :)
A gazdabotot ad oda asszonynak növénytámasztónak másra nem jó. Az ásó sokkal fontosabb, és a szemrevételezés.
Ha valaki végig olvasná ezt a topikot nagyon sok olyan dolgot találna ami, azóta már megdőlt.
a no-till felé vezető út 5 lépésben, (min-till mert néha az elején piszkálgatni kell a talajt)
1, dobd el az ekét
2, lazítóval törd át az eketalpat
3, tedd a lazítót az udvar leghátsó sarkába.
4, gabonának, takarónövénynek 5-10cm, tavaszinak 15-20cm mélyen csinálj őszi alapmunkát.
5, vetésforgót úgy kell össze hozni, hogy tavasziak elé menjen takarónövény
5, vegyél egy direkt vetőgépet, vess direktben.
A tömörséget meg felesleges nézegetni, mert a kötött talaj kemény, az erdőtalaj meg nem...... Ha 10 évig no-tillben műveled a talajt talán ki tud alakulni az a szerkezet amikor a kötött talaj sem lesz kemény.... De szerintem ha kiszárad akkor is kemény lesz :)
Válasz MrPoke #11656. hozzászólásáraJó is volna,ha ez ilyen egyszerű volna,ahogy írod.Akkor mehetne kapásból a no-till.
Miért kell használni a gazdabotot?Gondolom tudod.
Csak,ha úgy működne ahogy leírtad,nem volna rá szükség.
Válasz Gazda12 #11658. hozzászólásáraA szántásban nincs vetés ?? Nálunk is a vetések leolvadtak a szántásokon még van hó kevés.És semmi köze a mulcshoz hanem szeles időben esett a hó és több maradt rögtön a szántás átfagyott szalonnáiban rögeiben.
Valaki tudja miért van az,hogy a kukorica mulcsban vetett búza földröl előbb eltünt a hó mint a mellette felszántot parcelláról? Létezik,hogy a szár melegebben tartja a földet minimálisan vagy?
Válasz Mf-es? #11653. hozzászólásáraIgen mert gondolom annak is megadod a módját, mint az idén is a gruberrel. Pedig elég lett volna 5vm mély rövidtárcsa és vetés.
A min-till, no-till, -nek pont az a lényege, hogy kialakul egy olyan talajszerkezet, ami tömörnek tűnhet, a traktor nem tudja összetaposni jelentősen, de viszont a gyökereknek, víznek tökéletesen átjárható, egy porózus állapot alakul ki. Ennek a tartóképessége a szerkezetéből adódóan kiváló.
De ha ezt bármiféle talajművelő eszközzel megmozdítod, összetörik. Ha kap nedvességet összetömörödik, agyagos földeken pedig elfolyósodik.
De az egész Talajegészség konferencia erről szólt, a külföldi előadók mind erről beszéltek, valamint a magyar előadók nagy része szintén.
Válasz emcett #11652. hozzászólásáraNem a vegyszerre kell. Jelenleg én csak gyom irtót használok. Hanem nitrosol, lombtrágya, komposzttea (havonta minimum 1-2x), biostimulátorok(huminsav, alga stb....).
Szeretném picit megemelni az imput anyagok mértékét. Pár napja kaptam meg a könyvelést. 750eFt ment el növény védőszerre, 1,5m műtrágyára. Mindezt 70ha-ra...... A támogatást nem költöttem rá a földekre. De a gazdatársak szemében meg semmi vagyok az 50q-ás gabonával :) Ezen változtatni kell.
Ha minden összejön, lesz egy hozzáértő ember aki a levél analizisre tud normális szakvéleményt adni, és akkor az lesz a fő.
Válasz MrPoke #11650. hozzászólásáraVegyél vontatotat, 3000 L tartályal.
Nekem is 1000 L/ 18m volt, mostan 2700 L/ 18m van.
Nincsen tartálykocsim, és sokat segít a nagyobb tartály.
Válasz Mf-es? #11648. hozzászólásáraEz az elakadás csak akkor van ha pl tavasszal guberezzel. Régen mikor lazítóztam (szántottam) én is akadtam el. De ez már a múlté. Az idén tavasszal mikor a fagyott földre rájött 50mm csapadék és a laposokon megállt szemrebbenés nélkül szaladtam át a vízállásokon.
Jó neked itt az idén 2 napon volt eső egész kukorica tenyészidőben.... Így meg is úsztam a kukorica gyom irtását, mert egy száll sem kelt ki egészen addig amíg a kukorica 1m-es lett.
És nem azt írtam, hogy nem számít hanem, hogy nem az a lényeg. Lehet permetezgetni, és permetezni. Sajnos az én permetezőmnek sincs normális keret csillapítása ezért nem tudok hatékonyan permetezni. 1000L/24m függesztett gép 90LE trakival max 10km/h és nincs víz kiszolgálás. Így 10ha/h a teljesítmény pedig ez lehetne akár 20-30 ha/h. Az idén valószínű le is cserélem, mert jelenleg úgy néz ki a permetező lesz a legtöbbet használt eszköz. Vagy keresek valakit aki hordja nekem a vizet.
Válasz Mf-es? #11648. hozzászólásáraTe se panaszkodhatsz, mert nem vagy partokon. Nekem volt olyan területem is, ahol a 18 m széles kerettel, csak 50 cm magaságu növényt tudtam fújni, mert a "vályún" áthaladva felakadt a keret két széle max magaságnál.
Esős tavaszon fel is kell húzni a parton a vontatot permetezőt, de az se gyerekjáték, amikor lefelé a traktor már nem bírja viszatartani a toló permetezőgépet.
Tavaszi mütrágyázásnál is már volt krízishelyzet, amikor ahelyet, hogy előre ment volna a traktor oldalba csúszot a "szakadék" felé, én meg ugrásrakészen, be ne zuhanjak a traktoral együt.
Válasz MrPoke #11646. hozzászólásáraValószínű,túl jó földjeid vannak,ha neked nem számít a keret szélesség.Itt mikor bejön egy jó Medárdi eső,azt számolgatom,hány helyt fogok elakadni,gyomirtáskor.És várni se lehet,tavasszal is volt egy fél napom,hogy a bokáig érő muharos kukoricát lefújjam.
Előtte is,utána is esett.Ilyenkor ütős szerek kellenek,ami akkor nem pusztul,az megfogja a kultúrnövényt.
És jólesik,ha a nagy permetező szélesség miatt,kikerülök pár izzasztó alkalmat.
Permetezésnél meg a keret méret a legkevesebb, napi teljesítményt a megfelelő talaj vagy megfelelően lengés csillapított kereten múlik. Valamint a megfelel vízellátáson.
Az összes földedet le lehet fújni 1 nap egy 24m-es permetezővel :)
Válasz .Richard. #11643. hozzászólásáraITT le van írva nagyjából a működése, és a leírás szerint minimális a gilisztákra, és a talajbiológiára gyakorolt hatás. De szerintem nem igazán kell gondolkodni a berendezésben, mivel ez is ott van leírva:
"With the price of a 3m machine between €170,000 and €190,000"
gondolom nem kell lefordítani senkinek a számok magukért beszélnek :)
Válasz Praetor #11642. hozzászólásáraKicsi vellany nagy inverter stb.stb. az autòtrafò is huz îvet'mèg 6volton is. De ha az ìv 50 szer van 1 màsodperc alatt akkor hatàsos nem? Csak folyamatos àramtermelèse lehet 'vagy valami nagy akkut tölt? Akkor nem atomerőművet cipel. Hozzàèrtők àtlâtjàk ezt.
Válasz bandigh #11641. hozzászólásáraHát nem tudom. Ahhoz képest, hogy csak 3m munkaszélességű, nagyon komoly aggregátort hajt. Nyilván nagy a veszteség a földelés miatt, de a hatás a két pólus között jön létre, ami azért a kimenő teljesítmény nagy részét a célra fordítja. Nem vagyok szakértő, de szvsz legalább 20kVA-es generátor lehet rajta, ami azért méterenként nem kis teljesítmény. Nem beszélve arról, hogy javarészt a növényeken keresztül megy a villany a talajba, ami jóval kisebb felület, így növényenként komoly a "dózis".
A demonstráló videón egy pár nap múlva már olyan a "kezelt" terület, mintha napalmmal lett volna bombázva. Ha pedig ilyen hatásosan szétüt minden növényt, kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a rizoszféra mirobális közösségei nem hasonló méretű csapást szenvedtek-e el, mivel a száron és gyökéren "lép be" a villany, és gyökéren és száron "lép ki".
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraFelteszem az áram nem járja át a talajban az egész gyökérzetet, kvázi megsemmisítve azt. Ahoz ipari áram kéne. Gondolom odacsap a növénykének, aztán elindul lefelé, roncsolja a gyökérnyakat, esetleg a főgyökeret valamilyen szinten de utána, már “földelve” van, szóval a rengeteg oldal és hajszálgyökeret, és azok külső felületén élő dolgokat nem hiszem hogy nagyon zaklatná. Meg biztos lehet az erősségét állitani, hogy csak odacsapjon, vagy füstölgő feketeség maradjon utána.
Szerintem ma már totál talajgyilkos technológián senki nem töri a fejét.
Válasz kis Zombi #11637. hozzászólásáraIgen, a 3 méteressel elég sok taposási kár lenne, de az egyik videóban mutatnak sokkal nagyobb "munkaszélességű" gépet is.
Az egyik videóban említik, hogy "high frequency and high voltage" amit előállít. Ez kicsit nem kerek előttem, ha a nagy frekvencia a váltóáramra vonatkozik. A nagyfeszültség áramerősséggel párosítva tényleg "ütős", viszont váltóáramnál a nagy frekvencia csökkenti az élettani hatást, és kb 20khz fölött már gyakorlatilag nincs is a "skin" hatás miatt (pl tesla tekercs). Ha 20khz fölötti lenne a hálózati áram frekvenciája, akkor senkit nem vágna agyon az áram, ha konnektorba nyúlna.
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraEggyetértek, de gazdaságosságról nincs szó a cikkben. Elég izmosnak néz ki a traktor amin a 3 méteres eszköz van, és becsületes "agregátort" hajt TLT-röl. A taposási kár, és az ùzemanyagfogyastás sokszorosa, mintha permeteznél.
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraElső olvasatra nekem is rögtön az jutott eszembe, hogy vajon mi lesz a talajban lévő élettel?
Én továbbra is maradok a minél kisebb gyomosodás fenntartására, illetve ha szükséges, akkor totális gyomirtás tarlókezelés formájában.
Ezen a cikken elgondolkodva az jutott eszembe, hogy bionak biztos bio, viszont az a villany, ami a klorofillt szétcsapja, és a növény gyökerét is, az a rizoszféra bacijait is biztosan megtizedeli.
Talajélet szempontjából lehet, hogy egy sekély mechanikus gyomirtás talajkímélőbb lehet, vagy akár egy glifozátos kezelés is, mint ez.
Jó lenne olyan "farm látogatás" ahol több éve működik a TMMG, vagy aki eljutott a direktvetésig.
Tavaly a konferencián arról beszéltek, hogy vetnek és aratnak. Közben ha kell tápanyagutánpótlás és növény védőszeres kezelés van.
Egy ilyet megtekinteni és beszélni utána a termelővel.
Válasz Praetor #11630. hozzászólásáraSok no till video után be dobta a "tecsö" mint nekem ajánlott videòt. Meglehetne hívni az alakot egy konferenciára jôvöre...
Válasz Praetor #11630. hozzászólásáraSok no till video után be dobta a "tecsö" mint nekem ajánlott videòt. Meglehetne hívni az alakot egy konferenciára jôvöre... :D
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Válasz VMisi #11666. hozzászólásáraIgazából semmi, kevesebb a belvíz de nem tűnt még el ez a probléma.
Ami viszont nagyon látszik a szomszéd területekhez képest, ha leesik mondjuk egyszerre 50mm nekem nem áll meg. Így az összefolyásból nincs belvíz.
Válasz szanberg #11670. hozzászólásáraSztem sok helyen van ilyen probléma az országban. Ráadásul vadászol...inkább a megoldást keresném.
Válasz Berente Antal #11669. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Berente Antal #11669. hozzászólásáraÉn nem tudom alkalmazni a takarónövényes témát ezért nem is gondolkodom ebben, félretéve azt, hogy működik e vagy sem....
A vadak miatt nem. Amikor 20-40-70szarvas tiporná télen keresztül abból minden lenne tavasszal csak direktvethető pálya nem. Tudom mert több évben próbáltam, ahol nem volt vad épen akkor jól működött de másutt nagy károkat okoztam magamnak komoly hektárszámon...
Válasz horesz #11667. hozzászólásáraA direktvetés takarónövénnyel működik igazán jól, a vízállások is ettől szünnek. Még nyugaton sem általános a növények használata. Ha nem taposod feleslegesen és csak a megfelelő időpontban, nem lesz talp.
Válasz MrPoke #11665. hozzászólásáraItt a gyakorlat azt mutatja, ha takarónövény van a tavaszi előtt, felesleges 15-20cm-re művelni. Az idén is 1 hónappal tovább volt zöld a kukorica, mint a szomszédé (ő meg sárga
)
Válasz MrPoke #11665. hozzászólásáraEgy ideje, olvasgatom ezt a fórumot, meg még néhány a témához tartozó részt. Bár eddig a háttérből figyeltem, de amit itt most leírtál lépéseket, most először látok egy olyan sémát amit idehaza adaptálhatok. Lényegébe most tartok kb 3. pont körül. De számomra még mindig furán hangzik a csak vess és arass dolog.
Sok videót néztem, és szemet szúrt, hogy ahol talajmunka nélkül csak direkt vetés van egyenest a tarlóba, akárhányszor jött nekik egy kiadós eső ültek szépen a tó közepén, mert az lett a földjeikből. Egy másik videóban meg azt magyarázták hogy át kell törni a 10 centin kialakult "eketalpat" amit a direkt vetőgép okozott... és ezt a great plaints (remélem jól írtam) cégnél láttam. Ezért kiadtak egy kultivátor szerűséget ami mélyebben dolgozik mint a vető és ezt áttöri. Akkor ez csak marketing fogás, hogy eladja a gépet vagy esetleg tényleg van ilyen problémájuk?
Semmi kötözködés nincs az írásomba, félre ne értsd pusztán érdeklődök, hátha valaki meg tudja magyarázni. :)
Válasz MrPoke #11665. hozzászólásáraVízállásos terület javítására Neked mi vált be?
Válasz Mf-es? #11664. hozzászólásáraPedig ez ennyire egyszerű.
A gazdabotot ad oda asszonynak növénytámasztónak másra nem jó. Az ásó sokkal fontosabb, és a szemrevételezés.
Ha valaki végig olvasná ezt a topikot nagyon sok olyan dolgot találna ami, azóta már megdőlt.
a no-till felé vezető út 5 lépésben, (min-till mert néha az elején piszkálgatni kell a talajt)
1, dobd el az ekét
2, lazítóval törd át az eketalpat
3, tedd a lazítót az udvar leghátsó sarkába.
4, gabonának, takarónövénynek 5-10cm, tavaszinak 15-20cm mélyen csinálj őszi alapmunkát.
5, vetésforgót úgy kell össze hozni, hogy tavasziak elé menjen takarónövény
5, vegyél egy direkt vetőgépet, vess direktben.
A tömörséget meg felesleges nézegetni, mert a kötött talaj kemény, az erdőtalaj meg nem...... Ha 10 évig no-tillben műveled a talajt talán ki tud alakulni az a szerkezet amikor a kötött talaj sem lesz kemény.... De szerintem ha kiszárad akkor is kemény lesz :)
Válasz MrPoke #11656. hozzászólásáraJó is volna,ha ez ilyen egyszerű volna,ahogy írod.Akkor mehetne kapásból a no-till.
Miért kell használni a gazdabotot?Gondolom tudod.
Csak,ha úgy működne ahogy leírtad,nem volna rá szükség.
Válasz Gazda12 #11658. hozzászólásáraA szántásban nincs vetés ?? Nálunk is a vetések leolvadtak a szántásokon még van hó kevés.És semmi köze a mulcshoz hanem szeles időben esett a hó és több maradt rögtön a szántás átfagyott szalonnáiban rögeiben.
Válasz Gazda12 #11661. hozzászólásáraAz is lehet hogy ahogy lassan bomlik a kukoricaszár, kicsit melegebben is tartja a talajt.
Mivel a hótakaró alatt nincs annyira hideg, nem áll le a talajbiológia.
Legalább is gondolom én
Válasz kis Zombi #11660. hozzászólásáraHa 30 cm hó van rajta akkor,hogy süti a nap?
Válasz Gazda12 #11658. hozzászólásáraA szár magába szívja a nap melegét ezért olvad gyorsabban.
Válasz Gazda12 #11658. hozzászólásáraIgen, lehetséges
Valaki tudja miért van az,hogy a kukorica mulcsban vetett búza földröl előbb eltünt a hó mint a mellette felszántot parcelláról? Létezik,hogy a szár melegebben tartja a földet minimálisan vagy?
Válasz MrPoke #11654. hozzászólásáraIgen, így értem, köszönöm szépen a választ!
Válasz Mf-es? #11653. hozzászólásáraIgen mert gondolom annak is megadod a módját, mint az idén is a gruberrel. Pedig elég lett volna 5vm mély rövidtárcsa és vetés.
A min-till, no-till, -nek pont az a lényege, hogy kialakul egy olyan talajszerkezet, ami tömörnek tűnhet, a traktor nem tudja összetaposni jelentősen, de viszont a gyökereknek, víznek tökéletesen átjárható, egy porózus állapot alakul ki. Ennek a tartóképessége a szerkezetéből adódóan kiváló.
De ha ezt bármiféle talajművelő eszközzel megmozdítod, összetörik. Ha kap nedvességet összetömörödik, agyagos földeken pedig elfolyósodik.
De az egész Talajegészség konferencia erről szólt, a külföldi előadók mind erről beszéltek, valamint a magyar előadók nagy része szintén.
Válasz emcett #11652. hozzászólásáraNem a vegyszerre kell. Jelenleg én csak gyom irtót használok. Hanem nitrosol, lombtrágya, komposzttea (havonta minimum 1-2x), biostimulátorok(huminsav, alga stb....).
Szeretném picit megemelni az imput anyagok mértékét. Pár napja kaptam meg a könyvelést. 750eFt ment el növény védőszerre, 1,5m műtrágyára. Mindezt 70ha-ra...... A támogatást nem költöttem rá a földekre. De a gazdatársak szemében meg semmi vagyok az 50q-ás gabonával :) Ezen változtatni kell.
Ha minden összejön, lesz egy hozzáértő ember aki a levél analizisre tud normális szakvéleményt adni, és akkor az lesz a fő.
Válasz MrPoke #11650. hozzászólásáraBúza földek is sokszor ilyenek.
Válasz MrPoke #11650. hozzászólására"Az idén valószínű le is cserélem, mert jelenleg úgy néz ki a permetező lesz a legtöbbet használt eszköz."
Jó értelemben kérdezem, hogy a TMMG-ben nem a vegyszerek elhagyása lenne a(z) (egyik) cél?
Válasz MrPoke #11650. hozzászólásáraVegyél vontatotat, 3000 L tartályal.
Nekem is 1000 L/ 18m volt, mostan 2700 L/ 18m van.
Nincsen tartálykocsim, és sokat segít a nagyobb tartály.
Válasz Mf-es? #11648. hozzászólásáraEz az elakadás csak akkor van ha pl tavasszal guberezzel. Régen mikor lazítóztam (szántottam) én is akadtam el. De ez már a múlté. Az idén tavasszal mikor a fagyott földre rájött 50mm csapadék és a laposokon megállt szemrebbenés nélkül szaladtam át a vízállásokon.
Jó neked itt az idén 2 napon volt eső egész kukorica tenyészidőben.... Így meg is úsztam a kukorica gyom irtását, mert egy száll sem kelt ki egészen addig amíg a kukorica 1m-es lett.
És nem azt írtam, hogy nem számít hanem, hogy nem az a lényeg. Lehet permetezgetni, és permetezni. Sajnos az én permetezőmnek sincs normális keret csillapítása ezért nem tudok hatékonyan permetezni. 1000L/24m függesztett gép 90LE trakival max 10km/h és nincs víz kiszolgálás. Így 10ha/h a teljesítmény pedig ez lehetne akár 20-30 ha/h. Az idén valószínű le is cserélem, mert jelenleg úgy néz ki a permetező lesz a legtöbbet használt eszköz. Vagy keresek valakit aki hordja nekem a vizet.
Nem tökölni kell, hanem nyomni.
Válasz Mf-es? #11648. hozzászólásáraTe se panaszkodhatsz, mert nem vagy partokon. Nekem volt olyan területem is, ahol a 18 m széles kerettel, csak 50 cm magaságu növényt tudtam fújni, mert a "vályún" áthaladva felakadt a keret két széle max magaságnál.
Esős tavaszon fel is kell húzni a parton a vontatot permetezőt, de az se gyerekjáték, amikor lefelé a traktor már nem bírja viszatartani a toló permetezőgépet.
Tavaszi mütrágyázásnál is már volt krízishelyzet, amikor ahelyet, hogy előre ment volna a traktor oldalba csúszot a "szakadék" felé, én meg ugrásrakészen, be ne zuhanjak a traktoral együt.
Válasz MrPoke #11646. hozzászólásáraValószínű,túl jó földjeid vannak,ha neked nem számít a keret szélesség.Itt mikor bejön egy jó Medárdi eső,azt számolgatom,hány helyt fogok elakadni,gyomirtáskor.És várni se lehet,tavasszal is volt egy fél napom,hogy a bokáig érő muharos kukoricát lefújjam.
Előtte is,utána is esett.Ilyenkor ütős szerek kellenek,ami akkor nem pusztul,az megfogja a kultúrnövényt.
És jólesik,ha a nagy permetező szélesség miatt,kikerülök pár izzasztó alkalmat.
Válasz MrPoke #11646. hozzászólásáraHelló, írtam emailt neked.
Válasz Mf-es? #11645. hozzászólásáraÉn az ára láttán nem is gondolkodtam mennyire hatékony.
Permetezésnél meg a keret méret a legkevesebb, napi teljesítményt a megfelelő talaj vagy megfelelően lengés csillapított kereten múlik. Valamint a megfelel vízellátáson.
Az összes földedet le lehet fújni 1 nap egy 24m-es permetezővel :)
Válasz MrPoke #11644. hozzászólásáraNéha még a 24 méteres keret is kicsi,nemhogy 3 méteressel szaladgálni.
Válasz .Richard. #11643. hozzászólásáraITT le van írva nagyjából a működése, és a leírás szerint minimális a gilisztákra, és a talajbiológiára gyakorolt hatás. De szerintem nem igazán kell gondolkodni a berendezésben, mivel ez is ott van leírva:
"With the price of a 3m machine between €170,000 and €190,000"
gondolom nem kell lefordítani senkinek a számok magukért beszélnek :)
Válasz Praetor #11642. hozzászólásáraKicsi vellany nagy inverter stb.stb. az autòtrafò is huz îvet'mèg 6volton is. De ha az ìv 50 szer van 1 màsodperc alatt akkor hatàsos nem? Csak folyamatos àramtermelèse lehet 'vagy valami nagy akkut tölt? Akkor nem atomerőművet cipel. Hozzàèrtők àtlâtjàk ezt.
Válasz bandigh #11641. hozzászólásáraHát nem tudom. Ahhoz képest, hogy csak 3m munkaszélességű, nagyon komoly aggregátort hajt. Nyilván nagy a veszteség a földelés miatt, de a hatás a két pólus között jön létre, ami azért a kimenő teljesítmény nagy részét a célra fordítja. Nem vagyok szakértő, de szvsz legalább 20kVA-es generátor lehet rajta, ami azért méterenként nem kis teljesítmény. Nem beszélve arról, hogy javarészt a növényeken keresztül megy a villany a talajba, ami jóval kisebb felület, így növényenként komoly a "dózis".
A demonstráló videón egy pár nap múlva már olyan a "kezelt" terület, mintha napalmmal lett volna bombázva. Ha pedig ilyen hatásosan szétüt minden növényt, kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a rizoszféra mirobális közösségei nem hasonló méretű csapást szenvedtek-e el, mivel a száron és gyökéren "lép be" a villany, és gyökéren és száron "lép ki".
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraFelteszem az áram nem járja át a talajban az egész gyökérzetet, kvázi megsemmisítve azt. Ahoz ipari áram kéne.
Gondolom odacsap a növénykének, aztán elindul lefelé, roncsolja a gyökérnyakat, esetleg a főgyökeret valamilyen szinten de utána, már “földelve” van, szóval a rengeteg oldal és hajszálgyökeret, és azok külső felületén élő dolgokat nem hiszem hogy nagyon zaklatná. Meg biztos lehet az erősségét állitani, hogy csak odacsapjon, vagy füstölgő feketeség maradjon utána.
Szerintem ma már totál talajgyilkos technológián senki nem töri a fejét.
Válasz Mf-es? #11639. hozzászólására
Válasz Agrárteenager #11620. hozzászólására
Válasz kis Zombi #11637. hozzászólásáraIgen, a 3 méteressel elég sok taposási kár lenne, de az egyik videóban mutatnak sokkal nagyobb "munkaszélességű" gépet is.
Az egyik videóban említik, hogy "high frequency and high voltage" amit előállít. Ez kicsit nem kerek előttem, ha a nagy frekvencia a váltóáramra vonatkozik. A nagyfeszültség áramerősséggel párosítva tényleg "ütős", viszont váltóáramnál a nagy frekvencia csökkenti az élettani hatást, és kb 20khz fölött már gyakorlatilag nincs is a "skin" hatás miatt (pl tesla tekercs). Ha 20khz fölötti lenne a hálózati áram frekvenciája, akkor senkit nem vágna agyon az áram, ha konnektorba nyúlna.
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraEggyetértek, de gazdaságosságról nincs szó a cikkben. Elég izmosnak néz ki a traktor amin a 3 méteres eszköz van, és becsületes "agregátort" hajt TLT-röl. A taposási kár, és az ùzemanyagfogyastás sokszorosa, mintha permeteznél.
Válasz Praetor #11635. hozzászólásáraElső olvasatra nekem is rögtön az jutott eszembe, hogy vajon mi lesz a talajban lévő élettel?
Én továbbra is maradok a minél kisebb gyomosodás fenntartására, illetve ha szükséges, akkor totális gyomirtás tarlókezelés formájában.
Ezen a cikken elgondolkodva az jutott eszembe, hogy bionak biztos bio, viszont az a villany, ami a klorofillt szétcsapja, és a növény gyökerét is, az a rizoszféra bacijait is biztosan megtizedeli.
Talajélet szempontjából lehet, hogy egy sekély mechanikus gyomirtás talajkímélőbb lehet, vagy akár egy glifozátos kezelés is, mint ez.
Mit gondoltok?
Jó lenne olyan "farm látogatás" ahol több éve működik a TMMG, vagy aki eljutott a direktvetésig.
Tavaly a konferencián arról beszéltek, hogy vetnek és aratnak. Közben ha kell tápanyagutánpótlás és növény védőszeres kezelés van.
Egy ilyet megtekinteni és beszélni utána a termelővel.
Válasz Levente2000 #11632. hozzászólásáraHa elmondanád miről beszél az sokat segíteni rajtunk magyarul beszélőknek.
Válasz Praetor #11630. hozzászólásáraSok no till video után be dobta a "tecsö" mint nekem ajánlott videòt. Meglehetne hívni az alakot egy konferenciára jôvöre...
Válasz Praetor #11630. hozzászólásáraSok no till video után be dobta a "tecsö" mint nekem ajánlott videòt. Meglehetne hívni az alakot egy konferenciára jôvöre... :D
Válasz Levente2000 #11629. hozzászólásáraHümm, gyanús vagy! Mire kerestél rá?
Nèzzètek mit találtam!
https://youtu.be/ee-oTKO__zg
Válasz Mf-es? #11624. hozzászólásáraJó egészséget a babának és anyjának.
Nem lesz gond a nyugdíjjal. Lesz aki eltartsa az anyját és az apját.
Válasz Mf-es? #11624. hozzászólásáraNe mond, hogy megvan a 10. is!?!?
Válasz Mf-es? #11624. hozzászólásáraGratulálok!!!
Kisfiú, kislány? Hanyadik a sorban?
Válasz Mf-es? #11624. hozzászólásáraAkkor ezek szerint a tavaszi magágykészítést is elspóroltad
Válasz .Szabi. #11623. hozzászólásáraSzülési szabin vagyok amúgy.