Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD390.32 FtCHF429.55 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Radocz #10432. hozzászólásáraNem kötöszködésből, de mikor dolgozik, hisz egyfolytában rendezvényekre jár? Nem mellesleg az ott szerzett tudást vmikor használni is kellene! Tudom, hogy tél van, de nálunk akkor sem áll meg az élet. Örültem, hogy Gödöllőre eljutottam, nem hogy messzebbre, meg többször.
Egyik előadó a Talajegészség Konferencián is előadott. Ott fizettünk érte furcsán. Ma meg tudtam vele "kiscsoportban" beszélgetni.
Gödöllőn a szünetben Bíró Borbála professzor asszonnyal volt szerencsém találkozni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai rendezvénysorozata a HUMUSZ megtartásáról és növeléséről. 4 előadó, 5 helyszín a lényegről!
AgroBio, Prolansys, KITE, Agrofutura
A témák: költségek és terméseredmények, a humusz menedzsment alapjai, mikrobiológia, talajművelő eszközök
Kaposvár - 2018. február 19.
Hajdúböszörmény - 2018. február 26.
Hódmezővásárhely - 2018. március 5.
Veszprém - 2018. március 6.
Kecskemét - 2018. március 12.
Nagy örömmel és büszkeséggel adjuk hírül, hogy a NAK méltó helyére teszi a humusz témát és önálló képzési rendezvénysorozatot indít a gazdák számára. Az első helyszín Kaposvár. Most még csak ide tudtok jelentkezni, de folyamatosan küldjük a jelentkezést a többi helyszínre is.
Mottó: Ha valamit nem tudsz, ne beszélj róla, vagy ne hangosan; pláne ne írd le!
Az ÉHSÉG nagy Úr! –tartja a mondás, és nem is alaptalanul. Napjainkban az éhség konkrétan mil-liók élelemhiány miatti éhezésében, átvitt értelemben pedig a világ energia-éhségében nyilvánul meg. Míg az előbbi a világ szegény, sok esetben kedvezőtlen termelési környezetében (kedvezőt-len éghajlat, terméketlen talajok, vízhiány, háborúk, stb.) élőket sújtja, addig az utóbbi, éppen a kedvezőbb körülmények között élők egyre növekvő energia felhasználásából adódik.
A fokozódó energia igény, és a hagyományos, fosszilis eredetű energia-hordozó készletek csökke-nése, továbbá ezen energia-hordozók árának növekedése, drasztikusan követeli az úgynevezett „megújuló, vagy megújítható energiahordozók” mind nagyobb arányú bevonását az energiafüggő-ség és –éhség csökkentésére úgy, hogy az élelmiszerhiány lehetőleg ne növekedjék.
A víz-, a nap-, a szél-, valamint a geotermikus energia mind nagyobb mértékű felhasználása való-ban megújuló, és nagyrészt folyamatosan rendelkezésre álló természeti energia hasznosítását jelenti, hiszen ezek az emberi tevékenységektől függetlenül léteznek.
Óvatosabban kell bánni azonban az emberi tevékenység során, valamint a természeti alapok em-ber által történő használata során előállítható energiahordozók megítélésével, ugyanis ezek valójában nem „megújuló”, hanem „folytatólagosan előállítható”, vagy még inkább „termelhető” energiahordozók.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek között vannak hulladékként keletkező, kisebb-nagyobb energiatartalmú anyagok (élelmiszeripari hulladékok, állattartó-telepi hulladé-kok/trágyák, szennyvíztisztítókból származó szennyvíziszap, stb.), és vannak a termőföldön, meg-határozott célra (élelmiszer, takarmány, ipari alapanyag) termelt termények és azok (szár)maradványai, továbbá a kifejezetten energetikai célú „energia-ültetvények”.
A termőföld használatával előállítható/megtermelhető energiahordozók esetében két változat kü-lönböztethető meg:
1.: a hagyományos növénytermesztés során megtermelhető, de energiahordozónak feldolgozott növények;
2.: az energia (energetikai célú) ültetvények.
A hagyományos növénytermesztés során termelt „energianövény”, mint energetikai alapanyag nem módosítja a termőföld-használatot, „csupán” hiányt és árnövekedést okoz a hagyományos felhasználási területeken, ami elsősorban a takarmányok és az élelmiszerek növekvő árában je-lentkezik.
Az energia ültetvények viszont jelentősen megváltoztatják a termőföld használatot, mivel azok termelési ciklusideje akár több évtized is lehet. A jelenlegi hazai termőföld-tulajdoni viszonyok nem kedveznek a több évet meghaladó terület-igénybevételnek, ugyanis az esetek többségében más a tulajdonos és más a földhasználó. Ezt a kettősséget súlyosbítja az a tény, hogy a hazai ter-mőföldek igen nagy aránya osztatlan közös tulajdonban van, ami a művelési ág megváltoztatását szinte lehetetlenné teszi, de a tartós, több évre áthúzódó területfoglalást sem könnyű keresztülvin-ni. Fokozza a problémákat a földtulajdonosok és a földhasználó között a sokévi, más irányú hasz-nálata után visszamaradó, tuskókkal, fás gyökerekkel teli termőföld állapotának a kérdése is.
Ami a termőföld használatával kapcsolatos energetikai növények (biomassza) termelésében min-két esetben azonos, az a talaj termőképességének és minőségének fenntartása, vagy növelése. Ez egyrészt a termesztés során a növényi tömeggel kivont táp- és ásványi elemek folyamatos vissza-pótlását, és a termőföld szervesanyag készletének megőrzését/növelését, másrészt a talaj minőségi jellemzőinek (szerkezet, levegő- és vízgazdálkodás, pH-érték) megtartását követeli meg.
Ezen a ponton kapcsolható az emberi tevékenység során keletkező, és a talajok termőképességé-nek fenntartásánál igen jól hasznosítható hulladékok/melléktermékek felhasználása, kiváltva, il-letve csökkentve ezzel az energia-igényes ipari eredetű műtrágyákat.
IGM – 03 típusú injektálógép
Kaposvár, 2008. szeptember 8.
Vörös Ferenc ügyvezető
INJEKTOR
Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.
7400 KAPOSVÁR, Petőfi S. u. 9/b.
Tel: 82 – 510 690; E-mail: injektor@t-online.hu
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
Válasz Dave #10419. hozzászólásáraEz érdekes. Itt Kecskemét környékén (Lajosmizse) van a legnagyobb szamócatermő vidék és mindenki így termel.
De ha azt mondjátok, hogy bakhátak nélkül is lejön a tövenkénti 0,5-0,8 kg szamóca, akkor nekem úgy is jó.
Sziasztok Dr Dobos Endre Miskolci Egyetemi docens talajtani agrárszakember előadása, cca 18:18-tól mi a véleményetek?
Én még "Magyar szakembertől" hasonlót sem láttam.
A többi rész is érdekes!
Válasz MrPoke #10408. hozzászólásáraPersze azokról nem is beszéltem, a rendszerek hasonlóak csak ott elővágó yetterek vannak rajtuk, hogy még kevésbé szakítson felül a kés. Itthon egyszer volt egy Great Plains eladó
Előbb tisztisd meg a területet, gondolom lucernában az évek alatt felszaporodott ez, az. Szamócából nagyon rossz lesz kipucolni a makacsabb gyomokat. Bakhát nélküli szimpla soros müvelésen nem gondolkodtál?
Válasz Berente Antal #10385. hozzászólásáraMost abban gondolkozom, hogy kis területen szamócát szeretnénk termeszteni. Van a témában jártas ismerősöm, nem is egy. Jelenleg lucerna van a területen, ha minden igaz. A szamócatermesztés kezdete vagy most március közepétől kezdődik, vagy augusztustól. Ennek fényében kellene valami technológia tervet összeállítani.
Az a kérdés, hogy a talajmegújító technológia mennyire alkalmazható bakhátas, fóliás szamócatermesztésben. Mindez külterületen, reménykedve, hogy nem lopnak el mindent. :D
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraA grúber pedig nem lazító, hiába tartod annak.
Semmi köze egymáshoz a két eszköznek, teljesen más a hatásmechanizmusa nekik és teljesen más munkát végeznek. Lazító esetében ne a Gaspardo/Vogel katgóriára gondolj mert igazából az sem az a lazító amiről ebben a témakörben beszélünk. Itt a Fralaz, Flatliner, Agrisem ami lazító és tényleg klasszikus lazító eszközök.
A Grúber keveri a földet mint az eke, ken, bár nem annyira mint egy eke de majdnem, végighúzza a föld csíkot maga előtt a késen és kihajintja szíjj formájában, legalább olyan károsan tömörít mint a szántás, annyi, hogy kisebb a talpalás és az elkent felület némileg, de az, hogy egy grúbertől várjuk itt a csodát az öngól maradjunk ennyiben, az pont annyira nem talajmegújító mint a szántás.
A duotill már egy lépéssel előrébb jár ebben a témában, viszont itt meg aki szárbekeverést vár az nem lesz megoldva.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraNem látom mert itthon vagyok, csak soksok év óta párbeszédet tartok fenn kint élő gazdákkal. Egyébként amerikáról sem lehet általánosságbn beszélni, sok helyen mai napig ugyanúgy szántanak az ih-ekével mint itthon mi magunk és mennek a tárcsák is, eleve ott vannak az övezetek, búza övezet, akkor a kukorica hazája ésatöbbi, megkülönböztetünk dryland és irrigated technológiát rögtön szóval ennyi, de hidd el, a lazító ott van a törzscsuklós traktoron és használják is 99%-ban.
Kolléga meg jól írja, hogy a kukorica-szója bi kultúra esetében pl nem is tudsz érdemben takarónövényezni, csak Kökény tudott itthon két év két kukorica kultúra után is eltüntetni mezei acatot a tábláról és tápanyag nélkül rekordtermés produkálni, persze azt már nem tudjuk ebből a takaró növény mit hozott...
Válasz Vinkó75 #10401. hozzászólásáraHa csak elvétve itt ott kell lazítani,akkor se vennék nagy traktort.
Kisebb traktor menjen kevesebb késsel.
Nálam,pótkocsi nem megy tarlóra.Mindíg kint ürítek.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraHáát én megásom a talajt. És bizony le kellett menni 50cm alá. Egy agyon vert területet kaptam meg...Hol előtte pár héttel a 660-as lexik majd 30cm-es nyomokat hagytak. A végeit úgy le forogva...a tárcsa alig akart bele menni. Egy jól karban tartott talajban már felénk is elszalad a 2 késes Helti 105 pacival 50cm-en. De ahhoz mindennek stimmelni kell előtte..mikor és hogy sikerült a talajt megjárnod. Mennyire volt agyonművelve. Vagy mennyire mosta, össze vissza a csapadék. A TR piszok egy növény,de egy masszív talp azt is megfogja. Idővel valószínűleg már elég lesz a kisebb paripa. De ehhez törekedni kell a folyamatos lazultságra. De egy csapadékos őszön..mire a talaj állapota ideális lenne,már az eltelt idővel harcol az ember. Így nyilván csak meg tapossa jobban. És ne feledjük mára kombájnban is a 6m feletti adapterekkel és ahhoz tartozó bösszmével rohangálunk. zömében. Nyom az is egy rendeset. Nem beszélve a bitang nagy kocsikról. Már nem az 50-es Iván egy 6.5 MBP-vel cibálja le azt a 6T gabonát kocsinként. Természetesen lehetnek eltérő viszonyok. De nyilván a lazító megmarad a kert végében.
Válasz Vinkó75 #10397. hozzászólásáraÉn a grúbert tartom lazítónak.Ha lazítani akarok,leengeden 35 cm.-re.Ha magágyat,vagy takarónövény vetése,sekélyen járatni.
Valahogy úgy érzem,nem kell nagy traktor a portán.
Egy középkategóriásból,2-3 db,kb.130-160 Le közt valahol,amivel mindent meg lehetne oldani.
Válasz Praetor #10398. hozzászólásáraEz így van...az ideál állapot 50-50%...Nem jósol csapadékot, csak borús időt,erre lotty a mérőből ömlött ki az esővíz.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraEz akkor igaz, ha könnyű gépkapcsolataid vannak. De amikor rámegy egy 13t-ás kombájn, vagy egy 9-10t-ás JD traktor, akkor a kiválónak nem nevezhető talajok nem fognak kirugózni, és szépen úgy marad összenyomva a talaj. Ha élő a talaj és már jó a szerkezete, akkor lehet, hogy elviseli, ha nem közvetlenül 100mm eső után mész rá.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraFélig ezzel egyet értek. De nálam is mint kiderült a föld végébe lazán beletapostak egy kisebb földutat. Ott a lazító ismét kell hogy dolgozzon. Valamint minden precizitás ellenére lehet malőr egy takarónövény vetéssel...vagy annak fejlődésével. Így a lazító szerintem marad az udvarokban,a biztonság kedvéért. Bár lehet rosszul láttam,de ki sávművel, az nem takarónövényezett. Legalább is az Amcsi videók alapján ez jön le,zömében. Természetesen lehetnek kivételek.
Vannak területek Amerikában ahol a szója, kukorica vetésforgó megy. Ebben a rendszerben nem illeszthető be a takarónövény ami segítene a talajszerkezet javításában. Itt lehet szükséges a lazítás.
Válasz Praetor #10394. hozzászólásáraVolt róla szó,hogy az első lépés,a lazítás.Utána,megfelelő talajépítéssel,takarónövények használata után nem szükséges.
Amerikainak is csak vetőgépe,meg betakarító gépe van.
Ha a teljes rendszert használod, akkor is szükség lehet a lazításra. Penetrométer, vagy a 8-as betonvas megmondja. Idővel - talajtól függően akár pár év után is - elhagyható a lazítás is, de pl felénk kötött réti öntéstalajokon ez valószínűleg évtizedeket is jelenthet.
Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
15335 hozzászólás
Válasz Mf-es? #10430. hozzászólásáraMeg egy kis rejtett reklám...
Válasz Mf-es? #10430. hozzászólásáraHasonlóan látom...
Válasz Radocz #10432. hozzászólásáraNem kötöszködésből, de mikor dolgozik, hisz egyfolytában rendezvényekre jár? Nem mellesleg az ott szerzett tudást vmikor használni is kellene! Tudom, hogy tél van, de nálunk akkor sem áll meg az élet. Örültem, hogy Gödöllőre eljutottam, nem hogy messzebbre, meg többször.
Válasz Mf-es? #10430. hozzászólásáraHa kereskedő, NAK, KITE, stb. beszél a humuszról, az már jó nem is lehet?
"a NAK méltó helyére teszi a humusz témát"
ma volt Nyíregyházán a kutatóban is egy "okosító"
Egyik előadó a Talajegészség Konferencián is előadott. Ott fizettünk érte furcsán. Ma meg tudtam vele "kiscsoportban" beszélgetni.
Gödöllőn a szünetben Bíró Borbála professzor asszonnyal volt szerencsém találkozni.
Ő szintén előadott a Talajélet Konferencián.
Én elfogadom a tudást ingyen ebéd mellett is.
Válasz Full Random #10429. hozzászólásárahttp://www.nak.hu/images/Kamara/Hirlevel/Meghivo/Mellekletek/2018/NAKAdemia_Humusz_Hboszormeny.pdf
http://www.nak.hu/images/Kamara/Hirlevel/Meghivo/Mellekletek/2018/NAKAdemia_Humusz_Hboszormeny.pdf
Válasz Radocz #10428. hozzászólásáraKereskedők tartanak előadást?Ebből nem sok jó sülhet ki.
Válasz Radocz #10428. hozzászólásáraErre hol lehet regisztrálni?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai rendezvénysorozata a HUMUSZ megtartásáról és növeléséről. 4 előadó, 5 helyszín a lényegről!
AgroBio, Prolansys, KITE, Agrofutura
A témák: költségek és terméseredmények, a humusz menedzsment alapjai, mikrobiológia, talajművelő eszközök
Kaposvár - 2018. február 19.
Hajdúböszörmény - 2018. február 26.
Hódmezővásárhely - 2018. március 5.
Veszprém - 2018. március 6.
Kecskemét - 2018. március 12.
Nagy örömmel és büszkeséggel adjuk hírül, hogy a NAK méltó helyére teszi a humusz témát és önálló képzési rendezvénysorozatot indít a gazdák számára. Az első helyszín Kaposvár. Most még csak ide tudtok jelentkezni, de folyamatosan küldjük a jelentkezést a többi helyszínre is.
Válasz Kémlelő #10424. hozzászólásáraHolnap 8 órakor találkozunk a Főépület főbejáratánál.
Eddig 4 fő jelentkező van.
GAZDÁLKODJ (de) OKOSAN
Mottó: Ha valamit nem tudsz, ne beszélj róla, vagy ne hangosan; pláne ne írd le!
Az ÉHSÉG nagy Úr! –tartja a mondás, és nem is alaptalanul. Napjainkban az éhség konkrétan mil-liók élelemhiány miatti éhezésében, átvitt értelemben pedig a világ energia-éhségében nyilvánul meg. Míg az előbbi a világ szegény, sok esetben kedvezőtlen termelési környezetében (kedvezőt-len éghajlat, terméketlen talajok, vízhiány, háborúk, stb.) élőket sújtja, addig az utóbbi, éppen a kedvezőbb körülmények között élők egyre növekvő energia felhasználásából adódik.
A fokozódó energia igény, és a hagyományos, fosszilis eredetű energia-hordozó készletek csökke-nése, továbbá ezen energia-hordozók árának növekedése, drasztikusan követeli az úgynevezett „megújuló, vagy megújítható energiahordozók” mind nagyobb arányú bevonását az energiafüggő-ség és –éhség csökkentésére úgy, hogy az élelmiszerhiány lehetőleg ne növekedjék.
A víz-, a nap-, a szél-, valamint a geotermikus energia mind nagyobb mértékű felhasználása való-ban megújuló, és nagyrészt folyamatosan rendelkezésre álló természeti energia hasznosítását jelenti, hiszen ezek az emberi tevékenységektől függetlenül léteznek.
Óvatosabban kell bánni azonban az emberi tevékenység során, valamint a természeti alapok em-ber által történő használata során előállítható energiahordozók megítélésével, ugyanis ezek valójában nem „megújuló”, hanem „folytatólagosan előállítható”, vagy még inkább „termelhető” energiahordozók.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek között vannak hulladékként keletkező, kisebb-nagyobb energiatartalmú anyagok (élelmiszeripari hulladékok, állattartó-telepi hulladé-kok/trágyák, szennyvíztisztítókból származó szennyvíziszap, stb.), és vannak a termőföldön, meg-határozott célra (élelmiszer, takarmány, ipari alapanyag) termelt termények és azok (szár)maradványai, továbbá a kifejezetten energetikai célú „energia-ültetvények”.
A termőföld használatával előállítható/megtermelhető energiahordozók esetében két változat kü-lönböztethető meg:
1.: a hagyományos növénytermesztés során megtermelhető, de energiahordozónak feldolgozott növények;
2.: az energia (energetikai célú) ültetvények.
A hagyományos növénytermesztés során termelt „energianövény”, mint energetikai alapanyag nem módosítja a termőföld-használatot, „csupán” hiányt és árnövekedést okoz a hagyományos felhasználási területeken, ami elsősorban a takarmányok és az élelmiszerek növekvő árában je-lentkezik.
Az energia ültetvények viszont jelentősen megváltoztatják a termőföld használatot, mivel azok termelési ciklusideje akár több évtized is lehet. A jelenlegi hazai termőföld-tulajdoni viszonyok nem kedveznek a több évet meghaladó terület-igénybevételnek, ugyanis az esetek többségében más a tulajdonos és más a földhasználó. Ezt a kettősséget súlyosbítja az a tény, hogy a hazai ter-mőföldek igen nagy aránya osztatlan közös tulajdonban van, ami a művelési ág megváltoztatását szinte lehetetlenné teszi, de a tartós, több évre áthúzódó területfoglalást sem könnyű keresztülvin-ni. Fokozza a problémákat a földtulajdonosok és a földhasználó között a sokévi, más irányú hasz-nálata után visszamaradó, tuskókkal, fás gyökerekkel teli termőföld állapotának a kérdése is.
Ami a termőföld használatával kapcsolatos energetikai növények (biomassza) termelésében min-két esetben azonos, az a talaj termőképességének és minőségének fenntartása, vagy növelése. Ez egyrészt a termesztés során a növényi tömeggel kivont táp- és ásványi elemek folyamatos vissza-pótlását, és a termőföld szervesanyag készletének megőrzését/növelését, másrészt a talaj minőségi jellemzőinek (szerkezet, levegő- és vízgazdálkodás, pH-érték) megtartását követeli meg.
Ezen a ponton kapcsolható az emberi tevékenység során keletkező, és a talajok termőképességé-nek fenntartásánál igen jól hasznosítható hulladékok/melléktermékek felhasználása, kiváltva, il-letve csökkentve ezzel az energia-igényes ipari eredetű műtrágyákat.
IGM – 03 típusú injektálógép
Kaposvár, 2008. szeptember 8.
Vörös Ferenc ügyvezető
INJEKTOR
Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.
7400 KAPOSVÁR, Petőfi S. u. 9/b.
Tel: 82 – 510 690; E-mail: injektor@t-online.hu
Válasz Kémlelő #10424. hozzászólásáraRendben), benne vagyok!
A regisztráció előtt, vagy az ebédidőben egy rövid "Fórumtalit" meg is ejthetnénk.
Jelenleg úgy néz ki, hogy el tudok menni.
Vélemény?
Válasz Radocz #10422. hozzászólásáraIgen)
Válasz adoksz #10414. hozzászólásáraItt is lehet olyan, amit még nem láttál.
MEGHÍVÓ Pest Megyei Tápanyag- gazdálkodási TANÁCSKOZÁSRA
Gödöllő
2018.01.29.Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt
„II. Pest megyei Szakmai nap a Tápanyag gazdálkodásról”
című szemináriumára
A tanácskozás Helyszíne és időpontja:
2018.02.15. (Csütörtök )
Szent István Egyetem I. előadóterem ( Főépület)
GÖDÖLLŐ, Páter Károly út 1.
Program
8.00-8.25 Regisztráció
8.25-8.30 Megnyitó Erdész Ferenc elnök M.N.M.N.Kamara Pest Megy. Szerv. 8.30-16.00 Szakmai előadások:
I. A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése (ammónium nitrát, folyékony ammónia, karbamid stb.)– Borealis L.A.T. Hungária Kft.
II. Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai– YARA Hun Kft.
III. A startertrágyák típusai, jellemzőik, hatékonyságuk– Timac Agro Hu Kft.
10.00-10.20 Kávészünet
IV. A szilárd- és folyékony műtrágyák hatóanyag tartalma, az átváltás illetve összehasonlítás módja– Eurochem Agro Hungary Kft
V. Az álló kultúrák tápanyagellátása lombon keresztül – FitoHorm Kft.
VI. A különböző humin anyagok jellemzői és szerepük a növények élettani folyamataiban– Huminisz Kft.
11.50-12.40 Ebédszünet
VII. A legfontosabb növényi hormonok és szerepük a vegetáció során (csírázástól az érésig)– Malagrow Kft.
VIII. A legfontosabb aminosavak és szerepük a növények élettani folyamataiban– Pro-Feed Kft.
IX. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogén kötés -Bio-Nat Kft.
14.10-14.30 Kávészünet
X. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a tápanyagok mobilizálása– Natur Agro Hungária Kft.
XI. A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a szerves anyag gazdálkodás és a talajszerkezet javítás – AGRO.bio Hungary Kft.
16.00-16.30 Kérdések, konzultáció
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
http://agrobio.hu/hirek/meghivo-pest-megyei-tapanyag-gazdalkodasi-tanacskozasra/
Regisztrált-e valaki a Fórumról?
Válasz Dave #10419. hozzászólásáraEz érdekes. Itt Kecskemét környékén (Lajosmizse) van a legnagyobb szamócatermő vidék és mindenki így termel.
De ha azt mondjátok, hogy bakhátak nélkül is lejön a tövenkénti 0,5-0,8 kg szamóca, akkor nekem úgy is jó.
Válasz MrPoke #10408. hozzászólásáraAz IH lazító felénk pont ilyen munkát hagy
Válasz petrol #10418. hozzászólásáraPáran csinálják felénk, de bakhátas művelést nem láttam...
Válasz Bence. #10410. hozzászólásáraGyakorlatilag mindenki fólia takarásos bakhátas művelést alkalmaz, gondolom okkal.
Miért kérdezed?
Válasz bandigh #10416. hozzászólásáraÉrdekes véleményed van róla, esetleg másnak valami ?
Hátha tanulunk belőle!
Válasz adoksz #10414. hozzászólásáraOlvass vissza a #10389 hsz. ig.
Válasz Vinkó75 #10401. hozzászólásáraKüldtem privátot, majd nézz már rá légyszíves!
www.youtube.com/watch?v=kWh8SPCUhTs
hasonlót sem láttam.
Sziasztok Dr Dobos Endre Miskolci Egyetemi docens talajtani agrárszakember előadása, cca 18:18-tól mi a véleményetek?
Én még "Magyar szakembertől"
A többi rész is érdekes!
Válasz Kémlelő #10411. hozzászólásáraEzek nem fórumok.Valamit vegyél előadások.
Válasz MrPoke #10408. hozzászólásáraPersze azokról nem is beszéltem, a rendszerek hasonlóak csak ott elővágó yetterek vannak rajtuk, hogy még kevésbé szakítson felül a kés. Itthon egyszer volt egy Great Plains eladó
Válasz Netparaszt #10353. hozzászólásáraTe valamiért "beloptad" magad a "nagyjaink" szívébe. Próba szerencsi.
http://agrobio.hu/hirek/meghivo-a-talajtipusra-szabott-gazdalkodasrol-regionalis-szakmai-forumok/
Kettő a Tiszán arról, kettő a Dunán erről.
Valaki, valahol egy "Fórumtalira"
Válasz petrol #10409. hozzászólásáraSzamóca lopáshoz sokat kell hajlongani, nem buli
Előbb tisztisd meg a területet, gondolom lucernában az évek alatt felszaporodott ez, az. Szamócából nagyon rossz lesz kipucolni a makacsabb gyomokat. Bakhát nélküli szimpla soros müvelésen nem gondolkodtál?
Válasz Berente Antal #10385. hozzászólásáraMost abban gondolkozom, hogy kis területen szamócát szeretnénk termeszteni. Van a témában jártas ismerősöm, nem is egy. Jelenleg lucerna van a területen, ha minden igaz. A szamócatermesztés kezdete vagy most március közepétől kezdődik, vagy augusztustól. Ennek fényében kellene valami technológia tervet összeállítani.
Az a kérdés, hogy a talajmegújító technológia mennyire alkalmazható bakhátas, fóliás szamócatermesztésben. Mindez külterületen, reménykedve, hogy nem lopnak el mindent. :D
Válasz szanberg #10405. hozzászólásáraMég te is kihagytad a lazítók sorából az Amerikai lazítót, pedig az kevésbé bolygat mint egy Fralaz.
JD 2100
Sok cég gyártja ezt Kuhn, CNH de egyik sem európai piacra. Próbáltam venni 1db kést hozzá de nem sikerült még Németországból sem.
Ha meglesz a gabona direkt vetőgépem, és még akkor is szükségesnek tartom ez lesz a következő vas a portán.
Válasz Mf-es? #10406. hozzászólásáraHa rendben van nem számít a kor!
Válasz szanberg #10404. hozzászólásáraCsak kár,hogy nem 20 évvel fiatalabb.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraA grúber pedig nem lazító, hiába tartod annak.
Semmi köze egymáshoz a két eszköznek, teljesen más a hatásmechanizmusa nekik és teljesen más munkát végeznek. Lazító esetében ne a Gaspardo/Vogel katgóriára gondolj mert igazából az sem az a lazító amiről ebben a témakörben beszélünk. Itt a Fralaz, Flatliner, Agrisem ami lazító és tényleg klasszikus lazító eszközök.
A Grúber keveri a földet mint az eke, ken, bár nem annyira mint egy eke de majdnem, végighúzza a föld csíkot maga előtt a késen és kihajintja szíjj formájában, legalább olyan károsan tömörít mint a szántás, annyi, hogy kisebb a talpalás és az elkent felület némileg, de az, hogy egy grúbertől várjuk itt a csodát az öngól maradjunk ennyiben, az pont annyira nem talajmegújító mint a szántás.
A duotill már egy lépéssel előrébb jár ebben a témában, viszont itt meg aki szárbekeverést vár az nem lesz megoldva.
Válasz Mf-es? #10402. hozzászólásáraA 4650-es traktor az egy mai 250-es gépnek a megfelelője az nem is nagy dehogy...
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraNem látom mert itthon vagyok, csak soksok év óta párbeszédet tartok fenn kint élő gazdákkal. Egyébként amerikáról sem lehet általánosságbn beszélni, sok helyen mai napig ugyanúgy szántanak az ih-ekével mint itthon mi magunk és mennek a tárcsák is, eleve ott vannak az övezetek, búza övezet, akkor a kukorica hazája ésatöbbi, megkülönböztetünk dryland és irrigated technológiát rögtön szóval ennyi, de hidd el, a lazító ott van a törzscsuklós traktoron és használják is 99%-ban.
Kolléga meg jól írja, hogy a kukorica-szója bi kultúra esetében pl nem is tudsz érdemben takarónövényezni, csak Kökény tudott itthon két év két kukorica kultúra után is eltüntetni mezei acatot a tábláról és tápanyag nélkül rekordtermés produkálni, persze azt már nem tudjuk ebből a takaró növény mit hozott...
Válasz Vinkó75 #10401. hozzászólásáraHa csak elvétve itt ott kell lazítani,akkor se vennék nagy traktort.
Kisebb traktor menjen kevesebb késsel.
Nálam,pótkocsi nem megy tarlóra.Mindíg kint ürítek.
Válasz Mf-es? #10400. hozzászólásáraHáát én megásom a talajt. És bizony le kellett menni 50cm alá. Egy agyon vert területet kaptam meg...Hol előtte pár héttel a 660-as lexik majd 30cm-es nyomokat hagytak. A végeit úgy le forogva...a tárcsa alig akart bele menni. Egy jól karban tartott talajban már felénk is elszalad a 2 késes Helti 105 pacival 50cm-en. De ahhoz mindennek stimmelni kell előtte..mikor és hogy sikerült a talajt megjárnod. Mennyire volt agyonművelve. Vagy mennyire mosta, össze vissza a csapadék. A TR piszok egy növény,de egy masszív talp azt is megfogja. Idővel valószínűleg már elég lesz a kisebb paripa. De ehhez törekedni kell a folyamatos lazultságra. De egy csapadékos őszön..mire a talaj állapota ideális lenne,már az eltelt idővel harcol az ember. Így nyilván csak meg tapossa jobban. És ne feledjük mára kombájnban is a 6m feletti adapterekkel és ahhoz tartozó bösszmével rohangálunk. zömében. Nyom az is egy rendeset. Nem beszélve a bitang nagy kocsikról. Már nem az 50-es Iván egy 6.5 MBP-vel cibálja le azt a 6T gabonát kocsinként. Természetesen lehetnek eltérő viszonyok. De nyilván a lazító megmarad a kert végében.
Válasz Vinkó75 #10397. hozzászólásáraÉn a grúbert tartom lazítónak.Ha lazítani akarok,leengeden 35 cm.-re.Ha magágyat,vagy takarónövény vetése,sekélyen járatni.
Valahogy úgy érzem,nem kell nagy traktor a portán.
Egy középkategóriásból,2-3 db,kb.130-160 Le közt valahol,amivel mindent meg lehetne oldani.
Válasz Praetor #10398. hozzászólásáraEz így van...az ideál állapot 50-50%...Nem jósol csapadékot, csak borús időt,erre lotty a mérőből ömlött ki az esővíz.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraEz akkor igaz, ha könnyű gépkapcsolataid vannak. De amikor rámegy egy 13t-ás kombájn, vagy egy 9-10t-ás JD traktor, akkor a kiválónak nem nevezhető talajok nem fognak kirugózni, és szépen úgy marad összenyomva a talaj. Ha élő a talaj és már jó a szerkezete, akkor lehet, hogy elviseli, ha nem közvetlenül 100mm eső után mész rá.
Válasz Mf-es? #10395. hozzászólásáraFélig ezzel egyet értek. De nálam is mint kiderült a föld végébe lazán beletapostak egy kisebb földutat. Ott a lazító ismét kell hogy dolgozzon. Valamint minden precizitás ellenére lehet malőr egy takarónövény vetéssel...vagy annak fejlődésével. Így a lazító szerintem marad az udvarokban,a biztonság kedvéért. Bár lehet rosszul láttam,de ki sávművel, az nem takarónövényezett. Legalább is az Amcsi videók alapján ez jön le,zömében. Természetesen lehetnek kivételek.
Vannak területek Amerikában ahol a szója, kukorica vetésforgó megy. Ebben a rendszerben nem illeszthető be a takarónövény ami segítene a talajszerkezet javításában. Itt lehet szükséges a lazítás.
Válasz Praetor #10394. hozzászólásáraVolt róla szó,hogy az első lépés,a lazítás.Utána,megfelelő talajépítéssel,takarónövények használata után nem szükséges.
Amerikainak is csak vetőgépe,meg betakarító gépe van.
Moderátor által módosítva: 2018-02-09 11:34:33
Válasz Mf-es? #10393. hozzászólásáraSimán lehet, hogy szundítottál, mert volt róla szó. Bár Attila nem tartozik az unalmas előadók közé.
Ha a teljes rendszert használod, akkor is szükség lehet a lazításra. Penetrométer, vagy a 8-as betonvas megmondja. Idővel - talajtól függően akár pár év után is - elhagyható a lazítás is, de pl felénk kötött réti öntéstalajokon ez valószínűleg évtizedeket is jelenthet.
Válasz Praetor #10392. hozzászólásáraÉn nem emlékszem,hogy valamelyik előadáson is,szó lett volna az időnkénti lazítás szükségessége.
Lehet,bealudtam,mikor mondták.
Válasz Mf-es? #10391. hozzászólásáraPedig szerintem elképzelhető. Mert önmagában a direktvetés nem fog kiváló talajokat eredményezni, minden előnye ellenére. Ugyanis ha egy talaj mikrobiológiai összetevői zord körülményekhez alkalmazkodva alakultak ki, és ez a talaj amúgy is szerkezetileg hajlamos a letömörödésre, akkor a rendszeres direktvetés ellenére sem fog a süppedős-kirugózós talajszerkezet kialakulni. Így viszont időről-időre letömörödik a talaj, és így romlanak a növénytermesztési körülmények, anaerob folymatok erősödnek.
A rossz körülmények szelektálta mikrobiológiai szerkezet, az elsősorban ellenálló és túlélésre fókuszált, míg eközben nem túl produktív. Hiába javul a direktvetés következtében a körülmény, akkor sem lesz sokkal produktívabb. Ezért szükséges a talajmegújítás során a többi összetevő alkalmazása is, mint pl a komposzt/komposzttea alkalmazása, ami ha megfelelően készül, akkor oltóanyagnak számít. Ezzel sokkal produktívabb összetevőket lehet a talajba vinni, és diverzitás is jelentősen növelhető. A jó talajszerkezetet a biológia hozza létre.
Válasz szanberg #10390. hozzászólására"direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele."
Ezt csak te látod így.
Válasz MrPoke #10389. hozzászólásáraDr. Dobos Endre docens Úrral én már találkoztam Sárbogárd környékén egy talaj eróziós szántóföldi rendezvényen, ástunk, mutatta a káros tömörödöttségeket, de a nagy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne a megoldás, arra az volt, hogy talán vassal nem kell hozzányúlni a talajhoz.
Ez érthető, amerikában ezért is álltak rá a direktvetésekre, viszont utóbbi időben meg a direktvetők állnak át a sávos művelésre hogy annak hibáit ki tudják küszöbölni és egyébként is a táblák forgóit a notilles gazdaságok is minden évben átlazították egyenes keskeny késes lazítóval, illetve néhány évente az egész területet áthúzgálták vele.
Az amikor mondja Endre, hogy a rendszerváltás után a nagy privatizáció eredményeként már nem agrármérnökök irányították a mezőgazdasági vállalkozásokat jórészt és mondja "vak vezet világtalant elven száll apáról fiúra úgy, hogy már az apjának sem volt...", az viszont nagyon igaz és nem csak a mg. termelőkre, hanem a "mesterekre doktorokra oktatókra" is hehe
https://youtu.be/kWh8SPCUhTs?t=1623
Gondolatok a talajművelésről.
Válasz Marti Miklós #10387. hozzászólásáraInkább a késes henger vs szárzúzón vacilálok.
front hidraulika van, tlt nincs.
Válasz Garo #10386. hozzászólásáraBiztos, de én elgondolkodnék a 2sor hullámostárcsán is. Az rt laptávolságát nem lehet elég szűkre venni pl 175re, hoy jól aprítson.
Késes henger frontra + rt alkalmas lehet zöldtrágya bedolgozására egy menetben?
Mennyire tudja összeaprítani a még zöld, lágy szárat?