Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.42 FtUSD397.93 FtCHF444.64 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Azért ha normális évek lennének, és lehetett volna venni új kombájnt, akkor megtudtam volna oldani, hogy kilegyen használva. Eleve itt a 600hektár körüli szántó már nem kevés. Közben a kis nyuszi beforgózot volna az új nagynak minden táblát, majd mehetett volna maszekba, van azért mit vágni, csak nem érünk oda mindenkinek aztán innenonnan jövögetnek aratgatók és így megoszlik az egész.
Szóval már ezzel a felállással is lehetne okosan.
Nembeszélve arról, hogy amikor lent már learattak nálunk akkor kezdődik a meló. Van kapcsolat jó, tudnék menni új kombájnnal itthoni aratás előtt lejjebb mint régen. 800-1000hektárt meg ha aratni kell akkor egy 50millás géppel már kilehet dolgozni belátahtó időn belűl az árát.
de ez most egy másik kérdés.
viszont ez a száritásos meló se egy leányálom
szóval ha megoldható lenne hogy elvigyem valahova a nedves kukoricát és visszahozzam a szárazat akkor inkább azt választanám mint ezt a szarakodást , mert nagyon lassítja a betakarítást , de mivel bérszárítás fogalma nálunk ismeretlen ezért marad ez
Na ezt akartam épp írni, hogy inkább azon az 50 milkán amin nagy kombájnt akar venni, szárítót kéne, igaz azzal nem tud felmenni a dombra meg végig menni a faluban........
igen! Bár ilyen szűk időkben amikor ennyire kevés idő jut mindenre, akkor kell a gyors betakarítás.
Elméletileg eléglenne egy 30millás kombájn is(most ne kötekedj:-) de pl egy MF Activa) és ehhez ez ilyen "mobilszárító". Ezekkel 5-600hektár szántóterületet kilehet dolgozni szépen.
Alap esetben, idén azért jobb ha többet tud a kombájn, kimondottan gabonánál, mert nagyok a tétek.
Egyről beszélünk! Nekünk 25tonnás Mecmar van, október végétől november közepéig megy mindössze, ha csak egy kicsit is korrekt az idő decemberre már a szántás is egész jól megszokott lenni.
Tavaly elég sok kukorica volt, de csak nappal 4tornyokat toltunk le, mégis megvoltunk időre maszek melókkal együtt. Amikor régebben ment folyamatosan éjjelnappal váltott felügyelő-kezelő műszakban, akkormeg a kombájnnak is kellett mennie rendesen, hogy tudjuk étetni a bendőjét.
Anyi lassít még, hogy a kitárolást kocsira majd onnan a magtárba billentve oldjuk meg. Jövőre ezt megkell direkt oldani, hogy a cső a magtárba menjen, ottis a falon vízszintes csigával elvezetve, aztán még rakodózni sem kell sokat és nagyon olcsó megoldás.
Ha lenne mégegy síma torony mellette az is jó lenne, nemkellene a visszahűtést kivárni, a kitárolás is sokkal gyorsabb lenne, illetve az áttárolás, aztán rögtön lehet felhúzni az új anyagot, majd száradás közben kihűl a már áthúzatott anyag és szépen átlehet vinni kocsin.
Csak éppen ehhez kéne egy torony kompletten, csak az égőfej nem kéne rá, az meg elég drága.
Inkább átviszem a nagy magtár ódalába jövőre és megoldjuk ahogy írtam.
Neked van kiépítve valami megoldás ezekre? vagy Te is kocsizol mint itt
és akkor nem beszéltünk arról, hogy ki ad minderre finanszírozási hátteret...
Egy éve amikor volt egy kisebb beruházás, egy csomó meglévő gép, cucc, autó, izé hozé, telephely, iroda... melyeket mind kérték fedezetnek papírokkal számlákkal szerződésekkel... és akkor a végén egy olyan nagy önerő befizetést ideböktek, hogy baxus a géptámogatás visszaforgása után gyakorlatilag alig maradt hátra tőketartozás. Illetve maradt volna, csakhát kivan ez találva, nem lett visszaforgatva csak egy kicsi belőle, hogy ugye a futamidő meglegyen megfelelő törlesztőrészletekkel, hogy a kuuva magas kamatú konstrukcióból jól járjonak persze.
Kérdem én egy nagyságrendekkel komolyabbépítéssel járó beruházáshoz ki adna akkor pénzt a mai helyzetekben?
én még mindig annál maradok, hogy ha egyszer bővítés lenne akkor mégegy ilyen 25tonnás torony a meglévő mellé, egykét kis aprósággal kiegészítve, hogy még kevesebb munkaerőt igényeljen ezáltal kényelmesebben könyebben gyorsabban üzemeltethető legyen, teljesítményre pedig ott vagyok mint egy 250millás cuccal. Tudom, önköltségem magasabb, viszont mégegyszer mondom amire kiforog ez a csupán 200millás árkülönbözet addigra túl sok víz folyna le a Bódván...
Nomeg mégegy érv: nemkell éveket várni rá, idehozzák öszerakjuk két nap alatt, plusz tartályt is azonnal hoznák a meglévő megfelelő egyességet kibővítve, ezeknek alábetonozni néhány tízezer Ft-os költség, émásztól meglehet kérni a dupla kapacitást szárítási időre... Ha nyáron megkezdődik minden ügyesen ősszel kényelmesen száríthatk. Ha meg minden a nulláról megy akkor kicsit biztosan hoszabb a papírok végett, de akkoris ez egy röviden megoldható történet
én 2800 tonnát szárítok az idén a 18 t-ás Mecmarral , és még így sincs rendesen kihasználva , mennie kellene szept 15 töl dec 15.ig megállás nélkül, de nincs annyi szárítani való
Feco! Én értelek, de 80Ft körül szárítanak bérbe legyen az akárki is! CSAK Te vagy olyan kiváltságos helyzetben ahogyan mondtad az árakat.
Na most egy jobbfajta toronnyal mégha csak mittudomén óránként 6-8tonnát is tud mindössze, akkoris szépen lehet haladni! Tudom, hisz tapasztalom, nekünk is "csak" ilyen mobil nevezetű szárítónk van. 8 millából meg egykét pluszból meglett annak idején, magtárak voltak, rosta most sincsen előtte, jó kombájnal tisztán lehet dolgozni...
Saját tartályaink vannak gázhoz, és az önköltség nincsen 30Ft nyugi. Persze egy nagy folyamatosan üzemelő 200-300milliós cuccal kilehet jönni 20 alatt mindenképpen, csakhát számold már ki azt a csupán 200milliót amivel többe kerül, hogy mikor térűl meg.
Más nálatok meg más itt. Itt mi a kis 25tonnás tornyunkkal mindenkinek leszárítunk már sokadik éve tisztességesen minden kukoricáját, plusz a saját 100-150-200hektárnyi anyagát.
Eleve itt nem 12-15tonnás kukoricák vannak,hanem 6-12tonnásak, nekünk elég jól megy a kukorica termelés, 8-10tnnás összátlagot tudunk csinálni. Ettől jobbat errefelé még nem nagyon sikerűlt. Itt a domborzati viszonyok, fokozott vadveszély, ember okozta károk végett is hatalmas kiesések vannak.
Ha 100mázsás az átlag és lenyomunk 1nap 5toronnyal az 125 tonna összesen, tehát 12,5 hektár kukoricát vagyunk képesek leszárítani estére nyújtott műszakban.
100-150hektárnál így az aratás éppen 8-10napig tart, de ha van előtte egy jó placc mint itt, akkor azt meglehet pakolni rendesen, lehet aratni jobban, így két napot lehet nyerni aratásban, aztán szárítani meg ennyivel kell többet végeztével. 200hektárt lenyomni ha nincsen túl sok eső és ha főleg váltóműszakban megy a szárító akkor hamar megvan.
Aztán amikor esőszünet végett állna az ember, akkor mi tudunk szárítani szépen, tehát eső előtt meglehet nyomni a melót jobban.
Kisebbeknek mindenképpen jobb ez maradjunk ennyiben.
600hekárt szántunk, de alapveten még mindig alulgépesítettek vagyunk, még ezt sem tudja kigazdálkodni errefelé itt az ember, nemhogy ilyen 200millás beruházásokat...
A biomassza itt sszerintem nem játszik... egyszerűen nem tudsz odagüzülni (pakolgatni, szárazon tartani, stb.) annyi szalmát, amennyi egy szárítónak kell! És még nem is gondoltunk a tűzveszélyre! Elég cirkuszos ez így is...
Szerintem a szalma legjobb helye a földönön van, apró darabkák formájában a talaj tetején.
Még aminek több létjogosultságát látok, az a biogáz és annak hulladékhője hasznosítása...
Amúgy abban igazad van, hogy ha megvan minden, akkor maga a szárítótechnológia már nem kerül sokba. Ha más megvan minden!
tavaly én még karácsonykor arattam,a cég ahova vittem még január közepén is szárított
Nincs sajnos 1000 heki kukoricám de 300 elvileg lehetne + a bérmeló.Egy új középkategóriás kombájn árán már szerintem lehetne összehozni egy rendszert úgy hogy a magtár már meg van.Csak ne volna annyi bürokratikus akadály.Szerintem lenne létjogosultsága a biomassza tüzelésnek is,ha kiforrottabb lenne a technológiája.Ha összehasonlítom mondjuk a fűtőolaj árát a szalma önköltségi árával akkor kb az olaj 250 ft/kg a szalma meg 5 ft/kg.
Még a rosszabb hatásfokú kazán és a hőcserélő miatt van 35-40 % veszteség egy gázégőhöz képest ,de a helyben levő biomassza és a vásárolt energia ára között akkor is nagyságrendbeli a külömbséb.
Ha 1000 heki kukoricád van simán építhetsz IGAZI szárítót..
Ha meg bérbe akarsz szárítani, akkor a hobbi cuccokkal labdába sem rughatsz. És senki nem fogja elnézni, hogy te beütemezd a kukoricáját karácsonyra. Bérszárításnál minden kombájn megindul, és ahol van hely a placcon oda viszik. Amikor elfogyott a kuki a határból, akkor mindenki leáll, és megszámolja mennyi pénze lett. Ennyi.
Jah: hatékonyság. Elég nagy a különbség ahhoz, hogy úgy lemenjen az összes környékbeli nagy szárító árban, hogy te önköltségen se tudd annyiért kihozni, nekik pedig még mindig legyen rajta hasznuk. Ha lejjebb lapozol már volt szó róla, hogy a mobilszárítók jóformán önköltséggel dolgoznak annyiért, mint a bérszárítás, csak függetleníted magad.
Ha le akarod telepíteni pedig teljesen értelmetlen. Most az a kis betonozás nem nagy kunszt, viszont rosta, anyagmozgatók, tranzitsiló, betonplacc, tárolók, mérleg, mérlegház, vezérlőépület ígyis-úgyis kell....
Az hogy veszel egy hobbi mobilszárítót 10-15 millióért, vagy egy komolyabb tornyot 20-25-ért nem sokat számít. Úgyis a körítés a sok. ezt mindenki végigszámolja, és a legtöbben vagy elállnak az egésztől, vagy komolyabb dologba fognak.
Mobilszárítókról mi a vélemény? Pl. erről.
Folyamatos üzemű, ami szerintem megduplázhatja a teljesítményt egy simához képest. Egy kisebb gazdának van sima, és ahogy ő mesélte: Először telerostálja, aztán megszárítja, leengedi a tranzitba, és kezdi előről. Tehát amíg szárít, addig áll a rosta. Ez elég nagy időpazarlás. Ránézésre tetszik nekem ez a mobil cucc. Bár mozgatni úgyse nagyon fogja ezt se senki, de elég kompakt cucc, csak odahúzod és kész. Elég egyszerűnek tűnik.
Szerintem azt kéne pontosan tudni hogy mekkora a differencia az energiafelhasználásban a közepes meg a nagyteljesítményű szárítók között.A közepes teljesítményű gépek között is többféle konstrukció van a piacon,azt lenne jó tudni melyik fajta a legjobb.
Ha nincs akkora különbség energetikailag akkor szerintem sem érdemes akkora beruházást csinálni mert októbertől januárig sokat le lehet szárítani folyamatosban.
napi 150 tonna mellett is leköszörülhetne egy szezonban 1000 heki körül.
kicsit számolgattam. Vízfüggő a dolog, de ha kiszámítom akkor nekünk a 25tonnás toronnyal nem váltóműszakban, hanem nyújtott nappali melóval óránként 6-tól 8,5tonnáig tudunk leszárítani. Ha ittis 18alatti vizek lennének mint lejjebb az országban ez csak javúlna. Ha meglesz az imént említett elrenezés amit terveztem, akkor mégint javúlna. Ha kettő torony lenne akkor órára leszámítva 12-19tonnákat lehetne szárítani, meg többet ha minden kivan alakítva ervezet szerint, megha kicsik avizek akkor még ütősebb.
És akkor a negyedmilliárdos beruházás tizedén meglehet csinálni egy korrekt teljesítményt.
Nembeszélve arról, hogy két ilyen torony esetében lehet szeparálni, egyikre mennének a magasabb vízűek, másikra az alacsonyabbak stbstbstb...
Idén elcsúsztunk mindennel, mekellett vásárolni ugye a telephelyet miegymás, ennek rendezési dolgai stbstb...
A lényeg,hogy jövőre átkellessz telepíteni másik helyre a szárítót és felkell húzni elé a már meglévő tetőszerkezetet, ami régi bontásból lett megvéve.
Aztán ha a nagy magtár mellé sikerűl tenni, előtte meg ottlesz a szn akkor mégtermelékenyebb lesz az egész. A kitárolás marhagyorsan és könnyen fog menni, időben meg plusz egy tornyot nyerhetünk majd vele!
A szín meg azért lesz jó,mertha mittudomén eső várható akkor megvágjuk gyorsan előtte a placcot kukoricával aztán egykét napig ha aratni nem is lehet a szárító halad szépen, van anyag előtte, megy a munka.
és mindez nem kerül nag pénzbe, inkább munkába, ezért is a tavaszon elkellessz kezdeni jövőre, őszre legyen minden szépen kész.
több ismerősömnek ilyen kicsi 12-15tonnás kréken guruló tornyuk van, de szépen megcsinálják az 50-100hektár kukoricájukat velük.
Ha lottó5öst fognék sem építenék negyedmilliárdért olyan nagy vaskupacot,mégha annyira jó is, hanem jönne mégegy torony ide e mellé, szépen megoldva a garatokat, kitároló csigákat aztán lenne teljesítmény dögivel.
Amikor véve lett a miénk, előtte egy nagy cégnél láttuk ezeket, ott kettő 25tonnás volt egymás mellett és éjjelnappal nyomták a melót, 5-600hektár kukoricákat le is zongoráztak ügyesen.
Emberek! vegyük ketté a dolgot!
Feco Szabolcs nagyban gondolkodnak, folyamatos szárítókról beszélnek. Meggazdagodni is szeretnének belőle, de persze ahhoz később belekell nyúlni az integrátorkodásba, pár kis maszek nem elég,hogy bevigyen valamennyi kukoricát...
Teht ha kemény pénzeket akarsz fogni rajta akkor kellenek ezek a nagy baxott monstrumok.
Viszont! nekünk egy Mecmar 25tonnás tornyunk van. Nem mobil mert fixen van, de mégis mert ha kell arrébbtelepíthető. 100-150-200hektár kukoricáink vannak évről évre, plusz elég sok kis maszek behozza ide szárítani, mert nincs átbaxás, kiváló a minősége, nem a visszakevert szemetes cuccot kapják meg, illevevan rugalmsság, nemkell készfizetni, a szárítási díjat itthagyják kukoricában, aztán ezen lehet fogni egy kicsit, de ez semmiképpen sem átverés, ez bérszolgáltatás ahol a szolgáltatónak valami kicsi marad ennyi s nem több.
A lényege, hogy előtte a volt állami gazdaság bábolnás szárítójára hordtuk az anyagot. Szemetet kaptunk vissza kegyetlen pénzeken... Aztán akkoriban még "fillérekért" megtudtuk venni ezt a Mecmar hevesgépes tornyot, gázégőfejjel, környezetbarát energiatakarékos és kivál munkájú terményszárítót. A megfelelő gázszolgáltató ingyen adott két nagy gáztartályt illetve előpárologtató berendezést, csak lekellett velük szerződni a gázra magára. Hangsúlyozom árban sem voltak roszabbak mint bárki más.
Első üzemelési événél volt 200hektár kukorica plusz mint írtam a maszekok ismerősök... rögtön meghozta az árát akkor! Jójó mára változtak az árviszonyok, de aki stabilan termel kukoricát, van gée kombájnja magtára rakodója annak akkor is megfogja érni!
Önköltsége nem veszi fel a versenyt egy ilyen nagy 250milláséval mert több minden bizonnyal, viszont amire ebből a nehhány Ft differenciából kiforog a beruházások közötti árkülönbözet az sosem lesz meg...
Aztán az ember független, ha akarom váltóműszakban éjjelnappal lehet nyomni, akkor haladós is, de ha van idő és nyugisabb elég nyújtott nappaliban csinálni.
A bérmunkákon is lehet fogni tisztességesen is egy kicsit, illetve a kukoricán ami itt marad, így az önköltséget kilehet sajátra dolgozni akár.
Mez az a gond,mikor a szárítós vízmérője"beragad",és megáll 21-22%-on.Már a kocsisúly is csökken,meg az otthoni mérés 18-at mutat.Szóvátettük,nem szólt semmit,és továbbra is 21% a víz.
Válasz #41. hozzászólásra
Ez a baj sokatokkal hogy csak nagyban tudtok gondolkodni , sokszor valakinek elég az is hogy független a sok kizsigerlő integrátortól .
Ajánlom figyelmetekbe az olasz Zanin szárító, tisztító, anyagmozgató és siló berendezéseket.
Nekünk egy használt Mob16-os van, valakit érdekel
Békésben vagyunk, meg lehet nézni.
http://www.zanin-italia.com
Ja !!! A becsület a legfontosabb hogy megbizhasanak a termelők bened!!
Ösze kel túdnod fogni mindent beszerzéstől az értékesítésig bezárólag!!!!
Kapcsolatokat kel teremteni az árú minél jobb eladhatósága érdekében !!!!
Törekedni kel a legjob terményárakra!!!
De ahhoz, hogy beinduljon ahhoz oda kell, hogy menjen-folyjon az árú. Tehát oda kell irányítani.....Ahhoz, hogy oda irányítsd döntő részt fognod kell az árút valahogy....Hogy !? Hát integrálni, termeltetni, finanszírozni......Na oda kell egy vagon juró......
Nem egyszerű 1 szárítótelepet felépiteni !!!!
Hülyén hangzik de nem az első a pénz hanem a mocskos bürokrácia !!!!
Nekem a zöldmezős beruházáshoz 1.5évre volt szükségem csak a
papir munkához hogy baszák meg!!!
Útána meg felépiteni a kócerájt hát nem egyszerű!!!
Én támogatás nélkül vágtam bele saját erőböl de mégegyszer meggondolnám ha tudtam volna mibe kerül anyagilag meg szelemileg is!!
Az biztos ha beindul a szekér tud pénzt csinálni !!
Egy idősebb gazdatársunk évek óta ezt mondja:"Higgyétek el a leggyorsabban a szárító térül meg, bármilyen géphez képest".
Szerintem is igaza van.
De ehhez az kellett, hogy amíg a tsz-be vittem a naprát, addíg úgy kezdődött, hogy szemét 20% +a vízelvonás és szemetesebbet kaptam vissza mint amit bevittem.
980 hozzászólás
Válasz #79. hozzászólásra
ha egy ilyen dógozna nekem akoor lehet nem kéne a kukorica szárító porát szívjam
Válasz #77. hozzászólásra
attól függ kinek dolgoznak!
Válasz #77. hozzászólásra
attól függ
akik futtatják őket azoknak hozza , de PISZKOSÚL
Válasz #76. hozzászólásra
Backi ezek csak viszik az ájrót de azt piszkosul !!!
Válasz #72. hozzászólásra
gyere , hozzad a pénzt és elköltjük valami értelmesebbre
pl. ilyenekre
Válasz #73. hozzászólásra
nálam ami vág 2056-os annak nagy kaka a munkája
Válasz #73. hozzászólásra
(Nézz be a fergisbe is.....)
Válasz #69. hozzászólásra
2 db
( a kombájnban )
Válasz #70. hozzászólásra
Kimegyek és építek egy szárító telepet.....
Azért ha normális évek lennének, és lehetett volna venni új kombájnt, akkor megtudtam volna oldani, hogy kilegyen használva. Eleve itt a 600hektár körüli szántó már nem kevés. Közben a kis nyuszi beforgózot volna az új nagynak minden táblát, majd mehetett volna maszekba, van azért mit vágni, csak nem érünk oda mindenkinek aztán innenonnan jövögetnek aratgatók és így megoszlik az egész.
Szóval már ezzel a felállással is lehetne okosan.
Nembeszélve arról, hogy amikor lent már learattak nálunk akkor kezdődik a meló. Van kapcsolat jó, tudnék menni új kombájnnal itthoni aratás előtt lejjebb mint régen. 800-1000hektárt meg ha aratni kell akkor egy 50millás géppel már kilehet dolgozni belátahtó időn belűl az árát.
de ez most egy másik kérdés.
Válasz #64. hozzászólásra
viszont ez a száritásos meló se egy leányálom
szóval ha megoldható lenne hogy elvigyem valahova a nedves kukoricát és visszahozzam a szárazat akkor inkább azt választanám mint ezt a szarakodást , mert nagyon lassítja a betakarítást , de mivel bérszárítás fogalma nálunk ismeretlen ezért marad ez
Válasz #67. hozzászólásra
rosta?
Válasz #66. hozzászólásra
szárítok azért másnak is pár 100 tonnát, persze csak annak aki szépen megkér
Válasz #62. hozzászólásra
nem kocsizok , befolyik egyenesen a raktárba onnan meg rakodóval bele egy mobil garatba és 16 méteres szállítószallaggal oda megy ahova kell
valahogy így ahogy a képen van, persze nem új szallag , meg a garat is a legocsób házi készítésü, nem költünk fölöslegesen ilyen drága dolgokra
Válasz #65. hozzászólásra
Írta !
Válasz #58. hozzászólásra
Neked mennyi lett összesen a 200hektárról?
Válasz #61. hozzászólásra
Na ezt akartam épp írni, hogy inkább azon az 50 milkán amin nagy kombájnt akar venni, szárítót kéne, igaz azzal nem tud felmenni a dombra meg végig menni a faluban........
Válasz #61. hozzászólásra
igen! Bár ilyen szűk időkben amikor ennyire kevés idő jut mindenre, akkor kell a gyors betakarítás.
Elméletileg eléglenne egy 30millás kombájn is(most ne kötekedj:-) de pl egy MF Activa) és ehhez ez ilyen "mobilszárító". Ezekkel 5-600hektár szántóterületet kilehet dolgozni szépen.
Alap esetben, idén azért jobb ha többet tud a kombájn, kimondottan gabonánál, mert nagyok a tétek.
Válasz #58. hozzászólásra
Egyről beszélünk! Nekünk 25tonnás Mecmar van, október végétől november közepéig megy mindössze, ha csak egy kicsit is korrekt az idő decemberre már a szántás is egész jól megszokott lenni.
Tavaly elég sok kukorica volt, de csak nappal 4tornyokat toltunk le, mégis megvoltunk időre maszek melókkal együtt. Amikor régebben ment folyamatosan éjjelnappal váltott felügyelő-kezelő műszakban, akkormeg a kombájnnak is kellett mennie rendesen, hogy tudjuk étetni a bendőjét.
Anyi lassít még, hogy a kitárolást kocsira majd onnan a magtárba billentve oldjuk meg. Jövőre ezt megkell direkt oldani, hogy a cső a magtárba menjen, ottis a falon vízszintes csigával elvezetve, aztán még rakodózni sem kell sokat és nagyon olcsó megoldás.
Ha lenne mégegy síma torony mellette az is jó lenne, nemkellene a visszahűtést kivárni, a kitárolás is sokkal gyorsabb lenne, illetve az áttárolás, aztán rögtön lehet felhúzni az új anyagot, majd száradás közben kihűl a már áthúzatott anyag és szépen átlehet vinni kocsin.
Csak éppen ehhez kéne egy torony kompletten, csak az égőfej nem kéne rá, az meg elég drága.
Inkább átviszem a nagy magtár ódalába jövőre és megoldjuk ahogy írtam.
Neked van kiépítve valami megoldás ezekre? vagy Te is kocsizol mint itt
Válasz #60. hozzászólásra
de azért valjuk be, hogy egy új 50-60 milkás kombájn ami nincs rendesen kihasználva sokkal rosszabb beruházás
persze az piros vagy zöld vagy sárga és jól néz ki
de egy szárító az meg nem néz ki jól viszont hozza a pénzt rendesen
és akkor nem beszéltünk arról, hogy ki ad minderre finanszírozási hátteret...
Egy éve amikor volt egy kisebb beruházás, egy csomó meglévő gép, cucc, autó, izé hozé, telephely, iroda... melyeket mind kérték fedezetnek papírokkal számlákkal szerződésekkel... és akkor a végén egy olyan nagy önerő befizetést ideböktek, hogy baxus a géptámogatás visszaforgása után gyakorlatilag alig maradt hátra tőketartozás. Illetve maradt volna, csakhát kivan ez találva, nem lett visszaforgatva csak egy kicsi belőle, hogy ugye a futamidő meglegyen megfelelő törlesztőrészletekkel, hogy a kuuva magas kamatú konstrukcióból jól járjonak persze.
Kérdem én egy nagyságrendekkel komolyabbépítéssel járó beruházáshoz ki adna akkor pénzt a mai helyzetekben?
én még mindig annál maradok, hogy ha egyszer bővítés lenne akkor mégegy ilyen 25tonnás torony a meglévő mellé, egykét kis aprósággal kiegészítve, hogy még kevesebb munkaerőt igényeljen ezáltal kényelmesebben könyebben gyorsabban üzemeltethető legyen, teljesítményre pedig ott vagyok mint egy 250millás cuccal. Tudom, önköltségem magasabb, viszont mégegyszer mondom amire kiforog ez a csupán 200millás árkülönbözet addigra túl sok víz folyna le a Bódván...
Nomeg mégegy érv: nemkell éveket várni rá, idehozzák öszerakjuk két nap alatt, plusz tartályt is azonnal hoznák a meglévő megfelelő egyességet kibővítve, ezeknek alábetonozni néhány tízezer Ft-os költség, émásztól meglehet kérni a dupla kapacitást szárítási időre... Ha nyáron megkezdődik minden ügyesen ősszel kényelmesen száríthatk. Ha meg minden a nulláról megy akkor kicsit biztosan hoszabb a papírok végett, de akkoris ez egy röviden megoldható történet
nekünk 55be szárították a kukit
Válasz #57. hozzászólásra
én 2800 tonnát szárítok az idén a 18 t-ás Mecmarral , és még így sincs rendesen kihasználva , mennie kellene szept 15 töl dec 15.ig megállás nélkül, de nincs annyi szárítani való
Feco! Én értelek, de 80Ft körül szárítanak bérbe legyen az akárki is! CSAK Te vagy olyan kiváltságos helyzetben ahogyan mondtad az árakat.
Na most egy jobbfajta toronnyal mégha csak mittudomén óránként 6-8tonnát is tud mindössze, akkoris szépen lehet haladni! Tudom, hisz tapasztalom, nekünk is "csak" ilyen mobil nevezetű szárítónk van. 8 millából meg egykét pluszból meglett annak idején, magtárak voltak, rosta most sincsen előtte, jó kombájnal tisztán lehet dolgozni...
Saját tartályaink vannak gázhoz, és az önköltség nincsen 30Ft nyugi. Persze egy nagy folyamatosan üzemelő 200-300milliós cuccal kilehet jönni 20 alatt mindenképpen, csakhát számold már ki azt a csupán 200milliót amivel többe kerül, hogy mikor térűl meg.
Más nálatok meg más itt. Itt mi a kis 25tonnás tornyunkkal mindenkinek leszárítunk már sokadik éve tisztességesen minden kukoricáját, plusz a saját 100-150-200hektárnyi anyagát.
Eleve itt nem 12-15tonnás kukoricák vannak,hanem 6-12tonnásak, nekünk elég jól megy a kukorica termelés, 8-10tnnás összátlagot tudunk csinálni. Ettől jobbat errefelé még nem nagyon sikerűlt. Itt a domborzati viszonyok, fokozott vadveszély, ember okozta károk végett is hatalmas kiesések vannak.
Ha 100mázsás az átlag és lenyomunk 1nap 5toronnyal az 125 tonna összesen, tehát 12,5 hektár kukoricát vagyunk képesek leszárítani estére nyújtott műszakban.
100-150hektárnál így az aratás éppen 8-10napig tart, de ha van előtte egy jó placc mint itt, akkor azt meglehet pakolni rendesen, lehet aratni jobban, így két napot lehet nyerni aratásban, aztán szárítani meg ennyivel kell többet végeztével. 200hektárt lenyomni ha nincsen túl sok eső és ha főleg váltóműszakban megy a szárító akkor hamar megvan.
Aztán amikor esőszünet végett állna az ember, akkor mi tudunk szárítani szépen, tehát eső előtt meglehet nyomni a melót jobban.
Kisebbeknek mindenképpen jobb ez maradjunk ennyiben.
600hekárt szántunk, de alapveten még mindig alulgépesítettek vagyunk, még ezt sem tudja kigazdálkodni errefelé itt az ember, nemhogy ilyen 200millás beruházásokat...
Egy kis segítség a választásban:
http://fft.gau.hu/mszsz/mszsz/03/cd/Eloadasok_kivonatai/Herdovics_Mihaly_Csermely_Jeno_E.PDF
Válasz #54. hozzászólásra
Akkor már jobb a fa apríték tüzelése de ott is gond a tárolás stb...
Válasz #53. hozzászólásra
A biomassza itt sszerintem nem játszik... egyszerűen nem tudsz odagüzülni (pakolgatni, szárazon tartani, stb.) annyi szalmát, amennyi egy szárítónak kell! És még nem is gondoltunk a tűzveszélyre! Elég cirkuszos ez így is...
Szerintem a szalma legjobb helye a földönön van, apró darabkák formájában a talaj tetején.
Még aminek több létjogosultságát látok, az a biogáz és annak hulladékhője hasznosítása...
Amúgy abban igazad van, hogy ha megvan minden, akkor maga a szárítótechnológia már nem kerül sokba. Ha más megvan minden!
Válasz #52. hozzászólásra
tavaly én még karácsonykor arattam,a cég ahova vittem még január közepén is szárított
Nincs sajnos 1000 heki kukoricám de 300 elvileg lehetne + a bérmeló.Egy új középkategóriás kombájn árán már szerintem lehetne összehozni egy rendszert úgy hogy a magtár már meg van.Csak ne volna annyi bürokratikus akadály.Szerintem lenne létjogosultsága a biomassza tüzelésnek is,ha kiforrottabb lenne a technológiája.Ha összehasonlítom mondjuk a fűtőolaj árát a szalma önköltségi árával akkor kb az olaj 250 ft/kg a szalma meg 5 ft/kg.
Még a rosszabb hatásfokú kazán és a hőcserélő miatt van 35-40 % veszteség egy gázégőhöz képest ,de a helyben levő biomassza és a vásárolt energia ára között akkor is nagyságrendbeli a külömbséb.
Válasz #50. hozzászólásra
októbertől januárig???
egy átlag aratás 7-10 nap + esőszünet...
Ha 1000 heki kukoricád van simán építhetsz IGAZI szárítót..
Ha meg bérbe akarsz szárítani, akkor a hobbi cuccokkal labdába sem rughatsz. És senki nem fogja elnézni, hogy te beütemezd a kukoricáját karácsonyra. Bérszárításnál minden kombájn megindul, és ahol van hely a placcon oda viszik. Amikor elfogyott a kuki a határból, akkor mindenki leáll, és megszámolja mennyi pénze lett. Ennyi.
Jah: hatékonyság. Elég nagy a különbség ahhoz, hogy úgy lemenjen az összes környékbeli nagy szárító árban, hogy te önköltségen se tudd annyiért kihozni, nekik pedig még mindig legyen rajta hasznuk. Ha lejjebb lapozol már volt szó róla, hogy a mobilszárítók jóformán önköltséggel dolgoznak annyiért, mint a bérszárítás, csak függetleníted magad.
Ha le akarod telepíteni pedig teljesen értelmetlen. Most az a kis betonozás nem nagy kunszt, viszont rosta, anyagmozgatók, tranzitsiló, betonplacc, tárolók, mérleg, mérlegház, vezérlőépület ígyis-úgyis kell....
Az hogy veszel egy hobbi mobilszárítót 10-15 millióért, vagy egy komolyabb tornyot 20-25-ért nem sokat számít. Úgyis a körítés a sok. ezt mindenki végigszámolja, és a legtöbben vagy elállnak az egésztől, vagy komolyabb dologba fognak.
Mobilszárítókról mi a vélemény? Pl. erről.
Folyamatos üzemű, ami szerintem megduplázhatja a teljesítményt egy simához képest. Egy kisebb gazdának van sima, és ahogy ő mesélte: Először telerostálja, aztán megszárítja, leengedi a tranzitba, és kezdi előről. Tehát amíg szárít, addig áll a rosta. Ez elég nagy időpazarlás. Ránézésre tetszik nekem ez a mobil cucc. Bár mozgatni úgyse nagyon fogja ezt se senki, de elég kompakt cucc, csak odahúzod és kész. Elég egyszerűnek tűnik.
Válasz #49. hozzászólásra
Szerintem azt kéne pontosan tudni hogy mekkora a differencia az energiafelhasználásban a közepes meg a nagyteljesítményű szárítók között.A közepes teljesítményű gépek között is többféle konstrukció van a piacon,azt lenne jó tudni melyik fajta a legjobb.
Ha nincs akkora különbség energetikailag akkor szerintem sem érdemes akkora beruházást csinálni mert októbertől januárig sokat le lehet szárítani folyamatosban.
napi 150 tonna mellett is leköszörülhetne egy szezonban 1000 heki körül.
kicsit számolgattam. Vízfüggő a dolog, de ha kiszámítom akkor nekünk a 25tonnás toronnyal nem váltóműszakban, hanem nyújtott nappali melóval óránként 6-tól 8,5tonnáig tudunk leszárítani. Ha ittis 18alatti vizek lennének mint lejjebb az országban ez csak javúlna. Ha meglesz az imént említett elrenezés amit terveztem, akkor mégint javúlna. Ha kettő torony lenne akkor órára leszámítva 12-19tonnákat lehetne szárítani, meg többet ha minden kivan alakítva ervezet szerint, megha kicsik avizek akkor még ütősebb.
És akkor a negyedmilliárdos beruházás tizedén meglehet csinálni egy korrekt teljesítményt.
Nembeszélve arról, hogy két ilyen torony esetében lehet szeparálni, egyikre mennének a magasabb vízűek, másikra az alacsonyabbak stbstbstb...
Idén elcsúsztunk mindennel, mekellett vásárolni ugye a telephelyet miegymás, ennek rendezési dolgai stbstb...
A lényeg,hogy jövőre átkellessz telepíteni másik helyre a szárítót és felkell húzni elé a már meglévő tetőszerkezetet, ami régi bontásból lett megvéve.
Aztán ha a nagy magtár mellé sikerűl tenni, előtte meg ottlesz a szn akkor mégtermelékenyebb lesz az egész. A kitárolás marhagyorsan és könnyen fog menni, időben meg plusz egy tornyot nyerhetünk majd vele!
A szín meg azért lesz jó,mertha mittudomén eső várható akkor megvágjuk gyorsan előtte a placcot kukoricával aztán egykét napig ha aratni nem is lehet a szárító halad szépen, van anyag előtte, megy a munka.
és mindez nem kerül nag pénzbe, inkább munkába, ezért is a tavaszon elkellessz kezdeni jövőre, őszre legyen minden szépen kész.
több ismerősömnek ilyen kicsi 12-15tonnás kréken guruló tornyuk van, de szépen megcsinálják az 50-100hektár kukoricájukat velük.
Ha lottó5öst fognék sem építenék negyedmilliárdért olyan nagy vaskupacot,mégha annyira jó is, hanem jönne mégegy torony ide e mellé, szépen megoldva a garatokat, kitároló csigákat aztán lenne teljesítmény dögivel.
Amikor véve lett a miénk, előtte egy nagy cégnél láttuk ezeket, ott kettő 25tonnás volt egymás mellett és éjjelnappal nyomták a melót, 5-600hektár kukoricákat le is zongoráztak ügyesen.
Emberek! vegyük ketté a dolgot!
Feco Szabolcs nagyban gondolkodnak, folyamatos szárítókról beszélnek. Meggazdagodni is szeretnének belőle, de persze ahhoz később belekell nyúlni az integrátorkodásba, pár kis maszek nem elég,hogy bevigyen valamennyi kukoricát...
Teht ha kemény pénzeket akarsz fogni rajta akkor kellenek ezek a nagy baxott monstrumok.
Viszont! nekünk egy Mecmar 25tonnás tornyunk van. Nem mobil mert fixen van, de mégis mert ha kell arrébbtelepíthető. 100-150-200hektár kukoricáink vannak évről évre, plusz elég sok kis maszek behozza ide szárítani, mert nincs átbaxás, kiváló a minősége, nem a visszakevert szemetes cuccot kapják meg, illevevan rugalmsság, nemkell készfizetni, a szárítási díjat itthagyják kukoricában, aztán ezen lehet fogni egy kicsit, de ez semmiképpen sem átverés, ez bérszolgáltatás ahol a szolgáltatónak valami kicsi marad ennyi s nem több.
A lényege, hogy előtte a volt állami gazdaság bábolnás szárítójára hordtuk az anyagot. Szemetet kaptunk vissza kegyetlen pénzeken... Aztán akkoriban még "fillérekért" megtudtuk venni ezt a Mecmar hevesgépes tornyot, gázégőfejjel, környezetbarát energiatakarékos és kivál munkájú terményszárítót. A megfelelő gázszolgáltató ingyen adott két nagy gáztartályt illetve előpárologtató berendezést, csak lekellett velük szerződni a gázra magára. Hangsúlyozom árban sem voltak roszabbak mint bárki más.
Első üzemelési événél volt 200hektár kukorica plusz mint írtam a maszekok ismerősök... rögtön meghozta az árát akkor! Jójó mára változtak az árviszonyok, de aki stabilan termel kukoricát, van gée kombájnja magtára rakodója annak akkor is megfogja érni!
Önköltsége nem veszi fel a versenyt egy ilyen nagy 250milláséval mert több minden bizonnyal, viszont amire ebből a nehhány Ft differenciából kiforog a beruházások közötti árkülönbözet az sosem lesz meg...
Aztán az ember független, ha akarom váltóműszakban éjjelnappal lehet nyomni, akkor haladós is, de ha van idő és nyugisabb elég nyújtott nappaliban csinálni.
A bérmunkákon is lehet fogni tisztességesen is egy kicsit, illetve a kukoricán ami itt marad, így az önköltséget kilehet sajátra dolgozni akár.
Mez az a gond,mikor a szárítós vízmérője"beragad",és megáll 21-22%-on.Már a kocsisúly is csökken,meg az otthoni mérés 18-at mutat.Szóvátettük,nem szólt semmit,és továbbra is 21% a víz.
Válasz #41. hozzászólásra
Ez a baj sokatokkal hogy csak nagyban tudtok gondolkodni , sokszor valakinek elég az is hogy független a sok kizsigerlő integrátortól .
Válasz #43. hozzászólásra
Hány éves miért árulod ???
Ajánlom figyelmetekbe az olasz Zanin szárító, tisztító, anyagmozgató és siló berendezéseket.
Nekünk egy használt Mob16-os van, valakit érdekel
Békésben vagyunk, meg lehet nézni.
http://www.zanin-italia.com
Válasz #41. hozzászólásra
Ja !!! A becsület a legfontosabb hogy megbizhasanak a termelők bened!!
Ösze kel túdnod fogni mindent beszerzéstől az értékesítésig bezárólag!!!!
Kapcsolatokat kel teremteni az árú minél jobb eladhatósága érdekében !!!!
Törekedni kel a legjob terményárakra!!!
Válasz #40. hozzászólásra
De ahhoz, hogy beinduljon ahhoz oda kell, hogy menjen-folyjon az árú. Tehát oda kell irányítani.....Ahhoz, hogy oda irányítsd döntő részt fognod kell az árút valahogy....Hogy !? Hát integrálni, termeltetni, finanszírozni......Na oda kell egy vagon juró......
Nem egyszerű 1 szárítótelepet felépiteni !!!!
Hülyén hangzik de nem az első a pénz hanem a mocskos bürokrácia !!!!
Nekem a zöldmezős beruházáshoz 1.5évre volt szükségem csak a
papir munkához hogy baszák meg!!!
Útána meg felépiteni a kócerájt hát nem egyszerű!!!
Én támogatás nélkül vágtam bele saját erőböl de mégegyszer meggondolnám ha tudtam volna mibe kerül anyagilag meg szelemileg is!!
Az biztos ha beindul a szekér tud pénzt csinálni !!
Válasz #37. hozzászólásra
ja,akkor belelógabilibe......
Válasz #37. hozzászólásra
Aki ekkorában gondolkodik annak legalább az meg kell, hogy legyen, mert különben a bankok...........hhuuusssssss !!!!!!!!!!!
Válasz #32. hozzászólásra
Szerintem ha meglenne a telep ára akkor ezt tenné
Válasz #34. hozzászólásra
Itt is a 27-es Hsz-lás nézz vissza.....
Válasz #32. hozzászólásra
Kb...
Egy idősebb gazdatársunk évek óta ezt mondja:"Higgyétek el a leggyorsabban a szárító térül meg, bármilyen géphez képest".
Szerintem is igaza van.
De ehhez az kellett, hogy amíg a tsz-be vittem a naprát, addíg úgy kezdődött, hogy szemét 20% +a vízelvonás és szemetesebbet kaptam vissza mint amit bevittem.
Válasz #32. hozzászólásra
Erről van szó !!!
Válasz #30. hozzászólásra
tedd be a telep árát a bank-ba és száríttasd le a terményed a kamatok tizedéből!
Válasz #30. hozzászólásra
Nem ér annyit. Mennyit fizetsz, fizetnél 1 évben erre díjat ??????????
Az idei évet egyáltalán ne kalkuláld bele, mert ilyen egy szárítós életében max 2X van.