Hirdetés
Fórum
Terményszárító és kapcsolódó berendezései
Létrehozta: Mf-es , 2010-10-14 18:35:33
Kedvencekhez
Segítség
- Erdőtelepítési támogatás új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Kukorica vetőmagok új
- Poénok új
Cikkajánló
_jpg_fill_540x300_0.webp "Élmezőnyben Magyarország!")
Élmezőnyben Magyarország!
Tavaly a napelemes rendszerek itthoni aránya az áramtermelésben Európában a..._jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
980 hozzászólás
Válasz galimre83 #829. hozzászólásáraés minden más segéd berendezés jó hozzá ami a kisebbikhez is?
Akkor ebben már nagyobb a ventillátor is ha nem tévedek, nagyobb áramra lesz szükség. 3x160 amper volt nekünk előtte, az kell hozzá hogy gondtalan legyen a történet, úgyis van más fogyasztó is a telephelyen. Annyi, hogy nekünk a gáz elpárologtató szekrény is elektromos és 24kw-ot vesz fel fűtéskor, ilyenkor néha ki is olvadt a biztosíték, pedig fázisjavító kondenzátort is szereltünk fel a rendszer építésekor.
Annak idején a 160 amper megvolt így nem kellett azzal foglalkozni/fizetni. 2019 szeptemberében más tevékenység miatt kértünk bővítést, egészen most vagy kéthete sikerült befejezni áramszolgáltatónak vazzeg. Ja, meg vagy 4+ millába fájt az is.
Azért mondom, hogy annó ezeket is latba véve döntöttünk, de ha van lehetőség, akkor a nagyobbat vegyétek persze, ha nem szorít a cipő, akkor a vantól nemkell félni.
Válasz kukaccsosz #828. hozzászólásáraCsak a szárító kisebbik 35 nagyobbik 46.kb
Válasz galimre83 #827. hozzászólásáraMilyen árat mondtak ezekre ha nem titok?
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraAz ár különbség kb 11m, a nagyobbik jobban tetszene, placc 16x14 lenne lefedve azon már elfér egy kis anyag.
Válasz galimre83 #823. hozzászólásáraTudja amit kell!
Tavaly őszön inkább 8 tonna volt a valós teljesítmény a magas vizek miatt, de amúgy meg ha nem sokkal van 20 felett akkor meg 10-11 tonnával is tud szépen menni. Nem nagy teljesítményű, de ha tudod folyamatosan üzemeltetni akkor halad az szépen, az elmúlt szezonban is kb 6000 t nyers anyag került bele itt...
Az RM az már nagyobb teljesítmény, kérdés mennyivel drágább a rendszer? Illetve hogy mennyi munka lesz rá, mert ha 2-3-4ezer tonna összesen, akkor nem érdemes többletet kiadni érte.
Idén voltak vele apróbb de annál bosszantóbb gondjaim, kábelek törtek el bent kötő dobozban a sorkapocsból, ezt többször is. Végig le kellett vágni a végeit, megblankolni és újra bele kötni a helyükre. 6 szezon, fárad. Illetve az égőfejnél a flexibilis gázcső tört el már mindkettő(egyiken gáz, másikon szellőztető levegőt fúj a gyújtóégőbe) Akkor mi is hibáztunk, mert a torony aljában a kitárolókavaró lapátot hajtó motor és hajtómű a nagyon vizes cirok szárításban feltapadt azzal a pépes porral de úgy, hogy egy nagy túrógombócot láttunk csak belőle. Kukorica szárítás közben meg le-le oldott a hőkioldója neki. Leszedtük alsó fedelet, kompresszor kifúj és kész. Csak előtte 5 szezon alatt nem porozódott el, nem volt cirok benne még soha, meg nem ilyen vizes...
Egyébként nem bonyolult a rendszer, mondhatni a leg kompaktabb felépítésű cucc. A serleges felhordók híresen stabil jó cuccok, maga a szárító rozsdamentes meg horganyzott, illetve nem nagyon van mi kopjon rajta, ebben ugye nincsenek kaszkádok amiket idővel elhord a termény súrlódása.
Egyedül amivel nem vagyok teljesen kibékülve az a fogadó garat rédler. Annak idején önerő + banki finanszírozással ment a sztori, volt másik lízing is mellette, számított minden forint. Ha egy hattyúnyakas kiemelős rédlert teszünk meg egy serlegest ez mellé az a legjobb megoldás, csak sokkal drágább lett volna, és tényleg nem fért akkor bele. Ez most egy gumilapátos láncos elevátor, mint a kombájn felhordója is. Tök egyszerű, olcsó és egyébként nagy teljesítményű szerkezet, csak van benne közel 30 méter lánc, ami pont a felén húzza magával a terményt, mikor megállítja rendszer a betárolást, utána neki terhelten kell elindulni mindig, mikor meg majd újra indítja a betárolást a toronyba. Viszonylag sokat használjuk, ugye szárításon kívül tisztítóra megy majdnem minden más termény is. Most kapott új láncot szezon előtt, meg közben egy új hajtóművet mert a régi nagyon melegedett(kb 100eFt-os történet volt) egyenlőre marad ez, de ha úgy adja át építtetem a másik fajtára, csak biztosan 5 milla lenne megint ez a sztori, mert annó is valami ilyesmi difi lett volna...
A szárító automatikája szerintem nagyon jó, lényegében beindítjuk, automatika bekapcsol és megy folyamatosan szépen. Szabályozza magát ahogy kell, követi a heterogén bejövő nedvességű terményeket, szépen szabályozza után magát ahogy el is vártuk egy ilyen drága vezérléstől. Mert ezt viszont megvettük bele annó így rendeltem, nagyon javasolták ahol voltam referencia üzemet nézni.
Szóval újra megvenném azt mondom! Mivel több rá a munka mint azt gondoltuk, mert nagyjából a felét láttuk előtte, hogy lesz rá, így most lehet a nagyobbikat venném de csak akkor ha árban nem nagy a difi! Mert egyébként 5000 tonna kukoricáig ez teljesen király, legyen placc előtte, meg magtár mögötte és kész.
Válasz Dinnyés Laci #820. hozzászólásáraPB gázzal, ha jól emlékszem(20 éve már), 1 kg pb gáz 10 kg vizet szárított el.
Válasz gcastle #822. hozzászólásáraA 20-ról 13-ra kb. 250to megy le 1 tartály gázzal (2-2,1to).
Válasz szanberg #821. hozzászólásáraÜdv ezt a típust ajánlották nekünk is 9.3 t/h teljesítmény illetve RM 250/13 13.3 t/h teljesítmény. Kérdés meg vagytok vele elégedve? Tudja e azt a teljesítményt amit igértek?
Válasz Dinnyés Laci #820. hozzászólásáraÁtlagos évben mobil szárítóval 20-ról 13-ra egy liter nafta/q... Évjáratfüggő, de kb ennyi!
Válasz galimre83 #817. hozzászólásáraHelló.
6éve van ilyenünk, illetve 16éve vettünk először tőlük egy szakaszos kis tornyot.
A mostani szárító egy MecMar RT275/12 típus.
Mi a kérdés?
Válasz Málna #818. hozzászólására1 vízfoknak elvonásnak mennyi az átlagos önköltsége
(Energia)?
Kb. napi 100to.
Válasz galimre83 #817. hozzászólásáraMi kb. 15 éve a 18 tonnás mecmart használjuk, hevesgépes félvonókkal (csak a garatrédler van aknában)+ egy 100 tonnás szellőzőpadozatos siló a GSI-től. Évente 1500-2000to mennyiséggel.
Üdv van valakinek tapasztalata Hevesgép által forgalmazott szárítóval illetve felvonókkal?
Válasz bandigh #814. hozzászólásáraAz nagyon jó ár!
Válasz bandigh #812. hozzászólásáraEz jó! Nem tudom mennyire jöhet ki az energia költség, nem értek minden rövidítést.
Válasz A.I. #813. hozzászólásáraA kevergetősből, nagy ventilátorral, fűtéssel, betároló mobilcsigával, kivitelezéssel egy 600t kapacitású nagyságrendileg kb 38+fa.
A betonalap a te költséged még ezen felül.
A keverő nélküli azért kevesebb, meg nem is kell neki igazából kazán ugye.
Válasz bandigh #812. hozzászólásáraEzt a cég honlapján találtad, (ez nagyon jó, ezt még eddig nem láttam) amit a múltkor dobták be?
A gabonainas szerű csiga rendszert láttam én is, az biztos kellőképpen átpörgeti!
Már csak egy árát kell lenyomozni, meg valahogy tőkét kovácsolni!
Válasz Gergő1220 #807. hozzászólásáraÉrtelmezzed. Ez a cég olyan silót is árul amiben függőleges csigák mennek körbe körbe, mint egy gabonainas, hogy elkerülje az alsó réteg túlszáradását. Ezzel rendesen szárítani lehet, valamivel melegebb levegővel is.
De amúgy igen, enélkül is működik, lehet szárítani természetes levegővel, vagy enyhén fűtött levegővel is, keverés nélkül is. Teszek neked egy képet is. 26%-ról 16%-ra.
Válasz Gergő1220 #810. hozzászólásáraÉn is így gondoltam, hogy azzal minimum több kell, hogy legyen a technika, mint a sima szellőztetőnél!
Bocs csak így is mindig litánia lesz mire az ember körbemagyarázz mire is gondol, főleg úgy hogy laikus a témában!
Válasz Gergő1220 #809. hozzászólásáraJa ügye az automatizálás része, hogy van egy meterológiai állomás a rendszer részeként ami méri a páratartalmat hőmérsékletet, és az alapján vezérli mikor kapcsoljon be a égőfej a ventillátoral. így kerek.
Válasz A.I. #808. hozzászólásáraMintha kavarnád a dolgokat.
Attól,hogy az egész padló telibe rácsos az még csak egy sima szellőztető rendszer égőfej nélkül,csak jobb a légáramlás.
Automatizálás sincsen feltétlenül ,az a szárítósnál fontos, hogy ne akarjál akkor szárítani amikor éppen legnagyobb a napi páratartalom, hanem csak akkor kapcsol be amikor kisebb.
Szerintem hiába van akármekkora felület, meg csak 2-3 méter, ha nedves levegővel nyomatod akkor nem szárad semmit.
Válasz Gergő1220 #807. hozzászólásáraIgen láttam én is hogy ez nem azt tudja, de már meg nem mondom kivel beszélgettünk itt, hogy minél nagyobb felületre törekednek, nah meg minél vékonyabb rétegre! Mondjuk 2-3 ne 5 v 8 méter vastagságban!
Azt nem tudom a sima szellőztető, ami ugye az egész padló alatt rácsos, mit a szárrítós is, miben is tér még el. Automatizálás az tuti gondolom, meg lehet izmosabb a ventilátor+ ugye a légszárrító égőfej!
Ki tudja mi még?!
Válasz bandigh #806. hozzászólásáraEz sima szellőztető rendszer ilyet bármelyik gabona silóhoz csinálnak.Nem szárítós mint a seed imex-é.
Gondolod hogy a szeptemberi időben ezzel szárítasz 15%-ig ahogy lentebb leírtad??
Válasz A.I. #805. hozzászólásáraPéldául
Válasz bandigh #802. hozzászólásáraSeed-imex-en kívül nem találtam idehaza forgalmazót! Tudsz még céget, aki forgalmaz ilyen technikát mert jó lenne többtől is ajánlat, meg referencia is!
Válasz mtz1221 #803. hozzászólásáraEl kell dönteni, ki hova akar szállítani, vagy eladni. Ha valaki mondjuk szárítatlanul értékesít, akkor minek pocsékolja a gázt?
Ha valakinek csak a pillanatnyi beszállításal van a baja, vagy nyersen akar értékesíteni, akkor vesz egy nagyobb tranzit tartályt, abba felküldi egy csigával, és jónapot. Másnap reggel jön érte a kamion és elviszi. Nem kell a rossz utakon keccsölni a nyergeseknek, meg járkálni a határban, hogy ha nem lesz tele az egyik másik kis parcellán.
Válasz bandigh #802. hozzászólásáraSzáritás lassan kimegy divatból.Itt nálunk a legerősebb átvevő cég az új telephelyén klímásra csinálta az összes tornyot.
Válasz A.I. #801. hozzászólásáraKeresd meg a forgalmazót, fog adni működő referenciát. A popcornosoknál azért régebben működik, de simát is találsz már. Annyi, hogy a kisebb silót sem érdemes kis alapra tenni, úgy értem, átmérőben nagy legyen, csak esetleg alacsonyabb. Mert ha vékonyabb a terményréteg, sokkal hamarabb, és olcsóbban megvan a szárítás. Mert kisebb a termény ellenállása, nagyobb a szállíttott levegő mennyisége. Tehát először érdemes valamivel többet rászánni, de utána visszahozza. Vagy, több kisebbel dolgozni, a lényeg, h ne legyen túl vastag a cucc. Meg annyiból is jó, ha csinálsz két kisebbet, akkor nem kell egyszerre kiköhögni, meg többféle növénnyel is dolgozhatsz, ha úgyvan. Esetleg az egyiket magasabbra építeni, hogy egy növényed belemenjen egyszerre mondjuk a napraforgó példàul.
Válasz bandigh #800. hozzászólásáraNah én is így matekoltam pontosan! Csak kicsit kisebb méretben! Mondjuk 200 tonnás. Még a naprára is megoldás (mert idén is 9-es lett), csak azt valami olcsó mobil rostán előtte át kell tolni!
És igen, most még várjuk a gyenge fagyokra, hogy megtárcsázzuk és lazító v gruber. Nah ezt a sártiprást én sem csípem!
Egy szónak is száz a vége, valahol kell egy működő példányt keresni és azt megnézni(csak még mindíg nem bukkant fel egy olyan listázva, akinek volna egy ilyen élő technikája), meg megtudni mennyibe is kerül egy olyan ami a gazdaságnak kell! És ha néhány évtizeden belül megtérülne, akkor lehet van értelme!
Válasz tajbor89 #786. hozzászólásáraHogy ki mikor meg mennyiért ad el, szerintem kár idekeverni, ez az év is megmutatta hogy nem nagyon tudsz taktikázni. Aki korán aratott, és értékesített az mondjuk rosszabbul járt, de legalább nem vàgta szarrá a földet. Szóval a szárítókról.
Ne 1000tonnással számoljunk, mert a reális egy 500 tonnás, az ilyen szárítósból. 25kw motorral, némi gázolaj naponta, a levegő páratartalmának szabályozásához. Nem rezsicsökkentett árammal számolva legyen napi 40.000 forint a költséged. Munkabért nem számoltam, mert magadnak csinálod, meg amúgy sem igényel kimondottan felügyeletet.
Szóval megy a fúvatás napi 40 ért. Bevitted szeptember vége felé 20as vízzel, amikor nappal még azért 20 fokok is vannak. Azt tevezed hogy 5% ot csökkentesz mondjuk rajta, 15-re. Ez szárítóbam mondjuk 1,6M+áfa. Ebben a szeptember végi időjárásban, páratartalom szabályozássa az 5% vízelvonás neked 25 napnál több ideig tuti nem tart. 25x40 az ugye 1M bruttó. Persze a 600+fa nem a világ, meg még utàna döntened kell, hogy elviszed megszárítani és eladni, esetleg befejezed a szàrítást és tudod otthonról egyben értékesíteni később, vagy csak szimplán betárolod, és 2 nap alatt elviteted belőle a kamionokkal a nedves feldolgozóba, ezzel az egész szárítás mizériától megszabadulva. És október elejére a szántó traktor is le van mosva. Amúgy kicsit csalt a példa, mert nálunk szeptember közepén volt 20 a kukorica, szóval akkor még bőven szárító idő van. Tavaly meg ugye szept 20-24 között vágtuk le 14-16 vízzel, de nyilvàn az szárazabb év volt.
Szóval nekem tökre megfelelne ha pl a napraforgót szeptemben elsején levágnám 9 es vízzel, beleraknám, pàr napot eltöltene benne, aztán kipakolnád, elszállítatnád belőle, utàna meg a hó közepén beletolnád a tengerit, aztàn a nedvességétől függően eldöntenéd, hogy csak picit szárítod, vagy eladod nedvesen, leszàrítod rendesen, vagy csinálsz amit akarsz, de szeptember végén ki tudod lazítózni a tarlót, soha többet nem akarok novemberben sarat kavargatni. És ez többet ér mint a megspórolt 600+fa.
Mondhatnád, hogy miért nem vágom le eleve akkor 20-asan, megszáríttatnám, aztàn ugyanúgy meglennék időben. Hát egyrészt sok helyen nem is veszik át a tengerit október előtt, mert napràznak, itt már ugye van egy előnyöd, hogy te 20 asan is tudod tárolni 10 napig, mire átveszik, és jó esetben már nem is lesz 20-as a kukorica addigra, csak 17 mert ugye közbe fújtad.
Tehát nyertél időt is, tudsz talajozni, a másik meg az hogy ha pl 25+ km-re kell szállítani, akkor vagy nem halad az aratás, vagy fizetsz egy csomó bérszállítást, hogy haladjon az aratás. Na ezt pl megspórolod, ha csak otthonra szállítod be, és ha lesz időd akkor a magad tempójában, önköltségen elszállítod ahova akarod, vagy odajönnek érte helybe a kamionok. A kamionok pakolását meg elvégzed egy gombnyomással és csak nézed ahogy megtelik, a lemosott kombájn nagykerekében ülve. Más meg akkor járkál ki a határba morzsolgatni a tengerit, hogy 20 alatt van-e már. Ha túltöltötted a kamiont, akkor hátsó surrantón leenged a sima homloktakodó kanalába 5-10 mázsát és annyi.
Válasz szanberg #793. hozzászólásáraNagyon ügyes, megtalálta azt ami neki megfelel! Erről van szó kérem szépen!
Most ha 800 kilóval kanalanként hányok meg egy kamiont, sem sokkal gyorsabb, mint a kis csendes kitárolója!
A kanál igen, azt láttam már én is, hogy van ilyen megoldás, hát nem tudom, lehet nem ártana egyet venni(csinálni)!
Válasz Pont #794. hozzászólásáraIgen szép lenne az az 1000 tonna itt felénk, ha idén mindenhol kuki van és ennyi az üzemi átlag, mint lett, nah akkor igen, de azért mondjuk 5 tonnás napra(már a m³ miatt kb ugye) vagy a 10 tonnás búza, nem azt mondom, hogy nem volt már ahhoz közeli, de nem az üzemi átlag, hanem egy parcella!
ilyen árakkal, akkor nem fog fájni a fejünk!
De jövőre így legyen
Válasz szanberg #796. hozzászólásáraElszámoltam tényleg, de akkor még inkább igazam van.... :-)
Válasz Pont #794. hozzászólásáraRosszul írod. 1000 tonna az 1350 köbméter átlagosan számolva
Válasz A.I. #792. hozzászólásáraCimborámék magas billentésű kanállal dolgoznak, így 3,9 méter a billentési magasságuk. Azt mondja eddig megoldottak minden kamiont, nem a ponyvás oldalról felrakva. Természetesen szaporátlan, de ahogy írod ha csak erre kell egy teleszkópos, az sosem éri meg.
Válasz A.I. #791. hozzászólására100 Hektáron ha szerencséd van lehet akár 1000Tonna termés is, az meg olyan 6-800 M3. mellé még a műtrágya szóval szerintem sem ideális a 300M3, de persze mindenki addig nyújtózkodjon.....
Válasz A.I. #791. hozzászólásáraEgyik ismerősöm vette ezeket a lengyel BIN silókat. 50 tonna fér bele egybe, mikor vette még 1 millióba sem került. Nem profilos lemezből, hanem sima horganyzottból van, de ekkora méretnél nem is kell a hullámos héjazat, nincs nagy terhelés. Engedélyekkel beton alappal is megvolt nem nagy pénzen, van több is neki. Teljesen élhető, mert belefér 8-10 ha búza termése neki, vagy 5 ha kukoricáé, ráadásul csinál olyanokat hogy piros kukorica, amit csak télen visznek el, de sokkal jobb árakon mint a takarmányt, ezeket jól tudja tárolni és meg is éri neki. Nem nagy bekerülési költségen, kisebb gazdaságnak ha van 4 ilyenje akkor abba már fér tömeg is, de megvan a lehetősége a többféle terménynek is.
Van szellőző padozatos is belőle! Annyi, hogy a kirakodás az 1óra/kamion, ebből vehette volna a drágább komolyabb kitár rendszert, de ezt a kisebb tételt megoldják nem sok mama csuklással azért.
Ezt most csak a tárolásra írtam, nem szárítós gondolatokat bele víve. De lehet ebből két db 100 tonnásat is csinálni, csak neki magasság korlátozás volt, azért lettek ezek, ebből meg több.
Válasz Pont #789. hozzászólásáraRakodó, az bizony kell, mondjuk traktoron, van is 1,5 m³ kanál, de ezeket az irdatlan nyerteseket nem tudod pakolni vele, mert 4 méterig emel, és rajtuk a ponyva tartó vasalat, nem tudod kibillenteni a kanalat, mérlegen, meg ami ki van emelve majd fél métert esélytelen az egalizálás.
Annyi, hogy az alacsonyabbakhoz jó, meg feltúrni a tárolóban, földet, hogy csináltunk hozzá egy toldatos tolólapot.
Egyébként felrakatom bérbe, mert a valamire való teleszkópos 10 millióért nincs! Évi 10-15 óraért meg az nem nagy buli, mert kifizették 150eft-t a rakodónak, nah az nagyon soká lesz 10M!
Én is imádnék pl egy JD 8235r-t, mert sokkal újabb, még kényelmesebb, meg kicsit izmosabb is lenne a mostaninál, de mondjuk 50 millió egy traktor ért, ami évi 250 órát megy a saját gazdaságban az most nem megy illetve soha meg nem térül!
Ugyan úgy fölösleges mondjuk 2000 m³ tároló siló egy 100 ha-s gazdaságnak, mert azt egy kultúra térmésével még 1/4 sem töltjük meg.
A síkpados tároló azért szeparálhatóbb, és még esetleg néhány gép is beférhet, nah nem a kombájn, az egerek örömére!
Válasz tajbor89 #788. hozzászólásáraNem nem! A siló, meg a síkpados tároló(csarnok), az két teljesen más rendszer, mindkettő tárolásra lett kitalálva csak teljesen más gépesítés és a többi...
Arra céloztam volna, hogy kinek kinek gazdaság méretéhez és likviditásához kell választani méretét, és nem csak tárolásra gondolok itt, hanem gépparkra is pl...
Válasz A.I. #787. hozzászólásáraA sík tárolóba akár gépekkel is be lehet állni, a műtrágyát is be lehet rakni, de kétségtelen, hogy kell egy rakodógép is. De én nem tudom elképzelni rakodógép nélkül a tornyos tárolókat sem, hisz a mérlegen egalizálni kell, ha sok került rá akkor le kell venni a kamionról, nem fognak odatolatni a csigás garatra egy 20 méteres forgózsámolyos pótkocsis szerelvénnyel. Ez a baj azzal a terveddel is, hogy elküldöd szárítani majd tárolod a saját tornyodban, hogy meg kell oldani a termény fogadását is úgy ahogy a kamionosoknak tetszik, de egyébként is iszonyú szállítási költséggel járna ez a terv....
Válasz A.I. #787. hozzászólásáraArra céloztam hogy egy 3-400 M3-es silót egy ugyanekkora befogadóképességű síktárolóval lehet hasonlítani... ami nyilvánvalóan teljesen gazdaságtalan
Válasz tajbor89 #786. hozzászólásáraMost a szárítástól eltekintve, nem értem, hogy miért ne építhetnek, valaki, aki nem több 1000 hektáros Döbrögi nagyságok úr egy nem 1000 vagy 5000 tonnás tárolót, ha neki elég a gazdaságához az a 2-300 tonnás?
A nedvesebb betárolás az sajnos itt a nagy kérdés, azért is dobtak be a témát, hátha valaki ismer olyat, ahol üzemel kishazánkban ilyen technika!
Válasz bandigh #758. hozzászólásáraEgy olyan tároló amibe 3-400 m3 fér be? Nyilván nem építesz ilyet.
Mondok másik példát, aztán nem akarok beleokoskodni továbbá:
Vegyük az idei évet: Berakod a kukoricád, nyilvánvaló hogy nem szárad le ősszel, mert egyszerűen alkalmatlan rá az időjárás, a hőmérséklet, a páratartalom...
most 60 ezer az ára, mondjuk febrárban tetőzik 65-el, eladnád, de nem tudod mert a tied kb 19-es ha 20-as vízzel raktad be. megvárod a májust, ott abban a két hónapban megy majd végbe az érdemi száradás ugyanúgy ahogy egy csöves kukorica esetében.
Elmegy a vírus, változik a nemzetközi piac, erősödik egyet a forint, lemegy az ár 50 ezerre, és 1000 tonna kukoricánál elbuktad a normál szárító 4 évi üzemeltetési költségét...elbuktad az értékesítés időzítésének szabadságát, ami a legnagyobb értelme az egész kínlódásnak, tudom mert csinálom.
Következő verzió:
Úgy döntesz neked jó a 60 ezer, kiszállsz. El akarod adni. Májusig tárolnod kell, így kapod meg ezt a kedvezőbb árat. Kéne kötni egy tulajdonjogátruházásit a kereskedővel, aki ki akar jönni mintázni toxinra stb. eleve meg akarja nézni mit vesz... Ekkor közlöd vele a kukoricád jelenlegi állapotát, és a tervedet.
Nem fog gratulálni az úttörő tervedhez, hanem otthagy.
Másik: Nem az első témakör ahol előkerül az USA, ahol egyszerűen csak más időjárási viszonyok vannak, a legtöbb hideglevegős szárítási rendszerrőlk szóló tanulmány címében feltüntetik hogy melyik államban folyt a kísérlet.
Egyszóval élhetetlen ez a megoldás nálunk, és én a legjobb szándékkal mondom, hogy ezt felejtsd el.
Válasz kolbász #718. hozzászólására0630/2392706
Válasz Pont #783. hozzászólásáraHa 40-50 milla, akkor nem lesz!
Keresnem kell vali korrekt szárítót aki dolgozik bérbe is mondjuk úgy 50 km-en belül, aztán az az 5-6 kamion cucc elmegy kamionnal, meg vissza is jön egy nekifutásból, azt az 5-10 napot még nedvesebb is kibírja a tárolóban, a kapott adatok szerint!
Válasz A.I. #782. hozzászólásáraEgy 40-50 milliós berendezést, ami ráadásul több tíz KW villamos energiát használ, olajégő gázégő, minden meghibásodhat, stb..nem lehet felügyelet nélkül hagyni, szóval amíg te aratsz, hordod, szántasz, vetsz, addig valakinek felügyelnie kell, akár 24 órában, és a legnehezebb egy-két hétre használható embert találni, szóval ezzel kezdtük, hogy kicsibe aránytalanul nagyok az ilyen jellegű költségek, de valaki már csinálja meg és megnézzük, mindenki keresi a jó megoldásokat, bárcsak lennének.
Válasz Pont #778. hozzászólásáraÉn a silóhoz nem számolnék plusz munkaerőt! Automatizált teljesen, elvileg! Amit még azzal töltünk időt, hogy 20-30 kmre szállítunk, azt majd erre fordítjuk egy szer majd talán a nem túl távoli jövőben!
Válasz A.I. #780. hozzászólásáraKb 3-400 m³-t