Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD401.93 FtCHF439.37 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraNem csodatévő, de az sem igaz, hogy semmi hatása nincs.Napraforgóban használtam,az én naprámban nagyon kevés rágás volt, a szomszédomét, elég szépen összepocsékolták. Lehet, hogy az is számít, hogy nem kellett messzire menjenek, csak a szomszédos parcellába, de az enyémet nem bántották. A tábla és a vele szomszédos erdő között volt egy 50 m széles ugaroltatott sáv, ami tiszta volt.Őz és szarvas volt a fő károkozó. A riasztót folyamatosan emeltem fel, hogy mindig a napra fölött legyen, és így a tiszta területen érkező vad számára a hang semmilyen akadályba nem ütközött.A nyílt területen nem is volt olyan bátor és a zaj hatására visszament az erdőbe, majd a szomszédéban jött ki újra. A pihentetett területen a tárcsázott földön látszott a nyoma.
Ez tavaly volt. Az idén nem mertem kirakni a naprába, mert olyan helyen volt a napra, ahonnan biztosan ellopták volna a riasztót. Ezt is kalkuláld be.
Az akkumlátor egy év használaton kívüli állás után is jó, kicsit elfelejtkeztem róla és csak most néztem rá.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraMost próbálgatjuk.
Vannak hiányosságai, de úgy néz ki, összességében jó lesz. beugrónak szánjuk, míg valahol nem készül el időben a vll.pásztor.
Eddigi tapasztalat, vad bemegy a területre, de nem marad meg. tehát vannak kis túrás nyomok, de nem dekkol le egész éjszakára, feltúrva mindent. Ez abból adódik, hogy nem folyamatosan működik.. Kb. 5 perc szünet, ezalatt a vad, akár 100 m-t is bemegy a táblába, kicsit túr, és jön kb. 30 mp működés. Ekkor kimegy a táblából (nyomokból ítélve).
Remélhetőleg hosszabb távon rájön, nem érdemes bemenni az adott területre, vagy megszokja (állítólag nem, mert változik a frekvencia, hangerősség, stb. ) És lesz.rja (remélhetőleg az előbbi :) ) Van egy másik fajta, keress rá! állítólag ugyan ezt tudja, annyi különbséggel, hogy ott hosszabbak a működő szakaszok. Árban ugyan ez.
Válasz broll79 #1650. hozzászólásáraLe bizony! Itt a Tisza másik oldalán soha nem volt annyi szarvas mint most! Akár merre megyek mindenfelé pata nyomok! Azt mondják itt is a vadászok hogy a farkas miatt lett sok...
Válasz szanberg #1649. hozzászólásáraErre emlékszek, hogy írtad télen százas rudlikba járnak és nem kímélnek semmit. A mostani áradás nem szoritotta be őket a kukoricásokba?
A hegyközbe hallottam olyat is, hogy a farkas miatt nem tudnak lőni, mert levonultak inkább síkvidékre.
Válasz broll79 #1648. hozzászólásáraMost jön a szezonja igazából, bár itt olyan sajátossága van a dolognak, hogy szezonban nem sok gím ólálkodik itt, viszont egész télen meg leginkább a bikák, százszámra verődnek össze a vetésekre. Na ezért nem lehet itt repcét termeszteni, tőlünk felfelé már régen ez van.
De irtó nehéz, lővilágban szinte semmi nem mozdul meg, ezért egész télen alig bírjuk kilőni a tervet. A vadász etikából nem engedünk, az már nagyon az alja...
Válasz szanberg #1647. hozzászólásáraFelétek nem kapnak a szarvasok ólom mérgezést? A környéken az idén nem sokat lőttek, nem nagyon lehet szerezni kis husit
Válasz broll79 #1646. hozzászólásáraÉn is annak ismerem, bár csak jó időkben jó körülmények mellett baráti beszélgetések folytak le közöttünk, más oldalról nem ismerem, sem üzletileg.
Azért azt láttam, hogy katonásabb a habitusa, de nekem szimpatikus.
Válasz szanberg #1644. hozzászólásáraNem, sajnos még nem vadászok, de hátha hamarosan az is meglesz
Munka miatt voltam. Beszélgettünk a vadászatról is, hasonló az állása mint a tiéd, ahogy kivettem a szavaiból. Normális fickónak tünt
Válasz envagyok2 #1643. hozzászólásáraJa erre gondoltam én is...
Az 5x5-ös akác karó 4 zsinórral ha megindul egy csapat szarvas annyit ér hogy semmit...
Válasz Soros #1641. hozzászólásáramert a vadhálón nem megy át, és nem okoz eked kárt, az élősködőnek meg nem hoz hasznot, hogy legel a vadja, a villanypásztoron meg úgy megy át, mint te az asszony felére a franciaágyba. még a kedvét is meghozza egy kis izgalom...
Válasz szanberg #1629. hozzászólásárajah, mindegyik élsködő ezt ondja, hogy mennyit eszik egy őz, mennyit eszik, mi kárt csinál. nah mennyit? menyni repce hajtáscsúcs kell egy őznek naponta? 10-20-30? ennyi elég neki? akkor naponta csak 1-2-3 m2 repcét gyaláz rág le egy őz? jaj, hát mennyi az? az semmi. egy. és ezer? és tízezer? és mennyit jár, tapos le 20 cm mélyre a mostani sárba?
nah, ennyi kárt okoz az őz.
is.
éppen pont annyival többet a semennyinél, amennyit okoz.
Válasz Mihály #1636. hozzászólására Ja a Németek meg rögtön kivezényelték a katonaságot a nagy zöldek meg állatvédők meg nem szólaltak meg mert nemzeti érdek ugye mindjárt más szemmel nézik a dolgokat ..
Válasz szanberg #1632. hozzászólására annyira nem értek a vadászathoz csak beleolvastam amit a jegyző föl rakott s nem lehet egyénit csinálni a disznó pestis miatt zár alatt vannak társast lehetne megyei engedéllyel ez a lényeg se bér vadászat se semmi ...
Válasz Mihály #1630. hozzászólásáraŐzet egyébként sem a társas vadászatok alkalmával ejtik el, hanem egyéni vadászat során, szóval az tudna működni most is, lőhető az őz suta-gida
Válasz szanberg #1628. hozzászólására Hát nem vagytok könnyű helyzetben egyik kezed eteti a másik meg a vadkárt számolja a lényeg erdősítsünk mert klíma célok követelik de ugye akkor több búvóhely több vad s jönnek a díszpintyek a fővárosból=külföldről s örülhetünk ha nem lőnek le az udvarunkon mint a szomszéd településen a vadat meg zavarhatjuk éjszakánként hogy ne járjon arra ...
Válasz szanberg #1629. hozzászólására most sehogy nem működik ők le vannak tiltva csoportos vadászat is csak a megyei engedély birtokában lehetséges a múlt héten rakta fel a jegyző a város honlapjára úgy hogy gyérítésre esély sincs pedig van néhány gida ami nem éri el a tavasz olyan gyengék nyúl meg minden bokorban szerencsére róka is van szép számmal a borzok is szépen szaporodtak majd azok selejteznek...
Válasz Mihály #1626. hozzászólásáraAz őz kár az nagyon csekély valójában, bár azt látom, hogy ahol nincsen szarvas meg disznó, azok hisztiznek az őzek miatt, de ha lenne olyan nagyvadjuk amit írok, akkor nem is tudom mit csinálnának mert a valós tömeges kárt ez okozza.
Dinnye, csemege természetesen más, én abban nem tudok szakszerű lenni mert nincsen tapasztalatom benne, azt gondolom ott is felmérhető a korrekt kár, csak tapasztalt higgadt józan paraszti ész kell hozzá, ne haragudj meg de neked az általános hozzá állásod nem ilyen-és itt a higgadtságra gondolok-, ezt csak egy élő példaként írom.
Szóval javaslatom a következő, ha ilyen kultúrákban ilyen károk vannak, akkor azt ott kell megoldani, ahol ez jellemző és fennálló, ha javaslat van azt elő kell terjeszteni vadászoknak, mert csak így fog működni.
Válasz Pont #1625. hozzászólásáraEzt nagyon lesarkítottad szerintem, de van benne valóság is persze.
Itt nálunk egy kis, nettó 2800 hektáros vadászterület van, ahol is a terület nagyrésze mezőgazdasági terület. Kevés és kis terjedelmű erdő van a mi területünkben, az a szomszédoknál van. Szezonban itt károsít a vad, télen a terület kis részén van értelme vadászni. Na ezeket a részeket csak a tagság vadászhatja, természetesen a vendéghívás joga nyitva áll.
Megsúgom -és ezt ki merem jelenteni az ország nagyrészére- hogy a tagság nagyon kis százaléka aktív vadász. Innentől kezdve ezt a lyukat pótolni kell. Azt is megsúgom, hogy évek óta a kisorsolt, vagy épen mindenkinek a tagságból jutó szarvasbika kilövésével is csak nagyon kevesen éltek. De ez máshol is így van. Persze vannak olyan emberek akik megőrülnek a trófeás vadért, nekem nem vessző paripám, szép vadászat lehet, jó élmény, de egyáltalán nem vonz az,hogy mnnél nagyobbat ejtsek el, vagy minnél többet. Én pl eddig csak selejt bikát lőttem és örülök neki, egyiket bőgésben kísérő bikaként, másik kettőt vadkáron bőgés után késő ősszel, védtem a vetésemet. Ezt persze több év alatt. Szóval tapasztalatom alapján a tagság nagy része nem él az ilyen lehetőséggel sem, pláne nem folyamatosan.
Aztán a következő. Bár mindenki azt hiszi ez egy aranybánya meg a vadászok ebből pénzelnek, de ezt is megsúgom, hogy ez olyan mint egy cég. Vezetni kell, számvitel van, fizetni kell, kiadás bevétel stb... Sok sok millió Ft alap költség van amit akkor is ki kell fizetni minden évben, ha megsem mozdul az ember. De a vadgazdálkodás sem olcsó. Vadföldeket művelünk, tonnaszámra nyalósót veszünk, kamion számra cukorrépát vagy alma montot, etetőket tartunk fent, vakcinás tápot veszünk a malac etetőkbe tavasszal, erdei és föld utakat tartunk karban, leseket veszünk, vagy ahhoz anyagot és társadalmi munkában ezt építünk, autót venni fenntartani tankolni, folyamatosan hegymenetben üzemeltetni és sorolhatnám még mennyi az ilyen, az állandó költségek mellett.
Kell bevétel, különben fizetés képtelenné vállna a társaság. Mivel a tagság nagy része nem tud aktívan vadászni, így azt meg nem lehet, hogy millió forintos éves tagdíj legyen, mert azt senki sem szavazná -és tehetné- meg, de vissza kanyarítva nem is lenne jó, mert azok a társaságok ahol semmit nem adnak el csak a tagok vadásznak le, ilyen pénzes úri huncutságok, lekezelő stílusú arogás emberek gyülekezete-tisztelet a kivételnek- de valójában ez a helyzet, legtöbb esetben nem helyi két lábbal a földön járó emberek alkotják az ilyet. Na ezeknél nem lesz rendesen kárelhárítás és lesz lenézve a termelő meg perre menve minden xarért lekezelően.
Szóval szükség van bevételt generálni az a helyzet! Így kevesebb lesz a vadkár is, meg ha van akkor lesz miből kifizetni is.
Kintről biztosan másképpen látszik, de ez a valóság.
Nekem sincsen időm energiám vadászni, sajnos mióta nyakamba szakadt ez az egész azóta még kedvem sem, mert majdnem mindennapos plussz munkát jelent a vadászat és annak szervezése, így a hobbi munkává vállt... Annyi, hogy én folyamatosan küldöm magam helyett a barátaimat, mennek aktívak lőnek, nekik meg ez lett a dolguk, van aki már 15 disznót lőtt az idén is, de tavaly meg 45-öt, akkor még több volt.
Válasz szanberg #1624. hozzászólására Ezzel csak az a baj hogy nem csak takarmány növényekben keletkezik vad kár s nem lehet így felmérni mert a csemege kukiban ha végig sétál az őz már közel 10 tövet tesz tönkre vagy 1 konda disznó ha belemegy a dinnyébe s feltúrja a fektetett fóliát néhány méter hosszan nem csak annak a 2-3 tő dinnyében keletkezik kár mert nem tudja betölteni a rendeltetését az-az zárja a talajt ehhez már komoly kár szakértő kell hogy k tudja számolni ami ugye nem dolgozik ingyen s az ilyen esetekben lehet magasabb összeg a kárszakértő díja mint a dinnye ára amiben kár keletkezik sajnos ez arra jó hogy agybajt kapjon a termelő
Válasz szanberg #1618. hozzászólásáraÚgy látszik az egész országban az a helyzet, hogy a vendégvadászok érdekében feláldozzák a tagság érdekeit, a gazdák érdekeit, mindent, csak azt nem tudom miért. Miért nem hagyják vadászni a tagságot trófeára is, meg mindenre, hiszen azért léptek be az lenne a lényeg, nem lenne vadkár, nem kéne pereskedni stb. E helyett, jó ha fele állományt lejelentik, hogy alig kelljen kötelezően kilőni, ha jön két órára vendégvadász, biztosan tudjanak lövetni vele valamit. A tagságnak meg jut a selejtes, meg az őrizd a területet, de csak a levegőbe lőhetsz éjszakákon keresztül, meg tanuld meg a mesét amit a gazdáknak kell mondani, hogy a vad az államé az nem enged kilőni többet, hazudj, mismásolj, félremagyarázz, meg pereskedés, stb...... A tagság had vadásszon kedvére, örömére, övék a terület, lenne idejük kivárni a ritkább állományból is a lehetőséget, a vendég vadászok meg menjenek a Pi...-ba.
Kukoricában viszonylag egyszerű a számolás, főleg ha disznó kár van.
Ha nagy folt akkor azt szakértő nélkül ti is felmérhetitek, aratás után mérlegelésnél megvan a pontos mennyiség ami lejött, abból ki lehet számolni mennyi a pontos kár, amit megett a vad. Ez a legjobb megoldás, elkerülhető a felesleges becslés meg ilyesmi, ehhez két normális ember kell, egy a gazda egy meg a vadászatra jogosult megbízott embere.
Ha mondjuk szarvas kár van javában és össze vissza sok benne a lerágott cső, akkor nehezebb a sztori.
Komoly kárfelmérésem volt ilyen esetnél is, profi volt a szakértő, de drága is...
Ott gps-en körbemérte a táblát, azt digitálisan felparcellázta, kijött, hogy 30métert előre, majd balra 10-et, és ott mérünk 13,3 métert, tövet és csőszámot számolunk, és ezt végig a táblán! Egyik sarokból megindulva, így mindenhonnan lesz minta terület. Persze ez a tábla méretétől függ, hogy hány métert ide-oda, ehhez kell a gps-es térképezés. Ilyenkor megvan az, hogy mennyi a tőállomány, mennyi a lerágott csövű úgymond meddővé vállt tő. Ez a kár mértékét kiadja komoly számítással. A minta parcellákról meg 5-5 csövet letör a vadász, meg a gazda is. A végén ezeket morzsolva mérve nedvesség súly, meglehet becsülni a termést is. De ez már egy napos meló...
Válasz Jarolin #1622. hozzászólásáraNem mindegy, hogy egy tábla teljesen elhatárolt széle 100% károsult,vagy a foltokból tevődik össze 1 ha.
Általában az utóbbi szokott lenni, de volt már mindkettő eset. Ha kárszakértő jön ki és egyik szélét arathatatlannak minősíti akkor ott azt bele is számolja, hogy nem kell levágni, elszállítani azt a 10 tonna kukoricát, viszont szárzúzásra vagy 1 tárcsázásra meg számol költséget, mert a ledíbolt pályát általában nem tudod szántani, összehúzza.
Ha tábla nagyobb részében mindenhol vannak foltok és abból tevődik össze akkor a kombájnolás költségét nem fogja levonni a kár kifizetéséből mert le kell aratni a foltokat is ebben az esetben, értelem szerűen. Ez is azért tízezrekkel módosítja a végén a számokat.
Ha 10 tonna károd van akkor abból 90%-ot kell a vadásztársaságnak megtérítenie, 10 % a gazda része. Magyarul 9 tonnát kell kifizessen.
Ezt általában úgy szokták számolni, hogy napi tőzsdei ár, amiből csepel kikötőbe szállítás költségét levonják. EGyébként így helyközel a helyi árak ki is jönnek, mert mindenki ebből számol a kereskedelemben is. Plussz mínusz 1-1- ezer Ft, azt gondolom ezen rúgózni felesleges. Volt amikor tönköly vagy ilyen speciálisabb termény játszott, akkor szakértő kért olyan felvásárlóktól napi árat ami térségben van és ilyen terménnyel foglalkozik. Ha szóban történik az egyezség akkor is úgy szoktuk, hogy környéken ahogy veszi egy-egy átvevő, annyival számolunk, mondom, a tőzsdei árból vissza számolva is ilyesmi fog kijönni.
Szóval esetedben, abból számolva amit írsz, van 9 t nyers kukorica károd. Ezt víz méréssel képlettel kiszámolja a karszakértő hogy mennyi szárazon tisztítva nettó, aztán az lesz a kifizetésed alapja, mert ugye kész "termékkel" számolunk mert te is azt viszed piacra. Ha mondjuk van szerződésed nyersen szeszgyárba akkor azt vinni kell megmutatni, akkor is az ottani levonást leveszi belőle illetve a szállítási költséget. A vége kb ugyan az lesz.
Válasz szanberg #1619. hozzászólásáraKöszi az infót. Nyilván mindkét félnek az lenne a legjobb ha egyezség születne.
Kérdés: ha 1 ha-on 100% károm van akkor mennyit tud fizetni a vadásztársaság? Kukorica kb 10t/ha nyersben.
köszi
Válasz Jarolin #1615. hozzászólásáraAkkor le ne vágd, meg bele ne vágj!
Jegyzőhöz menni, de egy olyan papírral, vagy magával a vadászatra jogosult képviselőjével, hogy nem tudtok megegyezni, rendeljen ki független kárszakértőt az ügy lebonyolításához. Megjegyzem, jó hosszú folyamat lesz, próbálj meg megegyezni valami úton módon ha aratni akarsz mondjuk 10-15 napon belül!
Aztán a jegyző által kirendelt kárszakértő állásfoglalását sem vagy köteles elfogadni, de akkor már csak bíróság lehet a végére, addig meg igazából nem lenne szabad levágni a terményedet, de pl jogilag is azthiszem november 31-el megszűnik a vadkár igénylés lehetősége tárgyévre, szóval ide nem szabad eljutni mert sok adok-kapok lesz belőle és senki sem jár jól, az a helyzet.
Nem egyszerű ez, mondom ezt úgy, hogy elsősorban gazda vagyok, de vadászatra jogosult képviselője is. Általában amikor korrekt a kár igény akkor két szóból egyezség van. Viszont idén pl tényleg jelentéktelen kárra akart egyik gazdatársunk nagyon komoly kártérítést kérni, mert a vihar ledűtötte a szóját neki a tábla nagyrészén, de egykét szarvasbika által kitaposott bőgő helyen, meg pár keresztül futó váltón kívül nem volt igazából mérhető kár a 12 hektáros tábláján, szóval azt éreztem egyértelműen rajtunk akarta volna behajtani azt amit a természet hozott most így idén, na szóval ez sem korrekt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy higgadtan mindkét félnek elfogadható megoldásra kell törekedni, másképpen csak hatványozódnak a bajok...
Amit látok én a vadász társadalomban, hogy nagyon nem ésszerű és okszerűen történik sokminden. Ez a vadkár elhárítós dolgokra értendő.
Amit itt leír azok nem rossz javaslatok, bár úgy tennének a társaságok, főleg az állami erdészetek vadászati ágazatainál és akkor sokkal jobb kárelhárítás lenne.
Igaz mi itt amúgy is az ország szegényebb szegletében vagyunk, itt nem lehet olyan pénzekért vadásztatni mint frekventáltabb helyeken, de ilyen esetekben nem is szabad!
Itt nálunk pl 150.000Ft-ért tud vadászni egész évben(március kivételével, akkor valamire való vadász nem fog puskát) szóval ennyi pénzért korlátlan vadászati lehetőséget kap, mehet éjjel nappal, a központi és házi szabályoknak megfelelően, a beíratkozás rendjének megfelelően. Kap két krotáliát, ha kilövi akkor megint kettőt. Van aki idén is lőtt 10-15 disznót már vadkáron. Nem szabad felárat kérni kanért, ésatöbbi...engedni kell vendég hívás lehetőségét.
Én mindig azt mondom, hogy kárelhárításnál korlátozni nem szabad a vadászt, menjen, hajtsa a hasznot azzal, hogy kár elhárít. Így a kisebb pénzű, de jellemzően annál aktívabb vadászok is jó lehetőséghez juthatnak és így egymással karöltve, sokkal jobban működhet a történet.
Az is igaz, hogy trófeás vadakra alig volt vevő, mivel számottevő a német, osztrák, akármilyen pénzét itt elköltő vadászvendég, így idén nagyon sok társaság nehéz helyzetbe került. Persze erre is az a megoldás, hogy ha már bevétel nem lesz legalább minnél kevesebb kár is legyen, így ilyenkor oda kell adni a tagságnak a bent maradt trófeás vadakat, ha nincsen sok akkor kisorsolni, de a lényeg, hogy ejtse el a vadász, lőjje ki a terv számokat a társaság!
Nyílván a nagyon erősen károsított helyeken ez kevés lesz, de ezzel kéne kezdeni én azt mondom!
Lehetne sorolni még, csak hirtelen ahogy átfutottam a cikket, ezeket gondoltam leírom, mert a mi, a gazdánk érdekei is ezt kívánnák, hogy működjön a dolog.
Sziasztok. Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben ha nem fogadom el a vadász által megállapított vadkár összegét (vaddisznó, szarvas a kukoricában) mit tudok tenni?
Köszönöm a segítséget
2512 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #1661. hozzászólásáraMilyen érdekes...A sváboknál megjelent, mindjárt mozdult a dinoszaurusz...
Még ha más célból (nem miattunk) de végre!!!
Vaddisznó állomány csökkentése
vetési lúd búzával beszórt táblában + videó
Válasz endypapa_20120 #1658. hozzászólásárakopás=lopás
Válasz buti #1657. hozzászólására6000 ft a kopás biztosítás rá.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraNem csodatévő, de az sem igaz, hogy semmi hatása nincs.Napraforgóban használtam,az én naprámban nagyon kevés rágás volt, a szomszédomét, elég szépen összepocsékolták. Lehet, hogy az is számít, hogy nem kellett messzire menjenek, csak a szomszédos parcellába, de az enyémet nem bántották. A tábla és a vele szomszédos erdő között volt egy 50 m széles ugaroltatott sáv, ami tiszta volt.Őz és szarvas volt a fő károkozó. A riasztót folyamatosan emeltem fel, hogy mindig a napra fölött legyen, és így a tiszta területen érkező vad számára a hang semmilyen akadályba nem ütközött.A nyílt területen nem is volt olyan bátor és a zaj hatására visszament az erdőbe, majd a szomszédéban jött ki újra. A pihentetett területen a tárcsázott földön látszott a nyoma.
Ez tavaly volt. Az idén nem mertem kirakni a naprába, mert olyan helyen volt a napra, ahonnan biztosan ellopták volna a riasztót. Ezt is kalkuláld be.
Az akkumlátor egy év használaton kívüli állás után is jó, kicsit elfelejtkeztem róla és csak most néztem rá.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraEzt javaslom, ezt nem szokják meg... Csak nehéz forgalmazót találni...:-)))
Válasz Jarolin #1652. hozzászólására Sajnos semmit sem ér én kukiban használtam a riasztótól 1 méterre is lerágtak mindent
.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraMost próbálgatjuk.
Vannak hiányosságai, de úgy néz ki, összességében jó lesz. beugrónak szánjuk, míg valahol nem készül el időben a vll.pásztor.
Eddigi tapasztalat, vad bemegy a területre, de nem marad meg. tehát vannak kis túrás nyomok, de nem dekkol le egész éjszakára, feltúrva mindent. Ez abból adódik, hogy nem folyamatosan működik.. Kb. 5 perc szünet, ezalatt a vad, akár 100 m-t is bemegy a táblába, kicsit túr, és jön kb. 30 mp működés. Ekkor kimegy a táblából (nyomokból ítélve).
Remélhetőleg hosszabb távon rájön, nem érdemes bemenni az adott területre, vagy megszokja (állítólag nem, mert változik a frekvencia, hangerősség, stb. ) És lesz.rja (remélhetőleg az előbbi :) ) Van egy másik fajta, keress rá! állítólag ugyan ezt tudja, annyi különbséggel, hogy ott hosszabbak a működő szakaszok. Árban ugyan ez.
Válasz Jarolin #1652. hozzászólásáraValami stabilabb oszlopra tedd, hogy bírja a vakarózást.
https://www.vadalarm.hu/termek/vadalarm-dupla-vadriaszto#1
Ilyen vadalarmos uh vadriasztót próbálta már valaki? Van esetleg tapasztalat? Köszi a segítséget!
Válasz broll79 #1650. hozzászólásáraLe bizony! Itt a Tisza másik oldalán soha nem volt annyi szarvas mint most! Akár merre megyek mindenfelé pata nyomok! Azt mondják itt is a vadászok hogy a farkas miatt lett sok...
Válasz szanberg #1649. hozzászólásáraErre emlékszek, hogy írtad télen százas rudlikba járnak és nem kímélnek semmit. A mostani áradás nem szoritotta be őket a kukoricásokba?
A hegyközbe hallottam olyat is, hogy a farkas miatt nem tudnak lőni, mert levonultak inkább síkvidékre.
Válasz broll79 #1648. hozzászólásáraMost jön a szezonja igazából, bár itt olyan sajátossága van a dolognak, hogy szezonban nem sok gím ólálkodik itt, viszont egész télen meg leginkább a bikák, százszámra verődnek össze a vetésekre. Na ezért nem lehet itt repcét termeszteni, tőlünk felfelé már régen ez van.
De irtó nehéz, lővilágban szinte semmi nem mozdul meg, ezért egész télen alig bírjuk kilőni a tervet. A vadász etikából nem engedünk, az már nagyon az alja...
Válasz szanberg #1647. hozzászólásáraFelétek nem kapnak a szarvasok ólom mérgezést? A környéken az idén nem sokat lőttek, nem nagyon lehet szerezni kis husit
Válasz broll79 #1646. hozzászólásáraÉn is annak ismerem, bár csak jó időkben jó körülmények mellett baráti beszélgetések folytak le közöttünk, más oldalról nem ismerem, sem üzletileg.
Azért azt láttam, hogy katonásabb a habitusa, de nekem szimpatikus.
Válasz szanberg #1644. hozzászólásáraNem, sajnos még nem vadászok, de hátha hamarosan az is meglesz
Munka miatt voltam. Beszélgettünk a vadászatról is, hasonló az állása mint a tiéd, ahogy kivettem a szavaiból. Normális fickónak tünt
Válasz envagyok2 #1643. hozzászólásáraJa erre gondoltam én is...
Az 5x5-ös akác karó 4 zsinórral ha megindul egy csapat szarvas annyit ér hogy semmit...
Válasz broll79 #1642. hozzászólásáraPersze!
Vadászni voltál?
Válasz Soros #1641. hozzászólásáramert a vadhálón nem megy át, és nem okoz eked kárt, az élősködőnek meg nem hoz hasznot, hogy legel a vadja, a villanypásztoron meg úgy megy át, mint te az asszony felére a franciaágyba. még a kedvét is meghozza egy kis izgalom...
Válasz szanberg #1635. hozzászólásáraMult héten voltam Kocsis pistánál. Gondolom ismered, nincs messze tőled
Egyébként vadhálót miért nem lehet rakni, miért csak villanypásztort??
Háló még hatásos de villanypásztort hamar elszaggatják ezek a vadállatok...
Válasz Jarolin #1639. hozzászólásáraA vadászati hatóságtól és a nemzeti parktól,ha illetékességi területén helyezkedik el.
A szántóföld bekerítéséhez kell valamilyen engedély? Vagy fogom aztán szó nélkül bekerítem?
Válasz szanberg #1629. hozzászólásárajah, mindegyik élsködő ezt ondja, hogy mennyit eszik egy őz, mennyit eszik, mi kárt csinál. nah mennyit? menyni repce hajtáscsúcs kell egy őznek naponta? 10-20-30? ennyi elég neki? akkor naponta csak 1-2-3 m2 repcét gyaláz rág le egy őz? jaj, hát mennyi az? az semmi. egy. és ezer? és tízezer? és mennyit jár, tapos le 20 cm mélyre a mostani sárba?
nah, ennyi kárt okoz az őz.
is.
éppen pont annyival többet a semennyinél, amennyit okoz.
Válasz Mihály #1636. hozzászólására Ja a Németek meg rögtön kivezényelték a katonaságot a nagy zöldek meg állatvédők meg nem szólaltak meg mert nemzeti érdek ugye mindjárt más szemmel nézik a dolgokat ..
Válasz szanberg #1635. hozzászólására ez van...
Válasz Mihály #1633. hozzászólásáraSzerintem az tévedés, mert az egyéni vadászat mindenhol mehet, itt is fertőzött minden terület a térségünkben.
Válasz Mihály #1633. hozzászólására ez lesz az:
https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fteglas.hu%2Fhirek%2F5f8014604dafc%3Ffbclid%3DIwAR2VqB9Srnf4bTzLcZFL29NIn-FZe5AM8f8wlhsyAvmgyRZKG4gOt2zBJqI&h=AT0_lJy8W7FMHpxTc0W3ZUgR7Qe5wHErArwX1FcwYrF0hHTs1Ck0iP3Q3K9KVMK_V-MR89B9vTGefLgD4YXZWW3hVxeBg85UjLld6MXxrDyNCJa4hi-oP0shhUbn5iYp1XA&__tn__=-UK-R&c[0]=AT0a4agfGl7w5px_eI_rTM2AxW-SU8KnlL2LP9Tb0RxmZfXqzKxiweNlHn5fWYiJ3qJO1tgQNSjuSUKLJoW0C4SqO7iu9IMa8KBl82yiMrThjY45QBSEh66PyXsZxQzVLoqYRuz9dJ5l71-AmREhdcr5W7Ljartuvve0T2_QrD4eqr5VNsPjo-tygXsMQlkyiijyqF3fFz2rj_mLNTaMnHM
Válasz szanberg #1632. hozzászólására annyira nem értek a vadászathoz csak beleolvastam amit a jegyző föl rakott s nem lehet egyénit csinálni a disznó pestis miatt zár alatt vannak társast lehetne megyei engedéllyel ez a lényeg se bér vadászat se semmi ...
Válasz Mihály #1630. hozzászólásáraŐzet egyébként sem a társas vadászatok alkalmával ejtik el, hanem egyéni vadászat során, szóval az tudna működni most is, lőhető az őz suta-gida
Válasz szanberg #1628. hozzászólására Hát nem vagytok könnyű helyzetben egyik kezed eteti a másik meg a vadkárt számolja a lényeg erdősítsünk mert klíma célok követelik de ugye akkor több búvóhely több vad s jönnek a díszpintyek a fővárosból=külföldről s örülhetünk ha nem lőnek le az udvarunkon mint a szomszéd településen a vadat meg zavarhatjuk éjszakánként hogy ne járjon arra ...
Válasz szanberg #1629. hozzászólására most sehogy nem működik ők le vannak tiltva csoportos vadászat is csak a megyei engedély birtokában lehetséges a múlt héten rakta fel a jegyző a város honlapjára úgy hogy gyérítésre esély sincs pedig van néhány gida ami nem éri el a tavasz olyan gyengék nyúl meg minden bokorban szerencsére róka is van szép számmal a borzok is szépen szaporodtak majd azok selejteznek...
Válasz Mihály #1626. hozzászólásáraAz őz kár az nagyon csekély valójában, bár azt látom, hogy ahol nincsen szarvas meg disznó, azok hisztiznek az őzek miatt, de ha lenne olyan nagyvadjuk amit írok, akkor nem is tudom mit csinálnának
mert a valós tömeges kárt ez okozza.
Dinnye, csemege természetesen más, én abban nem tudok szakszerű lenni mert nincsen tapasztalatom benne, azt gondolom ott is felmérhető a korrekt kár, csak tapasztalt higgadt józan paraszti ész kell hozzá, ne haragudj meg de neked az általános hozzá állásod nem ilyen-és itt a higgadtságra gondolok-, ezt csak egy élő példaként írom.
Szóval javaslatom a következő, ha ilyen kultúrákban ilyen károk vannak, akkor azt ott kell megoldani, ahol ez jellemző és fennálló, ha javaslat van azt elő kell terjeszteni vadászoknak, mert csak így fog működni.
Válasz Pont #1625. hozzászólásáraEzt nagyon lesarkítottad szerintem, de van benne valóság is persze.
Itt nálunk egy kis, nettó 2800 hektáros vadászterület van, ahol is a terület nagyrésze mezőgazdasági terület. Kevés és kis terjedelmű erdő van a mi területünkben, az a szomszédoknál van. Szezonban itt károsít a vad, télen a terület kis részén van értelme vadászni. Na ezeket a részeket csak a tagság vadászhatja, természetesen a vendéghívás joga nyitva áll.
Megsúgom -és ezt ki merem jelenteni az ország nagyrészére- hogy a tagság nagyon kis százaléka aktív vadász. Innentől kezdve ezt a lyukat pótolni kell. Azt is megsúgom, hogy évek óta a kisorsolt, vagy épen mindenkinek a tagságból jutó szarvasbika kilövésével is csak nagyon kevesen éltek. De ez máshol is így van. Persze vannak olyan emberek akik megőrülnek a trófeás vadért, nekem nem vessző paripám, szép vadászat lehet, jó élmény, de egyáltalán nem vonz az,hogy mnnél nagyobbat ejtsek el, vagy minnél többet. Én pl eddig csak selejt bikát lőttem és örülök neki, egyiket bőgésben kísérő bikaként, másik kettőt vadkáron bőgés után késő ősszel, védtem a vetésemet. Ezt persze több év alatt. Szóval tapasztalatom alapján a tagság nagy része nem él az ilyen lehetőséggel sem, pláne nem folyamatosan.
Aztán a következő. Bár mindenki azt hiszi ez egy aranybánya meg a vadászok ebből pénzelnek, de ezt is megsúgom, hogy ez olyan mint egy cég. Vezetni kell, számvitel van, fizetni kell, kiadás bevétel stb... Sok sok millió Ft alap költség van amit akkor is ki kell fizetni minden évben, ha megsem mozdul az ember. De a vadgazdálkodás sem olcsó. Vadföldeket művelünk, tonnaszámra nyalósót veszünk, kamion számra cukorrépát vagy alma montot, etetőket tartunk fent, vakcinás tápot veszünk a malac etetőkbe tavasszal, erdei és föld utakat tartunk karban, leseket veszünk, vagy ahhoz anyagot és társadalmi munkában ezt építünk, autót venni fenntartani tankolni, folyamatosan hegymenetben üzemeltetni és sorolhatnám még mennyi az ilyen, az állandó költségek mellett.
Kell bevétel, különben fizetés képtelenné vállna a társaság. Mivel a tagság nagy része nem tud aktívan vadászni, így azt meg nem lehet, hogy millió forintos éves tagdíj legyen, mert azt senki sem szavazná -és tehetné- meg, de vissza kanyarítva nem is lenne jó, mert azok a társaságok ahol semmit nem adnak el csak a tagok vadásznak le, ilyen pénzes úri huncutságok, lekezelő stílusú arogás emberek gyülekezete-tisztelet a kivételnek- de valójában ez a helyzet, legtöbb esetben nem helyi két lábbal a földön járó emberek alkotják az ilyet. Na ezeknél nem lesz rendesen kárelhárítás és lesz lenézve a termelő meg perre menve minden xarért lekezelően.
Szóval szükség van bevételt generálni az a helyzet! Így kevesebb lesz a vadkár is, meg ha van akkor lesz miből kifizetni is.
Kintről biztosan másképpen látszik, de ez a valóság.
Nekem sincsen időm energiám vadászni, sajnos mióta nyakamba szakadt ez az egész azóta még kedvem sem, mert majdnem mindennapos plussz munkát jelent a vadászat és annak szervezése, így a hobbi munkává vállt... Annyi, hogy én folyamatosan küldöm magam helyett a barátaimat, mennek aktívak lőnek, nekik meg ez lett a dolguk, van aki már 15 disznót lőtt az idén is, de tavaly meg 45-öt, akkor még több volt.
Válasz Mihály #1626. hozzászólására bocsi nem 10 tő hanem 100 db akart lenni
Válasz szanberg #1624. hozzászólására Ezzel csak az a baj hogy nem csak takarmány növényekben keletkezik vad kár s nem lehet így felmérni mert a csemege kukiban ha végig sétál az őz már közel 10 tövet tesz tönkre vagy 1 konda disznó ha belemegy a dinnyébe s feltúrja a fektetett fóliát néhány méter hosszan nem csak annak a 2-3 tő dinnyében keletkezik kár mert nem tudja betölteni a rendeltetését az-az zárja a talajt ehhez már komoly kár szakértő kell hogy k tudja számolni ami ugye nem dolgozik ingyen s az ilyen esetekben lehet magasabb összeg a kárszakértő díja mint a dinnye ára amiben kár keletkezik sajnos ez arra jó hogy agybajt kapjon a termelő
Válasz szanberg #1618. hozzászólásáraÚgy látszik az egész országban az a helyzet, hogy a vendégvadászok érdekében feláldozzák a tagság érdekeit, a gazdák érdekeit, mindent, csak azt nem tudom miért. Miért nem hagyják vadászni a tagságot trófeára is, meg mindenre, hiszen azért léptek be az lenne a lényeg, nem lenne vadkár, nem kéne pereskedni stb. E helyett, jó ha fele állományt lejelentik, hogy alig kelljen kötelezően kilőni, ha jön két órára vendégvadász, biztosan tudjanak lövetni vele valamit. A tagságnak meg jut a selejtes, meg az őrizd a területet, de csak a levegőbe lőhetsz éjszakákon keresztül, meg tanuld meg a mesét amit a gazdáknak kell mondani, hogy a vad az államé az nem enged kilőni többet, hazudj, mismásolj, félremagyarázz, meg pereskedés, stb...... A tagság had vadásszon kedvére, örömére, övék a terület, lenne idejük kivárni a ritkább állományból is a lehetőséget, a vendég vadászok meg menjenek a Pi...-ba.
Kukoricában viszonylag egyszerű a számolás, főleg ha disznó kár van.
Ha nagy folt akkor azt szakértő nélkül ti is felmérhetitek, aratás után mérlegelésnél megvan a pontos mennyiség ami lejött, abból ki lehet számolni mennyi a pontos kár, amit megett a vad. Ez a legjobb megoldás, elkerülhető a felesleges becslés meg ilyesmi, ehhez két normális ember kell, egy a gazda egy meg a vadászatra jogosult megbízott embere.
Ha mondjuk szarvas kár van javában és össze vissza sok benne a lerágott cső, akkor nehezebb a sztori.
Komoly kárfelmérésem volt ilyen esetnél is, profi volt a szakértő, de drága is...
Ott gps-en körbemérte a táblát, azt digitálisan felparcellázta, kijött, hogy 30métert előre, majd balra 10-et, és ott mérünk 13,3 métert, tövet és csőszámot számolunk, és ezt végig a táblán! Egyik sarokból megindulva, így mindenhonnan lesz minta terület. Persze ez a tábla méretétől függ, hogy hány métert ide-oda, ehhez kell a gps-es térképezés. Ilyenkor megvan az, hogy mennyi a tőállomány, mennyi a lerágott csövű úgymond meddővé vállt tő. Ez a kár mértékét kiadja komoly számítással. A minta parcellákról meg 5-5 csövet letör a vadász, meg a gazda is. A végén ezeket morzsolva mérve nedvesség súly, meglehet becsülni a termést is. De ez már egy napos meló...
Válasz Jarolin #1622. hozzászólásáraNem mindegy, hogy egy tábla teljesen elhatárolt széle 100% károsult,vagy a foltokból tevődik össze 1 ha.
Általában az utóbbi szokott lenni, de volt már mindkettő eset. Ha kárszakértő jön ki és egyik szélét arathatatlannak minősíti akkor ott azt bele is számolja, hogy nem kell levágni, elszállítani azt a 10 tonna kukoricát, viszont szárzúzásra vagy 1 tárcsázásra meg számol költséget, mert a ledíbolt pályát általában nem tudod szántani, összehúzza.
Ha tábla nagyobb részében mindenhol vannak foltok és abból tevődik össze akkor a kombájnolás költségét nem fogja levonni a kár kifizetéséből mert le kell aratni a foltokat is ebben az esetben, értelem szerűen. Ez is azért tízezrekkel módosítja a végén a számokat.
Ha 10 tonna károd van akkor abból 90%-ot kell a vadásztársaságnak megtérítenie, 10 % a gazda része. Magyarul 9 tonnát kell kifizessen.
Ezt általában úgy szokták számolni, hogy napi tőzsdei ár, amiből csepel kikötőbe szállítás költségét levonják. EGyébként így helyközel a helyi árak ki is jönnek, mert mindenki ebből számol a kereskedelemben is. Plussz mínusz 1-1- ezer Ft, azt gondolom ezen rúgózni felesleges. Volt amikor tönköly vagy ilyen speciálisabb termény játszott, akkor szakértő kért olyan felvásárlóktól napi árat ami térségben van és ilyen terménnyel foglalkozik. Ha szóban történik az egyezség akkor is úgy szoktuk, hogy környéken ahogy veszi egy-egy átvevő, annyival számolunk, mondom, a tőzsdei árból vissza számolva is ilyesmi fog kijönni.
Szóval esetedben, abból számolva amit írsz, van 9 t nyers kukorica károd. Ezt víz méréssel képlettel kiszámolja a karszakértő hogy mennyi szárazon tisztítva nettó, aztán az lesz a kifizetésed alapja, mert ugye kész "termékkel" számolunk mert te is azt viszed piacra. Ha mondjuk van szerződésed nyersen szeszgyárba akkor azt vinni kell megmutatni, akkor is az ottani levonást leveszi belőle illetve a szállítási költséget. A vége kb ugyan az lesz.
Válasz szanberg #1619. hozzászólásáraKöszi az infót. Nyilván mindkét félnek az lenne a legjobb ha egyezség születne.
Kérdés: ha 1 ha-on 100% károm van akkor mennyit tud fizetni a vadásztársaság? Kukorica kb 10t/ha nyersben.
köszi
Válasz envagyok2 #1620. hozzászólásáraNekem nincs facebookom
Válasz szanberg #1618. hozzászólásáramámelyik cikknek, főnök?
olvass fb-t is.
most
Válasz Jarolin #1615. hozzászólásáraAkkor le ne vágd, meg bele ne vágj!
Jegyzőhöz menni, de egy olyan papírral, vagy magával a vadászatra jogosult képviselőjével, hogy nem tudtok megegyezni, rendeljen ki független kárszakértőt az ügy lebonyolításához. Megjegyzem, jó hosszú folyamat lesz, próbálj meg megegyezni valami úton módon ha aratni akarsz mondjuk 10-15 napon belül!
Aztán a jegyző által kirendelt kárszakértő állásfoglalását sem vagy köteles elfogadni, de akkor már csak bíróság lehet a végére, addig meg igazából nem lenne szabad levágni a terményedet, de pl jogilag is azthiszem november 31-el megszűnik a vadkár igénylés lehetősége tárgyévre, szóval ide nem szabad eljutni mert sok adok-kapok lesz belőle és senki sem jár jól, az a helyzet.
Nem egyszerű ez, mondom ezt úgy, hogy elsősorban gazda vagyok, de vadászatra jogosult képviselője is. Általában amikor korrekt a kár igény akkor két szóból egyezség van. Viszont idén pl tényleg jelentéktelen kárra akart egyik gazdatársunk nagyon komoly kártérítést kérni, mert a vihar ledűtötte a szóját neki a tábla nagyrészén, de egykét szarvasbika által kitaposott bőgő helyen, meg pár keresztül futó váltón kívül nem volt igazából mérhető kár a 12 hektáros tábláján, szóval azt éreztem egyértelműen rajtunk akarta volna behajtani azt amit a természet hozott most így idén, na szóval ez sem korrekt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy higgadtan mindkét félnek elfogadható megoldásra kell törekedni, másképpen csak hatványozódnak a bajok...
Válasz envagyok2 #1598. hozzászólásáraEgyébként ennek a cikknek nem rossz a mondani valója helló!
Amit látok én a vadász társadalomban, hogy nagyon nem ésszerű és okszerűen történik sokminden. Ez a vadkár elhárítós dolgokra értendő.
Amit itt leír azok nem rossz javaslatok, bár úgy tennének a társaságok, főleg az állami erdészetek vadászati ágazatainál és akkor sokkal jobb kárelhárítás lenne.
Igaz mi itt amúgy is az ország szegényebb szegletében vagyunk, itt nem lehet olyan pénzekért vadásztatni mint frekventáltabb helyeken, de ilyen esetekben nem is szabad!
Itt nálunk pl 150.000Ft-ért tud vadászni egész évben(március kivételével, akkor valamire való vadász nem fog puskát) szóval ennyi pénzért korlátlan vadászati lehetőséget kap, mehet éjjel nappal, a központi és házi szabályoknak megfelelően, a beíratkozás rendjének megfelelően. Kap két krotáliát, ha kilövi akkor megint kettőt. Van aki idén is lőtt 10-15 disznót már vadkáron. Nem szabad felárat kérni kanért, ésatöbbi...engedni kell vendég hívás lehetőségét.
Én mindig azt mondom, hogy kárelhárításnál korlátozni nem szabad a vadászt, menjen, hajtsa a hasznot azzal, hogy kár elhárít. Így a kisebb pénzű, de jellemzően annál aktívabb vadászok is jó lehetőséghez juthatnak és így egymással karöltve, sokkal jobban működhet a történet.
Az is igaz, hogy trófeás vadakra alig volt vevő, mivel számottevő a német, osztrák, akármilyen pénzét itt elköltő vadászvendég, így idén nagyon sok társaság nehéz helyzetbe került. Persze erre is az a megoldás, hogy ha már bevétel nem lesz legalább minnél kevesebb kár is legyen, így ilyenkor oda kell adni a tagságnak a bent maradt trófeás vadakat, ha nincsen sok akkor kisorsolni, de a lényeg, hogy ejtse el a vadász, lőjje ki a terv számokat a társaság!
Nyílván a nagyon erősen károsított helyeken ez kevés lesz, de ezzel kéne kezdeni én azt mondom!
Lehetne sorolni még, csak hirtelen ahogy átfutottam a cikket, ezeket gondoltam leírom, mert a mi, a gazdánk érdekei is ezt kívánnák, hogy működjön a dolog.
Válasz Jarolin #1615. hozzászólásáraA jegyzőnél kezdeményezz egy vadkárszakértői felmérést. Majd ő elmondja a teendőket
Válasz Jarolin #1615. hozzászólásáraleköpni
Sziasztok. Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben ha nem fogadom el a vadász által megállapított vadkár összegét (vaddisznó, szarvas a kukoricában) mit tudok tenni?
Köszönöm a segítséget
Válasz envagyok2 #1612. hozzászólásáraEz nevetséges,
,majd ha be megy éjszaka a juh hodályba,és lesz egypár dög akkor is ezt mondanád.