Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraÚgy kérik hogy egy tárcsa vagy kultivátor elé, és kész. Ha nincs zúzva a napra szár akkor ott két tárcsa. Ilyenkor a rövid tárcsa tagot szinte nem is járatják. De az akkor már szinte vethető simán is. A vizes ragadóst nem szereti de szerintem az előbbielkben leírtak miatt, a gép és a kezelője nem volt 100%-on. (Kezelés-beállítás terén) tele tankolva van súja. Megfordítható, én így láttam az évek során. Az viszont igaz, a túldolgozott talajt nem szereti. Akkor már megviccelhet itt ott.
Válasz 4964 #4796. hozzászólásáraÉn csak abbol tudok kiindulni hogy a rövidtárcsát hengeren szoktam forditani, és ha laza a talaj, jár keze lába a gépnek előtte. De az mondjuk ékgyürüs henger kisebb átmérőben gondolom.
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraSzerintem ez hülyeség,pont az a lényeg hogy utólag forgozz mert ha nem akkor úgy össze tapossa a forgót hogy nem kel ki,én a Rapidról beszélek de szerintem a többinél is így van
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraHa nyers a föld akkor szokták utoljára vetni a dűlőt.
Így könnyebben kikel mintha azt vetné először és azon forgolódna.
Válasz Vinkó75 #4793. hozzászólásáraAzt hallottam,hogy ezekkel az ilyen vetőgépekkel mint a pronto meg rapid és társai, ha nem a forgó van elvetve elsőnek, a laza talajon nem lehet megforditani őket.
Válasz GREVEN #4792. hozzászólásáraNyilván letömörítette a szegést. Ha ő is azzal kezdte. Van itt egy másik vállalkozó..ő hajtja a gépet nem az alkalmazott. láttam idén a munkáját. Precíz nagyon. Kverneland U drill...igen szépen dolgozik. Kintről hozta.
Válasz Vinkó75 #4791. hozzászólásáraFelénk szokott vetni egy prontó bérbe. Most repcét vetett szántásba. Gyöngyörűen ki van kelve a hosszú,de a forgóba mutatóba találni pár szálat csak. Nem tudom hol hibáztak vele, de hihetetlen,hogy laza homokba, szántásba elhúzták, és nagyon szép felszínt hagyott maga után.
Sehol egy keréknyom, bakhát, dúrás. Hajt a kíváncsiság,hogy közelebbről is meg kell nézni lassan egy ilyesforma vetőgépet mielőtt elkezd a piacon leskelődni az ember.
Válasz GREVEN #4790. hozzászólásáraJó kérdés. Nekem idén direktbe próbára 6 hektár búza lett vetve szója tarlóba. A talajom szerkezete ideális lett volna. A felső 15 cm-ert kellett volna megdolgozni. De nem sikerült a bérvállalkozónak. (Horsch pronto). Nem a gép hibája volt. A tárcsát nem rakta oda hiába kértem. Így a szárazabb anyag keveredett volna a nedvessel valamint megdolgozza a felső tömörödött réteget. És nem rakodott volna a tömörítő kerék sor. Fordítva beszerelt traktor mintás kerekek nem tudtak önpucolódni. Mint egy eszkavátor úgy szedték a nedves talajt. A végén 2 hektárt úgy össze barmolt a srác. Nyilván simítóval elhúzzuk. És újra kel vetni. Kész csatatér az egész. Ezen nagyobb terek láthatók az eszközök közt. Talán jobban tisztul extrémebb viszonyok közt is. Valamint ezzel szintén a szegést a végére kell hagyni. Mivel agyon nyomja a szegést. Na ezt sem értette. Remélem ott ki kel majd rendesen...bár kétlem.
Most vásároltunk egy SUP 21 vetőgépet . És olyan kérdésem lenne , hogy a beállításával kapcsolatban tudna valaki felvilágosítást adni ? olyan érdekelne , hogy a beállítási táblázatban mit jelen az hogy pl : C-13 vagy D-1 . .
Válasz Koszi. #4785. hozzászólásáraLenne egy kérdésem, pneumatikus gépem még nem volt, nem is használtam... müködik e a rendszer magkeverékkel, ahol nagy a magfrakció eltérés? Ki lehet vetni a 10+ os magkeveréket arányosan? Kölestől a lóbabig egyszerre?
Válasz zsoltrs #4783. hozzászólásáraHa dombvidéken vagy akkor nagy előny a pneumatikus, idén vetettem először azzal, kis accord vetőgéppel, én big bag zsákkal töltöm ( sokkal egyszerűbb mint a hagyományos tartályosat). Egyszerűbbnek hogy melyik egyszerűbb jó kérdés, a mechanikuson a fokozatmentes hajtóművel ne legyen gond, az egy bonyolult nehezen javítható szerkezet. Pneumatikusnál a ventillátor ( csapágyak ékszíjak)-ra kell figyelni, maga a mag adagoló rendszerével nem lehet baj szerintem. Nekem eddig nagyon bejön a pneumatikus repcét úgy fejeztem be hogy fél- egy kg közötti magom maradt és még mindíg hibátlanul vetett a domboldalban, a hagyományos géppel ezt nem tudod megcsinálni, elrázkódik egy oldalra a mag
Válasz Cajg #4782. hozzászólásáraÉn szabadon futósat tennék. Kardán kereszt meg elég ami 30-40 lovat elbír. Az indítások miatt. Nekem legalábbis az agrionon olyan van. Spchez meg kis 20 lovashoz való kardán volt szabadon futós.
Válasz csoppika #4776. hozzászólásáraA kereket forgatva füllel halható, illetve a vetőelemen látható, hogy nem egyenletes a kattogás.
Forgatni kell a kereket.A kivetendő mennyiséget növelni bármikor lehet, de érdemes forgatni rajta párat, mert utána áll be, viszont csökkenteni elvileg csak forgatott kerékkel szabad ezeket a fokozatmentes hajtóműveket.
Ma kipróbáltuk az Airseeder CO6-ost, 4hektár tritikálét kapartunk el vele.
Nagyon bitang a gép, igenjól átműveli a talajt és le is zárja frankón, igazi nagy hanntos darabos pályába húztam bele direkt, volt mélysége meg poros porhanyós alapja de a tégla nagyságú karéjok melyeket a nagytárcsa felvakart és keményre száradt azok azért nemvoltak piskóták de elvész a nagyvas alatt.
Válasz Zola__79 #4777. hozzászólásáraIsmerős pár éve kukorica után tárcsázott földbe nulla csoroszlyanyomással "elvetette" a búzát az Angeloni Europa HD-val a föld tetejére, majd betárcsázta. Azt mondta hogy nem is tette volna bele, ahol meg belement, ott összehúzta a szárat. Így meg jó lett. Ettől több infót nem tudok. A magánvéleményem, hogy egy jó műtrágyaszóróval ugyanott lett volna. Bár akkor még csak egy egytárcsás olasz szórója volt.
régi csoroszlyás vetőgép után boronával - sekélyen járatott tárcsával - grubberrel rámenve mélyebbre kerül a mag ? próbálta így valaki van értelme? utána persze lezáró hengerezés.
Válasz Gege #4772. hozzászólásáraAz a fokozatosság, amitől fél a gazda szeme elveszik, mert a két gumiharang oszlat annyit a magáramláson, hogy a csoroszlyánál már egyenletes. Más dolog, hogy idővel ha elforog az egyik kilincsmű a hajtótengelyen és csak kettő hajt a háromból, az már okoz ablakos vetést. én így jártam az Amazonnal, amit használtan vettem, de vetés előtt észre vettem és kijavítottam.
Tisztelt fórumtársaim, s vetőgép tulajdonosok!
Egy kérdésem lenne!
Vásároltam egy Reform Semo vetőgépet fokozatmentes váltóval. Búzával leforgattam, annyit ad amennyit a táblázat ír! DE minél kisebbre állítom annál szakaszosabban ugrál az adagolókerék, s nem végez egyenletesen forgó mozgást( ahogy én ezt elképzeltem..)
Ennek ilyennek kell lenni, hasonlóképpen működik a többi fokozatmentes váltó is? video
Válasz Dinnyés Laci #4770. hozzászólásárameet alapból tesznek mindkét oldalra, de ki soktuk szedni, hogy a tárcsa mellé odafeszüljön a csoroszlya. A meghúzásra figyelj, mert a föld is nekifelé nyomja, és elhordja a csoroszlyát ha negyon réfekszik. Akkor jó, ha kis erőhatással el tudod húzni tőle. Van egy pont, amikor már annyira elkopik, hogy akármennyire húzod is rá, be tud közé bújni a szár, akkor már cserélni kell őket...
Válasz Vadmalac #4769. hozzászólásáranálam is van de nem biztos hogy jólvan igy
igy a szármaradvány eltudja tolni a csoroszját a tárcsátol és mégjobban betud ragadni
ha csak a tárcsa oldalán volna ezt nem tudná megcsinálni
de ez csak feltevés
Válasz .Norbert #4764. hozzászólásáraTume-t nem láttam még csak kiállításon, nincs is a közelben senkinek, úgyhogy erről nem tudok nyilatkozni, de a képek alapján úgy tűnik, hogy sokkal bonyolultabb a csoroszlya konstrukciója. Paralelogramma felfüggesztés csoroszlyánkénti mélységállító kerekekkel, rugókkal, több csikli-csuklival. Nekem ebből a szempontból a rapid egyszerűsége jobban tetszik. De majd nyilatkozik akinek van ilyen gépe.
Válasz Kenő2 #4752. hozzászólásáraMég annyi, hogy a Pronto-nál célszerű habbal feltöltetni a kerekeket, mert ha defekt van, akkor ki kell venni az egész keréksort, és egyesével lefűzni a kerekeket róla. A rapidnál viszont egy anyát kell fellazítani, és hátra kijön akármelyik.
Válasz rdani #4759. hozzászólásáraHa esetleg bevilágítasz a lyukba, ahova való, mit látsz benne, mi viszi a hajtást a kurbliról bele? Nekem a Reformon ilyen hasított köranyag volt
Pro: Sokkal könnyebb húzni a rapidnál. Ha vastag puha réteget csinálsz, akkor ezzel könnyedén tudsz vetni, míg a rapid bedúr, főleg ha nedves is a talaj. Nagyon pontos magadagolás a radaros jeladó miatt. A csoroszlyáknál a tárcsák között lévő kis műanyag magnyomó nyelv nagyon jó dolog. Belenyomja a magot a nyirkos földbe, nagyon jó utána a kelés. A pneumatikus magadagolás miatt nem kel söprögetni aprómagnál a tartályban, összefolyik benne 1 helyre, és leengedni is könnyebb a maradék magot.
Kontra: Sokkal gyengébb csoroszlya-konstrukció, mint a rapidé, "zúzott kőben" nem bírja sokáig, törnek le a tárcsák, meg a tömörítőkerekek is. (Itt olyan talajra kell gondolni, amiben pl. egy hagyományos kombinátor is széthullik) A radaros magadagolás miatt könnyebben megbolondul, mint a mechanikus szerkezet. Ha nedves földbe kell vetni, akkor az elöl lévő tömörítőkerekek által keményre taposott földbe a csoroszlyák csak csíkot húznak, és nem hullik a magra föld. (Ezen lehet segíteni valamelyest azzal, ha az első tárcsasort éppen csak leengedjük, hogy éppen ne ragadjon, de a valamelyest rögösebb felszínről már tud a magra hullani föld.) Nem szereti a sok szármaradványt, mert a dupla tárcsás csoroszlya elején lévő kis védőlemez közel van a fölshöz, és összehúzza.
Rapid:
Pro: A legmasszívabb, egyben a legegyszerűbb vetőgép konstrukció, ami létezik. A mechanikus magadagolás miatt (ha egyáltalán erre gondolsz, mert van ebből is pneumatikus) egyszerű, meghibásodásra kevésbé hajlamos. (Konkrétan nem tudom a legújabbaknál hogy van, de ha jól emlékszem ennél is van már radaros kivitel, de nem tudom mindegyik olyan e, vagy ez egy plusz opció) Ha öklömnyi rögökből áll a magágy (szó szerint), már lehet vele vetni mindenféle gond nélkül, nem kell félni, hogy bármi baja lesz. Kecmec nélkül vet a kemény földbe is, van hogy az egész gép a csoroszlyákon gurul. Lucerna felülvetés mindenféle előművelet nélkül simán. Vastag mulcs réteg sem akadály, bár a hosszú napraforgó- és kukoricaszárat össze tudja szedni néhány helyen.
Kontra: Nehéz húzású konstrukció, de csak ha puha földben kell húzni, keményben könnyebben gurul. A viszonylag kemény, előtömörített talajt szereti, ha vastag puha rétegbe kell vetni, akkor hajlamos bedúrni, főleg ha nem jól vannak beállítva a vetőtárcsák mellett a csoroszlyák, vagy már kopottak, és nem fekszenek fel a tárcsára tökéletesen. Ha a puha talaj megázik, akkor hatványozódik a gond, plusz az üzemanyag költség is.
8249 hozzászólás
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraÚgy kérik hogy egy tárcsa vagy kultivátor elé, és kész. Ha nincs zúzva a napra szár akkor ott két tárcsa. Ilyenkor a rövid tárcsa tagot szinte nem is járatják. De az akkor már szinte vethető simán is. A vizes ragadóst nem szereti de szerintem az előbbielkben leírtak miatt, a gép és a kezelője nem volt 100%-on. (Kezelés-beállítás terén) tele tankolva van súja. Megfordítható, én így láttam az évek során. Az viszont igaz, a túldolgozott talajt nem szereti. Akkor már megviccelhet itt ott.
Válasz 4964 #4796. hozzászólásáraÉn csak abbol tudok kiindulni hogy a rövidtárcsát hengeren szoktam forditani, és ha laza a talaj, jár keze lába a gépnek előtte. De az mondjuk ékgyürüs henger kisebb átmérőben gondolom.
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraSzerintem ez hülyeség,pont az a lényeg hogy utólag forgozz mert ha nem akkor úgy össze tapossa a forgót hogy nem kel ki,én a Rapidról beszélek de szerintem a többinél is így van
Válasz GREVEN #4795. hozzászólásáraHa nyers a föld akkor szokták utoljára vetni a dűlőt.
Így könnyebben kikel mintha azt vetné először és azon forgolódna.
Válasz Vinkó75 #4793. hozzászólásáraAzt hallottam,hogy ezekkel az ilyen vetőgépekkel mint a pronto meg rapid és társai, ha nem a forgó van elvetve elsőnek, a laza talajon nem lehet megforditani őket.
Ebből mi igaz?
https://www.youtube.com/watch?v=IS-syEYKWlE&app=desktop Fa ék kategória...műtrágy és mag egyben. Valamint elé vág a csoroszlyának is. No till.
Válasz GREVEN #4792. hozzászólásáraNyilván letömörítette a szegést. Ha ő is azzal kezdte. Van itt egy másik vállalkozó..ő hajtja a gépet nem az alkalmazott. láttam idén a munkáját. Precíz nagyon. Kverneland U drill...igen szépen dolgozik. Kintről hozta.
Válasz Vinkó75 #4791. hozzászólásáraFelénk szokott vetni egy prontó bérbe. Most repcét vetett szántásba. Gyöngyörűen ki van kelve a hosszú,de a forgóba mutatóba találni pár szálat csak. Nem tudom hol hibáztak vele, de hihetetlen,hogy laza homokba, szántásba elhúzták, és nagyon szép felszínt hagyott maga után.
Sehol egy keréknyom, bakhát, dúrás. Hajt a kíváncsiság,hogy közelebbről is meg kell nézni lassan egy ilyesforma vetőgépet mielőtt elkezd a piacon leskelődni az ember.
Válasz GREVEN #4790. hozzászólásáraJó kérdés. Nekem idén direktbe próbára 6 hektár búza lett vetve szója tarlóba. A talajom szerkezete ideális lett volna. A felső 15 cm-ert kellett volna megdolgozni. De nem sikerült a bérvállalkozónak. (Horsch pronto). Nem a gép hibája volt. A tárcsát nem rakta oda hiába kértem. Így a szárazabb anyag keveredett volna a nedvessel valamint megdolgozza a felső tömörödött réteget. És nem rakodott volna a tömörítő kerék sor. Fordítva beszerelt traktor mintás kerekek nem tudtak önpucolódni. Mint egy eszkavátor úgy szedték a nedves talajt. A végén 2 hektárt úgy össze barmolt a srác. Nyilván simítóval elhúzzuk. És újra kel vetni. Kész csatatér az egész. Ezen nagyobb terek láthatók az eszközök közt. Talán jobban tisztul extrémebb viszonyok közt is. Valamint ezzel szintén a szegést a végére kell hagyni. Mivel agyon nyomja a szegést. Na ezt sem értette. Remélem ott ki kel majd rendesen...bár kétlem.
Valaki dolgozott már ilyen vetőgépel?
Tapasztalatok vele kapcsolatban?
Sziasztok !
Most vásároltunk egy SUP 21 vetőgépet . És olyan kérdésem lenne , hogy a beállításával kapcsolatban tudna valaki felvilágosítást adni ? olyan érdekelne , hogy a beállítási táblázatban mit jelen az hogy pl : C-13 vagy D-1 . .
Válasz Gege #4787. hozzászólásáraJó kérdés hogy arányos lenne-e. Zöldtrágyát vetettem vele próbaképp, de az csak mustár mag volt 10 kg-al.
Válasz Koszi. #4785. hozzászólásáraLenne egy kérdésem, pneumatikus gépem még nem volt, nem is használtam... müködik e a rendszer magkeverékkel, ahol nagy a magfrakció eltérés? Ki lehet vetni a 10+ os magkeveréket arányosan? Kölestől a lóbabig egyszerre?
Válasz VDénes #4784. hozzászólásáraKöszi
Válasz zsoltrs #4783. hozzászólásáraHa dombvidéken vagy akkor nagy előny a pneumatikus, idén vetettem először azzal, kis accord vetőgéppel, én big bag zsákkal töltöm ( sokkal egyszerűbb mint a hagyományos tartályosat). Egyszerűbbnek hogy melyik egyszerűbb jó kérdés, a mechanikuson a fokozatmentes hajtóművel ne legyen gond, az egy bonyolult nehezen javítható szerkezet. Pneumatikusnál a ventillátor ( csapágyak ékszíjak)-ra kell figyelni, maga a mag adagoló rendszerével nem lehet baj szerintem. Nekem eddig nagyon bejön a pneumatikus repcét úgy fejeztem be hogy fél- egy kg közötti magom maradt és még mindíg hibátlanul vetett a domboldalban, a hagyományos géppel ezt nem tudod megcsinálni, elrázkódik egy oldalra a mag
Válasz Cajg #4782. hozzászólásáraÉn szabadon futósat tennék. Kardán kereszt meg elég ami 30-40 lovat elbír. Az indítások miatt. Nekem legalábbis az agrionon olyan van. Spchez meg kis 20 lovashoz való kardán volt szabadon futós.
Hali.
Valaki tudna abban tájékoztatni, hogy mi az előnye és hátránya a mechanikus ill. pneumatikus vetőgépeknek?
Használtam a googlet, de nem sikerült
Köszi
Zs
6 soros szemenkéntvetőgéphez milyen kardántengely kell? Szabadonfutós vagy sima, ill. mekkora kereszttel?
Válasz csoppika #4776. hozzászólásáraA kereket forgatva füllel halható, illetve a vetőelemen látható, hogy nem egyenletes a kattogás.
Forgatni kell a kereket.A kivetendő mennyiséget növelni bármikor lehet, de érdemes forgatni rajta párat, mert utána áll be, viszont csökkenteni elvileg csak forgatott kerékkel szabad ezeket a fokozatmentes hajtóműveket.
Ma kipróbáltuk az Airseeder CO6-ost, 4hektár tritikálét kapartunk el vele.
Nagyon bitang a gép, igenjól átműveli a talajt és le is zárja frankón, igazi nagy hanntos darabos pályába húztam bele direkt, volt mélysége meg poros porhanyós alapja de a tégla nagyságú karéjok melyeket a nagytárcsa felvakart és keményre száradt azok azért nemvoltak piskóták de elvész a nagyvas alatt.
Válasz Zola__79 #4777. hozzászólásáraIsmerős pár éve kukorica után tárcsázott földbe nulla csoroszlyanyomással "elvetette" a búzát az Angeloni Europa HD-val a föld tetejére, majd betárcsázta. Azt mondta hogy nem is tette volna bele, ahol meg belement, ott összehúzta a szárat. Így meg jó lett. Ettől több infót nem tudok. A magánvéleményem, hogy egy jó műtrágyaszóróval ugyanott lett volna. Bár akkor még csak egy egytárcsás olasz szórója volt.
Válasz Zola__79 #4777. hozzászólásáraHa mély a magágy leteszi a csoroszjás gép is...
régi csoroszlyás vetőgép után boronával - sekélyen járatott tárcsával - grubberrel rámenve mélyebbre kerül a mag ? próbálta így valaki van értelme? utána persze lezáró hengerezés.
Válasz kun.mihaly85 #4775. hozzászólásáraEz a tünet miben nyilvánul meg?
Használt gépnél hogy lehet tesztelni?
Válasz Gege #4772. hozzászólásáraAz a fokozatosság, amitől fél a gazda szeme elveszik, mert a két gumiharang oszlat annyit a magáramláson, hogy a csoroszlyánál már egyenletes. Más dolog, hogy idővel ha elforog az egyik kilincsmű a hajtótengelyen és csak kettő hajt a háromból, az már okoz ablakos vetést. én így jártam az Amazonnal, amit használtan vettem, de vetés előtt észre vettem és kijavítottam.
Válasz Gege #4772. hozzászólásáraAz amazone is ilyen...
videó
Tisztelt fórumtársaim, s vetőgép tulajdonosok!
Egy kérdésem lenne!
Vásároltam egy Reform Semo vetőgépet fokozatmentes váltóval. Búzával leforgattam, annyit ad amennyit a táblázat ír! DE minél kisebbre állítom annál szakaszosabban ugrál az adagolókerék, s nem végez egyenletesen forgó mozgást( ahogy én ezt elképzeltem..)
Ennek ilyennek kell lenni, hasonlóképpen működik a többi fokozatmentes váltó is? video
Válasz Dinnyés Laci #4770. hozzászólásárameet alapból tesznek mindkét oldalra, de ki soktuk szedni, hogy a tárcsa mellé odafeszüljön a csoroszlya. A meghúzásra figyelj, mert a föld is nekifelé nyomja, és elhordja a csoroszlyát ha negyon réfekszik. Akkor jó, ha kis erőhatással el tudod húzni tőle. Van egy pont, amikor már annyira elkopik, hogy akármennyire húzod is rá, be tud közé bújni a szár, akkor már cserélni kell őket...
Válasz Vadmalac #4769. hozzászólásáranálam is van de nem biztos hogy jólvan igy
igy a szármaradvány eltudja tolni a csoroszját a tárcsátol és mégjobban betud ragadni
ha csak a tárcsa oldalán volna ezt nem tudná megcsinálni
de ez csak feltevés
Válasz Dinnyés Laci #4768. hozzászólásáraSzerintem nálam mindkét oldalon van. De nem 100%.
Válasz Vadmalac #4767. hozzászólásárarapidnál a csoroszja felfogatásnál mindkét oldalra kell a gumihézagoló vagy csak a tárcsa oldalára
Válasz .Norbert #4764. hozzászólásáraTume-t nem láttam még csak kiállításon, nincs is a közelben senkinek, úgyhogy erről nem tudok nyilatkozni, de a képek alapján úgy tűnik, hogy sokkal bonyolultabb a csoroszlya konstrukciója. Paralelogramma felfüggesztés csoroszlyánkénti mélységállító kerekekkel, rugókkal, több csikli-csuklival. Nekem ebből a szempontból a rapid egyszerűsége jobban tetszik. De majd nyilatkozik akinek van ilyen gépe.
Válasz Kenő2 #4752. hozzászólásáraMég annyi, hogy a Pronto-nál célszerű habbal feltöltetni a kerekeket, mert ha defekt van, akkor ki kell venni az egész keréksort, és egyesével lefűzni a kerekeket róla. A rapidnál viszont egy anyát kell fellazítani, és hátra kijön akármelyik.
Becker aerosem vetőgèpről van vkinek tapasztalata, felhasználói véleménye?
Válasz Vadmalac #4751. hozzászólásáraRapidhoz képest a Tume nova combi mennyivel lehet kevesebb?
Válasz csoppika #4760. hozzászólásáraez a része megoldódott mert egy hat lap fejű kimenet van, azt hiszem egy 18kulcs jó is rá.
Válasz rdani #4759. hozzászólásárahttp://www.kongskilde.com/Agriculture/Discontinued/Soil/Seed%20Drills/Older%20Seed%20Drills/Nordsten%20Seed%20Drills
Válasz csoppika #4760. hozzászólásáraItt egy belevaló csőbe fúrtunk lyukat, és egy stift lett belehegesztve... A másik fele Z alakra lett hegesztve...
Válasz rdani #4759. hozzászólásáraHa esetleg bevilágítasz a lyukba, ahova való, mit látsz benne, mi viszi a hajtást a kurbliról bele? Nekem a Reformon ilyen hasított köranyag volt
Esetleg van valakinek nordsten vetőgéphez leforgató kurblija? Lemásolnám ha nem eladó
Válasz rdani #4756. hozzászólásárakézzel
Válasz rdani #4756. hozzászólásáraA letámasztó lába melyik oldalon van???
Válasz csoppika #4755. hozzászólásáraha a hajtás felét alá bakolom, akkor hogy hajtom a kereket? köszi
Válasz rdani #4754. hozzászólásáraHa a kumat emeléskor leoldja a hajtást, akkor balold alá vhogy a hajtós felét a földön...légy már kicsit kreatív...
Válasz Berente Antal #4750. hozzászólásáraés?
ha a vetőgép a levegőbe van, hiába tekerem a kereket nincs hajtás
Sziasztok!
Kukorica vetőgépet keresek 6 soros teleszkópos, függesztett, tárcsásat, műtrágyával legalább. Ki mit ajánlanátok. Valami könnyebb típus, hogy 90le traktor elvigye.
Köszönöm! Nem lessz egyszerű
Válasz Kenő2 #4746. hozzászólásáraPronto:
Pro: Sokkal könnyebb húzni a rapidnál. Ha vastag puha réteget csinálsz, akkor ezzel könnyedén tudsz vetni, míg a rapid bedúr, főleg ha nedves is a talaj. Nagyon pontos magadagolás a radaros jeladó miatt. A csoroszlyáknál a tárcsák között lévő kis műanyag magnyomó nyelv nagyon jó dolog. Belenyomja a magot a nyirkos földbe, nagyon jó utána a kelés. A pneumatikus magadagolás miatt nem kel söprögetni aprómagnál a tartályban, összefolyik benne 1 helyre, és leengedni is könnyebb a maradék magot.
Kontra: Sokkal gyengébb csoroszlya-konstrukció, mint a rapidé, "zúzott kőben" nem bírja sokáig, törnek le a tárcsák, meg a tömörítőkerekek is. (Itt olyan talajra kell gondolni, amiben pl. egy hagyományos kombinátor is széthullik) A radaros magadagolás miatt könnyebben megbolondul, mint a mechanikus szerkezet. Ha nedves földbe kell vetni, akkor az elöl lévő tömörítőkerekek által keményre taposott földbe a csoroszlyák csak csíkot húznak, és nem hullik a magra föld. (Ezen lehet segíteni valamelyest azzal, ha az első tárcsasort éppen csak leengedjük, hogy éppen ne ragadjon, de a valamelyest rögösebb felszínről már tud a magra hullani föld.) Nem szereti a sok szármaradványt, mert a dupla tárcsás csoroszlya elején lévő kis védőlemez közel van a fölshöz, és összehúzza.
Rapid:
Pro: A legmasszívabb, egyben a legegyszerűbb vetőgép konstrukció, ami létezik. A mechanikus magadagolás miatt (ha egyáltalán erre gondolsz, mert van ebből is pneumatikus) egyszerű, meghibásodásra kevésbé hajlamos. (Konkrétan nem tudom a legújabbaknál hogy van, de ha jól emlékszem ennél is van már radaros kivitel, de nem tudom mindegyik olyan e, vagy ez egy plusz opció) Ha öklömnyi rögökből áll a magágy (szó szerint), már lehet vele vetni mindenféle gond nélkül, nem kell félni, hogy bármi baja lesz. Kecmec nélkül vet a kemény földbe is, van hogy az egész gép a csoroszlyákon gurul. Lucerna felülvetés mindenféle előművelet nélkül simán. Vastag mulcs réteg sem akadály, bár a hosszú napraforgó- és kukoricaszárat össze tudja szedni néhány helyen.
Kontra: Nehéz húzású konstrukció, de csak ha puha földben kell húzni, keményben könnyebben gurul. A viszonylag kemény, előtömörített talajt szereti, ha vastag puha rétegbe kell vetni, akkor hajlamos bedúrni, főleg ha nem jól vannak beállítva a vetőtárcsák mellett a csoroszlyák, vagy már kopottak, és nem fekszenek fel a tárcsára tökéletesen. Ha a puha talaj megázik, akkor hatványozódik a gond, plusz az üzemanyag költség is.
Kb. ennyi jut hirtelen az eszembe.
Válasz rdani #4749. hozzászólásáramegemeled a vetőgépet és kézzel tekered a kereket.