Hirdetés
Cikkajánló
Egy új módszerrel könnyebben lebonthatók a mérgező örök vegyi anyagok
A PFA-k rendkívül súlyos megbetegedéseket okozhatnak, és már az európai ivóvíz...
1214 hozzászólás
Válasz #610. hozzászólásra
Nem idénre gondoltam, hanem legkorábban jövőre. Bújom a netes irodalmakat a cover crop témában, de amennyi kérdésemre választ kapok, annyi új kérdésem is generálódik. :) Rovarok, pockok, sortávolság, vetéstechnika, cash és cover crop fajtaválasztás, vetőmagmennyiségek, beszerzése és termesztése...stb.
Amíg egy 7 éves ciklust nem látok át pontosan vetésforgóval, társnövényekkel, zöldtrágyával, és 2-3 év teszt kicsiben nem támasztja alá a működését, addig nem merem nagyobb területen csinálni, mert ugye ebből élünk meg.
A tél szerintem masszív tanulásból fog állni...
Válasz #613. hozzászólásra
Igen, ezt elsősorban szárzúzó helyett szokták használni, kukorica és napraforgó táblákon. Szép munkája van. Nem tudom, hogy a rozsot fektetéskor mennyire nyomja bele a talajba.
Válasz #612. hozzászólásra
http://www.szegana.hu/dal-bo-maxicut-600-apritohenger
Válasz #611. hozzászólásra Ha nem fagy le a növény, akkor valóban nem sok lehetőség van a tárcsázáson kívül, bár ha elég magasra megnő, talán a szárzúzás segít rajta. A beforgatott repce árvakelés felénk idén elég nagy mennyiségben visszanőtt.
Van még a pengés törőhenger, amivel gabonát is szépen le lehet fektetni mulcsnak, de ilyet még nem láttam Magyarországon.
Roller Crimper
Ezért érdemes csak lefagyó növényekkel zöldtrágyázni.
Válasz #609. hozzászólásra
Ha nem dolgozod be a repce árvakelést/zöldtrágyát, akkor mit csinálsz vele, hogyan vetsz tavaszit? Ez nem fagy ki, valahogy "el kell tüntetni".
Válasz #606. hozzászólásra Zöldtrágya már nem fog értékelhető zöld és gyökértömeget létrehozni idén, ne foglalkozz vele.
Vörösherét vethetsz még a búzával, de se a herét, se a búzát ne vesd maxon, mindkettőt csökkentett csíraszámban érdemes csak vetni.
A társnövényes vetéshez érdemes jól bokrosodó búzafajtát választani.
Válasz #599. hozzászólásra Zöldtrágyát sosem szántok alá.
Alapvető oka, hogy a szénveszteség, a mikroorganizmusok vesztesége meghaladja a biológiai nyereséget.
A zöldtárgya kb. 75%-a víz, 20% gyorsan lebomló szerves komponensek és 5% talajban megtalálható ásványi anyagok és nitrogén.
Ha ezeket lebontod hektáronként az adott zöldtömegre, rájössz, hogy semmi értelme gázolajat pocsékolni a leforgatásra.
A másik, számomra fontosabb szempont, hogy a tápanyagok addig stabilak, amíg biológialag kötött formában vannak.
A télen lefagyó zöldtrágya az erősebb fagyok után befejezi az életét, s lassú lebomló folyamat veszi kezdetét, ami a természet szabályai szerint felülről lefelé építkező talajt támogatja.
Mire a főnövény elindul vagy el lesz vetve, az egyébként télen mineralizálódó vagy kimosódó tápanyagok ott lesznek felvehető szerves formában és a régi gyökérzóna pórusain indul el az új generáció gyökérzete egyre mélyebbre.
Szóval zöldtrágyát soha nem szabad leforgatni, ha fejlődést szeretnél látni a talajban.
Válasz #602. hozzászólásra Jóuram, erre a részletes megvitatására térjünk vissza október közepén.
Válasz #604. hozzászólásra Vörösherével összevetheted ősszel egyidőben, ha szeretnéd, hogy aratás után a szétszórt szecskából teljes fedettségű heremeződ legyen.
Ilyen,mint ez:
Válasz #569. hozzászólásra
Tudom, hogy már régebben volt téma, de egyre jobban vonzz ez a technika. A társnövényekkel vetett őszi búzában kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell kezelni a kártevőket (vetésfehérítő, csiga, frittlégy...stb.)?
Azért kérdezem, mert a társnövények kivirágzanak, és akkor nem mehetek rá a rovarölőszerrel, mert kinyírnám a méhészetünket.
Ha az őszi búzát előírt mennyiségben vetem, vagy kicsit többet, akkor a társnövénynek szánt mondjuk here keveréket a szokásos 25kg/ha mennyiségben kell vetni? A társnövények hogy viselik a késői vetést (Szept 20 - Okt 5)?
Elnézést a sok kérdésért. Jó lenne ezzel kapcsolatban valami alkalom, ahol a témában lehetne eszmecserét folytatni.
Válasz #604. hozzászólásra
Szerintem mással kellene.
Megvettem 2ha-ra a tönköly magot.
A kérdés, a vetés menete. A tönköly optimális vetés ideje október közepe, míg a bíboré (ez van) augusztus vége. Ezt, hogy hozzam össze? Vagy valami mással kell társítanom?
Válasz #597. hozzászólásra
Az is benne van a lehetőségek között, mi van ha jövőre hagyom felmagvazni,beérni,lezúzom ,betárcsázom,kikel? ősszel vagy tavasszal beszántom. Olajretekkel bejött amelyik darabban kikelt a tavasszal vetett.Azért látom jobbnak a repcét mert ősszel biztosabb a kelés.
Válasz #590. hozzászólásra
"néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz."
Faapríték:
Van olyan ami 2-3 cm hosszú, és van olyan, ami úgy néz ki, mintha le lenne darálva. kb hét-hét m3
Penészes széna esetleg lucerna is jó? Akkor a szalma nem jó, tudom nem széna, de inkább kérdezek, mint bután haljak meg.
Marha trágya mint a pelyva. A ló az már bonyolultabb, de az is megoldható.
Most legyen friss, vagy októberben.
Ha 1 ha-t akarok beállítani, akkor miből hány m3 kell?
Régről van kimaradva mész iszap. Azt értéknek tekintsem, vagy szórjam ki a szántóföldre?
Anno beszéltük, hogy kellene nyitni egy új topikot.
Milyen címet adjunk neki, hogy a valaki a Google-ba keres, IDE találjon?
Valahol van egy cikk, hogy CK 4 kombájnnal arattok a fiúk.
A szakdolgozatom címe (TDK is volt) SZK Kombájncsalád motordiagnosztikai módszerei volt.
Találtunk hozzá egy 6 soros angol és egy 7 soros német "irodalmat" Mire sikerült lefordítani, kiderült hogy ugyanaz a szöveg volt, csak két nyelven írták meg. Na ebből kellett nekem 35 oldalt készíteni.
Válasz #594. hozzászólásra
"A Bugaci fórumtalálkozón lenne érdeklődő társaság ."
Az nem annak a napja.
Ott voltál, amikor Cimbike tartott tájékoztatót, mert ....
Inkább egy olyan nap, amikor szakmai okoból összegyűlünk valahol.
Pl most lesz Böszörményben a traktorhúzó verseny, vagy Debrecenben az EXPO 20-ika körül.
Válasz #599. hozzászólásra
A fekete kötött talajon mi eddig nem örültünk a tavaszi szántásnak.
Az idén tavasszal kaszált lucernába vetettem szántás nélkül kukoricát. mivel Isten segített, így jó termést várok.
Kárpótláskor tavaszi szántásba kellett kukoricát vetni, és bejött, de akkor is ketten gazdálkodtunk a földön.
A borsó földön felmagzott a gyom. Akkor ezt most vessem el Zöldtrágyának 50 évre, vagy kaszáljuk és legyen belőle egy ráfizetéses széna?
Válasz #598. hozzászólásra
Tavasszal szántanád alá?
Válasz #597. hozzászólásra Felém már ekkora a repce árvakelés, annak még magágy sem kellett. Én meghagynám tavaszig, mert most keforgatni csak pénzkidobás. A talajnak több okból is hosszú távon lebomló szerves anyagra van szüksége, nem fél év alatt eltűnőre.
Válasz #596. hozzászólásra
A leszecskázott szalmát frankón elrohasztja őszre, öröm alászántani..
Még szép hogy lehet.. Jókor, jól előkészített talajba, és jól el van vetve, akkor érdemes.. Csak a gyomokat nem nyomja el olyan intenzíven, szóval kétszer megtárcsázott földben, ahhol kevés az évelő gyom, ott ilyen
Egy kérdés repce lehet-e jó zöldtrágyának,miért igen vagy miért nem;?
Válasz #593. hozzászólásra
Lenne zöldtrágya értéke, csak drága baxás lenne hehe
Válasz #591. hozzászólásra
A Bugaci fórumtalálkozón lenne érdeklődő társaság .
Ha most fogom magam és lezúzom meg bedolgozom a 3mes zöld kukoricát, ahol 1 növény zölden 0,8 kiló mondjuk, akkor az mivel egyenértékű megoldás?
Válasz #587. hozzászólásra
Ami nemsok előrelépést jelent...
Válasz #585. hozzászólásra Előadás ott van, ahova hívnak és megéri elmenni. A megérinél nem kell csodákra gondolni, ha már nem nekem kell azért fizetnem, hogy segíthetek sokaknak, már rendben vagyok.
Ha össze tudsz gyűjteni néhány embert a nyugodt szezonban, szívesen elmegyek az országban bármerre a Zalából.
Élőben azért jóval sikeresebb az információáramlás, a kérdezz felelekből sok értékes tudást osztunk meg egymással a tapasztalatom alapján.
Válasz #586. hozzászólásra A hályogkovácsolás nem szokott túl sikeres lenni, de térjünk vissza erre a kérésre októberben.
Addig egy teendő volna csak, néhány köbmétert külön halmokban gyűjteni faaprítékból, szénából, és friss marha vagy lótrágya is szükséges lesz.
A művelési áttérésre időt kell hagyni, mert évszázadok természetes biológiai előrehaladási folyamatát kell felgyorsítani és eljuttatni a földet a sivatagi szintű kimerülltségből abba az állapotba, amiben az első művelések idején volt és sokáig őrizte természetes termékenységét.
Elpusztítani mindent könnyebb és gyorsabb :-/
Válasz #587. hozzászólásra Szívesen segítek bárkinek, mert szívügyem az, amit csinálok.
Azonban kérdezem, mi a probléma azzal, ha azt a tudást pénzért adja valaki, amit évek rengeteg tanulásával és kutatásával sok millióba került megszerezni és jövedelmet hoznak annak, aki részesül belőle?
A valóban felkészült tanácsadói rendszerek miatt vannak előrébb más országok parasztjai, akik alkalmazhatják a legfrissebb tudományos eredményet is a termelésben.
Válasz #587. hozzászólásra
Tudom, sajnos.
Válasz #580. hozzászólásra
"Én nem azért kérdeztem, hogy utána pénzért osszam az észt másoknak, mint "szaktanácsadás"."
Tudod, hogy működik az államilag támogatott szaktanácsadói rendszer?
Válasz #582. hozzászólásra
"mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba."
Felénk van a Keleti főcsatorna.
Ettől Debrecen fele gazdag parasztok gazdálkodtak, Hortobágy fele szegények voltak.
Igaz a búza sokkal acélosabb volt, meg a lucerna is jobban szerette a gyenge földet, de a "pénzes" növények termesztése felejtős volt.
Most ezektől a területektől vette el a kormány az AKG támogatást.
MEPAR és labor eredmény alapján a távolból látsz valamit?
ha igen, küldök, egy hrszt egy 30 ha-os osztatlan közösről, amibe van 3 ha "ráfizetéses" területem.
Jó lenne csökkenteni a veszteséget.
Most új vetés lucerna van benne, de mivel esős az idő, így azt elviszi a víz.
És ugye nem lazítottuk meg, hogy ne vigye el.
Válasz #581. hozzászólásra
Az előadások helyszíne merre szokott lenni??
Válasz #583. hozzászólásra
Válasz #580. hozzászólásra Egyébként külföldön 12 hetes az alaptanfolyam, amivel el lehet sajátítani a termokomposztálást, komposzt tea készítést és a vizsgálati módszereket, amivel házilag ellenőrizni lehet a talaj és a kész termékek biológiai összetételét.
Talán össze lehet ezt húzni négy hetesre a totál alapokra, akkor viszont nagyon sok biológiai háttérinformáció kimarad, ami igazán érthetővé tenné, mit és miért is csinál az ember.
Ez egy nagyon érdekes termelési rendszer és a legtöbb eszköz és gép már mindenkinél megvan, hogy alkalmazni is tudja.
Az egész folyamat végcélja, hogy a talajélet maga tárja fel a tápanyagokat a növények számára, jelentős külső input nélkül, ezzel együtt a legtöbb fertőzés is jelentéktelenné váljon, a gyomosodás jelentős visszaszorulása mellett. A hozam nem fog nőni, mint ahogy az összes kegyszergyártó reklámozza a baktérium és egyéb trágyáit, mert hova nőjön már, de erős közepes mindig várható, egyre csökkenő input mellett.
Ez így együtt elég kerek jövőkép szerintem.
Válasz #579. hozzászólásra A szabolcsi homokra van működő tapasztalat, a szikest még nem próbáltam, de láttam már pH 11-es, mélyföldi sós talajban nagy hozamú lucernást ezzel a módszerrel, így nem lehetetlen a próba.
Válasz #577. hozzászólásra Istvánok, erről a témáról két órás előadásokat szoktam tartani, amivel csak karcolgatom a lényeget és még nem tartunk a személyre szabott megoldásoknál, mert mindenkinek mások a lehetőségei a komposztálásnál.
Ezt lehetetlen leírni használhatóan és értelmesen egy fórum keretében.
Mellékelek egy könyvet a témáról, ez az alapja a termokomposztálásnak, de ezen kívül külön téma a komposzttea készítése. A kijuttatás egyszerű, a száraz komposzt műtrágyaszóróval, nedves trágyaszóróval, a tea pedig BactofilJettel a FieldJet szórófejjel, bár én többre értékelem a TeeJet 5880 BoomJet szórófejet, amivel 15 métert lehet teríteni egy fejről és nem rombolja a mikroorganizmusokat.
Én azt mondom, ez a tudás a leghasznosabb, mert aki megtanulja előbb-utóbb függetleníteni tudja magát a műtrágyagyártóktól és növényvédősöktől.
Cornell University On Farm Composting Manual
Válasz #579. hozzászólásra
Nyilván Netparaszt majd eldönti, hogy mit akar megosztani velünk és mit nem, az ő dolga.
Én nem azért kérdeztem, hogy utána pénzért osszam az észt másoknak, mint "szaktanácsadás". Ennyi erővel az összes fórumot fizetőssé tehetnénk, ahol valaki megosztja másokkal a tudását.
Válasz #577. hozzászólásra
Ez egy szintig ingyenes tudás egy szint felett már lehet akár pénzes is.
mivel van egy másik oldal is, ahol kevesebb hozzászólás miatt könnyebb kihámozni a lényeget, én is kérhetem, hogy ha lehetne bővebben, mert tudnám használni az ismeretségi körömben.
Talán úgy is, hogy jutalékos rendszerben.
Engem inkább a Hortobágyi szikes talaj javíthatósága érdekelne, de a Szabolcsi homok is szóba jöhet.
Ott van szaktanácsadó ismerősöm. Talán lesz olyan termelő, aki kipróbálná, és ha be jön, akkor alkalmazná és már "csak" az anyagi oldalát kell lepapírozni.
Válasz #570. hozzászólásra
"Nem lehet, hogy kifogtál egy télállóbb olajretek fajtát?"
Azért nem lehet, mert vagy öt éve nekem is volt olajretek, és most jött fel a borsóban.
A TSZ időben a Napra mifelénk gyomnövény volt. Manapság kultúr növény lett.
Az olajretek is lehet hogy azzá válik, de mi nem termeltünk azóta.
Válasz #576. hozzászólásra
Szerintem ez másokat is érdekel (engem biztos). Nem fogd vissza magad, ha kérhetem.
Válasz #573. hozzászólásra Hívjál fel, ezt már sok volna leírni.
Válasz #567. hozzászólásra
Válasz #567. hozzászólásra
Köszönöm a linkeket!
Válasz #564. hozzászólásra
Ez bolondság. Mi termeltünk is olajretk vetőmagot sokévig, nem mondom, hogy egy két táblán nem volt árvakelés két év múlva is de semmi gondot nem okozott ez.
Expresszes napraforgóban fél dózissal is kimegy, kukoricában kalászosokban pedig minden irtható. Szójában is jött elő de a pulsar is lenyomta szóval nem értem milyen spéci gyomírtásokkal sem bírnak a retekkel.
Cukorrépát nem ismerem ott lehet nem viszi a vegyszer de egyébként mindenhol jól kiüthető.
Feco akkor neked ősszel kellett volna leküldened roundup-al szerintem amikor még élt szépen, sajnos most a tél nem vitte el a gyomokat és kultúrgyomokat sem, tavaly szépen kifagyott minden.
Válasz #568. hozzászólásra
Ami még fontos lehet,hogy nem virágcserép méretekben gondolkodom.
Válasz #568. hozzászólásra
Szia!A készülő komposzt alatt mit értesz?illetve ezt mivel szórnád ki?
Válasz #566. hozzászólásra
Ez segíthet:
https://szie.hu//file/tti/archivum/Foldesi_Petra_tezis.pdf
Meg érdemes megnézni a hivatkozásokat is, ott lehet találni szakirodalmat.
Válasz #562. hozzászólásra Az enyhe tél valóban meglepő eredményeket produkált, de ez azért nem jellemző helyzet, legalábbis remélhetőleg nem lesz az a klímaváltozással. Nem lehet, hogy kifogtál egy télállóbb olajretek fajtát?
Válasz #564. hozzászólásra Furcsa ez a gyomosodás. Az országhatártól nyugatra szinte az összes termőföldön zöldtárgya áll télen, amin épp nem főnövény van, s manikűrözöttek a földek, gyomok nélkül, mindegy, hogy bió vagy hagyományos gazdálkodóé a föld. Nem lehet, hogy a technológiai fegyelemmel van inkább a gond, mintsem a zöldtrágyával?
Válasz #565. hozzászólásra A kötött agyag elsőként a tiszta kálciumot kéri talajgombák által stabilizált formában. A talajba szórt mész teljes mennyisége azonban az első esővel elúszik, hacsak nincs aktív gombaélet, ami megköti 100%-ban kálcium-oxalát fomájában a hifákon. Ezt már tetszés szerint fel tudják venni a növények is, illetve csak ettól fog megindulni a talaj szerkezetessé válása. Ezt legegyszerűbben komposzt formájában lehet a talajba juttatni, s a hektáronkénti 2-3 tonna mészpor helyett elég 20-30 kg a készülő komposztba, ami biológiailag stabilizált formában van kijuttatva.
Aggregate Stability
Válasz #566. hozzászólásra Ilyesmi fedőnövényes rendszerekről rengeteg külföldi példa van, de egy sem magyarul. Például Gabe Brown története: Diversity is King
Válasz #559. hozzászólásra
Erről a módszerről hol lehet szakirodalmat találni? Netes, vagy nyomtatott forma is érdekel, ha van.